Ipar

Az alumínium mindig is értékes volt és az is lesz!

Mi a közös az 1969-ben Holdon hagyott zászlórúdban, III. Napóleon étkészletében, egy farmer gombjában és egy italos dobozban? Meglepő vagy sem, de az anyaga.

Az alumíniumot már évezredek óta ismerjük, de kinyerése és feldolgozása hosszú időn át nehézségekbe ütközött, ezért értéke az aranyéval vetekedett. Napjainkban az egyik legértékesebb és legsokoldalúbb nyersanyagként tekinthetünk rá, de ma már elsősorban nem a gazdasági értéke miatt, hanem azért, mert végtelenszer újrahasznosítható, ez pedig a fenntarthatóság miatt kiemelten hasznos tulajdonsága.

Az alumínium a leggyakrabban előforduló fém a Földön, de előállítása igen energiaigényes és költséges folyamat, éppen ezért közös feladatunk vigyázni arra a mennyiségre, amit már korábban előállítottak. Érdekesség, hogy a valaha kibányászott alumínium mintegy 75 százaléka még mindig használatban van. Engedjük szabadjára a fantáziánkat, mit jelent ez. Lehetséges, hogy éppen az az aludoboz, amiből ma megittuk a reggeli kávénkat korábban alkotóeleme volt egy régi pénzérmének, egy autóipari alkatrésznek vagy éppen egy 1800-as években élt nemes asszony nyakláncának.

A kezdetek

Ma már természetes, hogy a háztartásokban mindig kéznél van egy tekercs alufólia vagy a spájzban néhány konzervdoboz, és az is, hogy reggel a buszmegállóban várakozás közben alumínium dobozos italt fogyasztunk, de felhasználása nem volt mindig ennyire kézenfekvő.

Bár az alumínium létezése korábban is ismert volt, csak az ipari forradalom és az 19. században bekövetkezett hatalmas technológiai fejlődés és felfedezés tette lehetővé a tömegtermelését. Az 1800-as években olyannyira értékes anyagként tekintettek rá, hogy csak a leggazdagabb uralkodók használták, értéke az aranyét is túlszárnyalta. Kezdetben ékszerek és dísztárgyak készítésére használták, a könnyűsége és fényessége rendkívül vonzóvá tette az úri rétegek számára, a művészeket pedig lenyűgözte formálhatósága. Régi források szerint III. Napóleon francia császár annyira elkötelezett volt az alumínium termelése iránt, hogy szinte végtelen anyagi támogatást nyújtott kémikusoknak a kutatásához. A hiedelmek szerint egy alumínium étkészletet is készítettet, amelyből kizárólag a legbefolyásosabb vendégei étkezhettek, mindenki másnak az arany étkészlettel kellett „beérnie”.

Az ipari áttörés után igen hamar egyértelművé vált, hogy egy olyan nyersanyag került az emberek birtokába, amely széles körben felhasználható könnyedsége, tartóssága és ellenálló képessége miatt: az esztétikai tárgyakon túl például pénzérme, egyre több háztartási eszköz, később építőipari- és autóipari eszköz készült belőle, valamint csomagolóanyagként is remekül hasznosította az élelmiszeripar.

Előnye, hogy nagyon könnyű, ugyanakkor törhetetlen, jól formázható és végtelenszer újrahasznosítható, úgy, hogy az anyag nem veszít tulajdonságaiból. Az alumínium alapjául szolgáló bauxit bányászata igen költséges, ellenben magának az alumíniumnak az újrahasznosítási folyamata rendkívül egyszerű és energiahatékony. Amennyiben élünk ezzel a lehetőséggel és tudásunkkal, vigyázunk az alumíniumra, az újrahasznosításával módunk van csökkenti a hulladéktermelést és a környezeti terhelést is.

Alumínium mindenhol

Nehéz lenne felsorolni mennyi területen találkozhatunk az alumíniummal a hétköznapokban. Említhetnénk akár a közlekedési eszközöket, a háztartási- vagy az elektronikai eszközöket, de hogy még hétköznapibb példát említsünk, nézzünk szét az élelmiszerüzletek polcain. Az alumínium, mint csomagolóanyag egyre elterjedtebb. Gondoljunk csak az egyre szélesedő aludobozos italok kínálatára: ma már üdítő, sör, jegeskávé és energiaital is kapható aludobozos csomagolásban, kihasználva ezzel az alumínium előnyeit és támogatva a fenntartható kereskedelem működtetését.

A Minden Doboz Visszajár kezdeményezés 2010 óta működik Magyarországon azzal a céllal, hogy a lehető legtöbb emberhez eljusson az üzenet, miszerint az alumínium értékes nyersanyag, amelyre vigyáznunk kell!

„Szeretnénk, ha mindenki tudná, hogy az alumíniumdobozoknak nem a háztartási hulladékok között a helye. Az egyik legértékesebb és legsokoldalúbban felhasználható nyersanyagok egyike. Az újrahasznosítása nagyon egyszerű, alig 60 nap alatt megtörténik és egy új eszköz, tárgy vagy akár csomagolóanyag is készülhet belőle. Az alumíniumban, mint nyersanyagban benne van a lehetőség, hogy a jövő generációit is kiszolgálja, ezért közös célnak kell tekintenünk a megóvást és ezt a legegyszerűbben a szelektív gyűjtésével tehetjük meg”

– mondta Vida Péter, az Every Can Counts kezdeményezés magyarországi tagjának, a Minden Doboz Visszajárnak képviselője, a Returpack Kft. operatív vezetője.

Az Every Can Counts szervezésében idén már harmadik alkalommal megrendezésre kerülő International Recycle Tour eseménysorozat is erre a célra irányult. 2023. június 5-én, a Környezetvédelmi világnapon, több európai nagyvárosban egy időben hívták fel a járókelők figyelmét az alumínium italos dobozok újrahasznosításának előnyeire. Az idei figyelemfelhívó kampány során, Budapest bevárosában, a Fővám térnél, a járókelők és a szervezők közösen egy tigrist ábrázoló installációt is felállítottak a Szabadság-híd lábánál, amely egyszerre jelképezi az újrahasznosíthatóságot, a sokszínűséget és a művészetet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:alumínium doboz előny ipar kezdeményezés magyarország visszajár

Up Next

Duális képzést indít a Dunaújvárosi Egyetem és a Schneider Electric

Don't Miss

Csak az igazságra lehet márkát építeni az építőiparban!

Ipar

Átadták Az Év Leginspirálóbb Vezetője Díjat

252 hazai vezérigazgató véleménye alapján harmadik alkalommal ítélte oda Az Év Leginspirálóbb Vezetője Díjat a PwC Magyarország.

A kitüntetéssel olyan hazai cégvezetőt ismernek el, akire a magyarországi vállalatvezetők példaképként tekintenek. Idén a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatóját, Orbán Gábort díjazták február 19-én a PwC budapesti székházában azon a sajtóeseményen, ahol bemutatták a PwC Vezérigazgató Felmérésének eredményeit.

A PwC Magyarország idén tizennegyedik alkalommal kérdezte meg személyes interjúk formájában a hazai vállalatvezetőket arról, hogy miként látják a globális és hazai gazdasági környezetet, saját üzleti helyzetüket, illetve milyen nehézségekkel és kockázatokkal néznek szembe.

A 2024 októbere és decembere között zajló felmérés keretében arról is nyilatkozhattak az első számú döntéshozók, hogy kit tartanak Magyarország leginspirálóbb vezetőjének. A kutatásban részt vevő 265 cégvezető válaszai alapján Orbán Gábor, a Richer Gedeon Nyrt. vezérigazgatója nyerte a 2024 Leginspirálóbb Vezetője Díjat. Az elismerés odaítélésével a PwC azokra a vezetőkre kívánja felhívni a figyelmet, akik az üzleti eredményeken túl a jövő vállalati ökoszisztémáját is építi, és egyéni fejlődésén túl a szervezet kultúra építése mellett is elkötelezettek, ezáltal példaként szolgálhatnak vezetőtársaik előtt.

A díjat Radványi László, a PwC vezérigazgatója adta át az idei felmérés eredményeit bemutató eseményen.

Az idei díjazottal, Orbán Gáborral készült videó – amelyben megosztja vezetői hitvallását és kollégái a sikerhez vezető útjáról nyilatkoznak -, valamint a kutatás eredményei a PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés oldalán tekinthetőek meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Magas digitalizáltságú logisztikai és disztribúciós központot adott át Miskolcon a Bosch

A Bosch, a technológiák és szolgáltatások nemzetközi szállítója átadta legújabb, csúcstechnológiás logisztikai és disztribúciós központját Miskolcon.

A központot, melynek előzetes kivitelezési munkálatai 2021-ben kezdődtek, a Robert Bosch Power Tool Kft. több mint 54 milliárd forint értékű beruházásból valósította meg. A beruházáshoz a magyar állam egyedi kormánydöntés (EKD) alapján mintegy 7 milliárd forint utófinanszírozás keretében nyújtható, vissza nem térítendő készpénz támogatást biztosít. Az ünnepélyes átadáson részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Fükő László, a Robert Bosch Power Tool Kft. ügyvezető igazgatója.

„Nemzetközileg is kiemelkedő színvonalú technológiai infrastruktúránknak, munkatársaink szaktudásának és elkötelezettségének köszönhetjük kiváló eredményeinket. Ez a beruházás az elektromos kéziszerszám üzletághoz tartozó telephelyünk jelentőségét még tovább erősíti a vállalatcsoporton belül”

– mondta Fükő László.

Jövő gyára megoldások közel 100 ezer négyzetméteren

A nagyszabású beruházással egy olyan korszerű raktári struktúrát alakítottak ki a Miskolci Ipari Park területén, amelyben számos Ipar4.0 megoldást is alkalmaztak. A rendszer a teljes értéklánc mentén valós időben, automatikusan kezeli és követi az árut annak beérkezéstől kezdve a felhasználáson és a csomagoláson keresztül a kiszállításon át egészen a megérkezésig. A digitalizációnak köszönhetően a hibák száma akár 20 százalékkal csökkenthető, a folyamatok hatékonysága pedig jelentősen javítható. A rendszerek integrációjához kapcsolódó szoftverfejlesztésekkel, az ehhez szükséges vizualizációs, csomagolást, anyagmozgatást, raktározást vagy nyomkövetést segítő eszközöknek köszönhetően évente akár 204 ezer paletta áru is kiszállítható világszerte. Ha pedig ezt a raklapmennyiséget egymás mellé raknánk, akkor Miskolctól egészen Székesfehérvárig tartana a sor.

A közel 100 ezer négyzetméter nagyságú területen elhelyezkedő központ mellett a Robert Bosch Power Tool Kft. olyan kiegészítő infrastrukturális fejlesztéseket is megvalósított a telephelyen belül, mint a kamionforgalom számára létesített úthálózat vagy a 800 méter hosszú csatornarendszer, hiszen évente nagyjából 3300 kamionra van szükség a fenti árumennyiség szállításához. A Bosch csoport legnagyobb, miskolci kéziszerszámgyárában évente több mint 14 millió darab terméket gyártanak a legmodernebb technológiákkal. A beruházás eredményeként az új létesítmény a vállalatcsoport elektromos kéziszerszám üzletágának egyik meghatározó késztermékelosztó raktára lesz a kelet-közép-európai régióban, illetve késztermék- és alapanyag raktárként is működik majd, ahonnan a világ 26 országába szállítanak különböző cikkeket és komponenseket.

Fókuszban a fenntarthatóság és az ügyfélközpontúság

A miskolci logisztikai és disztribúciós központ a Bosch mintegy 780 raktárból álló nemzetközi ellátásilánc-hálózatának fontos része. A Bosch 37 ezer munkatársa foglalkozik beszerzéssel és logisztikával világszerte, naponta mintegy 230 gyárat látnak el alkatrészekkel és nyersanyagokkal. Meghatározó feladatuk, hogy a Bosch ügyfeleinek magas szintű kiszolgálása érdekében az egész értékfolyamat során folyamatos, fenntartható és rugalmas ellátási láncot működtessenek.

„Az új, miskolci létesítmény építése során is különösen ügyeltünk arra, hogy a projektet a Bosch szélesebb körű fenntarthatósági célkitűzéseivel összhangban valósítsuk meg. Az energiahatékonyság, a hulladékgazdálkodás és a zöld logisztika ugyanolyan prioritást kapott, mint a szolgáltatási szintek javítása, a költséghatékonyság vagy a piacbővítés. Számunkra a fenntarthatóság tehát nem csupán egy lehetőség, hanem kötelező cél”

– hangsúlyozta Fükő László.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

XVII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája

Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a XVII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára, a győri Széchenyi István Egyetemre.

A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvény találkozási lehetőség, verseny és az ipari kapcsolatépítés színtere is egyben. Regisztrálni március 2-ig lehet.

A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai cserélhetnek tapasztalatot és mutathatják be tudásukat. A rendezvény azonban mindig jóval több puszta versenynél: összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel, betekintést enged tényleges projektekbe, és mindeközben valódi közösséget kovácsol. A konferencia mára nemzetközivé vált, amelyen a magyar egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni felsőoktatási intézmények is. A program különlegessége, hogy azt teljes egészében egyetemisták szervezik a hallgatói önkormányzat irányításával.

A Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája fókuszában a gyakorlati problémák megoldása áll, amelynek során a résztvevők valós ipari kihívásokra kereshetnek válaszokat, és ismertethetik saját kutatási eredményeiket vagy projektmunkáikat. Az esemény célja nemcsak a szakmai fejlődés elősegítése, hanem az ipar és az oktatás közötti együttműködés megerősítése és olyan kapcsolatok kialakítása is, amely hozzájárul a hallgatók jövőbeni karrierjének építéséhez.

A vállalkozások részéről óriási az igény arra, hogy bevonják aktuális projektjeikbe a hallgatókat. A verseny során a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. A rendezvény eredeti, még 2006-ban lefektetett koncepciója nem csupán kiállta az idők próbáját, hanem egyre fontosabbá is válik a 21. században: mérnöki hallgatói verseny keretein belül nyújt lényegében gyakorlatorientált képzést úgy, hogy a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal, és ami még fontosabb, tehetséges hallgatókkal gyarapodhatnak.

Az idei program a hagyományoknak megfelelően az autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 13-án, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 16-i prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára – amelyet több szórakoztató esemény, ismerkedési est és bográcsozás is színesít – március 2-ig várják a jelentkezéseket. Bővebb információ és a regisztrációs űrlap itt érhető el, a tavalyi rendezvény beszámolója pedig itt olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!