Ipar
Vonalkódok titkos élete: szkenneld be és fedezd fel a rejtett információkat!
Digitális híd: Hogyan kötik össze a vonalkódok a fizikai és digitális világot?

Vonalkódok működése: a Morse kód modern testvére
A vonalkódok működési elvüket tekintve nagyon hasonlóak a Morse kódokhoz, hiszen a különböző vastagságú vonalak, a köztük lévő hézagok és a különböző karakterek kombinációját használják az információ kódolására, amelyeket egy vonalkódolvasóval leolvasva digitálisan megjeleníthetők a benne tárolt információk. Az eltérő vastagságú vonalak és köztük a hézagok egy karaktersorozatot kódolnak, ami a vonalkód alatt is olvasható. A vonalkódolvasó a kibocsátott fénysugárral pásztázza a vonalkódot, majd a fehér területről visszaverődő fénysugarakat vizsgálja, ebből állít elő egy elektromos jelet. Minden vonalkód kizárólag egy azonosítót jelöl, ami egy adatbázis konkrét eleméhez kapcsolódik. Leolvasás esetén a kapcsolt azonosítóhoz az adatbázisban társított egyéb adatok is megjelennek, mint például a termék ára, leírása vagy az aktuális raktárkészlet. Drasztikus térnyerésük és az idővel elágazó fejlesztési utak számtalan típusú, vizuálisan is eltérő vonalkódvariációkat eredményeztek.
Emiatt joggal vetődhet fel a kérdés, hogy hogyan kerülhető el az, hogy az egyes kódok „összekeveredjenek”? Vegyünk például egy áruházat: a termékek minden jellemzője megtalálható egy belső adatbázisban, amihez egy egyedi vonalkód tartozik. Ezt a vonalkódot használják bevételezésnél is a raktárban, azonban természetesen az áruház beszállítója is használja a saját vonalkódját. Mi történik akkor, ha véletlenül a beszállító és az áruház által használt azonosító kódok típusa megegyezik, kapcsolt azonosítójuk közt átfedés van, de nem ugyanarra a termékre vonatkoznak? Erre a rövid válasz az, hogy káosz. Ennek elkerülése érdekében létrejöttek a vonalkód sztenderdek, mint például a GS1 szabvány.
Minden szervezet belső felhasználásra használhatja a saját kódrendszerét, azonban ahhoz, hogy az áruja forgalomba kerüljön, regisztrálnia kell a termékhez tartozó kódot az ebben illetékes vonalkód felügyeleti szervezetnél (például GS1 Magyarország Nonprofit Zrt.), ami biztosítja, hogy a megadott kód csak és kizárólag arra a bizonyos termékre vonatkozzon hazai és nemzetközi szinten. Ez a megoldás lényegében ugyanúgy működik, mint a weboldalak esetében: nem létezik két eltérő weboldal ugyanazzal az elérési címmel.
Mindentudó négyzetek: Vonalkód Sapiens, vagyis a QR kódok
A vonalkódtechnika következő egyedfejlődési szakaszának a QR kódok tekinthetők, melyek ingyenesen felhasználható, nyílt szabványon alapuló kétdimenziós kódok. Hasonló elven működnek, mint a vonalkódok, esetükben viszont nem vonalak alapján, hanem különböző méretű négyzetek és ezek elhelyezkedése alapján történik az adatok kinyerése. Több nagy előnyük is van a hagyományos vonalkódokkal szemben, egyrészt sokkal több adat tárolására alkalmasak kevesebb hely felhasználása és gyorsabb, megbízhatóbb beolvasás mellett, illetve nincs szükség hozzájuk lézeres vonalkódszkennerekre, hiszen kamerával is beolvashatók. További jelentős pozitív tulajdonságuk, hogy bármilyen irányból leolvashatók, mivel minden QR kód esetében van 4 db, viszonyítási pontként funkcionáló állandó pont, valamint előny még a kód hibatűrési képessége is.
A hiba vagy torzulás azt jelenti, hogy a kódbélyeg lefényképezésekor sokszor nem sikerül a mintázatot teljes pontossággal rögzíteni. A kamera képfelbontásának korlátai miatt, vagy a kódbélyeg kis mérete, a rossz megvilágítás vagy valamilyen szennyeződés miatt néhány jelpont rosszul látható lesz. A hibajavítás, tehát a hibák ellenére a kód tartalmának hibátlan kiolvasása úgy lesz lehetséges, hogy a kódba annak előállításakor már belefoglaltak olyan kiegészítő jelzéseket is, amelyek segítségével a dekódoló program bizonyos mértékű torzulást még képes tolerálni, amely a hagyományos vonalkódok esetében nem jellemző.
Megaglobal Kft: Az útmutató a vonalkódtechnika bevezetéséhez
Olyan szervezetek számára, amelyek még nem alkalmaznak vonalkódtechnikát, több szempontból is ijesztő lehet a bevezetés gondolata. Ott van például a bizonytalanság és az informáltság hiánya, hiszen a vonalkódtechnikai rendszerek egy igen speciális szegmensei a logisztikának, túlmisztifikált működéssel és árakkal, valamint ott van a változástól való félelem is. Erre a problémára nyújt megoldást a Megaglobal Kft, amely immár 16 éve segíti ügyfeleit a vonalkódtechnikai rendszerek bevezetésében. Ilyen esetekben a megoldás egy csomagajánlat lehet, amely lehetővé teszi a rendszer kipróbálását nagyobb beruházási költségek nélkül, mindössze pár százezer forintért. A csomag tartalmaz egy termál transzfer működési elvű címkenyomtatót, egy kézi adatgyűjtőt beépített vonalkódszkennerrel – használható céges telefonként is -, a nyomtatáshoz szükséges segédanyagokat (festékszalag és címketekercs), valamint hozzáférést egy Android alapú, saját fejlesztésű leltárkezelő applikációhoz (IgodepoS), amely kifejezetten a kézi adatgyűjtőre lett fejlesztve. Ennek segítségével a cégek képesek lesznek a saját környezetükben kipróbálni és modellezni egy teljes, az egész szervezet működésére kiterjedő rendszer működését, amelyben később a csomagajánlat elemei is felhasználhatók.
További információért látogasson el az igodepo.hu/S weboldalra.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Itt az utolsó esélyünk a GMO-k kontrollálására
Legkorábban már március elején elfogadhatja az Európai Parlament azt a rendelet-tervezetet, ami lényegében megszünteti a hatósági kontrollt és nyomon követést az új géntechnológiával készült, génmódosított termékek (új GMO-k) felett. Aki ezzel nem ért egyet ‒ legyen szó szervezetről vagy magánszemélyről ‒ még van lehetősége jelezni ezt a magyar európai parlamenti képviselők felé, akik csak akkor tudnak hatékonyan fellépni a tervezet jelen formája ellen, ha megvan hozzá a megfelelő társadalmi támogatottságuk.
„A géntechnológia olyan eljárás, amit lehet felelősen és felelőtlenül használni, illetve elfogadni vagy elutasítani, mindez döntés kérdése. Ökológiai gazdálkodókat minősítő szervezetként mi teljes mértékben elutasítjuk a génmódosítás élelmiszeripari és agrárfelhasználását, mert nem ebben látjuk a megoldást, de elfogadjuk, ha másoknak erről más a véleményük”
‒ vezette fel a problémát dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője.
A szakértő azonban azt már elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendelet épp a döntés lehetőségét vonná meg az emberektől és intézményektől azzal, hogy sem a biztonsági ellenőrzés, sem a nyomonkövethetőség nem lenne kötelező ezekre a termékekre a továbbiakban, ahogy a csomagoláson sem kellene feltüntetni, hogy a termék génmódosított alapanyagokból készül. Ezzel – véleménye szerint – sérülne a fogyasztók önrendelkezési joga: információ híján nem mérlegelhetnék, mit szeretnének enni és mit nem, és ez csak az egyik komoly probléma.
A szervezet szerint ugyanis a nemesítők és termelők sem tudnának dönteni a vetőmaghasználatról. A jelöletlen termékek például megnehezítenék a biogazdálkodást, ahol tilos a GMO-k alkalmazása, ideértve az új technológiájú GMO termékeket is.
Legalább ilyen jelentős kockázat, hogy a GMO vetőmagot előállító cégek szabadalmaztathatnák a vetőmagokat, így nagy multinacionális cégek határozhatnák meg, mit vessenek a gazdák, mit egyenek a fogyasztók. Azok a termelők, akik olyan vetőmagot használnak, amely hordozza a cég által levédett tulajdonságokat, akár perelhetőek lennének, ha azt nem az adott cégtől vették.
Végül és messze nem utolsósorban a biztonsági ellenőrzés kötelezettségének megszűntetése azzal járna, hogy alapvetően ezen GMO-t elállító cégek jóérzésén vagy költési hajlandóságán múlna, hogy mennyi és milyen alapos vizsgálatnak vetik alá ezeket a termékeket és terményeket a forgalmazás előtt. Nyilván szándékosan senki nem okoz kárt, de a GMO közép- és hosszú távú hatásairól eddig nem készültek kellően kimerítő vizsgálatok. Ha a rendelet átmegy, már a rövid távú hatásokban sem lehetünk majd biztosak.
„Mindez messze nemcsak a hazai biogazdálkodók, vagy a Biokontroll véleménye. Számos holland, német, francia, olasz és más tudományos intézet figyelmeztet a veszélyre”
‒ tette hozzá a szakember.
Nagyon úgy néz ki, hogy a rendelet ezen formáját ellenzők egyetlen dolgot tehetnek: csatlakozhatnak a tagállamok állampolgárainak azon tömegéhez, akik írásban fejezik ki szándékukat és véleményüket a követhetetlen GMO-használat ellen. Ha sikerül elérni a kellő létszámot, a kötelező jelölés és ellenőrzés megtartása talán elérhető. Erre a levélírásra számos szervezet, így a Biokontroll is lehetőséget ad honlapján a https://www.biokontroll.hu/vedjuk-meg-a-gmo-mentes-mezogazdasagot/ címen, ahol a kezdeményezéshez csatlakozni kívánók azt is bejelölhetik, név szerint mely képviselőknek szeretnék elküldeni a levelet.
„Bízunk benne, hogy minél többen kifejtik majd ellenvéleményüket, mert ha a tervezet átmegy, olyan szellemet engedünk ki a palackból, amit nem lehet újra kontroll alá vonni. A GMO termelésben érintett nemzetközi cégek eddig is mindent megtettek az üzleti érdekeik érvényesülését gátló jogi biztosítékok lebontására. Reméljük, ezt a kísérletet is sikerül közösségi összefogással megakadályozni”
‒ zárta szavait Dr. Roszík Péter.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár
Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.
A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.
👉 Regisztráció ezen a linken >>
Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.
A webinár főbb témái:
- Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
- Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
- Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
- Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
- Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben
Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)
Időtartam: 15:00–16:00 (CET)
Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója
👉 Regisztráljon ezen a linken >>
A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára
Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.
Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.
Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.
A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.
A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.
A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
A figyelem milliárdokat ér és egyre élesebb a verseny – az idei WAVES fókuszában az Attention Economy áll
-
Tippek1 hét ago
Az IKEA visszahív bizonyos NYMÅNE falilámpákat az áramütés veszélye miatt
-
Ipar2 hét ago
Szabványváltás a DÁP eAzonosítás mögött – Mi várható és hogyan lehet rá felkészülni?
-
Gazdaság2 hét ago
Magyarország legnagyobb HR-szolgáltatója az oktatásba fektet: segítik a vállalatokat a munkaerő képzésében, fejlesztésében
-
Gazdaság2 hét ago
Több ezer milliárd forintot égetnek el a magyarok a párna alatt
-
Gazdaság2 hét ago
Látványosan drágultak a panellakások Budapesten egy év alatt
-
Egészség2 hét ago
Algoritmusok a mosoly mögött – így formálja át az AI a fogszabályozás jövőjét
-
Okoseszközök2 hét ago
7 havas helyszín, ahol digitális eszközök dolgoznak a háttérben








