Ipar
Áttörést ért el a Continental a szoftveralapú járművek terén: élesben tesztelik szuperszámítógépüket
A Continental első alkalommal építette be tesztjárműbe, nagy teljesítményű számítógépét (HPC).
Ezzel lehetővé vált számos funkciónak, mint például a vezetésbiztonsági rendszerek, az automatizált parkolás, vagy a holisztikus mozgásvezérlés egy járműalkalmazásban történő elhelyezése. A technológiai vállalat célja a tesztautóval, hogy az autóiparban dolgozó mérnökök számára bemutassa, hogyan történik majd a szoftveralapú járművek (SDV) fejlesztése. A tesztautó a felhőalapú Continental Automotive Edge Framework (CAEdge) rendszerét használja, mely összeköti a járművet a felhővel, illetve olyan virtuális munkatérrel rendelkezik, amely egyszerűsíti és felgyorsítja a szoftverigényes rendszerfunkciók fejlesztését, szállítását és karbantartását. A technológiai szintlépés során a Continental a Qualcomm Technologies által fejlesztett Snapdragon Ride™ Flex System-on-Chip (SoC) rendszert használta, előre integrált Snapdragon Ride Vision érzékelővel.
„A szoftveralapútesztautóval képesek vagyunk bemutatni a Continental teljes ökoszisztémáját: az aszfalttól a felhőig, a virtuálistól a valóságig”
– mondta Gilles Mabire, a Continental Automotive szektorának technológia igazgatója.
„A világ járműgyártóinak elsőszámú fejlesztő partnereként, büszkék vagyunk arra, hogy túlléptünk a koncepciókon, és egy kézzelfogható, valós szoftveralapú járműben mutathatjuk be a jármű-technológiai megoldásaink átfogó integrációjában rejlő lehetőségeket”.
Széleskörű funkcionalitás és fejlesztési szakértelem egy autóban
Az szoftveralapú tesztautó egy járműarchitektúrába integrálva mutatja be a Continental Automotive szektorának legjobb és leginnovatívabb megoldásait. A különböző alkalmazott technológiák között szerepelnek holisztikus mozgásvezérléssel ellátott automatizált parkolási funkciók, ultrahangos érzékelők, integrált fékrendszer és 360 fokos kamerák – mindez egy innovatív, szuperszámítógépen belül.
„A célunk nemcsak az, hogy bemutassuk mennyire jól működnek az egyes funkciók, hanem az is, hogy bizonyítsuk ezek integrálhatóságát, illetve, azt, hogy a különböző technológiák mennyire kiválóan képesek összehangoltan működni egy szoftveresen definiált HPC-alapú járműarchitektúrában”
– mondta el Jean-François Tarabbia, a Continental Automotive szektor Architecture and Networking üzleti területének vezetője.
„Fontos lépést tettünk annak érdekében, hogy két lényeges pontot tisztázzunk. Egyrészt kiválóan működik, ha egy nagy teljesítményű számítógépben egyesítünk több vezérlőegységet, másrészt pedig a megoldással az általunk elérni kívánt költséghatékonyságot is biztosítani tudjuk.”
Az első valódi autóba épített, több területet átfogó nagy teljesítményű számítógép egyik kulcseleme a Snapdragon Ride Flex SoC, ami az autóipar számára fejlesztett első olyan megoldás , amely egyetlen chipen képes meghatározó, multimoduláris funkciókat működtetni.
A Flex SoC-t úgy tervezték, hogy optimalizálja a költségeket, az energiafelhasználást, valamint a leadott teljesítményt. Lehetővé teszi az autógyártók, valamint a beszállítók számára, hogy felgyorsítsák a piacra jutást és ezzel előnyre tegyenek szert, valamint zökkenőmentes, nyílt és alkalmazkodó megközelítéssel tervezzék járműveiket. Ennek köszönhetően javul a vezetési élmény, fokozódik a biztonság és a kényelem, illetve még több vezetéstámogató funkció érhető el.
„A szoftveralapú jármű koncepciója erősen támaszkodik a nagy teljesítményű hardverre, amely képes megfelelően kezelni a hatalmas adatmennyiséget”
– tette hozzá Tarabbia.
„A Qualcomm Technologies egy olyan kimagasló együttműködő partnerünk, amely támogatja ambiciózus tervünket: a szoftveresen definiált járművek közúti bevezetését”.
„Rendkívül izgalmas működés közben látni a Flex SoC-t a Continental által fejlesztett HPC-ben az új tesztautóba építve. A Flex SoC integráltabb és alkalmazkodóbb megközelítést kínál a járműarchitektúrák tervezéséhez, fejlesztéséhez. Izgatottan várjuk, hogy a Continental-lal a jövőben is együtt dolgozhassunk a szoftveresen definiált mobilitás jövőjén”
– mondta el Enrico Salvatori, a Qualcomm vezető alelnöke és elnöke az európai, közép-keleti és afrikai régiókban.
A CAEdge felhőalapú környezetet biztosít a hatékony szoftverfejlesztéshez
A szoftveralapú tesztautó szoftverarchitektúráját a Continental saját fejlesztésű felhőalapú platformjának felhasználásával fejlesztették ki. Ez összekapcsolja a járművet a felhővel, valamint egy virtuális munkatérrel egyszerűsíti és felgyorsítja a szoftverigényes rendszerfunkciók fejlesztését, szállítását, illetve karbantartását is. Lehetőséget kínál az autóipari szoftvermérnökök számára, hogy a fizikai hardverre telepítés előtt egy virtuális HPC-n teszteljék a szoftvert, valamint, hogy az esetleges problémákat a felhőben történő hibakereséssel javítsák.
A Continental CAEdge jelenleg a legfejlettebb koncepció az SDV-alkalmazások fejlesztésére. Az szoftveralapú tesztautóban a vállalat gyorsaságot, a fejlesztési termelékenységet, valamint az ügyfélközpontú gondolkodást biztosítja. Az ügyfelek versenyelőnyre tehetnek szert, hiszen a piacra jutás idejét tudják lerövidíteni azáltal, hogy szoftverfunkciókat telepítenek a virtuális HPC-ből valós, fizikai járműbe.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Microsoft és Siemens összefogás
A nagyobb épületek – például kereskedelmi létesítmények, adatközpontok vagy felsőoktatási intézmények, – IoT-alapú működtetését könnyíti meg és optimalizálja a Microsoft és a Siemens új együttműködése.
A megállapodás lehetővé teszi a Siemens digitális épületfelügyeleti platformja, a Building X és a Microsoft Azure IoT Operations szolgáltatások közötti átjárhatóságot.
A Microsoft Azure felhőalapú szolgáltatásaihoz csatlakoztatott Siemens Building X platform és annak különböző, például energiagazdálkodást vagy karbantartást támogató alkalmazásai lehetővé teszik a jelenleg elkülönülten működő IoT-eszközök adatainak egységes kezelését. Ennek eredményeként az épületüzemeltetés különböző rendszerei egy közös, átlátható felületen integrálódnak, és válhatnak hatékonyabban irányíthatóvá.
Ezáltal olyan adatok integrálhatóak, mint például a fűtési, szellőzési és légkondicionáló (HVAC) rendszerekből érkező információk, a szelepek hőmérsékletének, nyomásának adatai vagy a beltéri levegőminőség különböző jellemzői. Így az ügyfelek saját épületeikre szabott energiafelügyeleti és optimalizálási beállításokat és karbantartási terveket alakíthatnak ki.
Az együttműködésnek köszönhetően az épületekben elhelyezett eszközök gyártófüggetlenül, egyetlen kattintással csatlakoztathatóak lesznek a felhőalapú rendszerekhez. A mostani az egyik első olyan integráció, amely tisztán nyílt ipari szabványokon – World Wide Web Consortium (W3C), Web of Things (WoT) és Open Platform Communications Unified Architecture (OPC UA) protokollokon – alapul a szolgáltatók között.
Így az integráció a korábbi, hasonló összehangolási megoldásokhoz képest a szükséges erőforrások akár 80 százalékának megspórolásával valósulhat meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Már nem elég beszélni róla: hét kiemelt fenntarthatósági téma szerepel a magyar vállalatok napirendjén
A jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár – derül ki az EY friss tanulmányából, amely több mint 200 – köztük 16 magyar – vállalat első, uniós irányelvek (CSRD) szerint készült fenntarthatósági beszámolóját elemezte.
Az érintett cégek döntő többségének már van ESG felelőse és stratégiája. A társaságok átlagosan hét kritikus területet azonosítottak a működésük szempontjából.
A vizsgált jelentések terjedelme jelentős eltérést mutatott: a legrövidebb 33, a leghosszabb 412 oldalas volt, míg átlagosan 120 oldalt tettek ki. A legátfogóbb dokumentumok a pénzügyi szektorhoz köthetők, ahol a befektetői elvárások és a szabályozói megfelelés egyaránt részletes tartalmat követelnek meg. Az elemzett vállalatok közel fele, míg idehaza a cégek többsége (58%) már rendelkezik olyan belső jelentéstételi politikával, amely rögzíti, hogy a társaság miként készíti el a fenntarthatósági jelentéseit. Szinte az összes jelentéstevőnek (88%) van fenntarthatósági stratégiája, míg tízből nyolc cég rendelkezik dedikált ESG-felelőssel.
A társaságok átlagosan hét kiemelt területet határoztak meg a kettős lényegességi felmérés (Double Materiality Assessment, DMA) során, ami azt vizsgálja, hogy mely fenntarthatósági hatások jelentősek a vállalat, és annak értéklánca szempontjából, illetve milyen pénzügyi kockázatok és lehetőségek merülhetnek fel. Ezek közül az éghajlatváltozás jellemzően minden iparágban releváns volt, csak nagyon alapos indoklással hagyható ki, továbbá a saját munkaerőre és vállalatirányításra vonatkozó közzétételek is iparágtól függetlenül relevánsak. A körforgásos gazdaság, az értékláncban dolgozók, a fogyasztók és végfelhasználók, illetve a biológiai sokféleség és ökoszisztémák szintén lényeges témaként szerepeltek a 216 vállalat napirendjén.
„A CSRD-jelentések első alkalommal adnak képet az érintett vállalatok fenntarthatósági érettségéről. A következő lépés, hogy az adatalapú, stratégiai megközelítés a napi működés részévé váljon és a cégek kialakítsák az ehhez szükséges tartalmi és formai keretrendszert”
– emelte ki Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletágának partnere.
„Ehhez elengedhetetlen a fenntarthatóság szervezeti integrációja, amihez a kulcs a közös célrendszer, az egyértelmű felelősségi körök és a világos ösztönzési folyamatok kialakítása”
– tette hozzá az EY szakértője.
A cégeknek a jelentéstételt üzleti szempontból is érdemes kiértékelniük, különös tekintettel a kettős lényegességi felmérésre. A sikeres adatszolgáltatáshoz elengedhetetlen a szervezeti és informatikai háttér megerősítése, a megfelelő belső kontrollkörnyezet kialakítása, valamint a komplex adatforrások – például az átállási tervek és klímakockázatok – hatékony kezelése. A cél a megfelelésen túl a fenntarthatósági teljesítmény javítása és az üzleti értékteremtés. Ezt az ESG-minősítések javításával, a zöld finanszírozási lehetőségek kiaknázásával és a kockázatok tudatos elhárításával érhetik el a döntéshozók.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Magyar hallgatók a jövő önvezető autóit építik
Önvezető autók – álom vagy valóság? Vajon a magyar diákok kezében van a kulcs a forradalmi technológiához? Két ifjú tehetség bebizonyította, hogy a válasz igen!
Kis Mihály Bence és Varga Dániel Jonatán ugyanis letarolta a RobonAUT versenyt, megmutatva, hogy a magyar mérnökhallgatók is élen járnak az önvezető technológiák fejlesztésében. Miért olyan fontos ez? Mit gondol a magyar társadalom az autonóm (önvezető) járművekről?
Két ifjú magyar mérnök bizonyította, hogy a jövő intelligens közlekedése már a küszöbön áll. Kis Mihály Bence, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) mesterképzéses hallgatója és a Bosch gyakornokprogramjának tagja, valamint csapattársa, aki ugyancsak BME mesterképzéses hallgató, Varga Dániel Jonatán egy teljesen egyedi, önvezető modellautóval diadalmaskodott a RobonAUT megmérettetésen, amelyet a BME szervezett. A 16. RobonAUT versenyen minden induló egyforma alapjárművet kapott, amelyet egyedi módon alakíthattak át. A feladat mindenkinek egyformán nehéz volt, hiszen ugyanazon a pályán ugyanazokat az ügyességi és gyorsasági feladatokat kellett végrehajtani.
Mihály és Dániel „Sufnituning Kft.” elnevezésű csapata a Verdák című rajzfilm Matukája által inspirált „Mateszre“ keresztelt járgányukkal érte el a sikert. Egyedi műszaki megoldásokkal, kifinomult szoftveres trükkökkel és áldozatos munkával utasították maguk mögé a teljes mezőnyt. A jármű különlegessége a hátsókerék-kormányzás, amely szűkebb kanyarodást és jobb manőverezést tesz lehetővé.
Kis Mihály Bence: Már korábban is indult a RobonAUT versenyen, így tapasztalatokkal felvértezve vágott neki az idei megmérettetésnek. A Boschnál hardverfejlesztő gyakornokként dolgozik, jelenleg egy nyomásimpulzus alapú tesztrendszert fejleszt nyomásszenzorokhoz. Saját bevallása szerint a döntő előtti három napban összesen 11 órát aludtak, közel 9 000 sor kódot írtak, az összegyűlt telemetria adatok mennyisége pedig több, mint 1 GB volt.
Varga Dániel Jonatán: Bence csapattársa, szintén a BME mesterképzéses hallgatója, aki a „Sufnituning Kft.” sikeréhez szoftveres megoldásokkal járult hozzá. Ő felelt az útvonalkereső algoritmusért és a legjobb menetdinamikához szükséges modellalapú szabályozásért.
A RobonAUT versenyen elért eredmények igazolják, hogy a fiatalok elkötelezettek az autonóm járművek fejlesztése iránt. Az önvezető autók és az automatizált vezetés pedig nem ismeretlen fogalmak a magyar társadalom körében. A megkérdezettek 87 százaléka ismeri ezt a technológiát. 94 százalékuk pedig tudja is, mire szolgál, derült ki a Bosch Tech Compass kutatásból. Ugyanakkor százból tizenhét magyar gondolja úgy, hogy az automatizált vezetés 10 év múlva a legmeghatározóbb technológia lehet. Ráadásul a válaszadók 14 százaléka szerint ezek a fejlesztések kiemelkedően szolgálják majd a társadalmat.
A RobonAUT-hoz hasonló események nem csupán a tehetséges hallgatók számára nyújtanak ideális platformot kreativitásuk kibontakoztatására, hanem kulcsfontosságúak a jövő csúcstechnológiáinak megalkotásában. A fiatalok itt valós mérnöki kihívásokkal néznek szembe, innovatív megoldásokat kényszerülnek kidolgozni, valamint éles, valós környezetben próbálhatják ki képességeiket, ezért az ilyen versenyeken szerzett tapasztalatok felbecsülhetetlenek.
Képek forrása: BME Spot Fotókör
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
A Balaton Park Circuit készen áll a MotoGP-re és a World Superbike-ra
-
Ipar2 hét ago
Rangos elismerést kapott a Hankook a dunaújvárosi Semmelweis-napi ünnepségen
-
Okoseszközök2 hét ago
Indul a Real-Time Text, vagyis a valós idejű szöveg a Telekom hálózatán belül
-
Gazdaság6 nap ago
70 ezres drágulás egy hónap alatt, és más érdekességek a KSH és Használtautó.hu első közös statisztikájából
-
Mozgásban5 nap ago
A Forma–1-es Brit Nagydíjon versenyez Molnár Martin a hétvégén
-
Gazdaság1 hét ago
TIME100: a Huawei a világ legbefolyásosabb vállalatai között
-
Ipar2 hét ago
A Williams Forma–1-es csapat mérnöke, dr. Kling Sándor is oktatja a Széchenyi István Egyetem motorsportmérnök-hallgatóit
-
Okoseszközök2 hét ago
Mit tud manapság egy érintőceruza?