Ipar
Vonalkódok titkos élete: szkenneld be és fedezd fel a rejtett információkat!
Digitális híd: Hogyan kötik össze a vonalkódok a fizikai és digitális világot?
Jelenleg a logisztika különböző területein világszerte a vonalkód jelenti a legelterjedtebb azonosítási technikát, sikerét számtalan tényezőnek köszönheti. A vonalkódtechnika lényegében egy olyan adatgyűjtési módszer, ami áthidalja a digitális és a fizikai világot úgy, hogy a digitális, kódolt adatokat fizikailag leképezi, majd beolvasás után a tárolt adatok grafikusan megjeleníthetők. Eredetileg csak egydimenziós kódok használata volt jellemző, de a technológia fejlődése (főként a lézertechnológia) életre hívta a kétdimenziós QR kódokat, majd a rádiófrekvenciás jelölést (RFID) is. Szinte mindenhol körülvesznek minket ezek az eszközök, de a legtöbben már észre sem vesszük őket, annyira beépültek a mindennapjainkba, működésüket pedig még ennél is kevesebben ismerik.
Vonalkódok működése: a Morse kód modern testvére
A vonalkódok működési elvüket tekintve nagyon hasonlóak a Morse kódokhoz, hiszen a különböző vastagságú vonalak, a köztük lévő hézagok és a különböző karakterek kombinációját használják az információ kódolására, amelyeket egy vonalkódolvasóval leolvasva digitálisan megjeleníthetők a benne tárolt információk. Az eltérő vastagságú vonalak és köztük a hézagok egy karaktersorozatot kódolnak, ami a vonalkód alatt is olvasható. A vonalkódolvasó a kibocsátott fénysugárral pásztázza a vonalkódot, majd a fehér területről visszaverődő fénysugarakat vizsgálja, ebből állít elő egy elektromos jelet. Minden vonalkód kizárólag egy azonosítót jelöl, ami egy adatbázis konkrét eleméhez kapcsolódik. Leolvasás esetén a kapcsolt azonosítóhoz az adatbázisban társított egyéb adatok is megjelennek, mint például a termék ára, leírása vagy az aktuális raktárkészlet. Drasztikus térnyerésük és az idővel elágazó fejlesztési utak számtalan típusú, vizuálisan is eltérő vonalkódvariációkat eredményeztek.
Emiatt joggal vetődhet fel a kérdés, hogy hogyan kerülhető el az, hogy az egyes kódok „összekeveredjenek”? Vegyünk például egy áruházat: a termékek minden jellemzője megtalálható egy belső adatbázisban, amihez egy egyedi vonalkód tartozik. Ezt a vonalkódot használják bevételezésnél is a raktárban, azonban természetesen az áruház beszállítója is használja a saját vonalkódját. Mi történik akkor, ha véletlenül a beszállító és az áruház által használt azonosító kódok típusa megegyezik, kapcsolt azonosítójuk közt átfedés van, de nem ugyanarra a termékre vonatkoznak? Erre a rövid válasz az, hogy káosz. Ennek elkerülése érdekében létrejöttek a vonalkód sztenderdek, mint például a GS1 szabvány.
Minden szervezet belső felhasználásra használhatja a saját kódrendszerét, azonban ahhoz, hogy az áruja forgalomba kerüljön, regisztrálnia kell a termékhez tartozó kódot az ebben illetékes vonalkód felügyeleti szervezetnél (például GS1 Magyarország Nonprofit Zrt.), ami biztosítja, hogy a megadott kód csak és kizárólag arra a bizonyos termékre vonatkozzon hazai és nemzetközi szinten. Ez a megoldás lényegében ugyanúgy működik, mint a weboldalak esetében: nem létezik két eltérő weboldal ugyanazzal az elérési címmel.
Mindentudó négyzetek: Vonalkód Sapiens, vagyis a QR kódok
A vonalkódtechnika következő egyedfejlődési szakaszának a QR kódok tekinthetők, melyek ingyenesen felhasználható, nyílt szabványon alapuló kétdimenziós kódok. Hasonló elven működnek, mint a vonalkódok, esetükben viszont nem vonalak alapján, hanem különböző méretű négyzetek és ezek elhelyezkedése alapján történik az adatok kinyerése. Több nagy előnyük is van a hagyományos vonalkódokkal szemben, egyrészt sokkal több adat tárolására alkalmasak kevesebb hely felhasználása és gyorsabb, megbízhatóbb beolvasás mellett, illetve nincs szükség hozzájuk lézeres vonalkódszkennerekre, hiszen kamerával is beolvashatók. További jelentős pozitív tulajdonságuk, hogy bármilyen irányból leolvashatók, mivel minden QR kód esetében van 4 db, viszonyítási pontként funkcionáló állandó pont, valamint előny még a kód hibatűrési képessége is.
A hiba vagy torzulás azt jelenti, hogy a kódbélyeg lefényképezésekor sokszor nem sikerül a mintázatot teljes pontossággal rögzíteni. A kamera képfelbontásának korlátai miatt, vagy a kódbélyeg kis mérete, a rossz megvilágítás vagy valamilyen szennyeződés miatt néhány jelpont rosszul látható lesz. A hibajavítás, tehát a hibák ellenére a kód tartalmának hibátlan kiolvasása úgy lesz lehetséges, hogy a kódba annak előállításakor már belefoglaltak olyan kiegészítő jelzéseket is, amelyek segítségével a dekódoló program bizonyos mértékű torzulást még képes tolerálni, amely a hagyományos vonalkódok esetében nem jellemző.
Megaglobal Kft: Az útmutató a vonalkódtechnika bevezetéséhez
Olyan szervezetek számára, amelyek még nem alkalmaznak vonalkódtechnikát, több szempontból is ijesztő lehet a bevezetés gondolata. Ott van például a bizonytalanság és az informáltság hiánya, hiszen a vonalkódtechnikai rendszerek egy igen speciális szegmensei a logisztikának, túlmisztifikált működéssel és árakkal, valamint ott van a változástól való félelem is. Erre a problémára nyújt megoldást a Megaglobal Kft, amely immár 16 éve segíti ügyfeleit a vonalkódtechnikai rendszerek bevezetésében. Ilyen esetekben a megoldás egy csomagajánlat lehet, amely lehetővé teszi a rendszer kipróbálását nagyobb beruházási költségek nélkül, mindössze pár százezer forintért. A csomag tartalmaz egy termál transzfer működési elvű címkenyomtatót, egy kézi adatgyűjtőt beépített vonalkódszkennerrel – használható céges telefonként is -, a nyomtatáshoz szükséges segédanyagokat (festékszalag és címketekercs), valamint hozzáférést egy Android alapú, saját fejlesztésű leltárkezelő applikációhoz (IgodepoS), amely kifejezetten a kézi adatgyűjtőre lett fejlesztve. Ennek segítségével a cégek képesek lesznek a saját környezetükben kipróbálni és modellezni egy teljes, az egész szervezet működésére kiterjedő rendszer működését, amelyben később a csomagajánlat elemei is felhasználhatók.
További információért látogasson el az igodepo.hu/S weboldalra.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Rekordidő alatt digitalizálták Spanyolország leghosszabb közúti alagútját
Iparban használatos megoldások kerültek az alagútba.
Modernizálták a Spanyolország és Franciaország között húzódó Somport-alagút irányítási rendszerét, méghozzá a kétszer egysávon közlekedő napi forgalom leállítása nélkül. Az európai E-7-es útvonal részeként 2003 óta üzemelő közúti alagút kiemelt jelentőségű határátkelőhely, amelyen naponta több ezer jármű halad át, és több száz vállalat rendszeres áruszállító útvonalaként szolgál. A 8,6 km hosszú alagutat most a jövő kihívásaira felkészítve tették energiahatékonyabbá és biztonságosabbá.
Valós idejű adatgyűjtés és gyorsabb reakció
A húszéves technológiát megújító projekt központi eleme az új irányítástechnikai rendszer (SCADA) kialakítása volt, amihez kapcsolódóan négy ipari vezérlőt (PLC-t) is integráltak. Emellett friss verzióra cserélték a többek között az alagútban elhelyezett szenzorokból adatokat gyűjtő, és azokat az irányítástechnikai rendszerbe továbbító, korábbi perifériamodulokat is.
Mindezek segítségével nem csak javították az adatkommunikációt és az érzékelők reakcióidejét, de lehetővé tették a valós idejű adatgyűjtést, és biztosították az infrastruktúra folyamatos működését, akkor is, ha műszaki hiba vagy más incidens blokkolná az alagút akár a spanyol, akár a francia oldalán, egymástól függetlenül működő központokat. A Siemens TIA Portal platformját használva pedig sikerült az automatizálási projekt üzembe helyezési idejét az átlagoshoz képest 25 százalékkal csökkenteni.
Fokozott biztonság
Új videómegfigyelő rendszer is került az alagútba: a zárt láncú kamerás rendszert (CCTV) a SCADA-hálózatba integrálva szintén valós idejű videó- és hangmegfigyelést tudnak végezni. Ez a rendszer egy vészhelyzetkezelő szoftver alkalmazásával, tűz vagy baleset esetén, vizualizációk segítségével, lépésről lépésre támogatja az üzemeltetőket a vészhelyzeti protokollok végrehajtásában, és azonnal a kezelőhelyiség központi képernyőjére vetíti az incidensre mutató kamera képét, egyidejűleg elindítva a videófelvétel készítését.
Következő lépés a fenntartható jövő
A fejlesztések következő lépéseként az alagút digitális ikermodelljét tervezik létrehozni, amelynek segítségével különböző eseményeket szimulálhatnak a biztonság további javítása és a kezelői tréningek kialakítása érdekében. Emellett intelligens LED-világítást fognak bevezetni, amely várhatóan több mint 30 százalékkal javítja majd az energiahatékonyságot az előző rendszerhez képest.
Speciális know-how
A Siemens számára ismerős terep az alagutak világa, a technológiai vállalat külön üzletága foglalkozik ezzel a speciális területtel. A vállalat például részt vesz a képzési központként és kutatólaboratóriumként is működő svájci Hagerbach tesztalagút működtetésében, ahol az ún. „digitális alagút” teljes életciklusát bemutatják – a tervezéstől kezdve, az üzemeltetésen át, egészen a szolgáltatásokig. Itt olyan megoldások tekinthetőek meg, mint az épületinformációs modellezés (BIM tervezés); a speciálisan alagutak tervezésére kialakított mérnöki szoftver (Tunnel CAD); a tűzesetek, szellőzőrendszerek, közúti táblák és vészkijárati ajtók elhelyezésének szimulációja; a virtuális üzembe helyezés és az üzemeltetők képzése; a kiberbiztonsági tervek készítése; vagy az IoT / Industrial Edge szolgáltatások a prediktív karbantartáshoz.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A Schneider Electric megoldása hatékonyabbá teszi a kritikus infrastruktúrák védelmét
Egyszerű és biztonságos hozzáférést biztosít a távoli terminál egységekhez (RTU) a Schneider Electric új megoldása, tovább erősítve ezáltal az olyan kritikus infrastruktúrák, mint a víz-, olaj- és gázvezetékek védelmét.
A SCADAPack™ 470i és 474i a feladatkörök alapján történő hozzáférés-szabályozás révén támogatják a kiberbiztonsági előírásoknak való megfelelést is.
A víz-, olaj- és gázvezetékeket érintő kiberfenyegetések egyre veszélyesebbek és gyakoribbak, ezért a távoli és zord környezetben lévő terminál egységekhez való hozzáférés ellenőrzése létfontosságú az OT-biztonság (operatív technológia) szempontjából. Azonban ezeknek a hozzáféréseknek a kezelése veszélyes és időigényes lehet. A Schneider Electric által kínált SCADAPack 470i és 474i olyan intelligens eszközök, amelyek az összes távvezérlési és számítógépes művelethez alkalmazhatók. Ezáltal a felhasználók OT-környezetben is biztonságosan kezelhetik az RTU-hozzáférést a szabványos IT-eszközök, például az Active Directory™ segítségével.
A robusztus RTU-platform és a Linux rugalmasságának kombinációja biztosítja, hogy egyetlen SCADAPack 470i vagy 474i képes kezelni az operatív technológiák hatékony védelmét biztosító peremszolgáltatásokat, protokollokat és alkalmazásokat az összes távvezérlési és számítógépes művelethez. A SCADAPack 470i és 474i feladatkörökön alapuló hozzáférés-szabályozási (RBAC) funkciói támogatják a felhasználókat a kiberbiztonsági előírásoknak való megfelelésben is. A SCADAPack 470i és 474i integrálható a szabványos IT- és OT-biztonsági eszközökkel, és többek között IP-tűzfal, NAT, DNP3 biztonságos hitelesítés támogatással is rendelkeznek.
„A kritikus infrastruktúrák, például a víz- és szennyvízrendszerek, valamint az energiavezetékek egyre sebezhetőbbek a kibertámadásokkal szemben. Ezért elengedhetetlen, hogy az OT-t az IT-világból ismert szabványos biztonsági funkciókkal bővítsük. A feladatkör-alapú hozzáférés-menedzsment az intelligens RTU-kon elhanyagolható költséggel segít megvédeni ezt a kritikus infrastruktúrát, lehetővé téve a folyamatos biztonságos és nyereséges működést”
– mondta el James Redmond, a Schneider Electric SCADAPack globális termékmenedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A Continental UltraContact NXT abroncsa rangos fenntarthatósági díjat nyert
A Continental UltraContact NXT gumiabroncsa elnyerte a 2025-ös Autóipari Fenntarthatósági Díjat (Sustainability Award in Automotive 2025) a „Technológiai megoldások – anyaghasználat, nyersanyagok és körforgásos gazdaság” kategóriában.
A nemzetközi tanácsadó vállalat Arthur D. Little, valamint az ATZ / MTZ autóipari szaklapcsoport a Continental eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású gumiabroncsát ismerte el a rangos elismeréssel.
Az UltraContact NXT – mérettől függően – akár 65%-ban megújuló, újrahasznosított és ISCC PLUS tanúsítvánnyal rendelkező anyagokból készül.
„Az UltraContact NXT tökéletes példája annak, hogy a kimagasló fenntarthatóság és a csúcsteljesítmény nem zárják ki egymást” – mondta Maria Hanczuch, a Continental EMEA régiójának személyabroncs-termékmenedzsmentért felelős vezetője, aki Berlinben személyesen vette át a díjat. „Számunkra ez az elismerés nemcsak megtiszteltetés, hanem megerősítés is abban, hogy érdemes következetesen végigvinni fenntarthatósági stratégiánkat”
– tette hozzá.
Az Autóipari Fenntarthatósági Díjat minden évben az Arthur D. Little és az ATZ / MTZ Group ítéli oda olyan autóipari megoldásoknak, amelyek példamutató fenntarthatóságot képviselnek. Az elbírálás az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira épül, és olyan területeket vizsgál, mint a környezetvédelem, társadalmi felelősségvállalás és vállalatirányítás. A döntést független, tudományos, ipari, civil és médiát képviselő szakemberekből álló zsűri hozza meg.
UltraContact NXT: a fenntarthatóság és a teljesítmény új szintje
Az UltraContact NXT abroncs 2023 nyarán debütált a Continental kínálatában. Az akár 65%-ban fenntartható anyagokat tartalmazó gumiabroncs kimagasló biztonságot és teljesítményt biztosít.
Mind a 19 méretváltozat elérte az uniós abroncscímke szerinti legjobb, „A” minősítést a gördülési ellenállás, a vizes úton való fékezés és a külső zajszint tekintetében. Az UltraContact NXT kivételes teljesítményét nemrég az auto motor und sport 2025/07-es számában megjelent, fenntartható és üzemanyag-takarékos nyári abroncsokat vizsgáló teszt is igazolta, ahol a Continental abroncs az első helyen végzett, és „kiváló” minősítést kapott.
Az UltraContact NXT abroncs akár 32 százalékban megújuló anyagokat tartalmaz, köztük például a papír- és fafeldolgozó ipar melléktermékeiből előállított gyantákat, valamint rizshéj hamujából kinyert szilikát. Emellett az abroncs akár 5 százalékban újrahasznosított anyagokat is hasznosít, többek között visszanyert acélt és újrahasznosított PET-palackokból származó poliésztert, amelyek gyakran hulladékégetőkben vagy lerakókban végeznék. A Continental ezen felül akár 28 százalékban ISCC PLUS tanúsítvánnyal rendelkező anyagokat is felhasznál, köztük fenntartható forrásból származó szintetikus gumit és koromport, amelyek bioalapú, bio-körforgásos, vagy körforgásos alapanyagból készülnek.
Az UltraContact NXT a 2023-as bevezetése óta már több rangos elismerésben is részesült, köztük a Sustainability Award díjban a Swiss Automotive Show Innovation Awards 2023 eseményen, valamint elnyerte az International Design Award 2023, a German Innovation Award 2024 és a CLEPA Innovation Award 2024 díjakat is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
A SPAR új JBL hűségpromóciójával ismét veled mozdul a zene
-
Ipar1 hét ago
Az AI hardver- és energiaigénye nem ismer határokat
-
Gazdaság6 nap ago
Több mint 10 ezer mérnök kellene a magyar gazdaságba
-
Okoseszközök2 hét ago
Immerzív gaming élmény az Evnia 34M2C5501A modellel
-
Ipar5 nap ago
A Schneider Electric megoldása hatékonyabbá teszi a kritikus infrastruktúrák védelmét
-
Gazdaság1 hét ago
Már a kis összegű személyi kölcsönökért is lehajolnak a bankok
-
Mozgásban2 hét ago
A cargo-partner szállította a világ legnagyobb harangját Brazíliába
-
Ipar2 hét ago
Daniella Electricity, a szakmai fejlődés, az innováció és a stratégiai partnerség központja a Construmán