Hirdetés

Ipar

Partnerségre lépett a Széchenyi István Egyetem Dél-Korea meghatározó vizsgálólaboratóriumával

Mérföldkövet jelent a győri Széchenyi István Egyetem és Digitális Fejlesztési Központja számára az a megállapodás, amelyet az intézmény a Korea Testing Laboratory-val kötött nemrégiben.

A partnerség új távlatokat nyit a közös kutatás-fejlesztési és innovációs projektek terén, illetve hozzájárulhat a magyar és a koreai technológiai fejlesztésekhez is.

A Korea Testing Laboratory (KTL) Dél-Korea egyik legnagyobb vizsgáló- és tanúsítólaboratóriuma. A szervezet négytagú delegációja – Jun Kwang Song főigazgató, Jeonghyun Cho igazgató, Bongseok Kang csoportvezető és Sungtaick Lee, az Inha Egyetem professzora – nemrégiben azzal a céllal látogatott Magyarországra, hogy együttműködési megállapodást írjon alá a Széchenyi István Egyetemmel, valamint az intézmény Digitális Fejlesztési Központjával.

Az egyeztetések első helyszínéül a zalaegerszegi ZalaZone szolgált, ahol a Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó ZalaZone Innotech Kft. és az egyetem munkatársai mutatták be a járműipari tesztpálya infrastruktúrájában rejlő lehetőségeket, valamint az intézmény Zalaegerszegi Innovációs Parkját. A vendégek megismerhették a ZalaZone mellett működő Rheinmetall Hungary Zrt. tevékenységét is. A küldöttséget Győrben dr. Lukács Eszter nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettes fogadta, aki Jun Kwang Songgal közösen aláírta az együttműködési megállapodást.

Intézményünk, a hallgatók és a térség gazdasága szempontjából is rendkívül előremutató ez a partnerség, amely erősíti a tudásmegosztást, valamint a globális innovációs hálózatok kiépítését. A megállapodás új távlatokat nyit a közös kutatás-fejlesztési projektek terén, illetve hozzájárulhat a magyar és a koreai technológiai fejlesztésekhez is. Drónok esetében nagyon fontos az elektronikai rendszerek vizsgálata, repülési, áramlástani és időjárási tesztek elvégzése, amelyek segítségével biztosítható az eszköz biztonságos működtetése. A koreai fél kifejezetten az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztése, kialakítása kapcsán keresett meg bennünket, hiszen egyetemünkön kiemelt kutatási terület ez az élenjáró technológia”

– fogalmazott Takács Olivér, a Digitális Fejlesztési Központ helyettes vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Új fejlesztés egy hazai gáztárolónál

Bővítették a zsanai földgáztároló hűtőrendszereit működtető kisfeszültségű berendezéseket

Magyarország energiabiztonságának egyik alappillérét jelenti a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) négy földalatti gáztároló létesítménye, amelyek közül a legnagyobb kapacitású Bács-Kiskun vármegye déli részén, a Kiskunhalas melletti Zsanán üzemel. Az 1996-ban üzembehelyezett, és azóta több alkalommal bővített, korszerűsített tároló 2,2 milliárd köbméter kapacitással rendelkezik; ez a mennyiség több mint kétharmada a teljes éves lakossági földgáz-fogyasztásnak.

A jellemzően nyáron esedékes betároláshoz, – azaz a távvezetékeken érkező gáz besajtolásához a tárolórétegekbe, – a zsanai tárolóban eddig is használtak Siemens-kompresszorokat. Ezek folyamatos és biztonságos üzemeltetését hűtővíz biztosítja, amelynek hőmérséklete üzemszerűen 40°C alatti, ennél magasabb érték esetén az egyes hűtött rendszerek, azok hűtőközegeinek túlmelegedése a berendezés leállását eredményezi. Az ilyen kiesések elkerülése egyre nagyobb kihívássá vált az utóbbi években jellemző, tartósan 35°C feletti környezeti hőmérsékletek miatt.

Az üzletmenet-folytonosság biztosításának érdekében, figyelembe véve a megváltozott hőmérsékleti viszonyokat, egy olyan hűtőteljesítményű rendszer kialakítása vált szükségessé, amely akár a legnagyobb nyári kánikulában is képes a megfelelő hűtési igény előállítására. Az új létesítmény villamosenergia-ellátása a meglévő Siemens kisfeszültségű villamosenergia-elosztó berendezés két mezővel való bővítésével, egy meglévő tartalék mező védelmi tagjának cseréjével, illetőleg új segédüzemi fiók leágazások beépítésével vált lehetővé. A megvalósításhoz a Siemens Zrt. biztosította a készülékeket és alkatrészeket, valamint a tervezés során is támogatást nyújtott, a beruházást kivitelező partnerén, az Univill-Trade Kft.-n keresztül.

A mostani fejlesztés mellett, a zsanai gáztárolóban a Siemens irányítástechnikai megoldása is részt vesz az energiahordozó be-, illetve kitermelésében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

A Széchenyi István Egyetem két doktorandusza került a rangos 3MT verseny hét legjobbja közé

A Széchenyi István Egyetem doktoranduszaként Péter Brúnó járműipari, míg dr. Tinka Domonkos egészségügyi kutatásával került több tucat pályázó közül a rangos 3MT verseny hét legjobbja közé.

A Debreceni Egyetem mellett a győri intézmény volt az egyetlen, amelynek két indulóját is a szűk elitbe választotta a rangos zsűri.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Doktoranduszok Országos Szövetsége első alkalommal rendezte meg a munkavállalók doktori képzésbe vonását elősegítő Kooperatív Doktori Program (KDP) konferenciáját Budapesten. Az esemény lehetőséget adott arra, hogy az ösztöndíjas doktoranduszok, az egyetemek, a vállalatok, a szaktárca, illetve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal képviselői megosszák tapasztalataikat, eredményeiket.

A rendezvény részeként került sor a 3MT versenyre, amely az angol „three-minute thesis” (háromperces értekezés) rövidítése: a doktoranduszok három perc alatt mutathatták be kutatásaikat. A rangos megmérettetésre a több tucat induló közül a legjobb hét pályázót választotta ki a zsűri, amelynek tagjait olyan neves személyiségek alkották, mint prof. dr. Szendrő Péter, a Kooperatív Doktori Kollégium, prof. dr. Benyó Zoltán, az Országos Doktori Tanács, Lencsés Gergő, a Duális Képzési Tanács és Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke, valamint dr. Szabó István, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgató-helyettese. A debreceni mellett a Széchenyi István Egyetem volt az egyetlen, amelynek két doktorandusza – Péter Brúnó és dr. Tinka Domonkos – került a legjobbak közé.

Dr. Tinka Domonkos tavaly diplomázott a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán. A Széchenyi-egyetem doktori képzésére éppen azért jelentkezett, mert szeretne egy olyan intézményben PhD-fokozatot szerezni, amely erős műszaki és technológiai kompetenciákkal is rendelkezik.

„Az orvostudomány mögötti technológiai hátteret és annak gazdasági megtérülését vizsgálom”

– emelte ki. Ő „Da Vinci robot asszisztált műtétek Magyarországon” című kutatásával jutott a legjobbak közé a versenyen. Témavezetője prof. dr. Dusek Tamás, a Széchenyi-egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájának vezetője és dr. Szepesváry Zsolt, az intézmény Egészség- és Sporttudományi Karának fejlesztési dékánhelyettese, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház urológiai osztályának osztályvezető főorvosa.

A győri kórház gyermekgyógyászati szakmacsoportjában csecsemő- és gyermekgyógyász rezidensként dolgozó doktorandusz elmondása szerint két ok miatt indult el a versenyen: egyrészt kihívásnak és fejlődési lehetőségnek tekintette a megmérettetés különleges formátumát, a háromperces prezentációt, másrészt mindenképpen szeretett volna részt venni a konferencián.

„Interdiszciplináris kutatásomban az Egyesült Államokban kifejlesztett Da Vinci robotsebészeti rendszerrel foglalkozom, amelyből Magyarországon összesen nyolc van, köztük egy a Petz-kórházban, amelyet az egyetem a kórházzal stratégiai partnerségben vásárolt. Egyrészt költség-haszon elemzést végzek a jelentős beruházást igénylő eszközzel kapcsolatban, másrészt a robot által asszisztált műtéteket hasonlítom össze a laparaszkópiai műtétekkel, azok kimenetelére és az előnyökre koncentrálva”

– ismertette.

Péter Brúnó az „Időjárási tényezők hatása a közúti járművek aerodinamikájára” című kutatását prezentálta a konferencia résztvevőinek, amelyet munkahelyével, a zalaegerszegi MouldTech Systems Kft.-vel folytat, ahol fejlesztőmérnökként dolgozik. Konzulense dr. Lakatos István, a Széchenyi István Egyetem professzora.

„Kutatásomban azt vizsgálom, hogy bizonyos időjárási tényezők – például erős széllökések, jelentős hőmérséklet-változások, heves csapadékozások – miként befolyásolják az elektromos járművek áramlástani paramétereit, elsősorban energiafogyasztását. Ezzel kapcsolatban végzek áramlástani szimulációs, valamint szélcsatornás és tesztpályán történő méréseket. A téma azért is fontos, mert az e-járművek hatótávjának növelése nagy kihívás, egyben az autóipar egyik legfontosabb kérdése. KDP-ösztöndíjasként arra törekszem, hogy kutatási eredményeim az iparban is hasznosíthatók legyenek”

– részletezte Péter Brúnó. Megjegyezte: azért is különösen büszke arra, hogy a 3MT versenyen a legjobbak közé került, mert ő volt az egyetlen, aki műszaki területről érkezve érte ezt el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

A hazai szállítmányozásban is kopogtat az e-mobilitás

Ágazati kutatás született az áruszállítás elektrifikációjának hazai lehetőségeiről.

Hazánkban az e-mobilitás a többség számára a személygépjárművek elektrifikációját jelenti, pedig a szállítmányozás területén is jelentős potenciál rejlik benne. Nem véletlen, hogy a nemzetközi szakkiállításokon egyre-másra mutatkoznak be a nagy gyártók e-kamionjai és e-furgonjai, Magyarországon viszont ezen a területen a piaci szerepek éppen csak kialakulóban vannak. Egy most publikált, 150 céget felölelő kutatásból kiderül, hogy a hazai iparági szereplők maguk is úgy vélik, hogy az árufuvarozás zöldítése megkerülhetetlen, és ötéves távlatban növekedni fog az e-járművek aránya a magyar logisztikában. A részt vevő vállalatok emellett elkötelezettnek mondták magukat a fenntartható működés iránt: közülük minden második szabályozza is a CO2-kibocsátást, és többen alkalmaznak naperőművet a megújulóenergia-termeléshez. Azonban kevés információval és az átállást levezénylő emberierőforrás-hiánnyal rendelkeznek, így sokaknak jelen pillanatban csak pluszfeladatot jelentene a váltás, melynek gazdasági oldalról is meg kell térülnie.

Bár már vannak zöldkiszállítást vállaló logisztikai cégek, az érintett vállalatok zöme még kivár e fejlesztéssel. A következő néhány évben szinte biztosan nagy változásokat láthatunk majd, egyre több e-furgon fog megjelenni a városi áruszállítás terén. Ehhez a töltőinfrastruktúra fejlesztésére, annak hatékony üzemeltetésére, valamint kiszolgáló megoldásokra lesz nagyon hamar szüksége a vállalatoknak

– foglalta össze a kutatás fő tanulságait a felmérést végző Siemens Zrt. Smart Infrastructure üzletágának vezetője, Balasa Levente.

Állami támogatás adhat lendületet

A felmérésben részt vevő vállalatok közel tizede használ elektromos járműveket, ezek is főként a céges személyautó-állományban, az ügyintézőflottában vagy a telepen belüli árumozgatásban vannak jelen. A várható növekedést ugyanakkor jól jelzi, hogy a vállalatok 20 százalékának vannak az e-mobilitást érintő, határozott fejlesztési elképzelései, és közülük minden második cég már három éven belül tervezi a megvalósítást.

Erősíthetik az e-mobilitási fejlesztési terveket az állami támogatások. Azon vállalatok fele, akiknél az átállásnak pénzügyi akadályai vannak, azt nyilatkozták, hogy megfelelő támogatás elnyerése esetén megfontolnák a fejlesztést. Ennek nagyságát a rendszerkiépítési költség kétharmadában jelölték meg a válaszadók.

Középpontban a napenergia-felhasználás és a last-mile delivery

A fenntarthatósági vállalások mellett szintén motiválhatja a fejlesztésre a vállalatokat, hogy többen is arról számoltak be, hogy a naperőműveik által termelt és a közcélú hálózatra vissza nem tölthető villamos energiát nem tudják teljes mértékben kihasználni. Az e-töltőinfrastruktúra ebben jelenthetne előrelépést, különösen olyan technológiával párosítva, mint a mikrogrid.

A kutatás rámutatott, hogy az elektrifikáció elsődleges fókusza nem a hosszú távú, nehéz tömegű áruszállítás lesz. Jelenleg ugyanis a városi, tehát a gyakori megállást és újra elindulást igénylő, rövid távú szállítmányozásban a kifizetődőbb az e-haszonjárművek használata. Ráadásul a városok légszennyezettségét, zajterhelését is e szegmens karbonmentesítése javítaná.

Mi az, ami visszatart?

Legnagyobb visszatartó erőnek a megkérdezettek túlnyomó többsége a magas beruházási költségeket tartotta, amelyeket jellemzően nem tudnak beépíteni a szolgáltatásaik árazásába. Többnyire csak a multinacionális ügyfelekkel rendelkező cégeknél merül fel, hogy a partnerek akár többletköltséget is vállalnak, vállalnának a környezetkímélőbb fuvarozás érdekében, hiába elkötelezettek a hazai megrendelők a fenntarthatóság mellett.

Szintén elriaszthatják a vállalatokat a töltőinfrastruktúra-telepítés és -üzemeltetés technikai kihívásai, az üzemeltetési költségek alakulása. A megtérülési idő is kiemelten fontos a cégek döntéshozói számára.

A nyugat-európai piac gyors ütemű növekedése ezekre a kérdésekre is választ adhat, hiszen létezik és fejlesztik az e-kamion-töltési infrastruktúrát, terjednek a nagyteljesítményű töltők, egyre több logisztikai vállalat vet be e-haszonjárműveket, Ausztriában pedig már a nyilvánosság számára is elérhető az e-kamionok töltésére is alkalmas töltőpont.

A kutatást a Trend International Market Research Kft. végezte a Siemens Zrt. megbízásából 2024. augusztusában, mélyinterjúk és telefonos kérdőíves megkérdezés mellett, a hazai szállítmányozó cégek e-mobilitásban érintett döntéshozóinak bevonásával.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss