Mi a közös az 1969-ben Holdon hagyott zászlórúdban, III. Napóleon étkészletében, egy farmer gombjában és egy italos dobozban? Meglepő vagy sem, de az anyaga.
Az alumíniumot már évezredek óta ismerjük, de kinyerése és feldolgozása hosszú időn át nehézségekbe ütközött, ezért értéke az aranyéval vetekedett. Napjainkban az egyik legértékesebb és legsokoldalúbb nyersanyagként tekinthetünk rá, de ma már elsősorban nem a gazdasági értéke miatt, hanem azért, mert végtelenszer újrahasznosítható, ez pedig a fenntarthatóság miatt kiemelten hasznos tulajdonsága.
Az alumínium a leggyakrabban előforduló fém a Földön, de előállítása igen energiaigényes és költséges folyamat, éppen ezért közös feladatunk vigyázni arra a mennyiségre, amit már korábban előállítottak. Érdekesség, hogy a valaha kibányászott alumínium mintegy 75 százaléka még mindig használatban van. Engedjük szabadjára a fantáziánkat, mit jelent ez. Lehetséges, hogy éppen az az aludoboz, amiből ma megittuk a reggeli kávénkat korábban alkotóeleme volt egy régi pénzérmének, egy autóipari alkatrésznek vagy éppen egy 1800-as években élt nemes asszony nyakláncának.
A kezdetek
Ma már természetes, hogy a háztartásokban mindig kéznél van egy tekercs alufólia vagy a spájzban néhány konzervdoboz, és az is, hogy reggel a buszmegállóban várakozás közben alumínium dobozos italt fogyasztunk, de felhasználása nem volt mindig ennyire kézenfekvő.
Bár az alumínium létezése korábban is ismert volt, csak az ipari forradalom és az 19. században bekövetkezett hatalmas technológiai fejlődés és felfedezés tette lehetővé a tömegtermelését. Az 1800-as években olyannyira értékes anyagként tekintettek rá, hogy csak a leggazdagabb uralkodók használták, értéke az aranyét is túlszárnyalta. Kezdetben ékszerek és dísztárgyak készítésére használták, a könnyűsége és fényessége rendkívül vonzóvá tette az úri rétegek számára, a művészeket pedig lenyűgözte formálhatósága. Régi források szerint III. Napóleon francia császár annyira elkötelezett volt az alumínium termelése iránt, hogy szinte végtelen anyagi támogatást nyújtott kémikusoknak a kutatásához. A hiedelmek szerint egy alumínium étkészletet is készítettet, amelyből kizárólag a legbefolyásosabb vendégei étkezhettek, mindenki másnak az arany étkészlettel kellett „beérnie”.
Az ipari áttörés után igen hamar egyértelművé vált, hogy egy olyan nyersanyag került az emberek birtokába, amely széles körben felhasználható könnyedsége, tartóssága és ellenálló képessége miatt: az esztétikai tárgyakon túl például pénzérme, egyre több háztartási eszköz, később építőipari- és autóipari eszköz készült belőle, valamint csomagolóanyagként is remekül hasznosította az élelmiszeripar.
Előnye, hogy nagyon könnyű, ugyanakkor törhetetlen, jól formázható és végtelenszer újrahasznosítható, úgy, hogy az anyag nem veszít tulajdonságaiból. Az alumínium alapjául szolgáló bauxit bányászata igen költséges, ellenben magának az alumíniumnak az újrahasznosítási folyamata rendkívül egyszerű és energiahatékony. Amennyiben élünk ezzel a lehetőséggel és tudásunkkal, vigyázunk az alumíniumra, az újrahasznosításával módunk van csökkenti a hulladéktermelést és a környezeti terhelést is.
Alumínium mindenhol
Nehéz lenne felsorolni mennyi területen találkozhatunk az alumíniummal a hétköznapokban. Említhetnénk akár a közlekedési eszközöket, a háztartási- vagy az elektronikai eszközöket, de hogy még hétköznapibb példát említsünk, nézzünk szét az élelmiszerüzletek polcain. Az alumínium, mint csomagolóanyag egyre elterjedtebb. Gondoljunk csak az egyre szélesedő aludobozos italok kínálatára: ma már üdítő, sör, jegeskávé és energiaital is kapható aludobozos csomagolásban, kihasználva ezzel az alumínium előnyeit és támogatva a fenntartható kereskedelem működtetését.
A Minden Doboz Visszajár kezdeményezés 2010 óta működik Magyarországon azzal a céllal, hogy a lehető legtöbb emberhez eljusson az üzenet, miszerint az alumínium értékes nyersanyag, amelyre vigyáznunk kell!
„Szeretnénk, ha mindenki tudná, hogy az alumíniumdobozoknak nem a háztartási hulladékok között a helye. Az egyik legértékesebb és legsokoldalúbban felhasználható nyersanyagok egyike. Az újrahasznosítása nagyon egyszerű, alig 60 nap alatt megtörténik és egy új eszköz, tárgy vagy akár csomagolóanyag is készülhet belőle. Az alumíniumban, mint nyersanyagban benne van a lehetőség, hogy a jövő generációit is kiszolgálja, ezért közös célnak kell tekintenünk a megóvást és ezt a legegyszerűbben a szelektív gyűjtésével tehetjük meg”
– mondta Vida Péter, az Every Can Counts kezdeményezés magyarországi tagjának, a Minden Doboz Visszajárnak képviselője, a Returpack Kft. operatív vezetője.
Az Every Can Counts szervezésében idén már harmadik alkalommal megrendezésre kerülő International Recycle Tour eseménysorozat is erre a célra irányult. 2023. június 5-én, a Környezetvédelmi világnapon, több európai nagyvárosban egy időben hívták fel a járókelők figyelmét az alumínium italos dobozok újrahasznosításának előnyeire. Az idei figyelemfelhívó kampány során, Budapest bevárosában, a Fővám térnél, a járókelők és a szervezők közösen egy tigrist ábrázoló installációt is felállítottak a Szabadság-híd lábánál, amely egyszerre jelképezi az újrahasznosíthatóságot, a sokszínűséget és a művészetet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A Samsung a Carbon Trusttal és egyéb nagy technológiai vállalatokkal együttműködve új módszertant vezetett be a csatlakoztatott eszközök, például a laptopok és a hangszórók használata során keletkező káros anyag kibocsátás és kibocsátás-csökkentések mérésére.
A módszertan bevezetése hozzátartozik a Samsung részvételéhez a Decarbonizing the Use-Phase of Connected Devices (DUCD) (A csatlakoztatott eszközök használati fázisának karbonsemlegesítése) kezdeményezésben. A vállalat a Carbon Trusttal, az Amazonnal, a Microsofttal és a Sky-jal közösen fogott össze azért, hogy csökkentse az internethez csatlakoztatott elektromos és elektronikai eszközök használat közbeni energiafogyasztásából eredő üvegházhatású gázkibocsátást.
Ezek a szervezetek különösen a használati fázisra összpontosítanak, mivel egy termék – a teljes életciklusát tekintve – jellemzően ebben a szakaszban termeli a legtöbb szén-dioxidot. A csatlakoztatott eszközök világszerte jelenleg körülbelül 500 terrawattóra (TWh) energiát igényelnek évente, amely megközelíti Franciaország teljes energiafelhasználását. A technológiai iparnak ezért kiemelten fontos, hogy felmérhesse és elszámolhasson a termékek szén-dioxid-kibocsátásával, valamint megoldásokat találjon az eszközök használata általi kibocsátás csökkentésére.
Az új módszertan iránymutatást adhat a vállalatoknak, hogyan értékeljék a felhasználók eszközeiből származó adatok alapján a kibocsátás mértékét, ezáltal növelve a jelentések pontosságát, amelyek eddig a jelenlegi kibocsátási elszámolásokban használt üzemidő-előrejelzéseken alapultak. A technológiai cégek a módszertan alkalmazása során elért káros anyag kibocsátáscsökkentését is elszámolhatják majd.
A felhasználás során keletkező kibocsátások éves jelentése és a kibocsátáscsökkentésről szóló kimutatás átláthatóbbá teszi a kommunikációt a felhasználókkal, és arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy akár a felhasználási időszakban is csökkentsék a kibocsátást. Az adatok szabványosítása és pontossága arra motiválhatja őket, hogy újszerű megoldásokkal csökkenthessék eszközeik széndioxid-kibocsátását.
A Samsung közreműködik az új DUCD-módszertan bevezetésében, amely az új energiatakarékos módszerek megtalálása iránti elkötelezettségének része. Ezen újítások közé tartozik a SmartThings Energy funkció, amellyel a felhasználók nyomon követhetik energiafelhasználásukat és jobb energiahatékonysági döntéseket hozhatnak. Csakúgy mint az AI energia mód, amely a felhasználási szokások és az energiaköltség figyelembevételével segíthet az energiafelhasználás előnyösebb kezelésében.
„Eszközeink életciklusuk során a használati fázisban bocsátják ki a legtöbb széndioxidot, a méréssel pedig jelentősen tehetünk a kibocsátás kezeléséért és csökkentéséért – mondta Inhee Chung, a Samsung vállalati fenntarthatósági központjának alelnöke. – A Samsung klímastratégiájának kulcsfontosságú része, hogy a felhasználókat bevonja az energiatakarékos megoldásokba, és alig várjuk, hogy a DUCD módszertanán keresztül bemutathassuk, hogy a SmartThings felülettel és annak AI energia módjával hogyan követhetik nyomon és csökkenthetik csatlakoztatott eszközeik energiafelhasználását.”
„Az összekapcsolt eszközök egyre fontosabbak mindennapi életünkben, ezért fontos, hogy a technológiai ipar kulcsszereplőivel közösen kezdhessük meg a felhasználás során keletkező kibocsátás kezelését. Ez az együttműködés egy olyan lényegesen hatékonyabb megközelítést tett lehetővé, amellyel kiszámíthatjuk és rögzíthetjük az összekapcsolt eszközökből származó széndioxid-kibocsátást és az elért csökkentéseket, valamint a kibocsátások kezelésére irányuló erőfeszítéseink alapjául szolgálhat ezen a kihívásokkal teli területen”
– mondta Felix Prettejohn, a Carbon Trust vezető tanácsadója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Az ABB továbbfejlesztett hajtása új életre kelti a NASA szélcsatornáját
Az ABB Motion OneCare szerviz-megállapodás részeként az ABB az Amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) számára korszerűsítette a változtatható sebességű hajtást (VSD), amivel legalább 10 évvel meghosszabbítja a hamptoni (Virginia állam) Langley Kutatóközpontban található National Transonic Facility (NTF) elnevezésű szélcsatorna élettartamát.
A nagy magasságú és a hangsebességhez közeli repülési körülmények közötti szimulálására alkalmas szélcsatornát a repülőgépek teljesítményének és üzemanyag-fogyasztásának optimalizálására használják. Ezt a szélcsatornát használták korábban a Boeing 777-es, az űrsikló és gyorsítórakétájának tesztelésére is.
2021-ben a NASA mérnökei megállapították, hogy a hajtás alkatrészeinek elöregedése miatt szükség van a szélcsatorna középfeszültségű (MV) hajtásának korszerűsítésére. Az ABB 1997-ben szállította a berendezést, amely a maga nemében a világ legnagyobb teljesítményű frekvenciaváltós hajtása: a 101 megawattos (MW) hajtás transzszonikus sebességgel áramló levegőben vagy nitrogén közegben, környezeti vagy kriogén hőmérsékleten képes tesztelni a modelleket. Ennek eredményeként az NTF a repülési körülmények szélesebb skáláját képes szimulálni, mint bármely más szélcsatorna, lehetővé téve a mérnökök számára, hogy egyedülálló információkat szerezzenek a tesztelt modellről, és tökéletesítsék a repülőgépek konstrukcióit.
Miután az ABB szervizszakértői kiértékelték a meglévő hajtás teljesítményét és gépészeti csatlakozásait, a következő lépésben egy modern, kiváló hatásfokú elektronikai komponensekből álló megoldást dolgoztak ki, amely megfelel az eredeti hajtás maximális teljesítményének, miközben magas rendelkezésre állást és megbízhatóságot biztosít. A fejlesztések eredménye a hajtás olyan korszerűsítése volt, amely során a meglévő alapterületen belül a kulcsfontosságú alkatrészeket az ABB legújabb, legmodernebb technológiára cserélték. Az új megoldás keretében végrehajtott korszerűsítés a hajtás kis részét (a vezérlőegységet) érintette, ami minimalizálta a projekt átfutási időtartamát és a szélcsatorna üzemszünetét, illetve a keletkező hulladék és a logisztika igények lehető legnagyobb mértékű minimalizálásával példát mutatott a körforgásos megközelítésben.
„A NASA az ABB szakértelmére, technológiájára és szervizszolgáltatásaira támaszkodott annak érdekében, hogy az NTF szélcsatorna magas megbízhatóságot és üzemidőt biztosítson a tesztelési programok maximális rendelkezésre állása érdekében, és optimalizálja eszközeinek életciklusra vetített értékét”
– mondta Oswald Deuchar, az ABB Hajtások üzletágához tartozó Modernization Services részlegének vezetője.
„A szélcsatorna élettartamának legalább 10 évvel történő meghosszabbítása támogatja a NASA-t üzemeltetési céljai elérésében, miközben a hajtás kulcsfontosságú alkatrészeinek korszerűsítése a hatékonyságot és a körkörös gazdasági szemléletet mutatja.”
A NASA a korszerűsítési projektet az ABB Motion OneCare szerviz-megállapodás első részeként rendelte meg, amely a pótalkatrészekre és a karbantartásra is kiterjed. Ez a fajta megállapodás rugalmasságot biztosít az olyan üzemeltetők számára, mint a NASA, hogy a kívánt szervizszolgáltatásokat összekapcsolhassák, és így optimalizálhassák motorjaik, generátoraik és meghajtóik életciklusát.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Új verzióval jelentkezik a Siemens fejlesztői környezete
Erős tartalmi bővítéssel érkezik a piacra a TIA Portal legújabb, 20-as verziója.
Az iparvállalatok által használt Siemens fejlesztői platform olyan képeségekkel segíti a mérnökök munkáját, mint a mesterséges intelligencia, az integrált tesztelés, valamint a felhőalapú képességek. Segítségével még hatékonyabbá válhat például az ipari vezérlők (PLC-k) és kijelzők (HMI-k) programozása.
Korszerű mozgásvezérlés és teljeskörű kompatibilitás
A TIA Portal V20-at a teljesítmény növelésére és a munkafolyamatok egyszerűsítésére tervezték, de az új verzió lehetőséget biztosít a legmodernebb automatizációs funkciók kihasználására is. A Siemens kibővítette a TIA Portal kompatibilitását a teljes SIMATIC vezérlőportfólióra, így a 20-as verzió támogatja a legkorszerűbb PLC-ket, például az új moduláris S7-1500-at, valamint a Hannover Messe szakkiállításon bemutatott SIMATIC S7-1200 G2-t. Ezek az eszközök gyorsabb, precízebb és biztonságosabb gyártási folyamatokat tesznek lehetővé.
Segítségükkel a komplex gépépítési feladatok is könnyebben elvégezhetőek, az integrált mozgásvezérlési funkciók, a nagyobb számítási kapacitás és a rugalmas gépbiztonsági megoldások révén. Az S7-1200 G2 például támogatja a többtengelyes vezérlést és az egyszerű kinematikai mozgások irányítását is. A továbbfejlesztett kommunikációs teljesítmény, valamint a nagyobb memória pedig biztosítják az adatok gyors kezelését.
Az új NFC (Near Field Communication) funkció lehetővé teszi a diagnosztikai, működési és eszközadatok közvetlen elérését, amely csökkenti a gépek állásidejét, és gyorsabb adatkezelést biztosít. A magasabb fokú PLC-kompatibilitás mellett a TIA Portal V20 optimalizált programozási lehetőségeket is kínál, illetve gyorsabb programfutási elemzést biztosít a szervizelési, illetve karbantartási feladatokhoz.
Generatív AI és felhőintegráció – fókuszban a biztonság
A TIA Portalban elérhető a generatív mesterséges intelligencia képessége is. A Siemens Industrial Copilot rendszere egyszerűbbé teszi a programozási feladatokat, és gyorsabbá a hibaelhárítást. Az új verzió folyamatosan megkapja funkcionális és biztonsági frissítéseket, így a felhasználók mindig a legújabb technológiai megoldásokkal dolgozhatnak.
A kiberbiztonsági megoldások és az AI-támogatás terén is újításokat kínál a rendszer. Lehetővé teszi többek közt a SIMATIC PLC-k gyártási környezetben történő csatlakoztatását a központi felhasználókezelő rendszerhez. Ez a hozzáférés-ellenőrzés megkönnyíti a szerviztechnikusok számára a terepi eszközök elérését, vállalati hitelesítő adatok használatával. Segítségével az automatizálási eszközök jogosultságkezelése az IT-infrastruktúrához hasonló módon történik.
A rendszer zökkenőmentes adatcserét biztosít a TIA Portal, a TIA Portal Cloud, valamint a Project Server Cloud között, így lehetővé teszi a több munkaterület közötti hatékony együttműködést is. Az automatizált felhőalapú mentések és a folyamatos regressziós tesztek emellett magas kódminőséget biztosítanak.
A decemberben érkező, új verzió használatához szükséges upgrade licenszt és a telepítő anyagokat a TIA Portal SUS (Software Update Service) előfizetéssel rendelkező ügyfelek automatikusan megkapják.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!