Connect with us
Hirdetés

Ipar

A GM és a Honda megkezdi a kereskedelmi célú üzemanyagcellák előállítását, közösen működtetett, üzemegységében

GM

A modern energiaforrás sorozatgyártása a két vállalat együtt létrehozott és üzemeltetett, 50-50 %-os arányban birtokolt üzemében zajlik majd, ami a világ első üzemanyagcella-tömeggyártásra berendezkedett létesítményeként írta be magát a történelembe.

A Fuel Cell System Manufacturing LLC (FCSM) névre keresztelt,  6500 m2-es gyáregység, melyet 2017 januárjában kezdtek el építeni, 99 millió euróból valósult meg, és máris 80 munkahelyet teremtett a térségben. Az idén januártól itt készülő, világszínvonalú, hidrogénalapú energiaforrások a két vállalat nemcsak a különböző termékalkalmazásaiban, hanem egyéb üzleti vállalkozásokban is szerephez juthatnak.

A GM és a Honda által alapított FCSM az első olyan üzemanyagcella-sorozatgyártásra optimalizált, közösen működtetett létesítmény, melyben kifejezetten járművekhez és egyéb korszerű eszközökhöz szánt üzemanyagcellák készülnek.

Suheb Haq, az FCSM elnöke elmondta:

A folyamat a membránokhoz és az elektródákhoz szükséges nyersanyagok feldolgozásával kezdődik és a teljes rendszerek összerakásával ér véget. Sikerünk az anyavállalatok elkötelezettségének és a folyamatos beruházásnak köszönhető, miként az is, hogy kiváló minőségű, tartós és megfizethető üzemanyagcellás rendszereket alkothatunk, melyek számos célra használhatóak és vásárlók népes táborának lehetnek ideálisak.”

Tetsuo Suzuki, az FCSM alelnöke hozzátette: „Egyesítettük a Honda és a GM erősségeit és tapasztalatait, hogy a lehető legtöbbet hozhassuk ki az együttműködésből. A tömeggyártási folyamatot rendkívül nagy gondossággal, elsőrangú minőségre törekedve dolgoztuk ki, és immáron készen állunk a vásárlók igényeinek tökéletes kiszolgálására, és magára a hidrogénkorszakra.”

A Honda és a GM munkatársai 2013 óta dolgoznak közösen a következő generációs üzemanyagcellás rendszereken. Munkájuk során különösen nagy hangsúlyt fektettek az élettartam megkettőzésére (a 2019-es Honda Clarity Fuel Cell-lel összehasonlítva), ezért korrózióálló anyagokat használtak és hatékonyabbá tették a működést alacsony hőmérsékleten.

Mindemellett a fejlesztési és gyártási költségek mérséklése is a legfontosabb célkitűzések közé tartozott. Ezen a téren egyebek mellett a tömeggyártás előnyeinek kihasználásával, a cellakialakítás optimalizálásával, a külső, támogató eszközök egyszerűsítésével, a nyersanyagok közös beszerzésével és a költséges nemesfémek használatának csökkentésével értek el eredményt a szakemberek. Lelkiismeretes munkájukról tanúskodik, hogy az új üzemanyagcella ára csupán harmada a 2019-es Honda Clarity Fuel Cellbe szerelt egységnek, továbbá az is, hogy az FCSM termékei elsőrangú minőséget képviselnek és a gyártói kapacitás is nőtt. Az üzemben megannyi világelső eljárást alkalmaznak, ilyen például az membrán-elektróda összeszerelésének, valamint üzemanyagcella-összeépítésének automatizálása.

GM-Honda Begin Commercial Production at Industry’s First Hydrogen Fuel Cell System Manufacturing Joint Venture

Az új üzemanyagcella-rendszer a Honda „Triple Action to Zero”, azaz „Három lépés a nulla felé” vállalati stratégiájának egyik alappillére, ugyanis elősegítheti, hogy a Honda termékek gyártása és használata, valamint a Honda tevékenysége egyaránt karbonsemleges legyen 2050-re.

  • A cég azt szeretné, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon működése, valamint termékei teljes életciklusuk alatt.
  • Erőforrás-körforgás: A 100%-ban fenntartható anyagok alkalmazása lehetővé teszi, hogy a Honda visszaforgassa és újrahasznosítsa járműveinek összetevőit, ilyenformán az alapanyagok ismét felhasználhatóak új termékek előállításához.
  • A koncepciót tiszta, megújuló forrásból származó energia használatával teszi teljessé a vállalat, különös tekintettel a hidrogénre és az elektromos üzemmódra képes járművekre.

A jövőben tovább bővíti az üzemanyagcellás rendszerek felhasználási körét a Honda. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hidrogéntechnológia nemcsak a márka üzemanyagcellás járműveiben jelenhet meg, hanem számtalan egyéb bel- és kültéri alkalmazása is lehetséges, ilyenformán segíthet a hidrogénkereslet fokozásában, továbbá hozzájárulhat a karbonsemleges társadalom megvalósulásához.

A következő generációs, hidrogén üzemanyagcella prototípusát 2023 novemberében a brüsszeli European Hydrogen Weeken mutatta be elsőként a Honda Motor Europe. Ezen az ötnapos rendezvényen több mint 100 különféle iparágat képviselő vállalat jelezte, hogy érdeklődik a termék iránt.

A Honda igyekszik minél nagyobb körben népszerűsíteni a hidrogénhasználatot, ezért a kapcsolódó termékek és szolgáltatások körét egyaránt bővíti. A felhasználás négy módját vette alapul: üzemanyagcellás járművek (FCEV-k), kereskedelmi szállítóeszközök, telepített hidrogénerőművek és építőipari gépek.

Ingo Nyhues, a Honda Motor Europe európai üzleti tervezésért és fejlesztésért felelős igazgatója elmondta:

„A Brüsszelben bemutatott, következő generációs üzemanyagcella iránt elképesztően nagy volt a kereslet. Tiszta energiahordozóként a hidrogén megannyi lehetőséget tartogat a különféle iparágaknak, s láthatóan ezek az iparágak is nyitottak az új lehetőségekre, így új, gyümölcsöző üzleti kapcsolatok jöhetnek létre. Az üzemanyagcella-rendszerek rendkívül fontosak ahhoz, hogy végigmehessünk a zéró környezeti hatáshoz vezető úton, és egyéb iparágak szereplőinek is segíthetnek, hogy elérjék hasonló céljaikat.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Új megoldások a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok hűtéséhez

Schneider Electric Uniflair XCA

Akár 25 százalékkal nagyobb hatékonyság, rendkívül alacsony zajszint, a környezeti hatások csökkentése – többek között ezeket az előnyöket kínálja a Schneider Electric új, Uniflair XCA hűtőberendezés termékcsaládja. A készülékeket kimondottan a mesterséges intelligencia-alapú, nagy sűrűségű adatközpontok gyorsan változó igényeinek kiszolgálására tervezték.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata bejelentette az új, Uniflair XCA, léghűtéses és szabadhűtéses hűtőberendezésekből álló termékcsalád piacra dobását. Az eszközöket a mesterséges intelligencia-alapú (MI), nagy sűrűségű, folyadékhűtéses adatközpontok gyorsan változó igényeinek kiszolgálására tervezték.

Az Uniflair XCAC (léghűtéses) és az Uniflair XCAF (szabadhűtéses) termékek integrálják az olajmentes, centrifugális kompresszorokat a mágneses csapágytechnológiával és a beépített frekvenciaváltókkal, egy olyan hűtési platformot alkotva, amely kiemelkedő energiahatékonyságot és működési stabilitást biztosít változatos hőterhelés és környezeti feltételek mellett.

A nagy hatékonyságú, permetező párologtatóval felszerelt XCA sorozat hat különböző méretű – 1200 kW-tól 2500 kW-ig terjedő -, olajmentes, centrifugális hűtőberendezést tartalmaz, amelyek kiváló hőteljesítményt nyújtanak, a környezeti hatások jelentős csökkentése érdekében pedig alacsony GWP-értékű hűtőközeget használnak. A széles működési tartományuknak köszönhetően képesek magas hőmérsékletű víz kezelésére is, így a hűtőberendezések különösen jól alkalmazhatók MI-optimalizált adatközpontokhoz és a fejlett folyadékhűtési infrastruktúrákhoz, ahol az energiahatékonyság és a fenntarthatóság kritikus fontosságú.

„Az energiahatékonyság, az alkalmazkodóképesség és a megbízhatóság elengedhetetlen elemei az MI-optimalizált adatközpontok folyadékhűtő rendszereinek, és az Uniflair XCA termékcsaládot ezen jellemzők figyelembevételével terveztük. A vízhőmérséklethez való alkalmazkodási képességével és sokoldalú telepítési lehetőségeivel az XCA sorozat olyan rendszerszintű megközelítést kínál, amely az adatközpontok egyre nagyobb komplexitása mellett is biztosítja az üzemeltetők számára a skálázhatóságot, a jobb teljesítményt és a hosszú távú nyugalmat”

– mondta el Andrew Bradner, a Schneider Electric „Cooling Business” részlegének alelnöke.

A fenntartható, nagy teljesítményű hűtésre való átállás felgyorsítása

Mivel a mesterséges intelligencia, a GPU-klaszterek és a folyadékhűtéses architektúrák soha nem látott teljesítménysűrűséget eredményeznek, a hűtőrendszerek központi szerepet játszanak az adatközpontok megbízhatóságában és a költségek kezelésében. Az Uniflair XCA ezekre a kihívásokra egy integrált, nagy hatékonyságú architektúrával válaszol, amely a következőkre épül:

  • Olajmentes, mágneses csapágyas centrifugális kompresszorok, amelyek kiküszöbölik a kenőrendszereket, így csökkentik a karbantartási igényt, a szennyeződés kockázatát és a mechanikai veszteségeket, miközben akár 25 százalékkal nagyobb hatékonyságot és rendkívül alacsony zajszintet biztosítanak.
  • Fejlett hőcserélő architektúra, amely ötvözi a permetező párologtató technológiát a V alakú mikrocsatornás tekercsekkel, így biztosítva a megfelelő hőteljesítményt, miközben jelentősen csökkenti a hűtőközeg-töltetet, az anyagfelhasználást és az általános ökológiai lábnyomot.
  • Optimalizált hőelvezető architektúra, amely kombinálja az új, V alakú tekercs-kialakítást és az új generációs, nagy átmérőjű EC ventilátorokat, így nagyobb hőcserélési hatékonyságot biztosít megnövelt légáramlással, alacsonyabb zajszinttel, és stabil működést tesz lehetővé még magas környezeti hőmérséklet mellett is.
  • Továbbfejlesztett szabadhűtési képességek:

A magas vízhőmérsékletnek (akár 33°C-os kimeneti hőmérséklet) és a továbbfejlesztett tekercsgeometriának köszönhetően az XCAF szabadhűtéses modellek jelentősen növelik az éves teljesítményt. A rendszer extrém környezeti feltételek mellett is működőképes (-20°C és +52°C között), míg mérsékelt éghajlati viszonyok között akár 60 százalékos energiamegtakarítást is elérhet a kizárólagos mechanikus hűtéshez képest, kiterjesztve a szabad hűtés rendelkezésre állását és jelentősen csökkentve a mechanikus hűtéstől való függőséget.

  • Magas fokú konfigurálhatóság:

A rendszer számos elektromos, hidraulikus, zajcsökkentő és teljesítménynövelő opciójának köszönhetően az egyedi igényeknek megfelelően testreszabható, javítva ezáltal a hatékonyságot és csökkentve az üzemeltetési költségeket.

  • Nagy hatékonyságú gyors újraindítás: A kritikus fontosságú alkalmazásokra tervezett rendszer támogatja a gyors újraindítást, így áramkimaradás esetén 3 percen belül helyreállítja a teljes működési kapacitást, minimalizálva ezzel a szolgáltatás szünetelését.
  • Fenntartható tervezés:

Az Uniflair XCA teljes mértékben megfelel az EU 2024/573 F-gáz rendeletének az alacsony szén-dioxid-kibocsátás garantálása érdekében, és alapfelszereltségként rendkívül alacsony GWP-értékű hűtőközegeket alkalmaz.

Ezek a jellemzők együttesen alacsonyabb energiafelhasználást és -igényt, egyszerűbb karbantartást és kiszámítható, hosszú távú működést eredményeznek, lehetővé téve az adatközpontok üzemeltetői számára, hogy a rendszerbe való beavatkozás helyett az üzletmenet folytonosságára összpontosítsanak.

Szoftvervezérelt hűtés: intelligensebb, adaptív, adatalapú

A Schneider Electric piacvezető digitális képességeire építve az XCA új generációs firmware-funkciókat vezet be, amelyek valós időben optimalizálják a teljesítményt:

  • Változó fordulatszámú szivattyú algoritmusok az állandó áramlás, az állandó hőmérséklet-különbség vagy az állandó nyomás fenntartásához.
  • Fejlett ventilátor-szabályozás, amely hőmérséklet-, terhelés- vagy időütemterv alapján alacsony és rendkívül alacsony zajszintű üzemmódokat tesz lehetővé.
  • Energiafogyasztás-mérés és valós idejű vízáramlás-mérés a jobb átláthatóság érdekében.

Ezek a képességek hatékonyságot, csökkentett kompresszor-ciklusokat és magasabb általános rendszerstabilitást biztosítanak.

Az első Uniflair XCA hűtőberendezések szállítása világszerte 2026 júniusában kezdődik.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Ipari léptékű SLS 3D nyomtató a Formlabs-tól: bemutatkozott a Fuse X1

Miután a Fuse 1+ 30W az elmúlt évek egyik legnagyobb additív sikertörténetévé vált és világszerte több ezer vállalat számára tette elérhetővé a professzionális SLS 3D nyomtatást, a gyártó most újabb mérföldkőhöz érkezett.

A Formlabs 2026. június 9-én bemutatta a Fuse X1 rendszert, amely a nagyformátumú ipari SLS gyártás piacát célozza meg és közvetlen kihívója lehet a korábbi ipari SLS és MJF rendszereknek.

Formlabs és ADMASYS HU: Több mint egy évtizedes közös út

A Formlabs a hazai 3D tech specialista, ADMASYS HU – korábbi nevén FreeDee – alapításával egy időben mutatta be első 3D nyomtatóját 2012-ben, akkor még a Kickstarteren. A magyar alapítóval is rendelkező, amerikai gyártó mára a világ egyik legismertebb és leggyorsabban növekvő additív technológiai vállalatává vált. Az elmúlt évtizedben több mint 150 000 SLA és SLS rendszer telepítésével alapjaiban változtatta meg a professzionális 3D nyomtatás piacát.

Magyarországon az ADMASYS HU az elsők között kezdte el forgalmazni a Formlabs rendszereit. Az elmúlt több mint tíz év során számos hazai gyártóvállalat, fejlesztőközpont, egyetem és szolgáltató partner vezette be sikeresen a Formlabs technológiáit az ADMASYS HU szakmai támogatásával. Most ugyanez a szakértelem és támogatás áll rendelkezésre a Formlabs új zászlóshajója, a Fuse X1 esetében is.

Az idei Ipar Napjai kiállításon az ADMASYS HU stand egyik fókusza a végtermék minőségű és célú SLS sorozatgyártás volt a Form Fuse 1+ rendszerrel és az AMT PostPro vegyszeres polírozógépekkel.

Fuse X1: Az ipari SLS nyomtatás új mércéje

A Fuse X1 egy nagyformátumú, szelektív lézerszinterezés (SLS) technológiát alkalmazó 3D nyomtató, amelyet kifejezetten mérnöki, gyártó és szolgáltató környezetek igényeire fejlesztettek. A Formlabs online videó premierben is bemutatta az új SLS rendszert:

A Fuse X1 3D nyomtató 330 × 330 × 565 mm-es munkatérrel rendelkezik, amely több mint hétszerese az eddigi Fuse 1+ 30W kapacitásának. A több mint 30%-os munkatér kihasználás lehetőségének (packing density), a 61,5 literes építési térfogatnak és a fejlett hőmérséklet-szabályozásnak köszönhetően a Fuse X1 akár háromszoros termelékenységet képes nyújtani a versenytársaihoz képest.

A Formlabs fejlesztői nem egyszerűen egy nagyobb nyomtatót alkottak. A cél az volt, hogy megszüntessék az ipari SLS és MJF rendszerek leggyakoribb problémáit, úgy, mint a kimagasló beruházási költségeket, a bonyolult üzemeltetést, a drága szervizt, az elavult szoftvereket, a hosszú átállási időket és a jelentős infrastruktúraigényt.

Ennek eredményeként a Fuse X1:

  • Már 72 499 eurótól elérhető különböző konfigurációkban.
  • 330 × 330 × 565 mm-es munkaterében 30% feletti pakolási sűrűség mellett képes valós méretű alkatrészek és sorozatok gyártására is.
  • Akár 50%-kal alacsonyabb alkatrészköltséget kínál más porágyas rendszerekhez képest, miközben a teljes rendszer lényegesen kisebb alapterületet igényel.
  • Egy óra alatt telepíthető és egyszerűen üzemeltethető.
  • Átfér egy szabványos ajtón, nem igényel épületátalakítást vagy speciális infrastruktúrát, és akár a telepítés napján termelésbe állítható.
  • Kevesebb mint 5 perc alatt átállítható két gyártási feladat között.
  • AI-alapú Print Intelligence rendszerrel folyamatosan figyeli a gyártási folyamatot, felismeri a rendellenességeket és segít megelőzni a hibákat, növelve a rendelkezésre állást és a gyártás megbízhatóságát.
  • Adaptive Thermal Control technológiával biztosítja az egyenletes hőmérsékletet a teljes munkatérben.
  • A Formlabs jól ismert, intuitív ökoszisztémájára épül, amely a PreForm szoftvertől a porkezelésen át a felületkezelésig egyszerűvé és kiszámíthatóvá teszi az ipari SLS gyártást.

A Fuse X1 3D nyomtató egy teljes gyártási ökoszisztéma része, amely magában foglalja a porkezeléshez, porvisszanyeréshez és felületkezeléshez szükséges munkaállomásokat is.

Miért választják a vállalatok az SLS technológiát?

Az SLS (Selective Laser Sintering) technológia az egyik legsokoldalúbb additív gyártási eljárás az iparban. A technológia egyik legnagyobb előnye, hogy nincs szükség támaszszerkezetekre, így rendkívül összetett geometriák, belső csatornák és mozgó alkatrészek is egyetlen gyártási folyamatban készíthetők el. További előnyei közé tartozik a magas termelékenység, egyenletes felületi minőség és az alkatrészek izotróp belső szerkezete.

Mindezek miatt az SLS technológiát világszerte alkalmazzák olyan területeken, ahol a végtermék minőség, a geometriai összetettség és/vagy a termelékenység fontos tényezők. Kiemelt alkalmazási területei az összetett, funkcionális prototípusok gyártása, végfelhasználásra szánt alkatrészek, például készülékházak szériagyártására, autóipari és gépipari komponensek előállítása, orvostechnikai és egészségügyi alkalmazások, valamint egyedi és tömegesen személyre szabott termékek megvalósítása.

A Fuse X1 teljesítménye abba a tartományba emeli az SLS technológiát, ahol reális alternatívát jelenthet a hagyományos sorozatgyártási eljárásokkal, például a fröccsöntéssel szemben is.

Elérhetőség Magyarországon

A Formlabs a Fuse X1 SLS 3D nyomtató induló árát 72 499 eurótól határozta meg, az optimális konfiguráció, az opcionális kiegészítők és szolgáltatási csomagok azonban az adott gyártási igényektől függnek. Az új Fuse X1 rendszerrel kapcsolatos kérdésekben az ADMASYS HU szakértői állnak rendelkezsre. Az érdeklődők az ADMASYS HU-nál személyesen is megismerhetik a Formlabs Fuse SLS technológiát, valamint szakmai támogatást kaphatnak annak felméréséhez, hogy valóban az SLS technológia kínálja-e a legnagyobb hozzáadott értéket a saját gyártási folyamataikban.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Így kellene tervezni az otthonokat a magyarok szerint

Az energiahatékonyságnak és a fenntarthatóságnak kiemelt szempontnak kell lennie az új otthonok tervezésénél a Schneider Electric felmérésében résztvevők 90 százaléka szerint. A kutatás során megkérdezettek túlnyomó többsége olyan fejlesztéseket hajtana végre otthonában, amelyek segítenék az áramszámla csökkentését, az okosotthon megoldások fő funkciójának pedig az energiahatékonyság növelését tartják.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata online kutatása során többek között azt vizsgálta, hogy milyen szempontokat kellene figyelembe venni az új otthonok tervezése során a magyarok szerint. A válaszadók több opciót is megjelölhettek, és a válaszok alapján egyértelmű, hogy az energiahatékonyság és a fenntarthatóság a fő prioritás, valamivel több mint 90 százalék emelte ki ezeket a tényezőket. A modularitásnak/későbbi bővíthetőségnek és az energiafüggetlenségnek a megkérdezettek kicsit több mint fele szerint kellene kiemelt szempontnak lennie a tervezés során. Az energiabiztonság 42 százalékkal, a fejlett okosotthon-megoldások alkalmazása pedig 36 százalékkal szerepelt a válaszok között.

Energiahatékonysági fejlesztések a számlák csökkentésére

A Schneider Electric felmérése alapján egyértelműen kiemelt prioritásként kezelik a magyarok otthonuk fejlesztése során az áramszámla csökkentését. A válaszadók közel 84 százaléka szerint jelenleg energiahatékonysági, okos otthon vagy energiafüggetlenségi fejlesztés lenne a legfontosabb otthonában annak érdekében, hogy csökkenjen az áramért fizetett összeg. A kényelmet növelő fejlesztéseket mindössze 9 százalék, az esztétikai beruházásokat 7 százalék tartotta elsődlegesnek.

A költségcsökkentési szempontok az okosotthon-megoldások beépítésénél is egyértelműen prioritást élveznek a felmérés alapján. A válaszadók 83 százaléka szerint egy ilyen rendszernek növelnie kell az otthon energiahatékonyságát. A megkérdezettek négyötöde a biztonságos és megbízható működést, 69 százaléka pedig az egyszerű használatot emelte ki. A kényelem ugyanakkor csak 37 százalék számára fontos egy ilyen beruházás esetében. (Ennél a kérdésnél a válaszadók több válasz opciót is megjelölhettek.)

Az energiahatékonysági beruházásoknál a termékek és megoldások kiválasztásában messze a minőség és a megbízhatóság a legfontosabb szempont: ezt a válaszadók 80 százaléka jelölte meg. Az ár a megkérdezettek 16 százalékánál döntő szempont, míg a gyártó ismertsége mindössze 3 százalékuknál. Az olyan tényezők, mint az azonnali elérhetőség és a dizájn alig hatnak a vásárlási döntésekre.

Nem csak spórol, értéket is teremt

A kutatásból egyértelműen kiderült az is, hogy az energiahatékonysági fejlesztések a rezsiköltségek csökkentése mellett az otthonok értékét is emelik a magyarok szerint. A szigetelést a válaszadók közel négyötöde jelölte meg olyan tényezőként, mint ami emeli ingatlanja értékét, míg 71 százalék szerint a nyílászárók cseréje is ilyen hatással van.

Az okosotthon technológia a megkérdezettek közel kétharmada szerint hat pozitívan az otthona értékére és majdnem ugyanannyian gondolják ezt a fűtési rendszer korszerűsítéséről.

„A válaszok alapján jól látszik, hogy otthonunk energiahatékonysága többségünk számára nagyon fontos pénzügyi szempont, emellett kulcstényező annak értékállósága kapcsán is. Ezeket a szempontokat érdemes figyelembe venniük a lakóingatlan fejlesztéssel foglalkozó vállalkozásoknak is, és célszerű olyan megoldásokat választani, amelyek egyszerre segítenek csökkenteni az energiaköltségeket, egyszerűen használhatók, megbízhatóan működnek, és hosszabb távon is támogatják az otthon értékének megőrzését. A Schneider Electric megközelítése szerint az otthonok energiahatékonyságának javítása nem egyetlen eszközről szól, hanem az elektrifikáció és a digitalizáció összehangolt alkalmazásáról, hogy az ingatlanok energiafelhasználása jobban mérhető, szabályozható és optimalizálható legyen, miközben csökkentjük a környezeti terhelést is”

– mondta el Géczy Áron, a Schneider Electric marketingigazgatója.

Még vezet a kapcsolgatás, de sokan váltanak energiatakarékos berendezésekre is

A Schneider Electric felmérésében arra is rákérdezett, hogy a mindennapokban mit tesznek a magyarok energiafogyasztásuk csökkentése érdekében.  A válaszok alapján egyelőre a villanyok lekapcsolása a legelterjedtebb lépés, a megkérdezettek valamivel több mint háromnegyede közölte azt, hogy odafigyel erre, ha elhagy egy helyiséget.

Ugyanakkor a válaszok alapján az is látszik, hogy egyre többen ismerik fel, hogy ennél jóval többre van szükség, ha valós eredményeket akarnak elérni az energiatakarékosság kapcsán. A válaszadók közel kétharmada jelezte, hogy magas energiahatékonyságú háztartási gépekre váltott, vagy erre a jövőben is figyel, mintegy harmaduk pedig intelligens világítást vagy termosztátot épített ki. Fázni ugyanakkor nem szeretünk, a spórolási opciók között a benti hőmérséklet csökkentését mindössze 28 százalék jelölte meg.

A kutatásról

A Schneider Electric saját, online kutatása 2026. április 2. és 12. között zajlott. A kérdőívet összesen 1091-en töltötték ki.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss