Műhelykonferenciát szerveztek a felsőoktatás és a mesterséges intelligencia (MI) viszonyának aktuális kérdéseiről.
A ChatGPT megjelenése mindenki számára elérhetővé tette az OpenAI megoldások használatát. A Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. által megvalósított Műhelykonferencia a felsőoktatás és a mesterséges intelligencia (MI) viszonyának aktuális kérdéseiről című rendezvényen szakértők a technológia felsőoktatásban való hasznos alkalmazhatóságát, illetve a visszaélések lehetőségét vizsgálták. A 2023. május 18-án nagy érdeklődés mellett lezajlott eseményen a felsőoktatási intézmények oktatási vezetői és az oktatás-technológia szakértői a FALK1 Rendezvényközpontban tanácskoztak. A Műhelykonferenciát dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára nyitotta meg.
A magyar egyetemi kutatásokban alkalmazható Mesterséges Intelligencia megoldások megismerésére, valamint a visszaélések, plágium ügyek előzetes elkerülése érdekében hívott életre szakmai konferenciát a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft., a TechEd Hungary Zrt. és a Mesterséges Intelligencia Koalíció. Műhelykonferencia a felsőoktatás és a mesterséges intelligencia (MI) viszonyának aktuális kérdéseiről címmel.
Az eseményen a terület szakértői részletesen ismertették a felsőoktatási szektort érintő kihívásokat, illetve mindezek mellett tudományterületi esettanulmányokkal hívták fel a figyelmet technológiában rejlő lehetőségekre és veszélyekre, azok elhárítására alkalmas módszerekre.
Dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára nyitóbeszédjében kiemelte, hogy „az elkövetkezendő időszakban törekednünk kell arra, hogy a jövő egyetemeit az Universitas szellemében gondoljuk újra, ahol az oktató mentorként, a hallgató egyre inkább alkotóként szerepel. Kettejük interakciója új, tudásgazdagító, innovatív jövőképet eredményezhet a felsőoktatás számára.
Dr. Gál András Levente, a Neumann János Nonprofit Kft. ügyvezetője összefoglalta a Mesterséges Intelligencia térnyerésére és aktuális helyzetére vonatkozó megfontolásokat, amelynek értelmében többek között hangsúlyozta a közös gondolkodás, a tanári jelenlét, a campus élmény felértékelődését.
Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke MI jelentősége a tudásiparban címmel tartott szakmai előadásában első sorban a technológia térnyerése mögött álló okokról beszélt, illetve kiemelte, hogy a Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció szakmai platformot biztosít az üzleti, kutatói, egyetemi és kormányzati szféra képviselői számára az MI területén.
Az AI széleskörű elterjedése miatt minden szektornak (köztük az oktatásnak is) fel kell készülnie a közelgő társadalmi és gazdasági változásokra. A következő évtizedben az MI és az automatizáció terjedése várhatóan az összes jelenlegi hazai álláshely közel negyedét fogja érinteni – ilyen mértékű változásra társadalmi szinten összehangoltan kell tudnunk felkészülni.
A következő évtizedekben az analitikus és a kreatív gondolkodás a legfontosabb készségek lesznek a munkaerőpiacon. Humán és műszaki kihívások egyaránt jellemezni fogják a következő időszakot, ennek megfelelően a felsőoktatási szektor érdeke is, hogy még a munkaerőpiacra való kikerülés előtt rendszerszinten készítsék fel a hallgatókat az MI lehetőségeire és kihívásaira.
A Műhelykonferencia közel száz résztvevője mindezek mellett magas színvonalú előadások keretében tájékozódhatott a ChatGPT jelenlegi állapotáról, a Mesterséges Intelligencia és a társadalomtudományok kapcsolatáról, az AI alkotói tevékenységéről és a szellemi alkotások jogi kérdéseiről.
Figyelemmel a Mesterséges Intelligencia és az un. tudásipar dinamikusan fejlődő viszonyára a szervezők szándéka szerint rendszeresen tartanak majd ilyen eszmecséreket, ahol a jó gyakorlatok nyomán ajánlások és szabályozási javaslatok is születhetnek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Újabb villamos alállomást modernizáltak a Dunántúlon
Környezetbarát berendezések kerültek a zalaszentgróti transzformátorállomáshoz.
Egyre több hazai háztartásban telepítenek napelemeket, illetve használnak elektromos fűtési- és légkondicionáló berendezéseket, ami kihívások elé állítja a folyamatosan egyre komplexebbé váló villamosenergia-hálózatokat. A növekvő energiaigények kiszolgálása, valamint a megújuló energiatermelők nagyobb fokú kihasználása érdekében jött létre az Európai Unió által támogatott Danube InGrid áramhálózat-fejlesztési projekt, amelynek célja az E.ON Hungária Csoport észak-dunántúli villamos hálózatának, valamint a nyugat-szlovákiai villamos elosztóhálózatnak a megújítása okos hálózati megoldásokkal.
A program keretében Magyarországon már több transzformátorállomást is átadott az E.ON, korábban Kisbéren és Gyermelyen. Nemrég pedig egy 2,2 milliárd forintból megvalósuló zöldmezős beruházás keretében Zalaszentgróton állt üzembe egy újabb egység, amelyhez, a korábbiakhoz hasonlóan, a Siemens Zrt. szállította a középfeszültségű kapcsolóberendezéseket.
Ezek az alállomási NXAir M típusú, 24 kV és 1250 A teljesítményű berendezések alacsony karbantartási igényüknek, valamint légszigetelésüknek köszönhetően fenntartható és biztonságos megoldást jelentenek az energiaellátáshoz. Az új alállomás teljesen automatizált, illetve minden funkcióban motorizált, ezért távolról is irányítható. Az üzemeltető szakemberek akár mobileszközről is láthatják a berendezések aktuális állapotát, és időben képet kaphatnak az esetleg szükséges beavatkozásokról, anélkül, hogy folyamatosan a helyszínen kéne tartózkodniuk. Ez jelentős humánerőforrás-megtakarítást jelent, ami a jelenlegi, szakemberhiányos környezetben kulcsfontosságú lehet.
Az E.ON Hungária Csoport által a projekt keretében üzembehelyezett alállomások új fogyasztók, megújuló energiatermelők, illetve akár több ezer lakossági naperőmű újonnan történő csatlakozását teszik lehetővé. A digitális megoldások alkalmazásával a térség hálózatának nem csak a kapacitása növekszik, hanem rugalmasabbá is válik, csökken a feszültségingadozások száma, valamint az intelligens rendszereknek köszönhetően egy esetleges üzemzavar esetén gyorsabban észlelhető, azonosítható és elhárítható a probléma. Mindemellett a kapcsoló- és vezénylőépületek saját energiaigényét a helyszínen telepített napelemek segítségével fedezik.
2025-ben az E.ON Hungária csoport további új távműködtetésű alállomások üzembehelyezését tervezi az észak-dunántúli régióban a kapacitások bővítése és az ellátásbiztonság növelésének érdekében. Az új alállomásokba is a Siemens Zrt. szállítja a kapcsolóberendezéseket a projekt keretében, mindösszesen 131 mező nagységrendben. Továbbá a Danube InGrid projekt keretében a technológiai vállalat az E.ON elosztóhálózatát is bővítette mintegy száz darab Siemens 8DJH típusú középfeszültségű körhálózati kapcsolóberendezéssel, amelyek az utcai betonházakban teljesítenek szolgálatot.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gyártástechnológiai tanácsadó testület: ipari partnereit is bevonja a képzésfejlesztésbe a Széchenyi István Egyetem
A gyártástechnológia területének fejlesztése és a vállalati igényekre szabott, gyakorlatias oktatás a célja a győri Széchenyi István Egyetemen létrejött tanácsadói testületnek, amelynek első ülésén 26 cég mintegy 50 képviselője vett részt.
Az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar kezdeményezése a gépész- és járműmérnöki szakok megújítását és folyamatos felülvizsgálatát helyezi a középpontba.
Az ipari partnerekkel való szoros együttműködés a Széchenyi István Egyetem tevékenységének egyik alapköve. Az intézmény képzésfejlesztésének részeként rendszeresen kikéri a térség meghatározó vállalatainak véleményét azért, hogy a munkaerőpiacra kilépő fiataloknak minél értékesebb tudást és hasznos készségeket adjon.
Az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar legújabb kezdeményezése is ezt a célt szolgálja: a gyártástechnológiai ágazat szereplőivel nagy létszámú tanácsadói testületet hívott életre, melynek fókuszában a tantervfejlesztés áll. Az első ülésen 26 vállalat mintegy 50 képviselője vett részt az autóipar, a szerszámgép-, a szoftver- és a forgácsolószerszám-gyártás, valamint a méréstechnika területéről. Olyan nemzetközi cégek csatlakoztak a programhoz, mint a Haas, a Mitsubishi, a Zeiss vagy épp a Grobe.
„A gépész- és a járműmérnöki alapszakokon új, gyártástechnológiai specializációkat hoztunk létre, ezek fejlesztésében kértük a tanácsadói testület segítségét. Célunk, hogy az ipari partnerek véleményét figyelembe véve alakítsuk a tanterveket, kifejezetten a munkaerőpiaci elvárásokra összpontosítva”
– vázolta fel prof. dr. Dogossy Gábor, a kar dékánja.
Kiemelte: ilyen széles körű összefogásra nincs máshol példa az országban, hiszen a bizottságban a multinacionális nagyvállalatoktól kezdve egészen a kisvállalkozásokig minden típusú munkáltató képviselteti magát.
„Újdonság továbbá, hogy a testület nem szakhoz, hanem területhez kötött, így az egyetemünkön zajló minden gyártástechnológiai kurzust, gyakorlatot és labort magában foglal”
– árulta el.
A dékán hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés a jövő igényeit kiszolgáló megoldásokat helyezi a középpontba, hiszen a jelenlegi egyetemisták három-öt év múlva kerülnek majd ki a munkaerőpiacra.
„A vállalatok és az egyetem közös érdeke, hogy a frissdiplomás hallgatóink olyan tudással vállaljanak munkát, amely a szakma elvárásainak minden tekintetben megfelel”
– összegezte.
Kiemelte azt is, hogy a megkérdezett cégek többsége nem csupán a szakmai tudást tartja fontosnak, hanem az úgynevezett „soft skillek” fejlesztését is, amely többek között a szociális és kommunikációs készségeket jelenti.
„Azt a nagyszabású célt tűztük ki magunk elé, hogy a partnereinkkel közösen megreformáljuk a jövő műszaki szakembereinek, mérnökeinek képzését. Nagyon számítunk tehát a piaci szereplők javaslataira, akiktől az első ülés után rendkívül pozitív visszajelzéseket kaptunk”
– részletezte dr. Szalai Szabolcs, a Járműgyártás és Technológia Tanszék vezetője, a kar oktatási dékánhelyettese. Kifejtette, hogy a későbbiekben félévente tartják meg a testületi üléseket, amelyhez a meghívott vállalatok szabadon csatlakozhatnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A Siemens HMI (ember–gép interfész) megoldásait kifejezetten az ipari automatizálás igényeire tervezték. A kezelő- és kijelzőpaneleink kiemelkedő teljesítményt, egyszerű kezelhetőséget és rugalmasságot ajánlanak, ezért ideális választás a komplex ipari folyamatok irányításához és vizualizációjához.
Ráadásul – korlátozott ideig – 15% listaárcsökkentéssel érhetők el a Siemens Zrt. és a szerződött partnereinél. Használja ki ezt a lehetőséget!
Így teszi könnyebbé a mindennapokat a HMI
A HMI (Human Machine Interface) kezelőpanel megkönnyíti a felhasználók és a gépek közötti kommunikációt, így könnyítik meg a mindennapi munkát. A HMI-k átláthatóvá és egyszerűvé teszik a folyamatok irányítását, hatékonyan segítenek az optimalizálásban, alkalmasak komplex ipari rendszerek kezelésére és megjelenítésére.
Ha olyan megoldást keres, amellyel egyszerűbbé, gyorsabbá és rugalmasabbá teheti a gépek és folyamatok irányítását – akár távolról is –, és fontos Önnek a modern webes és Edge technológia előnyeinek kihasználása, akkor megtalálta!
Bármilyen megoldást vagy rendszert használ, idővel elkerülhetetlenné válik az alkatrészek cseréje, a modernizálás vagy a bővítés. Éppen ezért fontos, hogy hosszú távon gondolkodjon, és minden tekintetben átgondolt döntést hozzon, hiszen számtalan lehetőség közül kell kiválasztani a legjobbat.
Ebben szeretnénk segíteni: most visszavonásig 15% listaárcsökkentéssel vásárolhatja meg az igényeihez és munkafolyamataihoz tökéletesen illő Siemens HMI-paneleket.
De – az árelőnyön kívül – mit nyer még? Milyen érvek szólnak amellett, hogy tőlünk vagy a szerződött partnereinktől vásároljon? Összegyűjtöttük azokat a kulcsfontosságú előnyöket, amelyek segíthetnek Önnek a döntésben.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!