Ipar
Űrtechnológiai gyártóközpontot épít a 4iG csoport és a Remred Magyarországon
A 4iG Csoport, valamint a cégcsoporthoz tartozó REMRED Zrt. a Fejér vármegyei Martonvásáron tette le Magyarország első űripari gyártóközpontjának alapkövét.
A REMTECH gyártásra, összeszerelésre, integrációra és tesztelésre is alkalmas gyáregysége Európában egyedülálló moduláris technológiával, maximum négyszáz kilogramm tömegű műholdak gyártását, összeszerelését és tesztelését végzi majd. A zöldmezős beruházást az űripari szabványoknak megfelelő, innovatív és az elérhető legmodernebb technológiai megoldásokkal látják el, az üzem energiaellátását önálló napelempark is biztosítja az átadást követően. A 4000 négyzetméteres technológiai központban 1500 négyzetméteres speciális laboratóriumot hoznak létre, amely ISO8 és ISO5 minősítésű tisztatér technológiával rendelkezik. Az üzemben rezgés-, sokk-, mechanikai-, termo-vákuum, klimatikus-, EMC/EMI-, és akusztikus tesztekhez szükséges rendszerek is helyet kapnak.
A tervek szerint a hazai és a nemzetközi piaci igényeket is kielégítő űrtechnológiai gyártóközpont nem csupán a műholdtechnológia és az űripar kiemelkedő bázisa lesz. Az egyedülálló beruházásnak köszönhetően olyan innovációs központ jön létre, amelyben a nemzetközi kooperációk mellett, a hazai tudásipar is megjelenik majd, számos ponton kapcsolódva az oktatáshoz és K+F tevékenységekhez. Az űrtechnológiai gyártóközpont 2026-ban kezdheti meg működését, amely 85 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a martonvásári ünnepségen elmondta, a magyar műholdgyártási képesség nem csak gazdasági és biztonsági, hanem szuverenitási kérdés is egyben. Az ágazat fényes jövő előtt áll, ugyanis az űripar a világ egyik legjobban növekedő, a nemzetközi felmérések szerint is válságálló iparága, melynek értéke a 2023-as 630 milliárd dollárról egyes becslések szerint 2035-re elérheti az 1.800 milliárd dollárt. Ráadásul az űripar, ami a technológiai fejlesztés csúcsát jelenti, rendkívül magas multiplikátor hatással rendelkezik, azaz az itt létrejövő innovációk, technológiai újítások sok más gazdasági szegmensben is megjelenhetnek. Ez a versenyképesség további megerősítése szempontjából kulcskérdés. Magyarországot gazdasági ökoszisztémája, infrastruktúrája és szellemi tőkéje egyaránt alkalmassá teszi arra, hogy meghatározó szereplővé váljon az űripar területén. Éppen ezért fontos a kormány stratégiai partnerének, azaz a 4iG-nak a beruházása, amely révén a társaság az IKT mellett az űriparban is régiós vezető szerepre törhet.
„A 4iG Csoport és a REMRED közös beruházásában megvalósuló űrtechnológiai gyártóközponttal, továbbá űripari és technológiai portfóliónk vertikális integrációjával vállalatcsoportunk egyedülálló képességekkel és infrastruktúrával rendelkezik majd Közép-Kelet-Európában. Az űripar, a technológiai és védelmi ipari holdingvállalatunk részeként, a 4iG Csoport hagyományos üzletágai – informatika, távközlés – mellett, a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező terület.”
– hangsúlyozta az ünnepélyes alapkőletételen elmondott beszédében Jászai Gellért, a 4iG vállalatcsoport elnöke.
„Az űrtechnológiai gyártóközpont szolgáltatásai és műholdgyártási kapacitása tovább erősítik majd a 4iG Csoport nemzetközi jelenlétét, új hazai és nemzetközi partnerségek kialakítását. Olyan gyártói piacra léphetünk, amely a legmodernebb eszközöket a legújabb tudással ötvözve világszínvonalú technológiákat állít majd elő.”
Dr. Sárhegyi István a REMRED alapítója, a 4iG Csoport űripari és technológiai holdingvállalatának vezérigazgatója köszöntő beszédében kiemelte, hogy a Martonvásáron megvalósuló beruházásnak köszönhetően Magyarország rövid időn belül a globális űrpiac egyik meghatározó szereplőjévé válhat. A vezérigazgató elmondta, hogy már az űripari központ tervezésének fázisában a legnagyobb nemzetközi vállalatok és gyártó cégek ajánlották fel együttműködésüket, amely igazolja, hogy hatalmas a nemzetközi piaci igény az alacsony földkörüli pályán keringő műholdak, illetve a különféle űreszközök gyártása iránt. „Célunk az űripar területén, hogy saját mérnöki kapacitásainkra építve új és egyedi űreszközöket, illetve műholdakat fejlesszünk, továbbá, hogy a legnagyobb műholdgyártó és űripari cégek, illetve nemzeti és nemzetközi űrügynökségek stratégiai partnereivé váljunk” – hangsúlyozta Dr. Sárhegyi István.
A 21. században az űripar, és azon belül is a műholdakon keresztül érkező adatok, valamint az azokra épülő szolgáltatások a kritikus infrastruktúra részévé váltak. Az egyre gyakoribb természeti katasztrófák, valamint az európai geopolitikai és gazdasági helyzet hatására stratégiai fontosságú a pontos, adatalapú, azonnali tájékoztatást és kommunikációt lehetővé tevő technológia. Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi konfliktusok rávilágítottak arra is, hogy az űrképességek hiánya milyen mértékben tehet kiszolgáltatottá egy-egy országot saját képességek – megfelelő infrastruktúra, és tudásbázis – hiányában. A 4iG Csoport és REMRED összefogásával elindított beruházás – amellett, hogy 2026-tól kulcsfontosságú szerepet játszhat a magyar és nemzetközi űriparban – a technológiai képességeivel a nemzeti szuverenitás és biztonságpolitika stratégiai eleme lehet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Küszöbön a magyar űripari központ elindítása
A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. a régióban egyedülálló űripari ökoszisztémája három pillérből épül fel, melynek első pillére a REMTECH űrközpontban megvalósuló űreszközgyártás.
A csúcstechnológiás gyártási kapacitást biztosító központ építése a napokban újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen a 4000 négyzetméteres épület elérte legmagasabb pontját, várhatóan 2026. második felében adják át. A jövő technológiáját képviselő, 85 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremtő martonvásári űrközpontban közepes méretű – legfeljebb 400 kilogrammos – műholdak gyártása, összeszerelése, integrációja és tesztelése zajlik majd, itt készül a HUSAT program 8 darab, alacsony földkörüli pályán keringő műholdja is. A REMTECH olyan világszínvonalú innovációs központ lesz, amely szerteágazó technológiai képességekkel kapcsolódik a régiós K+F+I tevékenységekhez, a világ vezető űripari nagyvállalataihoz és űrügynökségeihez.
„Az űripar óriási lehetőséget rejt magában, amelyben nem akarunk lemaradni, részt veszünk a globális versenyben. A 4iG Csoport által megvalósított martonvásári REMTECH űrtechnológiai gyártó- és innovációs központ fontos lépés a magyarországi űripari ökoszisztéma további fejlesztésében, illetve abban, hogy meghatározó űripari szereplővé válhassunk a régióban. A magyar műholdgyártási képesség ráadásul nem csupán gazdasági, hanem biztonsági és szuverenitási kérdés is”
– emelte ki a REMTECH bokrétaünnepségén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
„A REMTECH sokkal több mint egy új épület: a teljes űripari ökoszisztémánk része és egyben olyan high-tech központ, amely Magyarország számára ismét helyet biztosít a nemzetközi technológiai térképen, valamint kulcsszerepet játszik a legnagyobb magánfinanszírozásból megvalósuló régiós űrprogram, a HUSAT sikerében is”
– tette hozzá Sárhegyi István a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. vezérigazgatója.
Az űripari ökoszisztéma második meghatározó pillére a nagyszabású HUSAT műholdprogram, melynek keretében a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. egy geostacionárius pályán keringő (HUGEO), valamint további nyolc (6+2) alacsony földkörüli pályán keringő (HULEO) műholdat tervez 2032-ig felbocsátani, illetve pályára állítani és üzemeltetni. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. célja, a program kapcsán is, hosszú távú partnerségek kialakítása meghatározó nemzetközi iparági szereplőkkel.
A HUSAT programhoz kapcsolódó földi antennarendszer, valamint a két irányító és adatfeldolgozó állomás az ökoszisztéma harmadik kulcsfontosságú eleme. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. már korábban megállapodást kötött a német CPI Vertex Antennentechnik vállalattal a HUSAT műholdjainak kommunikációját biztosító legmodernebb földi antennarendszer kiépítésére, melynek során az állomásokhoz központi antennarendszereket – összesen 8db, 9-11,5 méter átmérőjű parabola antennát és hozzátartozó rádiófrekvenciás eszközöket – telepítenek.
A közelmúltban elindított, a technológiai és együttműködési lehetőségek feltárását és az innováció előmozdítását célzó nemzetközi partnerségek új távlatokat nyitnak a hazai űriparban és segítségükkel jelentősen bővülhet az ESA-, EUSPA- és Horizon-források elérése is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Kik Európa innovátorai?
Kijött a szabadalmi lista- ezek az országok és cégek vezetnek.
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz – derült ki szervezet közléséből.
A legtöbb bejelentés a számítógépes technológia területére érkezett. Ezt követte a legerősebb növekedést felmutató „elektromos gépek, berendezések és energia” szektor, amelyet elsősorban a tiszta energia technológiák, köztük az akkumulátorinnovációk hajtottak. Harmadik helyen szerepelt a digitális kommunikáció, amelyet az orvosi technológia, majd a közlekedési szektor követ.
A benyújtott szabadalmak terén ugyanakkor nem dominálnak az EU-központú vállalatok: az első ötben távol-keleti, illetve amerikai cég található. A legnagyobb európai szereplő, a Siemens a hatodik helyre került fel.
A legtöbb bejelentést adó vállalatok rangsora, és szabadalmi bejelentések száma:
- Samsung (5107)
- Huawei (4322)
- LG (3623)
- Qualcomm (3015)
- RTX (2061)
- Siemens (1830)
A teljes lista elérhető itt.
Kik adnak be szabadalmakat?
Szervezeti megbontás szerint a legtöbb szabadalmi bejelentést (71%) a nagyvállalatok adtak be, melyet a KKV-k, egyéni bejelentők (22%), illetve az egyetemek, kutatási intézmények (7%) követnek.
Míg a legtöbb innovációs bejelentés az USA-hoz kötődik, az európai országok tekintetében a toplista így alakult:
- Németország (25033 szabadalmi bejelentés)
- Franciaország (10980 szabadalmi bejelentés)
- Hollandia (7054 szabadalmi bejelentés)
- Svédország, (4936 szabadalmi bejelentés)
- Olaszország (4853 szabadalmi bejelentés)
Magyarországról 139 szabadalmi bejelentést regisztrált a szervezet, ezzel hazánk Görögország (107 bejelentés) és Szlovénia (156 bejelentés) között foglal helyet. Közvetlen szomszédaink közül Szlovákia 62 bejelentéssel, Románia pedig 63-mal szerepel a listán, míg Ausztriából 2146 szabadalmi bejelentés érkezett.
Tavaly az európai szabadalmi bejelentések negyedében legalább egy női feltaláló is szerepelt. A legtöbb női innovátort felmutató ország közé Spanyolország (42%), Belgium (32%) és Franciaország (31%) tartozik.
A legnagyobb európai szereplő
Legnagyobb európai, vállalati szereplőként, a Siemens 1830 szabadalmat adott be a tavalyi év során, melyek negyede a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia területére vonatkozott. A német székhelyű technológiai vállalat munkatársainak közel 16 százaléka dolgozik a kutatás-fejlesztés területén, mely tevékenységre tavaly 6,3 milliárd eurót fordított a cég. Az alkalmazottak hozzávetőlegesen 5 300 újítást jelentettek be világszerte. Ez éves szinten számolva – 220 munkanappal – napi 24 innováció.
A Siemens így világszerte összesen 41 700 engedélyezett szabadalommal rendelkezik. A vállalat megoldásai többek közt az intelligens adatelemzéstől, a digitális ikrek szimulációjáig terjednek, hozzájárulva a hatékonyabb és fenntarthatóbb gyártáshoz, energiaellátáshoz, mobilitáshoz és infrastruktúrához.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A vivo bejelentette a Robotics Lab létrehozását
2025. március 25-én kezdetét vette a Boao Fórum Ázsiáért éves konferenciája Hainan szigetén, Boao városában.
A vivo, amely immár negyedik egymást követő éve a rendezvény stratégiai partnere, és idén a Boao Fórum Ázsia Igazgatótanácsának új tagjaként is bemutatkozott, forradalmi innovációit tárta a világ elé. A vállalat bemutatta a Blue Technology Matrix technológiai ökoszisztémáját (BlueImage, BlueLM, BlueOS, BlueChip, BlueVolt), a vivo Vision kevert valóságú technológiával ellátott headsetet, a 6G fejlesztéseit és még sok mást. Emellett a hamarosan megjelenő csúcskategóriás okostelefonja, a vivo X200 Ultra elnyerte a „Boao Fórum Ázsiáért hivatalos okostelefonja” címet.
A vivo jövőképe a technológia és az emberiség kapcsolatáról
Március 25-én délután a Boao Fórum keretében megtartott „vivo Release Moment” eseményen Hu Baishan, a vivo ügyvezető alelnöke, operatív igazgatója és a vivo Központi Kutatóintézet elnöke beszédében a „Technológia jövője és az emberiség kapcsolata” témát járta körül. Hu szerint a mobiltelefon-ipar Kína technológiai innovációinak tükörképe, és a vivo fejlődése ennek az iparágnak az előrehaladását tükrözi. Hangsúlyozta, hogy a vállalat három évtizedes fejlődése során mindig három alapelv mentén haladt: a hosszú távú gondolkodás, az emberközpontú szemlélet és az együttműködésen alapuló fejlődés volt a kulcs.
A vivo négy egymást követő évben vezette a kínai okostelefon-piacot piaci részesedés tekintetében, és ma már több mint 500 millió felhasználót szolgál ki 60-nál is több országban és régióban.
Hu kiemelte, hogy az okostelefon-ipar az elmúlt évtizedekben új iparágak inkubátoraként működött, gyökeresen átalakítva az emberek életét és munkáját. Napjainkban az AI és a robotika a digitális és a fizikai világ csúcstechnológiai vívmányai, ám ezek a területek még mindig viszonylag elkülönülten léteznek. Az okostelefon-ipar, amely hatalmas felhasználói bázissal, előretekintő technológiai ökoszisztémával és széles körű alkalmazási lehetőségekkel rendelkezik, híd lehet a digitális és fizikai világ között. A jövőben a robotika az okostelefon-ipar egyik kulcsterületévé válhat, ötvözve a digitális kapcsolatokat a fizikai képességekkel – mindezt emberközpontú megközelítéssel és a felhasználói élmény maximalizálása érdekében.
A vivo standját számos érdeklődő látogatta meg a Boao Fórum Ázsiáért konferencián
A vivo Robotics Lab és az első kevert valóságú headset bemutatása
Hu bejelentette, hogy a vivo hivatalosan is létrehozta a vivo Robotics Labot. A vállalat az elmúlt évtizedben megszerzett BlueTech tapasztalatát – amely olyan területeket ölel fel, mint a mesterséges intelligencia és a képalkotás – most a robotika fejlesztésére fordítja. A vállalat célja, hogy a robotok „agyának” és „szemének” fejlesztésére összpontosítson, kihasználva a valós idejű térbeli számítási képességeket, amelyeket a vivo Vision kevert valóságú headset fejlesztése során szerzett.
A vivo nemcsak ipari robotikában gondolkodik, hanem a fogyasztói piacra is fókuszál, és olyan robotikai termékeket fejleszt, amelyek a mindennapi élet részévé válhatnak az otthonokban és a személyes használat során. A vállalat célja, hogy a laboratóriumi innovációkat valódi élethelyzetekben alkalmazható megoldásokká alakítsa, folyamatos fejlesztéssel és a felhasználói visszajelzések alapján történő fokozatos termékfejlesztéssel.
A vivo Vision, amely a Boao Fórumon mutatkozott be először, a vivo kevert valóság (MR) technológiával kapcsolatos törekvéseinek mérföldköve. Ezt a lendületet tovább viszi a vivo X200 Ultra, amely a következő hónapban kerül piacra, és amely a vállalat legújabb képalkotási innovációit ötvözi.
A vivo hosszú távú célja, hogy a robotika révén még inkább megkönnyítse az emberek mindennapi életét, és ehhez iparági partnerekkel együttműködve dolgozik azon, hogy a robotok világszerte eljuthassanak az otthonokba.
Vivo Vision
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar1 hét ago
Egyre népszerűbb az ADA P1 Meter – de nem csak a HMKE felhasználók körében
-
Okoseszközök2 hét ago
Április 7-től további Samsung készülékekre érkezik a One UI 7
-
Okoseszközök1 hét ago
A Sony bemutatja az új WF-C710N fülhallgatót
-
Okoseszközök2 hét ago
A Samsung bemutatja az AI-vezérelt, összekapcsolt élet jövőjét
-
Ipar3 nap ago
Kik Európa innovátorai?
-
Ipar2 hét ago
A cargo-partner az AutoStore rendszerrel növeli logisztikai hatékonyságát
-
Gazdaság2 hét ago
Az űrtechnológia betör a várostervezésbe
-
Okoseszközök6 nap ago
A Samsung bemutatja a legújabb Odyssey gaming monitorokat