Ipar

A GM és a Honda megkezdi a kereskedelmi célú üzemanyagcellák előállítását, közösen működtetett, üzemegységében

A modern energiaforrás sorozatgyártása a két vállalat együtt létrehozott és üzemeltetett, 50-50 %-os arányban birtokolt üzemében zajlik majd, ami a világ első üzemanyagcella-tömeggyártásra berendezkedett létesítményeként írta be magát a történelembe.

A Fuel Cell System Manufacturing LLC (FCSM) névre keresztelt, 6500 m²-es gyáregység, melyet 2017 januárjában kezdtek el építeni, 99 millió euróból valósult meg, és máris 80 munkahelyet teremtett a térségben. Az idén januártól itt készülő, világszínvonalú, hidrogénalapú energiaforrások a két vállalat nemcsak a különböző termékalkalmazásaiban, hanem egyéb üzleti vállalkozásokban is szerephez juthatnak.

A GM és a Honda által alapított FCSM az első olyan üzemanyagcella-sorozatgyártásra optimalizált, közösen működtetett létesítmény, melyben kifejezetten járművekhez és egyéb korszerű eszközökhöz szánt üzemanyagcellák készülnek.

Suheb Haq, az FCSM elnöke elmondta:

„A folyamat a membránokhoz és az elektródákhoz szükséges nyersanyagok feldolgozásával kezdődik és a teljes rendszerek összerakásával ér véget. Sikerünk az anyavállalatok elkötelezettségének és a folyamatos beruházásnak köszönhető, miként az is, hogy kiváló minőségű, tartós és megfizethető üzemanyagcellás rendszereket alkothatunk, melyek számos célra használhatóak és vásárlók népes táborának lehetnek ideálisak.”

Tetsuo Suzuki, az FCSM alelnöke hozzátette: „Egyesítettük a Honda és a GM erősségeit és tapasztalatait, hogy a lehető legtöbbet hozhassuk ki az együttműködésből. A tömeggyártási folyamatot rendkívül nagy gondossággal, elsőrangú minőségre törekedve dolgoztuk ki, és immáron készen állunk a vásárlók igényeinek tökéletes kiszolgálására, és magára a hidrogénkorszakra.”

A Honda és a GM munkatársai 2013 óta dolgoznak közösen a következő generációs üzemanyagcellás rendszereken. Munkájuk során különösen nagy hangsúlyt fektettek az élettartam megkettőzésére (a 2019-es Honda Clarity Fuel Cell-lel összehasonlítva), ezért korrózióálló anyagokat használtak és hatékonyabbá tették a működést alacsony hőmérsékleten.

Mindemellett a fejlesztési és gyártási költségek mérséklése is a legfontosabb célkitűzések közé tartozott. Ezen a téren egyebek mellett a tömeggyártás előnyeinek kihasználásával, a cellakialakítás optimalizálásával, a külső, támogató eszközök egyszerűsítésével, a nyersanyagok közös beszerzésével és a költséges nemesfémek használatának csökkentésével értek el eredményt a szakemberek. Lelkiismeretes munkájukról tanúskodik, hogy az új üzemanyagcella ára csupán harmada a 2019-es Honda Clarity Fuel Cellbe szerelt egységnek, továbbá az is, hogy az FCSM termékei elsőrangú minőséget képviselnek és a gyártói kapacitás is nőtt. Az üzemben megannyi világelső eljárást alkalmaznak, ilyen például az membrán-elektróda összeszerelésének, valamint üzemanyagcella-összeépítésének automatizálása.

GM-Honda Begin Commercial Production at Industry’s First Hydrogen Fuel Cell System Manufacturing Joint Venture

Az új üzemanyagcella-rendszer a Honda „Triple Action to Zero”, azaz „Három lépés a nulla felé” vállalati stratégiájának egyik alappillére, ugyanis elősegítheti, hogy a Honda termékek gyártása és használata, valamint a Honda tevékenysége egyaránt karbonsemleges legyen 2050-re.

A cég azt szeretné, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon működése, valamint termékei teljes életciklusuk alatt.
Erőforrás-körforgás: A 100%-ban fenntartható anyagok alkalmazása lehetővé teszi, hogy a Honda visszaforgassa és újrahasznosítsa járműveinek összetevőit, ilyenformán az alapanyagok ismét felhasználhatóak új termékek előállításához.
A koncepciót tiszta, megújuló forrásból származó energia használatával teszi teljessé a vállalat, különös tekintettel a hidrogénre és az elektromos üzemmódra képes járművekre.

A jövőben tovább bővíti az üzemanyagcellás rendszerek felhasználási körét a Honda. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hidrogéntechnológia nemcsak a márka üzemanyagcellás járműveiben jelenhet meg, hanem számtalan egyéb bel- és kültéri alkalmazása is lehetséges, ilyenformán segíthet a hidrogénkereslet fokozásában, továbbá hozzájárulhat a karbonsemleges társadalom megvalósulásához.

A következő generációs, hidrogén üzemanyagcella prototípusát 2023 novemberében a brüsszeli European Hydrogen Weeken mutatta be elsőként a Honda Motor Europe. Ezen az ötnapos rendezvényen több mint 100 különféle iparágat képviselő vállalat jelezte, hogy érdeklődik a termék iránt.

A Honda igyekszik minél nagyobb körben népszerűsíteni a hidrogénhasználatot, ezért a kapcsolódó termékek és szolgáltatások körét egyaránt bővíti. A felhasználás négy módját vette alapul: üzemanyagcellás járművek (FCEV-k), kereskedelmi szállítóeszközök, telepített hidrogénerőművek és építőipari gépek.

Ingo Nyhues, a Honda Motor Europe európai üzleti tervezésért és fejlesztésért felelős igazgatója elmondta:

„A Brüsszelben bemutatott, következő generációs üzemanyagcella iránt elképesztően nagy volt a kereslet. Tiszta energiahordozóként a hidrogén megannyi lehetőséget tartogat a különféle iparágaknak, s láthatóan ezek az iparágak is nyitottak az új lehetőségekre, így új, gyümölcsöző üzleti kapcsolatok jöhetnek létre. Az üzemanyagcella-rendszerek rendkívül fontosak ahhoz, hogy végigmehessünk a zéró környezeti hatáshoz vezető úton, és egyéb iparágak szereplőinek is segíthetnek, hogy elérjék hasonló céljaikat.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:forgalmazás gm gyártás honda kereskedelmi üzemanyagcella

Up Next

Gigászi, száz gigawattórás energiatárolási rendszer épül fel Európában 2030-ig

Don't Miss

Mesterséges intelligenciával a hatékonyabb kvantumszámítógépekért

Ipar

A Schneider Electric és a Microsoft együtt gyorsítják fel a gyártás modernizációját

Jelentős időmegtakarítást, a mérnöki folyamatok felgyorsítását és rugalmasabb működést hozhat a termelőcégek számára a Schneider Electric és a Microsoft együttműködése. A két vállalat a Hannover Messe kiállításon mutatja be, hogyan kapcsolható össze az automatizálás, a felhőtechnológia és a mesterséges intelligencia egy hatékonyabb gyártást lehetővé tevő, egységesebb ipari környezet létrehozása érdekében.

A termelőcégeknek egyszerre kell megbirkózniuk a bővülő termékpaletta, az ellátási láncok kapcsán jelentkező bizonytalanságok és a modernizáció biztonságos módon történő megvalósítása jelentette kihívásokkal. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a Microsoft stratégiai együttműködése olyan megoldásokat kínál számukra, amely lehetővé teszik a mérnöki folyamatok felgyorsítását, a működésük korszerűsítését, valamint a rugalmasságuk és az ellenállóképességük növelését.

A két vállalat az április 20-24. között megrendezett Hannover Messe kiállításon mutatja be a gyártási hatékonyságot új szintre emelő, már a gyakorlatban is bizonyított koncepciót. Az együttműködés ipari tevékenységet támogató alapját a Schneider Electric nyílt, szoftveralapú automatizálási platformja, az EcoStruxure Automation Expert biztosítja, amely a telephelyeken, edge- és hibrid környezetekben egyaránt alkalmazható. Ezt az alapot egészítik ki a Microsoft Azure felhő- és mesterségesintelligencia-szolgáltatásai (MI), amelyek összehangolják, elemzik és optimalizálják az ipari folyamatokat. A koncepció eredménye pedig az MI-ügynökökkel támogatott gyártáson, a nyílt automatizáláson és a teljes körű fenntarthatóságon alapuló egységes megközelítés.

Az EcoStruxure Automation Expert lehetővé teszi a gyártók számára, hogy miután már egyszer létrehozták, szimulálták a működését, validálták és alkalmaztak egy automatizálási logikát, azt bárhol újra használhassák újrahangolás nélkül. A Schneider Electric átfogó, a biztonság, a megfelelőség és az ipari integráció terén meglévő szakértelme még a szigorúan szabályozott környezetekben is megfelelő megbízhatóságot nyújt.

„Az MI-ügynökökre épülő dizájntól kezdve a szoftveralapú működésig a Microsoft és a Schneider Electric egyetlen, interoperábilis munkafolyamatot kínál, amely következetesen validálja, szimulálja és alkalmazza az automatizálási logikát felhő- és edge-környezetben egyaránt”

– mondta el Gwenaelle Huet, a Schneider Electric „Industrial Automation” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Míg a hagyományos automatizálási megoldások külön eszközöket és a feladatok átadását igénylik minden egyes fázisban – a mérnöki tervezéstől a szimuláción és az üzembe helyezésen át az üzemeltetésig –, a közös platform ezeket egyetlen, jól nyomon követhető munkafolyamatba sűríti. A koordinátor által összehangolt specializált MI-ügynökök automatizálják a rutinszerű tervezési döntéseket, és még a felhasználás előtt validálják az automatizálási logikát, csökkentve ezáltal a tervezéstől a megvalósításig tartó átfutási időt, valamint javítva a már elsőre megfelelő eredmények arányát. A Schneider Electric gyártók számára fejlesztett ipari copilotja, amelyet az Azure AI működtet, már most is kézzelfogható eredményeket hoz a gyakorlatban: a mérnöki csapatok akár 50 százalékos időmegtakarítást is elérhetnek a vezérlési konfigurációs és dokumentációs feladatok esetében, miközben a gyártósorokon korábban heteket igénylő módosítások ma már órák alatt elvégezhetők.

A H2E Powerrel, az indiai zöldhidrogén-piac egyik úttörőjével megvalósított projekt során a platform több mint 6000 órányi stabil autonóm működést biztosított az egyik legnagyobb kihívást jelentő ipari környezetben. Mindeközben támogatásával akár 10 százalékos csökkenés is elérhető volt a hidrogén fajlagos költségében, ami egy tipikus, 10 MW-os üzem esetében évente körülbelül 500 000 eurónak megfelelő megtakarítást jelent.

„Az ügynökalapú dizájnnal bezárjuk a mérnöki elképzeléstől a gyakorlati megvalósításig terjedő kört: automatizáljuk a döntéseket, korai validálást kínálunk és újra felhasználható automatizálási csomagokat teszünk elérhetővé, amelyeket a Schneider Electric felhő- és edge-környezetben egyaránt tesztelhet és alkalmazhat”

– jelentette ki Dayan Rodriguez, a Microsoft „Manufacturing and Mobility” területért felelős vállalati alelnöke.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Új megoldások az ipari kapcsolástechnikában

Egyenáramú alkalmazásokhoz érkezik a SENTRON 3QD2 félvezetős megszakító és a SIRIUS 3RF5 kapcsolókészülék.

Az ipari kapcsolástechnika növekvő igényeire adnak választ a Siemens új megoldásai. A frissen debütált félvezetős megszakító, intelligens védelmi algoritmusokra épülve, mikroszekundumos tartományban képes zárlatokat megszakítani, ami akár ezerszer gyorsabb a hagyományos rendszereknél. Ez elengedhetetlen az egyenáramú (DC) hálózatok működéséhez, és jelentősen növeli a védelem szintjét, valamint a rendszerek rendelkezésre állását.

A SENTRON 3QD2 kompakt, többfunkciós, paraméterezhető készülékében egyesülnek a védelem, a kapcsolás, a felügyelet és az energiagazdálkodás funkciói, több különálló eszközt kiváltva, és jelentős helymegtakarítást biztosítva. Karbantartásmentes kialakításának és mechanikus kopó alkatrészek hiányának köszönhetően, hosszú élettartamot és maximális üzembiztonságot garantál, így ideális kritikus infrastruktúrákban történő alkalmazásra is.

Ezt a készüléket egészíti ki a mozgó alkatrészek nélküli, elektronikus SIRIUS 3RF5 szilárdtest-kapcsolókészülék (relé), ami félvezetőket használ az áramkörök vezérlésére, és elsőként kínál ilyen megoldást egyenáramú alkalmazásokhoz. Kifejezetten ellenállás jellegű terhelések nagyfrekvenciás kapcsolására készült, alacsony kopású és tartós megoldást kínálva, amely növeli az ipari berendezések hatékonyságát és rendelkezésre állását.

A SIRIUS 3RF5 készülék továbbá a fenntarthatóságot jelző Siemens EcoTech minősítéssel kerül a piacra.

A Hannover Messe 2026 ipari szakkiállításon először látható, SIVACON S8 kisfeszültségű kapcsolóberendezésekbe vagy a SIVACON 8PS gyűjtősín-rendszerekbe integrálható megoldások a nagy teljesítményt igénylő létesítményekben tesznek majd szolgálatot.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Stagnáló piacon is növekedett a Mapei

A Mapei Kft. 2026 első negyedévében 8,8 milliárd forint belföldi árbevételt ért el, amely 13,7 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának értékét. Az exportértékesítés 36 százalékkal, 139 millió forintra nőtt.

„A visszafogott beruházási környezetben is erősíteni tudtuk piaci pozíciónkat, ugyanakkor az ágazatot továbbra is bizonytalanság jellemzi. Az építőiparban idén legfeljebb stagnálás várható, már a nullszázalékos teljesítmény is kedvezőnek számítana. Ennek ellenére vállalatunk kétszámjegyű növekedéssel tervez”

– mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

A KSH adatai szerint 2026 első két hónapjában 5,7 százalékkal csökkent az építőipari termelés éves alapon. Bár februárban havi szinten volt némi élénkülés, ez még nem jelent trendfordulót, miközben az új szerződések jelentős visszaesése gyenge kilátásokat jelez. Az ágazat egyelőre stagnálás közelében van, és továbbra is jelentős bizonytalanság jellemzi.

A bizonytalanság egyik fő forrása a kőolaj- és gázbeszerzések akadozása és az ennek nyomán fellépő energiaár emelkedés, amely az iráni konfliktus nyomán erősödött. Ez közvetlenül érinti az energiaintenzív alapanyagok, például a cement, a tégla és a kőolaj-alapú termékek gyártását, miközben a szállítási költségek növekedése az egész ellátási láncon végiggyűrűzik.

„A piaci szereplők attól tartanak, hogy az energiaárak tartósan kiszámíthatatlanok maradnak, ami további áremelkedéseket hozhat, és visszafoghatja a keresletet. Ráadásul nemcsak a szállítási költségek növekedése jelent kockázatot, hanem az ellátás biztonsága is egyre bizonytalanabbá válik”

– mondta Stamler Szabolcs, a Mapei Kft. kereskedelmi vezetője.

Az energetikai otthonfelújítási program részleges felfüggesztése szintén nincs kedvező hatással az építőiparra, de a szakember szerint ez csak egy kis része az elérhető pályázati lehetőségeknek. A döntés ugyanakkor nem érte váratlanul a szereplőket, és önmagában nem okoz jelentős visszaesést, mivel a korábbi lakásvásárlások és támogatott konstrukciók már megalapozták a felújítási keresletet.

Az építőipar szempontjából fontos fejlemény, hogy erősödnek a remények az uniós források felszabadítására. Egy jelentősebb támogatási csomag nemcsak az elmúlt időszakban leállt állami beruházásokat indíthatná újra, hanem érdemben javíthatná az ágazat kilátásait is, bár ennek időzítése és feltételei továbbra is bizonytalanok.

A Mapei Kft. várakozásai szerint az építőipar 2026-ban stagnál, érdemi növekedés legfeljebb korlátozott mértékben várható. Tartósabb stabilizálódás és mérsékelt bővülés legkorábban 2027-től indulhat meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!