Ipar
Adatvédelem szintjén csak kevesen értenek az AI-hoz
Egyre több cég alkalmazza a mesterséges intelligenciát, de kevesen mondhatják el, hogy tisztában vannak azzal, hogy milyen hazai és nemzetközi, pénzügyi, felügyeleti és adatvédelmi szabályokat szükséges betartaniuk és hogyan alakíthatnak ki egy biztonságos, felkészült környezetet egy AI projekt megvalósulásakor.
Ezekre a kérdésekre is választ adott Nagy Ádám Péter, a K&H információbiztonsági igazgatója az IT Festen, ahol az ország egyetlen hangalapú digitális asszisztense, Kate megalkotása és működtetése példáján keresztül nyújtott támpontokat.
A mesterséges intelligencia, ezen belül is főként a ChatGPT által berobbant generatív AI használatáról már minden fórumon rengeteget lehet hallani és olvasni, mondhatni már majdnem mindenki ért hozzá. Más azonban a helyzet, ha egy olyan AI funkció, mint Kate, az ország egyetlen hangalapú digitális asszisztensének biztonsági környezetét kell megteremteni. A K&H saját, belső fejlesztéseként megvalósuló Kate ugyanis már több mint 200 élethelyzetben tud gördülékenyen kommunikálni és segítséget nyújtani a pénzügyek intézésekor. Eddig 570 ezer K&H lakossági és kkv ügyfél került vele kapcsolatba, 220 ezer beszélgetést kezdeményeztek, és az ügyfelek 10 százaléka már havi rendszerességgel használja.
„Kate nem egy alkalmazás vagy egy chatbot, hanem egy E2E digitális segítőtárs, ami azt jelenti, hogy a teljes ügyféligényt, azaz a kommunikációt és tranzakciót is megvalósítja. Ráadásul mindez kontrolláltan, biztonságosan történik, ugyanis minden információ, adat, amit az ügyfelek Kate-tel megosztanak, a bankon belül marad – szemben például az általánosságban használt generatív AI platformokkal, ahol a betáplált adatok egy publikus felhőben tárolódnak. Tehát a fejlesztés, a tesztelés és a működtetés is bankon belül történik”
– mondta el Nagy Ádám Péter, a K&H információbiztonsági igazgatója. Az IT Fest technológiai rendezvényen ezért a magyar nyelvi modellen alapuló AI létrehozásán és működtetésén keresztül három fő kockázati pontot és javaslatot mutatott be a szakember, kitérve arra, hogy hogyan lehet egy olyan projektet megvalósítani, ami figyelembe veszi a legfontosabb biztonsági szempontokat – ráadásul nagyvállalati környezetben.
A szervezet rugalmassága legalább olyan fontos, mint maga a technológia
Ahhoz, hogy egy olyan AI projekt, mint a Kate megvalósuljon, a klasszikus nagyvállalati folyamatokat és a bankon belül működő fejlesztői csapat munkáját össze kellett hangolni, ami komoly rugalmasságot igényelt. „A K&H IT csapata leginkább egy alkotó műhelyre hasonlít, ahol olyan területeken lehet fejlődni és izgalmas projektekben részt venni, mint az AI vagy a robotika. Kezdetben azt gondoltuk, hogy a sok éve gördülékenyen működő kontrollokhoz, egységesített eljárásokhoz fog illeszkedni a fejlesztés. Hamar rájöttünk azonban arra, hogy ehhez a kreatív munkához a bankon belül működő IT alkotói műhelyt is rugalmasan kell kezelni, ami kiterjedt a folyamatokra és a hardverek használatára egyaránt. A másik oldalon, a fejlesztők részéről szintén szükség volt rugalmasságra és pontosságra, hogy minden megfelelően dokumentált és nyomon követhető legyen” – mutatta be a szakember, hogyan hangolhatók össze a bevált folyamatok és a kreatív, agilis munkavégzés.
Etikai problémák és adatvédelem
Az AI projektek másik kritikus pontja az adatok védelme: ki, mit, hol és hogyan tárol. „Esetünkben az AI-ra vonatkozó használati megkötések mellett minden hazai és nemzetközi banki elvárást és adatvédelmi előírást figyelembe kellett venni. Ehhez egyrészt a projektben részt vevők egy külön kiválasztási folyamaton mentek keresztül, másrészt a fejlesztés bizonyos fázisainál olyan ellenőrzések történtek, kontrollpontok lettek beépítve, amelyek többek között például kiszűrik a szabályoknak nem megfelelő kódrészeket” – tájékoztatott a szakember.
Hallucináció tesztelése
Az AI alkalmazásának sikerességét befolyásoló harmadik kulcstényező a hallucináció, vagyis a téves vagy félrevezető eredmények tesztelése és kizárása, amit nem szabad megspórolni. Sőt, a magyar nyelv sajátosságai miatt ez a lépés még inkább kiemelten fontos. „Kate esetében, mivel nem nagy nyelvi modellel dolgozik (LLM, Large language model), a tesztelés és tanítás arra szolgált, hogy jobban felismerje az AI modell, hogy mi az ügyfél szándéka, és annak megfelelően adja vissza az előre definiált válaszokat” – mondta el Nagy Ádám Péter.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A Schneider Electric és a Bloomberg létrehozta az Energia-Technológiai Koalíciót
A Schneider Electric a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a Bloomberg New Economy létrehozta az „Energy Technology Coalition” („Energia-Technológiai Koalíció”) nevű kezdeményezést.
Az új szervezet célja, hogy a különböző iparágakból érkező döntéshozók és szakértők bevonásával felgyorsítsák az energiafogyasztást hatékonyabbá, rugalmasabbá és a változó helyzethez jobban alkalmazkodóvá tevő új technológiák bevezetését.
Napjainkban az energetikai beruházások egyre inkább a növekvő népesség és a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontok gyorsan emelkedő villamosenergia-igényének kiszolgálására irányulnak, az Energia-Technológiai Koalíció pedig arra fókuszál, hogy hogyan lehet az energiát hatékonyabban felhasználni. A kezdeményezés résztvevői felmérik, hogy az MI és más előremutató technológiák hogyan nyújthatnak olyan megoldásokat, amelyek optimalizálják az energiafelhasználást és javítják a villamos hálózat reagálóképességét, lehetővé téve még több energiaforrás integrálását.
Az Energia-Technológiai Koalíció arra ösztönzi az energia-, technológiai és infrastrukturális szektorok vezetőit, hogy meghatározzák, hol és miért lassú a keresleti oldali technológiák – például az MI-alapú hálózatkezelés, a digitális ikrek és az ipari automatizálási rendszerek – bevezetése, és milyen eszközökkel lehetne gyorsítani azok elterjedését. A szervezet célja, hogy adatokkal alátámasztott megoldásokat és keretrendszereket tegyen közzé, amelyek enyhítik az okosabb, tisztább energiafelhasználásra való átállás során felmerülő aggályokat.
„A rugalmas és megfizethető energiaellátás jövőjének megteremtése a technológiai és az energetikai szektorok közötti szoros együttműködést igényel. Az együttműködés és az olyan innovációk kihasználása révén, mint a mesterséges intelligencia és a digitális ikrek, megerősíthetjük a hálózatot, javíthatjuk a megbízhatóságot, és mindenki számára elérhetőbbé és költséghatékonyabbá tehetjük az energiát. A Schneider Electric elkötelezett amellett, hogy az iparág vezetőivel együttműködve olyan megoldásokat kínáljon, amelyek támogatják a gazdasági növekedést és biztosítják, hogy energetikai infrastruktúránk megfeleljen a jövő igényeinek. Ezért örülünk, hogy részt vehetünk ebben az új koalícióban”
– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” területért felelős ügyvezető alelnöke.
Az Energia-Technológiai Koalíció alapító tagjai között ott van Christina Shim, az IBM fenntarthatósági igazgatója; John D. Sterman professzor, az MIT System Dynamics Group igazgatója; Claire O’Neill, az Oxy non-executive igazgatója és az Egyesült Királyság korábbi energiaügyi minisztere; Arch Rao, a SPAN alapítója és vezérigazgatója; Manon van Beek, a TenneT vezérigazgatója. A következő hónapokban további tagok csatlakoznak hozzájuk.
„A keresleti oldali innovációt és beruházásokat túl gyakran figyelmen kívül hagyjuk, amikor a jövőről gondolkodunk. Függetlenül attól, hogy mennyire szén-dioxid-intenzitású az energiaellátó rendszer, a kereslet jobb kezelése hatalmas költség-, hatékonysági és rugalmassági előnyökkel jár. Ma már sokkal könnyebb ezt megérteni – különösen az energiaintenzív iparágak számára, amelyek sok régióban strukturálisan magas energiaköltségekkel küzdenek”
– tette hozzá Claire O’Neill.
„Kritikus pillanatban vagyunk, amikor a digitális infrastruktúra és az energiarendszerek egyre gyorsabb ütemben konvergálnak. Nyilvánvaló, hogy a világnak előnyös lenne, ha összehangoltan lépne fel annak érdekében, hogy tiszta, rugalmas és hatékony energiaellátással biztosítsuk a mesterséges intelligencia és gyorsan bővülő számítási igények kiszolgálását a következő generációk érdekében. A legjobb szakemberek összefogásával az Energia-Technológiai Koalíció elősegíti az új innovációk, partnerségek és politikák kialakulását, amelyek szükségesek a jövő felelősségteljes energiaellátásához”
– mondta Karen Saltser, a Bloomberg Media vezérigazgatója.
Az Energia-Technológiai Koalíció első személyes találkozóját 2026 januárjában rendezik meg a Bloomberg House-ban, Davosban, a Világgazdasági Fórum éves találkozójának keretében. A tagok a megvalósítható stratégiák, kísérleti programok és keretrendszerek kidolgozásával foglalkoznak majd, amelyek meghatározzák, hogyan használják és kezelik az iparágak az energiát a mesterséges intelligencia korában.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Tovább bővült a Schneider Electric SF6-mentes portfóliója, megérkezett a GM AirSeT
Az állásidőt akár 75 százalékkal, a karbantartási tevékenységet pedig 40 százalékkal is csökkentheti a Schneider Electric új, SF₆-gáz mentes középfeszültségű kapcsolóberendezése, a GM AirSeT.
Az új eszköz ideális megoldást jelent azok számára, akik a fenntarthatósági és költséghatékonysági szempontok párhuzamos érvényesítésével modernizálnák elektromos infrastruktúrájukat.
A Schneider Electric a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata a Bilbao-ban megrendezett ENLIT Europe 2025 kiállításon mutatta be legújabb innovációját, a GM AirSeT-et. Az új eszközzel a vállalat tovább bővíti SF₆-mentes (kén-hexafluorid) portfólióját – amellyel már most is piacvezető a szekunder középfeszültségű kapcsolóberendezések piacán – és belép a primer gázszigetelésű készülékek szegmensébe is, jövőbiztos megoldást kínálva a hálózatüzemeltetők, adatközpontok és nagy áramigényű ágazatok számára.
Mivel az elektrifikáció – vagyis az elektromos áram használatára történő átállás – számos iparágban egyre gyorsabb, ezért minden eddiginél fontosabb, hogy ellenálló, digitálisan összekapcsolt elektromos infrastruktúrákat alakítsunk ki. Emellett a szabályozási változások – mint például az Európai Unió fluortartalmú gázok használatának korlátozására vonatkozó 2024/573 rendelete – is arra késztetik a piaci szereplőket, hogy SF₆-mentes technológiákra álljanak át.
A kompakt kialakítású GM AirSeT-nél tiszta levegőt alkalmaznak a szigetelésre, ezért az életciklus végén nincs szükség speciális eljárásra a benne lévő gáz semlegesítésére, ami megkönnyíti a felhasználók számára a jogszabályoknak való megfelelést, illetve csökkenti a teljes költséget. A középfeszültségű kapcsolóberendezés a digitális korszak elvárásainak megfelelően számos intelligens funkcióval bír, amelyek támogatják a skálázható, állapotalapú karbantartást is, segítve az ügyfeleket a szakemberhiány kezelésében és az eszközök megbízhatóságának javításában.
„AirSeT portfóliónk gyorsan bővül. Új GM AirSeT termékcsaládunkkal segíthetünk a nagy villamosenergia-fogyasztóknak és a hálózatüzemeltetőknek a dekarbonizációban és az egyre szigorodó EU-szabályozásoknak való megfelelésben, miközben támogatjuk a növekedési céljaikat is”
– mondta el Melton Chang, a Schneider Electric „Power Systems” üzletágának ügyvezető alelnöke.
A GM AirSeT főbb jellemzői és előnyei
A GM AirSeT tiszta levegőt használ szigeteléshez és vákuumot az ívmegszakításhoz, így nincs üvegházhatású gáz és mérgező melléktermék. Ez biztosítja a környezetvédelmi előírásoknak való teljes megfelelést és egyszerűsíti az élettartam végi kezelést. A legnagyobb igénybevételre tervezett GM AirSeT zárt tartállyal és szigetelt gyűjtősínekkel rendelkezik, amelyek kiküszöbölik a helyszíni gázfeltöltés szükségességét, és segítik, hogy megbízható teljesítményt nyújtson szélsőséges hőmérsékleti, magassági és páratartalom-viszonyok között.
A tartálynyomás és a megszakító mechanizmus állapotát figyelő beépített érzékelőkkel ellátott GM AirSeT a Schneider Electric EcoCare szolgáltatásain keresztül 24 órás felügyeletet és állapotalapú karbantartást tesz lehetővé. Ez segíthet abban, hogy az állásidő akár 75 százalékkal, a karbantartási tevékenység pedig akár 40 százalékkal csökkenjen. Az üzemeltetők építhetnek az intuitív felületek, a beépített biztonsági reteszek, valamint a távoli és közeli vezérlőeszközök által nyújtott előnyökre, amelyek biztonságosabb beavatkozásokat tesznek lehetővé.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A jövő gyárait formálja a Siemens és az NVIDIA együttműködése
A Meta Ray-Ban okosszemüveg is bevetésre készül.
Az ipari mesterséges intelligencia (AI) kilépett a kísérleti fázisból, és mára meghatározó erővé vált a gyártásban, az infrastruktúrában és az ellátási láncokban. Ezt az üzenetet hozta el a Siemens a CES 2026 technológiai kiállításra, ahol több fejlesztést mutatott be az ipar működésének támogatására, a tervezéstől az üzemeltetésig.
Bővül a stratégiai partnerség az NVIDIA-val
A Siemens legfontosabb bejelentése az NVIDIA-val való stratégiai együttműködés bővítése volt. A két cég közösen fejleszti az ún. Industrial AI Operating Systemet, amely mesterséges intelligenciával támogatja az ipari folyamatokat. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a gyárak és üzemek digitális ikrei ne csupán szimulálják a működést, hanem valós időben segítsék a döntéshozatalt és az optimalizálást. A tervek szerint a világ első teljesen AI-vezérelt, adaptív gyártóüzeme már 2026-ban elindul a Siemens németországi, erlangeni elektronikai gyárában.
Digital Twin Composer: Virtuális tesztelés, valós eredmények
A kiállításon debütált a Digital Twin Composer is, amely 2026 közepétől lesz elérhető a Siemens Xcelerator platformon. Az új szoftver a digitális ikreket, a valós idejű üzemi adatokat és a fejlett szimulációkat kapcsolja össze, lehetővé téve, hogy a vállalatok a fizikai beavatkozások előtt, virtuálisan teszteljék a fejlesztéseket. Ennek kézzelfogható eredményeiről a PepsiCo amerikai üzemei tanúskodnak: a digitális ikrek alkalmazásával 20 százalékkal nőtt az áteresztőképesség, miközben a beruházási költségek 10–15 százalékkal csökkentek.
Meta Ray-Ban okosszemüveg: AI a gyári dolgozók látóterében
A CES 2026-on az is kiderült, hogyan lehet „divatosabb” az ipari AI. A Siemens a Metával való együttműködése révén a Meta Ray-Ban okosszemüvegeket is be kívánja vetni a gyári dolgozók hatékonyságának növelésére. A felhasználók így közvetlenül a látóterükbe vagy a fülükbe kaphatnak információkat. Ez a kéz nélküli, valós idejű útmutatás, biztonsági információk és visszajelzések révén segíti a dolgozókat, hogy hatékonyan és magabiztosan oldják meg a problémákat. Az okosszemüveg már „ért” németül is, ami kulcsfontosságú az európai piacokon, hiszen így még szélesebb körben alkalmazhatóvá válnak a Siemens ipari AI megoldásai.
Nem funkció, hanem technológiai erő
A Siemens emellett kilenc új, mesterséges intelligenciával működő „ipari másodpilótát” is bemutatott. Ezek a megoldások a tervezéstől a gyártáson át az üzemeltetésig támogatják a mérnökök és az operátorok munkáját, csökkentve a hibák számát, gyorsítva a piacra lépést és növelve a gyártási hatékonyságot minden vállalatméret számára.
Roland Busch, a Siemens AG elnök-vezérigazgatója kiemelte: az ipari mesterséges intelligencia ma már nem egy új funkció, hanem olyan technológiai erő, amely a következő évtizedek iparát formálja. A Siemens célja, hogy az AI mérhető üzleti és működési előnyöket hozzon a vállalatok számára világszerte.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A cégkultúra ugyanonnan indul, mint a társadalmi felelősségvállalás: az emberi kapcsolatokból
-
Zöld2 hét ago
A jövő elvárásait is túlszárnyalja a Schneider Electric új üzeme
-
Okoseszközök2 hét ago
Az LG AI technológiával definiálja újra a prémium háztartási készülékeket a 2026-os CES-en
-
Egészség2 hét ago
Január nem az újrakezdés hónapja – és ez teljesen rendben van
-
Tippek2 hét ago
Pályaválasztás, diploma, jövő – mire érdemes figyelni az egyetemválasztásnál?
-
Szórakozás2 hét ago
Világjáró gyerekdalok – az Eszterhéj Műhely első, családoknak szóló lemeze
-
Szórakozás2 hét ago
Az LG bemutatja az UltraGear evo -t, amely a világ első 5K AI felskálázási technológiájával definiálja újra az 5K gaminget
-
Szórakozás2 hét ago
Minden eddiginél többet neteztek és streameltek az év utolsó hónapjában





