Connect with us

Ipar

Egy év alatt egymillió készüléket gyártott le a Lenovo üllői gyárában

lenovo

Alig több mint egy évvel üllői gyártóüzemének megnyitását követően a Lenovo egymillió munkaállomást és szervert gyártott le és szállított ki ügyfeleinek.

A világjárvány ideje alatt, 10 hónapig tartó építkezést követően 2022 júniusában nyitott meg a létesítmény, amely a teljes EMEA-piacra (Európa, Közel-Kelet, Afrika) gyárt többek között tárolórendszereket és csúcskategóriás PC-munkaállomásokat. 2023 júniusáig a létesítmény 69 ország több mint 1000 ügyfelének gyártott termékeket és nyújtott egyedi megoldásokat.

„Az üllői üzem megnyitása fontos mérföldkő a Lenovo működésében, hiszen ennek köszönhetően bővíthettük nemzetközi gyártási tevékenységünket. Az egymillió termék elérése a munkatársainkkal és ügyfeleinkkel folytatott együttműködés gyümölcse és annak bizonyítéka, hogy képesek voltunk gyorsan reagálni a vásárlói igényekre, hatékony volt a termékfejlesztés és az ellátási lánc működtetése. Büszkék vagyunk mindemellett fenntarthatóság iránti törekvéseinkre és a helyi közösség támogatására irányuló kezdeményezéseinkre”

fejtette ki Zólyomi Szabolcs, az üllői Lenovo gyár vezetője.

A megnyitás óta a gyárban dolgozók létszáma 20 százalékkal nőtt, a munkavállalók körében összesen 15 különböző nemzetiség képviselteti magát. A Lenovo Alapítványon, a vállalat jótékonysági szervezetén keresztül a létesítmény önkéntes munkával és Lenovo-termékekkel segíti az üllői általános iskolát, valamint részt vesz a Magyar Vöröskereszt Alapítvánnyal partnerségben havonta megrendezett véradásokon.

Az üllői gyártóüzem a fenntarthatóság jegyében épült. Megnyitása óta megnövelték az épület fűtésszigetelését, befejezték a világításérzékelő rendszerek telepítését, és optimalizálták a légkompresszorok hulladékhő-felhasználását. A napelemek telepítésének második fázisa jelenleg is zajlik a kapacitás 4 megawattra növelése érdekében, amivel körülbelül 12 tartálykocsi földgáznak megfelelő mennyiségű energiát tud majd termelni a létesítmény. A gyártóterek melegen tartását a gyártóház teljes területéről, folyamatosan átirányított hővel biztosítják. Télen a létesítményen kívülről érkező hideg levegőt használják hűtési célokra, ezt a módszert az egész gyárra tervezik kiterjeszteni. A hő ilyen módon történő újrafelhasználása eddig 14 százalékkal csökkentette az energiaköltségeket.

A Lenovo célja, hogy elérje az értékláncban a nettó nulla üvegház hatású gázkibocsátást a 2049/50-es pénzügyi évre. A frekventált elhelyezkedésnek, a szállítási távolságok csökkentésének köszönhetően a szállítások CO2-kibocsátása a gyár megnyitása óta több mint 90 százalékkal csökkent. Ez az innovatív gyártási folyamatokkal – például a Lenovo szabadalmaztatott alacsony hőmérsékletű forrasztási eljárásával – ötvözve segíti a vállalat tudományosan megalapozott éghajlati céljainak elérését.

A szuperszámítógépek TOP500-as listáját öt éve vezető szolgáltatóként a Lenovo a legnagyobb európai szuperszámítógépes központokat – többek között a spanyolországi Barcelona Supercomputing Centert, a németországi Leibniz Supercomputing Centert és a hollandiai SURF-öt – szolgálja ki, amelyhez a magyarországi létesítmény további kapacitásokkal járul hozzá.

A magyarországi létesítmény része a Lenovo nyolc piacon működő, 35 telephelyet magában foglaló globális gyártóüzemének, amely 180 piacon – többek között Argentínában, Brazíliában, Kínában, Magyarországon, Indiában, Japánban, Mexikóban és az Egyesült Államokban – szolgálja ki az ügyfeleket. A Lenovo széles körben elismert globális hibrid gyártási modelljéről, amely a házon belüli és a szerződéses gyártás keverékét egyaránt magában foglalja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Az energiaátmenet fontosságát hangsúlyozzák a Schneider Electric vezetői a COP30-on

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata is részt vesz az ENSZ 30. Éghajlatváltozási konferenciáján (COP30), amit a brazíliai Belém városában rendeznek.

A társaság képviselői az eseményre azzal a szándékkal érkeznek, hogy mozgósítsák a vállalkozásokat, kormányokat és a civil társadalmat egy olyan energia- és ipari átalakulási program megvalósításához, amelynek célja a lokális gazdaságok rugalmasságának növelése és az igazságos, mindenkire kiterjedő energiaátmenet előmozdítása.

„Tíz évvel a Párizsi Megállapodás után a COP30 fordulópontot jelent a globális éghajlat-politikában. Most már megvannak az eszközök, az ambíció és érezzük a globális kényszert is, hogy az ígéretektől elmozduljunk a valódi lépések felé. Amikor az elektromos áram használatára történő átállás (elektrifikáció) találkozik a digitális intelligenciával, és az innováció találkozik a minél szélesebb kör bevonásával, akkor egy gyorsabb, igazságosabb és ellenállóbb átmenetet indíthatunk el. Brazília jelenlegi vezető szerepe ebben a folyamatban egyedülálló lehetőséget teremt az üzleti szféra, a kormány és a közösségek számára, hogy összefogjanak. Az éghajlati kihívás globális, és csak együtt fellépve tudjuk kezelni”

– hangsúlyozta Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

A brazil ipar dekarbonizálása

A Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete és a brazil Fejlesztési, Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltatási Minisztérium (MDIC) új jelentése kiemeli Brazília potenciálját arra, hogy vezető szerepet töltsön be a globális ipari átalakulásban, és elérje a kritikus mértékű kibocsátáscsökkentést. Az elemzés feltárja az ország stratégiai előnyeit, beleértve a tiszta és diverzifikált energiamixet, a zöld hidrogén potenciálját, bőséges természeti erőforrásait és központi szerepét az ökoszisztéma megőrzésében. A tanulmány emellett betekintést nyújt a politikai viszonyokba és az intézményi döntéshozatalba.

„A fejlődés és a fenntarthatóság nem ellentétes utak. Ezek olyan erők, amelyeknek egymás mellett kell haladniuk. A Schneider Electricnél úgy véljük, hogy az elektrifikáció és a digitalizáció kombinációja teszi lehetővé azt, hogy az elképzelésekből valódi jövőformáló projektek jöjjenek létre, felgyorsítva a dekarbonizációt és a fejlődést. Reméljük, hogy a COP30 képes lesz túllépni a tárgyalásokon, és olyan stratégiai platformmá válik, amely bemutatja, hogy a magánszektor hogyan tudja a kötelezettségvállalásokat cselekvéssé alakítani”

– mondta el Rafael Segrera, a Schneider Electric dél-amerikai elnöke és a Sustainable Business COP30 „Green Jobs and Skills” munkacsoportjának elnöke.

A Schneider Electric a COP30-on

A Schneider Electric szakértői a brazíliai Belémben november 10-21. között zajló COP30-on számos eseményen és panelbeszélgetésen vesznek részt, többek között a tiszta energia, a dekarbonizáció, a feltörekvő országok lehetőségei a globális fenntarthatósági kezdeményezésekben, a közszféra és a magánszektor ipar dekarbonizációja kapcsán megvalósuló együttműködései, illetve a fenntartható adatközpontok kapcsán.

A Schneider Electric-et a világ legfenntarthatóbb vállalataként ismerte el a Corporate Knights (2021 és 2025), a TIME magazin és a Statista (2024 és 2025), valamint a Sustainability Magazine (2025) is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Közép-Európa legmodernebb takarmányüzeme Dabason

Adatvezérelt üzemelés – A Vitafort Zrt. és az Abraziv Kft. közös munkájának eredményeként megépült Dabason Közép-Európa egyik legfejlettebb takarmányüzeme.

Az A–Z ÜZEM 4.0 elnevezésű létesítmény nem csupán a magyar takarmánygyártás új mérföldköve, hanem a digitalizált ipari automatizálás és a precíziós gyártástechnológia kiemelkedő példája, melynek vezérlését Siemens-technológia biztosítja.

A beruházás nagyságrendileg kettő év előkészítési munkát igényelt, melynek során az Abraziv Kft. mérnökei a Vitafort szakembereivel szoros együttműködésben dolgoztak ki egy olyan rendszert, amely integrálja a takarmány-, premix- és koncentrátum gyártást.

“A cél egy magas fokon automatizált, rugalmas termelési rendszer létrehozása volt, amely képes napi 60–80 különböző receptúra szerint, 2 grammos mérési pontossággal, akár 5–6 perces sarzsidővel terméket előállítani.”

– Gyulai József automatizálási üzletágvezető.

A zöldmezős beruházás eredményeként létrejött, kilencszintes, közel 40 méter magas üzem 6700 m² alapterületen helyezkedik el. Az épület három, egymással integrált gyártóvonalat foglal magába: takarmánykeverék-, premix- és koncentrátum vonalakat. A rendszer felépítése és vezérlése a teljes gyártási láncot lefedi az alapanyag-fogadástól a késztermék kitárolásáig.

Anyagkezelés és technológiai folyamat

Az üzem működésének kiindulópontja az alapanyagok fogadása és tárolása. A szemes alapanyagokat kamionról garatokba töltik, majd szállítóeszközökön szállítószalagokon és rédlereken keresztül jutnak a tisztító egységbe, ahol az anyag szétválasztása és előválogatása történik. A rendszer ezt követően az alapanyagokat tárolótartályba juttatja el, Az üzemben összesen 144 makro- és mikrokomponens-tartály működik, amelyek 1000 m³ feletti össztérfogatot képviselnek.

Az alapanyagok a receptúrák alapján automatikusan bemérésre kerülnek. A mérlegelés során a vezérlés automatikusan meghatározza az adagolás sorrendjét és mennyiségét. A szemes alapanyagokat nagy teljesítményű darálók őrlik meg, majd a darált anyagokat a keverőegységekbe továbbítják.

Az anyagmozgató rendszer

Az A–Z ÜZEM 4.0 egyik leginnovatívabb eleme az ACT konténeres szállítórendszer. Ez egy több szintes, sínpályás hálózaton mozgó, automata konténeres anyagmozgató rendszer, amely biztosítja a keresztszennyeződés-mentes gyártást. A konténerek lift segítségével mozognak az egyes szintek között, és előre programozott útvonalakon szállítják az anyagokat a darálóktól a keverőgépeken át egészen a készárutartályokig.

A rendszerben egyszerre akár 8 konténer mozoghat. Ez a technológia jelenleg Közép-Európában egyedülálló; hasonló rendszer mindössze néhány nyugat-európai üzemben található.

Vezérléstechnika Siemens alapokon

A gyár automatizálását Siemens PLC-vezérlőrendszer irányítja. A központi vezérlést egy S7-517 típusú CPU végzi, amelyhez modulárisan csatlakoznak a Siemens I/O kártyák is, érzékelők és motorvezérlők. A lágyindítók szintén Siemens gyártmányúak, így a teljes vezérlési architektúra egységes, nagy megbízhatóságú rendszert alkot.

A vezérlés hierarchikus struktúrában működik: a központi szerverszámítógép kommunikál az összes alrendszerrel és az üzem operátori munkaállomásaival. Összesen öt állomás segíti a folyamatfigyelést és az operátorok munkáját. Az adatkommunikáció a központi helyiségben elhelyezett szerverről történik, amely valós időben gyűjti és naplózza a technológiai paramétereket. A rendszer redundáns kialakítású: az Abraziv Kft. saját telephelyén ugyanilyen szerverszámítógép áll készenlétben, így bármilyen hardverhiba esetén az üzem leállása nélkül biztosítható a folyamatos termelés. A gyártó távfelügyeleti szerződés keretében 0–24 órás rendszertámogatást nyújt, így a műszaki személyzet valós időben kaphat segítséget.

Késztermék-kezelés és kitárolás

A keverési folyamat után az anyag a három granuláló vonal valamelyikére kerül, ahol gőz hozzáadásával ~80 °C hőmérsékletre melegítve préselik granulátummá. A granuláló gépek után a terméket lehűtik, rostálják, majd készárutartályokba továbbítják. A gyártás során külön keverővonalakat alkalmaznak hatóanyagos és nem hatóanyagos termékekhez, így a keresztszennyeződést teljesen ki tudják küszöbölni.

A késztermékeket mozgókocsis kitároló rendszer kezeli, amely a tartályok alatt sínpályán közlekedik. A pozicionálás vonalkódos kódszalag segítségével történik, így pontosan beállítható, hogy melyik készárutartályból, milyen mennyiséget kell kitárolni. A rendszer képes big-bag, zsákolt és ömlesztett kiszerelés kezelésére, valamint automatikus kamiontöltésre is.

Digitális gyártás

Az A–Z ÜZEM 4.0 digitális termelésirányítási rendszere (VxSCADA + VxMES) valós időben követi a gyártási folyamatokat. A Siemens-vezérlés az Abraziv Kft. szoftverek együttműködésével minden gyártási lépés adatgyűjtése, naplózása és visszakeresése megoldott. A rendszer előrejelző karbantartási funkciókat, hibadiagnosztikát és energiafelhasználási optimalizációt is tartalmaz. A környezettudatosság szintén fontos tervezési szempont volt: a kiporzásmentes, zárt anyagkezelés mellett az energiahatékonyságot hővisszanyerő rendszerek és optimalizált hajtásvezérlés támogatják. Az üzemeltetés így nemcsak gazdaságos, hanem fenntartható is.

Jövőbeli fejlesztések

Az Abraziv Kft. a dabasi projekt tapasztalatait nemzetközi szinten is kamatoztatja. A cég jelenleg Romániában és Moldáviában épít hasonló Siemens-alapú, automatizált üzemeket, ahol a Dabason alkalmazott technológiai koncepció továbbfejlesztett változata kerül bevezetésre.

www.abraziv.hu, www.siemens.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Partnerség a jövő energiaiparáért: stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem és a MAVIR Zrt.

Mindkét fél számára új lehetőségeket teremt az a megállapodás, amelyet a Széchenyi István Egyetem és a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. képviselői írtak alá Győrben.

A partnerek együttműködnek a villamosenergia-ipari szektor szakember-utánpótlásának biztosításában, közös kutatás-fejlesztési projektek megvalósításában, valamint innovációs és oktatási tevékenységük fejlesztésében.

A MAVIR Zrt. mint rendszerirányító feladata a villamosenergia-rendszer – nemzetközi kapcsolatokra is kiterjedő – irányítása, a magyarországi villamosenergia-ellátás biztonságának garantálása, a rendszeregyensúly biztosítása, a piac működtetése, valamint az átviteli hálózat üzemeltetése és folyamatos fejlesztése. A győri Széchenyi István Egyetem feladatának tekinti, hogy az élenjáró technológiák kutatására és fejlesztésére alapozva készítse fel hallgatóit a sikeres szakmai pályára. Az intézmény számára ezért fontos partner a MAVIR Zrt. A két fél által megkötött stratégiai megállapodás célja az ágazat szakember-utánpótlásának támogatása, a közös kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése, valamint az energiaipar fenntartható fejlődését szolgáló tudományos együttműködések erősítése.

A megállapodás révén a MAVIR és az egyetem az oktatás, a képzés és a kutatás területén egyaránt szorosabbra fűzi kapcsolatait.

Ennek részeként új képzések indulhatnak, a MAVIR szakemberei pedig óraadóként és vendégelőadóként bekapcsolódhatnak az oktatásba. A dokumentumban szerepel a szakdolgozati és tudományos diákköri témák közös meghirdetése, ösztöndíjak és életpályamodell kialakítása, valamint a hallgatók MAVIR-nál történő szakmai gyakorlati és részmunkaidős foglalkoztatásának támogatása is.

A kutatás-fejlesztési együttműködés többek között olyan területekre terjed ki, mint a folyamat- és hálózatmodellezés, a robusztusságelemzés, a kockázatelemzés és az optimalizálás alkalmazhatóságának vizsgálata stratégiai tervezési és üzemeltetési folyamatokban. A partnerek vizsgálják a hálózatfejlesztési beruházások hatékonyságát, a mesterséges intelligencia iparági felhasználásának lehetőségeit, továbbá a dróntechnológia lehetséges szerepét a magasfeszültségű hálózat üzemeltetésében. Cél olyan innovatív megoldások kidolgozása is, amelyek segítik a jelentős mértékű megújulóenergia-csatlakozásokból adódó feladatok kezelését.

„Az energiarendszer stabilitása és fenntarthatósága nemcsak műszaki, hanem tudományos és társadalmi kérdés is. A MAVIR számára kulcsfontosságú, hogy versenyképes módon üzemeltesse komplex rendszereit a legújabb tudományos eredmények alapján, a folyamatosan változó globális körülmények között. Ez kiváló alapot jelent egyetemünknek, mert a kapcsolódó kutatásokban és fejlesztésekben való részvétel intézményünk nemzetközi versenyképességét is erősíti”

– emelte ki dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese.

„A Széchenyi István Egyetem Magyarország meghatározó felsőoktatási intézménye az olyan élenjáró technológiák területén, mint az 5G, a digitalizáció és a drónok. A MAVIR-ral való együttműködés kiváló példája annak, hogyan tud a tudományos kutatás és az ipari gyakorlat egymást erősítve hozzájárulni a hazai energiaszektor fejlesztéséhez”

– húzta alá dr. Drotár István, az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának vezetője.

„A MAVIR mint a magyarországi villamosenergia-ipar meghatározó társasága és mint technológiai cég számára rendkívül fontos a magyarországi műszaki felsőoktatással való partnerség. Nemcsak a feladataink ellátásához szükséges szakember-utánpótlás szempontjából tartjuk stratégiai kérdésnek és támogatjuk a hazai műszaki értelmiség képzését és munkaerőpiaci versenyképességét”

– fogalmazott Szarvas Ferenc, a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. vezérigazgatója a megállapodás aláírását követően. Hozzátette: a MAVIR mint kritikusinfrastruktúra-üzemeltető számára kiemelt jelentőségű, hogy kapcsolatot és közös nyelvet találjon a magyarországi műszaki felsőoktatással és a hallgatókkal, aktív résztvevője legyen az új generációk szemléletformálásának, oktatásának.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss