Ipar

Az ABB felmérése rávilágít a legújabb energiaügyi aggályokra

A megkérdezett vállalatvezetők 92 százaléka úgy véli, hogy az ingadozó energiaköltségek és az instabilitás továbbra is veszélyt jelentenek a vállalkozások versenyképességére.

A felmérés azt mutatja, hogy a vállalkozásokat világszerte továbbra is aggasztják az energiabiztonság és az energiaárak hatásai, amelynek számos, további környezeti, társadalmi és gazdasági következménye lehet. Az ABB Electrification Energy Insights felmérése¹ szerint, amelyben különböző ágazatokban működő kis- és nagyvállalatok 2300 vezetője vett részt, a válaszadók 92 százaléka úgy érzi, hogy az energiaellátás folytatódó instabilitása veszélyezteti jövedelmezőségüket és versenyképességüket. Az energiaköltségek és a bizonytalanság jelentős hatást gyakorolnak a munkaerőre, mivel csökkentek a munkavállalók érdekében történő ráfordítások. A vállalatvezetők azon lehetséges hatások miatt is aggódnak, amelyek befolyásolják a fenntarthatósági céljaik teljesítését.

abb

Az energiaköltségek és az energiaellátás bizonytalansága korlátozzák az üzleti befektetéseket és a növekedést

Az emelkedő energiaköltségek és a bizonytalanság miatt a vállalatvezetőknek újra kell gondolniuk, hogy a növekedés és a versenyképesség megőrzése érdekében hogyan működjenek, és mely területen fektessenek be a vállalkozásukba. Az elmúlt évben megemelkedett energiaköltségek vállalkozásokra gyakorolt legfontosabb hatásai közé tartozik az alacsonyabb haszonkulcs (34 százalék) és egyes területek kiadásainak csökkentése (34 százalék). Ezek a negatív hatások azt eredményezték, hogy a vállalkozások visszafogták a K+F-be és más, üzleti növekedési programokra irányuló beruházásaikat. Több mint egyharmaduk (38 százalék) csökkentette vagy tervezi csökkenteni a technológiai beruházásokat, míg egyharmaduk (33 százalék) az infrastrukturális kiadások, 31 százalékuk pedig a marketingkiadások csökkenésével számol.

A munkaerőt érintő hatás

A vállalkozások úgy nyilatkoztak, hogy a megnövekedett energiaköltségek és az energetikai hatások ellensúlyozását célzó intézkedések végrehajtásának szükségessége miatt, az elmúlt évben csökkentették a munkaerőbe történő befektetéseiket. Ez a folyamat várhatóan a következő három-öt évben is folytatódni fog, amennyiben az energetikai kihívások továbbra is fennmaradnak. A költségcsökkentésekkel kapcsolatban kiemelt öt legfontosabb üzleti terület közül három a munkaerővel kapcsolatos: 42 százalékuk kevesebbet fog költeni toborzásra; 38 százalékuk csökkenti a fizetésekre, túlórákra és bónuszokra fordított kiadásokat; 37 százalékuk pedig csökkenti a személyzet képzésére és fejlesztésére irányuló beruházások összegét.

Késlelteti a dekarbonizációs folyamatot

A válaszadók továbbá aggódnak amiatt, hogy az energiaárak és az energiaellátás bizonytalansága késleltetheti az éghajlatváltozással kapcsolatos előrelépést, mivel a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalások teljesítését jelenleg kevésbé tekintik prioritásnak, mint az energiaköltségek csökkentését. A megkérdezett vállalatvezetők több mint fele (58 százalék) szerint az energiaköltségek egytől öt évig terjedő időtartammal késleltethetik a fenntarthatóságra és szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló céljaik elérését. Míg az energiaköltségek csökkentése a vállalatok 61 százaléka számára a legfontosabb prioritás, addig a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését jelenleg csak 40 százalékuk tartja az általános üzleti prioritásai között számon.

Energiabiztonság

Az üzleti vezetők 83 százaléka aggodalmát fejezi ki a vállalkozásuk energiaellátásának biztonsága miatt, és sokan tesznek is lépéseket ennek megoldására. Több mint egyharmadukat (36 százalék) aggasztja az energiaköltségek további emelkedése, 31 százalékukat a teljes vagy részleges áramkimaradások és áramszünetek, egynegyedüket pedig az energiakorlátozás. Erre válaszul 34 százalékuk már növelte a beruházásait, kifejezetten az energiahatékonyság javítására összpontosítva, 40 százalékuk pedig helyszíni megújulóenergia-termelő rendszert szeretne telepíteni, hogy kevésbé függjön a hálózattól.

Morten Wierod, az ABB Energetika üzletágának elnöke elmondta: „A vállalkozások úgy vélik, hogy meg kell védeniük magukat az energiaáraktól és a bizonytalanságtól, ezért átértékelik a jelenlegi és jövőbeli kiadási terveiket. Az ennek mérséklésére irányuló intézkedések meghozatala egyértelmű prioritás, de ennek nem kell feltétlenül hatással lennie a munkaerőgazdálkodásra vagy a környezetvédelemre. Az intelligens és fenntartható, helyszíni megújuló energiaforrásokba és energiahatékonysági technológiákba való befektetés azt jelenti, hogy a vállalkozások egyszerre csökkenthetik költségeiket és a kibocsátásukat. Megfelelő megközelítés alkalmazása esetén lehetővé válik, hogy az ipar úgy érje el a költségmegtakarítási célokat, hogy közben ne kelljen feláldozni a versenyképességet, a munkaerőt vagy ne sodorja veszélybe a dekarbonizációs folyamat sikerét.”

Intézkedések

Bár a vállalkozások általában véve proaktív lépéseket szeretnének tenni az energetikai kihívások megoldására, egyharmadukat visszatartja az energiahatékonysági intézkedések végrehajtásának vélt költsége, és csaknem felük (49 százalék) úgy érzi, hogy nem rendelkezik a szükséges know-how-val vagy erőforrásokkal a további lépésekhez.

Az energiagazdálkodás optimalizálásában és a költségek csökkentésében a kis- és nagyvállalatok számára egyaránt segítséget nyújtó technológiák nagy része már széles körben és elfogadható áron elérhető. Például Hanoiban, egy távközlési központban az intelligens épülettechnológia 20 százalékkal csökkentette az energiaköltségeket, míg az ABB egyik olaszországi gyárában a berendezések korszerűsítése és az energiagazdálkodási megoldások alkalmazása 30 százalékos energiamegtakarítást eredményezett.

Ha többet szeretne megtudni arról, hogy az ABB és az ügyfelei hogyan működnek együtt az energetikai kihívások enyhítése érdekében, látogasson el a Sustainability in Electrification (Fenntarthatóság az elektrifikációban) weboldalra. A vállalkozások csatlakozhatnak az ABB – Energy Efficiency Movement kezdeményezéshez is – egy több mint 300 szervezetet tömörítő globális fórumhoz, amely olyan ötleteket és megoldásokat oszt meg, amelyek segíthetnek az iparnak a költségek csökkentésében, az energetikai kihívások enyhítésében és az éghajlatváltozás elleni fellépés felgyorsításában.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:ABB aggály Energetika ipar munkaerő üzleti versenyképesség zöld

Up Next

Még több szakmai kihívással tér vissza az Audi Development Camp

Don't Miss

Fontos mérföldkőhöz érkezett a Schneider Electric 40 millió eurós beruházása

Ipar

Hatékonyabb és fenntarthatóbb működést hoz a repülőtereknek a Schneider Electric új megoldása

Egy új, kifejezetten a repülőterek számára kifejlesztett platformot mutatott be a Schneider Electric. Az „Integrated Platform Operations Center” (IPOC) nevű megoldás révén egyetlen felületen, valós időben lehet követni az energiaellátást, az eszközök állapotát és az üzemeltetést. A rendszer segíti a repterek üzemeltetőit a teljesítmény javításában, a rugalmasság növelésében és a dekarbonizáció felgyorsításában.

Bár az utasforgalom várhatóan több mint duplájára nő 2040-re, sok repülőtér még mindig akár 30-nál is több, egymástól elkülönülve, szigetszerűen működő rendszert üzemeltet a terminálokon, a földi és a légi kiszolgálásban. Az integráció hiánya amellett, hogy csökkenti a működési hatékonyságot, megnehezíti a valós idejű döntéshozatalt is. Emellett a repülőterekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, többek között a nettó zéró kibocsátás elérésére kitűzött 2050-es határidő, valamint az emelkedő energiaköltségek kezelése miatt, amelyek a repülőtéri működési kiadások 10–15 százalékát adják.

A világ egyik vezető energia-technológiai vállalatához, a Schneider Electrichez tartozó AVEVA szoftverére épülő IPOC egyetlen platformban egyesíti az energiamenedzsment, automatizálási és ipari rendszereket. Így közvetlen kapcsolatot teremt a repülőtéri rendszerek, az üzemeltetésben dolgozó szakemberek és a kritikus folyamatok többsége között. Az IPOC átfogó képet nyújt a terminálokon működő, a légi és földi kiszolgáló rendszerekről, javítva a koordinációt és a valós idejű döntéshozatalt. A megfelelő kontextusba helyezett adatok támogatják a problémák korai felismerését és az incidensek gyorsabb osztályozását, ezáltal segítik az üzemeltetőket zavarok esetén a gyorsabb reagálásban.

Az IPOC integrálja a valós idejű energiafelhasználási adatokat és a kapcsolódó üzemeltetési információkat, így az utasélmény befolyásolása nélkül lehet jobban hozzáigazítani a fogyasztást a kereslethez. A sablonalapú, objektumorientált architektúra felgyorsítja a szabványosított eszközök bevezetését: a modelleket elég egyszer létrehozni, ezután több helyszínen is fel lehet használni őket. Ez lehetővé teszi a repülőterek számára, hogy többletköltségek nélkül szabványosítsák az egyes terminálokon az eszközök modellezését.

Már most is érezhető a pozitív hatás

A barcelonai El Prat repülőtéren az egymástól elkülönülve működő 20 rendszert az IPOC-hoz hasonló AVEVA System Platform-mal váltották le. A platformmal az üzemeltetők egyetlen, egységes felületen követhetik a terminál, a poggyászkezelés, a HVAC (fűtés, hűtés, szellőztetés) rendszerek és az erőmű működését. Így kevesebb az energia- és erőforrás-pazarlás, és hatékonyabbá válik a létesítmény működése. Az új platform kulcsszerepet játszott a jelentős fejlesztésekben, például az új terminál, a kifutópálya és a műholdas kapcsolatot biztosító épület megvalósításában. Emellett hozzájárult ahhoz is, hogy a repülőtér évente több mint 29 millió utasnak nyújtson jobb utazási élményt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

MEORGA MSR-szakkiállítás Bécsben

Április 15-én az Austria Center Vienna ad otthont a MEORGA MSR-szakkiállításnak, amely a mérés-, irányítás- és szabályozástechnika (MSR), a folyamatirányító rendszerek, valamint az ipari automatizálás területének meghatározó szakmai rendezvénye.

A kiállításon mintegy 120 vállalat – köztük a szektor vezető szereplői – mutatja be termékeit, rendszereit és szolgáltatásait. A látogatók átfogó képet kaphatnak a legújabb technológiai fejlesztésekről, mérő- és vezérlőeszközökről, valamint az automatizálási trendek aktuális irányairól. A kiállítói jelenlétet gyakorlatorientált szakmai előadások egészítik ki, amelyek betekintést nyújtanak az MSR-technika jelenlegi állásába és alkalmazási lehetőségeibe.

A standokon a kiállító cégek szakértő munkatársai várják az érdeklődőket, elősegítve a célzott, megoldásközpontú szakmai egyeztetéseket. A rendezvény nemcsak új üzleti kapcsolatok kialakítására kínál lehetőséget, hanem a meglévő partnerkapcsolatok ápolására is ideális fórumot biztosít. A szakkiállítás elsősorban olyan szakembereknek és döntéshozóknak szól, akik vállalatuknál a teljes értéklánc mentén felelősek a termelési és üzleti folyamatok hatékonyságának fejlesztéséért.

MEORGA MSR

Időpont: 2026. április 15.,

Helyszín: Austria Center Vienna (ACV), Bruno-Kreisky-Platz 1, AT-1220 Bécs

A részvételhez előzetes regisztráció szükséges, amely a szervező honlapján keresztül érhető el. A regisztrációt követően a látogatók QR-kóddal ellátott belépőkártyát kapnak, amely ingyenes belépést biztosít a rendezvényre.

www.meorga.de/wien

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Még gyorsabb és hatékonyabb lehet az MI-t kiszolgáló adatközpontok létrehozása a Schneider Electric új megoldásaival

A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló, újgenerációs adatközpontok tervezését, működésének szimulálását, megvalósítását és üzemeltetését új szintre emelő fejlesztéseket mutatott be a Schneider Electric, az NVIDIA és az AVEVA. Az újdonságok között megtalálható egy új referencia-terv az NVIDIA Vera Rubin architektúrájára, valamint egy speciális digitális iker megoldás is.

A San Jose-ban megrendezett NVIDIA GTC konferencián bejelentett újdonságok amellett, hogy tovább erősítik a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata, a Schneider Electric és az NVIDIA közötti együttműködést, átfogó alapot kínálnak a gigawattos teljesítményű MI-gyárak létrehozásához. Az eseményen mutatták be az egyik első, kifejezetten az NVIDIA Vera Rubin NVL72 rackek igényei alapján megalkotott MI-referencia tervet. A validált referencia terv lefedi az áramellátást és a hűtést, és integrálták a Schneider Electric vezérlő referencia terveivel. A referencia terv az NVIDIA legújabb rack-méretű rendszerei által támasztott infrastrukturális követelmények figyelembevételével készült. Ennek megfelelően lehetővé teszi többek között az új áramelosztást 480 voltos megnövelt tápfeszültséggel, valamint a nagyobb hatékonyság érdekében a magasabb, akár 45 fokos „TCS-hurok” hőmérsékletet.

Az új referencia terv támogatja egy olyan IT architektúra kialakítását, amelyben az MI-rackekből álló klaszterek osztoznak a hálózati, tároló, CPU és támogató infrastruktúrán. Emellett azáltal, hogy az adatközpontok tervezése során lehetőséget teremt arra, hogy több ponton üzemeljenek a GPU-rackek, maximalizálja a token-teljesítményt.

A referencia-tervet az elektromos rendszer tervezése kapcsán ETAP-modellekkel, míg az elrendezés és a légáramlás vonatkozásában ITD CFD-modellekkel validálták.

Új AVEVA digitális iker architektúra a gigawatt-méretű MI-gyárakhoz

Az NVIDIA GTC-n bemutatott újdonságok között van a Schneider Electric tulajdonában lévő, az ipari szoftvere területén meghatározó szereplőnek számító AVEVA új, teljes életciklusra kiterjedő digitális iker architektúrája. A megoldás maximalizálja a GPU-k hatékonyságát, és felgyorsítja az MI-gyárak létrehozását. A Schneider Electric elkötelezett amellett, hogy az AVEVA fejlett szoftvereinek támogatásával SimReady-kompatibilis eszközöket és digitális ikreket hozzon létre az NVIDIA Omniverse segítségével. Ezzel a bejelentéssel az AVEVA mérnöki és üzemeltetési szoftverei beépültek az NVIDIA Omniverse DSX Blueprintbe és ökoszisztémájába.

Miután a rendszerarchitektúra összeállt az NVIDIA Omniverse környezetben, az AVEVA több területre kiterjedő szimulációkat hajt végre, hogy ellenőrizze, hogyan működne valós körülmények között. Ez magában foglalja az áramelosztás, a termodinamika, a légáramlás és a vezérlés modelljeinek megalkotását. Ezek a szimulációk lehetővé teszik a tervezés optimalizálását, a különböző terhelési és környezeti feltételek közötti működés gyors értékelését, valamint a rendszer fizikai kiépítése előtti végső rendszerellenőrzést.

„Ahogy a mesterséges intelligencia jelentette terhelés mind méretében, mind összetettségében nő, az adatközpontok tervezésénél minimálisra kell csökkenteni a hibázás lehetőségét. Ahhoz, hogy nagy léptékben tudjuk hasznosítani az MI-t, szorosan integrált elektromos, hűtési és digitális architektúrákra van szükség, amelyek képesek kielégíteni a példátlan teljesítményigényeket, miközben fenntartják a maximális energiahatékonyságot. A fejlett szoftverek, a digitális ikrek és a validált referencia-tervek kombinálásával az üzemeltetők szimulálhatják és optimalizálhatják az infrastruktúrát, még mielőtt egyetlen racket is üzembe helyeznének. Ez a megközelítés csökkenti a kockázatot, felgyorsítja a telepítést, és biztosítja a következő generációs MI-gyárak működtetéséhez szükséges hatékonyságot és rugalmasságot”

– mondta el Manish Kumar, a Schneider Electric „Secure Power & Data Centers” üzletágának ügyvezető alelnöke.

„A gigawatt-méretű MI-gyárak alapvetően új típusú, energiahatékony és rendkívül kiszámítható infrastruktúrát igényelnek. Az NVIDIA és a Schneider Electric együttesen biztosítja azokat az energiaellátási, hűtési és digitális iker architektúrákat, amelyekre szükség van ahhoz, hogy ügyfeleink számára felgyorsítsuk ezek megvalósítását”

– mutatott rá Vladimir Troy, az NVIDIA MI-infrastruktúráért felelős alelnöke.

NVIDIA Nemotron Agentic MI modell tesztelése riasztáskezelési szolgáltatásokhoz

A Schneider Electric az eseményen bejelentette azt is, hogy sikeresen tesztelte az NVIDIA Nemotron modellt egy új, riasztáskezelési funkcióval rendelkező MI ügynök megvalósításához. Ez a szolgáltatás egy régóta fennálló kihívásra ad választ az adatközponti iparban: a riasztások rendszer szintű értelmezésére a kiváltó okok azonosítása és a megfelelő intézkedések meghatározása érdekében.

A Schneider Electric megoldása több rendszerből származó, valós idejű IoT-adatokat felhasználva, integrált eszközök segítségével önállóan elvégzi az elemzést, a diagnosztikát és javaslatokat tesz a szükséges intézkedésekre. A szakértő technikusokkal együttműködve a technológia gyorsabb és következetesebb hibaelhárítást biztosít, csökkenti a felesleges kiszállásokat, és javítja az üzemeltetési rugalmasságot.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!