Connect with us
Hirdetés

Ipar

Így újult meg a siófoki szennyvíztisztító

szennyvíztisztító

Folyamatvezérlés – A mai kor megnövekedett igényeire válaszolva, Siemens-technológia felhasználásával újult meg a siófoki szennyvíztelep. A felújítást koordináló Inwatech Kft. vezetője, Eszes Zsolt Mihály nyilatkozott lapunknak a részletekről.

M.: Hogyan modernizálták a siófoki szennyvíztelepet, milyen fő fázisai voltak?

Zs. M.: A régi szennyvíztisztító telep technológiailag elavult, túlterhelt volt, és a településhez való közelsége miatt sokszor okozott a szaga bosszúságot a lakosságnak. A telep fejlesztésének szükségessége már a 2010-es évek elején felmerült. A régi telep műszaki állapota és elavultsága miatt már nem lehetett barna mezős beruházás keretében felújítani, így a védőtávolság (min. 1000 m) biztosítása érdekében egy zöldmezős, a várostól délre található területen valósult meg, mely 2016 óta üzemel.

Az EU-s és hazai társfinanszírozásból adódó eljárások miatt a tervezés 2013–2014 során történt meg, majd az építés-kivitelezés 2014-től kezdődött. Magas színvonalú, modern technológiai sort terveztünk, valósítottunk meg. A technológiai fokozatok megválasztásai már energetikai megfontolásokat is tartalmaztak, mivel a szennyvíztisztítás erősen energiaigényes folyamat.

A felújítás energetikai céljai:

  • a biológiai fokozat tisztítási energiaigényének optimalizáltan alacsony szinten tarthatósága;
  • a változó terhelésekhez igazodó technológiai elemek egyidejű működtetésének megválasztása;
  • a keletkező szennyvíziszapok rothasztással történő kezelése biogáz előállítása céljából;
  • biogáz hasznosítása a létesítményen belül;
  • a víztelenített szennyvíziszap szolár technológiával történő szárítása az elszállítandó szennyvíziszap mennyiségének csökkentése érdekében.

Az építés-kivitelezés 1,5 éves időtartamát a szennyvíztisztító telep 6 havi próbaüzeme követte, melyet társaságunk – mint a tisztítástechnológiáért, a szennyvíziszap kezeléséért és az energetikai eredményekért egyaránt felelős – mérnökcsapata irányította, vezényelte le.

Mi volt a felújítás során a cégük feladata?

Társaságunk generáltervezőként, engedélyes és kiviteli tervezői partnerként (társtervező), kivitelezőként és a komplex próbaüzem vezetőjeként vett részt a projektben. A szennyvíztisztító telep fő technológiai megoldásait – szennyvíztisztítás, iszaprothasztás, biogáz-hasznosítás, melyek saját fejlesztésű, nemzetközileg is jegyzett megoldások – tervezőként és kivitelezőként biztosítottuk. A szennyvíztisztítás biológiai fokozatában (szerves szennyező anyagok lebontása, nitrogén- és foszforformák eltávolítása) a szabadalmaztatott technológiánk működik, míg a szennyvíziszap vonalon az iszapokból történő biogáz-előállítást egy szintén saját technológia biztosítja. A próbaüzem igazolta a létesítménnyel szemben elvárt követelményeket: még az előírt határértékeknél is tisztább szennyvizet vezetünk az élővízi befogadóba, a telep fajlagos villamosenergia-igénye az átlagostól alacsonyabb, az iszapból kinyert biogáz révén az épületek fűtése nem igényel külső földgázcsatlakozást, a termelt villamos energia a telep összes villamosenergia-igényének 20–25 %-át biztosítja átlagban. A zöldmezős beruházás átadás-átvétele után pedig folyamatos szervizelési és karbantartási feladatokat is ellátunk.

Milyen Siemens-elemeket, -technológiát alkalmaztak?

A szennyvíztisztítási technológia komplex, számos összetett lépést tartalmaz, mely technológiai lépeseknél számos gépészeti berendezés vezérlése és a mérőműszerezés alapján történő folyamatbeavatkozások sora történik. Ezek összessége adja a folyamatvezérlést. Az ilyen és hasonló létesítmények esetében a napi és hosszú távú működtetés, a folyamatvezérlés kulcsa a PLC-eszközök és azok programkóddal való ellátása. Ehhez pedig a jól bevált és sok beruházó és üzemeltető által preferált SIEMENS PLC-ket telepítettük a siófoki telepen is.

Mekkora a területet, hány embert lát el a tisztítótelep?

A Balaton körül a lakosságtól, nyaralóktól, közületektől és az ipari ivóvízfogyasztóktól a szennyvízelvezetés regionális módon történik, azt az alapvető megoldást szem előtt tartva, hogy a Balaton vizét a tisztított szennyvizek se terheljék. Így a keleti, déli, nyugati és északi oldalon egyaránt hosszú, a Balaton partjával párhuzamosan futó, úgynevezett főgyűjtővezetékek gyűjtik és vezetik el egy-egy regionális szennyvíztisztító telepre a szennyvizet. Így gyűjti és vezeti a déli főgyűjtő szennyvízcsatorna is a szennyvizet az egyik déli központba, Siófokra. Az ellátási (gyűjtő) területe minimum 35 km főgyűjtővezeték hossz által meghatározott, lakosszámra vetítve 175.000 lakos egyenértékkel jellemezhető. Ez nemcsak az állandó lakosok számát, hanem a nyaralási időszak lakosszámát is magába foglalja. Csúcsidőszakban időszakosan ennél is nagyobb, akár 200.000 lakostól érkező szennyvíz fogadására és tisztításra is alkalmas a siófoki új szennyvíztisztító telep.

Mekkora a különbség a nyári megnövekedő terhelés (nyaralók) és a többi hónap között?

Jelentős, többszörös. A két időszak terhelései közötti különbség két-háromszoros. Míg télen az állandó lakos szám, közületek és ipar által kibocsátott szennyvíz mennyisége 6.500–8.000 m3/d tehető, addig nyáron nem ritkán 20.000 m3/d értéket is jelentősen meghaladó. Éppen a téli és nyári időszak lakosszámkülönbsége adja a szennyvíztisztító telep különlegességét, ami abban áll, hogy változó terhelésre történő technológiai megoldást kellett tervezni. A terhelések mértékét befolyásolja még az időszakosan elforduló csapadékvíz lefolyása is, ami a hálózatból szinte kizárhatatlanul képes akár 5.000 m3/d többletterhelést is okozni a nagy kiterjedésű gyűjtőterületről befolyó csapadékvíz miatt, ami keveredik a kommunális, hálózatról elvezetett szennyvízzel.

„Siófokon kb. 26 ezer az állandó lakosok száma, de egy nyári hétvégén akár a 100 ezret is meghaladja azok száma, akik igénybe veszik a siófoki vízellátást és szennyvízelvezetést, így növelve többszörösére a siófoki szennyvíztisztító telepre befolyó szennyvíz mennyiségét nyáron.”

– tette hozzá Eszes Zsolt Mihály, az Inwatech Kft. vezetője.

www.siemens.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Ha minden háztető áramot termel, a hálózatnak azt látnia kell: így készül fel Karintia a napelemes boomra

A közeli jövőben már nem a zöld áram termelése, hanem a szállítása lesz a szűk keresztmetszet, Karintia ezt előzi meg digitális hálózatirányítás-fejlesztéssel.

A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra.

Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei.

A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.

Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.

A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.

A karintiai példa jól mutatja az európai trendet: az elosztói hálózatok a passzív infrastruktúrából aktívan irányított, adatvezérelt rendszerekké válnak. Aki erre időben felkészül, jobban megbirkózik a megújuló termelés növekedésével. Aki lemarad, az dugókkal, korlátozásokkal és csúcsra méretezett, költséges beruházásokkal fizet majd.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A Toyota és a Rivian is a Stratasys új 3D nyomtatót választotta

Az ipari 3D nyomtatás egyre nagyobb szerepet kap az autógyártásban, különösen a gyártási segédeszközök, szerelőkészülékek és funkcionális alkatrészek előállításában.

A Stratasys új F870 rendszere a nagyformátumú additív gyártás lehetőségeit bővíti, amelynek képességeit már a Toyota és a Rivian is vizsgálja saját gyártási folyamataiban.

A Stratasys tovább bővítette ipari FDM technológiára épülő termékportfólióját az új F870 3D nyomtatóval, amelyet kifejezetten a nagy igénybevételű üzemi alkalmazásokhoz fejlesztettek. A berendezés a nagy építési térfogatot, a szabályozott hőmérsékletű gyártási környezetet és a nagy teljesítményű műszaki polimerek alkalmazását egyesíti. A fejlesztés célja, hogy az additív gyártás ne csupán a prototípusok készítésében, hanem a mindennapi ipari termelésben is gazdaságosan alkalmazható legyen.

Az új rendszer iránt már a bevezetés előtt jelentős érdeklődés mutatkozott. A Toyota Production Engineering Kentucky állambeli, georgetowni részlege, valamint a Rivian Automotive michigani, plymouthi üzeme is megkezdte az F870 képességeinek vizsgálatát. A két autógyártó elsősorban a gyártási segédeszközök, szerelési és ellenőrző készülékek, valamint a fejlett prototípusgyártási alkalmazások területén keresi a technológia felhasználási lehetőségeit.

Nagyobb méret, szélesebb alkalmazhatóság

A Stratasys F870 egyik legfontosabb műszaki jellemzője az 1000 × 610 × 610 milliméteres építési térfogat. A gyártó szerint a berendezés kategóriájának leghosszabb, teljesen fűtött építési terével rendelkezik, amely lehetővé teszi nagyméretű, összetett geometriájú alkatrészek előállítását.

A rendszer többféle ipari alapanyaggal működik, köztük ASA, ABS, Nylon 12CF, valamint az új ABS Draft Gray anyaggal. Különösen fontos a szénszál-erősítésű Nylon 12CF alkalmazhatósága, amely nagy merevségének, szilárdságának és tartósságának köszönhetően alkalmas lehet jelentős mechanikai igénybevételnek kitett gyártási segédeszközök készítésére.

A technológia egyik előnye, hogy a hagyományos forgácsolással vagy más gyártási eljárással készülő egyedi készülékek bizonyos esetekben közvetlenül, szerszámozási igény nélkül állíthatók elő. Ez különösen a gyakran módosuló gyártási folyamatoknál, a kisebb sorozatoknál és az egyedi szerelési feladatoknál jelenthet idő- és költségmegtakarítást.

Az autóipari gyártás rugalmasságát növelheti

A Toyota és a Rivian érdeklődése jól mutatja, hogy az additív gyártás szerepe fokozatosan átalakul az autóiparban. A technológia ma már nem kizárólag a termékfejlesztés és a prototípusgyártás eszköze, hanem egyre inkább a gyártósorok működését támogató megoldás.

A nagyméretű szerelőkészülékek, ellenőrző sablonok és egyedi befogók hagyományos előállítása gyakran jelentős átfutási idővel jár. A 3D nyomtatás lehetőséget biztosít arra, hogy ezek az eszközök közvetlenül a digitális tervek alapján készüljenek el, és szükség esetén gyorsan módosíthatók legyenek.

A Toyota szakemberei szerint az additív gyártás már bizonyította értékét a vállalatnál, a következő lépés pedig az alkalmazási területek további bővítése. Az F870 mérete, alapanyagválasztéka és ipari kialakítása olyan lehetőségeket kínál, amelyek illeszkedhetnek a gyártó újabb termelési igényeihez.

A Stratasys fejlesztése egy szélesebb iparági folyamatba illeszkedik, amelyben a vállalatok a gyártási rugalmasság növelésére, az ellátási láncoktól való függőség mérséklésére és a termelési költségek csökkentésére törekednek.

Az F870 megjelenése újabb lépést jelenthet az additív technológiák üzemi integrációjában. A nagyobb gyártási kapacitás, a műszaki alapanyagok és a megbízhatóan ismételhető gyártási folyamatok együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a 3D nyomtatás a hagyományos gyártástechnológiák egyre fontosabb kiegészítőjévé váljon.

A Stratasys ipari additív gyártási megoldásait Magyarországon a VARINEX Zrt. képviseli, amely több mint két évtizede foglalkozik a gyártó technológiáival.

varinex.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Az elektromos autók is segíthetik a gyárak energiaellátását

A helyben termelt energia, az energiatárolók és az elektromos járművek összehangolt használatával az ipari telephelyek csökkenthetik energiaköltségeiket, és biztonságosabbá tehetik energiaellátásukat.

A megfelelő technológiával a vállalati flották autói az épületek és a villamosenergia-hálózat működését is támogathatják. Ezekről a lehetőségekről beszélt nemrég egy, a járműipar jövőjével foglalkozó konferencián Nagy-Gál Levente, a Schneider Electric tanácsadói szolgáltatásokért felelős vezetője és Lukács Tamás, a vállalat Kelet-Európáért felelős stratégiai menedzsere.

Egy ipari telephely ma már maga is termelhet és tárolhat energiát, fogyasztását pedig a termelési igényekhez és a villamosenergia-hálózat lehetőségeihez igazíthatja. Ehhez azonban a napelemek, az akkumulátorok vagy az elektromosautó-töltők telepítése mellett azok összehangolt működésére is szükség van. Így a helyben megtermelt energia jobban hasznosítható, a fogyasztási csúcsok pedig mérsékelhetők.

Nagy-Gál Levente előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az intelligens létesítmények alapját a megfelelő mérés, adatgyűjtés és szabályozás teremti meg. A vállalatok ezek segítségével kaphatnak pontos képet arról, mikor, hol és mennyi energiát használnak fel, és hol van lehetőség a hatékonyság javítására. Erre épülhet a helyi megújuló energiatermelés, az energiatárolás és a hőszivattyús megoldások összehangolt alkalmazása.

Ezt az együttműködést teszi lehetővé a microgrid, amely közös irányítás alá vonja a telephely energiaforrásait, tárolóit, fogyasztóit és járműtöltőit. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy a rendszer a napelemekkel megtermelt energiát a gyártáshoz, üzemeléshez vagy az autók töltéséhez használja fel, a tárolókban rendelkezésre álló energia révén pedig mérsékli a hálózatból vételezett teljesítményt a legnagyobb terhelés idején. Megfelelő kialakítás esetén a microgrid hálózati áramkimaradáskor is biztosíthatja a kijelölt berendezések energiaellátását.

Az elektromos járművek elterjedése további lehetőséget nyit a vállalatok előtt. Ahogy Lukács Tamás bemutatta, a kétirányú töltésre alkalmas autók akkumulátorai az épületek energiaellátásában is szerepet kaphatnak, a Vehicle-to-Grid, röviden V2G technológiával pedig a közcélú villamosenergia-hálózatba is visszatáplálhatnak. A járművek így a parkolással töltött idő egy részében energiatárolóként segíthetik a telephely vagy a hálózat működését.

Ennek során a közlekedési igények maradnak továbbra is továbbra is az elsődlegesek: az energiafelhasználást úgy kell szabályozni, hogy az autók a szükséges töltöttséggel álljanak rendelkezésre induláskor. A megoldás alkalmazásához megfelelő járművekre, töltőberendezésekre és összehangolt vezérlésre, valamint megfelelő szabályozási és elszámolási feltételekre van szükség. Szélesebb körű elterjedését a finanszírozás, az ösztönzők és az egyszerű, automatizált használat is befolyásolja.

A Schneider Electric a tanácsadástól a villamos infrastruktúra kialakításán át a digitális energiagazdálkodásig támogatja a vállalatokat ebben az átalakulásban. A vállalat dunavecsei okosgyára is példát mutat az ipari működés, a helyi energiatermelés és az elektromobilitás összekapcsolására. Az összehangolt megközelítés segíthet abban, hogy az ipari létesítmények hatékonyabban használják fel az energiát, rugalmasabban alkalmazkodjanak a hálózat terheléséhez, és fenntarthatóbbá tegyék működésüket.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss