Ipar
Az ABB felmérése rávilágít a legújabb energiaügyi aggályokra
A megkérdezett vállalatvezetők 92 százaléka úgy véli, hogy az ingadozó energiaköltségek és az instabilitás továbbra is veszélyt jelentenek a vállalkozások versenyképességére.
A felmérés azt mutatja, hogy a vállalkozásokat világszerte továbbra is aggasztják az energiabiztonság és az energiaárak hatásai, amelynek számos, további környezeti, társadalmi és gazdasági következménye lehet. Az ABB Electrification Energy Insights felmérése1 szerint, amelyben különböző ágazatokban működő kis- és nagyvállalatok 2300 vezetője vett részt, a válaszadók 92 százaléka úgy érzi, hogy az energiaellátás folytatódó instabilitása veszélyezteti jövedelmezőségüket és versenyképességüket. Az energiaköltségek és a bizonytalanság jelentős hatást gyakorolnak a munkaerőre, mivel csökkentek a munkavállalók érdekében történő ráfordítások. A vállalatvezetők azon lehetséges hatások miatt is aggódnak, amelyek befolyásolják a fenntarthatósági céljaik teljesítését.
Az energiaköltségek és az energiaellátás bizonytalansága korlátozzák az üzleti befektetéseket és a növekedést
Az emelkedő energiaköltségek és a bizonytalanság miatt a vállalatvezetőknek újra kell gondolniuk, hogy a növekedés és a versenyképesség megőrzése érdekében hogyan működjenek, és mely területen fektessenek be a vállalkozásukba. Az elmúlt évben megemelkedett energiaköltségek vállalkozásokra gyakorolt legfontosabb hatásai közé tartozik az alacsonyabb haszonkulcs (34 százalék) és egyes területek kiadásainak csökkentése (34 százalék). Ezek a negatív hatások azt eredményezték, hogy a vállalkozások visszafogták a K+F-be és más, üzleti növekedési programokra irányuló beruházásaikat. Több mint egyharmaduk (38 százalék) csökkentette vagy tervezi csökkenteni a technológiai beruházásokat, míg egyharmaduk (33 százalék) az infrastrukturális kiadások, 31 százalékuk pedig a marketingkiadások csökkenésével számol.
A munkaerőt érintő hatás
A vállalkozások úgy nyilatkoztak, hogy a megnövekedett energiaköltségek és az energetikai hatások ellensúlyozását célzó intézkedések végrehajtásának szükségessége miatt, az elmúlt évben csökkentették a munkaerőbe történő befektetéseiket. Ez a folyamat várhatóan a következő három-öt évben is folytatódni fog, amennyiben az energetikai kihívások továbbra is fennmaradnak. A költségcsökkentésekkel kapcsolatban kiemelt öt legfontosabb üzleti terület közül három a munkaerővel kapcsolatos: 42 százalékuk kevesebbet fog költeni toborzásra; 38 százalékuk csökkenti a fizetésekre, túlórákra és bónuszokra fordított kiadásokat; 37 százalékuk pedig csökkenti a személyzet képzésére és fejlesztésére irányuló beruházások összegét.
Késlelteti a dekarbonizációs folyamatot
A válaszadók továbbá aggódnak amiatt, hogy az energiaárak és az energiaellátás bizonytalansága késleltetheti az éghajlatváltozással kapcsolatos előrelépést, mivel a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalások teljesítését jelenleg kevésbé tekintik prioritásnak, mint az energiaköltségek csökkentését. A megkérdezett vállalatvezetők több mint fele (58 százalék) szerint az energiaköltségek egytől öt évig terjedő időtartammal késleltethetik a fenntarthatóságra és szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló céljaik elérését. Míg az energiaköltségek csökkentése a vállalatok 61 százaléka számára a legfontosabb prioritás, addig a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését jelenleg csak 40 százalékuk tartja az általános üzleti prioritásai között számon.
Energiabiztonság
Az üzleti vezetők 83 százaléka aggodalmát fejezi ki a vállalkozásuk energiaellátásának biztonsága miatt, és sokan tesznek is lépéseket ennek megoldására. Több mint egyharmadukat (36 százalék) aggasztja az energiaköltségek további emelkedése, 31 százalékukat a teljes vagy részleges áramkimaradások és áramszünetek, egynegyedüket pedig az energiakorlátozás. Erre válaszul 34 százalékuk már növelte a beruházásait, kifejezetten az energiahatékonyság javítására összpontosítva, 40 százalékuk pedig helyszíni megújulóenergia-termelő rendszert szeretne telepíteni, hogy kevésbé függjön a hálózattól.
Morten Wierod, az ABB Energetika üzletágának elnöke elmondta: „A vállalkozások úgy vélik, hogy meg kell védeniük magukat az energiaáraktól és a bizonytalanságtól, ezért átértékelik a jelenlegi és jövőbeli kiadási terveiket. Az ennek mérséklésére irányuló intézkedések meghozatala egyértelmű prioritás, de ennek nem kell feltétlenül hatással lennie a munkaerőgazdálkodásra vagy a környezetvédelemre. Az intelligens és fenntartható, helyszíni megújuló energiaforrásokba és energiahatékonysági technológiákba való befektetés azt jelenti, hogy a vállalkozások egyszerre csökkenthetik költségeiket és a kibocsátásukat. Megfelelő megközelítés alkalmazása esetén lehetővé válik, hogy az ipar úgy érje el a költségmegtakarítási célokat, hogy közben ne kelljen feláldozni a versenyképességet, a munkaerőt vagy ne sodorja veszélybe a dekarbonizációs folyamat sikerét.”
Intézkedések
Bár a vállalkozások általában véve proaktív lépéseket szeretnének tenni az energetikai kihívások megoldására, egyharmadukat visszatartja az energiahatékonysági intézkedések végrehajtásának vélt költsége, és csaknem felük (49 százalék) úgy érzi, hogy nem rendelkezik a szükséges know-how-val vagy erőforrásokkal a további lépésekhez.
Az energiagazdálkodás optimalizálásában és a költségek csökkentésében a kis- és nagyvállalatok számára egyaránt segítséget nyújtó technológiák nagy része már széles körben és elfogadható áron elérhető. Például Hanoiban, egy távközlési központban az intelligens épülettechnológia 20 százalékkal csökkentette az energiaköltségeket, míg az ABB egyik olaszországi gyárában a berendezések korszerűsítése és az energiagazdálkodási megoldások alkalmazása 30 százalékos energiamegtakarítást eredményezett.
Ha többet szeretne megtudni arról, hogy az ABB és az ügyfelei hogyan működnek együtt az energetikai kihívások enyhítése érdekében, látogasson el a Sustainability in Electrification (Fenntarthatóság az elektrifikációban) weboldalra. A vállalkozások csatlakozhatnak az ABB – Energy Efficiency Movement kezdeményezéshez is – egy több mint 300 szervezetet tömörítő globális fórumhoz, amely olyan ötleteket és megoldásokat oszt meg, amelyek segíthetnek az iparnak a költségek csökkentésében, az energetikai kihívások enyhítésében és az éghajlatváltozás elleni fellépés felgyorsításában.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ajánljuk még
A napenergia jelenti a jövőt: úton a fenntartható és zöld életmódhoz
Emelkedő költségek, munkaerőhiány, modellváltás
Egyéni CO2 azonosítót alkottak
Környezeti fenntarthatóság az ipar 4.0 korában
A magyar napenergiapiac szereplői közül sokan a túlélésért küzdenek
Nem szárnyalt, de sokat zöldült tavaly az ingatlanpiac
Ipar
Akkreditációt kapott a Széchenyi István Egyetem Építőanyag- és Szerkezetvizsgáló Laboratóriuma
Közel száz különböző vizsgálat végzésére alkalmas a győri Széchenyi István Egyetem Építőanyag- és Szerkezetvizsgáló Laboratóriuma, amely a közelmúltban akkreditált státuszt szerzett.
A labor tevékenységével egyszerre szolgálja a hallgatók gyakorlati oktatását, az ipari partnereket és innovatív termékek piaci bevezetését.
„Az Építőanyag- és Szerkezetvizsgáló Laboratórium akkreditációjának megszerzése egy út vége és egyben egy másik kezdete. A folyamat azzal indult, hogy mintegy két évvel ezelőtt két vizsgálólaboratóriumot szervezetileg egyesítettünk, erőforrásaink jobb kihasználása érdekében. Most pedig elnyertük az akkreditációt, ami újabb kaput nyit meg előttünk, hiszen jelentősen növeli piaci versenyképességünket”
– mondta el dr. Szép János, a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja.
Hozzátette, az akkreditáció révén nemcsak az ipari megrendelések növekedhetnek, de a kutatás-fejlesztési tevékenységüket is erősíteni tudják, mindezek pedig az oktatásra is visszahatnak, amelyből a hallgatók profitálnak.
„A labor infrastrukturális fejlesztése is előkészítés alatt áll, és már kész tervünk van arra, hogy milyen berendezésekkel frissítenénk eszközparkunkat, ami még tovább bővítené oktatási, kutatási, ipari lehetőségeinket”
– húzta alá. A dékán köszönetet mondott az egyetem vezetésének az akkreditáció megszerzésének támogatásáért, feltételeinek biztosításáért, míg kollégáinak az eredményes előkészítő munkáért.
„A laboratórium tevékenysége rendkívül sokrétű, amely magában foglalja a különböző tulajdonságok analízisét a széles körben alkalmazott építőanyagok alapanyag-vizsgálatától a modellkísérleteken keresztül a teljes szerkezetek vizsgálatáig”
– fejtette ki Pollák András laborvezető. Kiemelte, az alap-, mester- és doktoranduszképzésben részt vevő hallgatók számára lehetőséget biztosítanak a szerkezetek testközeli megismerésére, mérések elvégzésére. A főbb építőanyag- és szerkezetes tantárgyakat érintő laboratóriumi gyakorlatok mellett tudományos diákköri munkák, kutatási projektek, szakdolgozatok, diplomamunkák készítésében is segítséget nyújtanak.
„Jelenleg több mint száz magyarországi piaci partnerrel állunk kapcsolatban, gyakorlatilag szinte minden építőipari ágazatban dolgozó vállalat megfordult már megbízóként a laboratóriumunkban. Az építési termékek teljesítményállandóság-vizsgálatától kezdve az épületdiagnosztikai és minősítő vizsgálatokig közel százféle mérést végzünk. A megrendelések között megtalálhatók voltak például vasúti termékek, monolit és előregyártott betonszerkezetek, természetes anyagú hőszigetelők, acél vázszerkezetek és geoműanyagok termékfejlesztésével kapcsolatos feladatok is”
– hangsúlyozta a laborvezető, aki kollégáival, dr. Harrach Dániellel, dr. Német Attilával és Baranyai Gusztávval készítette elő a minősítés megszerzését. Végezetül megjegyezte, a minőségirányítási rendszer bevezetésével és az öt évre szóló akkreditált vizsgálólaboratóriumi státusz elnyerésével tovább tudják szélesíteni a piaci szereplőknek nyújtott szolgáltatások körét.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Eljött a mikrogrid ideje – Saját hálózat biztosíthatja a fenntartható, stabil energiaellátást
Bemutatkozik a jövő energiaellátásának alapegysége: intelligens energiagazdálkodási megoldással az áramhálózattól részben független, költséghatékony villamos rendszerek alakíthatóak ki.
A hagyományos áramhálózatok világszerte és Magyarországon is egyre nagyobb nyomás alá kerülnek, ahogy robbanásszerűen emelkedik a villamosenergia-igény, tömegesen jelennek meg megújuló termelő egységek, és változnak a felhasználói szokások. Az üzemeltetőknek emellett a klímavédelemi, az ellátásbiztonsági és a megfizethetőségi szempontoknak egyszerre kell megfelelniük. Ezekre a kihívásokra kínál hatékony választ a mikrogrid.
Saját hálózat, számos előnnyel
„Egy iparvállalat telephelyét, egy irodakomplexumot vagy kisebb településeket a mikrogridek segítségével akár jelentős részben függetleníteni lehet a közcélú áramhálózattól.”
– magyarázza Vass József, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure divíziójának villamosenergia-hálózattal kapcsolatos és digitalizációs üzletfejlesztésért felelős szakembere.
„Ez rugalmasabbá, így megbízhatóbbá teszi az elektromos ellátást, csökkenti az adott felhasználó energiaszámláját, emellett a megújuló energiaforrások, például naperőművek használatával fenntartható és környezetkímélő megoldás is. Mindeközben akár egy új bevételi forrás alapjait is megteremtheti a résztvevők számára.”
Azaz ezek az önálló helyi elosztóhálózatként működő, intelligens rendszerek mindig a pillanatnyi igényeknek megfelelően és az aktuális energiaárak figyelembevételével, mesterséges intelligenciát is használva, folyamatosan finomhangolják egy-egy épület vagy akár több létesítmény energiagazdálkodását. Ehhez összefogják a hozzájuk csatlakozó villamosenergia-termelő, -tároló és -fogyasztó berendezéseket. Ezekről valós idejű adatokat kapnak okos szenzorokon és kommunikációképes eszközökön keresztül, amelyeket gyakran felhőalapú rendszerek segítségével tárolnak és elemeznek.
Kiegyensúlyozott áramellátás, a megújulók integrációjával
2027-ig várhatóan az összes új áramtermelő kapacitás mintegy 90 százalékát a megújulók tehetik ki, amelyből 80 százalék az időjárásfüggő (nap- és szélenergia) technológiákhoz fog fűződni. Ezek előrejelzési bizonytalanságai és váratlan ingadozásai rendszerszinten okozhatnak ellátásbiztonsági problémákat, amelyeket a korábbiaknál jóval magasabb fokú intelligencia és automatizáció alkalmazásával lehet elkerülni.
A mikrogridek digitális megoldások segítségével folyamatosan felügyelik az eszközök állapotát, aktuális termelését és fogyasztását, így az algoritmusokra támaszkodva pillanatokon belül, automatikusan reagálnak az energiatermelésében bekövetkező változásokra. Ezáltal képesek kiegyensúlyozni a termelési ingadozásokat és a csúcsterhelési időszakokat („peak shaving”). Az alacsony fogyasztású vagy megújulóenergia-túltermelési időszakokban eltárolják az energiát, áramszünet esetén pedig a szükséges saját kapacitásokat elindítva biztosítják a zavartalan ellátást, majd a szünetet követően újraszinkronizálják a rendszert az elosztó hálózattal.
Mikrogrides példák: e-töltés, irodaház, ipari naperőmű
Amellett, hogy a mikrogridek tiszta, jövőálló rendszerekként fenntarthatóbbá teszik az energiatermelést, skálázhatóságuknak és rugalmasságuknak köszönhetően változatos körülmények között, számos célra telepíthetőek.
Tipikusan ilyen, gyorsan megtérülő befektetés lehet a hazánkban is egyre jelentősebbé váló e-mobilitás területe. Például a benzinkutak könnyebben szélesíthetik szolgáltatásaik körét elektromos töltéssel, ha a rendelkezésükre álló villamos energiát a korábbinál hatékonyabban „osztja el” egy mikrogrid rendszer. Így ahelyett, hogy költség- és időigényes elektromos hálózati infrastruktúra-bővítésbe kellene beruházniuk, önálló rendszert is kialakíthatnak, naperőmű és energiatároló alkalmazásával. Nagyobb méretű e-flották esetében pedig a töltőegységek igény szerinti teljesítménykiosztását, vagy a holtidőkben a „felesleges” energia értékesítését is szabályozhatják mikrogriddel.
A mikrogridek emellett az áramszolgáltatóval való folyamatos kommunikáción alapuló vezérléssel nagyobb, akár akkumulátoros energiatárolóval kombinált, napelemparkok termelését szintén képesek optimalizálni. Magyarországon például már létezik olyan ipari naperőmű, amelynek szabályozását egy új, mikrogridhez hasonló technológia látja el. Ez a szoftveres megoldás automatikusan a pillanatnyi telephelyi igényekhez igazítja a napelemek termelését.
A nemzetközi szintérre kitekintve pedig a mikrogridek már többszörösen bizonyítottak: egyetemi campusok, irodaházak energiaellátását teszik hatékonyabbá, illetve fenntarthatóbbá. Például így működik a Siemens bécsi és müncheni központja is.
A technológiáról készült tanulmány teljes terjedelmében, rövid regisztrációt követően, erről az oldalról letölthető.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Gigászi, száz gigawattórás energiatárolási rendszer épül fel Európában 2030-ig
Március 6-án a fenntartható energetikai megoldások fejlesztését támogató EIT InnoEnergy elindítja a nagy energiatároló rendszerek (ESS) létrehozására és működtetésére összpontosító páneurópai vállalatát, a Repono-t.
Ezzel az a célja, hogy egységesítse és felgyorsítsa az energiatároló rendszerek telepítését Európában. A beruházással lehetőség nyílik a jövőben a megújuló forrásból származó gigawattórányi többlet villamos energia tárolására, csökkentve az áramkimaradások kockázatát, kiegyenlítve az energiaárakat és biztosítva a 24 órás kiegyensúlyozott, tiszta energiaellátást a kontinensen. 2030-ra a Repono szeretne 10 százalékos részesedést szerezni az 1 terawattóra (TWh) méretű európai villamosenergia piacon.
Az Európai Bizottság az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55%-os csökkentését tűzte ki maga elé 2030-ra. Addigra országonként az előállított villamos energia összmennyiség 42,5%-ának megújuló energiaforrásokból kell származnia. A szén-dioxid-mentesítés leghatékonyabban a gazdaságok fokozottabb villamosításával mehet végbe, ami a megújuló energiaforrások növekvő részarányával együtt a nagyméretű villamosenergia-tárolási megoldások gyors bevezetését teszi szükségessé.
„Európa villamosenergia-rendszere és hálózata az elosztható energiaforrások folyamatos betáplálására épült, nem pedig a decentralizált és megújuló energiaforrások tömeges beáramlásának kezelésére. A szénről, olajról, gázról való leválás óriási stressznek teszi ki a jelenlegi energetikai infrastruktúrát, ami együtt jár az olcsó, tiszta energia gyakori korlátozásával, a változékony, szükségtelenül magas árakkal, valamint áramkimaradásokkal. Mindezek fékezik az energiaátállást, ami viszont elodázhatatlan. A Repono pontosan emiatt lép be a képbe.”
– fogalmazta meg Rasmus Bergstrom, a Repono vezérigazgatója.
Hozzátette a vállalat a tárolási kapacitásokat stratégiai módon fogja kezelni. Figyelemmel kíséri a piaci ingadozásokat. Megfelelő időben vásárolnak, töltenek, adnak el és ürítenek, hogy a többlettermelést a túlkereslet időszakaira tereljék át. Továbbá a Repono kiegyenlítést támogató szolgáltatásai kulcsfontosságúak lesznek a hálózat stabilitásának fenntartásában és a nagymértékű áramkimaradások megelőzésében. Valamint azzal, hogy az energiatárolást a nagy független energiatermelők és az ipari vállalatok közti villamosenergia-vásárlási megállapodások részévé teszik hozzájárulnak a megbízható, CO2 mentes villamosenergia-ellátáshoz a nap 24 órájában.
„A Repono az első naptól kezdve bekapcsolódik a világ legnagyobb fenntartható energia ökoszisztémájába, ami több mint 1200 ipari, pénzügyi, kutatási és akadémiai partnert tömörít. Mellettük hozzáfér majd az energiatárolási ágazatban megvalósuló több mint 46 beruházásunkhoz, illetve összekapcsolódik az Európai Akkumulátor Szövetség mintegy 800 tagjával. Ezek az egyedülálló indulási feltételek jelentősen csökkentik a Repono üzleti kockázatát, lehetővé teszik a projektjeik gyors megismételhetőségeit, hogy ezzel is fokozzák az európai energetikai és ipari átmenet sebességét.”
– mondta Marcin Wasilewski, az EIT InnoEnergy Central Europe vezérigazgatója.
Az EIT InnoEnergy mellett a Repono jelenlegi támogatói közé a Schneider Electric, a SIPLEC E.Leclerc, a Stena Metall, a Boryszew Group és az NTM GmbH tartozik. A BatteryLoop felvásárlásával a vállalat már energiatároló rendszereket üzemeltet az északi országokban és 25 magasan képzett alkalmazottat foglalkoztat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Népszerű
A korlátlan e-könyv olvasást hozza el kedvezményesen a Bookmate és a Yettel új együttműködése
A neten adnál el valamit? Így akarnak átverni a csalók!
A HONOR Magic6 Pro az első okostelefon, ami öt DXOMARK 2024 Golden Label címet nyert el
Az AI az új aranyláz: aranyat ássunk, vagy inkább ásókat adjunk el?
Elindult az ELTE Érettségi Felkészítő könyvsorozata
Története legerősebb évét zárta az SAP Hungary
A bélflóránk elárulhatja, hogy gyorsan öregszünk
Jó hír a vásárlóknak: elindult az árcsökkenés a műszaki piacon
Idén már infláció felett nőhet a cégek árbevétele
Mesterséges intelligenciát alkalmaz a Széchenyi István Egyetemen fejlesztett mezőgazdasági robot
Technokrata.hu
Miért fontos a megbízható székhelyszolgáltatás?
Fitneszapp leplezte le a férj hűtlenségét
Élményalapú technológiai foglalkozást tartott a Lufthansa Systems Hungária és a Skool általános iskolás lányok számára
2023 legmeglepőbb használtautó-piaci érdekességei
Robbanás előtt áll az előfizetéses e-kereskedelem Magyarországon
Nők az informatikában – Számít a nemek aránya a munkahelyen?
Budapesti és jászapáti diákok képviselik Magyarországot az észtországi robotikaversenyen
Ezek a legmenőbb IT ismeretek
Lezárult a Frigoscandia felvásárlása
A lakáskampánynak nem várt nyertesei is lehetnek
Műszaki-Magazin.hu
22. Econ Konferencia – Mérnöki Szimulációs Szakmai Fórum
A DMG MORI kiváló megmunkálási pontosságot kínál és élenjáró megmunkálógépeket fejleszt a PTC Creo és Windchill szoftver segítségével
Az év leginnovatívabb célgépei
MI festőrobot a Magyar Ifjúsági Robot Kupán
Új lendületet ad a „zöld” IT törekvéseknek a Schneider Electric innovációja
Új igazgató a szegedi Continental gyár élén
Az integráció a kulcs a magyar gazdaság növekedéséhez
Kiberbiztonsági labort alapított az ELTE és az OTP
Cserélje újra 3D nyomtatóját nagy kedvezményekért!
Új vezetők a Schneider Electric budapesti beszerzési központjában
Friss
- Okoseszközök4 nap
A HONOR Magic6 Pro az első okostelefon, ami öt DXOMARK 2024 Golden Label címet nyert el
- Egészség1 hét
A bélflóránk elárulhatja, hogy gyorsan öregszünk
- Tippek1 hét
Teljesen átírja a telefonálásról alkotott fogalmainkat az 5.5G
- Mozgásban1 hét
A Kia EV9 a WWCOTY 2024 abszolút győztese
- Ipar2 hét
A GM és a Honda megkezdi a kereskedelmi célú üzemanyagcellák előállítását, közösen működtetett, üzemegységében
- Ipar2 hét
2024 legfontosabb építőipari technológiai trendjei
- Egészség2 hét
Emelkedő költségek, munkaerőhiány, modellváltás
- Gazdaság2 hét
Világszerte tartanak az emberek az energiaárak emelkedésétől