Ipar

Az ABB felmérése rávilágít a legújabb energiaügyi aggályokra

A megkérdezett vállalatvezetők 92 százaléka úgy véli, hogy az ingadozó energiaköltségek és az instabilitás továbbra is veszélyt jelentenek a vállalkozások versenyképességére.

A felmérés azt mutatja, hogy a vállalkozásokat világszerte továbbra is aggasztják az energiabiztonság és az energiaárak hatásai, amelynek számos, további környezeti, társadalmi és gazdasági következménye lehet. Az ABB Electrification Energy Insights felmérése¹ szerint, amelyben különböző ágazatokban működő kis- és nagyvállalatok 2300 vezetője vett részt, a válaszadók 92 százaléka úgy érzi, hogy az energiaellátás folytatódó instabilitása veszélyezteti jövedelmezőségüket és versenyképességüket. Az energiaköltségek és a bizonytalanság jelentős hatást gyakorolnak a munkaerőre, mivel csökkentek a munkavállalók érdekében történő ráfordítások. A vállalatvezetők azon lehetséges hatások miatt is aggódnak, amelyek befolyásolják a fenntarthatósági céljaik teljesítését.

abb

Az energiaköltségek és az energiaellátás bizonytalansága korlátozzák az üzleti befektetéseket és a növekedést

Az emelkedő energiaköltségek és a bizonytalanság miatt a vállalatvezetőknek újra kell gondolniuk, hogy a növekedés és a versenyképesség megőrzése érdekében hogyan működjenek, és mely területen fektessenek be a vállalkozásukba. Az elmúlt évben megemelkedett energiaköltségek vállalkozásokra gyakorolt legfontosabb hatásai közé tartozik az alacsonyabb haszonkulcs (34 százalék) és egyes területek kiadásainak csökkentése (34 százalék). Ezek a negatív hatások azt eredményezték, hogy a vállalkozások visszafogták a K+F-be és más, üzleti növekedési programokra irányuló beruházásaikat. Több mint egyharmaduk (38 százalék) csökkentette vagy tervezi csökkenteni a technológiai beruházásokat, míg egyharmaduk (33 százalék) az infrastrukturális kiadások, 31 százalékuk pedig a marketingkiadások csökkenésével számol.

A munkaerőt érintő hatás

A vállalkozások úgy nyilatkoztak, hogy a megnövekedett energiaköltségek és az energetikai hatások ellensúlyozását célzó intézkedések végrehajtásának szükségessége miatt, az elmúlt évben csökkentették a munkaerőbe történő befektetéseiket. Ez a folyamat várhatóan a következő három-öt évben is folytatódni fog, amennyiben az energetikai kihívások továbbra is fennmaradnak. A költségcsökkentésekkel kapcsolatban kiemelt öt legfontosabb üzleti terület közül három a munkaerővel kapcsolatos: 42 százalékuk kevesebbet fog költeni toborzásra; 38 százalékuk csökkenti a fizetésekre, túlórákra és bónuszokra fordított kiadásokat; 37 százalékuk pedig csökkenti a személyzet képzésére és fejlesztésére irányuló beruházások összegét.

Késlelteti a dekarbonizációs folyamatot

A válaszadók továbbá aggódnak amiatt, hogy az energiaárak és az energiaellátás bizonytalansága késleltetheti az éghajlatváltozással kapcsolatos előrelépést, mivel a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalások teljesítését jelenleg kevésbé tekintik prioritásnak, mint az energiaköltségek csökkentését. A megkérdezett vállalatvezetők több mint fele (58 százalék) szerint az energiaköltségek egytől öt évig terjedő időtartammal késleltethetik a fenntarthatóságra és szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló céljaik elérését. Míg az energiaköltségek csökkentése a vállalatok 61 százaléka számára a legfontosabb prioritás, addig a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését jelenleg csak 40 százalékuk tartja az általános üzleti prioritásai között számon.

Energiabiztonság

Az üzleti vezetők 83 százaléka aggodalmát fejezi ki a vállalkozásuk energiaellátásának biztonsága miatt, és sokan tesznek is lépéseket ennek megoldására. Több mint egyharmadukat (36 százalék) aggasztja az energiaköltségek további emelkedése, 31 százalékukat a teljes vagy részleges áramkimaradások és áramszünetek, egynegyedüket pedig az energiakorlátozás. Erre válaszul 34 százalékuk már növelte a beruházásait, kifejezetten az energiahatékonyság javítására összpontosítva, 40 százalékuk pedig helyszíni megújulóenergia-termelő rendszert szeretne telepíteni, hogy kevésbé függjön a hálózattól.

Morten Wierod, az ABB Energetika üzletágának elnöke elmondta: „A vállalkozások úgy vélik, hogy meg kell védeniük magukat az energiaáraktól és a bizonytalanságtól, ezért átértékelik a jelenlegi és jövőbeli kiadási terveiket. Az ennek mérséklésére irányuló intézkedések meghozatala egyértelmű prioritás, de ennek nem kell feltétlenül hatással lennie a munkaerőgazdálkodásra vagy a környezetvédelemre. Az intelligens és fenntartható, helyszíni megújuló energiaforrásokba és energiahatékonysági technológiákba való befektetés azt jelenti, hogy a vállalkozások egyszerre csökkenthetik költségeiket és a kibocsátásukat. Megfelelő megközelítés alkalmazása esetén lehetővé válik, hogy az ipar úgy érje el a költségmegtakarítási célokat, hogy közben ne kelljen feláldozni a versenyképességet, a munkaerőt vagy ne sodorja veszélybe a dekarbonizációs folyamat sikerét.”

Intézkedések

Bár a vállalkozások általában véve proaktív lépéseket szeretnének tenni az energetikai kihívások megoldására, egyharmadukat visszatartja az energiahatékonysági intézkedések végrehajtásának vélt költsége, és csaknem felük (49 százalék) úgy érzi, hogy nem rendelkezik a szükséges know-how-val vagy erőforrásokkal a további lépésekhez.

Az energiagazdálkodás optimalizálásában és a költségek csökkentésében a kis- és nagyvállalatok számára egyaránt segítséget nyújtó technológiák nagy része már széles körben és elfogadható áron elérhető. Például Hanoiban, egy távközlési központban az intelligens épülettechnológia 20 százalékkal csökkentette az energiaköltségeket, míg az ABB egyik olaszországi gyárában a berendezések korszerűsítése és az energiagazdálkodási megoldások alkalmazása 30 százalékos energiamegtakarítást eredményezett.

Ha többet szeretne megtudni arról, hogy az ABB és az ügyfelei hogyan működnek együtt az energetikai kihívások enyhítése érdekében, látogasson el a Sustainability in Electrification (Fenntarthatóság az elektrifikációban) weboldalra. A vállalkozások csatlakozhatnak az ABB – Energy Efficiency Movement kezdeményezéshez is – egy több mint 300 szervezetet tömörítő globális fórumhoz, amely olyan ötleteket és megoldásokat oszt meg, amelyek segíthetnek az iparnak a költségek csökkentésében, az energetikai kihívások enyhítésében és az éghajlatváltozás elleni fellépés felgyorsításában.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:ABB aggály Energetika ipar munkaerő üzleti versenyképesség zöld

Up Next

Még több szakmai kihívással tér vissza az Audi Development Camp

Don't Miss

Fontos mérföldkőhöz érkezett a Schneider Electric 40 millió eurós beruházása

Ipar

A robotok nekünk dolgoznak, nem helyettünk

Robotokkal dolgozni sokáig science fictionnek tűnhetett, ma viszont egyre több munkahelyen egészen hétköznapinak számít.

De mit tudnak valójában ezek a rendszerek, és mi az, amit nem képesek kiváltani? Egyáltalán mitől robot a robot, és nem csak egy automatizált gép? Többek között erről beszélgettek a téma szakértői a Bosch Magyarország Podcast legfrissebb epizódjában.

A beszélgetés vendégei Majdik András László, a HUN-REN SZTAKI Gépi Érzékelés Kutatólaboratóriumának tudományos főmunkatársa, a robot-tájékozódási csoport vezetője, valamint Kis Gábor, a Robert Bosch Elektronika Kft. vállalatirányítási rendszer (ERP) szakértője voltak. A szakemberek egyetértettek abban, hogy rövid távon hajlamosak vagyunk túlbecsülni a robotika fejlődését, hosszabb távon viszont pont, hogy alábecsüljük az életünkre gyakorolt hatását.

Robotika az, amikor a gép képes dönteni

A podcast egyik legfontosabb kérdése az volt, hol húzódik a határ egy automatizált rendszer és egy valódi robot között. Míg egy automata előre meghatározott lépések sorozatát hajtja végre, addig a robot képes a környezetéből érkező információk alapján önálló döntéseket hozni, és nem várt helyzetekre is reagálni. A különbség tehát nem a kinézetében rejlik, hanem a döntési és alkalmazkodási képességben.

Majdik András László arra hívta fel a figyelmet, hogy a modern robotika fejlődését több technológia együttese hajtja. A gépi érzékelés, a mesterséges intelligencia és az utóbbi években különösen nagyot fejlődő megerősítéses tanulás együtt teszik lehetővé, hogy a robotok mozgása, egyensúlya és reakciói egyre természetesebbek legyenek. Akár olyan összetett helyzetekben is, amelyek nincsenek előre beprogramozva.

A HUN-REN szakértője egy négylábú robotot is bemutatott a stúdióban, amely szenzorok segítségével érzékeli a környezetét, stabilan mozog, és jelenleg az autonóm funkcióinak bővítésén dolgoznak. Kiemelte: mielőtt bárki a katonai felhasználáson gondolkodna, a gyártó ezt kifejezetten tiltja, a robotot kizárólag békés, hétköznapi feladatokra szánják.

Ott segít, ahol a munka monoton vagy megterhelő

A podcast fontos megállapítása, hogy a robotika közel sem minden feladatra jelent megoldást. Olyan munkafolyamatban működik a leghatékonyabban, amely jól strukturálható, fizikailag megterhelő vagy az emberek számára túl monoton. Tipikus példa erre az üzemen belüli anyagmozgatás. „Amikor a Robert Bosch Elektronika Kft. telephelyén 2017-ben elindultak az automatizált logisztikai megoldások, kiderült, hogy egy munkatárs akár napi 20 kilométert is gyalogolhat a raktár és a gyártóterület között” – mondta a Bosch vállalatirányítási rendszer (ERP) szakértője. Az automatikusan vezérelt járművek (AGV-k) ma már nemcsak nagy távolságokat tesznek meg, de képesek önállóan tájékozódni és kommunikálni egymással, miközben biztonságosan kerülik ki az akadályokat.

A szakértők kitértek egy másik fejlesztési irány jelentőségére is: az intelligens kicsomagoló- és válogatógépek alkalmazására. Ezek mesterséges intelligencia segítségével ismerik fel a különböző csomagolásokat és alkatrészeket, majd a megfelelő fogófejjel és a szükséges erővel emelik ki azokat.

Közelebb van, mint gondolnánk

A humanoid, kétlábon járó robotok fejlesztése világszerte zajlik. Ahogyan néhány évtized alatt a személyi számítógép mindenki számára elérhetővé vált, úgy válhatnak a robotok is egyre általánosabbá és elterjedtebbé. A beszélgetésben rámutattak arra, hogy ma már szinte mindenkinek egy számítógép lapul a zsebében, és a következő egy-két évtizedben a robotok jelenléte is jelentősen bővülhet az iparban, a szolgáltatásokban, sőt akár a mindennapi életünkben is. A robotok azonban nem lecserélnek, hanem kiegészítenek minket, ugyanis a kreativitást, a felelősségteljes döntéseket és az emberi helyzetfelismerést nem tudják kiváltani.

A jövő ökoszisztémában épül

A szakértők rámutattak arra is, hogy a technológia rohamos fejlődése miatt ma már egyre inkább ökoszisztémában érdemes gondolkodni. Az ipari szereplők, az akadémiai szféra és a fejlesztő közösségek együttműködése gyorsíthatja fel, hogy a kutatási eredményekből az iparban is alkalmazható megoldások szülessenek.

Kis Gábor kiemelte, a Bosch több hazai felsőoktatási intézménnyel működik együtt, példaként az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet és a Széchenyi István Egyetemet említette. Az együttműködések célja, hogy a kutatás-fejlesztésben elért eredmények minél gyorsabban alkalmazhatók legyenek a gyakorlatban, miközben a hallgatók valós projektekben szerezhetnek tapasztalatot. A HUN-REN szakembere is megerősítette, hogy a jövő robotikájához elengedhetetlen a programozási tudás, a szenzortechnológiák ismerete, a képfeldolgozás, valamint a rendszer- és irányításelméleti alapok elsajátítása.

Bosch Magyarország Podcast: technológiáról közérthetően

A Bosch Magyarország Podcast az innováció és a kutatás-fejlesztés legaktuálisabb témáival, szakértő vendégek segítségével közérthető válaszokat keres a jövő technológiájának legégetőbb kérdéseire. Aki szeretne többet megtudni arról, hogyan válhatnak a humanoid robotok tíz-húsz éven belül a mindennapok megszokott részéve, a válaszokat meghallgathatja, sőt meg is nézheti a Bosch Magyarország YouTube, Spotify, Apple Podcasts és Simplecast podcast-csatornáin!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Napelemes rendszer a Schneider Electric MG Zala üzemében

Éves szinten akár a teljes elektromosáram-igény 60 százalékát is fedezheti majd a Schneider Electric zalaegerszegi MG Zala gyárában február elején üzembe helyezett új napelemes rendszer.

A tervek között szerepel a megtermelt energia tárolásának megoldása, valamint az e-autó töltőinfrastruktúra bővítése is.

Összesen 350 kVA-os beépített teljesítményű napelemes rendszert alakítottak ki a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalatának zalaegerszegi, MG Zala gyárának tetején. A február elején üzembe helyezett napelemes kiserőmű által megtermelt energiát teljes mértékben a létesítményben használják majd fel.

A projekt előkészítése 2024. utolsó negyedévében indult, a kivitelezés pedig 2025. tavaszán kezdődött el. A fejlesztés keretében összesen 822 darab, egyenként 455 Wp teljesítményű napelem panelt helyeztek el az MG Zala létesítményének tetején. A panel csoportok 4 darab inverterhez csatlakoznak.

A napelemes rendszerek által megtermelt energia mennyisége nagy mértékben függ az időjárástól, de a várakozások szerint a napelemes kiserőmű akár az üzem teljes éves áramszükségletének 60 százalékát is fedezheti.

Nem a mostani beruházás az első jelentős fejlesztés az MG Zalában, ami a fenntartható működés érdekében történt. A Schneider Electric zalaegerszegi gyárában 2023. novembere óta nem használnak gázt, teljesen átálltak az elektromos áram használatára. Ez jól illeszkedik a vállalat globális stratégiájához, amelyben kiemelt szerepet kap az energiahatékonyság és a megújuló energia arányának növelése. A Schneider Electric zalaegerszegi, Hock János úti létesítményében a fenntarthatósági törekvések keretében az ott keletkező hulladék több mint 99 százalékát újrahasznosítják.

A mostani napelemes fejlesztés keretében egyelőre csak az aktívan megtermelt energia hasznosítására van lehetőség. A további tervek között szerepel a tárolás megoldása is, valamint a napelemes rendszer integrálása a létesítmény energiamenedzsment rendszerébe.

Az MG Zala üzemben kialakított napelemes rendszer támogatja a Schneider Electric e-autó programjának megvalósítását is. A vállalat célkitűzése, hogy 2030-ra csak elektromos járművek legyenek a flottájában. Az MG Zalában jelenleg két töltőállomás biztosítja az e-autók számára a töltési lehetőséget, azonban a következő években további hat töltő telepítését tervezik, amelyeket szintén a napelemes rendszerből látnak majd el árammal.

A Schneider Electric MG Zala üzemében kis- és középáramú megszakítókat gyártanak. A gyárból a magyar mellett főként a francia, spanyol és angol piacra szállítanak termékeket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Új sztenderd segítheti az AI-adatközpontok áramellátását

Összefog a Siemens és a Rittal.

A mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontokban már a 100 kW (kilowatt) feletti rack szintű teljesítménysűrűség is átlagosnak minősül, 2030-ra pedig ez az érték meghaladhatja az 1 megawattot is. Ez új megoldást igényel az energiaelosztás, a hűtés és a hővisszanyerés területén.

Az adatközpontok hatékonyabb villamosenergia-elosztása érdekében ezért a Siemens és a rack szekrények globális beszállítója, a Friedhelm Loh Group-hoz tartozó Rittal vállalat stratégiai partnerséget jelentett be. Az együttműködés célja egy egységesített infrastruktúra bevezetése. Ezáltal felgyorsulhat a nagy teljesítményű adatközpontok építése, csökkenthető a rendszerek a számítási ideje (time-to-compute), valamint kezelhető az AI-alkalmazások által generált, gyorsan növekvő teljesítménysűrűség.

A partnerség keretében elsőként egy olyan megoldást mutattak be, ami a hagyományos, központi energiaelosztás helyett a szervereknek és az adattárolóknak otthont adó, ún. „white space” részen kap helyet az adatközpontban. Azaz a komponenseket egy dedikált tápszekrénybe („sidecar”) integrálják, ami közvetlenül látja el a szerver rackeket energiával.

Ez a koncepció egyszerű, szabványosított és skálázható energiaellátást biztosít a berendezések számára, csökkentve az energiaveszteséget, és leegyszerűsítve a későbbi bővítéseket. A nyílt iparági szabványokra, valamint a Rittal és a Siemens bevált technológiáira épülő moduláris megoldás gyorsan telepíthető, miközben magas rendelkezésre állást és megbízható működést tesz lehetővé.

Az együttműködés keretében egy szabványosított kisfeszültségű elosztórendszer, valamint az üzemi és személyi biztonságot növelő megoldások fejlesztését tervezik, a jövőben pedig akár további iparágakra és alkalmazási területekre is kiterjeszthetik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!