Ipar

Az alumínium mindig is értékes volt és az is lesz!

Mi a közös az 1969-ben Holdon hagyott zászlórúdban, III. Napóleon étkészletében, egy farmer gombjában és egy italos dobozban? Meglepő vagy sem, de az anyaga.

Az alumíniumot már évezredek óta ismerjük, de kinyerése és feldolgozása hosszú időn át nehézségekbe ütközött, ezért értéke az aranyéval vetekedett. Napjainkban az egyik legértékesebb és legsokoldalúbb nyersanyagként tekinthetünk rá, de ma már elsősorban nem a gazdasági értéke miatt, hanem azért, mert végtelenszer újrahasznosítható, ez pedig a fenntarthatóság miatt kiemelten hasznos tulajdonsága.

Az alumínium a leggyakrabban előforduló fém a Földön, de előállítása igen energiaigényes és költséges folyamat, éppen ezért közös feladatunk vigyázni arra a mennyiségre, amit már korábban előállítottak. Érdekesség, hogy a valaha kibányászott alumínium mintegy 75 százaléka még mindig használatban van. Engedjük szabadjára a fantáziánkat, mit jelent ez. Lehetséges, hogy éppen az az aludoboz, amiből ma megittuk a reggeli kávénkat korábban alkotóeleme volt egy régi pénzérmének, egy autóipari alkatrésznek vagy éppen egy 1800-as években élt nemes asszony nyakláncának.

A kezdetek

Ma már természetes, hogy a háztartásokban mindig kéznél van egy tekercs alufólia vagy a spájzban néhány konzervdoboz, és az is, hogy reggel a buszmegállóban várakozás közben alumínium dobozos italt fogyasztunk, de felhasználása nem volt mindig ennyire kézenfekvő.

Bár az alumínium létezése korábban is ismert volt, csak az ipari forradalom és az 19. században bekövetkezett hatalmas technológiai fejlődés és felfedezés tette lehetővé a tömegtermelését. Az 1800-as években olyannyira értékes anyagként tekintettek rá, hogy csak a leggazdagabb uralkodók használták, értéke az aranyét is túlszárnyalta. Kezdetben ékszerek és dísztárgyak készítésére használták, a könnyűsége és fényessége rendkívül vonzóvá tette az úri rétegek számára, a művészeket pedig lenyűgözte formálhatósága. Régi források szerint III. Napóleon francia császár annyira elkötelezett volt az alumínium termelése iránt, hogy szinte végtelen anyagi támogatást nyújtott kémikusoknak a kutatásához. A hiedelmek szerint egy alumínium étkészletet is készítettet, amelyből kizárólag a legbefolyásosabb vendégei étkezhettek, mindenki másnak az arany étkészlettel kellett „beérnie”.

Az ipari áttörés után igen hamar egyértelművé vált, hogy egy olyan nyersanyag került az emberek birtokába, amely széles körben felhasználható könnyedsége, tartóssága és ellenálló képessége miatt: az esztétikai tárgyakon túl például pénzérme, egyre több háztartási eszköz, később építőipari- és autóipari eszköz készült belőle, valamint csomagolóanyagként is remekül hasznosította az élelmiszeripar.

Előnye, hogy nagyon könnyű, ugyanakkor törhetetlen, jól formázható és végtelenszer újrahasznosítható, úgy, hogy az anyag nem veszít tulajdonságaiból. Az alumínium alapjául szolgáló bauxit bányászata igen költséges, ellenben magának az alumíniumnak az újrahasznosítási folyamata rendkívül egyszerű és energiahatékony. Amennyiben élünk ezzel a lehetőséggel és tudásunkkal, vigyázunk az alumíniumra, az újrahasznosításával módunk van csökkenti a hulladéktermelést és a környezeti terhelést is.

Alumínium mindenhol

Nehéz lenne felsorolni mennyi területen találkozhatunk az alumíniummal a hétköznapokban. Említhetnénk akár a közlekedési eszközöket, a háztartási- vagy az elektronikai eszközöket, de hogy még hétköznapibb példát említsünk, nézzünk szét az élelmiszerüzletek polcain. Az alumínium, mint csomagolóanyag egyre elterjedtebb. Gondoljunk csak az egyre szélesedő aludobozos italok kínálatára: ma már üdítő, sör, jegeskávé és energiaital is kapható aludobozos csomagolásban, kihasználva ezzel az alumínium előnyeit és támogatva a fenntartható kereskedelem működtetését.

A Minden Doboz Visszajár kezdeményezés 2010 óta működik Magyarországon azzal a céllal, hogy a lehető legtöbb emberhez eljusson az üzenet, miszerint az alumínium értékes nyersanyag, amelyre vigyáznunk kell!

„Szeretnénk, ha mindenki tudná, hogy az alumíniumdobozoknak nem a háztartási hulladékok között a helye. Az egyik legértékesebb és legsokoldalúbban felhasználható nyersanyagok egyike. Az újrahasznosítása nagyon egyszerű, alig 60 nap alatt megtörténik és egy új eszköz, tárgy vagy akár csomagolóanyag is készülhet belőle. Az alumíniumban, mint nyersanyagban benne van a lehetőség, hogy a jövő generációit is kiszolgálja, ezért közös célnak kell tekintenünk a megóvást és ezt a legegyszerűbben a szelektív gyűjtésével tehetjük meg”

– mondta Vida Péter, az Every Can Counts kezdeményezés magyarországi tagjának, a Minden Doboz Visszajárnak képviselője, a Returpack Kft. operatív vezetője.

Az Every Can Counts szervezésében idén már harmadik alkalommal megrendezésre kerülő International Recycle Tour eseménysorozat is erre a célra irányult. 2023. június 5-én, a Környezetvédelmi világnapon, több európai nagyvárosban egy időben hívták fel a járókelők figyelmét az alumínium italos dobozok újrahasznosításának előnyeire. Az idei figyelemfelhívó kampány során, Budapest bevárosában, a Fővám térnél, a járókelők és a szervezők közösen egy tigrist ábrázoló installációt is felállítottak a Szabadság-híd lábánál, amely egyszerre jelképezi az újrahasznosíthatóságot, a sokszínűséget és a művészetet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:alumínium doboz előny ipar kezdeményezés magyarország visszajár

Up Next

Duális képzést indít a Dunaújvárosi Egyetem és a Schneider Electric

Don't Miss

Csak az igazságra lehet márkát építeni az építőiparban!

Ipar

Mapei: az építési engedélyek megugrása már az élénkülés előjele

A Mapei Kft. értékelése szerint a friss adatok az egyértelmű fordulópontot jelzik a lakáspiacon. Az átadott lakások száma még a korábbi, gyengébb időszak beruházási döntéseit tükrözi, míg az engedélyszám ugrásszerű növekedése már az új ciklus kezdetét mutatja.

A KSH friss gyorsjelentése szerint 2025-ben 12 062 új lakás épült Magyarországon, ami 9,3 százalékkal kevesebb az előző évinél. Ugyanakkor az építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma 28 081-re emelkedett, ami 37 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest.

A Mapei szerint a jelentősen megnövekedett építési engedélyszám már az állami lakásvásárlási és felújítási támogatások élénkítő hatását tükrözi. Ezek a programok elsősorban a magánépítkezésekre és a magánfelújításokra gyakorolnak pozitív hatást, amely a következő évek kivitelezési volumenében is meg fog jelenni.

„Az elmúlt években jellemzően 8–10 ezer lakásra adtak ki évente engedélyt, most viszont a szokásos mennyiség többszörösét látjuk. Az idei évben minimum a duplájára számítunk az elinduló lakásszám tekintetében”

– mondta Stamler Szabolcs, a Mapei Kft. értékesítési vezetője.

Az ingatlanfejlesztők újra mozgásban

A KSH adatai szerint az új lakások 64 százalékát vállalkozások építették, ami az előző évhez képest növekedést jelent. A Mapei szerint ez azt mutatja, hogy az ingatlanfejlesztési projektek éledeznek, több nagyobb lakásépítő cég több ezer lakás indítását tervezi, különösen az egykori ipari területek átalakításával érintett városrészekben.

A vállalat hangsúlyozza: a lakásépítés mellett a lakásfelújítás is erősödő pályára állhat. A támogatási környezet és az energiahatékonysági elvárások egyaránt ösztönzik a magánberuházásokat.

Stabilizálódó, mérsékelten bővülő piac

A Mapei Kft. 2026-ra stabilizálódó, mérsékelten bővülő piaci környezetre számít, és az ágazatban 3–3,5 százalékos növekedést valószínűsít. A várakozás alapja a 2025-ben elindított támogatások és az építési engedélyek számának jelentős emelkedése, amely 2026–2027-ben a kivitelezési volumenekben is megjelenhet. A vállalat ugyanakkor nem számít gyors fellendülésre. A piac jelenlegi szerkezete inkább stabilizálódást jelez.

„A fő kihívás ma az, hogy stagnáló forgalom mellett nőnek a költségek, miközben a verseny lefelé nyomja az árakat, a vállalkozások nem tudják teljes mértékben érvényesíteni költségnövekedésüket az áraikban. Ez az árrések szűküléséhez és a nyereség csökkenéséhez vezet. A támogatások és a fokozatosan erősödő kereslet ugyanakkor stabilabb növekedési pályát alapozhatnak meg”

– mondta Stamler Szabolcs, a Mapei Kft. értékesítési vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Itt az utolsó esélyünk a GMO-k kontrollálására

Legkorábban már március elején elfogadhatja az Európai Parlament azt a rendelet-tervezetet, ami lényegében megszünteti a hatósági kontrollt és nyomon követést az új géntechnológiával készült, génmódosított termékek (új GMO-k) felett. Aki ezzel nem ért egyet ‒ legyen szó szervezetről vagy magánszemélyről ‒ még van lehetősége jelezni ezt a magyar európai parlamenti képviselők felé, akik csak akkor tudnak hatékonyan fellépni a tervezet jelen formája ellen, ha megvan hozzá a megfelelő társadalmi támogatottságuk.

„A géntechnológia olyan eljárás, amit lehet felelősen és felelőtlenül használni, illetve elfogadni vagy elutasítani, mindez döntés kérdése. Ökológiai gazdálkodókat minősítő szervezetként mi teljes mértékben elutasítjuk a génmódosítás élelmiszeripari és agrárfelhasználását, mert nem ebben látjuk a megoldást, de elfogadjuk, ha másoknak erről más a véleményük”

‒ vezette fel a problémát dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője.

A szakértő azonban azt már elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendelet épp a döntés lehetőségét vonná meg az emberektől és intézményektől azzal, hogy sem a biztonsági ellenőrzés, sem a nyomonkövethetőség nem lenne kötelező ezekre a termékekre a továbbiakban, ahogy a csomagoláson sem kellene feltüntetni, hogy a termék génmódosított alapanyagokból készül. Ezzel – véleménye szerint – sérülne a fogyasztók önrendelkezési joga: információ híján nem mérlegelhetnék, mit szeretnének enni és mit nem, és ez csak az egyik komoly probléma.

A szervezet szerint ugyanis a nemesítők és termelők sem tudnának dönteni a vetőmaghasználatról. A jelöletlen termékek például megnehezítenék a biogazdálkodást, ahol tilos a GMO-k alkalmazása, ideértve az új technológiájú GMO termékeket is.

Legalább ilyen jelentős kockázat, hogy a GMO vetőmagot előállító cégek szabadalmaztathatnák a vetőmagokat, így nagy multinacionális cégek határozhatnák meg, mit vessenek a gazdák, mit egyenek a fogyasztók. Azok a termelők, akik olyan vetőmagot használnak, amely hordozza a cég által levédett tulajdonságokat, akár perelhetőek lennének, ha azt nem az adott cégtől vették.

Végül és messze nem utolsósorban a biztonsági ellenőrzés kötelezettségének megszűntetése azzal járna, hogy alapvetően ezen GMO-t elállító cégek jóérzésén vagy költési hajlandóságán múlna, hogy mennyi és milyen alapos vizsgálatnak vetik alá ezeket a termékeket és terményeket a forgalmazás előtt. Nyilván szándékosan senki nem okoz kárt, de a GMO közép- és hosszú távú hatásairól eddig nem készültek kellően kimerítő vizsgálatok. Ha a rendelet átmegy, már a rövid távú hatásokban sem lehetünk majd biztosak.

„Mindez messze nemcsak a hazai biogazdálkodók, vagy a Biokontroll véleménye. Számos holland, német, francia, olasz és más tudományos intézet figyelmeztet a veszélyre”

‒ tette hozzá a szakember.

Nagyon úgy néz ki, hogy a rendelet ezen formáját ellenzők egyetlen dolgot tehetnek: csatlakozhatnak a tagállamok állampolgárainak azon tömegéhez, akik írásban fejezik ki szándékukat és véleményüket a követhetetlen GMO-használat ellen. Ha sikerül elérni a kellő létszámot, a kötelező jelölés és ellenőrzés megtartása talán elérhető. Erre a levélírásra számos szervezet, így a Biokontroll is lehetőséget ad honlapján a https://www.biokontroll.hu/vedjuk-meg-a-gmo-mentes-mezogazdasagot/ címen, ahol a kezdeményezéshez csatlakozni kívánók azt is bejelölhetik, név szerint mely képviselőknek szeretnék elküldeni a levelet.

„Bízunk benne, hogy minél többen kifejtik majd ellenvéleményüket, mert ha a tervezet átmegy, olyan szellemet engedünk ki a palackból, amit nem lehet újra kontroll alá vonni. A GMO termelésben érintett nemzetközi cégek eddig is mindent megtettek az üzleti érdekeik érvényesülését gátló jogi biztosítékok lebontására. Reméljük, ezt a kísérletet is sikerül közösségi összefogással megakadályozni”

‒ zárta szavait Dr. Roszík Péter.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!