Ipar
Mesterséges intelligenciát alkalmaz a Széchenyi István Egyetemen fejlesztett mezőgazdasági robot
Mintaoltalom minősítésben részesült nemrégiben az a mesterséges intelligenciával ellátott kisméretű robot, amelyet a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának kutatócsoportja fejlesztett.
Az autonóm irányítású eszköz képes környezetének különböző paramétereit felismerni, és az összegyűjtött adatokkal felhőalapú tárolást végez. Az egyedülálló készülék piaci igényt szolgál ki, és célja többek között a precíziós növénytermesztés fejlesztése.
A Széchenyi-egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszékének kutatási eredményeként jött létre az a szántóföldi adatgyűjtő robot, ami mesterséges intelligencia segítségével képes sokféle feladat ellátására. A ma már mintaoltalommal bíró eszköz egy távol-keleti robotplatform továbbfejlesztéseként született meg. Ennek során a készüléket nagyobb kapacitású hardverrel és szoftverrel látták el, valamint olyan speciális szenzoros egységekkel szerelték fel, melyek lehetővé teszik, hogy környezetének különböző paramétereit – például a környezeti levegő hőmérsékletét, a páratartalmat – meghatározza. Ezen felül kiegészítették napsugárzás mérésére alkalmas szenzorral, illetve egy talajszondával is, amelynek segítségével információkat gyűjt többek közt a talaj pH-értékéről, vezetőképességéről és káliumellátottságáról is. Ezek az adatok felhőalapú tárolással a memóriájába kerülnek, s így könnyen beilleszthetők a precíziós mezőgazdasági technológiába.
„A robotot kamerával is felruháztuk, ami tájékoztatja a kezelőjét a helyzetéről, illetve mesterséges intelligencia segítségével képes elemezni a begyűjtött képeket és osztályozza is azokat. A kísérleti területen a paradicsom részeit tudtuk detektálni: az eszköz észlelte a levélzet elváltozásait, termésszámlálást és termésbecslést végzett. Ezen felül egy lézeres távolságmérő modullal is elláttuk, amit a navigációban alkalmazunk, ezáltal képes önmaga vezérlésére, tud tájékozódni az adott növény sorai között, és útvonalat tervez”
– hangsúlyozta dr. Ambrus Bálint adjunktus, a robot vezető fejlesztője.
A készüléket a kutatók tavaly kezdték el alkalmazni: üvegházban és szántóföldön is tesztelték paradicsomkertészeti kultúrában, ami más növényekre is kiterjeszthető a későbbiekben.
„A robot megalkotása Ambrus Bálint doktori munkájából indult ki, és büszkék vagyunk arra, hogy mintaoltalommá vált. Fejlesztésünk azért is fontos, mert az Európai Unió 2030-ra emisszió- és növényvédőszer-csökkentést tűzött ki célul a mezőgazdaságban, melyhez a monitoringrobotok úgy járulnak hozzá, hogy előrejelzéseikkel csökkentik az ilyen beavatkozások számát. Általuk észlelhetünk olyat is, ami szabad szemmel nem érzékelhető, és olyan nagyszámú adathoz férünk hozzá gyorsan, ami segíti a termesztéstechnológiai optimalizációt a nagygazdaságokban is”
– húzta alá dr. Nyéki Anikó Éva egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője. A kutatásban dr. Ambrus Bálint és dr. Nyéki Anikó Éva mellett részt vett prof. dr. Neményi Miklós, a Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszék professor emeritusa, prof. dr. Kovács Attila, a tanszék vezetője és dr. Teschner Gergely egyetemi adjunktus is.
A készülék a munkaerőhiányra is választ ad: csupán egy operátorral több ilyen eszköz üzemeltethető egyszerre.
„Robotunk felhasználása túlmutat a mezőgazdaságon: mivel a készülék kisméretű és olcsó üzemeltetésű, ezért más ágazatokban is hatékonyan alkalmazható. A mesterséges intelligenciának köszönhetően programozással könnyen átalakítható, így detektálhatóak olyan színek és alakzatok is, melyek nem csak a növénytermesztésben teszik lehetővé a használatát”
– tette hozzá dr. Nyéki Anikó.
A Széchenyi-egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködés Központjának (FIEK) feladata az intézményben keletkező szellemi alkotások piaci hasznosításának elősegítése. Ennek fontos alkotóeleme az iparjogvédelmi oltalmazhatóság vizsgálata is: a használatiminta-oltalom – amit a mosonmagyaróvári fejlesztésű robot megkapott – a találmányok jogi védelmének egy lehetséges útja.
„A szabadalmi eljáráshoz képest a használatiminta-oltalom eljárás rendje egyszerűbb és gyorsabb. A szellemi alkotások iparjogvédelmi stratégiájának kialakításakor – a szabadalmi ügyvivőkkel együttműködve – számos szempontot figyelembe veszünk, és mindig arra törekszünk, hogy üzletileg hasznosítható, illetve a feltalálók számára is kedvező oltalmi formát találjuk meg. Az egyetem eredményességének mérőszámában így a szabadalmak mellett a használatiminta-oltalmi bejelentések is kiemelt szerepet kapnak”
– emelte ki Kathi Dorottya, a FIEK szakreferense.
„Egyetemünk nemrégiben elfogadott szabadalmát követően büszkék vagyunk az újabb iprajogvédelmi oltalmat kapott fejlesztésre, ami nem csupán mosonmagyaróvári kutatóink kivételes aktivitását tükrözi, hanem munkájuk kimagasló minőségét is”
– húzta alá a FIEK üzletfejlesztési menedzsere, Szüle Bálint.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Tovább bővült a Schneider Electric SF6-mentes portfóliója, megérkezett a GM AirSeT
Az állásidőt akár 75 százalékkal, a karbantartási tevékenységet pedig 40 százalékkal is csökkentheti a Schneider Electric új, SF₆-gáz mentes középfeszültségű kapcsolóberendezése, a GM AirSeT.
Az új eszköz ideális megoldást jelent azok számára, akik a fenntarthatósági és költséghatékonysági szempontok párhuzamos érvényesítésével modernizálnák elektromos infrastruktúrájukat.
A Schneider Electric a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata a Bilbao-ban megrendezett ENLIT Europe 2025 kiállításon mutatta be legújabb innovációját, a GM AirSeT-et. Az új eszközzel a vállalat tovább bővíti SF₆-mentes (kén-hexafluorid) portfólióját – amellyel már most is piacvezető a szekunder középfeszültségű kapcsolóberendezések piacán – és belép a primer gázszigetelésű készülékek szegmensébe is, jövőbiztos megoldást kínálva a hálózatüzemeltetők, adatközpontok és nagy áramigényű ágazatok számára.
Mivel az elektrifikáció – vagyis az elektromos áram használatára történő átállás – számos iparágban egyre gyorsabb, ezért minden eddiginél fontosabb, hogy ellenálló, digitálisan összekapcsolt elektromos infrastruktúrákat alakítsunk ki. Emellett a szabályozási változások – mint például az Európai Unió fluortartalmú gázok használatának korlátozására vonatkozó 2024/573 rendelete – is arra késztetik a piaci szereplőket, hogy SF₆-mentes technológiákra álljanak át.
A kompakt kialakítású GM AirSeT-nél tiszta levegőt alkalmaznak a szigetelésre, ezért az életciklus végén nincs szükség speciális eljárásra a benne lévő gáz semlegesítésére, ami megkönnyíti a felhasználók számára a jogszabályoknak való megfelelést, illetve csökkenti a teljes költséget. A középfeszültségű kapcsolóberendezés a digitális korszak elvárásainak megfelelően számos intelligens funkcióval bír, amelyek támogatják a skálázható, állapotalapú karbantartást is, segítve az ügyfeleket a szakemberhiány kezelésében és az eszközök megbízhatóságának javításában.
„AirSeT portfóliónk gyorsan bővül. Új GM AirSeT termékcsaládunkkal segíthetünk a nagy villamosenergia-fogyasztóknak és a hálózatüzemeltetőknek a dekarbonizációban és az egyre szigorodó EU-szabályozásoknak való megfelelésben, miközben támogatjuk a növekedési céljaikat is”
– mondta el Melton Chang, a Schneider Electric „Power Systems” üzletágának ügyvezető alelnöke.
A GM AirSeT főbb jellemzői és előnyei
A GM AirSeT tiszta levegőt használ szigeteléshez és vákuumot az ívmegszakításhoz, így nincs üvegházhatású gáz és mérgező melléktermék. Ez biztosítja a környezetvédelmi előírásoknak való teljes megfelelést és egyszerűsíti az élettartam végi kezelést. A legnagyobb igénybevételre tervezett GM AirSeT zárt tartállyal és szigetelt gyűjtősínekkel rendelkezik, amelyek kiküszöbölik a helyszíni gázfeltöltés szükségességét, és segítik, hogy megbízható teljesítményt nyújtson szélsőséges hőmérsékleti, magassági és páratartalom-viszonyok között.
A tartálynyomás és a megszakító mechanizmus állapotát figyelő beépített érzékelőkkel ellátott GM AirSeT a Schneider Electric EcoCare szolgáltatásain keresztül 24 órás felügyeletet és állapotalapú karbantartást tesz lehetővé. Ez segíthet abban, hogy az állásidő akár 75 százalékkal, a karbantartási tevékenység pedig akár 40 százalékkal csökkenjen. Az üzemeltetők építhetnek az intuitív felületek, a beépített biztonsági reteszek, valamint a távoli és közeli vezérlőeszközök által nyújtott előnyökre, amelyek biztonságosabb beavatkozásokat tesznek lehetővé.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A jövő gyárait formálja a Siemens és az NVIDIA együttműködése
A Meta Ray-Ban okosszemüveg is bevetésre készül.
Az ipari mesterséges intelligencia (AI) kilépett a kísérleti fázisból, és mára meghatározó erővé vált a gyártásban, az infrastruktúrában és az ellátási láncokban. Ezt az üzenetet hozta el a Siemens a CES 2026 technológiai kiállításra, ahol több fejlesztést mutatott be az ipar működésének támogatására, a tervezéstől az üzemeltetésig.
Bővül a stratégiai partnerség az NVIDIA-val
A Siemens legfontosabb bejelentése az NVIDIA-val való stratégiai együttműködés bővítése volt. A két cég közösen fejleszti az ún. Industrial AI Operating Systemet, amely mesterséges intelligenciával támogatja az ipari folyamatokat. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a gyárak és üzemek digitális ikrei ne csupán szimulálják a működést, hanem valós időben segítsék a döntéshozatalt és az optimalizálást. A tervek szerint a világ első teljesen AI-vezérelt, adaptív gyártóüzeme már 2026-ban elindul a Siemens németországi, erlangeni elektronikai gyárában.
Digital Twin Composer: Virtuális tesztelés, valós eredmények
A kiállításon debütált a Digital Twin Composer is, amely 2026 közepétől lesz elérhető a Siemens Xcelerator platformon. Az új szoftver a digitális ikreket, a valós idejű üzemi adatokat és a fejlett szimulációkat kapcsolja össze, lehetővé téve, hogy a vállalatok a fizikai beavatkozások előtt, virtuálisan teszteljék a fejlesztéseket. Ennek kézzelfogható eredményeiről a PepsiCo amerikai üzemei tanúskodnak: a digitális ikrek alkalmazásával 20 százalékkal nőtt az áteresztőképesség, miközben a beruházási költségek 10–15 százalékkal csökkentek.
Meta Ray-Ban okosszemüveg: AI a gyári dolgozók látóterében
A CES 2026-on az is kiderült, hogyan lehet „divatosabb” az ipari AI. A Siemens a Metával való együttműködése révén a Meta Ray-Ban okosszemüvegeket is be kívánja vetni a gyári dolgozók hatékonyságának növelésére. A felhasználók így közvetlenül a látóterükbe vagy a fülükbe kaphatnak információkat. Ez a kéz nélküli, valós idejű útmutatás, biztonsági információk és visszajelzések révén segíti a dolgozókat, hogy hatékonyan és magabiztosan oldják meg a problémákat. Az okosszemüveg már „ért” németül is, ami kulcsfontosságú az európai piacokon, hiszen így még szélesebb körben alkalmazhatóvá válnak a Siemens ipari AI megoldásai.
Nem funkció, hanem technológiai erő
A Siemens emellett kilenc új, mesterséges intelligenciával működő „ipari másodpilótát” is bemutatott. Ezek a megoldások a tervezéstől a gyártáson át az üzemeltetésig támogatják a mérnökök és az operátorok munkáját, csökkentve a hibák számát, gyorsítva a piacra lépést és növelve a gyártási hatékonyságot minden vállalatméret számára.
Roland Busch, a Siemens AG elnök-vezérigazgatója kiemelte: az ipari mesterséges intelligencia ma már nem egy új funkció, hanem olyan technológiai erő, amely a következő évtizedek iparát formálja. A Siemens célja, hogy az AI mérhető üzleti és működési előnyöket hozzon a vállalatok számára világszerte.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Évente 42 ezer tonna e-metanolt termel a Schneider Electric technológiájával felszerelt üzem
A Schneider Electric ipari automatizációs és enerigamenedzsment megoldásaival szerelték fel a világ első nagyméretű, üzleti szempontból is működőképes e-metanol üzemét.
A European Energy vállalat Kassø Power-to-X létesítményében évente akár 42 ezer tonna e-metanolt is előállíthatnak majd.
Napjainkban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású metanol alternatívák a globális felhasználás töredékét adják, azonban az IRENA előrejelzése szerint 2050-re az e- és biometanol iránti kereslet elérheti az 500 millió tonnát, ahogy a különböző iparágakban egyre nagyobb szerepet kapnak a klímavédelmi törekvések. A nagyléptékű, üzletileg is kifizetődő e-metanol termelés kiépítése kulcsfontosságú az olyan, elektromos áram használatára nehezen átállítható szektorok működésének dekarbonizálásához, mint a vegyipar, a légi közlekedés és a szállítmányozás.
A European Energy Kassø Power-to-X (PtX) létesítménye a világ első, nagyméretű, üzletileg is működőképes e-metanol üzeme. A gyár Észak-Európa legnagyobb naperőművéből, a közelében található 304 MW teljesítményű Kassø Solar Parkból kapja az áramot, melynek felhasználásával biogén CO2-t hasznosítva éves szinten akár 42 ezer tonna e-metanolt is előállíthat. Ez elegendő ahhoz, hogy egy modern kereskedelmi repülőgép több mint 4200 óráig, vagyis 175 napig repüljön megállás nélkül.
A Kassø Power-to-X létesítményhez a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata szállította a technológiai háttérrendszert. A teljes mértékben integrált automatizálási, energiagazdálkodási és szoftvermegoldás optimalizálja a gyártás minden szakaszát a teljesítmény, a megbízhatóság és a költséghatékonyság növelése érdekében, jelentős mértékben hozzájárulva ezzel az üzem üzleti sikeréhez.
Technológia a kiváló működéshez
A European Energy e-metanol-üzemében a Schneider Electric fejlett automatizálási architektúráját telepítették, beleértve a Modicon M580 PLC-ket, amelyek beépített kiberbiztonsági funkcióval és valós idejű adatelemzéssel biztosítják a magas színvonalú automatizálást. A SIL (Safety Integrity Level – biztonsági integritási szint) tanúsítvánnyal rendelkező biztonsági modulok és fejlett diagnosztika biztosítják a biztonságos, ellenállóképes működést még a legzordabb körülmények között is. Az Altivar Process kisfeszültségű frekvenciaváltók intelligens motorvezérlést nyújtanak integrált energiafelügyelettel és folyamatoptimalizálással, csökkentve a fogyasztást és meghosszabbítva az eszközök élettartamát. A Trihal transzformátorok a túlmelegedés és az emiatti nem tervezett leállások elkerülésére IoT-kompatibilis hőfelügyelet révén tűzbiztosan, alacsony karbantartási igénnyel biztosítják a megfelelő teljesítményt.
Valamennyi rendszer egységes kezeléséről az AVEVA System Platform gondoskodik, biztosítva ezzel a működés valós idejű átláthatóságát és a központi irányítást akár több telephelyen is. Skálázható architektúrája támogatja a Unified Operations Center (UOC) kialakítását, ami gyorsabb döntéshozatalt, az operátorok jobb hatékonyságát, távoli műveletek lehetőségét és egyszerűsített mérnöki munkát eredményez. Ezen felül a Schneider Electric Cybersecurity by Design megoldása biztonságos, távoli és hibrid, a működési biztonságot fenntartó infrastruktúrát biztosít, és lehetővé teszi a European Energy számára, hogy globális szinten is megfeleljen az előírásoknak.
„Ez a projekt fordulópontot jelent az ipari tevékenységek dekarbonizációja felé vezető úton. Azzal, hogy az automatizálást, az energiagazdálkodást és a szoftvereket egységes megoldásként kínáljuk, segítünk a European Energy-nek csökkenteni az állásidőt, a kibocsátást és az üzemeltetési költségeket, miközben javul a teljesítmény, a megbízhatóság és a biztonság. Együtt létrehozunk egy skálázható és máshol is hasznosítható modellt, amely felgyorsíthatja a kereskedelmi célú e-metanol-üzemek globális elterjedését és elősegítheti az átállást egy fenntarthatóbb energetikai jövőre”
– mondta el Gwenaelle Avice Huet, a Schneider Electric „Industrial Automation” területért felelős ügyvezető alelnöke.
„Ez nem csak a European Energy számára jelent mérföldkövet, hanem egyben áttörés a globális zöld üzemanyag-ipar számára is. Hosszú ideje együttműködünk a Schneider Electric-kel. Fejlett technológiájuknak köszönhetően Kassø-i létesítményünkben gyorsabban tudtunk átállni a kísérleti fázisról a teljes körű kereskedelmi termelésre. Ez elősegíti a tiszta üzemanyagok innovációját és támogatja a globális energiaátmenetet”
– hangsúlyozta Knud Erik Andersen, a European Energy vezérigazgatója.
A Kassø-i üzemből kikerülő e-metanol már most megerősített vásárlói között van az A.P. Moller – Maersk, a Novo Nordisk és a LEGO Group. Helyi szinten a létesítmény 3300 otthon távfűtését támogatja, és hozzájárul a hálózat stabilitásához, megerősítve szerepét mind a globális, mind a közösségi szintű fenntarthatóságban.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A cégkultúra ugyanonnan indul, mint a társadalmi felelősségvállalás: az emberi kapcsolatokból
-
Szórakozás2 hét ago
Tűzijáték szilveszterkor: a szakértők szerint a szigorítások a feketekereskedelmet erősíthetik
-
Zöld2 hét ago
A jövő elvárásait is túlszárnyalja a Schneider Electric új üzeme
-
Okoseszközök2 hét ago
Az LG AI technológiával definiálja újra a prémium háztartási készülékeket a 2026-os CES-en
-
Egészség2 hét ago
Január nem az újrakezdés hónapja – és ez teljesen rendben van
-
Tippek2 hét ago
Pályaválasztás, diploma, jövő – mire érdemes figyelni az egyetemválasztásnál?
-
Szórakozás2 hét ago
Világjáró gyerekdalok – az Eszterhéj Műhely első, családoknak szóló lemeze
-
Szórakozás2 hét ago
Az LG bemutatja az UltraGear evo -t, amely a világ első 5K AI felskálázási technológiájával definiálja újra az 5K gaminget






