Ipar

Hogyan válasszunk mesterséges intelligenciát okosan?

Képek forrása: Freepik

A generatív AI képességei rohamosan fejlődnek, de a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia más típusai sok eseten jobb, egyszerűbb és költséghatékonyabb megoldást adnak a vállalatoknak. Beruházásuk megtérülése múlik azon, hogy a technológiák, eszközök és módszerek közül mekkora hozzáértéssel választanak.

A nagy felhajtásból adódóan a generatív mesterséges intelligenciát gyakran túlzott elvárások övezik. A generatív modellek képesek már képeket, szöveget, videót vagy akár zenét is előállítani – mindezt a tanításuk során látott adatokból megtanult összefüggések alapján.

Félreértés, hogy a generatív AI szöveges modelljei „okos keresők”. Ezek a modellek mindössze „következőszó-generátorok”, amelyek szavanként generálják ki jóslataikat a felhasználói bemenetre. Ahhoz, hogy az okos kereső képességekre felruházható legyen, elengedhetetlen a megfelelő szakértői kompetencia bevonása, különben kontroll és minőségbiztosítás nélkül a szövegben legvalószínűbben soron következő szót adja válaszul a tanítóadataikban látottak alapján. Szoftverkódot is ugyanígy generálnak. Bizonyos feladatok hatékony elvégzésére tehát kiválóan alkalmasak már most, más problémákhoz viszont működésükből kifolyólag nem ideálisak önállóan a szükséges eszközkészlet nélkül.

– Azon feladatok automatizálására, amelyekre a generatív AI nem ideális sokkal jobb és olcsóbb megoldást kínálhat egy-egy klasszikus gépi tanulási modell – mondta Póda Csanád, a Kontron Hungary ML/AI rendszertervező mérnöke. – A gépi tanulás (machine learning, ML) alkalmazása azonban kevésbé látványos, mint egy emberi nyelven „beszélgető” robot, így a széles nyilvánosság képzeletét sem ragadta meg úgy, mint a természetes nyelvi felületen bárki számára hozzáférhető generatív mesterséges intelligencia.

Aki nem ismeri ezeket a módszereket, könnyen elveszhet bennük egy magas színvonalú, hozzáértő támogató csapat nélkül. Ezért vagyunk mi – hogy segítsük a navigációt ezeken a zavaros vizeken.

Kis és nagy modellek, testre szabva

A generatív AI értelmes, hasznos, hatékony, megbízható, biztonságos és etikus használatához a megfelelő technológiai, szervezeti, emberi, társadalmi és szabályozási feltételeket is szükséges megteremteni.

Vállalati szinten tovább árnyalja a képet, illetve bővíti a lehetőségeket, hogy a nagy (nem csak nyelvi) generatív modellek mellett megjelent rengeteg kisebb, előtanított, nyílt forráskódú modell is – mondta Póda Csanád. Ezeket a különféle feladatok elvégzésére előre tanított, nyílt forráskódú modelleket a vállalatok saját adataikon testre szabhatják, így gyorsabban és költséghatékonyabban valósíthatják meg projektjeiket. Egy ilyen modell továbbfejlesztésével készítettük el például a Számlamenedzser alkalmazásunk szállítófüggetlen számlafeldolgozóját, amely a beérkező (akár scannelt) számlák adatait egy mély neurális háló segítségével ismeri fel és írja át automatikusan a vállalatirányítási rendszer megfelelő mezőibe. Ezáltal a hagyományos rendszereknél sokkal rugalmasabb megoldást kaptunk, amelynél nem kell minden új számlatípus feldolgozásához új sablonokat létrehozni, hanem minden számlatípust egy modell ismer és dolgoz fel.

Emellett a vállalatok a hatalmas adatmennyiségeken tanított, több milliárd paramétert használó generatív AI modellek kimenetét is optimalizálhatják Retrieval-Augmented Generation (RAG) segítségével. A költséghatékony módszerrel ugyanis a generatív modellek képességeit speciális területekre vagy saját belső tudásbázisukra terjeszthetik ki, így pontosabb és hasznosabb válaszokat kaphatnak anélkül, hogy a modellt újra kéne tanítani – az információt ugyanis az ügyfél saját dokumentumtárából keressük ki és adjuk át a generatív AI modelleknek feldolgozásra, ezzel csökkentve a hallucinációk valószínűségét.

Felhő és partner nélkülözhetetlen szerepe

Már ez a pár példa is mutatja, hogy a mesterséges intelligencia eszközök és módszerek milyen széles választékát fogja át. Kulcsfontosságú ezért, hogy a vállalatok az adott feladat függvényében jól válasszanak a folyamatosan bővülő palettáról.

A bőség zavarában és a felhajtás zajában azonban gyakran megesik, hogy a döntéshozók olyan AI-megoldásokat választanak, amelyektől üzleti felhasználási esetükben eleve hiába várnak eredményeket. Szerintem elsősorban ez okozza, hogy egy elemzői jelentés szerint a 2023-as vállalati AI kezdeményezések 80 százaléka megakadt a koncepcióvalidálás szintjén – mondta Póda Csanád. A másik oka ennek az, hogy a közelmúltig nem voltak meg azok az eszközök, amelyekkel ilyen rendszereket megbízható produktív környezetbe tudtunk helyezni. Itt azonban hatalmas előrelépés történt, és már nagyon jó minőségű AIOps és MLOps eszközök állnak rendelkezésünkre. Sok vállalat nem tud házon belüli AI kompetenciát kiépíteni, de ezt könnyen ellensúlyozhatja egy átfogó szakértelemmel és nagy tapasztalattal rendelkező tanácsadó- és rendszerintegrátor-partner bevonásával. Egy ilyen partner a projektek megvalósítását már az üzleti értékajánlatnak megfelelő gépitanulási-, illetve mesterségesintelligencia-eszköz kiválasztásától kezdve az élesbe állásig támogatni tudja.

Egy másik nagy hátráltató tényező ezen a téren, hogy a magyar vállalatok egy része ellentmondásos, szelektív módon még mindig idegenkedik a felhő használatától. Sok cég a Microsoft Office 365-re minden további nélkül előfizet, a belső, üzleti titkokat tartalmazó levelezését a Microsoft felhőjében tárolja, valamint irodai alkalmazásait felhőszolgáltatásként veszi igénybe. Az üzleti alkalmazásaikat viszont még mindig saját hardveren szeretnék futtatni – noha a belőlük kinyert kimutatásokat szintén előszeretettel továbbítják e-mailben.

A házon belüli IT infrastruktúra sok szempontból nem tud versenyezni a nagy felhőszolgáltatók adatközpontjaival. Saját hardveren a vállalatok nemhogy generatív AI modelleket nem tudnának futtatni, de gyakran még a kisebb neurálisháló-alapú modelleket is csak olyan késleltetés mellett használhatnák, hogy az értelmetlenné tenné bevezetésüket. A kapacitás megfelelő bővítésére pedig az AI munkaterhelések futtatásához szükséges specializált hardver magas ára és a jelenlegi eszközhiány miatt sem gondolhatnának.

A döntéshozóknak tanácsos minél előbb megvizsgálniuk, hogy a mesterséges intelligencia használatához vállalatuknál milyen szabályok mentén használhatnak felhőalapú megoldásokat, és mely szolgáltatók tudják ezeket biztosítani, mert a választék ezen a téren is bővül – mondta Póda Csanád. Ha továbbra is késlekednek, rövid időn belül nagy hátrányba kerülhetnek a felhőben szolgáltatásként elérhető AI képességeit eredményesen kiaknázó versenytársaikkal szemben. Bár minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a különböző tényezők függvényében melyik szolgáltatási modell a legelőnyösebb, ma már általában a felhőt érdemes választani, hacsak használatát speciális megfelelési követelmények (törvényi szabályozottság) kategorikusan ki nem zárják. De a GDPR-nak való megfelelés például ma már nem probléma.

Nemzetközi ML/AI kompetencia-központ helyben

A megfelelő ML/AI megoldás és a szolgáltatási modell mellett a releváns üzleti felhasználási esetek megválasztása is fontos az AI beruházások gyorsabb megtérüléséhez, amiben a kompetens partner szintén sokat segíthet.

A rendszerintegrátorként ismert és elismert Kontron Hungary az utóbbi években ML/AI szakértelmét is olyan szintre fejlesztette, hogy a tagvállalatai közötti együttműködést erősítő Kontron Csoport úgy határozott, itt hozza létre csoportszintű ML/AI kompetencia-központját is, amelyet harminc fős tanácsadói és fejlesztői csapattá szeretnének bővíteni.

– Hazai ügyfeleink számára különösen előnyös, hogy cégünk méretéből adódóan szakmai területeink házon belül is szorosan együttműködnek egymással – mondta Póda Csanád. – Számos vállalat informatikai környezetét ismerő rendszer-integrációs csapatunk tudása és tapasztalata is hozzájárul így ML/AI projektjeik sikeres megvalósításához és további digitális átalakulásuk felgyorsításához.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:mesterséges intelligencia

Up Next

A fémmegmunkálás új dimenziói – Messer Hegesztés- és Lézertechnológiai Innovációs Fórum novemberben

Don't Miss

Újfajta motorindítót hoz a Siemens

Ipar

Így kellene tervezni az otthonokat a magyarok szerint

Az energiahatékonyságnak és a fenntarthatóságnak kiemelt szempontnak kell lennie az új otthonok tervezésénél a Schneider Electric felmérésében résztvevők 90 százaléka szerint. A kutatás során megkérdezettek túlnyomó többsége olyan fejlesztéseket hajtana végre otthonában, amelyek segítenék az áramszámla csökkentését, az okosotthon megoldások fő funkciójának pedig az energiahatékonyság növelését tartják.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata online kutatása során többek között azt vizsgálta, hogy milyen szempontokat kellene figyelembe venni az új otthonok tervezése során a magyarok szerint. A válaszadók több opciót is megjelölhettek, és a válaszok alapján egyértelmű, hogy az energiahatékonyság és a fenntarthatóság a fő prioritás, valamivel több mint 90 százalék emelte ki ezeket a tényezőket. A modularitásnak/későbbi bővíthetőségnek és az energiafüggetlenségnek a megkérdezettek kicsit több mint fele szerint kellene kiemelt szempontnak lennie a tervezés során. Az energiabiztonság 42 százalékkal, a fejlett okosotthon-megoldások alkalmazása pedig 36 százalékkal szerepelt a válaszok között.

Energiahatékonysági fejlesztések a számlák csökkentésére

A Schneider Electric felmérése alapján egyértelműen kiemelt prioritásként kezelik a magyarok otthonuk fejlesztése során az áramszámla csökkentését. A válaszadók közel 84 százaléka szerint jelenleg energiahatékonysági, okos otthon vagy energiafüggetlenségi fejlesztés lenne a legfontosabb otthonában annak érdekében, hogy csökkenjen az áramért fizetett összeg. A kényelmet növelő fejlesztéseket mindössze 9 százalék, az esztétikai beruházásokat 7 százalék tartotta elsődlegesnek.

A költségcsökkentési szempontok az okosotthon-megoldások beépítésénél is egyértelműen prioritást élveznek a felmérés alapján. A válaszadók 83 százaléka szerint egy ilyen rendszernek növelnie kell az otthon energiahatékonyságát. A megkérdezettek négyötöde a biztonságos és megbízható működést, 69 százaléka pedig az egyszerű használatot emelte ki. A kényelem ugyanakkor csak 37 százalék számára fontos egy ilyen beruházás esetében. (Ennél a kérdésnél a válaszadók több válasz opciót is megjelölhettek.)

Az energiahatékonysági beruházásoknál a termékek és megoldások kiválasztásában messze a minőség és a megbízhatóság a legfontosabb szempont: ezt a válaszadók 80 százaléka jelölte meg. Az ár a megkérdezettek 16 százalékánál döntő szempont, míg a gyártó ismertsége mindössze 3 százalékuknál. Az olyan tényezők, mint az azonnali elérhetőség és a dizájn alig hatnak a vásárlási döntésekre.

Nem csak spórol, értéket is teremt

A kutatásból egyértelműen kiderült az is, hogy az energiahatékonysági fejlesztések a rezsiköltségek csökkentése mellett az otthonok értékét is emelik a magyarok szerint. A szigetelést a válaszadók közel négyötöde jelölte meg olyan tényezőként, mint ami emeli ingatlanja értékét, míg 71 százalék szerint a nyílászárók cseréje is ilyen hatással van.

Az okosotthon technológia a megkérdezettek közel kétharmada szerint hat pozitívan az otthona értékére és majdnem ugyanannyian gondolják ezt a fűtési rendszer korszerűsítéséről.

„A válaszok alapján jól látszik, hogy otthonunk energiahatékonysága többségünk számára nagyon fontos pénzügyi szempont, emellett kulcstényező annak értékállósága kapcsán is. Ezeket a szempontokat érdemes figyelembe venniük a lakóingatlan fejlesztéssel foglalkozó vállalkozásoknak is, és célszerű olyan megoldásokat választani, amelyek egyszerre segítenek csökkenteni az energiaköltségeket, egyszerűen használhatók, megbízhatóan működnek, és hosszabb távon is támogatják az otthon értékének megőrzését. A Schneider Electric megközelítése szerint az otthonok energiahatékonyságának javítása nem egyetlen eszközről szól, hanem az elektrifikáció és a digitalizáció összehangolt alkalmazásáról, hogy az ingatlanok energiafelhasználása jobban mérhető, szabályozható és optimalizálható legyen, miközben csökkentjük a környezeti terhelést is”

– mondta el Géczy Áron, a Schneider Electric marketingigazgatója.

Még vezet a kapcsolgatás, de sokan váltanak energiatakarékos berendezésekre is

A Schneider Electric felmérésében arra is rákérdezett, hogy a mindennapokban mit tesznek a magyarok energiafogyasztásuk csökkentése érdekében. A válaszok alapján egyelőre a villanyok lekapcsolása a legelterjedtebb lépés, a megkérdezettek valamivel több mint háromnegyede közölte azt, hogy odafigyel erre, ha elhagy egy helyiséget.

Ugyanakkor a válaszok alapján az is látszik, hogy egyre többen ismerik fel, hogy ennél jóval többre van szükség, ha valós eredményeket akarnak elérni az energiatakarékosság kapcsán. A válaszadók közel kétharmada jelezte, hogy magas energiahatékonyságú háztartási gépekre váltott, vagy erre a jövőben is figyel, mintegy harmaduk pedig intelligens világítást vagy termosztátot épített ki. Fázni ugyanakkor nem szeretünk, a spórolási opciók között a benti hőmérséklet csökkentését mindössze 28 százalék jelölte meg.

A kutatásról

A Schneider Electric saját, online kutatása 2026. április 2. és 12. között zajlott. A kérdőívet összesen 1091-en töltötték ki.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Átrajzolták az építőipar döntési térképét

Az építőipart érintő döntések újrarendezését is hozta az új kormányzati struktúra. Több, korábban különböző minisztériumok és szakpolitikai területek között megosztott feladatkör került új szervezeti logika szerint egymáshoz közelebb. Az új struktúra mögött az a szándék rajzolódik ki, hogy a kapcsolódó döntések összehangoltabban szülessenek. Háttérelemzés a 2026-os kormányzati építőipari és lakáspiaci átalakításokról.

Ambiciózus fejlesztési tervekkel készül a Tisza-kormány az építőipar élénkítésére. A Wekerle Sándor Bérlakásépítési és Otthonfejlesztési Program egyik központi eleme, hogy tíz éven belül a hazai lakásállomány 25 százalékánál valósuljon meg energetikai korszerűsítés. A program emellett bérlakásépítési, kollégiumfejlesztési és egyéb lakhatási célokat is megfogalmaz. A lakhatási beruházások mellett az uniós forrásokból finanszírozott ipari, közlekedési és infrastrukturális fejlesztések is jelentős keresletet teremthetnek az építőipar számára a következő években.

Van benne logika

A 2026 májusában felállt új kormányzati struktúrában* az építőipart érintő feladatok több minisztérium között oszlanak meg. A Pénzügyminisztérium felel a támogatási és otthonteremtési programok pénzügyi kontrolljáért, a Szociális és Családügyi Minisztérium a lakhatási intézkedések társadalompolitikai koordinációjáért, míg a Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumhoz kerültek a lakhatási és bérlakásprogramok, valamint egyes területfejlesztési feladatok. Az energiahatékonysági és energetikai programok kidolgozásáért a Gazdasági és Energetikai Minisztérium felel, az állami ipari és infrastrukturális beruházásokat pedig a Közlekedési és Beruházási Minisztérium irányítja.

„Van benne logika”

– ismeri el Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője, ÉVOSZ elnökségi tag.

„A lakhatás ebben a rendszerben nem csupán építési vagy ingatlanpiaci kérdésként jelenik meg, hanem területfejlesztési és társadalompolitikai feladatként is. Ugyanakkor az állami beruházások jelentős része közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési projektekből áll, ezért szakmailag indokolható, hogy ezek egy dedikált szakpolitikai tárcához kerültek.”

A szakember szerint az új felállás egyik legfontosabb eleme, hogy az energetikai kérdések önálló, gazdasági fókuszú döntési központba kerültek. A Wekerle-program részeként a kormány tízéves energiahatékonysági programot tervez, amelynek célja a hazai lakásállomány negyedének korszerűsítése. A program panelépületek, családi házak és más lakóingatlanok energetikai felújítását támogatná.

„Az energetikai ügyek Gazdasági és Energetikai Minisztériumhoz kerülése arra utal, hogy a kormány az energiahatékonyságot nem csupán környezetvédelmi, hanem gazdaságfejlesztési és versenyképességi kérdésként is kezeli”

– mutat rá Markovich Béla. Véleménye szerint ez jelentős piacot teremthet a szigetelések, nyílászárócserék, gépészeti korszerűsítések és más energiahatékonysági beruházások számára, miközben hosszabb távon kiszámíthatóbb keresletet biztosíthat az építőipar szereplőinek.

Koordinációra építve

„Az új struktúra mögött az a törekvés látható, hogy az egymással szorosan összefüggő szakpolitikai területek összehangoltabban működjenek, és gyorsabban szülessenek meg a beruházásokat érintő döntések”

– magyarázza Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Szerinte a rendszer sikerét végső soron az dönti el, hogy a minisztériumok mennyire tudnak hatékonyan együttműködni. Ha a koordináció működik, az gyorsabb döntéshozatalt és kiszámíthatóbb beruházási környezetet hozhat. Ha viszont az egyeztetések elhúzódnak, az a projektek előkészítését és megvalósítását is lassíthatja.

A kérdés különösen aktuális a nemrég bejelentett, 16,4 milliárd eurós uniós forráscsomag miatt. A mai árfolyamon több mint 5800 milliárd forintos forrás felhasználása jelentős közlekedési, infrastrukturális és városfejlesztési beruházásokat indíthat el, amelyek sikere nagyrészt azon múlik majd, hogy az érintett intézmények mennyire tudják összehangolni a döntéseiket és a végrehajtást.

Az építőipar várakozásai

„Az építőipar számára fontos jelzés, hogy a kormányzat igyekszik világosabb felelősségi köröket kialakítani az ágazatot érintő területeken. Az új struktúra mögött az a szándék látható, hogy az egymásra épülő szakpolitikai területek között szorosabb együttműködés alakuljon ki, és a beruházásokat érintő döntések összehangoltabban szülessenek meg”

– mondja Markovich Béla.

Az ágazat számára ugyanakkor továbbra is az a legfontosabb kérdés, hogy az új rendszer képes lesz-e hosszú távon kiszámítható fejlesztéspolitikát teremteni. Az építőipari vállalkozások beruházásai, kapacitásbővítései és munkaerő-tervezése többéves időtávon történik, ezért a gyakran változó támogatási rendszerek és az időszakosan leálló beruházások jelentős kockázatot jelentenek.

*Az elemzés a 90/2026. (V. 13.) A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló Kormányrendelet alapján készült.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Az építőipar rejtett költsége: amikor a rossz döntések a falakba épülnek

Az építőiparban kevés döntés visszafordítható. Egy hibás technológiai választás vagy kivitelezési megoldás akár évekkel később is komoly minőségi vagy pénzügyi problémákat okozhat. A háttérben sokszor nem hanyagság vagy szándékos megtévesztés áll, hanem az úgynevezett információs aszimmetria: amikor az eladó vagy szakember lényegesen több tudással rendelkezik egy termékről vagy technológiáról, mint a megrendelők.

Ez a jelenség az építőiparban különösen erős. A gyártók és a kivitelezők részletesen ismerik az anyagokat, rendszereket és technológiai megoldásokat, miközben a megrendelők többsége életében csak egyszer-kétszer kerül olyan helyzetbe, hogy ilyen döntéseket kell meghoznia. A lakossági építkezők vagy felújítók számára a műszaki kérdések sokszor nehezen átláthatók, miközben a választásuk hosszú távra meghatározzák egy épület minőségét és fenntartási költségeit.

Egy nem megfelelően kiválasztott technológia vagy anyag később garanciális vitákhoz, költséges javításokhoz, sőt bizalomvesztéshez is vezethet. A probléma súlyát növeli, hogy a hibák következményei gyakran csak évekkel később válnak láthatóvá, amikor a javítás már jóval drágább vagy bonyolultabb.

A szakértők szerint ezért az információhoz való hozzáférés és a szakmai tudás megosztása kulcsfontosságú szerepet játszik a kockázatok csökkentésében.

„Az építőiparban a marketing szerepe ma már túlmutat az értékesítésen. Egy olyan piacon, ahol a döntések nagy értékűek és a műszaki kérdések összetettek, a kommunikáció valójában a tájékozódást segíti. Ha a szakmai tudás könnyebben hozzáférhető, azzal a megrendelők, a kivitelezők és végső soron az egész ágazat nyer”

– fogalmazott Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

Az elmúlt években egyre több építőipari vállalat helyez hangsúlyt a szakmai edukációra és a tudásmegosztásra. A képzések, technológiai bemutatók, szakmai közösségek és online tartalmak mind azt szolgálják, hogy a piaci szereplők megalapozottabb döntéseket hozhassanak.

A szemléletváltás az építőipari marketingben is megjelenik. A kommunikáció egyre kevésbé a termékek egyszerű bemutatásáról szól, és egyre inkább arról, hogy segítsen eligazodni az iparág komplex műszaki kérdései között.

Ezt a megközelítést ismerte el a Magyar Marketing Szövetség, amikor 17 Marketing Gyémánt díjjal jutalmazta a Mapei Kft. marketingtevékenységét. A vállalat programjai többek között a kivitelezők képzésére, a szakmai közösségek erősítésére és a lakossági megrendelők tájékoztatására épülnek.

Az információs aszimmetria teljes megszüntetése természetesen nem reális cél. Az azonban egyre inkább felismerés az iparágban, hogy a szakmai tudás szélesebb körű megosztása nemcsak a hibák számát csökkentheti, hanem az építőipari szolgáltatások minőségét és a piac iránti bizalmat is erősítheti.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!