Ipar
Áttörést ért el a Continental a szoftveralapú járművek terén: élesben tesztelik szuperszámítógépüket
A Continental első alkalommal építette be tesztjárműbe, nagy teljesítményű számítógépét (HPC).
Ezzel lehetővé vált számos funkciónak, mint például a vezetésbiztonsági rendszerek, az automatizált parkolás, vagy a holisztikus mozgásvezérlés egy járműalkalmazásban történő elhelyezése. A technológiai vállalat célja a tesztautóval, hogy az autóiparban dolgozó mérnökök számára bemutassa, hogyan történik majd a szoftveralapú járművek (SDV) fejlesztése. A tesztautó a felhőalapú Continental Automotive Edge Framework (CAEdge) rendszerét használja, mely összeköti a járművet a felhővel, illetve olyan virtuális munkatérrel rendelkezik, amely egyszerűsíti és felgyorsítja a szoftverigényes rendszerfunkciók fejlesztését, szállítását és karbantartását. A technológiai szintlépés során a Continental a Qualcomm Technologies által fejlesztett Snapdragon Ride™ Flex System-on-Chip (SoC) rendszert használta, előre integrált Snapdragon Ride Vision érzékelővel.
„A szoftveralapútesztautóval képesek vagyunk bemutatni a Continental teljes ökoszisztémáját: az aszfalttól a felhőig, a virtuálistól a valóságig”
– mondta Gilles Mabire, a Continental Automotive szektorának technológia igazgatója.
„A világ járműgyártóinak elsőszámú fejlesztő partnereként, büszkék vagyunk arra, hogy túlléptünk a koncepciókon, és egy kézzelfogható, valós szoftveralapú járműben mutathatjuk be a jármű-technológiai megoldásaink átfogó integrációjában rejlő lehetőségeket”.
Széleskörű funkcionalitás és fejlesztési szakértelem egy autóban
Az szoftveralapú tesztautó egy járműarchitektúrába integrálva mutatja be a Continental Automotive szektorának legjobb és leginnovatívabb megoldásait. A különböző alkalmazott technológiák között szerepelnek holisztikus mozgásvezérléssel ellátott automatizált parkolási funkciók, ultrahangos érzékelők, integrált fékrendszer és 360 fokos kamerák – mindez egy innovatív, szuperszámítógépen belül.
„A célunk nemcsak az, hogy bemutassuk mennyire jól működnek az egyes funkciók, hanem az is, hogy bizonyítsuk ezek integrálhatóságát, illetve, azt, hogy a különböző technológiák mennyire kiválóan képesek összehangoltan működni egy szoftveresen definiált HPC-alapú járműarchitektúrában”
– mondta el Jean-François Tarabbia, a Continental Automotive szektor Architecture and Networking üzleti területének vezetője.
„Fontos lépést tettünk annak érdekében, hogy két lényeges pontot tisztázzunk. Egyrészt kiválóan működik, ha egy nagy teljesítményű számítógépben egyesítünk több vezérlőegységet, másrészt pedig a megoldással az általunk elérni kívánt költséghatékonyságot is biztosítani tudjuk.”
Az első valódi autóba épített, több területet átfogó nagy teljesítményű számítógép egyik kulcseleme a Snapdragon Ride Flex SoC, ami az autóipar számára fejlesztett első olyan megoldás , amely egyetlen chipen képes meghatározó, multimoduláris funkciókat működtetni.
A Flex SoC-t úgy tervezték, hogy optimalizálja a költségeket, az energiafelhasználást, valamint a leadott teljesítményt. Lehetővé teszi az autógyártók, valamint a beszállítók számára, hogy felgyorsítsák a piacra jutást és ezzel előnyre tegyenek szert, valamint zökkenőmentes, nyílt és alkalmazkodó megközelítéssel tervezzék járműveiket. Ennek köszönhetően javul a vezetési élmény, fokozódik a biztonság és a kényelem, illetve még több vezetéstámogató funkció érhető el.
„A szoftveralapú jármű koncepciója erősen támaszkodik a nagy teljesítményű hardverre, amely képes megfelelően kezelni a hatalmas adatmennyiséget”
– tette hozzá Tarabbia.
„A Qualcomm Technologies egy olyan kimagasló együttműködő partnerünk, amely támogatja ambiciózus tervünket: a szoftveresen definiált járművek közúti bevezetését”.
„Rendkívül izgalmas működés közben látni a Flex SoC-t a Continental által fejlesztett HPC-ben az új tesztautóba építve. A Flex SoC integráltabb és alkalmazkodóbb megközelítést kínál a járműarchitektúrák tervezéséhez, fejlesztéséhez. Izgatottan várjuk, hogy a Continental-lal a jövőben is együtt dolgozhassunk a szoftveresen definiált mobilitás jövőjén”
– mondta el Enrico Salvatori, a Qualcomm vezető alelnöke és elnöke az európai, közép-keleti és afrikai régiókban.
A CAEdge felhőalapú környezetet biztosít a hatékony szoftverfejlesztéshez
A szoftveralapú tesztautó szoftverarchitektúráját a Continental saját fejlesztésű felhőalapú platformjának felhasználásával fejlesztették ki. Ez összekapcsolja a járművet a felhővel, valamint egy virtuális munkatérrel egyszerűsíti és felgyorsítja a szoftverigényes rendszerfunkciók fejlesztését, szállítását, illetve karbantartását is. Lehetőséget kínál az autóipari szoftvermérnökök számára, hogy a fizikai hardverre telepítés előtt egy virtuális HPC-n teszteljék a szoftvert, valamint, hogy az esetleges problémákat a felhőben történő hibakereséssel javítsák.
A Continental CAEdge jelenleg a legfejlettebb koncepció az SDV-alkalmazások fejlesztésére. Az szoftveralapú tesztautóban a vállalat gyorsaságot, a fejlesztési termelékenységet, valamint az ügyfélközpontú gondolkodást biztosítja. Az ügyfelek versenyelőnyre tehetnek szert, hiszen a piacra jutás idejét tudják lerövidíteni azáltal, hogy szoftverfunkciókat telepítenek a virtuális HPC-ből valós, fizikai járműbe.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Küszöbön a magyar űripari központ elindítása
A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. a régióban egyedülálló űripari ökoszisztémája három pillérből épül fel, melynek első pillére a REMTECH űrközpontban megvalósuló űreszközgyártás.
A csúcstechnológiás gyártási kapacitást biztosító központ építése a napokban újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen a 4000 négyzetméteres épület elérte legmagasabb pontját, várhatóan 2026. második felében adják át. A jövő technológiáját képviselő, 85 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremtő martonvásári űrközpontban közepes méretű – legfeljebb 400 kilogrammos – műholdak gyártása, összeszerelése, integrációja és tesztelése zajlik majd, itt készül a HUSAT program 8 darab, alacsony földkörüli pályán keringő műholdja is. A REMTECH olyan világszínvonalú innovációs központ lesz, amely szerteágazó technológiai képességekkel kapcsolódik a régiós K+F+I tevékenységekhez, a világ vezető űripari nagyvállalataihoz és űrügynökségeihez.
„Az űripar óriási lehetőséget rejt magában, amelyben nem akarunk lemaradni, részt veszünk a globális versenyben. A 4iG Csoport által megvalósított martonvásári REMTECH űrtechnológiai gyártó- és innovációs központ fontos lépés a magyarországi űripari ökoszisztéma további fejlesztésében, illetve abban, hogy meghatározó űripari szereplővé válhassunk a régióban. A magyar műholdgyártási képesség ráadásul nem csupán gazdasági, hanem biztonsági és szuverenitási kérdés is”
– emelte ki a REMTECH bokrétaünnepségén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
„A REMTECH sokkal több mint egy új épület: a teljes űripari ökoszisztémánk része és egyben olyan high-tech központ, amely Magyarország számára ismét helyet biztosít a nemzetközi technológiai térképen, valamint kulcsszerepet játszik a legnagyobb magánfinanszírozásból megvalósuló régiós űrprogram, a HUSAT sikerében is”
– tette hozzá Sárhegyi István a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. vezérigazgatója.
Az űripari ökoszisztéma második meghatározó pillére a nagyszabású HUSAT műholdprogram, melynek keretében a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. egy geostacionárius pályán keringő (HUGEO), valamint további nyolc (6+2) alacsony földkörüli pályán keringő (HULEO) műholdat tervez 2032-ig felbocsátani, illetve pályára állítani és üzemeltetni. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. célja, a program kapcsán is, hosszú távú partnerségek kialakítása meghatározó nemzetközi iparági szereplőkkel.
A HUSAT programhoz kapcsolódó földi antennarendszer, valamint a két irányító és adatfeldolgozó állomás az ökoszisztéma harmadik kulcsfontosságú eleme. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. már korábban megállapodást kötött a német CPI Vertex Antennentechnik vállalattal a HUSAT műholdjainak kommunikációját biztosító legmodernebb földi antennarendszer kiépítésére, melynek során az állomásokhoz központi antennarendszereket – összesen 8db, 9-11,5 méter átmérőjű parabola antennát és hozzátartozó rádiófrekvenciás eszközöket – telepítenek.
A közelmúltban elindított, a technológiai és együttműködési lehetőségek feltárását és az innováció előmozdítását célzó nemzetközi partnerségek új távlatokat nyitnak a hazai űriparban és segítségükkel jelentősen bővülhet az ESA-, EUSPA- és Horizon-források elérése is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Kik Európa innovátorai?
Kijött a szabadalmi lista- ezek az országok és cégek vezetnek.
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz – derült ki szervezet közléséből.
A legtöbb bejelentés a számítógépes technológia területére érkezett. Ezt követte a legerősebb növekedést felmutató „elektromos gépek, berendezések és energia” szektor, amelyet elsősorban a tiszta energia technológiák, köztük az akkumulátorinnovációk hajtottak. Harmadik helyen szerepelt a digitális kommunikáció, amelyet az orvosi technológia, majd a közlekedési szektor követ.
A benyújtott szabadalmak terén ugyanakkor nem dominálnak az EU-központú vállalatok: az első ötben távol-keleti, illetve amerikai cég található. A legnagyobb európai szereplő, a Siemens a hatodik helyre került fel.
A legtöbb bejelentést adó vállalatok rangsora, és szabadalmi bejelentések száma:
- Samsung (5107)
- Huawei (4322)
- LG (3623)
- Qualcomm (3015)
- RTX (2061)
- Siemens (1830)
A teljes lista elérhető itt.
Kik adnak be szabadalmakat?
Szervezeti megbontás szerint a legtöbb szabadalmi bejelentést (71%) a nagyvállalatok adtak be, melyet a KKV-k, egyéni bejelentők (22%), illetve az egyetemek, kutatási intézmények (7%) követnek.
Míg a legtöbb innovációs bejelentés az USA-hoz kötődik, az európai országok tekintetében a toplista így alakult:
- Németország (25033 szabadalmi bejelentés)
- Franciaország (10980 szabadalmi bejelentés)
- Hollandia (7054 szabadalmi bejelentés)
- Svédország, (4936 szabadalmi bejelentés)
- Olaszország (4853 szabadalmi bejelentés)
Magyarországról 139 szabadalmi bejelentést regisztrált a szervezet, ezzel hazánk Görögország (107 bejelentés) és Szlovénia (156 bejelentés) között foglal helyet. Közvetlen szomszédaink közül Szlovákia 62 bejelentéssel, Románia pedig 63-mal szerepel a listán, míg Ausztriából 2146 szabadalmi bejelentés érkezett.
Tavaly az európai szabadalmi bejelentések negyedében legalább egy női feltaláló is szerepelt. A legtöbb női innovátort felmutató ország közé Spanyolország (42%), Belgium (32%) és Franciaország (31%) tartozik.
A legnagyobb európai szereplő
Legnagyobb európai, vállalati szereplőként, a Siemens 1830 szabadalmat adott be a tavalyi év során, melyek negyede a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia területére vonatkozott. A német székhelyű technológiai vállalat munkatársainak közel 16 százaléka dolgozik a kutatás-fejlesztés területén, mely tevékenységre tavaly 6,3 milliárd eurót fordított a cég. Az alkalmazottak hozzávetőlegesen 5 300 újítást jelentettek be világszerte. Ez éves szinten számolva – 220 munkanappal – napi 24 innováció.
A Siemens így világszerte összesen 41 700 engedélyezett szabadalommal rendelkezik. A vállalat megoldásai többek közt az intelligens adatelemzéstől, a digitális ikrek szimulációjáig terjednek, hozzájárulva a hatékonyabb és fenntarthatóbb gyártáshoz, energiaellátáshoz, mobilitáshoz és infrastruktúrához.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A vivo bejelentette a Robotics Lab létrehozását
2025. március 25-én kezdetét vette a Boao Fórum Ázsiáért éves konferenciája Hainan szigetén, Boao városában.
A vivo, amely immár negyedik egymást követő éve a rendezvény stratégiai partnere, és idén a Boao Fórum Ázsia Igazgatótanácsának új tagjaként is bemutatkozott, forradalmi innovációit tárta a világ elé. A vállalat bemutatta a Blue Technology Matrix technológiai ökoszisztémáját (BlueImage, BlueLM, BlueOS, BlueChip, BlueVolt), a vivo Vision kevert valóságú technológiával ellátott headsetet, a 6G fejlesztéseit és még sok mást. Emellett a hamarosan megjelenő csúcskategóriás okostelefonja, a vivo X200 Ultra elnyerte a „Boao Fórum Ázsiáért hivatalos okostelefonja” címet.
A vivo jövőképe a technológia és az emberiség kapcsolatáról
Március 25-én délután a Boao Fórum keretében megtartott „vivo Release Moment” eseményen Hu Baishan, a vivo ügyvezető alelnöke, operatív igazgatója és a vivo Központi Kutatóintézet elnöke beszédében a „Technológia jövője és az emberiség kapcsolata” témát járta körül. Hu szerint a mobiltelefon-ipar Kína technológiai innovációinak tükörképe, és a vivo fejlődése ennek az iparágnak az előrehaladását tükrözi. Hangsúlyozta, hogy a vállalat három évtizedes fejlődése során mindig három alapelv mentén haladt: a hosszú távú gondolkodás, az emberközpontú szemlélet és az együttműködésen alapuló fejlődés volt a kulcs.
A vivo négy egymást követő évben vezette a kínai okostelefon-piacot piaci részesedés tekintetében, és ma már több mint 500 millió felhasználót szolgál ki 60-nál is több országban és régióban.
Hu kiemelte, hogy az okostelefon-ipar az elmúlt évtizedekben új iparágak inkubátoraként működött, gyökeresen átalakítva az emberek életét és munkáját. Napjainkban az AI és a robotika a digitális és a fizikai világ csúcstechnológiai vívmányai, ám ezek a területek még mindig viszonylag elkülönülten léteznek. Az okostelefon-ipar, amely hatalmas felhasználói bázissal, előretekintő technológiai ökoszisztémával és széles körű alkalmazási lehetőségekkel rendelkezik, híd lehet a digitális és fizikai világ között. A jövőben a robotika az okostelefon-ipar egyik kulcsterületévé válhat, ötvözve a digitális kapcsolatokat a fizikai képességekkel – mindezt emberközpontú megközelítéssel és a felhasználói élmény maximalizálása érdekében.
A vivo standját számos érdeklődő látogatta meg a Boao Fórum Ázsiáért konferencián
A vivo Robotics Lab és az első kevert valóságú headset bemutatása
Hu bejelentette, hogy a vivo hivatalosan is létrehozta a vivo Robotics Labot. A vállalat az elmúlt évtizedben megszerzett BlueTech tapasztalatát – amely olyan területeket ölel fel, mint a mesterséges intelligencia és a képalkotás – most a robotika fejlesztésére fordítja. A vállalat célja, hogy a robotok „agyának” és „szemének” fejlesztésére összpontosítson, kihasználva a valós idejű térbeli számítási képességeket, amelyeket a vivo Vision kevert valóságú headset fejlesztése során szerzett.
A vivo nemcsak ipari robotikában gondolkodik, hanem a fogyasztói piacra is fókuszál, és olyan robotikai termékeket fejleszt, amelyek a mindennapi élet részévé válhatnak az otthonokban és a személyes használat során. A vállalat célja, hogy a laboratóriumi innovációkat valódi élethelyzetekben alkalmazható megoldásokká alakítsa, folyamatos fejlesztéssel és a felhasználói visszajelzések alapján történő fokozatos termékfejlesztéssel.
A vivo Vision, amely a Boao Fórumon mutatkozott be először, a vivo kevert valóság (MR) technológiával kapcsolatos törekvéseinek mérföldköve. Ezt a lendületet tovább viszi a vivo X200 Ultra, amely a következő hónapban kerül piacra, és amely a vállalat legújabb képalkotási innovációit ötvözi.
A vivo hosszú távú célja, hogy a robotika révén még inkább megkönnyítse az emberek mindennapi életét, és ehhez iparági partnerekkel együttműködve dolgozik azon, hogy a robotok világszerte eljuthassanak az otthonokba.
Vivo Vision
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar1 hét ago
Egyre népszerűbb az ADA P1 Meter – de nem csak a HMKE felhasználók körében
-
Okoseszközök2 hét ago
Április 7-től további Samsung készülékekre érkezik a One UI 7
-
Okoseszközök1 hét ago
A Sony bemutatja az új WF-C710N fülhallgatót
-
Okoseszközök2 hét ago
A Samsung bemutatja az AI-vezérelt, összekapcsolt élet jövőjét
-
Ipar2 nap ago
Kik Európa innovátorai?
-
Ipar1 hét ago
A cargo-partner az AutoStore rendszerrel növeli logisztikai hatékonyságát
-
Gazdaság1 hét ago
Az űrtechnológia betör a várostervezésbe
-
Okoseszközök5 nap ago
A Samsung bemutatja a legújabb Odyssey gaming monitorokat