Ipar

Új megoldásokat mutatott be a Huawei a digitális átállás felgyorsítására

Ismét megrendezték a Huawei Tech4Value – ICT Day konferenciáját, amelyen a legújabb az oktatást, közlekedést, közigazgatást érintő digitalizációs folyamatokról esett szó.

Az eseményt Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter nyitotta meg, de felszólalt többek között Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős-, Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkár, Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és Joó István, a HIPA Befektetési Ügynökség vezérigazgatója is.

A fenntarthatóság és a digitalizáció két alapvető trend, amelyek kulcsszerepet játszanak az európai iparágak fejlődésében. A Huawei mint a világ egyik vezető infokommunikációs szolgáltatója számos olyan innovatív megoldást mutatott be Budapesten, az idei a Tech4Value – ICT Day konferenciája keretében, amelyek segítenek, hogy a digitalizált világban fokozni lehessen a versenyképességet és az adatbiztonságot. A rendezvényen részt vett ipari és kormányzati szereplők, valamint az egyetemi élet képviselői a különböző szektorok közötti kapcsolódási lehetőségeket is áttekintették a digitalizáltság növelése érdekében.

„Az elmúlt években sok kihívással és nehézséggel szembesült a Huawei – kezdte köszöntő beszédét Jin Yong, a Huawei Technologies európai régiójáért felelős kormányzati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója –, de itt vagyunk. Közel 100 milliárdos forgalmat értünk el tavaly globálisan és az európai gazdasághoz 12,3 milliárd euróval járultunk hozzá, s mintegy 140 ezer munkahely kötődik hozzánk. Magyarországnak ambiciózus digitalizációs tervei vannak, gazdasági kapcsolatai összekötik a Keletet a Nyugattal. A Huawei élenjáró infokommunikációs tapasztalataival igyekszik ebben részt venni”

– hangsúlyozta.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter köszöntőjében elmondta:

„Gyors és sikeres digitális átállás nélkül nincs versenyképes magyar gazdaság. Éppen ezért jelöltük ki a Neumann János Program egyik fókuszterületeként a digitalizációt, amelynek nem csak a kutatásban és innovációban van kiemelt szerepe az új digitális technológiák fejlesztésén és alkalmazásán keresztül, de modern oktatás sem képzelhető el digitális megoldások nélkül, ezért erre is kiemelt hangsúlyt helyezünk. A Kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország a világ legjobb 10 innovátora közé kerüljön.”

„Ahhoz, hogy a technológiai adaptáció minél inkluzívabb legyen, elengedhetetlen a digitális infrastruktúra fejlesztése és a nyitottság előmozdítása. Versenyképességünk többek között két kulcsfontosságú területre összpontosít: a mesterséges intelligenciára és az elektromos autózásra. Ezek az iparágak nemcsak a jövőnket formálják, hanem gazdaságunk erősítéséhez is jelentősen hozzájárulnak”

– mondta el Fábián Gergely, iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár.

„A digitalizáció terjedésével a közlekedési rendszerek fejlesztései már nem kizárólag üzemekben vagy technológiai parkokban történnek: az intelligens mobilitás „laboratóriumaivá” a városi térségek válnak. A komplex városi-elővárosi térségek közlekedésfejlesztésében az előttünk álló évtizedben fontos szerepet játszik majd az automatizáció szintjének emelkedése és a megosztás alapú mobilitás szerepének növekedése. Mindennek alapja a közlekedés résztvevői közötti adatáramlás, kommunikáció és együttműködés”

– összegezte Nagy Bálint, közlekedésért felelős államtitkár.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke megjegyezte, hogy „a pénzügyi digitalizáció óriási lehetőség gazdaságunk számára. Az olcsóbb, gyorsabb, hatékonyabb pénzügyi közvetítés az egész társadalom számára komoly értéket teremt, ugyanakkor a technológiák fejlődésével megjelenő újtípusú visszaéléseket is megnyugtatóan kezelnünk kell.”

Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója előadásában elmondta, hogy egyre több vállalat választja Magyarországot kutatás-fejlesztési beruházása helyszínéül, és vele együtt a hazai egyetemekkel való együttműködést. Hozzátette: „egyre gyakoribb példa az is, hogy egy termelő vállalat első lépésben gyártókapacitással jelenik meg Magyarországon, később pedig szolgáltató, majd K+F tevékenységgel bővíti jelenlétét.” Joó István kiemelte, hogy ezek a beruházások nagymértékben járulnak hozzá a magyar gazdaság dimenzióváltásához, vagyis ahhoz, hogy a „Made in Hungary” időszakából az „Invented in Hungary” időszakába lépjen át az ország.

„A 4iG elkötelezett a magyarországi digitális infrastruktúra fejlesztése mellett, a következő években 150 milliárd forint beruházást terveznek a vezetékes és a mobilhálózatban, valamint 1,1 millió háztartást szeretnének gigabit alapú megoldással elérni. A 4iG jelentős befektetési programmal rendelkezik a műholdas szolgáltatások, a drónfejlesztés- és elhárítás, továbbá az optikai gerinchálózatok fejlesztése, és a védelmi ipar digitalizáció területén, ahol a beruházások során hazai és külföldi partnereire is támaszkodik majd a vállalatcsoport. Többek között a 4iG meglévő felhőszolgáltatása mellett, a Huaweijel közösen új közös felhőszolgáltatási platformot épít ki, amely a magyar vállalatok mellet a közszférát, továbbá a régióba települt kínai és távol-keleti nagyvállalatokat célozza majd szolgáltatásaival. – mondta Fekete Péter, a 4iG vezérigazgatója.”

A konferencia mellékrendezvényeként egy mobil kiállítótérben (Huawei Europe Enterprise Roadshow) a Huawei bemutatta legújabb, a digitális átállást támogató termékinnovációit a közlekedéstől az oktatásig, valamint a különböző iparágak és a közszféra számára optimalizált IKT-megoldásokat ismertetett.

„Az európai iparágak fejlődésének elősegítése érdekében folyamatosan fejlesztjük megoldásainkat, hogy elősegítsük a fenntartható, digitális átállást”

– mondta Jin Yong, a Huawei Technologies európai régiójáért felelős kormányzati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója.

„A Budapesten is bemutatott új, IKT-termékek és megoldások lehetővé teszik számunkra, hogy aktívan támogassuk partnereinket a legkülönbözőbb területeken, az egészségügytől kezdve az oktatáson át a kiskereskedelemig és a gyáriparig.”

Digitalizáció az élet minden területén

A Huawei kamionos kiállító terében számos fejlesztést mutatott be, amelyek különböző iparágak számára kínálnak optimalizált hálózati és adatközponti megoldásokat. Az oktatási szektorban például a Wi-Fi 7 technológia magas sávszélességet és kiváló teljesítményt biztosít az egyetemi oktatótermekben, miközben több hálózatot integrál egyetemi környezetben. A vállalat hálózati megoldásai előre lépést jelentenek a gyorsabb és stabilabb internetkapcsolat terén, amely ideális választás videokonferenciákhoz és VIP-felhasználók számára, hozzájárulva a jobb felhasználói élményhez és a hatékonyabb üzemeltetéshez.

A gyártási iparágban a Huawei SD-Branch megoldása egyszerűsíti a hálózati infrastruktúrát kis- és közepes méretű irodák számára, lehetővé téve akár 20.000 fiók kezelését egyetlen hálózaton keresztül. Ezáltal csökkenti a költségeket és növeli a hatékonyságot vállalati környezetben.

A logisztikai szektorban bemutatott megoldások közül kiemelkedik az a technológia, amely egy közös képernyőn áttekinthetővé teszi és irányítja az öt közlekedési szektor (vasút, metró, repülés, úthálózat és kikötők) főbb jellemzőit és adatait. Ennek köszönhetően az iparági szereplők és partnerek könnyedén reagálhatnak az aktuális piaci igényekre és tulajdonságokra, optimalizálva ezzel a szolgáltatások és infrastruktúra működését.

Az innovációk között szerepel továbbá egy intelligens IT-megoldás, amely lehetővé teszi kisebb adatközpontok gyors és egyszerű telepítését, hatékony figyelését és a hálózati hibák gyors azonosítását és megoldását. Az orvosi képalkotó központok számára kifejlesztett technológia segítségével rendkívül gyors és hatékony képfeldolgozást tesz lehetővé, elősegítve ezzel az orvosi diagnosztika és kutatások hatékonyságának növelését.

Az okos üzletek számára optimalizált hálózati és adatközponti megoldások pedig széleskörű felhasználhatóságot biztosítanak, ezáltal támogatják a kiskereskedelmi ágazat digitális átalakulását és hatékony működését.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:átállás digitális gazdaság ipar megoldás

Up Next

Áttörést ért el a Continental a szoftveralapú járművek terén: élesben tesztelik szuperszámítógépüket

Don't Miss

Korábban érkezik idén a hazai dinnye

Ipar

Energiaintelligencia: a jövő energiarendszere előre lát és cselekszik

Mi történik, ha egyszerre nő meg az áramfogyasztás és válik bizonytalanná a termelés? Az energiarendszernek ilyenkor gyorsan kell alkalmazkodnia, amihez a rendelkezésre álló kapacitások mellett pontos adatokra, előrejelzésre és összehangolt irányításra is szükség van.

Az energiaintelligencia ebben hozhat áttörést: az összekapcsolt energetikai rendszerek felismerhetik a kialakuló problémákat, támogathatják azok megelőzését, és szükség esetén automatizáltan is beavatkozhatnak. Erről a technológiai szemléletváltásról beszélt Veres Zsolt, a Schneider Electric magyarországi országigazgatója egy októberi szakmai konferencián, Budapesten.

Az épületek és a közlekedés villamosítása, valamint az adatközpontok terjedése átalakítja a villamosenergia-felhasználást. A mesterséges intelligencia térnyerése is növeli a számítási kapacitások iránti igényt, és ezzel az energiafogyasztást. Ugyanez a technológia azonban az energiarendszer működtetésében is új lehetőségeket nyit: segíthet előre jelezni a változásokat, összehangolni a termelést és a fogyasztást, illetve gyorsabban reagálni az eltérésekre. A kihívás ezért a termelőkapacitások bővítésénél jóval összetettebb. Az új energiaforrásokat olyan hálózathoz kell kapcsolni, amely képes kezelni a változó terhelést, a megújulók visszatáplálását és az energiatárolást. Ehhez a termelési, átviteli és elosztási oldal fejlesztését együtt kell megtervezni.

„A hálózat az energiaátmenet idegrendszere: összeköti a termelőket és a fogyasztókat, és biztosítja, hogy az áram ott és akkor álljon rendelkezésre, ahol és amikor szükség van rá. A termelési kapacitások fejlesztése és diverzifikálása mellett legalább akkora figyelmet kell fordítanunk a hálózatok korszerűsítésére és intelligens irányítására. A beruházások akkor lesznek jövőállók, ha a teljes rendszer működését javítják”

– hangsúlyozta Veres Zsolt.

A hibajelzéstől az önálló beavatkozásig

A hagyományos működésben a felügyeleti rendszerek jelzik az eltéréseket, az üzemeltetők pedig a rendelkezésükre álló információk alapján döntenek a beavatkozásról. Ha az adatok egymástól elkülönülő rendszerekben találhatók, a helyzet értékelése és a válaszlépések összehangolása is időt igényel.

Az energiaintelligenciához vezető első lépés ezért az egységes helyzetkép kialakítása. Az energia-, folyamat- és vállalati adatok összekapcsolásával láthatóvá válhat, hogyan hatnak egymásra a hálózat vagy egy létesítmény különböző részei. Ezt egészíti ki az iparági szaktudás és a digitális iker, vagyis a berendezések és rendszerek virtuális másolata, amely a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig és karbantartásig folyamatosan új információkkal bővül. Ezek együttes alkalmazásával a mesterséges intelligencia a működés minden szintjén segítheti az előrejelzést, az irányítást és az optimalizálást. A technológiai váltás négy területen hozhat előrelépést. A hibák utólagos jelzését előrejelzés és megelőzés, az elkülönült rendszereket egységes helyzetkép, a kézi vezérlést autonóm műveletek válthatják fel. Egyes automatizált irányítási feladatoknál pedig a percekben mérhető válaszidő milliszekundumokra rövidülhet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy létesítmény rendszerei már a kialakuló problémára utaló jeleket is felismerhetik, és még a hiba bekövetkezése előtt kezdeményezhetnek beavatkozást. Ha a problémát nem sikerül megelőzni, az automatizált reakció gyorsíthatja annak kezelését. Ez a képesség különösen fontossá válik, amikor a fogyasztás és a termelés gyorsan változik, és rövid idő alatt kell helyreállítani az egyensúlyt.

A beruházások értékét az együttműködésük adja

A Schneider Electric szerint az energiaintelligencia szemléletét már a fejlesztések tervezésekor érdemes érvényesíteni. A termelőkapacitások, a hálózatok, a tárolás és a fogyasztás összehangolt fejlesztésével olyan ökoszisztéma alakítható ki, amelyben az adatok, a mesterséges intelligencia és az emberek közösen támogatják a megbízható működést.

Magyarországon az energiarendszer megújítását támogató uniós források lehetőséget teremtenek erre az összehangolt fejlesztésre. Veres Zsolt szerint a cél olyan infrastruktúra kiépítése, amely a termeléstől a felhasználásig egységben kezeli az energiaellátást. Az energiaintelligencia így a hálózatok mellett az ipari üzemek, az épületek, az adatközpontok és az otthonok hatékonyabb működését is szolgálhatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A hulladék energetikai hasznosítása jelenti a jövőt

„Kína megmutatja, hogy a hulladékból történő energiatermelés jelenti a jövőt” – állítja a WtERT®. A Shek Kwu Chau létesítmény a technológia alkalmazásának egyik kiemelkedő példája. - Kép forrása: yes or no Media GmbH

„Kína bizonyítja, hogy a hulladék energetikai hasznosítása jelenti a jövőt” – jelentette ki a Global Waste-to-Energy Research and Technology Council egy szakmai konferencián. Az ázsiai ország ezen a területen nemzetközi referenciának számít: több mint 1100 létesítményével a világ beépített hulladékhasznosítási kapacitásának több mint felét képviseli.

A fejlődés jelentős figyelmet kap, és egyre inkább meghatározza a jövőbiztos hulladékgazdálkodási stratégiákról szóló szakmai párbeszédet.

Tudományos eredmények és gyakorlati tapasztalatok

„A vita eldőlt: a hulladék energetikai hasznosítása működik. A technológia nagy léptékben is alkalmazható, és kézzelfogható eredményeket hoz. Kína megmutatja, hogy a hulladékból történő energiatermelés jelenti a jövőt – a lerakásnál tisztább, intelligensebb és költséghatékonyabb megoldást kínál”

– foglalta össze álláspontját a Global Waste-to-Energy Research and Technology Council (WtERT®) a hulladék energetikai hasznosításával foglalkozó, 2025-ben a kínai Hszianban megrendezett szakmai konferencián.[1]

A WtERT® nemzetközi kutatási hálózatként és szakmai agytrösztként működik, a New York-i Columbia Egyetem Earth Engineering Center központjához kapcsolódva. A szervezet az akadémiai szféra, az ipar és a kormányzati intézmények szakértőit fogja össze, hogy megoldásokat dolgozzon ki a globális hulladékgazdálkodási és energetikai kihívásokra.

Kína a hulladék energetikai hasznosításának legnagyobb piaca

A WtERT® szerint Kína ma a hulladék energetikai hasznosításának nagy léptékű megvalósításában vezető referenciapiacnak számít. Az országban több mint 1135 hulladékégető létesítmény működik, ezzel a világ legnagyobb ilyen infrastruktúrájával rendelkezik.

A létesítmények naponta mintegy 1,1 millió tonna hulladékot dolgoznak fel. Ez a mennyiség hozzávetőleg 55 000, egyenként teljesen megrakott teherautó rakományának felel meg.[2] A beépített teljesítmény eléri a 27 000 MW-ot.[3] Ez éves szinten körülbelül 236,5 terawattóra (TWh) energiatermelésnek felel meg az elméleti, teljes kihasználtságon alapuló számítás szerint.[4] Ez a mennyiség hozzávetőleg 79 millió háztartás éves villamosenergia-ellátásának felelne meg,[5] vagy 27 atomerőmű éves termelésével lenne egyenértékű.[6]

A WtERT® értékelése szerint ez a lépték azt mutatja, hogy a modern, hulladékból energiát előállító rendszerek műszakilag megbízhatóan működtethetők, kibocsátásuk ellenőrzés alatt tartható, és gazdaságilag is életképesek lehetnek. Kína így a technológia nagy léptékű alkalmazhatósága, környezeti teljesítménye és költséghatékonysága szempontjából is mintaként szolgálhat.[7]

Növekvő piaci lehetőségek

A technológiai fejlődéssel párhuzamosan a hulladék energetikai hasznosításának gazdasági jelentősége is növekszik. A globális hulladékbólenergia-piac értékét 2025-ben mintegy 11,8 milliárd amerikai dollárra becsülték, és a prognózisok szerint 2035-re elérheti a 15,9 milliárd dollárt.[8] Ez az összeg a NASA 2025-ös költségvetésének közel kétharmadával egyenértékű.[9]

A piac bővülésének fő hajtóerői közé tartozik a városi hulladékmennyiség növekedése, a támogató szabályozási környezet, valamint a hulladékból történő energiatermelés egyre szorosabb integrációja a körforgásos gazdaság koncepciójába.

Elemzések arra is rámutatnak, hogy a hulladék energetikai hasznosítása hosszú távon gazdasági előnyöket kínálhat, ha a hulladéklerakással járó környezeti és egészségügyi költségeket is figyelembe vesszük. Ezek közé tartozik többek között a metánkibocsátás, a csurgalékvíz kezelése és a területfoglalás.[10]

Szabályozási besorolás az EU taxonómiai rendeletében

A technológia szabályozási szempontból is egyre nagyobb jelentőséget kap. A hulladékhierarchia betartása mellett a hulladék energetikai hasznosítása környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységként is értelmezhető az EU taxonómiai rendelete alapján, amely az Európai Unió fenntartható gazdasági tevékenységeket osztályozó rendszere.

Erre a következtetésre jutott az EU taxonómiai rendeletének jogi elemzése, amelyet a német hulladékgazdálkodási, vízügyi és nyersanyag-ipari szövetség (BDE) felkérésére, az európai hulladékgazdálkodási ernyőszervezet, a FEAD megbízásából készítettek el.[11]

A tanulmányok megállapításai a gyakorlati tapasztalatokkal is összhangban állnak: Kína, Japán, Szingapúr és Svédország példája azt mutatja, hogy az energiatermeléssel összekapcsolt termikus hulladékkezelés a fenntartható körforgásos gazdaság egyik releváns elemének tekinthető. A technológia emellett a befektetők és a döntéshozók számára is fontos jelzés lehet.

Források és hivatkozások

[1] WtERT® – The debate is over: Waste-to-Energy works. It scales. It delivers. China proves that WtE is the future.

https://wtert.org/the-debate-is-over-waste-to-energy-works-it-scales-it-delivers-china-proves-that-wte-is-the-future-cleaner-smarter-and-cheaper-than-landfills/

[2] Modellfeltevés: egy teljesen megrakott teherautó 20 tonna hulladékot szállít.

[3] WtERT® – a beépített teljesítményre vonatkozó adat, lásd az [1] hivatkozást.

[4] Modellalapú számítás: 27 000 MW × 24 óra/nap × 365 nap/év ≈ 236 520 000 MWh ≈ 236,5 TWh.

[5] Háztartási villamosenergia-ellátásra vonatkozó egyenérték: 236,5 TWh ÷ évi 3 MWh/háztartás ≈ 78,8 millió háztartás.

[6] Atomerőművi termelésre vonatkozó egyenérték: 236,5 TWh ÷ évi 8,76 TWh/1 GW teljesítményű atomerőmű ≈ 27 reaktor.

[7] WtERT® – a technológia méretezhetőségére, környezeti teljesítményére és költséghatékonyságára vonatkozó állítások, lásd az [1] hivatkozást.

[8] Global Growth Insights – Waste-to-Energy (WtE) Market.

https://www.globalgrowthinsights.com/market-reports/waste-to-energy-wte-market-101443

[9] Space.com – a NASA 2025-ös költségvetési javaslata.

https://www.space.com/nasa-white-house-2025-budget-request

[10] ScienceDirect – a hulladéklerakás és a hulladékkezelési alternatívák környezeti, illetve gazdasági hatásainak elemzése.

https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0956053X17303057

[11] BDE – Waste-to-Energy und die Taxonomie-Verordnung.

https://www.bde.de/presse/waste-to-energy-taxonomie-verordnung

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Jelentős fenntarthatósági eredményekről számolt be a Schneider Electric a harmadik negyedévben

Kilenc hónappal az Impact 2030 fenntarthatósági program elindítását követően a Schneider Electric jelentős előrelépést ért el fenntarthatósági céljai megvalósításában. A világ egyik vezető energiatechnológiai vállalatának Impact-pontszáma a harmadik negyedév végére elérte a 4,04-es értéket, így jó úton halad az idei évre kitűzött 4,20/10-es cél teljesítése felé. A vállalatcsoport célja, hogy 2030-ra elérje a maximális, 10/10-es pontszámot.

A Schneider Electric a fenntarthatósági program mind a négy stratégiai pillérében előrelépett. Saját működésének fejlesztése mellett termékeivel és megoldásaival, az értékláncában megvalósuló együttműködésekkel, valamint munkatársai és a helyi közösségek támogatásával is hozzájárult a fenntarthatósági célok eléréséhez.

A 2026. harmadik negyedévi fenntarthatósági eredmények

I. A világ elektrifikálása

A vállalat célja, hogy úttörő megoldások fejlesztésével, az elektrifikáció és a digitalizáció előmozdításával az energiatechnológiai átalakulás élére álljon. Az új megoldásokat először saját működésében alkalmazza, majd széles körben is elérhetővé teszi.

A Schneider Electric a harmadik negyedévben is folytatta működésének dekarbonizációját: az 1. és 2. körbe tartozó CO₂-kibocsátása 83 százalékkal csökkent a 2017-es szinthez képest.

2026 első kilenc hónapjában a vállalat megoldásai összesen 211 millió MWh energiamegtakarítást, illetve más energiaforrások villamos energiával történő kiváltását tették lehetővé az ügyfelek számára. A COP31 klímakonferencia elnöksége azt szorgalmazza, hogy a villamos energia részaránya a világ végső energiafelhasználásában a jelenlegi, valamivel 20 százalék feletti szintről 2035-re 35 százalékra emelkedjen. A Schneider Electric energiatechnológiai fejlesztéseivel támogatja ezt a törekvést és az elektrifikáció felgyorsítását, megoldásaival segíti ügyfeleit a hatékonyabb és fenntarthatóbb energiafelhasználásban, ezzel is erősítve versenyképességüket, alkalmazkodóképességüket és növekedési lehetőségeiket.

A vállalat 2018 óta összesen 943 millió tonna CO₂-kibocsátás csökkentésében és elkerülésében segítette ügyfeleit.

default

II. Iparágunk újragondolása

A Schneider Electric a teljes értéklánc bevonásával kíván magasabb követelményeket meghonosítani az iparágban. Ennek érdekében újragondolja termékei tervezését, beszerzéseit és piaci népszerűsítését, beszállítóival pedig a tisztességes munkakörülmények biztosításán és a kibocsátások csökkentésén dolgozik együtt.

A vállalat a harmadik negyedévben az értéklánc egészében felgyorsította fenntarthatósági törekvéseinek megvalósítását.

A beszállítói dekarbonizáció terén szerzett egy évtizedes tapasztalatára építve a Schneider Electric tovább bővíti a Zero Carbon Pathway (TZCP) programot. A program követelményeinek megfelelő beszállítók száma az első félév végi 15-ről a harmadik negyedév végére a kilencszeresére, 135-re emelkedett. Ezzel a vállalat közelebb került ahhoz a céljához, hogy 2030-ra 1500 beszállító teljesítse az elvárásokat.

A követelmények három területre terjednek ki: a működésből adódó, 1. és 2. körbe tartozó kibocsátások számszerűsítésére, kibocsátáscsökkentési célok elfogadására, valamint a közvetett kibocsátások kiszámítására a termékek karbonlábnyoma és/vagy a vállalati szintű, 3. körbe tartozó kibocsátások alapján. Az előrelépést a 2026-ban több mint 1200 beszállító számára elérhetővé tett, mesterséges intelligenciával támogatott digitális eszközök és az intenzív szakmai együttműködés segítette. Ennek részeként három kontinens kilenc városában tíz intenzív beszállítói képzést, több mint 250 élő szakmai konzultációt és mintegy 35 helyszíni felülvizsgálatot tartottak.

A programban vizsgált anyagok és alkatrészek körében 22 százalékra nőtt a környezeti és társadalmi követelményeknek megfelelő anyagok aránya. Az értékelés az acélra, az alumíniumra, a hőre lágyuló műanyagokra, az elektronikai és villamos alkatrészekre, valamint a csomagolóanyagokra terjed ki. A szempontok között szerepel az anyagok előállításához kapcsolódó alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás, a körforgásos gazdaság elveinek érvényesítése és a felelős ellátásilánc-gyakorlat. A 2025-ös, 19 százalékos kiinduló értékhez képest elért növekedés újabb lépés a 2030-ra kitűzött 50 százalékos arány felé.

A körforgásos gazdaságot támogató szolgáltatásokkal ellátott eszközök össztömege a 2025 végi érték 1,2-szeresére nőtt. A mutató az ügyfelek tulajdonában lévő olyan Schneider Electric-berendezések tömegét méri, amelyek élettartamát rendszeres karbantartással, alkatrészellátással, visszavétellel vagy felújítással segítik meghosszabbítani. A vállalat célja, hogy ezt az értéket 2030-ra megduplázza.

III. Hozzuk ki a legtöbbet az emberekből

A Schneider Electric az energiához való hozzáférés kiterjesztésével, a készségek fejlesztésével és új lehetőségek megteremtésével kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a fejlődés előnyeiből mindenki részesülhessen.

Az elektrifikáció felgyorsulásával és az egyre összetettebb energetikai és ipari rendszereket átalakító mesterséges intelligencia térnyerésével a vállalat továbbra is kiemelt figyelmet fordít az energiatechnológia fejlődéséhez szükséges munkatársi tudás és készségek fejlesztésére. A vállalat egészére kiterjedő mesterségesintelligencia-képzési kezdeményezés keretében 2025-ben több mint 142 ezer munkatárs végezte el a témával kapcsolatos alapozó képzéseket. Erre építve 2026 első kilenc hónapjában a munkatársak 82 százaléka teljesítette az idei évre kijelölt energiatechnológiai továbbképzéseket.

A Schneider Electric a helyi közösségekben is támogatja a fejlődést: 2009 óta 69 millió embert segített hozzá fenntartható forrásból származó villamos energiához. Ez 1,9 millióval több az első félév végén elért eredménynél.

A vállalat 2009 óta 1,5 millió fiatalt segített az elektrifikáció és a fenntarthatóság előmozdításához szükséges készségek elsajátításában. Ez a létszám az első félév vége óta további 90 ezer fővel bővült. A Schneider Electric célja, hogy 2030-ra összesen 3 millió fiatalt érjen el képzéseivel.

IV. A helyi közösségek megerősítése

A vállalat a helyi együttműködések támogatásával és a közösségi kezdeményezések felkarolásával erősíti telephelyei közösségi szerepét, munkatársait pedig arra ösztönzi, hogy aktívan járuljanak hozzá környezetük fejlődéséhez.

Az Impact Workplaces kezdeményezés a harmadik negyedévben jelentősen bővült: az első félév végi ötről 59-re emelkedett a program követelményeinek megfelelő telephelyek száma. A program a klímavédelemre, az erőforrás-hatékonyságra, a munkatársakra és a helyi közösségekre egyaránt kiterjedő értékelési rendszert alkalmaz. A vállalat célja, hogy 2030-ra száz telephely teljesítse az Impact Workplaces követelményeit.

A Schneider Electric meggyőződése, hogy a globális fenntarthatósági eredmények alapját a helyi kezdeményezések adják. Ennek megfelelően arra ösztönzi munkatársait, hogy lakóhelyükön és munkahelyük környezetében is aktívan támogassák a közösségeket. A harmadik negyedév végéig a munkatársak 9 százaléka kapcsolódott be a Change Agents programba. A negyedév során több mint hatezer további munkatárs végzett önkéntes tevékenységet, a programban részt vevő országok száma pedig 49-ről 57-re emelkedett.

„Az Impact 2030 első kilenc hónapjának jelentős eredményei megerősítik meggyőződésünket, hogy az energiatechnológia fejlesztésével mindenki számára előmozdíthatjuk a fejlődést. A fenntartható előrelépéshez partnereink és a velünk együttműködő közösségek széles körét is be kell vonnunk, és fejlesztenünk kell azt a tudást, amellyel az új technológiák az emberek, a vállalkozások és a közösségek javát szolgálhatják”

– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

„Az elektrifikáció és a beszállítói dekarbonizáció kiterjesztésétől a készségfejlesztésen át munkatársaink és telephelyeink helyi közösségekben betöltött szerepének erősítéséig az Impact 2030 számos programjában jelentős előrelépést látunk. A következő negyedévekben tovább szeretnénk gyorsítani ezt a folyamatot.”

További fenntarthatósági eredmények és elismerések a harmadik negyedévben

A Sustainability LIVE a Schneider Electricnek ítélte az Év vállalata címet. A vállalat emellett három arany díjat kapott annak elismeréseként, ahogyan a fenntarthatóságot világszerte beépíti működésébe, illetve amilyen eredményeket a beszállítói dekarbonizációban elért.
A Schneider Electric a Trophées des Achats 2026 díjátadón a fenntartható beszerzésért járó arany trófeát is elnyerte. Ez az elismerés az EcoVadis által az év korábbi szakaszában odaítélt, a legjobb, kiforrott fenntartható beszerzési programnak járó díjat követi, és újabb visszaigazolása a vállalat fenntartható beszerzési gyakorlatának.
A Schneider Electric Environmental Data Program kezdeményezése bekerült a CDP 2026-os Disclosure Dividend jelentésébe. A jelentés kiemeli a vállalat szerepét abban, hogy az iparágban egyre átláthatóbbá váljanak a környezeti adatok.
A The Climate Group a megújuló forrásból származó villamos energia használatának előmozdításáért a díjra esélyesek szűkített listájára választotta a Schneider Electricet.
A vállalat a Gulf Sustainability Awards díjátadón két arany és egy ezüst díjat nyert. Az elismeréseket a nettó zéró kibocsátási célok megvalósítását szolgáló megközelítéséért, átfogó fenntarthatósági eredményeiért és kockázatkezelési gyakorlatáért kapta.

A részletes fenntarthatósági eredmények és a legfontosabb fejlemények a Schneider Electric harmadik negyedéves fenntarthatósági jelentésében érhetők el, amelyet a vállalatcsoport a harmadik negyedéves árbevételi adataival egy időben tett közzé.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!