Ismét megrendezték a HuaweiTech4Value – ICT Day konferenciáját, amelyen a legújabb az oktatást, közlekedést, közigazgatást érintő digitalizációs folyamatokról esett szó.
Az eseményt Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter nyitotta meg, de felszólalt többek között Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős-, Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkár, Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és Joó István, a HIPA Befektetési Ügynökség vezérigazgatója is.
A fenntarthatóság és a digitalizáció két alapvető trend, amelyek kulcsszerepet játszanak az európai iparágak fejlődésében. A Huawei mint a világ egyik vezető infokommunikációs szolgáltatója számos olyan innovatív megoldást mutatott be Budapesten, az idei a Tech4Value – ICT Day konferenciája keretében, amelyek segítenek, hogy a digitalizált világban fokozni lehessen a versenyképességet és az adatbiztonságot. A rendezvényen részt vett ipari és kormányzati szereplők, valamint az egyetemi élet képviselői a különböző szektorok közötti kapcsolódási lehetőségeket is áttekintették a digitalizáltság növelése érdekében.
„Az elmúlt években sok kihívással és nehézséggel szembesült a Huawei – kezdte köszöntő beszédét Jin Yong, a Huawei Technologies európai régiójáért felelős kormányzati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója –, de itt vagyunk. Közel 100 milliárdos forgalmat értünk el tavaly globálisan és az európai gazdasághoz 12,3 milliárd euróval járultunk hozzá, s mintegy 140 ezer munkahely kötődik hozzánk. Magyarországnak ambiciózus digitalizációs tervei vannak, gazdasági kapcsolatai összekötik a Keletet a Nyugattal. A Huawei élenjáró infokommunikációs tapasztalataival igyekszik ebben részt venni”
– hangsúlyozta.
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter köszöntőjében elmondta:
„Gyors és sikeres digitális átállás nélkül nincs versenyképes magyar gazdaság. Éppen ezért jelöltük ki a Neumann János Program egyik fókuszterületeként a digitalizációt, amelynek nem csak a kutatásban és innovációban van kiemelt szerepe az új digitális technológiák fejlesztésén és alkalmazásán keresztül, de modern oktatás sem képzelhető el digitális megoldások nélkül, ezért erre is kiemelt hangsúlyt helyezünk. A Kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország a világ legjobb 10 innovátora közé kerüljön.”
„Ahhoz, hogy a technológiai adaptáció minél inkluzívabb legyen, elengedhetetlen a digitális infrastruktúra fejlesztése és a nyitottság előmozdítása. Versenyképességünk többek között két kulcsfontosságú területre összpontosít: a mesterséges intelligenciára és az elektromos autózásra. Ezek az iparágak nemcsak a jövőnket formálják, hanem gazdaságunk erősítéséhez is jelentősen hozzájárulnak”
– mondta el Fábián Gergely, iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár.
„A digitalizáció terjedésével a közlekedési rendszerek fejlesztései már nem kizárólag üzemekben vagy technológiai parkokban történnek: az intelligens mobilitás „laboratóriumaivá” a városi térségek válnak. A komplex városi-elővárosi térségek közlekedésfejlesztésében az előttünk álló évtizedben fontos szerepet játszik majd az automatizáció szintjének emelkedése és a megosztás alapú mobilitás szerepének növekedése. Mindennek alapja a közlekedés résztvevői közötti adatáramlás, kommunikáció és együttműködés”
– összegezte Nagy Bálint, közlekedésért felelős államtitkár.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke megjegyezte, hogy „a pénzügyi digitalizáció óriási lehetőség gazdaságunk számára. Az olcsóbb, gyorsabb, hatékonyabb pénzügyi közvetítés az egész társadalom számára komoly értéket teremt, ugyanakkor a technológiák fejlődésével megjelenő újtípusú visszaéléseket is megnyugtatóan kezelnünk kell.”
Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója előadásában elmondta, hogy egyre több vállalat választja Magyarországot kutatás-fejlesztési beruházása helyszínéül, és vele együtt a hazai egyetemekkel való együttműködést. Hozzátette: „egyre gyakoribb példa az is, hogy egy termelő vállalat első lépésben gyártókapacitással jelenik meg Magyarországon, később pedig szolgáltató, majd K+F tevékenységgel bővíti jelenlétét.” Joó István kiemelte, hogy ezek a beruházások nagymértékben járulnak hozzá a magyar gazdaság dimenzióváltásához, vagyis ahhoz, hogy a „Made in Hungary” időszakából az „Invented in Hungary” időszakába lépjen át az ország.
„A 4iG elkötelezett a magyarországi digitális infrastruktúra fejlesztése mellett, a következő években 150 milliárd forint beruházást terveznek a vezetékes és a mobilhálózatban, valamint 1,1 millió háztartást szeretnének gigabit alapú megoldással elérni. A 4iG jelentős befektetési programmal rendelkezik a műholdas szolgáltatások, a drónfejlesztés- és elhárítás, továbbá az optikai gerinchálózatok fejlesztése, és a védelmi ipar digitalizáció területén, ahol a beruházások során hazai és külföldi partnereire is támaszkodik majd a vállalatcsoport. Többek között a 4iG meglévő felhőszolgáltatása mellett, a Huaweijel közösen új közös felhőszolgáltatási platformot épít ki, amely a magyar vállalatok mellet a közszférát, továbbá a régióba települt kínai és távol-keleti nagyvállalatokat célozza majd szolgáltatásaival. – mondta Fekete Péter, a 4iG vezérigazgatója.”
A konferencia mellékrendezvényeként egy mobil kiállítótérben (Huawei Europe Enterprise Roadshow) a Huawei bemutatta legújabb, a digitális átállást támogató termékinnovációit a közlekedéstől az oktatásig, valamint a különböző iparágak és a közszféra számára optimalizált IKT-megoldásokat ismertetett.
„Az európai iparágak fejlődésének elősegítése érdekében folyamatosan fejlesztjük megoldásainkat, hogy elősegítsük a fenntartható, digitális átállást”
– mondta Jin Yong, a Huawei Technologies európai régiójáért felelős kormányzati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója.
„A Budapesten is bemutatott új, IKT-termékek és megoldások lehetővé teszik számunkra, hogy aktívan támogassuk partnereinket a legkülönbözőbb területeken, az egészségügytől kezdve az oktatáson át a kiskereskedelemig és a gyáriparig.”
Digitalizáció az élet minden területén
A Huawei kamionos kiállító terében számos fejlesztést mutatott be, amelyek különböző iparágak számára kínálnak optimalizált hálózati és adatközponti megoldásokat. Az oktatási szektorban például a Wi-Fi 7 technológia magas sávszélességet és kiváló teljesítményt biztosít az egyetemi oktatótermekben, miközben több hálózatot integrál egyetemi környezetben. A vállalat hálózati megoldásai előre lépést jelentenek a gyorsabb és stabilabb internetkapcsolat terén, amely ideális választás videokonferenciákhoz és VIP-felhasználók számára, hozzájárulva a jobb felhasználói élményhez és a hatékonyabb üzemeltetéshez.
A gyártási iparágban a Huawei SD-Branch megoldása egyszerűsíti a hálózati infrastruktúrát kis- és közepes méretű irodák számára, lehetővé téve akár 20.000 fiók kezelését egyetlen hálózaton keresztül. Ezáltal csökkenti a költségeket és növeli a hatékonyságot vállalati környezetben.
A logisztikai szektorban bemutatott megoldások közül kiemelkedik az a technológia, amely egy közös képernyőn áttekinthetővé teszi és irányítja az öt közlekedési szektor (vasút, metró, repülés, úthálózat és kikötők) főbb jellemzőit és adatait. Ennek köszönhetően az iparági szereplők és partnerek könnyedén reagálhatnak az aktuális piaci igényekre és tulajdonságokra, optimalizálva ezzel a szolgáltatások és infrastruktúra működését.
Az innovációk között szerepel továbbá egy intelligens IT-megoldás, amely lehetővé teszi kisebb adatközpontok gyors és egyszerű telepítését, hatékony figyelését és a hálózati hibák gyors azonosítását és megoldását. Az orvosi képalkotó központok számára kifejlesztett technológia segítségével rendkívül gyors és hatékony képfeldolgozást tesz lehetővé, elősegítve ezzel az orvosi diagnosztika és kutatások hatékonyságának növelését.
Az okos üzletek számára optimalizált hálózati és adatközponti megoldások pedig széleskörű felhasználhatóságot biztosítanak, ezáltal támogatják a kiskereskedelmi ágazat digitális átalakulását és hatékony működését.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A félvezető technológiát felvonultató eszköz strapabíróbb és ezerszer gyorsabb a hagyományos társainál.
Az olyan iparágakban, mint az élelmiszer- és italgyártás, az intralogisztika vagy a gépipar nagy teljesítményű motorokat használnak például szállítószalagok meghajtására, berendezések elindítására. Ezek meghibásodása esetén komoly károk keletkezhetnek, így a számukra energiát közvetítő motorindítók fontos szerepet töltenek be az üzemekben: ezeknek kell védelmet nyújtani a túlterhelés és a zárlatok ellen is. Az élelmiszeriparban pedig, ahol a szigorú higiénia miatt gyakran kell a szállítószalag-rendszereket magasnyomású mosással tisztítani, a víz könnyen tud zárlatot okozni, ami költséges leállásokhoz vezet.
Ezek megelőzésére kínál megoldást a Siemens új, a zárlati áramot a korábbiaknál akár ezerszer gyorsabban érzékelő SIMATIC 200SP e-Starter motorindítója, ami hiba esetén 4 µs (mikroszekundum) alatt lekapcsolja a berendezéseket. Ezt az ultragyors és a megszakítókhoz vagy biztosítékokhoz képest gyakorlatilag kopásmentes kapcsolást az teszi lehetővé, hogy az új indító félvezető technológiát alkalmaz, szilícium-karbid fémoxid félvezető (SiC MOSFET) tranzisztorokkal.
Így, miután a zárlat okát megszüntették, az eszköz azonnal újraindítható, és korlátlan zárlati lekapcsolást kínál. Azaz a korábbi gyakorlattal ellentétben nincs szükség az eszköz cseréjére vagy tartalékalkatrész beszerzésére, és növelhető az üzem rendelkezésre állása.
A diagnosztikai funkciókkal ellátott, minimális helyigényű és egyszerűen telepíthető eszköz integrált a Siemens fejlesztői környezetével (Totally Integrated Automation – TIA), illetve EcoTech minősítéssel rendelkezik. Ez utóbbi, a legzöldebb megoldásoknak járó, céges fenntarthatósági minősítést a motorindító az anyagfelhasználás minimalizálása, illetve az eszköz energiahatékonysága és a tartóssága miatt kapta meg.
Az új motorindító a hazai piacon is elérhető.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Új fejlesztés: az energiahatékonyságot és a munkabiztonságot is szolgálja az intelligens, elektromos rásegítő hajtású komissiózó kocsi
Intelligens, elektromos rásegítő hajtású komissiózó kocsi fejlesztése történt meg abban a projektben, amelyet a KLS-2000 Ipari és Kereskedelmi Kft. valósított meg a Széchenyi Terv Plusz program, ezen belül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében.
A cég erre 199,76 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összköltségének 62.94%-a. Alvállalkozóként az Universitas-Győr Nonprofit Kft. a Széchenyi István Egyetem kutatóinak bevonásával részt vett a villamos hajtás- és irányítórendszer fejlesztésében. A két és fél éve kezdődött projekt 2024. november 15-én zárul.
A GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00213 azonosítószámú projekt során fejlesztett elektromos, ember-gép együttműködést megvalósító, rásegítő hajtás révén a gyártórendszerekben használatos nagy tömegű komissiózó kocsikkal energiahatékony, ergonomikus és biztonságos anyagmozgatás valósítható meg.
Az európai autógyárakban telephelyenként több száz, de gyármérettől függően akár több ezer olyan terület van, ahol nagy tömegű komissiózó kocsikkal történik az áruk begyűjtése és leadása a gyártórendszer megfelelő pontjain. Ezeket a járműveket a komissiózó zóna és a gyártósorok között általában elektromos vagy más módon hajtott targoncákkal vontatják, igény szerint egyszerre többet is összekapcsolva. A komissiózó kocsik össztömege a termékek tömegétől, darabszámától és a kocsi alapszerkezetétől függően nehezebb áruk/termékek esetén a másfél tonnát is eléri. Ezeket a depózás után közvetlenül a gyártósorokhoz, sokszor 100-150 méter távolságba kell egyenként, kézi erővel mozgatni, ami gyakran több munkás segítségével történik.
Erre a problémára egy új, innovatív módon vezérelhető differenciál-hajtáslánc fejlesztése valósult meg Vecsésen, amely kiküszöböli a piacon elérhető szervohajtások erős kompromisszumait, hátrányait. A fejlesztett rendszer nyomatékérzékeny karok segítségével képes 5 kilométer/óra sebességig rásegíteni az emberi erő által kifejtett mozgatóerőre, emellett vontatható és a komissiózóállomásokon töltőkön dokkolható is. A rendszer több olyan új megoldást tartalmaz, amely az energiahatékonyságot és a munkabiztonságot is jelentős mértékben javítja, illetve olyan új funkcióknak enged teret, amelyek illeszkednek az ipar 4.0 (és a majdani ipar 5.0) gyártástechnológiai trendekhez.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A Samsung a Carbon Trusttal és egyéb nagy technológiai vállalatokkal együttműködve új módszertant vezetett be a csatlakoztatott eszközök, például a laptopok és a hangszórók használata során keletkező káros anyag kibocsátás és kibocsátás-csökkentések mérésére.
A módszertan bevezetése hozzátartozik a Samsung részvételéhez a Decarbonizing the Use-Phase of Connected Devices (DUCD) (A csatlakoztatott eszközök használati fázisának karbonsemlegesítése) kezdeményezésben. A vállalat a Carbon Trusttal, az Amazonnal, a Microsofttal és a Sky-jal közösen fogott össze azért, hogy csökkentse az internethez csatlakoztatott elektromos és elektronikai eszközök használat közbeni energiafogyasztásából eredő üvegházhatású gázkibocsátást.
Ezek a szervezetek különösen a használati fázisra összpontosítanak, mivel egy termék – a teljes életciklusát tekintve – jellemzően ebben a szakaszban termeli a legtöbb szén-dioxidot. A csatlakoztatott eszközök világszerte jelenleg körülbelül 500 terrawattóra (TWh) energiát igényelnek évente, amely megközelíti Franciaország teljes energiafelhasználását. A technológiai iparnak ezért kiemelten fontos, hogy felmérhesse és elszámolhasson a termékek szén-dioxid-kibocsátásával, valamint megoldásokat találjon az eszközök használata általi kibocsátás csökkentésére.
Az új módszertan iránymutatást adhat a vállalatoknak, hogyan értékeljék a felhasználók eszközeiből származó adatok alapján a kibocsátás mértékét, ezáltal növelve a jelentések pontosságát, amelyek eddig a jelenlegi kibocsátási elszámolásokban használt üzemidő-előrejelzéseken alapultak. A technológiai cégek a módszertan alkalmazása során elért káros anyag kibocsátáscsökkentését is elszámolhatják majd.
A felhasználás során keletkező kibocsátások éves jelentése és a kibocsátáscsökkentésről szóló kimutatás átláthatóbbá teszi a kommunikációt a felhasználókkal, és arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy akár a felhasználási időszakban is csökkentsék a kibocsátást. Az adatok szabványosítása és pontossága arra motiválhatja őket, hogy újszerű megoldásokkal csökkenthessék eszközeik széndioxid-kibocsátását.
A Samsung közreműködik az új DUCD-módszertan bevezetésében, amely az új energiatakarékos módszerek megtalálása iránti elkötelezettségének része. Ezen újítások közé tartozik a SmartThings Energy funkció, amellyel a felhasználók nyomon követhetik energiafelhasználásukat és jobb energiahatékonysági döntéseket hozhatnak. Csakúgy mint az AI energia mód, amely a felhasználási szokások és az energiaköltség figyelembevételével segíthet az energiafelhasználás előnyösebb kezelésében.
„Eszközeink életciklusuk során a használati fázisban bocsátják ki a legtöbb széndioxidot, a méréssel pedig jelentősen tehetünk a kibocsátás kezeléséért és csökkentéséért – mondta Inhee Chung, a Samsung vállalati fenntarthatósági központjának alelnöke. – A Samsung klímastratégiájának kulcsfontosságú része, hogy a felhasználókat bevonja az energiatakarékos megoldásokba, és alig várjuk, hogy a DUCD módszertanán keresztül bemutathassuk, hogy a SmartThings felülettel és annak AI energia módjával hogyan követhetik nyomon és csökkenthetik csatlakoztatott eszközeik energiafelhasználását.”
„Az összekapcsolt eszközök egyre fontosabbak mindennapi életünkben, ezért fontos, hogy a technológiai ipar kulcsszereplőivel közösen kezdhessük meg a felhasználás során keletkező kibocsátás kezelését. Ez az együttműködés egy olyan lényegesen hatékonyabb megközelítést tett lehetővé, amellyel kiszámíthatjuk és rögzíthetjük az összekapcsolt eszközökből származó széndioxid-kibocsátást és az elért csökkentéseket, valamint a kibocsátások kezelésére irányuló erőfeszítéseink alapjául szolgálhat ezen a kihívásokkal teli területen”
– mondta Felix Prettejohn, a Carbon Trust vezető tanácsadója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!