Ipar

Vonalkódok titkos élete: szkenneld be és fedezd fel a rejtett információkat!

Digitális híd: Hogyan kötik össze a vonalkódok a fizikai és digitális világot?

Jelenleg a logisztika különböző területein világszerte a vonalkód jelenti a legelterjedtebb azonosítási technikát, sikerét számtalan tényezőnek köszönheti. A vonalkódtechnika lényegében egy olyan adatgyűjtési módszer, ami áthidalja a digitális és a fizikai világot úgy, hogy a digitális, kódolt adatokat fizikailag leképezi, majd beolvasás után a tárolt adatok grafikusan megjeleníthetők. Eredetileg csak egydimenziós kódok használata volt jellemző, de a technológia fejlődése (főként a lézertechnológia) életre hívta a kétdimenziós QR kódokat, majd a rádiófrekvenciás jelölést (RFID) is. Szinte mindenhol körülvesznek minket ezek az eszközök, de a legtöbben már észre sem vesszük őket, annyira beépültek a mindennapjainkba, működésüket pedig még ennél is kevesebben ismerik.

Vonalkódok működése: a Morse kód modern testvére

A vonalkódok működési elvüket tekintve nagyon hasonlóak a Morse kódokhoz, hiszen a különböző vastagságú vonalak, a köztük lévő hézagok és a különböző karakterek kombinációját használják az információ kódolására, amelyeket egy vonalkódolvasóval leolvasva digitálisan megjeleníthetők a benne tárolt információk. Az eltérő vastagságú vonalak és köztük a hézagok egy karaktersorozatot kódolnak, ami a vonalkód alatt is olvasható. A vonalkódolvasó a kibocsátott fénysugárral pásztázza a vonalkódot, majd a fehér területről visszaverődő fénysugarakat vizsgálja, ebből állít elő egy elektromos jelet. Minden vonalkód kizárólag egy azonosítót jelöl, ami egy adatbázis konkrét eleméhez kapcsolódik. Leolvasás esetén a kapcsolt azonosítóhoz az adatbázisban társított egyéb adatok is megjelennek, mint például a termék ára, leírása vagy az aktuális raktárkészlet. Drasztikus térnyerésük és az idővel elágazó fejlesztési utak számtalan típusú, vizuálisan is eltérő vonalkódvariációkat eredményeztek.

Emiatt joggal vetődhet fel a kérdés, hogy hogyan kerülhető el az, hogy az egyes kódok „összekeveredjenek”? Vegyünk például egy áruházat: a termékek minden jellemzője megtalálható egy belső adatbázisban, amihez egy egyedi vonalkód tartozik. Ezt a vonalkódot használják bevételezésnél is a raktárban, azonban természetesen az áruház beszállítója is használja a saját vonalkódját. Mi történik akkor, ha véletlenül a beszállító és az áruház által használt azonosító kódok típusa megegyezik, kapcsolt azonosítójuk közt átfedés van, de nem ugyanarra a termékre vonatkoznak? Erre a rövid válasz az, hogy káosz. Ennek elkerülése érdekében létrejöttek a vonalkód sztenderdek, mint például a GS1 szabvány.

Minden szervezet belső felhasználásra használhatja a saját kódrendszerét, azonban ahhoz, hogy az áruja forgalomba kerüljön, regisztrálnia kell a termékhez tartozó kódot az ebben illetékes vonalkód felügyeleti szervezetnél (például GS1 Magyarország Nonprofit Zrt.), ami biztosítja, hogy a megadott kód csak és kizárólag arra a bizonyos termékre vonatkozzon hazai és nemzetközi szinten. Ez a megoldás lényegében ugyanúgy működik, mint a weboldalak esetében: nem létezik két eltérő weboldal ugyanazzal az elérési címmel.

Mindentudó négyzetek: Vonalkód Sapiens, vagyis a QR kódok

A vonalkódtechnika következő egyedfejlődési szakaszának a QR kódok tekinthetők, melyek ingyenesen felhasználható, nyílt szabványon alapuló kétdimenziós kódok. Hasonló elven működnek, mint a vonalkódok, esetükben viszont nem vonalak alapján, hanem különböző méretű négyzetek és ezek elhelyezkedése alapján történik az adatok kinyerése. Több nagy előnyük is van a hagyományos vonalkódokkal szemben, egyrészt sokkal több adat tárolására alkalmasak kevesebb hely felhasználása és gyorsabb, megbízhatóbb beolvasás mellett, illetve nincs szükség hozzájuk lézeres vonalkódszkennerekre, hiszen kamerával is beolvashatók. További jelentős pozitív tulajdonságuk, hogy bármilyen irányból leolvashatók, mivel minden QR kód esetében van 4 db, viszonyítási pontként funkcionáló állandó pont, valamint előny még a kód hibatűrési képessége is.

A hiba vagy torzulás azt jelenti, hogy a kódbélyeg lefényképezésekor sokszor nem sikerül a mintázatot teljes pontossággal rögzíteni. A kamera képfelbontásának korlátai miatt, vagy a kódbélyeg kis mérete, a rossz megvilágítás vagy valamilyen szennyeződés miatt néhány jelpont rosszul látható lesz. A hibajavítás, tehát a hibák ellenére a kód tartalmának hibátlan kiolvasása úgy lesz lehetséges, hogy a kódba annak előállításakor már belefoglaltak olyan kiegészítő jelzéseket is, amelyek segítségével a dekódoló program bizonyos mértékű torzulást még képes tolerálni, amely a hagyományos vonalkódok esetében nem jellemző.

Megaglobal Kft: Az útmutató a vonalkódtechnika bevezetéséhez

Olyan szervezetek számára, amelyek még nem alkalmaznak vonalkódtechnikát, több szempontból is ijesztő lehet a bevezetés gondolata. Ott van például a bizonytalanság és az informáltság hiánya, hiszen a vonalkódtechnikai rendszerek egy igen speciális szegmensei a logisztikának, túlmisztifikált működéssel és árakkal, valamint ott van a változástól való félelem is. Erre a problémára nyújt megoldást a Megaglobal Kft, amely immár 16 éve segíti ügyfeleit a vonalkódtechnikai rendszerek bevezetésében. Ilyen esetekben a megoldás egy csomagajánlat lehet, amely lehetővé teszi a rendszer kipróbálását nagyobb beruházási költségek nélkül, mindössze pár százezer forintért. A csomag tartalmaz egy termál transzfer működési elvű címkenyomtatót, egy kézi adatgyűjtőt beépített vonalkódszkennerrel – használható céges telefonként is -, a nyomtatáshoz szükséges segédanyagokat (festékszalag és címketekercs), valamint hozzáférést egy Android alapú, saját fejlesztésű leltárkezelő applikációhoz (IgodepoS), amely kifejezetten a kézi adatgyűjtőre lett fejlesztve. Ennek segítségével a cégek képesek lesznek a saját környezetükben kipróbálni és modellezni egy teljes, az egész szervezet működésére kiterjedő rendszer működését, amelyben később a csomagajánlat elemei is felhasználhatók.

További információért látogasson el az igodepo.hu/S weboldalra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:leltárkezelés raktár vonalkód

Up Next

Automatizált cölöptervező és geotechnikai modellalkotó rendszer létrehozása a FUGRO Consult Kft.-nél

Don't Miss

Megérkezett az új DACHSER magazin!

Ipar

Kik Európa innovátorai?

Kijött a szabadalmi lista- ezek az országok és cégek vezetnek.

2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz – derült ki szervezet közléséből.

A legtöbb bejelentés a számítógépes technológia területére érkezett. Ezt követte a legerősebb növekedést felmutató „elektromos gépek, berendezések és energia” szektor, amelyet elsősorban a tiszta energia technológiák, köztük az akkumulátorinnovációk hajtottak. Harmadik helyen szerepelt a digitális kommunikáció, amelyet az orvosi technológia, majd a közlekedési szektor követ.

A benyújtott szabadalmak terén ugyanakkor nem dominálnak az EU-központú vállalatok: az első ötben távol-keleti, illetve amerikai cég található. A legnagyobb európai szereplő, a Siemens a hatodik helyre került fel.

A legtöbb bejelentést adó vállalatok rangsora, és szabadalmi bejelentések száma:

Samsung (5107)
Huawei (4322)
LG (3623)
Qualcomm (3015)
RTX (2061)
Siemens (1830)

A teljes lista elérhető itt.

Kik adnak be szabadalmakat?

Szervezeti megbontás szerint a legtöbb szabadalmi bejelentést (71%) a nagyvállalatok adtak be, melyet a KKV-k, egyéni bejelentők (22%), illetve az egyetemek, kutatási intézmények (7%) követnek.

Míg a legtöbb innovációs bejelentés az USA-hoz kötődik, az európai országok tekintetében a toplista így alakult:

Németország (25033 szabadalmi bejelentés)
Franciaország (10980 szabadalmi bejelentés)
Hollandia (7054 szabadalmi bejelentés)
Svédország, (4936 szabadalmi bejelentés)
Olaszország (4853 szabadalmi bejelentés)

Magyarországról 139 szabadalmi bejelentést regisztrált a szervezet, ezzel hazánk Görögország (107 bejelentés) és Szlovénia (156 bejelentés) között foglal helyet. Közvetlen szomszédaink közül Szlovákia 62 bejelentéssel, Románia pedig 63-mal szerepel a listán, míg Ausztriából 2146 szabadalmi bejelentés érkezett.

Tavaly az európai szabadalmi bejelentések negyedében legalább egy női feltaláló is szerepelt. A legtöbb női innovátort felmutató ország közé Spanyolország (42%), Belgium (32%) és Franciaország (31%) tartozik.

A legnagyobb európai szereplő

Legnagyobb európai, vállalati szereplőként, a Siemens 1830 szabadalmat adott be a tavalyi év során, melyek negyede a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia területére vonatkozott. A német székhelyű technológiai vállalat munkatársainak közel 16 százaléka dolgozik a kutatás-fejlesztés területén, mely tevékenységre tavaly 6,3 milliárd eurót fordított a cég. Az alkalmazottak hozzávetőlegesen 5 300 újítást jelentettek be világszerte. Ez éves szinten számolva – 220 munkanappal – napi 24 innováció.

A Siemens így világszerte összesen 41 700 engedélyezett szabadalommal rendelkezik. A vállalat megoldásai többek közt az intelligens adatelemzéstől, a digitális ikrek szimulációjáig terjednek, hozzájárulva a hatékonyabb és fenntarthatóbb gyártáshoz, energiaellátáshoz, mobilitáshoz és infrastruktúrához.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A vivo bejelentette a Robotics Lab létrehozását

Hu Baishan, a vivo ügyvezető alelnöke, operatív igazgatója és a vivo Központi Kutatóintézet elnöke

2025. március 25-én kezdetét vette a Boao Fórum Ázsiáért éves konferenciája Hainan szigetén, Boao városában.

A vivo, amely immár negyedik egymást követő éve a rendezvény stratégiai partnere, és idén a Boao Fórum Ázsia Igazgatótanácsának új tagjaként is bemutatkozott, forradalmi innovációit tárta a világ elé. A vállalat bemutatta a Blue Technology Matrix technológiai ökoszisztémáját (BlueImage, BlueLM, BlueOS, BlueChip, BlueVolt), a vivo Vision kevert valóságú technológiával ellátott headsetet, a 6G fejlesztéseit és még sok mást. Emellett a hamarosan megjelenő csúcskategóriás okostelefonja, a vivo X200 Ultra elnyerte a „Boao Fórum Ázsiáért hivatalos okostelefonja” címet.

A vivo jövőképe a technológia és az emberiség kapcsolatáról

Március 25-én délután a Boao Fórum keretében megtartott „vivo Release Moment” eseményen Hu Baishan, a vivo ügyvezető alelnöke, operatív igazgatója és a vivo Központi Kutatóintézet elnöke beszédében a „Technológia jövője és az emberiség kapcsolata” témát járta körül. Hu szerint a mobiltelefon-ipar Kína technológiai innovációinak tükörképe, és a vivo fejlődése ennek az iparágnak az előrehaladását tükrözi. Hangsúlyozta, hogy a vállalat három évtizedes fejlődése során mindig három alapelv mentén haladt: a hosszú távú gondolkodás, az emberközpontú szemlélet és az együttműködésen alapuló fejlődés volt a kulcs.

A vivo négy egymást követő évben vezette a kínai okostelefon-piacot piaci részesedés tekintetében, és ma már több mint 500 millió felhasználót szolgál ki 60-nál is több országban és régióban.

Hu kiemelte, hogy az okostelefon-ipar az elmúlt évtizedekben új iparágak inkubátoraként működött, gyökeresen átalakítva az emberek életét és munkáját. Napjainkban az AI és a robotika a digitális és a fizikai világ csúcstechnológiai vívmányai, ám ezek a területek még mindig viszonylag elkülönülten léteznek. Az okostelefon-ipar, amely hatalmas felhasználói bázissal, előretekintő technológiai ökoszisztémával és széles körű alkalmazási lehetőségekkel rendelkezik, híd lehet a digitális és fizikai világ között. A jövőben a robotika az okostelefon-ipar egyik kulcsterületévé válhat, ötvözve a digitális kapcsolatokat a fizikai képességekkel – mindezt emberközpontú megközelítéssel és a felhasználói élmény maximalizálása érdekében.

A vivo standját számos érdeklődő látogatta meg a Boao Fórum Ázsiáért konferencián

A vivo Robotics Lab és az első kevert valóságú headset bemutatása

Hu bejelentette, hogy a vivo hivatalosan is létrehozta a vivo Robotics Labot. A vállalat az elmúlt évtizedben megszerzett BlueTech tapasztalatát – amely olyan területeket ölel fel, mint a mesterséges intelligencia és a képalkotás – most a robotika fejlesztésére fordítja. A vállalat célja, hogy a robotok „agyának” és „szemének” fejlesztésére összpontosítson, kihasználva a valós idejű térbeli számítási képességeket, amelyeket a vivo Vision kevert valóságú headset fejlesztése során szerzett.

A vivo nemcsak ipari robotikában gondolkodik, hanem a fogyasztói piacra is fókuszál, és olyan robotikai termékeket fejleszt, amelyek a mindennapi élet részévé válhatnak az otthonokban és a személyes használat során. A vállalat célja, hogy a laboratóriumi innovációkat valódi élethelyzetekben alkalmazható megoldásokká alakítsa, folyamatos fejlesztéssel és a felhasználói visszajelzések alapján történő fokozatos termékfejlesztéssel.

A vivo Vision, amely a Boao Fórumon mutatkozott be először, a vivo kevert valóság (MR) technológiával kapcsolatos törekvéseinek mérföldköve. Ezt a lendületet tovább viszi a vivo X200 Ultra, amely a következő hónapban kerül piacra, és amely a vállalat legújabb képalkotási innovációit ötvözi.

A vivo hosszú távú célja, hogy a robotika révén még inkább megkönnyítse az emberek mindennapi életét, és ehhez iparági partnerekkel együttműködve dolgozik azon, hogy a robotok világszerte eljuthassanak az otthonokba.

Vivo Vision

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Magyar kutatók fejlesztik a jövő intelligens járműveit

Évente több millió közúti baleset történik világszerte, és ezek túlnyomó többségét – mintegy 94%-át – emberi hiba okozza.

Vajon mi lenne, ha a járművek előre látnák a kockázatokat és gyorsabban reagálnának, mint akár a legjobb sofőrök? Egy magyar kutatólabor, a HUN-REN SZTAKI SCL a világ vezető technológiai és mérnöki vállalataival együttműködésben éppen ezen dolgozik.

karambolokon túl torlódásokat, üzemanyag-pazarlást és késéseket is okoz.

Képzeljünk el egy olyan autonóm rendszert, amely nem csak a közlekedési szabályokat követi, hanem képes előre „látni” a busz mögül hirtelen kilépő gyalogost, és aszerint beállítani az útvonalát, hogy elkerülje a balesetet, mielőtt az bekövetkezne. Egyre gyakrabban hallunk kisebb-nagyobb mértékben önvezető autókról, amelyek egyre fejlettebbek, de a valós közlekedési szituációkhoz és a kiszámíthatatlan emberi sofőrökhöz való alkalmazkodás sokkal nagyobb kihívás, mint azt a legtöbben gondolnánk.

Ezen akadályok leküzdése innovatív kutatást, fejlett algoritmusokat és a való világ sokféleségét megfelelően kezelő vezérlőrendszereket igényel – ezzel foglalkozik immár több mint 35 éve a HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriuma (SCL).

Intelligensebb közlekedés, biztonságosabb utak

A HUN-REN SZTAKI SCL a matematikai rendszerelmélet és irányítástechnika egyik vezető hazai kutatóhelye. A laboratórium többek között a közlekedés valós kihívásainak megoldására összpontosít, olyan mesterséges intelligencia alapú vezérlő algoritmusok kifejlesztésével, amelyek lehetővé teszik az autonóm járművek számára, hogy komplex környezetekben is jobban tudjanak előre jelezni, reagálni és tanulni.

„Az autonóm járműveknek képesnek kell lenniük egy olyan világban navigálni, amely még mindig tele van emberi sofőrökkel és kiszámíthatatlan helyzetekkel. Kutatásaink célja olyan modellek létrehozása, amelyek lehetővé teszik, hogy az önvezető autók biztonságosabb döntéseket hozzanak az utakon”

– magyarázza Gáspár Péter professzor, az SCL vezetője.

A laboratóriumban olyan helyzeteket szimulálnak és modelleznek, amelyek túl veszélyesek vagy egyenesen kivitelezhetetlenek a való életben történő teszteléshez. Gondoljunk csak arra, hogyan lehet az önvezető autót megtanítani arra, hogy megfelelően reagáljon a hirtelen úttestre lépő gyalogosra – például egy parkoló busz mögül előugró gyerekre. Itt jön képbe az SCL különleges tesztpályája, az „AI MotionLab”, ahol az elméletben és számítógépes szimulációk során már bizonyított modelleket a virtuális, illetve kiterjesztett valóság (VR, AR) és a kevert valóság (MR) alkalmazásával teszik próbára. Ez lehetővé teszi, hogy a szakemberek virtuális gyalogosokat, kerékpárosokat vagy akár kiszámíthatatlan időjárási viszonyokat hozzanak létre, amelyek valós járművekkel – az eredeti autók kicsinyített változatával – lépnek interakcióba. A digitális elemek éppúgy viselkednek, mint a való világ veszélyforrásai, lehetővé téve a mérnökök számára, hogy egy autonóm rendszer reakcióit biztonságos, megismételhető és költséghatékony módon vizsgálják.

Ez a módszer különösen fontos a ritka, de kritikus helyzetek kezelésének tanításában. Az SCL kutatói nem csupán a valós adatokra támaszkodnak, hanem virtuálisan generálják és szimulálják ezeket az extrém helyzeteket, lehetővé téve az önvezető rendszerek számára, hogy gyorsabban tanuljanak és megbízhatóbbá váljanak, mielőtt a nyilvános utakon bevetik őket.

A fejlett modellezés és a valós tesztelés kombinálásával az SCL nemcsak biztonságosabbá teszi az autonóm járműveket, hanem fel is gyorsítja fejlesztésüket, miközben minimalizálja a kockázatokat. Ez az innovatív megközelítés az oka annak, hogy időnként a hazai és külföldi technológiai és mérnöki vállalatok is a magyar kutatólaborhoz fordulnak fejlesztési javaslatokért. Így lehetséges az, hogy az SCL a piaci szereplőkkel közösen tevőlegesen is formálja az intelligens mobilitás jövőjét.

A mobilitáson túl

Az SCL munkája túlmutat az autonóm autókon. A kutatólabor a szélesebb körű közlekedési hatékonysággal, a járművek összekapcsolhatóságával, valamint a repülésben, a vasúti hálózatokban és az ipari energetikai megoldásokban használt biztonságkritikus vezérlőrendszerekkel is foglalkozik.

„Olyan alapkutatásokon dolgozunk, amelyek közvetlenül befolyásolják a mobilitás jövőjét. Algoritmusaink nem csupán az egyes autók jobb vezetését segítik, de hozzájárulnak akár teljes közlekedési rendszerek újratervezéséhez, hogy biztonságosabbá, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tegyék azokat”

– tette hozzá Gáspár professzor.

Bár az önvezető autók még nem lepték el tömegesen városainkat, a HUN-REN SZTAKI SCL-nél dolgozó hazai szakemberek egy olyan jövő felé építik az utat, amelyben az autonóm járművek biztonságosabbak, intelligensebbek és jobban felkészültek a kiszámíthatatlan vezetési helyzetekre.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!