Ipar

Korábban érkezik idén a hazai dinnye

Előbb kerül a polcokra a magyar dinnye a kedvező időjárás hatására. A terület növekedésének köszönhetően idén emelkedik a betakarítható mennyiség is: várhatóan 140-160 ezer tonna görögdinnyét és 10-12 ezer tonna sárgadinnyét takarítanak be a nyári időszakban a hazai termelők.

A mindenki által kedvelt nyári gyümölcsre – legyen az görögdinnye vagy sárgadinnye – már nem kell sokat várni. Bár a külföldről származó rendszerint marokkói vagy görögországi dinnyével márciustól már találkozhattunk az üzletek polcain, sokan várják az ízletes és kiváló minőségű hazai dinnyéket.

„Az átlagos éves dinnyefogyasztás 10 kg/fő körül alakul Magyarországon. A belföldi fogyasztáson túl, amely nagyságrendileg 100-110 ezer tonna, körülbelül 40-50 ezer tonna juthat exportra, amelynek legnagyobb része a lengyel, német, cseh és szlovák piacra kerül. Az export kiemelten fontos számunkra, mivel teljes mértékben ki tudjuk szolgálni a belföldi piacot kiváló minőségű hazai áruval. Ennél több dinnyét Magyarországon nem igazán lehet értékesíteni. Szerencsére a növekvő exportkapcsolatok révén arra lehet számítani, hogy lesz hova értékesíteni a magyar dinnye jelentős részét”

– ismertette Lacházi Pál, a Syngenta dinnyefélék specialistája.

A megszokottnál melegebb tavaszi időjárás a dinnye fejlődését is felgyorsította. Bár április közepén a hideghullám nem jött jól a termesztőknek, szerencsére ez az időjárási anomália nem okozott nagy gondot a dinnyeterületeken. A termések kifejlődése és érése a tavalyi évhez képest 2 héttel előrébb tolódott. A legkorábbi fóliasátras ültetésekből már június elejétől elérhető kisebb mennyiségben a hazai dinnye a boltokban és a piacokon. Június második felétől pedig tovább bővül a kínálat, köszönhetően a korai alagutas termesztésnek. Először a déli országrészből – Békésből és Baranyából –, majd ezt követően Tolna és Fejér vármegyékből, valamint a hevesi és szabolcsi térségekből kerül a dinnye a fogyasztókhoz, és amennyiben az időjárás is kedvező, szeptember közepéig-végéig biztosan fogyaszthatunk a hazai dinnyéből.

A megváltozott vásárlási szokások miatt az áruházláncok egyre inkább a 7-10 kg alatti, kisebb termésméretű, kerek görögdinnyéket preferálják. Ezen kívül évről-évre kis mértékben, de növekvő tendenciát mutat a magszegény görögdinnye aránya a termelési oldalon és a fogyasztói keresletben is. A klasszikus, megszokott 10 kg feletti súlyú, magvas görögdinnye kiváló minőségű, ízletes, magas beltartalmi értékekkel rendelkezik, amely iránt elsősorban a hagyományos értékesítési piacokon van igény.

Lacházi Pál elmondta: 2024-ben a terület növekedésnek köszönhetően összesen 3300 hektár termőfelülettel kalkulálnak a görögdinnyében, ami az előző évihez képest csaknem 20 százalékos területnövekedést jelent. Békés megyében nagyságrendileg 8 százalékkal nőtt a terület tavalyihoz képest, de a legnagyobb arányú, 30 százalékos növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében történt. A többi régióban a területek nagysága nem változott érdemben. Ezen a felületen mintegy összesen 140-160 ezer tonna teremhet. A sárgadinnye termőterülete viszonylag stabil, 300 hektár körül alakul, amelyen nagyságrendileg 10-12 ezer tonna termésmennyiség várható a szezon alatt.

Európa legnagyobb dinnyetermelőjeként Spanyolország csaknem 20 ezer hektár termőfelülettel rendelkezik. Ekkora területről évi 1,2-1,3 millió tonna dinnyét takarítanak be, amelyből mintegy 800 ezer tonnát exportálnak, főleg az európai országokba. Jelentős dinnyetermesztő ország Európában még Olaszország, Görögország és Törökország. Hazánk a dinnyetermesztés északi határán fekszik, termőterületünk kicsi a déli országokéhoz képest, ám a termesztés színvonala magas, valamint a minőség és a termésmennyiség is világszínvonalú.

Magyarország legnagyobb versenytársai a mediterrán Olaszország és Görögország, ahol a kedvezőbb éghajlatnak köszönhetően a szezon hosszabbra nyúlhat. A környező országok hasonló időjárási, éghajlati kihívásokkal küzdenek, mint mi, viszont Romániában, Bulgáriában és Szerbiában is jelentős termesztéstechnológiai fejlődés következett be az utóbbi években, így ezek az országok exportlehetőségeket keresve könnyen versenytársakká válhatnak.

A hazai dinnyéseknek ugyanakkor komoly fejfájást jelent a termelési költségek jelentős mértékű és gyors emelkedése. Évek óta növekszik az önköltség és a termelési kockázat is sokkal nagyobb méretet ölt, mint a korábbi években. Megfelelő létszámú és a munkájára odafigyelő munkaerőt nagyon nehéz találni és a bérköltségek is kimagaslóak, miközben drágul a szállítás, nő az energia ára, de megdrágult a vetőmag is, hangsúlyozta Lacházi Pál.

Sárgadinnyéből nálunk a legkedveltebb és legkeresettebb a Kantalup és Gália típus. A legnagyobb mennyiséget sárgadinnyéből Bács-Kiskun vármegyében termelik. A sárgadinnyében nagy lehetőségek rejlenek még, nagy rá a kereslet, de a termelés kockázata is magasabb.

A Syngenta magvas kereskedelmi választékából jól ismert és évek óta termesztett fajta a Mirsini F1, avagy ahogy mindenki becézi, a Rubin fajta. Ez egyike azon fajtáknak, amit a legnagyobb felületen termesztenek hazánkban. A minősége, beltartalmi értéke kiemelkedik a szegmens hasonló fajtái közül. A legújabb, de már a termelők körében is népszerű tagja a rövid tenyészidővel és kiváló minőséggel rendelkező Mirto F1. Termései kerek alakúak és a piacon már megszokott rendkívül vonzó sötét csíkos héjszínnel rendelkezik. A belső minősége is kifogástalan, nem utolsósorban kiváló hozammal rendelkezik. A magnélküli portfólióban a 4-6 kilogrammos Bahama F1 és az 5-8 kilogrammos Morena F1 található. A kerek, fekete héjszínű fajták tökéletes árut adnak áruházak, illetve az exportpiacok számára egyaránt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:dinnye görögdinnye magyarország szezon

Up Next

Új megoldásokat mutatott be a Huawei a digitális átállás felgyorsítására

Don't Miss

Adatvédelem szintjén csak kevesen értenek az AI-hoz

Ipar

Itt az utolsó esélyünk a GMO-k kontrollálására

Legkorábban már március elején elfogadhatja az Európai Parlament azt a rendelet-tervezetet, ami lényegében megszünteti a hatósági kontrollt és nyomon követést az új géntechnológiával készült, génmódosított termékek (új GMO-k) felett. Aki ezzel nem ért egyet ‒ legyen szó szervezetről vagy magánszemélyről ‒ még van lehetősége jelezni ezt a magyar európai parlamenti képviselők felé, akik csak akkor tudnak hatékonyan fellépni a tervezet jelen formája ellen, ha megvan hozzá a megfelelő társadalmi támogatottságuk.

„A géntechnológia olyan eljárás, amit lehet felelősen és felelőtlenül használni, illetve elfogadni vagy elutasítani, mindez döntés kérdése. Ökológiai gazdálkodókat minősítő szervezetként mi teljes mértékben elutasítjuk a génmódosítás élelmiszeripari és agrárfelhasználását, mert nem ebben látjuk a megoldást, de elfogadjuk, ha másoknak erről más a véleményük”

‒ vezette fel a problémát dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője.

A szakértő azonban azt már elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendelet épp a döntés lehetőségét vonná meg az emberektől és intézményektől azzal, hogy sem a biztonsági ellenőrzés, sem a nyomonkövethetőség nem lenne kötelező ezekre a termékekre a továbbiakban, ahogy a csomagoláson sem kellene feltüntetni, hogy a termék génmódosított alapanyagokból készül. Ezzel – véleménye szerint – sérülne a fogyasztók önrendelkezési joga: információ híján nem mérlegelhetnék, mit szeretnének enni és mit nem, és ez csak az egyik komoly probléma.

A szervezet szerint ugyanis a nemesítők és termelők sem tudnának dönteni a vetőmaghasználatról. A jelöletlen termékek például megnehezítenék a biogazdálkodást, ahol tilos a GMO-k alkalmazása, ideértve az új technológiájú GMO termékeket is.

Legalább ilyen jelentős kockázat, hogy a GMO vetőmagot előállító cégek szabadalmaztathatnák a vetőmagokat, így nagy multinacionális cégek határozhatnák meg, mit vessenek a gazdák, mit egyenek a fogyasztók. Azok a termelők, akik olyan vetőmagot használnak, amely hordozza a cég által levédett tulajdonságokat, akár perelhetőek lennének, ha azt nem az adott cégtől vették.

Végül és messze nem utolsósorban a biztonsági ellenőrzés kötelezettségének megszűntetése azzal járna, hogy alapvetően ezen GMO-t elállító cégek jóérzésén vagy költési hajlandóságán múlna, hogy mennyi és milyen alapos vizsgálatnak vetik alá ezeket a termékeket és terményeket a forgalmazás előtt. Nyilván szándékosan senki nem okoz kárt, de a GMO közép- és hosszú távú hatásairól eddig nem készültek kellően kimerítő vizsgálatok. Ha a rendelet átmegy, már a rövid távú hatásokban sem lehetünk majd biztosak.

„Mindez messze nemcsak a hazai biogazdálkodók, vagy a Biokontroll véleménye. Számos holland, német, francia, olasz és más tudományos intézet figyelmeztet a veszélyre”

‒ tette hozzá a szakember.

Nagyon úgy néz ki, hogy a rendelet ezen formáját ellenzők egyetlen dolgot tehetnek: csatlakozhatnak a tagállamok állampolgárainak azon tömegéhez, akik írásban fejezik ki szándékukat és véleményüket a követhetetlen GMO-használat ellen. Ha sikerül elérni a kellő létszámot, a kötelező jelölés és ellenőrzés megtartása talán elérhető. Erre a levélírásra számos szervezet, így a Biokontroll is lehetőséget ad honlapján a https://www.biokontroll.hu/vedjuk-meg-a-gmo-mentes-mezogazdasagot/ címen, ahol a kezdeményezéshez csatlakozni kívánók azt is bejelölhetik, név szerint mely képviselőknek szeretnék elküldeni a levelet.

„Bízunk benne, hogy minél többen kifejtik majd ellenvéleményüket, mert ha a tervezet átmegy, olyan szellemet engedünk ki a palackból, amit nem lehet újra kontroll alá vonni. A GMO termelésben érintett nemzetközi cégek eddig is mindent megtettek az üzleti érdekeik érvényesülését gátló jogi biztosítékok lebontására. Reméljük, ezt a kísérletet is sikerül közösségi összefogással megakadályozni”

‒ zárta szavait Dr. Roszík Péter.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára

Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.

Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.

Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.

A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.

A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.

A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!