Az SAP Hungary 2025-ös AI kutatásának tanulságai

A mesterséges intelligencia (AI) nem jövőbeli ígéret, hanem már most versenyképességi tényező a magyar vállalatok számára – derül ki az SAP friss, 387 hazai közép- és felsővezető bevonásával készült kutatásából. Az eredmények szerint az AI üzleti haszna kézzelfogható: a technológiát alkalmazó cégek döntő többsége gyorsabb döntéshozatalt, hatékonyabb folyamatokat és mérhető pénzügyi előnyöket tapasztal. A 2025 júliusában lebonyolított országos felmérés különösen a 250 fő feletti vállalatoknál mutatott ki látványos hatékonyságjavulást és beruházási megtérülést, ami azt jelzi, hogy az AI mára a mindennapi működés részeként is bizonyít. Az áttörést azonban nem csak a szoftverek, hanem a rendezett, jó minőségű adatvagyon és a tudatos szervezeti felkészülés hozzák meg.

Az SAP Hungary a magyarországi vállalatok mesterséges intelligencia használati szokásairól végzett kutatása rávilágít: az AI bevezetésének legnagyobb akadályai nem technológiai, hanem adatminőségi és szervezeti jellegűek. A vezetők három fő problémát azonosítottak: az adatbiztonság garantálását, a valós idejű hozzáférés hiányát, és az adatforrások közötti integráció nehézségeit. Emellett sok helyen hiányoznak a megfelelő belső kompetenciák is: a válaszadók több mint fele az AI-szaktudás, 41%-uk pedig az IT-infrastruktúra korlátait jelölte meg az elterjedés gátjaként.

A kutatás négy kulcsterületet vizsgált: az AI-alkalmazás jelenlegi prioritásait, a technológiai és adatfeltételek állapotát, a belső szabályozás és képzés szintjét, valamint azt, hogyan mérik a vállalatok az AI-megoldások megtérülését. A kép egyértelmű: az AI már nem „szépen hangzó innováció”, hanem konkrét üzleti döntések tárgya, ugyanakkor az áttörés feltétele az adatok fegyelmezett kezelése és a szervezeti kapacitások tudatos építése.

Publikus AI dominancia, de nő a saját fejlesztések szerepe

A 2025 nyarán, 387 vállalati közép- és felsővezető megkérdezésével zajlott kutatás válaszadóinak 14%-a egyáltalán nem használ AI-t, 53% főként publikus, irodai AI-eszközökre támaszkodik, míg 33% saját fejlesztésű vagy zárt rendszert alkalmaz – ez az arány a nagyvállalatok körében már 41%. Ez jól mutatja, hogy a komoly üzleti előnyök felé vezető út a személyre szabott, integrált fejlesztéseken át vezet.

Az AI-érettség ugyanakkor erősen szór: a vállalatok mindössze 9%-a ítéli meg úgy, hogy professzionális, több területen integrált AI-megoldásként használja a technológiát, további 27% haladó szinten van. A többség – mintegy 44% – kezdő felhasználónak számít, akik alapvető feladatokra, eseti módon vetik be az AI-t, míg nagyjából minden ötödik cég egyáltalán nem él a mesterséges intelligencia lehetőségeivel. Ez jól mutatja, hogy a hazai vállalati szektorban még jelentős növekedési potenciál rejlik az AI gyakorlati integrációjában.

Felhasználási területek és eredményesség

Az AI leginkább az irodai adminisztrációban és a dokumentumkezelésben terjedt el, de a marketing és a vállalati kommunikáció is gyakori felhasználási terület – ez mutatja, hogy a repetitív, jól körülhatárolható feladatok automatizálása hozza a leggyorsabb eredményt. Egyre több szervezet kísérletezik a pénzügyi folyamatok (28%) és a HR-feladatok (25%) automatizálásával is, de ezeken a területeken a vezetők még óvatosabbak, és erősebb emberi kontrollt tartanak szükségesnek.

Az AI-t már alkalmazó vállalatok többsége szerint a technológia javítja a működés hatékonyságát és megtérülő befektetésnek bizonyul. A használók több mint 80%-a elégedett a bevezetett megoldásokkal. Leggyakrabban a gyorsabb folyamatok és a magabiztosabb döntéshozatal kerülnek előnyként említésre.

Az AI felhasználásával és megtérülésével kapcsolatos véleménybeli eltérések különösen a cégméret mentén látványosak. A 250 fő feletti szervezetek 90%-a szerint az AI gyorsítja a munkavégzést és javítja a döntéstámogatást, miközben a beruházások megtérülését is pozitívan érzékelik. A nagy árbevételű cégek körében az AI már nem kísérlet, hanem kézzelfogható üzleti eszköz. A nagyvállalatok körében ugyanis a hatás már mérhető: gyorsabb ügyintézés, átláthatóbb működés és jelentős költségmegtakarítás jellemzi az AI-t bevezetett cégeket.

A legnagyobb gát: az adathigiénia hiánya

A kutatás kimutatta: a bevezetés sikeressége szoros összefüggést mutat a strukturált adatvagyon meglétével. A cégek elsősorban nem technológiai, hanem adatminőségi, hozzáférési és integrációs problémákkal küzdenek. Ez alátámasztja, hogy az AI sikere nem csak a legmodernebb algoritmusokra épül, hanem a megbízható, strukturált és hozzáférhető adatvagyonon múlik. A válaszadók 44%-ánál dominálnak a strukturált adatok, de sok helyen a félig strukturált (30%) és a teljesen strukturálatlan (21%) adatok kezelése is kulcskérdés. A nem publikus AI-eszközöket alkalmazó cégeknek is mindössze 28%-a tartja teljesen megfelelőnek az adatait.

Az integrált adatkezelés így nem pusztán IT-fejlesztés, hanem stratégiai kérdés: egységes riportálást tesz lehetővé, csökkenti az adatsilók miatti torzulásokat, és hosszú távon biztosítja, hogy az AI-rendszerek taníthatóak és skálázhatóak maradjanak. Azoknál a szervezeteknél, ahol már elindult egy központi adatplatform vagy adatgovernance-program kiépítése, az AI-bevezetések is látványosan sikeresebbek.

A vállalatirányítási rendszerek megléte is alapfeltétele az AI sikerének. A megkérdezett cégek 87%-a használ ERP-t, közel fele (48%) SAP-megoldást. Az ERP különösen a nagyobb cégeknél elterjedt, és biztosítja azt a rendezett adatbázist, amelyre az AI-alapú működés épülhet.

„Az intelligens vállalatirányítás ma már nem különálló alkalmazásokról szól, hanem egy integrált vállalati platformon megvalósuló end-to-end működésről, amelyben a mesterséges intelligencia már a megoldásokba beágyazottan érkezik – láthatatlanul, de folyamatosan támogatva a döntéshozatalt és a mindennapi folyamatokat. A cél, hogy a vállalatok minden adatforrásból valós idejű, tiszta információt nyerjenek, amelyre valóban skálázható AI-megoldások épülhetnek”

– mondta Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

„Az SAP AI-stratégiájának az is része, hogy ismerve az ügyfeleink folyamatait, helyettük kitaláljuk, milyen területeken lenne érdemes bevezetniük az AI-t. Így tesszük lehetővé, hogy a mesterséges intelligencia ne csak ígéret, hanem mérhető versenyelőny legyen a magyar cégek számára.”

 Szabályozás: bizalom van, keretek hiányoznak

Miközben a bizalom általánosan magas, a szabályozás terén nagy a lemaradás. A vállalatok mindössze harmadánál van részletes szabályzat a publikus AI-eszközök használatára, 50% csak alapelvekre támaszkodik, 16%-nál pedig teljesen hiányzik a szabályozás. Ez a „bízom, de nem ellenőrzöm” hozzáállás rövid távon működhet, de hosszú távon kockázatos, hiszen a kontroll nélküli használat felelősségi és adatbiztonsági problémákat vet fel. Az SAP szakértői szerint az átlátható irányelvek, a tiltott adatkategóriák rögzítése és a kontrollpontok kialakítása elengedhetetlen a fenntartható működéshez.

A cégek 41%-a kezdett el felkészülni az AI-ra jogi felülvizsgálattal, képzésekkel vagy beszerzésekkel, de stratégiai szintű tervezés csak a vállalatok harmadánál jellemző.

Munkaerőpiaci és szervezeti hatások

A munkavállalói attitűdök megosztottak: miközben sokan féltik a kreatív munka szerepét, a cégek többsége inkább lehetőséget lát az AI-ban.

Érdekesség, hogy a vállalatok 58%-a létszámbővülést vár a következő három évben, és ennek a csoportnak a négyötöde szerint ebben szerepe lesz az AI-nak is. Az optimizmus mögött az elsődleges indok éppen az AI hozta hatékonyságjavulás, és az a tapasztalat áll, hogy az AI új típusú feladatokat és kompetenciákat teremt, amelyek emberi kapacitást igényelnek.

A vezetői szintek megítélése ugyanakkor eltér: míg a felsővezetők többsége lelkes támogatója az AI-bevezetéseknek, a középvezetők körében gyakoribb a kiváró, óvatos hozzáállás. Ők érzékenyebben reagálnak az alsóbb szintek visszajelzéseire, és jobban látják a napi működésben felmerülő akadályokat. A kutatás tapasztalatai szerint ott erősödik látványosan az AI iránti támogatás, ahol a középvezetőket már a tervezés korai szakaszában bevonják, világos szerepeket és felelősségi köröket kapnak, valamint konkrét, saját területükre szabott példákon keresztül ismerhetik meg az üzleti előnyöket.

A kutatás egy 12 hónapos, ütemezett AI-bevezetési modellt is ajánl, amely először üzletileg ígéretes felhasználási esetek kiválasztásával, a kockázatok feltérképezésével és szabályok meghatározásával, jól behatárolt árnyéküzemmel és emberi kontrollal, majd éles működéssel és folyamatos adatplatform-fejlesztéssel építi fel az AI-integrációt.

A teljes kutatás itt érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Érkezhetnek a digitális ikertechnológiával tervezett, megfizethető készházak.

Futószalagon készülő, teljesen digitalizált okos otthonokat ígér egy amerikai gyár, ami a tervek szerint egy átlagos, 130 m²-es lakóházat mindössze 45 perc alatt képes legyártani. Így megfizethető áron tudná őket kínálni, és a kisebb 65 m²-es lakások már 26 millió forintnak megfelelő dollárért elérhetőek lehetnének.

A lakhatási válságra adott legújabb válasz egy építőipari startuptól érkezhet. A finn hajóiparból induló ADMARES, a régi házgyár koncepcióját újragondolva, olyan üzemet épít az amerikai Georgia államban, ami akár több mint 16 ezer otthon legyártására lehet képes évente. Vagyis egy év alatt annyi lakóházat állíthat elő, amennyit az amerikai hagyományos építőipar tíz év alatt tudna gyártani, ugyanekkora kapacitással.

A megoldásuk a könnyűszerkezetes készházak és a moduláris előregyártott házak koncepcióját emeli új szintre, a legmodernebb gyártási környezetbe helyezve.

Az üzemben a tervezés, a gyártás és az automatizálás egy közös rendszert képez. A Siemens szoftvereit használva elkészítik az otthonok átfogó digitális ikermodelljét, amelyek nem csak a tervezésre szolgálnak, hanem kulcsfontosságú adatokat is tartalmaznak a teljes gyártási folyamatról, a modulok felépítésétől a szerelési lépésekig. A házelemek ezt követően automatizált gyártósorokon haladnak keresztül, ahol a robotika és a precíziós mérnöki munka biztosítja az állandó minőséget, sebességet és skálázhatóságot. Végül fejlett gyártási rendszerek és összeszerelősori operátorok támogatásával szerelik össze a modulokat.

A házakat emellett már a gyártás során beépített szenzorhálózattal látják el, amelyek valós időben monitorozzák az energia-, víz- és levegőminőségi adatokat. Így már az első perctől kezdve okos otthonokként működhetnek.

Ez a megközelítés akár 90 százalékkal gyorsabb, magas minőségű gyártást tesz lehetővé, mint a hagyományos építkezés, miközben enyhíti a munkaerőhiány okozta problémákat, és csökkenti a költségeket, valamint a helyszíni építkezéssel töltött időt. Az ADMARES számításai szerint továbbá ez a technológia hosszú távon akár 75 százalékkal csökkentheti az építőipari CO₂-kibocsátást, és 80 százalékkal mérsékelheti az anyagveszteséget az ipari sorozatgyártás precizitásával.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mialatt a mesterséges intelligencia alapjaiban alakít át komplett iparágakat, a pályaválasztó fiatalok egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: „Van-e még jövője a mérnöki pályának?”

Az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetég (EJMSZ) elnöke, Dr. Ábrahám László megérti a félelmeket, de szerinte az MI nem kiváltja, hanem stratégiai szintre emeli a mérnöki tudást.

Az EJMSZ elnöke rendszeresen tart pályaorientációs előadásokat iskolákban, ahol a diákok visszatérő aggodalma nagyon hasonló. Gyakran teszik fel neki azt a kérdést, hogy „Érdemes-e mérnöknek tanulni, ha a mesterséges intelligencia úgyis átveszi a munkát?”. Dr. Ábrahám László örül annak, hogy a Z-generáció tisztában van az MI jelentette átalakulással, ugyanakkor mindig elmondja a fiataloknak, hogy a szemünk előtt zajló transzformáció korántsem olyan sötét jövőt vetít előre, mint amilyennek azt sokan gondolják. Személy szerint biztos abban, hogy a mérnökök nem tűnnek el a mesterséges intelligencia miatt. Éppen ellenkezőleg, ezután válnak igazán nélkülözhetetlenné.

„A mérnöki munka éppen azokon a területeken erős, ahol az MI jelenleg korlátokba ütközik. Ezek közé tartozik a kreatív problémafelismerés és -megoldás, az új technológiák, folyamatok és termékek megalkotása, valamint a kritikus gondolkodás és a validáció.”

– emelte ki az EJMSZ elnöke. Hozzátette, hogy az MI hatalmas adatmennyiségeket képes átfésülni, alkalmas a minták felismerésére és az optimalizálásra. Viszont még nem tud teljesen új fejlesztést létrehozni, kardinális új ismereteket előállítani.

Dr. Ábrahám László megjegyezte, hogy a fejlesztők és a mérnökök már most jelentős hatékonyságnövekedést érnek el mesterséges intelligencia használatával. Az ismétlődő, automatikus programozási, vagy számítási feladatok megoldását átveszi tőlük az algoritmus, így a szakemberek gyorsabban fejlesztenek, több projekttel foglalkozhatnak, amelyeknek köszönhetően magasabb hozzáadott értékű munkát adnak ki a kezek közül. Erre a munkaerőpiac is nagyon egyszerű logikát követve reagál: az a szakember válik piacképessé, aki nem kiváltani akarja az MI-t, hanem irányítani.

„A kreativitás és a mérnöki gondolkodás lesz a mérnökök igazi valutája, akiknek fontos feladata lesz a jövőben, hogy a mesterséges intelligencia által generált eredményeket ellenőrizzék, értelmezzék, validálják, kreatívan fejlesszék és felelősen alkalmazzák. A hagyományos tudásra tehát még sokáig szükség lesz.”

– mondta Dr. Ábrahám László, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy azok a fiatalok, akik ma mérnöknek tanulnak, vagy annak készülnek, nem csökkenő, hanem bővülő lehetőségekkel fognak találkozni. A MI-eszközök okos használatával pedig a jövő legkeresettebb szakembereivé léphetnek elő.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!