Ipar

Vonalkódok titkos élete: szkenneld be és fedezd fel a rejtett információkat!

Digitális híd: Hogyan kötik össze a vonalkódok a fizikai és digitális világot?

Jelenleg a logisztika különböző területein világszerte a vonalkód jelenti a legelterjedtebb azonosítási technikát, sikerét számtalan tényezőnek köszönheti. A vonalkódtechnika lényegében egy olyan adatgyűjtési módszer, ami áthidalja a digitális és a fizikai világot úgy, hogy a digitális, kódolt adatokat fizikailag leképezi, majd beolvasás után a tárolt adatok grafikusan megjeleníthetők. Eredetileg csak egydimenziós kódok használata volt jellemző, de a technológia fejlődése (főként a lézertechnológia) életre hívta a kétdimenziós QR kódokat, majd a rádiófrekvenciás jelölést (RFID) is. Szinte mindenhol körülvesznek minket ezek az eszközök, de a legtöbben már észre sem vesszük őket, annyira beépültek a mindennapjainkba, működésüket pedig még ennél is kevesebben ismerik.

Vonalkódok működése: a Morse kód modern testvére

A vonalkódok működési elvüket tekintve nagyon hasonlóak a Morse kódokhoz, hiszen a különböző vastagságú vonalak, a köztük lévő hézagok és a különböző karakterek kombinációját használják az információ kódolására, amelyeket egy vonalkódolvasóval leolvasva digitálisan megjeleníthetők a benne tárolt információk. Az eltérő vastagságú vonalak és köztük a hézagok egy karaktersorozatot kódolnak, ami a vonalkód alatt is olvasható. A vonalkódolvasó a kibocsátott fénysugárral pásztázza a vonalkódot, majd a fehér területről visszaverődő fénysugarakat vizsgálja, ebből állít elő egy elektromos jelet. Minden vonalkód kizárólag egy azonosítót jelöl, ami egy adatbázis konkrét eleméhez kapcsolódik. Leolvasás esetén a kapcsolt azonosítóhoz az adatbázisban társított egyéb adatok is megjelennek, mint például a termék ára, leírása vagy az aktuális raktárkészlet. Drasztikus térnyerésük és az idővel elágazó fejlesztési utak számtalan típusú, vizuálisan is eltérő vonalkódvariációkat eredményeztek.

Emiatt joggal vetődhet fel a kérdés, hogy hogyan kerülhető el az, hogy az egyes kódok „összekeveredjenek”? Vegyünk például egy áruházat: a termékek minden jellemzője megtalálható egy belső adatbázisban, amihez egy egyedi vonalkód tartozik. Ezt a vonalkódot használják bevételezésnél is a raktárban, azonban természetesen az áruház beszállítója is használja a saját vonalkódját. Mi történik akkor, ha véletlenül a beszállító és az áruház által használt azonosító kódok típusa megegyezik, kapcsolt azonosítójuk közt átfedés van, de nem ugyanarra a termékre vonatkoznak? Erre a rövid válasz az, hogy káosz. Ennek elkerülése érdekében létrejöttek a vonalkód sztenderdek, mint például a GS1 szabvány.

Minden szervezet belső felhasználásra használhatja a saját kódrendszerét, azonban ahhoz, hogy az áruja forgalomba kerüljön, regisztrálnia kell a termékhez tartozó kódot az ebben illetékes vonalkód felügyeleti szervezetnél (például GS1 Magyarország Nonprofit Zrt.), ami biztosítja, hogy a megadott kód csak és kizárólag arra a bizonyos termékre vonatkozzon hazai és nemzetközi szinten. Ez a megoldás lényegében ugyanúgy működik, mint a weboldalak esetében: nem létezik két eltérő weboldal ugyanazzal az elérési címmel.

Mindentudó négyzetek: Vonalkód Sapiens, vagyis a QR kódok

A vonalkódtechnika következő egyedfejlődési szakaszának a QR kódok tekinthetők, melyek ingyenesen felhasználható, nyílt szabványon alapuló kétdimenziós kódok. Hasonló elven működnek, mint a vonalkódok, esetükben viszont nem vonalak alapján, hanem különböző méretű négyzetek és ezek elhelyezkedése alapján történik az adatok kinyerése. Több nagy előnyük is van a hagyományos vonalkódokkal szemben, egyrészt sokkal több adat tárolására alkalmasak kevesebb hely felhasználása és gyorsabb, megbízhatóbb beolvasás mellett, illetve nincs szükség hozzájuk lézeres vonalkódszkennerekre, hiszen kamerával is beolvashatók. További jelentős pozitív tulajdonságuk, hogy bármilyen irányból leolvashatók, mivel minden QR kód esetében van 4 db, viszonyítási pontként funkcionáló állandó pont, valamint előny még a kód hibatűrési képessége is.

A hiba vagy torzulás azt jelenti, hogy a kódbélyeg lefényképezésekor sokszor nem sikerül a mintázatot teljes pontossággal rögzíteni. A kamera képfelbontásának korlátai miatt, vagy a kódbélyeg kis mérete, a rossz megvilágítás vagy valamilyen szennyeződés miatt néhány jelpont rosszul látható lesz. A hibajavítás, tehát a hibák ellenére a kód tartalmának hibátlan kiolvasása úgy lesz lehetséges, hogy a kódba annak előállításakor már belefoglaltak olyan kiegészítő jelzéseket is, amelyek segítségével a dekódoló program bizonyos mértékű torzulást még képes tolerálni, amely a hagyományos vonalkódok esetében nem jellemző.

Megaglobal Kft: Az útmutató a vonalkódtechnika bevezetéséhez

Olyan szervezetek számára, amelyek még nem alkalmaznak vonalkódtechnikát, több szempontból is ijesztő lehet a bevezetés gondolata. Ott van például a bizonytalanság és az informáltság hiánya, hiszen a vonalkódtechnikai rendszerek egy igen speciális szegmensei a logisztikának, túlmisztifikált működéssel és árakkal, valamint ott van a változástól való félelem is. Erre a problémára nyújt megoldást a Megaglobal Kft, amely immár 16 éve segíti ügyfeleit a vonalkódtechnikai rendszerek bevezetésében. Ilyen esetekben a megoldás egy csomagajánlat lehet, amely lehetővé teszi a rendszer kipróbálását nagyobb beruházási költségek nélkül, mindössze pár százezer forintért. A csomag tartalmaz egy termál transzfer működési elvű címkenyomtatót, egy kézi adatgyűjtőt beépített vonalkódszkennerrel – használható céges telefonként is -, a nyomtatáshoz szükséges segédanyagokat (festékszalag és címketekercs), valamint hozzáférést egy Android alapú, saját fejlesztésű leltárkezelő applikációhoz (IgodepoS), amely kifejezetten a kézi adatgyűjtőre lett fejlesztve. Ennek segítségével a cégek képesek lesznek a saját környezetükben kipróbálni és modellezni egy teljes, az egész szervezet működésére kiterjedő rendszer működését, amelyben később a csomagajánlat elemei is felhasználhatók.

További információért látogasson el az igodepo.hu/S weboldalra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:leltárkezelés raktár vonalkód

Up Next

Automatizált cölöptervező és geotechnikai modellalkotó rendszer létrehozása a FUGRO Consult Kft.-nél

Don't Miss

Megérkezett az új DACHSER magazin!

Ipar

A tűzvédelem új kihívásai 2025-ben

A magyar vállalatok a tűzvédelem területén számos új kihívással szembesültek 2025-ben.

A SMARTme Building Technologies Kft., a gyengeáramú rendszerek és integrált biztonsági megoldások szakértője összefoglalta a legfontosabb fejleményeket, amelyek a beruházók és üzemeltetők számára kulcsfontosságúak.

Tűzvédelem – jogszabályi változások és adminisztrációs egyszerűsítés

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) idén január 1-től ismét módosult. Fontos változás a tűzvédelmi berendezések – így az automatikus tűzjelzők, tűzoltósági kulcsszéfek és evakuációs hangrendszerek – esetében a felülvizsgálati ciklus 2025-től 6 hónapról, 12 hónapra módosult. Ez csökkenti ugyan a jogszabályban előírt, kötelező ellenőrzések számát, ugyanakkor megköveteli a vállalatoktól a folyamatos szakmai felkészültséget és nyomon követést. Fontos megjegyezni, hogy bár az előírt karbantartási ciklusidők a jogszabály szerint megnövekedtek, de ez nem jelenti azt, hogy az adott rendszerek mérete és azok karbantartási időráfordítása csökkent volna, így egy adott rendszer 100%-os rendszerkarbantartását nem a korábbiak szerinti két alkalomra (félévre) szétosztva kell elvégezni, hanem évente, egy alkalommal.

Az OTSZ változása mellett, változott továbbá a tűzjelző rendszerek létesítési- engedélyezési ügymenete is (491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet). A telepítéséhez több esetben már nem kell előzetes, un. létesítési engedélyt kérni, hanem elegendő csak – a rendszereket érintő – un. bejelentési kötelezettségnek eleget tenni.

„Elmondható, hogy az elmúlt évek jogszabálymódosításai a bürokráciacsökkentés szempontjait követték, miközben a bevezetett módosítások a beruházók és üzemeltetők kezébe adnak nagyobb felelősséget. Bár az OTSZ változása már 10 hónapja hatályban van, nem lehet elégszer felhívni a figyelmet a megváltozott jogi környezetre. Az mindenesetre biztató, hogy tapasztalataink szerint az irodaházak vagy éppen az ipari létesítmények esetében eddig is prioritásként kezelték a beruházók a tűzvédelmet, bízunk benne, hogy ez a jövőben sem fog változni”

– mondta el Móró Tibor, a SMARTme Building Technologies Kft. ügyvezető igazgatója.

Szakmai fejlődés és jogszabályi megfelelés

A tűzvédelmi szakemberek számára folyamatos szakmai fejlődés és jogszabályi megfelelés is szükséges. A Tűzvédelmi Műszaki Bizottság új irányelveket dolgozott ki, amelyek 2025. február 1-jétől alkalmazhatók. Ezek az irányelvek segítik a szakembereket a változó jogszabályi környezetben való eligazodásban és a legjobb gyakorlatok alkalmazásában. A magyar piacon kevés a tapasztalt tűzvédelmi mérnök és technikus, ez pedig lassítja a projektek megvalósítását, és nehezíti a folyamatos üzemeltetési megfelelést.

Mindezeknek megfelelően a magyar vállalatoknak 2025-ben érdemes:

naprakészen követni a jogszabályi változásokat,
alkalmazni a legmodernebb technológiai megoldásokat,
biztosítani a rendszeres felülvizsgálatot és karbantartást,
figyelembe venni a fenntarthatósági szempontokat és új tűzvédelmi kihívásokat.

Ezen lépések összessége biztosítják a jogszabályi megfelelést, növelik a biztonságot és támogatják a fenntartható működést a beruházások és üzemeltetés minden szakaszában.

„A tűzvédelem maga, nem csupán jogszabályi kötelezettség, hanem a beruházások és üzemeltetés biztonságának alapvető eleme. Ügyfeleinket abban segítjük, hogy a változó jogszabályi környezetben, a legmodernebb technológiákat alkalmazva, hosszú távon biztonságos és átlátható rendszereket üzemeltethessenek. Cégünk elkötelezett amellett, hogy ügyfeleinket a jogszabályi változások előtt tájékoztassa és segítse: a modern tűzjelző rendszerek nem csupán a megfelelésről szólnak, hanem a hosszú távú biztonságról, üzemeltethetőségről és fenntarthatóságról is”

– tette hozzá Móró Tibor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Összefognak a gépgyártók

Adatszövetséggel fejlesztik tovább az ipari mesterséges intelligenciát.

Több vezető szerszámgépgyártó – köztük a Trumpf, a Chiron, a Renishaw, a Heller, a Grob, a Voith Csoport, valamint az RWTH Aachen Gépgyártási Laboratóriuma – fog össze a Siemensszel, hogy ipari mesterségesintelligencia-fejlesztésekkel növeljék a szektor hatékonyságát.

A partnerség az anonimizált gépi adatok cseréjére épül, az adatvédelmi és biztonsági szabványok betartása mellett. Ezeket az adatokat az ipari gyártás követelményeire szabott AI-megoldások fejlesztésére és betanítására használják. A szövetségből származó adatok többek között felhasználhatók lesznek ún. NC-programok automatikus létrehozására, ezek a programok a speciális gyártógépek „munkautasításai”. További célterület lehet a prediktív karbantartás pontos, gépspecifikus előrejelzésekkel; az adaptív gyártási folyamatok, amelyek valós időben alkalmazkodnak a változó körülményekhez; valamint az energiahatékonyság optimalizálása a gép paramétereinek intelligens vezérlésével.

A szövetség hosszú távú stratégiája további vállalatok bevonását is magában foglalja – akár a szerszámgépiparon kívülről is –, hogy az ipari mesterséges intelligenciát még szélesebb körben lehessen alkalmazni különböző iparágakban. A partnerség fontos lépést jelent egy iparágspecifikus AI-modell megvalósítása felé. E víziót, a Siemens Industrial Foundation Modelt a Siemens a Hannover Messe 2025 kiállításon mutatta be.

„Ügyfeleinkkel és partnereinkkel együtt jelentős lépést teszünk az ipari AI skálázhatósága felé” – jelentette ki Roland Busch. A Siemens AG vezérigazgatója elmondta, hogy nagy lehetőséget lát ebben az európai gazdaság és annak erős ipari bázisa számára – az autóipartól, a vegy- és gyógyszeriparon át egészen a gépgyártásig, az energetikáig, az egészségügyig, az infrastruktúráig és a közlekedésig. Azzal, hogy a vállalatok az adatkincseiket elérhetővé teszik a generatív AI-modellek fejlesztéséhez, végeredményként magasabb termelékenységi szintek érhetők el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Bivalyerős megawatt-töltő érkezik a piacra

Eddigi legnagyobb, 1,68 MW teljesítményű e-töltőjét mutatta be a Siemens.

Elektromos buszok és kamionok, valamint logisztikai és vállalati e-flották depó-, illetve útközbeni töltését kiszolgáló, minden eddiginél nagyobb töltési teljesítményű megawatt töltőt mutatott be a Siemens. Az új töltők először az osztrák autópályák mellett bizonyíthatnak.

Egyedi igények szerint

A következő generációs SICHARGE FLEX termékcsalád töltői 480 kilowattól (kW) akár 1,68 megawatt (MW) DC (egyenáramú) töltési teljesítményt képesek leadni, dinamikus teljesítményelosztást és akár 1500 A (amper) áramerősséget garantálva. Moduláris és skálázható kialakításuk lehetővé teszi, hogy a különböző igényekhez, helyszíni körülményekhez alkalmazkodva telepíteni lehessen őket.

Az új modell alapját a dinamikus teljesítményelosztó rendszer képezi, ami intelligensen osztja el az energiát több töltőpont, illetve jármű között, a mindenkori igények alapján. A széles teljesítménytartománynak köszönhetően az egyes töltőpontok által éppen szolgáltatott energia 80/120 kW-os fokozatok szerint állítható.

Mind a CCS (Combined Charging System) mind a MCS (Megawatt Charging System) töltési szabványokat támogatja az új termékcsalád, így akár 4 MCS töltőpont is telepíthető, egyetlen töltőoszlop elhelyezésével.

Minimális helyigény

Az iparági vezető teljesítménysűrűséggel (akár 656 kW/m²) működő, rendkívül kompakt kialakítású töltőoszlopok minimális (0,1-02 m²) helyigénnyel szerelhetőek padlóra. Hűtőrendszerüknek köszönhetően pedig akár falra, vagy fej fölötti magasságba is telepíthetőek, ami helyszűke esetén komoly előnyt jelent. Ráadásul a központi tápegységtől akár 300 méterre is elhelyezhetőek a töltőoszlopok, így még sokfélébb környezetben képesek helytállni.

Az új megoldás könnyen telepíthető, karbantartható, és zökkenőmentesen integrálható a korábbi rendszerekbe. A Sifinity Control felhőalapú felügyeleti megoldással ellátott eszközök teljes rálátást és távoli vezérlést biztosítanak az üzemeltetőknek, maximális üzemidőt és működési hatékonyságot, valamint testreszabhatóságot biztosítva. A DepotFinity energiagazdálkodó megoldással integrálva pedig optimalizálható az e-flották töltése, még korlátozott hálózati kapacitás esetén is, csökkentve a költséges infrastruktúra-fejlesztések szükségességét. Az új modell kibervédelmi funkciókkal is rendelkezik.

Forgalmas logisztikai folyosót fog kiszolgálni

Az első SICHARGE FLEX töltőrendszert az osztrák OMV egy pilot projekt keretében már megrendelte, és a Németországot Olaszországgal összekötő, nagy forgalmú A12-es autópálya kufsteini töltőállomásánál fogja telepíteni. Az első fázisban hat töltőpontot helyeznek el, a helyi energiaszolgáltató (DSO) hálózatfejlesztését követően pedig tíz töltőpontra tervezik a bővítést.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!