Ipar

Űrtechnológiai gyártóközpontot épít a 4iG csoport és a Remred Magyarországon

remred

A 4iG Csoport, valamint a cégcsoporthoz tartozó REMRED Zrt. a Fejér vármegyei Martonvásáron tette le Magyarország első űripari gyártóközpontjának alapkövét.

A REMTECH gyártásra, összeszerelésre, integrációra és tesztelésre is alkalmas gyáregysége Európában egyedülálló moduláris technológiával, maximum négyszáz kilogramm tömegű műholdak gyártását, összeszerelését és tesztelését végzi majd. A zöldmezős beruházást az űripari szabványoknak megfelelő, innovatív és az elérhető legmodernebb technológiai megoldásokkal látják el, az üzem energiaellátását önálló napelempark is biztosítja az átadást követően. A 4000 négyzetméteres technológiai központban 1500 négyzetméteres speciális laboratóriumot hoznak létre, amely ISO8 és ISO5 minősítésű tisztatér technológiával rendelkezik. Az üzemben rezgés-, sokk-, mechanikai-, termo-vákuum, klimatikus-, EMC/EMI-, és akusztikus tesztekhez szükséges rendszerek is helyet kapnak.

A tervek szerint a hazai és a nemzetközi piaci igényeket is kielégítő űrtechnológiai gyártóközpont nem csupán a műholdtechnológia és az űripar kiemelkedő bázisa lesz. Az egyedülálló beruházásnak köszönhetően olyan innovációs központ jön létre, amelyben a nemzetközi kooperációk mellett, a hazai tudásipar is megjelenik majd, számos ponton kapcsolódva az oktatáshoz és K+F tevékenységekhez. Az űrtechnológiai gyártóközpont 2026-ban kezdheti meg működését, amely 85 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a martonvásári ünnepségen elmondta, a magyar műholdgyártási képesség nem csak gazdasági és biztonsági, hanem szuverenitási kérdés is egyben. Az ágazat fényes jövő előtt áll, ugyanis az űripar a világ egyik legjobban növekedő, a nemzetközi felmérések szerint is válságálló iparága, melynek értéke a 2023-as 630 milliárd dollárról egyes becslések szerint 2035-re elérheti az 1.800 milliárd dollárt. Ráadásul az űripar, ami a technológiai fejlesztés csúcsát jelenti, rendkívül magas multiplikátor hatással rendelkezik, azaz az itt létrejövő innovációk, technológiai újítások sok más gazdasági szegmensben is megjelenhetnek. Ez a versenyképesség további megerősítése szempontjából kulcskérdés. Magyarországot gazdasági ökoszisztémája, infrastruktúrája és szellemi tőkéje egyaránt alkalmassá teszi arra, hogy meghatározó szereplővé váljon az űripar területén. Éppen ezért fontos a kormány stratégiai partnerének, azaz a 4iG-nak a beruházása, amely révén a társaság az IKT mellett az űriparban is régiós vezető szerepre törhet.

„A 4iG Csoport és a REMRED közös beruházásában megvalósuló űrtechnológiai gyártóközponttal, továbbá űripari és technológiai portfóliónk vertikális integrációjával vállalatcsoportunk egyedülálló képességekkel és infrastruktúrával rendelkezik majd Közép-Kelet-Európában. Az űripar, a technológiai és védelmi ipari holdingvállalatunk részeként, a 4iG Csoport hagyományos üzletágai – informatika, távközlés – mellett, a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező terület.”

–  hangsúlyozta az ünnepélyes alapkőletételen elmondott beszédében Jászai Gellérta 4iG vállalatcsoport elnöke.  

„Az űrtechnológiai gyártóközpont szolgáltatásai és műholdgyártási kapacitása tovább erősítik majd a 4iG Csoport nemzetközi jelenlétét, új hazai és nemzetközi partnerségek kialakítását. Olyan gyártói piacra léphetünk, amely a legmodernebb eszközöket a legújabb tudással ötvözve világszínvonalú technológiákat állít majd elő.”

Dr. Sárhegyi István a REMRED alapítója, a 4iG Csoport űripari és technológiai holdingvállalatának vezérigazgatója köszöntő beszédében kiemelte, hogy a Martonvásáron megvalósuló beruházásnak köszönhetően Magyarország rövid időn belül a globális űrpiac egyik meghatározó szereplőjévé válhat. A vezérigazgató elmondta, hogy már az űripari központ tervezésének fázisában a legnagyobb nemzetközi vállalatok és gyártó cégek ajánlották fel együttműködésüket, amely igazolja, hogy hatalmas a nemzetközi piaci igény az alacsony földkörüli pályán keringő műholdak, illetve a különféle űreszközök gyártása iránt. „Célunk az űripar területén, hogy saját mérnöki kapacitásainkra építve új és egyedi űreszközöket, illetve műholdakat fejlesszünk, továbbá, hogy a legnagyobb műholdgyártó és űripari cégek, illetve nemzeti és nemzetközi űrügynökségek stratégiai partnereivé váljunk” – hangsúlyozta Dr. Sárhegyi István.

A 21. században az űripar, és azon belül is a műholdakon keresztül érkező adatok, valamint az azokra épülő szolgáltatások a kritikus infrastruktúra részévé váltak. Az egyre gyakoribb természeti katasztrófák, valamint az európai geopolitikai és gazdasági helyzet hatására stratégiai fontosságú a pontos, adatalapú, azonnali tájékoztatást és kommunikációt lehetővé tevő technológia. Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi konfliktusok rávilágítottak arra is, hogy az űrképességek hiánya milyen mértékben tehet kiszolgáltatottá egy-egy országot saját képességek – megfelelő infrastruktúra, és tudásbázis – hiányában. A 4iG Csoport és REMRED összefogásával elindított beruházás – amellett, hogy 2026-tól kulcsfontosságú szerepet játszhat a magyar és nemzetközi űriparban – a technológiai képességeivel a nemzeti szuverenitás és biztonságpolitika stratégiai eleme lehet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Új megoldásokat mutatott be a Huawei a digitális átállás felgyorsítására

digitális

Ismét megrendezték a Huawei Tech4Value – ICT Day konferenciáját, amelyen a legújabb az oktatást, közlekedést, közigazgatást érintő digitalizációs folyamatokról esett szó.

Az eseményt Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter nyitotta meg, de felszólalt többek között Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős-, Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkár, Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és Joó István, a HIPA Befektetési Ügynökség vezérigazgatója is. 

A fenntarthatóság és a digitalizáció két alapvető trend, amelyek kulcsszerepet játszanak az európai iparágak fejlődésében. A Huawei mint a világ egyik vezető infokommunikációs szolgáltatója számos olyan innovatív megoldást mutatott be Budapesten, az idei a Tech4Value – ICT Day konferenciája keretében, amelyek segítenek, hogy a digitalizált világban fokozni lehessen a versenyképességet és az adatbiztonságot. A rendezvényen részt vett ipari és kormányzati szereplők, valamint az egyetemi élet képviselői a különböző szektorok közötti kapcsolódási lehetőségeket is áttekintették a digitalizáltság növelése érdekében.

„Az elmúlt években sok kihívással és nehézséggel szembesült a Huawei – kezdte köszöntő beszédét Jin Yong, a Huawei Technologies európai régiójáért felelős kormányzati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója –, de itt vagyunk. Közel 100 milliárdos forgalmat értünk el tavaly globálisan és az európai gazdasághoz 12,3 milliárd euróval járultunk hozzá, s mintegy 140 ezer munkahely kötődik hozzánk. Magyarországnak ambiciózus digitalizációs tervei vannak, gazdasági kapcsolatai összekötik a Keletet a Nyugattal. A Huawei élenjáró infokommunikációs tapasztalataival igyekszik ebben részt venni”

– hangsúlyozta.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter köszöntőjében elmondta:

„Gyors és sikeres digitális átállás nélkül nincs versenyképes magyar gazdaság. Éppen ezért jelöltük ki a Neumann János Program egyik fókuszterületeként a digitalizációt, amelynek nem csak a kutatásban és innovációban van kiemelt szerepe az új digitális technológiák fejlesztésén és alkalmazásán keresztül, de modern oktatás sem képzelhető el digitális megoldások nélkül, ezért erre is kiemelt hangsúlyt helyezünk. A Kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország a világ legjobb 10 innovátora közé kerüljön.”

„Ahhoz, hogy a technológiai adaptáció minél inkluzívabb legyen, elengedhetetlen a digitális infrastruktúra fejlesztése és a nyitottság előmozdítása. Versenyképességünk többek között két kulcsfontosságú területre összpontosít: a mesterséges intelligenciára és az elektromos autózásra. Ezek az iparágak nemcsak a jövőnket formálják, hanem gazdaságunk erősítéséhez is jelentősen hozzájárulnak”

– mondta el Fábián Gergely, iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár.

„A digitalizáció terjedésével a közlekedési rendszerek fejlesztései már nem kizárólag üzemekben vagy technológiai parkokban történnek: az intelligens mobilitás „laboratóriumaivá” a városi térségek válnak. A komplex városi-elővárosi térségek közlekedésfejlesztésében az előttünk álló évtizedben fontos szerepet játszik majd az automatizáció szintjének emelkedése és a megosztás alapú mobilitás szerepének növekedése. Mindennek alapja a közlekedés résztvevői közötti adatáramlás, kommunikáció és együttműködés”

– összegezte Nagy Bálint, közlekedésért felelős államtitkár.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke megjegyezte, hogy „a pénzügyi digitalizáció óriási lehetőség gazdaságunk számára. Az olcsóbb, gyorsabb, hatékonyabb pénzügyi közvetítés az egész társadalom számára komoly értéket teremt, ugyanakkor a technológiák fejlődésével megjelenő újtípusú visszaéléseket is megnyugtatóan kezelnünk kell.”

Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója előadásában elmondta, hogy egyre több vállalat választja Magyarországot kutatás-fejlesztési beruházása helyszínéül, és vele együtt a hazai egyetemekkel való együttműködést. Hozzátette: „egyre gyakoribb példa az is, hogy egy termelő vállalat első lépésben gyártókapacitással jelenik meg Magyarországon, később pedig szolgáltató, majd K+F tevékenységgel bővíti jelenlétét.” Joó István kiemelte, hogy ezek a beruházások nagymértékben járulnak hozzá a magyar gazdaság dimenzióváltásához, vagyis ahhoz, hogy a „Made in Hungary” időszakából az „Invented in Hungary” időszakába lépjen át az ország.

„A 4iG elkötelezett a magyarországi digitális infrastruktúra fejlesztése mellett, a következő években 150 milliárd forint beruházást terveznek a vezetékes és a mobilhálózatban, valamint 1,1 millió háztartást szeretnének gigabit alapú megoldással elérni. A 4iG jelentős befektetési programmal rendelkezik a műholdas szolgáltatások, a drónfejlesztés- és elhárítás, továbbá az optikai gerinchálózatok fejlesztése, és a védelmi ipar digitalizáció területén, ahol a beruházások során hazai és külföldi partnereire is támaszkodik majd a vállalatcsoport. Többek között a 4iG meglévő felhőszolgáltatása mellett, a Huaweijel közösen új közös felhőszolgáltatási platformot épít ki, amely a magyar vállalatok mellet a közszférát, továbbá a régióba települt kínai és távol-keleti nagyvállalatokat célozza majd szolgáltatásaival. – mondta Fekete Péter, a 4iG vezérigazgatója.”

A konferencia mellékrendezvényeként egy mobil kiállítótérben (Huawei Europe Enterprise Roadshow) a Huawei bemutatta legújabb, a digitális átállást támogató termékinnovációit a közlekedéstől az oktatásig, valamint a különböző iparágak és a közszféra számára optimalizált IKT-megoldásokat ismertetett.

„Az európai iparágak fejlődésének elősegítése érdekében folyamatosan fejlesztjük megoldásainkat, hogy elősegítsük a fenntartható, digitális átállást”

– mondta Jin Yong, a Huawei Technologies európai régiójáért felelős kormányzati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója.

„A Budapesten is bemutatott új, IKT-termékek és megoldások lehetővé teszik számunkra, hogy aktívan támogassuk partnereinket a legkülönbözőbb területeken, az egészségügytől kezdve az oktatáson át a kiskereskedelemig és a gyáriparig.”

Digitalizáció az élet minden területén

A Huawei kamionos kiállító terében számos fejlesztést mutatott be, amelyek különböző iparágak számára kínálnak optimalizált hálózati és adatközponti megoldásokat. Az oktatási szektorban például a Wi-Fi 7 technológia magas sávszélességet és kiváló teljesítményt biztosít az egyetemi oktatótermekben, miközben több hálózatot integrál egyetemi környezetben. A vállalat hálózati megoldásai előre lépést jelentenek a gyorsabb és stabilabb internetkapcsolat terén, amely ideális választás videokonferenciákhoz és VIP-felhasználók számára, hozzájárulva a jobb felhasználói élményhez és a hatékonyabb üzemeltetéshez.

A gyártási iparágban a Huawei SD-Branch megoldása egyszerűsíti a hálózati infrastruktúrát kis- és közepes méretű irodák számára, lehetővé téve akár 20.000 fiók kezelését egyetlen hálózaton keresztül. Ezáltal csökkenti a költségeket és növeli a hatékonyságot vállalati környezetben.

A logisztikai szektorban bemutatott megoldások közül kiemelkedik az a technológia, amely egy közös képernyőn áttekinthetővé teszi és irányítja az öt közlekedési szektor (vasút, metró, repülés, úthálózat és kikötők) főbb jellemzőit és adatait. Ennek köszönhetően az iparági szereplők és partnerek könnyedén reagálhatnak az aktuális piaci igényekre és tulajdonságokra, optimalizálva ezzel a szolgáltatások és infrastruktúra működését.

Az innovációk között szerepel továbbá egy intelligens IT-megoldás, amely lehetővé teszi kisebb adatközpontok gyors és egyszerű telepítését, hatékony figyelését és a hálózati hibák gyors azonosítását és megoldását. Az orvosi képalkotó központok számára kifejlesztett technológia segítségével rendkívül gyors és hatékony képfeldolgozást tesz lehetővé, elősegítve ezzel az orvosi diagnosztika és kutatások hatékonyságának növelését.

Az okos üzletek számára optimalizált hálózati és adatközponti megoldások pedig széleskörű felhasználhatóságot biztosítanak, ezáltal támogatják a kiskereskedelmi ágazat digitális átalakulását és hatékony működését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Korábban érkezik idén a hazai dinnye

Előbb kerül a polcokra a magyar dinnye a kedvező időjárás hatására. A terület növekedésének köszönhetően idén emelkedik a betakarítható mennyiség is: várhatóan 140-160 ezer tonna görögdinnyét és 10-12 ezer tonna sárgadinnyét takarítanak be a nyári időszakban a hazai termelők.

A mindenki által kedvelt nyári gyümölcsre – legyen az görögdinnye vagy sárgadinnye – már nem kell sokat várni. Bár a külföldről származó rendszerint marokkói vagy görögországi dinnyével márciustól már találkozhattunk az üzletek polcain, sokan várják az ízletes és kiváló minőségű hazai dinnyéket.

„Az átlagos éves dinnyefogyasztás 10 kg/fő körül alakul Magyarországon. A belföldi fogyasztáson túl, amely nagyságrendileg 100-110 ezer tonna, körülbelül 40-50 ezer tonna juthat exportra, amelynek legnagyobb része a lengyel, német, cseh és szlovák piacra kerül. Az export kiemelten fontos számunkra, mivel teljes mértékben ki tudjuk szolgálni a belföldi piacot kiváló minőségű hazai áruval. Ennél több dinnyét Magyarországon nem igazán lehet értékesíteni. Szerencsére a növekvő exportkapcsolatok révén arra lehet számítani, hogy lesz hova értékesíteni a magyar dinnye jelentős részét”

– ismertette Lacházi Pál, a Syngenta dinnyefélék specialistája.

A megszokottnál melegebb tavaszi időjárás a dinnye fejlődését is felgyorsította. Bár április közepén a hideghullám nem jött jól a termesztőknek, szerencsére ez az időjárási anomália nem okozott nagy gondot a dinnyeterületeken. A termések kifejlődése és érése a tavalyi évhez képest 2 héttel előrébb tolódott. A legkorábbi fóliasátras ültetésekből már június elejétől elérhető kisebb mennyiségben a hazai dinnye a boltokban és a piacokon. Június második felétől pedig tovább bővül a kínálat, köszönhetően a korai alagutas termesztésnek. Először a déli országrészből – Békésből és Baranyából –, majd ezt követően Tolna és Fejér vármegyékből, valamint a hevesi és szabolcsi térségekből kerül a dinnye a fogyasztókhoz, és amennyiben az időjárás is kedvező, szeptember közepéig-végéig biztosan fogyaszthatunk a hazai dinnyéből.

A megváltozott vásárlási szokások miatt az áruházláncok egyre inkább a 7-10 kg alatti, kisebb termésméretű, kerek görögdinnyéket preferálják. Ezen kívül évről-évre kis mértékben, de növekvő tendenciát mutat a magszegény görögdinnye aránya a termelési oldalon és a fogyasztói keresletben is. A klasszikus, megszokott 10 kg feletti súlyú, magvas görögdinnye kiváló minőségű, ízletes, magas beltartalmi értékekkel rendelkezik, amely iránt elsősorban a hagyományos értékesítési piacokon van igény.

Lacházi Pál elmondta: 2024-ben a terület növekedésnek köszönhetően összesen 3300 hektár termőfelülettel kalkulálnak a görögdinnyében, ami az előző évihez képest csaknem 20 százalékos területnövekedést jelent. Békés megyében nagyságrendileg 8 százalékkal nőtt a terület tavalyihoz képest, de a legnagyobb arányú, 30 százalékos növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében történt. A többi régióban a területek nagysága nem változott érdemben. Ezen a felületen mintegy összesen 140-160 ezer tonna teremhet. A sárgadinnye termőterülete viszonylag stabil, 300 hektár körül alakul, amelyen nagyságrendileg 10-12 ezer tonna termésmennyiség várható a szezon alatt.

Európa legnagyobb dinnyetermelőjeként Spanyolország csaknem 20 ezer hektár termőfelülettel rendelkezik. Ekkora területről évi 1,2-1,3 millió tonna dinnyét takarítanak be, amelyből mintegy 800 ezer tonnát exportálnak, főleg az európai országokba. Jelentős dinnyetermesztő ország Európában még Olaszország, Görögország és Törökország. Hazánk a dinnyetermesztés északi határán fekszik, termőterületünk kicsi a déli országokéhoz képest, ám a termesztés színvonala magas, valamint a minőség és a termésmennyiség is világszínvonalú.

Magyarország legnagyobb versenytársai a mediterrán Olaszország és Görögország, ahol a kedvezőbb éghajlatnak köszönhetően a szezon hosszabbra nyúlhat. A környező országok hasonló időjárási, éghajlati kihívásokkal küzdenek, mint mi, viszont Romániában, Bulgáriában és Szerbiában is jelentős termesztéstechnológiai fejlődés következett be az utóbbi években, így ezek az országok exportlehetőségeket keresve könnyen versenytársakká válhatnak.

A hazai dinnyéseknek ugyanakkor komoly fejfájást jelent a termelési költségek jelentős mértékű és gyors emelkedése. Évek óta növekszik az önköltség és a termelési kockázat is sokkal nagyobb méretet ölt, mint a korábbi években. Megfelelő létszámú és a munkájára odafigyelő munkaerőt nagyon nehéz találni és a bérköltségek is kimagaslóak, miközben drágul a szállítás, nő az energia ára, de megdrágult a vetőmag is, hangsúlyozta Lacházi Pál.

Sárgadinnyéből nálunk a legkedveltebb és legkeresettebb a Kantalup és Gália típus. A legnagyobb mennyiséget sárgadinnyéből Bács-Kiskun vármegyében termelik. A sárgadinnyében nagy lehetőségek rejlenek még, nagy rá a kereslet, de a termelés kockázata is magasabb.

A Syngenta magvas kereskedelmi választékából jól ismert és évek óta termesztett fajta a Mirsini F1, avagy ahogy mindenki becézi, a Rubin fajta. Ez egyike azon fajtáknak, amit a legnagyobb felületen termesztenek hazánkban. A minősége, beltartalmi értéke kiemelkedik a szegmens hasonló fajtái közül. A legújabb, de már a termelők körében is népszerű tagja a rövid tenyészidővel és kiváló minőséggel rendelkező Mirto F1. Termései kerek alakúak és a piacon már megszokott rendkívül vonzó sötét csíkos héjszínnel rendelkezik. A belső minősége is kifogástalan, nem utolsósorban kiváló hozammal rendelkezik. A magnélküli portfólióban a 4-6 kilogrammos Bahama F1 és az 5-8 kilogrammos Morena F1 található. A kerek, fekete héjszínű fajták tökéletes árut adnak áruházak, illetve az exportpiacok számára egyaránt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Adatvédelem szintjén csak kevesen értenek az AI-hoz

Egyre több cég alkalmazza a mesterséges intelligenciát, de kevesen mondhatják el, hogy tisztában vannak azzal, hogy milyen hazai és nemzetközi, pénzügyi, felügyeleti és adatvédelmi szabályokat szükséges betartaniuk és hogyan alakíthatnak ki egy biztonságos, felkészült környezetet egy AI projekt megvalósulásakor.

Ezekre a kérdésekre is választ adott Nagy Ádám Péter, a K&H információbiztonsági igazgatója az IT Festen, ahol az ország egyetlen hangalapú digitális asszisztense, Kate megalkotása és működtetése példáján keresztül nyújtott támpontokat.

A mesterséges intelligencia, ezen belül is főként a ChatGPT által berobbant generatív AI használatáról már minden fórumon rengeteget lehet hallani és olvasni, mondhatni már majdnem mindenki ért hozzá. Más azonban a helyzet, ha egy olyan AI funkció, mint Kate, az ország egyetlen hangalapú digitális asszisztensének biztonsági környezetét kell megteremteni. A K&H saját, belső fejlesztéseként megvalósuló Kate ugyanis már több mint 200 élethelyzetben tud gördülékenyen kommunikálni és segítséget nyújtani a pénzügyek intézésekor. Eddig 570 ezer K&H lakossági és kkv ügyfél került vele kapcsolatba, 220 ezer beszélgetést kezdeményeztek, és az ügyfelek 10 százaléka már havi rendszerességgel használja.

„Kate nem egy alkalmazás vagy egy chatbot, hanem egy E2E digitális segítőtárs, ami azt jelenti, hogy a teljes ügyféligényt, azaz a kommunikációt és tranzakciót is megvalósítja. Ráadásul mindez kontrolláltan, biztonságosan történik, ugyanis minden információ, adat, amit az ügyfelek Kate-tel megosztanak, a bankon belül marad – szemben például az általánosságban használt generatív AI platformokkal, ahol a betáplált adatok egy publikus felhőben tárolódnak. Tehát a fejlesztés, a tesztelés és a működtetés is bankon belül történik”

– mondta el Nagy Ádám Péter, a K&H információbiztonsági igazgatója. Az IT Fest technológiai rendezvényen ezért a magyar nyelvi modellen alapuló AI létrehozásán és működtetésén keresztül három fő kockázati pontot és javaslatot mutatott be a szakember, kitérve arra, hogy hogyan lehet egy olyan projektet megvalósítani, ami figyelembe veszi a legfontosabb biztonsági szempontokat – ráadásul nagyvállalati környezetben.

A szervezet rugalmassága legalább olyan fontos, mint maga a technológia

Ahhoz, hogy egy olyan AI projekt, mint a Kate megvalósuljon, a klasszikus nagyvállalati folyamatokat és a bankon belül működő fejlesztői csapat munkáját össze kellett hangolni, ami komoly rugalmasságot igényelt. „A K&H IT csapata leginkább egy alkotó műhelyre hasonlít, ahol olyan területeken lehet fejlődni és izgalmas projektekben részt venni, mint az AI vagy a robotika. Kezdetben azt gondoltuk, hogy a sok éve gördülékenyen működő kontrollokhoz, egységesített eljárásokhoz fog illeszkedni a fejlesztés. Hamar rájöttünk azonban arra, hogy ehhez a kreatív munkához a bankon belül működő IT alkotói műhelyt is rugalmasan kell kezelni, ami kiterjedt a folyamatokra és a hardverek használatára egyaránt. A másik oldalon, a fejlesztők részéről szintén szükség volt rugalmasságra és pontosságra, hogy minden megfelelően dokumentált és nyomon követhető legyen” – mutatta be a szakember, hogyan hangolhatók össze a bevált folyamatok és a kreatív, agilis munkavégzés.

Etikai problémák és adatvédelem

Az AI projektek másik kritikus pontja az adatok védelme: ki, mit, hol és hogyan tárol. „Esetünkben az AI-ra vonatkozó használati megkötések mellett minden hazai és nemzetközi banki elvárást és adatvédelmi előírást figyelembe kellett venni. Ehhez egyrészt a projektben részt vevők egy külön kiválasztási folyamaton mentek keresztül, másrészt a fejlesztés bizonyos fázisainál olyan ellenőrzések történtek, kontrollpontok lettek beépítve, amelyek többek között például kiszűrik a szabályoknak nem megfelelő kódrészeket” – tájékoztatott a szakember.

Hallucináció tesztelése

Az AI alkalmazásának sikerességét befolyásoló harmadik kulcstényező a hallucináció, vagyis a téves vagy félrevezető eredmények tesztelése és kizárása, amit nem szabad megspórolni. Sőt, a magyar nyelv sajátosságai miatt ez a lépés még inkább kiemelten fontos. „Kate esetében, mivel nem nagy nyelvi modellel dolgozik (LLM, Large language model), a tesztelés és tanítás arra szolgált, hogy jobban felismerje az AI modell, hogy mi az ügyfél szándéka, és annak megfelelően adja vissza az előre definiált válaszokat” – mondta el Nagy Ádám Péter.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss