Az E.ON Hungária Csoport az Európai Unió által támogatott, határon átnyúló együttműködésben megvalósuló Danube InGrid projekt keretében 2025-ig megerősíti és bővíti az Észak-Dunántúl áramhálózati infrastruktúráját.
A cél, hogy intelligens technológiák segítségével lehetővé tegyék, hogy még több napelemes rendszer csatlakozhasson a hálózatra és javuljon az ellátásbiztonság is.
A fejlesztéssorozat részeként Kisbéren egy új transzformátor-állomást létesítettek, a környéken a növekvő energiaigények és a térség közeljövőben várható fejlesztései tették szükségessé a beruházást. A 2023 júniusában elkészült új, zöldmezős állomás megvalósításának összköltsége eléri a 1,5 milliárd forintot.
A Kisbér mellett létrehozott állomás teljesen automatizált, minden berendezése távolról elérhető, kapcsolható. A 93 százalékos európai átlaghoz képest az E.ON területén 100 százalékban távolról működtethető és kezelő személyzet nélküli minden egyes nagyfeszültségű alállomás.
„A háztartások és a vállalkozások energiaszükségleteiket egyre nagyobb mértékben szeretnék megújuló forrásból, napelemes rendszerekkel biztosítani, ehhez pedig szükség van a villamos hálózat folyamatos fejlesztésére. Célunk, hogy minél gyorsabban felkészítsük a hálózatot erre a kihívásra, lehetővé téve, hogy még a mostaninál is sokkal több tiszta, zöld energiát lehessen a hálózatra csatlakoztatni. A Danube InGrid projekt keretében most átadott kisbéri alállomás ezt a célt szolgálja, épp úgy, mint a következő években megvalósuló fejlesztéseink, támogatva a hazai energia- és klímapolitikai célokat”
– mondta el Katona Ádám, az E.ON Hungária Csoport hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese.
A beruházás három érzékelhető változást jelent majd az ügyfelek számára. A hálózat szabad kapacitásának növekedésével újabb fogyasztókat és termelőket lehet a hálózatra csatlakoztatni, főképp napelemes rendszereket. A beépített modern technológia egy esetleges üzemzavar esetén gyorsabb hibaelhárításra ad lehetőséget. Harmadrészt, nemcsak Kisbéren, hanem a környező térségben – többek között Tárkány, Császár, Bakonyszombathely teljes területén – is javul az energiaellátás minősége, és tovább mérséklődik az esetlegesen érzékelhető, pillanatnyi feszültségletörések vagy feszültségingadozások száma. A térségben ezáltal a nagyobb ipari létesítmények, valamint a kisbéri ipari park üzembiztos ellátása is növekszik.
Az alállomás építése során kiemelt figyelmet kapott a madárvédelem is. A vezetékeken madárvédelmi szigetelést alkalmaztak a szakemberek, hogy megvédjék a nagy szárnyfesztávú ragadozómadarakat. Környezetvédelmi szempontból kiemelt gondossággal készült a transzformátor alatti beton olajmedence szigetelése, hogy az alállomásról szennyeződés semmilyen körülmények között ne juthasson ki a környezetbe.
„A kormány célja, hogy megvédje a rezsicsökkentést, tovább erősítse a magyar háztartások és vállalkozások energiabiztonságát, és ennek érdekében biztosítsa a minél szélesebb körű kapcsolódást a régiós áram- és földgázhálózatokhoz. A 2050-es klímasemlegességi vállalás eléréséhez is nélkülözhetetlen a megújuló energiaforráson alapuló, környezetkímélő energiatermelés növelése. 2022 rekordévnek bizonyult a napenergia hazai térnyerésében: már most 2,5 paksnyi fotovoltaikus kapacitással rendelkezünk. A tavaly 1100 megawattos bővüléshez képest 2023 első öt hónapjában több mint 840 megawattal nőtt az ipari és háztartási naperőművek összes beépített teljesítménye. A lendületes előrehaladásnak köszönhetően a 2030-ra kitűzött napenergiás célszámot akár már a következő egy-két évben elérhetjük. A felfutó kapacitások rendszerbe kapcsolásában kulcsszerepet töltenek be a villamos energia elosztók, ezért is fontos eredmény az új kisbéri transzformátor-állomás létesítése. A „Danube InGrid” nemzetközi projekt lehetővé teszi a hálózat hatékonyabb működtetését, a legkorszerűbb technológiákkal járul hozzá a szolgáltatás színvonalának és az ellátás biztonságnak növeléséhez”
– nyilatkozta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára.
default
Az észak-dunántúli villamos hálózat fejlesztése a kisbéri beruházás átadását követően tovább folytatódik. Két új nagyfeszültségű távvezeték létesül a Bakonyon keresztül (63 km) és a Csorna-Répcelak-Csepreg útvonalon (49 km), hogy a térségben élők számára is a lehető legzavartalanabb legyen a villamosenergia-ellátás. Ezt követően további zöldmezős alállomás építések és bővítések indulnak Répcelak, Szombathely, Veszprémvarsány, Várpalota, Zirc és Lepsény településeken, átadásuk 2024-ben, illetve 2025-ben várható.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogatásával megvalósuló Danube InGrid határon átnyúló, szlovák-magyar intelligens hálózati projekt keretében 116 milliárd forint értékű fejlesztést végeznek el a szakemberek. Ebből az Észak-Dunántúlon megvalósuló beruházásokra 60 milliárd forintot fordít az E.ON Hungária Csoport annak érdekében, hogy létrehozza a jövő energiahálózatát. Célja, hogy ügyfelei energiaigényét kiszolgálva egy megújuló energiaforrásokat használó, modern és hatékony hálózatot létesítsen. A cég szakemberi a nagyarányú hálózatfejlesztések kapcsán a legújabb technológiákat és eljárásokat alkalmazzák.
A Danube InGrid programban összesen több mint 4000 távolról működtethető kapcsolóberendezés, illetve zárlatjelző telepítése van folyamatban, hogy a hálózat könnyebben ellenőrizhető és távolról is irányítható legyen, hozzájárulva az esetleges üzemzavarok gyorsabb elhárításához.
Mindezek mellett az E.ON Hungária Csoport 2026-ig 74 milliárd forintos fejlesztést valósít meg a Dunántúlon és Pest megyében, 50 százalékban a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból, a magyar kormány előfinanszírozásával és támogatásával. A 15 ezer különböző méretű beruházás 726 MW többletkapacitást hoz létre, szintén azt biztosítva, hogy javuló ellátásbiztonság mellett újabb napelemes rendszerek csatlakozhassanak a hálózatra.
A kisbéri alállomás-fejlesztés műszaki jellemzői
Az alállomás egy 25 MVA teljesítményű 132/22 kV-os transzformátort tartalmaz, és egy 22 kV-os beltéri tokozott kapcsolóberendezést hat fogyasztói leágazással, egy transzformátor betáplálással és egy sínbontóval. Utóbbi azért szükséges, hogy a berendezés igény esetén az ügyfelek zavartatása nélkül bővíthető legyen. A 22 kV-os kapcsolóberendezés, valamint az állomáshoz szükséges védelem-automatika és segédüzemi berendezések egy több mint 200 m²-es kapcsoló- és vezénylőépületben vannak elhelyezve.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A Samsung a Carbon Trusttal és egyéb nagy technológiai vállalatokkal együttműködve új módszertant vezetett be a csatlakoztatott eszközök, például a laptopok és a hangszórók használata során keletkező káros anyag kibocsátás és kibocsátás-csökkentések mérésére.
A módszertan bevezetése hozzátartozik a Samsung részvételéhez a Decarbonizing the Use-Phase of Connected Devices (DUCD) (A csatlakoztatott eszközök használati fázisának karbonsemlegesítése) kezdeményezésben. A vállalat a Carbon Trusttal, az Amazonnal, a Microsofttal és a Sky-jal közösen fogott össze azért, hogy csökkentse az internethez csatlakoztatott elektromos és elektronikai eszközök használat közbeni energiafogyasztásából eredő üvegházhatású gázkibocsátást.
Ezek a szervezetek különösen a használati fázisra összpontosítanak, mivel egy termék – a teljes életciklusát tekintve – jellemzően ebben a szakaszban termeli a legtöbb szén-dioxidot. A csatlakoztatott eszközök világszerte jelenleg körülbelül 500 terrawattóra (TWh) energiát igényelnek évente, amely megközelíti Franciaország teljes energiafelhasználását. A technológiai iparnak ezért kiemelten fontos, hogy felmérhesse és elszámolhasson a termékek szén-dioxid-kibocsátásával, valamint megoldásokat találjon az eszközök használata általi kibocsátás csökkentésére.
Az új módszertan iránymutatást adhat a vállalatoknak, hogyan értékeljék a felhasználók eszközeiből származó adatok alapján a kibocsátás mértékét, ezáltal növelve a jelentések pontosságát, amelyek eddig a jelenlegi kibocsátási elszámolásokban használt üzemidő-előrejelzéseken alapultak. A technológiai cégek a módszertan alkalmazása során elért káros anyag kibocsátáscsökkentését is elszámolhatják majd.
A felhasználás során keletkező kibocsátások éves jelentése és a kibocsátáscsökkentésről szóló kimutatás átláthatóbbá teszi a kommunikációt a felhasználókkal, és arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy akár a felhasználási időszakban is csökkentsék a kibocsátást. Az adatok szabványosítása és pontossága arra motiválhatja őket, hogy újszerű megoldásokkal csökkenthessék eszközeik széndioxid-kibocsátását.
A Samsung közreműködik az új DUCD-módszertan bevezetésében, amely az új energiatakarékos módszerek megtalálása iránti elkötelezettségének része. Ezen újítások közé tartozik a SmartThings Energy funkció, amellyel a felhasználók nyomon követhetik energiafelhasználásukat és jobb energiahatékonysági döntéseket hozhatnak. Csakúgy mint az AI energia mód, amely a felhasználási szokások és az energiaköltség figyelembevételével segíthet az energiafelhasználás előnyösebb kezelésében.
„Eszközeink életciklusuk során a használati fázisban bocsátják ki a legtöbb széndioxidot, a méréssel pedig jelentősen tehetünk a kibocsátás kezeléséért és csökkentéséért – mondta Inhee Chung, a Samsung vállalati fenntarthatósági központjának alelnöke. – A Samsung klímastratégiájának kulcsfontosságú része, hogy a felhasználókat bevonja az energiatakarékos megoldásokba, és alig várjuk, hogy a DUCD módszertanán keresztül bemutathassuk, hogy a SmartThings felülettel és annak AI energia módjával hogyan követhetik nyomon és csökkenthetik csatlakoztatott eszközeik energiafelhasználását.”
„Az összekapcsolt eszközök egyre fontosabbak mindennapi életünkben, ezért fontos, hogy a technológiai ipar kulcsszereplőivel közösen kezdhessük meg a felhasználás során keletkező kibocsátás kezelését. Ez az együttműködés egy olyan lényegesen hatékonyabb megközelítést tett lehetővé, amellyel kiszámíthatjuk és rögzíthetjük az összekapcsolt eszközökből származó széndioxid-kibocsátást és az elért csökkentéseket, valamint a kibocsátások kezelésére irányuló erőfeszítéseink alapjául szolgálhat ezen a kihívásokkal teli területen”
– mondta Felix Prettejohn, a Carbon Trust vezető tanácsadója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Az ABB továbbfejlesztett hajtása új életre kelti a NASA szélcsatornáját
Az ABB Motion OneCare szerviz-megállapodás részeként az ABB az Amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) számára korszerűsítette a változtatható sebességű hajtást (VSD), amivel legalább 10 évvel meghosszabbítja a hamptoni (Virginia állam) Langley Kutatóközpontban található National Transonic Facility (NTF) elnevezésű szélcsatorna élettartamát.
A nagy magasságú és a hangsebességhez közeli repülési körülmények közötti szimulálására alkalmas szélcsatornát a repülőgépek teljesítményének és üzemanyag-fogyasztásának optimalizálására használják. Ezt a szélcsatornát használták korábban a Boeing 777-es, az űrsikló és gyorsítórakétájának tesztelésére is.
2021-ben a NASA mérnökei megállapították, hogy a hajtás alkatrészeinek elöregedése miatt szükség van a szélcsatorna középfeszültségű (MV) hajtásának korszerűsítésére. Az ABB 1997-ben szállította a berendezést, amely a maga nemében a világ legnagyobb teljesítményű frekvenciaváltós hajtása: a 101 megawattos (MW) hajtás transzszonikus sebességgel áramló levegőben vagy nitrogén közegben, környezeti vagy kriogén hőmérsékleten képes tesztelni a modelleket. Ennek eredményeként az NTF a repülési körülmények szélesebb skáláját képes szimulálni, mint bármely más szélcsatorna, lehetővé téve a mérnökök számára, hogy egyedülálló információkat szerezzenek a tesztelt modellről, és tökéletesítsék a repülőgépek konstrukcióit.
Miután az ABB szervizszakértői kiértékelték a meglévő hajtás teljesítményét és gépészeti csatlakozásait, a következő lépésben egy modern, kiváló hatásfokú elektronikai komponensekből álló megoldást dolgoztak ki, amely megfelel az eredeti hajtás maximális teljesítményének, miközben magas rendelkezésre állást és megbízhatóságot biztosít. A fejlesztések eredménye a hajtás olyan korszerűsítése volt, amely során a meglévő alapterületen belül a kulcsfontosságú alkatrészeket az ABB legújabb, legmodernebb technológiára cserélték. Az új megoldás keretében végrehajtott korszerűsítés a hajtás kis részét (a vezérlőegységet) érintette, ami minimalizálta a projekt átfutási időtartamát és a szélcsatorna üzemszünetét, illetve a keletkező hulladék és a logisztika igények lehető legnagyobb mértékű minimalizálásával példát mutatott a körforgásos megközelítésben.
„A NASA az ABB szakértelmére, technológiájára és szervizszolgáltatásaira támaszkodott annak érdekében, hogy az NTF szélcsatorna magas megbízhatóságot és üzemidőt biztosítson a tesztelési programok maximális rendelkezésre állása érdekében, és optimalizálja eszközeinek életciklusra vetített értékét”
– mondta Oswald Deuchar, az ABB Hajtások üzletágához tartozó Modernization Services részlegének vezetője.
„A szélcsatorna élettartamának legalább 10 évvel történő meghosszabbítása támogatja a NASA-t üzemeltetési céljai elérésében, miközben a hajtás kulcsfontosságú alkatrészeinek korszerűsítése a hatékonyságot és a körkörös gazdasági szemléletet mutatja.”
A NASA a korszerűsítési projektet az ABB Motion OneCare szerviz-megállapodás első részeként rendelte meg, amely a pótalkatrészekre és a karbantartásra is kiterjed. Ez a fajta megállapodás rugalmasságot biztosít az olyan üzemeltetők számára, mint a NASA, hogy a kívánt szervizszolgáltatásokat összekapcsolhassák, és így optimalizálhassák motorjaik, generátoraik és meghajtóik életciklusát.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Új verzióval jelentkezik a Siemens fejlesztői környezete
Erős tartalmi bővítéssel érkezik a piacra a TIA Portal legújabb, 20-as verziója.
Az iparvállalatok által használt Siemens fejlesztői platform olyan képeségekkel segíti a mérnökök munkáját, mint a mesterséges intelligencia, az integrált tesztelés, valamint a felhőalapú képességek. Segítségével még hatékonyabbá válhat például az ipari vezérlők (PLC-k) és kijelzők (HMI-k) programozása.
Korszerű mozgásvezérlés és teljeskörű kompatibilitás
A TIA Portal V20-at a teljesítmény növelésére és a munkafolyamatok egyszerűsítésére tervezték, de az új verzió lehetőséget biztosít a legmodernebb automatizációs funkciók kihasználására is. A Siemens kibővítette a TIA Portal kompatibilitását a teljes SIMATIC vezérlőportfólióra, így a 20-as verzió támogatja a legkorszerűbb PLC-ket, például az új moduláris S7-1500-at, valamint a Hannover Messe szakkiállításon bemutatott SIMATIC S7-1200 G2-t. Ezek az eszközök gyorsabb, precízebb és biztonságosabb gyártási folyamatokat tesznek lehetővé.
Segítségükkel a komplex gépépítési feladatok is könnyebben elvégezhetőek, az integrált mozgásvezérlési funkciók, a nagyobb számítási kapacitás és a rugalmas gépbiztonsági megoldások révén. Az S7-1200 G2 például támogatja a többtengelyes vezérlést és az egyszerű kinematikai mozgások irányítását is. A továbbfejlesztett kommunikációs teljesítmény, valamint a nagyobb memória pedig biztosítják az adatok gyors kezelését.
Az új NFC (Near Field Communication) funkció lehetővé teszi a diagnosztikai, működési és eszközadatok közvetlen elérését, amely csökkenti a gépek állásidejét, és gyorsabb adatkezelést biztosít. A magasabb fokú PLC-kompatibilitás mellett a TIA Portal V20 optimalizált programozási lehetőségeket is kínál, illetve gyorsabb programfutási elemzést biztosít a szervizelési, illetve karbantartási feladatokhoz.
Generatív AI és felhőintegráció – fókuszban a biztonság
A TIA Portalban elérhető a generatív mesterséges intelligencia képessége is. A Siemens Industrial Copilot rendszere egyszerűbbé teszi a programozási feladatokat, és gyorsabbá a hibaelhárítást. Az új verzió folyamatosan megkapja funkcionális és biztonsági frissítéseket, így a felhasználók mindig a legújabb technológiai megoldásokkal dolgozhatnak.
A kiberbiztonsági megoldások és az AI-támogatás terén is újításokat kínál a rendszer. Lehetővé teszi többek közt a SIMATIC PLC-k gyártási környezetben történő csatlakoztatását a központi felhasználókezelő rendszerhez. Ez a hozzáférés-ellenőrzés megkönnyíti a szerviztechnikusok számára a terepi eszközök elérését, vállalati hitelesítő adatok használatával. Segítségével az automatizálási eszközök jogosultságkezelése az IT-infrastruktúrához hasonló módon történik.
A rendszer zökkenőmentes adatcserét biztosít a TIA Portal, a TIA Portal Cloud, valamint a Project Server Cloud között, így lehetővé teszi a több munkaterület közötti hatékony együttműködést is. Az automatizált felhőalapú mentések és a folyamatos regressziós tesztek emellett magas kódminőséget biztosítanak.
A decemberben érkező, új verzió használatához szükséges upgrade licenszt és a telepítő anyagokat a TIA Portal SUS (Software Update Service) előfizetéssel rendelkező ügyfelek automatikusan megkapják.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!