Connect with us

Ipar

Városi környezetbe illeszkedő transzformátorállomást adott át az E.ON Budapesten

on

Az E.ON Hungária Csoport idén januárban jelentette be, hogy mintegy 74 milliárd forint értékű, több éves hálózatfejlesztési programsorozatot indít el.

A beruházás fő célja az időjárásfüggő megújuló energiaforrások – kiemelten a napelemek – csatlakoztatásának elősegítése Magyarország észak- és dél-dunántúli régióiban, valamint Pest megye területén.

Ennek a fejlesztéssorozatnak a részeként újították meg a műszaki tartalom mellett külső megjelenésében is újragondolt, immár modern, városi környezetbe illeszkedő kelenföldi alállomást.

„Elköteleztük magunkat, hogy következetes és nagyarányú fejlesztéseinkkel rugalmas és jövőálló hálózatot építsünk. Az E.ON kiemelt célja, hogy hálózatait minél gyorsabban felkészítse a növekvő energiaigények és decentralizált energiatermelés kihívásaira, és lehetővé tegye, hogy minél több megújuló energiaforrást, köztük elsősorban napelemes rendszereket tudjon hálózatára csatlakoztatni. A jövő energiája a villamos energia. A most elkészült fejlesztés a modern technológia, a digitalizált eszközök és okosmegoldások segítségével növeli az ellátásbiztonságot a gyorsan fejlődő dél-budai régióban, és tovább javul az energiaellátás minősége”

mondta el Nagy Géza, az E.ON Hungária Csoporthoz tartozó ELMŰ Hálózati Kft. ügyvezető igazgatója.

A több ezer négyzetméter alapterületű alállomást a legmodernebb berendezésekkel és védelmi eszközökkel látták el. A létesítmény automatizált, minden berendezése távolról elérhető, kapcsolható. A 93 százalékos európai átlaghoz képest az E.ON területén 100 százalékban távolról működtethető és kezelő személyzet nélküli minden egyes nagyfeszültségű alállomás.

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) pénzügyi forrásainak felhasználásával, a magyar kormány előfinanszírozásával és támogatásával megvalósult fejlesztés összhangban van a magyar klímatörvény céljaival is, mivel elősegíti a megújuló energiaforrások villamosenergia-rendszerbe történő csatlakoztatásához szükséges infrastrukturális feltételek megteremtését.

A korábban több különálló részből álló és kerítéssel körülvett transzformátorállomást a BudaPart városnegyed fejlesztésével párhuzamosan építették át a 3,4 milliárd forint összköltségű beruházásban, amelyhez a Kopaszi Gát Zrt. csaknem 1 milliárd forinttal járult hozzá. A megvalósult átalakítás különlegessége, hogy az újonnan épülő lakóépületek közelségére reagálva a létesítmény az esztétikai szempontokat magas szinten kielégítő, modern külsőt kapott: mintegy 5000 porcelán- és üvegszigetelő díszíti az alállomás falait, körülötte szánkódomb, kutyafuttató, illetve közösségi kert épült a környéken élők számára. Az épület tetejére 252 négyzetméteren, speciális növényzetből álló zöldtetőt is telepítettek.

„Ez a beruházás a jövőbe mutat azzal, hogy egy technikai műtárgyból művészeti értékű műtárgyat hoztunk létre. De talán még fontosabb az, hogy az eddig elzárt ipari területet felszabadítottuk. Az épület köré álmodott parkkal egy magas minőségű, több, mint 7000 m²-es terület jött létre, amely a BudaPart lakói és irodabérlőin kívül, a kerület, sőt, a városból idelátogató minden polgár számára biztosítja a tavaly a világ legjobb városnegyedfejlesztésének választott BudaParton már megszokott, magas minőségű kikapcsolódási lehetőséget. Büszkék vagyunk rá, hogy a most átadott zöldfelülettel a főváros ötödik legnagyobb közparkja jött létre – kutyafuttatóval, közösségi kerttel. Összehasonlításként, ez nagyobb, mint a Tabán, vagy a Városmajor területe”

nyilatkozta Fodor Tamás a Kopaszi Gát Zrt. fejlesztési vezérigazgatója.

A Budapest XI. kerületében található alállomás a dél-budai régióban élő 29 ezer lakossági ügyfél, valamint és az ott működő vállalatok és intézmények megnövekedett energiaszükségletének kielégítését szolgálja.

dr. László Imre, Újbuda polgármestere hozzátette:

„Újbudán a „fejlesztés” kifejezés nem egy-egy újítást, hanem folyamatos, távlatos fejlesztéssorozatba illeszkedő, lakosság- és innovációközpontú döntések és kivitelezések sokaságát jelenti. Az E.ON új transzformátorállomása nemcsak hogy megfelel ennek a kívánalomnak, hanem a megújuló energia, az energiabiztonság, és nem utolsósorban az okosmegoldások terén is példaértékű fejlesztés. Újabb fontos és partneri lépés ez a kerület és hazánk energiabiztonsága, ezzel pedig a 21. század legégetőbb kihívásainak kiszámítható megoldása felé.”

Az E.ON Hungária Csoport a hálózatfejlesztési program mellett a 2020 óta zajló, szlovák partnerekkel megvalósuló Danube InGrid projekt keretében is segíti az egyre növekvő mértékű megújuló alapú villamosenergia-termelés hálózati integrációját. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogatásával 2020-2025 között megvalósuló határon átnyúló, intelligens hálózati projekt beruházásainak összköltségvetése 116 milliárd forint, amelyből 60 milliárd forint értékű fejlesztést végeznek az E.ON Hungária Csoport észak-dunántúli területein. A projekt keretében legutóbb Kisbéren adott át modern alállomást zöldmezős beruházás keretében az E.ON Hungária Csoport.

A fejlesztéseknek köszönhetően a villamos hálózat a jelenleginél jóval nagyobb mennyiségű, megújuló forrásból származó villamos energiát képes majd fogadni, így hozzájárul a lakossági ügyfelek és a vállalkozások részéről is tapasztalható, megnövekedett naperőmű-létesítési igény kiszolgálásához, ezzel is segítve a tiszta, zöld energiához való hozzáférést és a biztonságosabb energiaellátást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Tisztított szennyvizet az iparba: ez kell ahhoz, hogy Magyarország továbbra is víznagyhatalom maradhasson

Az akkumulátorgyártás vízigénye is jelentősen csökkenthető lehet ezzel a technológiával

Ahhoz, hogy Magyarország vízben gazdag ország maradhasson, nem elég a természetes adottságokra hagyatkozni – korszerű, intelligens technológiákra is szükség van. A szennyvíz újrahasznosítása nem a jövő ígérete, hanem a jelen egyik legkézenfekvőbb válasza a fokozódó vízhasználatra. Ennek egyik kulcsa lehet a digitális iker technológia, amelynek alkalmazását a Xylem – a világ egyik vezető víztechnológiai vállalata – már több országban sikerrel vezette be. Debrecen példája is azt mutatja, hogy Magyarországon is valós alternatívát jelenthet a tisztított szennyvíz ipari felhasználása.

Magyarországot gyakran emlegetik vízben gazdag országként, régiós víznagyhatalomként. Ez a kép történelmi tapasztalatokból és valóban kedvező adottságokból táplálkozik: bőséges felszín alatti vízkészletekkel, nagy vízhozamú folyókkal, világszínvonalú termálvízkinccsel rendelkezünk.

„A hazai közgondolkodásban az a kép él, hogy a Kárpát-medence természetes bősége önmagában elegendő lesz, hogy biztosítsa a következő generációk vízellátását. A gazdag örökség azonban könnyen hamis biztonságérzetet kelthet”

mutat rá Gampel Tamás, a Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője. A 150 országban aktív, hazánkban Cegléden és Abonyban gyártóüzemmel, valamint Törökbálinton regionális szervizközponttal és értékesítési irodával is rendelkező víztechnológiai vállalat szakemberei jól ismerik hazánk vízgazdálkodási helyzetét, hiszen a vízüggyel és a vízművállalatokkal dolgoznak együtt. Sok évtizede ellátják a magyar piacot kiváló minőségű termékekkel és 1992 óta közvetlen képviselettel vannak jelen hazánkban.

Felszíni vizeink bő 90 százaléka határainkon túlról érkezik, így az ország rendkívül kitett a nemzetközi vízgyűjtők állapotának és a környező országok vízgazdálkodási döntéseinek. Függésünket súlyosbítja a klímaváltozás: a csökkenő csapadékmennyiség, a gyakoribb aszályok, a hirtelen lehulló, intenzív, de elfolyó esőzések, a felszín alatti készletek kimerülése. Ehhez társul a sok helyütt elavult víziközmű-hálózat, amely évi több tízmillió köbméternyi ivóvíz elvesztéséhez is vezethet. Mindez épp akkor történik, amikor az ipari vízfelhasználás – különösen a vízigényes technológiák, például az akkumulátorgyártás térnyerésével – rohamosan nő.

A megoldás része: újrahasznosított szennyvíz!

„Van egy mondás: a fel nem használt energia a legjobb energia. A mi területünkre ezt úgy fordíthatjuk le, hogy a fel nem használt természetes vizek jelentik a legjobb vízgazdálkodási opciót – magyarázza Gampel Tamás. – Az ipari üzemek nem mindig igényelnek ivóvíz-minőségű vizet – a hűtés például olyan terület, ahol a vízminőségi elvárások enyhébbek. Ezt kiválóan lehet fedezni újrahasznosított szennyvízből, ami egyszer már bekerült a gazdasági körforgásba, de utána nem hulladékként kezeljük, hanem ismét erőforrássá tesszük.”

A szennyvíztisztítókban megtisztított vizeket ma többnyire természetes folyóinkba vezetjük vissza – majd ezek a vizek gyakran elhagyják az országot. Ehelyett hatékonyabb lenne, ha helyben hasznosítanánk őket, például a vízigényes gyártó üzemekbe vezetnénk őket tisztítás után. Nemcsak az ökológiai lábnyomot csökkentené ez a megoldás, hanem hozzájárulna a természetes vízbázisok tehermentesítéséhez is.

Digitális iker: korszerű technológia a hatékony vízhasznosításért

A megoldás részét képezheti az úgynevezett digital twin vagy digitális iker technológia, amely a szennyvíztisztító telepek digitális mását hozza létre valós idejű adatok alapján. A Xylem által több országban is alkalmazott eljárás keretében szenzorokkal mérik a víz minőségét, az energiafogyasztást, a kémiai és biológiai paramétereket, majd ezek alapján egy számítógépes modell automatikusan optimalizálja az üzem működését, majd az így optimalizált beállításokat alkalmazzák a valódi szennyvíztisztítási folyamatban.

Ez nemcsak az újrahasznosítás hatékonyságát növeli, hanem jelentős, akár 10–15%-os energia- és vegyszer-megtakarítást is eredményez. Gampel Tamás kifejti: mindez különösen nagy segítség ott, ahol szakemberhiány nehezíti az üzemeltetést. Egy jól működő digitális iker lehetővé teszi, hogy az üzemeltetők biztonságosan próbáljanak ki új beállításokat – anélkül, hogy az éles rendszerben bármihez hozzá kellene nyúlniuk.

A vízbiztonság kihívásai Debrecenben

Debrecenben stratégiai kérdés a vízellátás. A város jelenlegi vízbázisai – a Tisza és a felszín alatti készletek – már ma is korlátozottak, és kérdés, képesek lesznek-e hosszú távon kiszolgálni a lakosság mellett a gyors ütemben fejlődő ipar, például az akkumulátorgyártás vízigényeit. Itt különösen jó megoldás lehet a városi szennyvíz újrahasznosítása, ami a tervezési fázisban van. Fontos megjegyezni, hogy debreceni akkumulátorgyártással kapcsolatban a közbeszédben gyakran emlegetett „szürkevíz” kifejezés nem egyenlő a tisztított szennyvízzel. A szürkevíz a szennyvíz azon része, amely zuhanyzásból, mosásból származik, alacsonyabb szervesanyag-tartalommal. A feketevíz magasabb szennyezettségű, például WC-öblítésből ered. A szennyvíztisztítók azonban mindkettőt képesek olyan szintre megtisztítani, amely bizonyos ipari célokra újra felhasználható.

Tenni kell érte, hogy vízben gazdag ország maradjunk

A szennyvíz újrahasznosítására már vannak nemzetközi példák, például Izrael, ahol mindez a mezőgazdasági vízellátás szerves része. Magyarországon ugyanakkor a technológia még gyerekcipőben jár. A rendszerváltás előtt voltak kísérletek mezőgazdasági felhasználásra – például nyárfások öntözésére –, de az ipari hasznosítás máig szinte ismeretlen terület maradt, pedig komoly távlatok vannak előtte.

„Az, hogy Magyarország valóban vízben gazdag országként maradhasson fent, nemcsak a természeten múlik. Technológiai döntéseket, hosszú távú vízpolitikai tervezést és infrastruktúra-fejlesztést igényel. A tisztított szennyvíz ipari célú újrahasznosítása az egyik olyan megoldás, amely nem igényel évtizedes kutatás-fejlesztést, csupán a meglévő eszközök okosabb felhasználását”

hangsúlyozza Gampel Tamás.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A Schneider Electric megoldásával építi a jövő hálózatát az E.ON

A Schneider Electric innovatív, SF6-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezéseivel építi a jövő villamos hálózatát az E.ON a két cég által megkötött hosszú távú keretmegállapodásnak köszönhetően.

A Schneider Electric a regensburgi és a Dunavecsén található Duna Smart Power Systems (DSPS) üzeméből szállítja majd a GM AirSeT és az RM AirSeT berendezéseket Európa egyik legnagyobb energetikai cégének. 

A most bejelentett keretmegállapodás fontos előrelépést jelent a fenntartható és a digitális megoldások integrálására kész energiainfrastruktúra kiépítésében Európa-szerte. A két vállalat célja a több mint két évtizedes együttműködés még szorosabbra fűzésével az, hogy megvalósítsák a jövő intelligens, fenntartható és hatékony energiarendszereit.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a keretmegállapodás értelmében GM AirSeT primer és RM AirSeT szekunder kapcsolóberendezéseket (Ring Main Units – RMU) szállít az E.ON-nak. A szerződés aláírása előtt az energetikai cég leányvállalata, a Westnetz kísérleti projektet indított az SF6-mentes primer kapcsolóberendezések tesztelésére, hogy felmérje, megfelelnek-e az E.ON elvárásainak. Az E.ON primer és szekunder kapcsolóberendezések iránti igényének jelentős részét a Schneider Electric készülékeivel fedezi, ami jól mutatja, hogy mekkora a bizalom az AirSeT kialakítása és képességei iránt.

„A németországi zöld átállás előmozdításáért jelentős összegeket fektetünk be egy jövőbiztos energiainfrastruktúra kiépítésébe. Ez a hosszú távú szerződés biztosítja az SF6-mentes technológiákhoz való hozzáférést, támogatja a szabványosítást és lehetővé teszi az energetikai átállás költséghatékony megvalósítását”

– mondta el Lisbeth Buschkühl, az E.ON SE beszerzési igazgatója.

Az elmúlt 15 évben a Schneider Electric jelentős befektetéseket hajtott végre egy átfogó SF6-mentes középfeszültségű termékportfólió kifejlesztése érdekében. A társaság regensburgi (Németország) és Dunavecsén található DSPS üzemei központi szerepet játszanak az E.ON-nal megkötött hosszú távú szerződés teljesítésében, biztosítva a megbízható és hatékony gyártást. A vállalat az elmúlt időszakban jelentős beruházásokat hajtott végre európai ipari kapacitásának bővítése érdekében, hogy kiszolgálja az SF6-mentes technológiák iránti növekvő keresletet.

„Ez a megállapodás az E.ON-nal kiváló példa arra, hogyan lehet felgyorsítani az átállást egy fenntarthatóbb, digitális energiainfrastruktúrára. Az SF6-mentes technológiák bevezetése kapcsán az E.ON-nal megvalósuló együttműködésünkkel nemcsak az új szabályozási követelmények teljesítését segítjük elő, hanem formáljuk Európa villamosenergia-ellátásának jövőjét is”

– hangsúlyozta Melton Chang, a Schneider Electric „Power Systems” részlegének ügyvezető alelnöke.

Átállás az SF6-mentes technológiára

Az SF6 (kén-hexafluorid) üvegházhatású gáz globális felmelegedési potenciálja (GWP) 24 300, vagyis egy kilogramm ugyanannyira melegíti a légkört, mint 24 300 kilogrammnyi CO2. Emellett körülbelül 1000 évig megmarad a légkörben, így hatása hosszú távú. Az EU F-gáz rendeletének hatálybalépésével, amely 2026. január 1-jétől betiltja az SF6 és más F-gázok használatát az új, 24 kV-ig terjedő középfeszültségű kapcsolóberendezésekben, az SF6 leváltása az áramelosztásban egyre fontosabbá válik.

Az SF6-mentes kapcsolóberendezések átfogó portfóliójával, globális ipari központjaival és erős európai jelenlétével a Schneider Electric jelentős mértékben támogatja ügyfeleit az európai F-gáz rendelet betartásában. A vállalat tovább bővíti lég- és gázszigetelésű kapcsolóberendezéseinek kínálatát, hogy SF6-mentes alternatívákat kínáljon különböző alkalmazásokhoz és régiók számára.

Elismert technológia

Az AirSeT technológia, amely az SF6-gázt tiszta levegővel és vákuummal helyettesíti, jelentős elismerést vívott ki, elnyerte például a rangos iF Design Award díjat. Az AirSeT technológiát ipari és villamos hálózati projektekben is validálták már, például a svájci Romande Energie és a német EAM Netz.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

ZeroOps: felszabadítja az innovációt az informatikában

A technológia korában, ahol az informatikai (IT) részlegek sosem látott nyomás alatt állnak, a ZeroOps (azaz nulla operáció) egy úttörő megközelítésként jelenik meg.

Ez a filozófia azt ígéri, hogy alapjaiban alakítja át az operációt, növeli az agilitást, és értékes erőforrásokat szabadít fel a stratégiai innováció számára. A Deloitte szakértői szerint a ZeroOps nem csupán egy technológiai trend, hanem egy stratégiai eszköz a vállalatok digitális transzformációjában.

Mi is az a ZeroOps?

A ZeroOps egy kialakulóban lévő IT-filozófia, amelynek célja az IT-rendszerek kezelésével és karbantartásával hagyományosan járó operatív terhek (overhead) megszüntetése. A DevOps, az automatizálás és a gépi tanulás (AI/ML – machine learning) alapelveire építve egy lépéssel továbbmegy: igyekszik teljesen absztrahálni vagy automatizálni a mindennapi operatív feladatokat. Ahelyett, hogy a csapatok hibaelhárítással, erőforrások biztosításával vagy infrastruktúra karbantartásával töltenék az idejüket, a ZeroOps lehetővé teszi, hogy a rendszerek önállóan felügyeljék, gyógyítsák és optimalizálják magukat. Ezáltal az IT-szakemberek arra összpontosíthatnak, hogy valós üzleti értéket teremtsenek.

„A ZeroOps nem az emberek lecseréléséről szól, hanem arról, hogy megszabaduljunk attól a megkülönböztetés nélküli, nehéz terhet jelentő munkától, ami gátolja az innovációt. Lehetőséget teremt arra, hogy az IT költségközpontból valódi innovációs motorrá váljon”

– mondta Kiss Dániel, a Deloitte Technológiai Stratégia területének közép-európai vezetője.

Miért kulcsfontosságú a ZeroOps az informatikai vezetők (CIO-k) számára?

A ZeroOps több, mint technológiai fejlődés; stratégiai eszköz az üzleti átalakuláshoz. Számos előnnyel jár a vállalatok vezetői számára:

Operatív hatékonyság méretezhetően: A ZeroOps automatizálja az ismétlődő és manuális folyamatokat, mint például a javítások (patching), a monitoring, a skálázás és az incidenskezelés. Ez drámaian csökkenti az operatív terhelést, lehetővé téve a CIO-k számára, hogy karcsúbb IT-csapatokkal működjenek, miközben fenntartják vagy javítják a szolgáltatás minőségét.

Gyorsabb piacra jutás: Az operatív súrlódás minimalizálásával a ZeroOps gyorsabb telepítési ciklusokat tesz lehetővé. Ez az agilitás segíti az IT-t abban, hogy támogassa az üzleti egységeket az új termékek és szolgáltatások gyors piacra vitelében, lépést tartva az ügyfelek elvárásaival és megelőzve a versenytársakat.

Fokozott megbízhatóság és rugalmasság: A ZeroOps által vezérelt környezetek gépi tanulást és megfigyelhetőségi (observability) eszközöket használnak az anomáliák észlelésére, a hibák előrejelzésére és az incidensek emberi beavatkozás nélküli megoldására. Ez kevesebb leálláshoz, gyorsabb helyreállításhoz és rugalmasabb infrastruktúrához vezet, ami kritikus szempont a CIO-k számára.

Költségoptimalizálás: Az automatizálás és az intelligens erőforrás-allokáció révén a ZeroOps segít kiküszöbölni a pazarlást a felhő- és infrastruktúra-kiadásokban. A CIO-k átcsoportosíthatják a költségvetést a karbantartásról az innovációra, összehangolva az IT-befektetéseket a növekedési kezdeményezésekkel.

IT-tehetségek felszabadítása: A magasan képzett IT-szakemberek gyakran alacsony hozzáadott értékű operatív feladatokkal vannak leterhelve. A ZeroOps felszabadítja ezt a tehetséget, hogy magasabb rendű projekteken dolgozhassanak, mint az AI-integráció, a digitális transzformáció és az ügyfélélmény-kezdeményezések. Ezáltal a CIO-k megtarthatják a legjobb szakembereket, és ösztönözhetik az innovációt.

„A digitális transzformáció korában az agilitás kulcsfontosságú. A ZeroOps segítségével az IT osztályok gyorsabban képesek új termékeket és szolgáltatásokat piacra dobni, miközben a stabilitás és megbízhatóság is növekszik. Ez alapjaiban változtatja meg az IT stratégiai szerepét, és képessé teszi a vállalatokat a gyors reagálásra”

– tette hozzá Kiss Dániel.

Üzleti célokkal való összehangolás: Kevesebb időt fordítva az operációra, a CIO-k az IT-t az üzlet stratégiai partnereként pozícionálhatják újra. A ZeroOps megteremti azt a kapacitást, amely lehetővé teszi az IT-vezetők számára, hogy funkciókon átívelően együttműködjenek, támogassák az adatközpontú döntéshozatalt és az élvonalból irányítsák a digitális kezdeményezéseket.

A ZeroOps megvalósítása: hogyan induljunk el?

Azoknak a CIO-knak, akik fontolgatják a ZeroOps bevezetését, íme néhány fontos lépés a kezdéshez:

  • Mérje fel a jelenlegi operatív terhelést: Azonosítsa az IT azon területeit, amelyek a legtöbb időt és erőforrást emésztik fel.
  • Befektetés automatizálási eszközökbe: Alkalmazzon olyan platformokat, amelyek támogatják az infrastruktúra-mint-kódot (infrastructure-as-code), a folyamatos monitoringot és az automatikus hibajavítást.
  • Felhőalapú (cloud-native) architektúrák kihasználása: A konténerek, a szerver nélküli számítástechnika és a Kubernetes megnyitják az utat a ZeroOps gyakorlatok előtt.
  • Mesterséges intelligencia (AI) alapú megfigyelhetőség (observability) priorizálása: Az előrejelző képességekkel és az okok elemzésével (root-cause analysis) rendelkező eszközök alapvető fontosságúak.
  • Az autonómia kultúrájának ösztönzése: Ösztönözze a csapatokat, hogy tulajdonosaiként kezeljék és optimalizálják szolgáltatásaikat, csökkentve a központi operatív kitettséget.

Az IT jövője: súrlódásmentes és intelligens

A ZeroOps nem az emberi munkaerő teljes kiváltásáról szól, hanem arról, hogy megszabaduljunk attól a rutinszerű, nehéz terhet jelentő feladattömegtől, ami gátolja az innovációt. A CIO-k számára ez egy lehetőség, hogy az IT szerepét költségközpontból valódi innovációs motorrá alakítsák. Ahogy a szervezetek tovább digitalizálódnak és skálázódnak, a ZeroOps egyre inkább nem választás, hanem szükségszerűség lesz.

Az IT jövője súrlódásmentes, intelligens és automatizált. Az előrelátó CIO-k számára a ZeroOps a fejlődés térképe.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss