Connect with us

Ipar

Szellemitulajdon-védelem – nem ördöngösség, ráadásul van segítség!

Kép forrása: Freepik.com

Szellemi tulajdon, oltalmazás, szabadalmak, védjegyek, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – habár az elmúlt években egyre többen értették meg ezeket a fogalmakat és ismerték meg ezt az amúgy 127 éves szervezetet, a többség még mindig egy bonyolult rendszert társít ezekhez a fogalmakhoz. Pedig nem minden esetben van így, ráadásul a hivatal szolgáltatásai éppen azt célozzák, hogy egy átlagos feltaláló, átlagos vállalkozás is a mindennapi, tevékenységi rutinjának tekintse saját innovációi, vagy éppen találmányai, termékei megóvását.

Egy új termék, egy alkatrész vagy a gyártáshoz szükséges gép kifejlesztése akár több tízmilliós költséggel is járhat, aminek a megtérülése hosszú. Különösen, ha a kifejlesztett terméket azonnal elkezdik másolni és másokkal kell osztozni a hasznon. Sok vállalkozásnak lehet ismerős a helyzet, mégis kevesen jutnak el odáig, hogy levédessék az innovációjukat.

Kijelenthetjük, hogy egy-egy találmány, pl. termék, eljárás stb. másolástól, hamisítástól való megvédése, az előállítási folyamat monopóliumának megteremtése időnként bonyolult, azonban elengedhetetlen lépés. Amíg egy-egy márkára, logóra, jellegzetes hangjelzésre sem túl bonyolult védjegyoltalmat szerezni, addig a szabadalmak, használatiminta-oltalmak, növényfajta-oltalmak, vagy a dizájn esetében már érdemes ügyvivővel is konzultálni. De nem feltétlenül kell azonnal az ügyvivői irodákat keresni, hiszen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) is számtalan olyan szolgáltatást kínál, amellyel már az oltalmazási folyamat előtt, közben vagy után is hasznos tudásra tehetünk szert.

Fontos, hogy egy jó ötletre még nem lehet oltalmat (szabadalom, használatiminta-oltalom stb.) szerezni, de az SZTNH már az ötlet megszületését követően is segíthet az úgynevezett témakutatással: ekkor a hivatal segít feltérképezni elképzeléseink műszaki, gazdasági környezetét, vagyis azt, hogy egyáltalán érdemes-e valósítani, amit kitaláltunk.

Segítség az ötlettől…

A szabadalmazhatóság fontos feltétele, hogy feltalálói tevékenységen alapuló (más számára nem nyilvánvaló) újdonságnak (más által még nem kitaláltnak) kell lennie, amelyet iparilag hasznosítani is lehet. Ha eljutunk az ötletünktől a kidolgozott megoldásig, igényelhetjük az újdonságkutatási szolgáltatást: ekkor a hivatal feltárja és rendelkezésére bocsátja azokat a szabadalmi és más publikációkat, amelyek figyelembe vehetők az általunk ismertetett találmány újdonsága és a feltalálói tevékenység követelménye szempontjából. Ebből számos előnyünk származhat, hiszen a szabadalmazhatóság esélyének a bejelentés előtti megismerésével időt, pénzt és fáradságot takaríthatunk meg.

Az újdonságkutatással párhuzamosan kérhetünk véleményt is az SZTNH-nál arról, hogy kaphat-e egyáltalán szabadalmat a találmányunk. Itt érdemes megemlítenünk a hivatal kis- és középvállalkozásoknak szóló IP Scan szolgáltatását is, amely vállalkozásoknak segít felméri, milyen oltalmakat érdemes egyáltalán szerezniük: tehát ha van egy szabadalomérett termékünk, mellé megtudhatjuk, érdemes-e pluszban védjegyoltalma(ka)t kérni, esetleg a találmány formáját, kialakítását pluszban formatervezésminta-oltalommal is védeni. Vagy ha kiderül, hogy a termékünk mégsem kapna szabadalmat, akkor még mindig van esély használatiminta-oltalmat igényelni.

…a nemzetközi oltalomszerzésig és ha el akarjuk kerülni a bitorlást

Ha nemcsak a hazai piacon szeretnénk érvényesülni, akkor szintén hasznos segítség a szabadalomtisztasági kutatás: ezzel tájékoztatást kapunk olyan szabadalmakról, amelyek az általunk hasznosítani kívánt termékhez vagy eljáráshoz hasonló tárgykörben születtek és azokban az országokban vannak érvényben, ahol esetleg mi is jelen akarunk lenni. A hivatal részletes indokolással kísért véleményt ad arról, hogy termékünk vagy eljárásunk beleütközhet-e valamelyik érvényes szabadalomba.

A védjegyoltalom megszerzésénél szintén hasznos segítséget nyújthat az SZTNH. A védjegykutatás támpontot ad ahhoz, van-e esély egy szó, szlogen, logó, kép, hang, hologram stb. védjegyként való lajstromozására vagy elkerülhetjük vele, hogy megsértsük mások védjegyoltalmi jogait egy megjelölés (például cégnév vagy domainnév) használatával. Ha pedig már van védjegyünk, akkor érdemes védjegyfigyelést kérnünk: ennek révén nem kell, hogy mi magunk keressünk rá, nincs-e másnak is hasonló védjegye, hanem maga a hivatal végzi el nekünk ezt a munkát és értesítést küld az esetleges ütközésekről.

További információkért (pl. a szolgáltatások díjával kapcsolatban) az sztnh.gov.hu oldalon érdemes tájékozódni.

 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Átadták Az Év Leginspirálóbb Vezetője Díjat

252 hazai vezérigazgató véleménye alapján harmadik alkalommal ítélte oda Az Év Leginspirálóbb Vezetője Díjat a PwC Magyarország.

A kitüntetéssel olyan hazai cégvezetőt ismernek el, akire a magyarországi vállalatvezetők példaképként tekintenek. Idén a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatóját, Orbán Gábort díjazták február 19-én a PwC budapesti székházában azon a sajtóeseményen, ahol bemutatták a PwC Vezérigazgató Felmérésének eredményeit.

A PwC Magyarország idén tizennegyedik alkalommal kérdezte meg személyes interjúk formájában a hazai vállalatvezetőket arról, hogy miként látják a globális és hazai gazdasági környezetet, saját üzleti helyzetüket, illetve milyen nehézségekkel és kockázatokkal néznek szembe.

A 2024 októbere és decembere között zajló felmérés keretében arról is nyilatkozhattak az első számú döntéshozók, hogy kit tartanak Magyarország leginspirálóbb vezetőjének. A kutatásban részt vevő 265 cégvezető válaszai alapján Orbán Gábor, a Richer Gedeon Nyrt. vezérigazgatója nyerte a 2024 Leginspirálóbb Vezetője Díjat. Az elismerés odaítélésével a PwC azokra a vezetőkre kívánja felhívni a figyelmet, akik az üzleti eredményeken túl a jövő vállalati ökoszisztémáját is építi, és egyéni fejlődésén túl a szervezet kultúra építése mellett is elkötelezettek, ezáltal példaként szolgálhatnak vezetőtársaik előtt.

A díjat Radványi László, a PwC vezérigazgatója adta át az idei felmérés eredményeit bemutató eseményen.

Az idei díjazottal, Orbán Gáborral készült videó – amelyben megosztja vezetői hitvallását és kollégái a sikerhez vezető útjáról nyilatkoznak -, valamint a kutatás eredményei a PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés oldalán tekinthetőek meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Magas digitalizáltságú logisztikai és disztribúciós központot adott át Miskolcon a Bosch

A Bosch, a technológiák és szolgáltatások nemzetközi szállítója átadta legújabb, csúcstechnológiás logisztikai és disztribúciós központját Miskolcon.

A központot, melynek előzetes kivitelezési munkálatai 2021-ben kezdődtek, a Robert Bosch Power Tool Kft. több mint 54 milliárd forint értékű beruházásból valósította meg. A beruházáshoz a magyar állam egyedi kormánydöntés (EKD) alapján mintegy 7 milliárd forint utófinanszírozás keretében nyújtható, vissza nem térítendő készpénz támogatást biztosít. Az ünnepélyes átadáson részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Fükő László, a Robert Bosch Power Tool Kft. ügyvezető igazgatója.

„Nemzetközileg is kiemelkedő színvonalú technológiai infrastruktúránknak, munkatársaink szaktudásának és elkötelezettségének köszönhetjük kiváló eredményeinket. Ez a beruházás az elektromos kéziszerszám üzletághoz tartozó telephelyünk jelentőségét még tovább erősíti a vállalatcsoporton belül”

– mondta Fükő László.

Jövő gyára megoldások közel 100 ezer négyzetméteren

A nagyszabású beruházással egy olyan korszerű raktári struktúrát alakítottak ki a Miskolci Ipari Park területén, amelyben számos Ipar4.0 megoldást is alkalmaztak. A rendszer a teljes értéklánc mentén valós időben, automatikusan kezeli és követi az árut annak beérkezéstől kezdve a felhasználáson és a csomagoláson keresztül a kiszállításon át egészen a megérkezésig. A digitalizációnak köszönhetően a hibák száma akár 20 százalékkal csökkenthető, a folyamatok hatékonysága pedig jelentősen javítható. A rendszerek integrációjához kapcsolódó szoftverfejlesztésekkel, az ehhez szükséges vizualizációs, csomagolást, anyagmozgatást, raktározást vagy nyomkövetést segítő eszközöknek köszönhetően évente akár 204 ezer paletta áru is kiszállítható világszerte. Ha pedig ezt a raklapmennyiséget egymás mellé raknánk, akkor Miskolctól egészen Székesfehérvárig tartana a sor.

A közel 100 ezer négyzetméter nagyságú területen elhelyezkedő központ mellett a Robert Bosch Power Tool Kft. olyan kiegészítő infrastrukturális fejlesztéseket is megvalósított a telephelyen belül, mint a kamionforgalom számára létesített úthálózat vagy a 800 méter hosszú csatornarendszer, hiszen évente nagyjából 3300 kamionra van szükség a fenti árumennyiség szállításához. A Bosch csoport legnagyobb, miskolci kéziszerszámgyárában évente több mint 14 millió darab terméket gyártanak a legmodernebb technológiákkal. A beruházás eredményeként az új létesítmény a vállalatcsoport elektromos kéziszerszám üzletágának egyik meghatározó késztermékelosztó raktára lesz a kelet-közép-európai régióban, illetve késztermék- és alapanyag raktárként is működik majd, ahonnan a világ 26 országába szállítanak különböző cikkeket és komponenseket.

Fókuszban a fenntarthatóság és az ügyfélközpontúság

A miskolci logisztikai és disztribúciós központ a Bosch mintegy 780 raktárból álló nemzetközi ellátásilánc-hálózatának fontos része. A Bosch 37 ezer munkatársa foglalkozik beszerzéssel és logisztikával világszerte, naponta mintegy 230 gyárat látnak el alkatrészekkel és nyersanyagokkal. Meghatározó feladatuk, hogy a Bosch ügyfeleinek magas szintű kiszolgálása érdekében az egész értékfolyamat során folyamatos, fenntartható és rugalmas ellátási láncot működtessenek.

„Az új, miskolci létesítmény építése során is különösen ügyeltünk arra, hogy a projektet a Bosch szélesebb körű fenntarthatósági célkitűzéseivel összhangban valósítsuk meg. Az energiahatékonyság, a hulladékgazdálkodás és a zöld logisztika ugyanolyan prioritást kapott, mint a szolgáltatási szintek javítása, a költséghatékonyság vagy a piacbővítés. Számunkra a fenntarthatóság tehát nem csupán egy lehetőség, hanem kötelező cél”

– hangsúlyozta Fükő László.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

XVII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája

Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a XVII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára, a győri Széchenyi István Egyetemre.

A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvény találkozási lehetőség, verseny és az ipari kapcsolatépítés színtere is egyben. Regisztrálni március 2-ig lehet.

A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai cserélhetnek tapasztalatot és mutathatják be tudásukat. A rendezvény azonban mindig jóval több puszta versenynél: összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel, betekintést enged tényleges projektekbe, és mindeközben valódi közösséget kovácsol. A konferencia mára nemzetközivé vált, amelyen a magyar egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni felsőoktatási intézmények  is. A program különlegessége, hogy azt teljes egészében egyetemisták szervezik a hallgatói önkormányzat irányításával.

A Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája fókuszában a gyakorlati problémák megoldása áll, amelynek során a résztvevők valós ipari kihívásokra kereshetnek válaszokat, és ismertethetik saját kutatási eredményeiket vagy projektmunkáikat. Az esemény célja nemcsak a szakmai fejlődés elősegítése, hanem az ipar és az oktatás közötti együttműködés megerősítése és olyan kapcsolatok kialakítása is, amely hozzájárul a hallgatók jövőbeni karrierjének építéséhez.

A vállalkozások részéről óriási az igény arra, hogy bevonják aktuális projektjeikbe a hallgatókat. A verseny során a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. A rendezvény eredeti, még 2006-ban lefektetett koncepciója nem csupán kiállta az idők próbáját, hanem egyre fontosabbá is válik a 21. században: mérnöki hallgatói verseny keretein belül nyújt lényegében gyakorlatorientált képzést úgy, hogy a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal, és ami még fontosabb, tehetséges hallgatókkal gyarapodhatnak.

Az idei program a hagyományoknak megfelelően az autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 13-án, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 16-i prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára – amelyet több szórakoztató esemény, ismerkedési est és bográcsozás is színesít – március 2-ig várják a jelentkezéseket. Bővebb információ és a regisztrációs űrlap itt érhető el, a tavalyi rendezvény beszámolója pedig itt olvasható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss