Connect with us
Hirdetés

Ipar

Az ABB felmérése rávilágít a legújabb energiaügyi aggályokra

A megkérdezett vállalatvezetők 92 százaléka úgy véli, hogy az ingadozó energiaköltségek és az instabilitás továbbra is veszélyt jelentenek a vállalkozások versenyképességére.

A felmérés azt mutatja, hogy a vállalkozásokat világszerte továbbra is aggasztják az energiabiztonság és az energiaárak hatásai, amelynek számos, további környezeti, társadalmi és gazdasági következménye lehet. Az ABB Electrification Energy Insights felmérése1 szerint, amelyben különböző ágazatokban működő kis- és nagyvállalatok 2300 vezetője vett részt, a válaszadók 92 százaléka úgy érzi, hogy az energiaellátás folytatódó instabilitása veszélyezteti jövedelmezőségüket és versenyképességüket. Az energiaköltségek és a bizonytalanság jelentős hatást gyakorolnak a munkaerőre, mivel csökkentek a munkavállalók érdekében történő ráfordítások. A vállalatvezetők azon lehetséges hatások miatt is aggódnak, amelyek befolyásolják a fenntarthatósági céljaik teljesítését.

abb

Az energiaköltségek és az energiaellátás bizonytalansága korlátozzák az üzleti befektetéseket és a növekedést

Az emelkedő energiaköltségek és a bizonytalanság miatt a vállalatvezetőknek újra kell gondolniuk, hogy a növekedés és a versenyképesség megőrzése érdekében hogyan működjenek, és mely területen fektessenek be a vállalkozásukba. Az elmúlt évben megemelkedett energiaköltségek vállalkozásokra gyakorolt legfontosabb hatásai közé tartozik az alacsonyabb haszonkulcs (34 százalék) és egyes területek kiadásainak csökkentése (34 százalék). Ezek a negatív hatások azt eredményezték, hogy a vállalkozások visszafogták a K+F-be és más, üzleti növekedési programokra irányuló beruházásaikat. Több mint egyharmaduk (38 százalék) csökkentette vagy tervezi csökkenteni a technológiai beruházásokat, míg egyharmaduk (33 százalék) az infrastrukturális kiadások, 31 százalékuk pedig a marketingkiadások csökkenésével számol.

A munkaerőt érintő hatás

A vállalkozások úgy nyilatkoztak, hogy a megnövekedett energiaköltségek és az energetikai hatások ellensúlyozását célzó intézkedések végrehajtásának szükségessége miatt, az elmúlt évben csökkentették a munkaerőbe történő befektetéseiket. Ez a folyamat várhatóan a következő három-öt évben is folytatódni fog, amennyiben az energetikai kihívások továbbra is fennmaradnak. A költségcsökkentésekkel kapcsolatban kiemelt öt legfontosabb üzleti terület közül három a munkaerővel kapcsolatos: 42 százalékuk kevesebbet fog költeni toborzásra; 38 százalékuk csökkenti a fizetésekre, túlórákra és bónuszokra fordított kiadásokat; 37 százalékuk pedig csökkenti a személyzet képzésére és fejlesztésére irányuló beruházások összegét.

Késlelteti a dekarbonizációs folyamatot

A válaszadók továbbá aggódnak amiatt, hogy az energiaárak és az energiaellátás bizonytalansága késleltetheti az éghajlatváltozással kapcsolatos előrelépést, mivel a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalások teljesítését jelenleg kevésbé tekintik prioritásnak, mint az energiaköltségek csökkentését. A megkérdezett vállalatvezetők több mint fele (58 százalék) szerint az energiaköltségek egytől öt évig terjedő időtartammal késleltethetik a fenntarthatóságra és szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló céljaik elérését. Míg az energiaköltségek csökkentése a vállalatok 61 százaléka számára a legfontosabb prioritás, addig a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését jelenleg csak 40 százalékuk tartja az általános üzleti prioritásai között számon.

Energiabiztonság

Az üzleti vezetők 83 százaléka aggodalmát fejezi ki a vállalkozásuk energiaellátásának biztonsága miatt, és sokan tesznek is lépéseket ennek megoldására. Több mint egyharmadukat (36 százalék) aggasztja az energiaköltségek további emelkedése, 31 százalékukat a teljes vagy részleges áramkimaradások és áramszünetek, egynegyedüket pedig az energiakorlátozás. Erre válaszul 34 százalékuk már növelte a beruházásait, kifejezetten az energiahatékonyság javítására összpontosítva, 40 százalékuk pedig helyszíni megújulóenergia-termelő rendszert szeretne telepíteni, hogy kevésbé függjön a hálózattól.

Morten Wierod, az ABB Energetika üzletágának elnöke elmondta: „A vállalkozások úgy vélik, hogy meg kell védeniük magukat az energiaáraktól és a bizonytalanságtól, ezért átértékelik a jelenlegi és jövőbeli kiadási terveiket. Az ennek mérséklésére irányuló intézkedések meghozatala egyértelmű prioritás, de ennek nem kell feltétlenül hatással lennie a munkaerőgazdálkodásra vagy a környezetvédelemre. Az intelligens és fenntartható, helyszíni megújuló energiaforrásokba és energiahatékonysági technológiákba való befektetés azt jelenti, hogy a vállalkozások egyszerre csökkenthetik költségeiket és a kibocsátásukat. Megfelelő megközelítés alkalmazása esetén lehetővé válik, hogy az ipar úgy érje el a költségmegtakarítási célokat, hogy közben ne kelljen feláldozni a versenyképességet, a munkaerőt vagy ne sodorja veszélybe a dekarbonizációs folyamat sikerét.”

Intézkedések

Bár a vállalkozások általában véve proaktív lépéseket szeretnének tenni az energetikai kihívások megoldására, egyharmadukat visszatartja az energiahatékonysági intézkedések végrehajtásának vélt költsége, és csaknem felük (49 százalék) úgy érzi, hogy nem rendelkezik a szükséges know-how-val vagy erőforrásokkal a további lépésekhez.

Az energiagazdálkodás optimalizálásában és a költségek csökkentésében a kis- és nagyvállalatok számára egyaránt segítséget nyújtó technológiák nagy része már széles körben és elfogadható áron elérhető. Például Hanoiban, egy távközlési központban az intelligens épülettechnológia 20 százalékkal csökkentette az energiaköltségeket, míg az ABB egyik olaszországi gyárában a berendezések korszerűsítése  és az energiagazdálkodási megoldások alkalmazása 30 százalékos energiamegtakarítást eredményezett.

Ha többet szeretne megtudni arról, hogy az ABB és az ügyfelei hogyan működnek együtt az energetikai kihívások enyhítése érdekében, látogasson el a Sustainability in Electrification (Fenntarthatóság az elektrifikációban) weboldalra. A vállalkozások csatlakozhatnak az ABB – Energy Efficiency Movement kezdeményezéshez is – egy több mint 300 szervezetet tömörítő globális fórumhoz, amely olyan ötleteket és megoldásokat oszt meg, amelyek segíthetnek az iparnak a költségek csökkentésében, az energetikai kihívások enyhítésében és az éghajlatváltozás elleni fellépés felgyorsításában.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Egyre több fogyasztó fordul a Békéltető Testületekhez

A kamarai hálózat által működtetett nyolc Békéltető Testület 2026 első félévében összesen 6102 ügyet zárt le, ez 6 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában lezárt 5740 ügy. Az eljárások több mint harmada, 2176 eset egyezséggel zárult a felek között az esztendő első hat hónapjában. Termékekkel kapcsolatban legtöbbször, 816 esetben lábbelikkel, a szolgáltatásoknál pedig 571 alkalommal közlekedéssel kapcsolatban kezdeményeztek eljárást a fogyasztók.

A területi kereskedelmi és iparkamarák által működtetett, szakmailag független Békéltető Testületek 1126 kérelmet utasítottak el, 319 ügyben született kötelezést tartalmazó határozat, 394 esetben a fogyasztó nem teljesítette a hiánypótlást, míg 588 fogyasztó visszavonta a kérelmét az idei első félévben. A békéltetés elsődleges célja a fogyasztó és a vállalkozás közötti egyezség létrehozása, ezért az eredményesség legfontosabb mutatója az egyezséggel zárult ügyek száma, amelyek 2026. első félévében a lezárt ügyek csaknem 36 százalékát teszik ki.

A terméktípusok közül 816 ügy a lábbeliket, 490 a bútor, sportszer, hangszer, könyv, óra, ékszer, táska összevont kategóriát, 382 a háztartási és kerti gépek, kézi szerszámgépeket, 331 a járműveket, 248 pedig a híradástechnikai eszközöket érintette. A szolgáltatások közül 571 a személyszállítási és az úthasználati közlekedést, 527 a közüzemi szolgáltatásokat, 482 a telefon- és internethasználatot, a távközlést, a levél- és csomagszállítást is magában foglaló lakossági szolgáltatásokat, 299 a gazdasági és egyéb szolgáltatásokat, 270 pedig az építőipari kivitelezést érintette. A közüzemi szolgáltatások közül a legtöbb, 294 panasz a villamosenergia, napenergia, hőszivattyú kategóriában, a közlekedésen belül pedig 287 pedig a légi személyszállításban érkezett.

Idéntől egyébként a fogyasztóvédelmi törvény módosítása miatt a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) végső felhasználóként, fogyasztói minőségben fordulhatnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő békéltető testületekhez termékvásárlás vagy szolgáltatás igénybevétele esetén. Ennek köszönhetően a jogviták a bírósági eljáráshoz képest egyszerűbben, gyorsabban és költségkímélőbben rendezhetők ezen vállalkozások számára is.

A fogyasztói jogviták rendezésében országszerte nyolc békéltető testület nyújt segítséget a fogyasztóknak és a kkv-knak: a Baranya, a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Csongrád-Csanád, a Fejér, a Győr-Moson-Sopron, a Hajdú-Bihar és a Pest Vármegyei Békéltető Testület, valamint a Budapesti Békéltető Testület. A Békéltető Testülethez minden fogyasztó ingyenesen fordulhat, nem kell eljárási díjat vagy illetéket fizetniük, és a vitás kérdések bíróságon kívüli, gyors és olcsó rendezése a termékeket árusító és szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és a fogyasztók közös érdeke.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

24 milliárd forint értékben érkezett kérelem a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez a második negyedévben

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. második negyedévében 79 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 24 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.

A TSZSZ az időszakban 36 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 665 millió forintot ítélt meg, 38 ügy vizsgálata jelenleg is folyamatban van. Emellett 6 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A befogadott ügyek száma az előző év azonos időszakához képest 68 százalékkal nőtt.

A kérelmek zöme továbbra is az egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez, de érkezett kérelem vasúti fejlesztéssel és kikötői beruházással kapcsolatban is.

2027. január 1-től módosul a TSZSZ működését szabályozó törvény, bővül a kérelmezők köre az építőipari beszállítókkal, pontosabbak lesznek a minőség vizsgálatának az alapvető követelményei, a pótmunka vizsgálatának lehetőségei, a megrendelői túlfizetés vizsgálata, és a szerződéses biztosítékok teljeskörű vizsgálata.

,,Fontos változás, hogy a kikerül a törvényből az, hogy a TSZSZ hatásköre nem vonatkozik azokra a közlekedési infrastrukturális beruházásokra, amelyeket olyan gazdasági társaságok rendeltek meg, amelyek az állam 100 százalékos tulajdonában álltak, valamint azok a fejlesztések, amelyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknak számítanak „

– hangsúlyozta Koós Gábor a TSZSZ vezetője.

A második negyedévben a TSZSZ vezetői és munkatársai Debrecenben, Győrben és Pécsen, a területi kamaráknál tartottak oktatást a helyi szervezet tagjainak.

Az illetékes tárca és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független szakvéleményt adó szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Ellenállóbb áramhálózati működés

Új energiatárolókat kiszolgáló kapcsolóberendezéseket szállított a Siemens Zrt.

Az áramhálózat ugrásszerű terhelésnövekedésével és a naperőművek terjedésével egyre jelentősebbé válik az energiatárolás szerepe a hálózati stabilitás és az ellátás folytonosságának megőrzésében; – ez a hőhullámok idején minden fogyasztó számára érzékelhető.

Az energiatárolók segítenek a villamosenergia-termelés és -fogyasztás időbeli eltéréseinek, illetve ingadozásainak kezelésében, ezzel egyszerre rugalmasabb és ellenállóbb hálózati működést tesznek lehetővé, miközben hozzájárulnak az önellátás és a zöld energiaátállás megvalósításához is.

Az MVM Csoport ennek érdekében két új energiatárolót adott át június végén, amelyek alállomási áramellátását a Siemens középfeszültségű, légszigetelt – azaz a környezetre káros szigetelő gázoktól mentes, – kapcsolóberendezései támogatják.

Másodpercek alatt mozgósítható teljesítmény

Tiszaújvárosban egy 31 megawatt (MW) névleges teljesítményű és 62 megawattóra (MWh) kapacitású akkumulátoros energiatároló egységet telepített az MVM Tisza Erőmű Kft. A tárolót az ország egyik legnagyobb energetikai fejlesztésének számító, új, 1000 megawatt teljesítménykategóriájú Tisza Kombinált Ciklusú Gázturbinás Erőmű (CCGT) közvetlen szomszédságában alakították ki. Bár a két létesítmény egymástól függetlenül üzemeltethető, mégis együttesen támogatják majd a megújuló energiaforrások áramhálózati integrálását.

A teljesen feltöltött energiatároló, teljes terhelés mellett, körülbelül 2 órán keresztül lesz majd képes folyamatosan energiát leadni, ezzel mintegy 120 ezer háztartás átlagos, kétórányi villamosenergia-igényét fedezve. Így gyorsan mozgósítható tartalékként szolgál: néhány másodperc alatt képes jelentős teljesítménnyel ellátni a hálózatot, ezzel kiegyensúlyozva az esetleges ingadozásokat.

A telephelyet kiszolgáló villamos alállomáson egy 10 mezős NXAIR M kapcsolóberendezés teljesít majd szolgálatot, amit külön áram- és feszültségváltói specifikációval szereltek fel, az erőmű villamos védelme és a szükséges mérések biztosítása érdekében.

Komoly energiatartalék a Dunántúlon is

Hasonló beruházást adott át Ajkán az MVM Balance Zrt. A Bakonyi Gázturbinás Erőművet egy 57 MW teljesítményű és 57 MWh kapacitású akkumulátoros energiatárolóval egészítették ki, így létrehozva a Bakonyi Hibrid Erőművet.

Az új tároló szintén az ingadozások kiegyensúlyozásában játszik majd fontos szerepet. Néhány másodperc alatt képes a teljesítményét mozgósítani, és teljes terhelés mellett, egy órán keresztül tud majd annyi energiát biztosítani, ami akár több mint 200 ezer háztartás átlagos, egyórányi villamosenergia-igényét fedezi.

Az erőmű új kapcsolóépületében egy komplex hálózatokhoz és nagy zárlati teljesítményhez tervezett, 16 mezős NXAIR középfeszültségű berendezés, valamint egy fiókos kivitelű, 8 mezős SIVACON S8 kisfeszültségű kapcsolóberendezés fogja majd biztosítani energiaellátást.

Az MVM cégcsoport számára ezek a technológiák nem ismeretlenek. Korábbi beruházásoknál szerzett, pozitív üzemeltetési tapasztalatok után esett rájuk a választás, valamint NXAIR berendezések érkeztek nemrégiben MVM Émász, illetve az MVM Démász szegedi, mezőkövesdi és lajosmizsei villamos alállomásaiba is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss