Ipar

Energiahatékonyság, természetes anyagok és innováció: a jövő házai Szentendrén

A fenntartható építészet napjainkban egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, hiszen nemcsak a szakma, hanem a hétköznapi emberek számára is kiemelt jelentőségűvé vált. A tervek szerint 2025 tavaszán Szentendrén az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) területén megnyitja kapuit a Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpont, ami az energiahatékony, környezetbarát és innovatív építészeti technológiák bemutatását tűzte ki célul.

A Mintaházparkban tíz különböző építési megoldás kapott helyet, amelyek az előregyártott szerkezetek sokszínűségét és az energiahatékonyságot helyezik előtérbe. Ezek között megtalálhatók a természetes anyagokkal készült, környezetbarát otthonok, valamint a különböző moduláris és előregyártott építési rendszerek. A park így átfogó képet nyújt majd az építészeti piac jelenlegi trendjeiről, és lehetőséget biztosít a látogatóknak arra, hogy összehasonlítsák a különböző technológiák előnyeit.

Fenntarthatóság a gyakorlatban: Hogyan formálják a jövőt a modern építészeti megoldások?

A Nemzeti Mintaházpark jól tükrözi az építészeti piac változásait: a fenntarthatóság immár nemcsak irányelv, hanem alapkövetelmény. Az építési anyagok és technológiák kiválasztásában egyre nagyobb szerepet kapnak a környezeti terhelést csökkentő, energiahatékony megoldások, amelyek a jövő generációi számára is élhető környezetet teremtenek. Ez nemcsak technológiai kérdés, hanem egyben szemléletváltás, amely az emberek mindennapi döntéseit is formálja. A Mintaházpark célja, hogy közelebb hozza a hétköznapi emberekhez az építészeti technológiák fejlődését és a fenntarthatóság szemléletét.

„A fenntartható építészet nemcsak arról szól, hogy kevesebb energiát használunk fel, hanem arról is, hogy a bolygónk terhelését csökkentve élhetőbb jövőt biztosítsunk. Az általunk alkalmazott megoldások egyszerre támogatják az energiahatékonyságot és az egészséges életterek kialakítását. Ugyanakkor fontos megérteni, hogy minden technológia egyedi igényekre ad választ, ami a Mintaházpark sokszínűségében is megmutatkozik” – hangsúlyozza Bogdán Attila, okleveles faipari mérnök, a Platánplán Mérnöki Iroda ügyvezetője.

Gyors telepítés, maximális energiahatékonyság: Az előregyártott házak előnyei

Az előregyártott építési technológiák, mint a CLT (cross-laminated timber) vagy a nagypaneles rendszerek, gyorsabbá és precízebbé teszik az építkezéseket. Ezek a megoldások nemcsak költséghatékonyak, hanem minimalizálják az építkezés során keletkező hulladékot is, hozzájárulva a fenntarthatósághoz. Míg egyesek még mindig kételkednek az ilyen házak tartósságában, a modern mérnöki technológiák bebizonyították, hogy ezek a szerkezetek ugyanolyan stabilak és hosszú életűek, mint a hagyományos épületek.

“Az előregyártott technológiák egyik legnagyobb előnye a gyorsaság. Egy 100 m²-es ház szerkezete mindössze 2-3 nap alatt összeállítható, és 2-3 hónapon belül kulcsrakészen átadható. Ez az időtartam jelentősen rövidebb, mint a hagyományos építkezéseké, miközben az energiahatékonyság és az esztétika is kiemelt szempont marad. A gyors telepítés nem a minőség rovására történik, hanem a korszerű mérnöki technológiáknak köszönhető, amelyek a tervezéstől a kivitelezésig pontos és hatékony munkát tesznek lehetővé” – emeli ki Bogdán Attila.

A CLT-technológia nemcsak gyors és precíz, hanem esztétikus és egészséges élőhelyeket is biztosít. A természetes alapanyagok, mint a fa, kiemelt szerepet játszanak a fenntarthatóságban, miközben hozzájárulnak az egészségesebb életterek kialakításához. A fa megfelelő tervezéssel és gondos kivitelezéssel akár kezelés nélkül is alkalmazható, ha a tervezésnél figyelembe veszik a helyi viszonyokat, például az eső elleni védelmet.

„A vegyszeres kezelések – mint a gombaölők vagy más védőszerek – gyakran bőrproblémákat okoznak, és hosszú távon egészségügyi kockázatokat is jelentenek. Ezért fontos, hogy természetes anyagokkal dolgozzunk, és már a tervezési szakaszban biztosítsuk a faanyag védelmét. Európában számos példát találunk arra, hogy megfelelő tervezéssel és kivitelezéssel a faanyag hosszú élettartamú lehet – a nyugat-európai országok (például Svédország, Norvégia, Németország vagy Hollandia) mellett Kelet- és Közép-Európa régiói, mint Lengyelország, Felvidék vagy Erdély, szintén bizonyítják, hogy a hagyományos faépítészeti technológiák több generáción át képesek stabilan és biztonságosan szolgálni az embereket” – teszi hozzá a faházak építésében több mint 30 éves tapasztalattal rendelkező szakértő.

Hagyományos alapanyagok, modern otthonok

Az építészet jövője a tradíciók és az innovációk egyensúlyában rejlik. A Platánplán Mérnöki Iroda által tervezett házakban alkalmazott természetes anyagok, mint a fa, illetve a vályog, a farostlemez vagy a birkagyapjú-szigetelés, nem tartalmaznak egészségre káros anyagokat. További előnyük, hogy nemcsak az egészséges beltéri környezet kialakításában játszanak kulcsszerepet, hanem kimagasló hőszigetelési tulajdonságaik révén az energiahatékonysághoz is hozzájárulnak. Az anyagok természetes páraszabályozó képessége megelőzi a penészedést, és kényelmes, komfortos légkört biztosít.

Bogdán Attila, a Platánplán Mérnöki Iroda ügyvezetője, az építészet ezen irányát követi: „Számomra az építészet nemcsak anyagokról és technológiákról szól, hanem arról, hogy milyen életminőséget nyújtanak a megalkotott terek. A tradíciók tisztelete és az innovációk alkalmazása nem zárják ki – éppen ellenkezőleg, kiegészítik – egymást!”

A Platánplán bemutatóháza a Nemzeti Mintaházparkban kiváló példája lesz ennek a szemléletnek. Az Ybl-díjas építész, Fialovszky Tamás által tervezett ház alapozásához talajcsavaros technológiát használnak, ami minimális környezeti terheléssel jár. Ez a megoldás különösen előnyös, ahol a hagyományos betonozás nem indokolt, vagy a talajviszonyok ezt nem teszik lehetővé. A talajcsavaros alapozás környezetbarát, és biztosítja az épület későbbi áthelyezését is, ami az előregyártott technológia új dimenzióit nyitja meg.

„A bemutatóházunk másik figyelemre méltó megoldása a japán eredetű égetett fa burkolat lesz, amely tűzvédelmi és esztétikai szempontból is kiemelkedő. Japánban évszázadok óta használják, mert természetes módon ellenáll a tűznek és a rovaroknak. A házunkat természetes és gépi szellőztető rendszerek kombinációjával, valamint innovatív napelemes tetőcserepekkel is felszereljük, hogy az esztétikus megjelenés mellett a fenntartható energiahasználatot is biztosítsuk” – mutat rá a szakember.

Az ÉMI Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpontban bemutatásra kerülő megoldások egyértelművé teszik, hogy a modern építészet jóval többről szól, mint a falak és tetők felhúzása. A fenntartható építési technológiák már ma is elérhetők, és valódi alternatívát kínálnak a modern igények kielégítésére.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:energiahatékonyság építészet Építőipar fenntarthatóság otthon

Up Next

Hazánkban nyílt meg Közép-Európa legjelentősebb alternatív takarmányfehérje üzeme

Don't Miss

Nők az informatika élén: Digitális átalakulás támogatása a cargo-partnernél

Ipar

Egyre több fogyasztó fordul a Békéltető Testületekhez

A kamarai hálózat által működtetett nyolc Békéltető Testület 2026 első félévében összesen 6102 ügyet zárt le, ez 6 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában lezárt 5740 ügy. Az eljárások több mint harmada, 2176 eset egyezséggel zárult a felek között az esztendő első hat hónapjában. Termékekkel kapcsolatban legtöbbször, 816 esetben lábbelikkel, a szolgáltatásoknál pedig 571 alkalommal közlekedéssel kapcsolatban kezdeményeztek eljárást a fogyasztók.

A területi kereskedelmi és iparkamarák által működtetett, szakmailag független Békéltető Testületek 1126 kérelmet utasítottak el, 319 ügyben született kötelezést tartalmazó határozat, 394 esetben a fogyasztó nem teljesítette a hiánypótlást, míg 588 fogyasztó visszavonta a kérelmét az idei első félévben. A békéltetés elsődleges célja a fogyasztó és a vállalkozás közötti egyezség létrehozása, ezért az eredményesség legfontosabb mutatója az egyezséggel zárult ügyek száma, amelyek 2026. első félévében a lezárt ügyek csaknem 36 százalékát teszik ki.

A terméktípusok közül 816 ügy a lábbeliket, 490 a bútor, sportszer, hangszer, könyv, óra, ékszer, táska összevont kategóriát, 382 a háztartási és kerti gépek, kézi szerszámgépeket, 331 a járműveket, 248 pedig a híradástechnikai eszközöket érintette. A szolgáltatások közül 571 a személyszállítási és az úthasználati közlekedést, 527 a közüzemi szolgáltatásokat, 482 a telefon- és internethasználatot, a távközlést, a levél- és csomagszállítást is magában foglaló lakossági szolgáltatásokat, 299 a gazdasági és egyéb szolgáltatásokat, 270 pedig az építőipari kivitelezést érintette. A közüzemi szolgáltatások közül a legtöbb, 294 panasz a villamosenergia, napenergia, hőszivattyú kategóriában, a közlekedésen belül pedig 287 pedig a légi személyszállításban érkezett.

Idéntől egyébként a fogyasztóvédelmi törvény módosítása miatt a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) végső felhasználóként, fogyasztói minőségben fordulhatnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő békéltető testületekhez termékvásárlás vagy szolgáltatás igénybevétele esetén. Ennek köszönhetően a jogviták a bírósági eljáráshoz képest egyszerűbben, gyorsabban és költségkímélőbben rendezhetők ezen vállalkozások számára is.

A fogyasztói jogviták rendezésében országszerte nyolc békéltető testület nyújt segítséget a fogyasztóknak és a kkv-knak: a Baranya, a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Csongrád-Csanád, a Fejér, a Győr-Moson-Sopron, a Hajdú-Bihar és a Pest Vármegyei Békéltető Testület, valamint a Budapesti Békéltető Testület. A Békéltető Testülethez minden fogyasztó ingyenesen fordulhat, nem kell eljárási díjat vagy illetéket fizetniük, és a vitás kérdések bíróságon kívüli, gyors és olcsó rendezése a termékeket árusító és szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és a fogyasztók közös érdeke.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

24 milliárd forint értékben érkezett kérelem a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez a második negyedévben

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. második negyedévében 79 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 24 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.

A TSZSZ az időszakban 36 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 665 millió forintot ítélt meg, 38 ügy vizsgálata jelenleg is folyamatban van. Emellett 6 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A befogadott ügyek száma az előző év azonos időszakához képest 68 százalékkal nőtt.

A kérelmek zöme továbbra is az egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez, de érkezett kérelem vasúti fejlesztéssel és kikötői beruházással kapcsolatban is.

2027. január 1-től módosul a TSZSZ működését szabályozó törvény, bővül a kérelmezők köre az építőipari beszállítókkal, pontosabbak lesznek a minőség vizsgálatának az alapvető követelményei, a pótmunka vizsgálatának lehetőségei, a megrendelői túlfizetés vizsgálata, és a szerződéses biztosítékok teljeskörű vizsgálata.

,,Fontos változás, hogy a kikerül a törvényből az, hogy a TSZSZ hatásköre nem vonatkozik azokra a közlekedési infrastrukturális beruházásokra, amelyeket olyan gazdasági társaságok rendeltek meg, amelyek az állam 100 százalékos tulajdonában álltak, valamint azok a fejlesztések, amelyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknak számítanak „

– hangsúlyozta Koós Gábor a TSZSZ vezetője.

A második negyedévben a TSZSZ vezetői és munkatársai Debrecenben, Győrben és Pécsen, a területi kamaráknál tartottak oktatást a helyi szervezet tagjainak.

Az illetékes tárca és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független szakvéleményt adó szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Ellenállóbb áramhálózati működés

Új energiatárolókat kiszolgáló kapcsolóberendezéseket szállított a Siemens Zrt.

Az áramhálózat ugrásszerű terhelésnövekedésével és a naperőművek terjedésével egyre jelentősebbé válik az energiatárolás szerepe a hálózati stabilitás és az ellátás folytonosságának megőrzésében; – ez a hőhullámok idején minden fogyasztó számára érzékelhető.

Az energiatárolók segítenek a villamosenergia-termelés és -fogyasztás időbeli eltéréseinek, illetve ingadozásainak kezelésében, ezzel egyszerre rugalmasabb és ellenállóbb hálózati működést tesznek lehetővé, miközben hozzájárulnak az önellátás és a zöld energiaátállás megvalósításához is.

Az MVM Csoport ennek érdekében két új energiatárolót adott át június végén, amelyek alállomási áramellátását a Siemens középfeszültségű, légszigetelt – azaz a környezetre káros szigetelő gázoktól mentes, – kapcsolóberendezései támogatják.

Másodpercek alatt mozgósítható teljesítmény

Tiszaújvárosban egy 31 megawatt (MW) névleges teljesítményű és 62 megawattóra (MWh) kapacitású akkumulátoros energiatároló egységet telepített az MVM Tisza Erőmű Kft. A tárolót az ország egyik legnagyobb energetikai fejlesztésének számító, új, 1000 megawatt teljesítménykategóriájú Tisza Kombinált Ciklusú Gázturbinás Erőmű (CCGT) közvetlen szomszédságában alakították ki. Bár a két létesítmény egymástól függetlenül üzemeltethető, mégis együttesen támogatják majd a megújuló energiaforrások áramhálózati integrálását.

A teljesen feltöltött energiatároló, teljes terhelés mellett, körülbelül 2 órán keresztül lesz majd képes folyamatosan energiát leadni, ezzel mintegy 120 ezer háztartás átlagos, kétórányi villamosenergia-igényét fedezve. Így gyorsan mozgósítható tartalékként szolgál: néhány másodperc alatt képes jelentős teljesítménnyel ellátni a hálózatot, ezzel kiegyensúlyozva az esetleges ingadozásokat.

A telephelyet kiszolgáló villamos alállomáson egy 10 mezős NXAIR M kapcsolóberendezés teljesít majd szolgálatot, amit külön áram- és feszültségváltói specifikációval szereltek fel, az erőmű villamos védelme és a szükséges mérések biztosítása érdekében.

Komoly energiatartalék a Dunántúlon is

Hasonló beruházást adott át Ajkán az MVM Balance Zrt. A Bakonyi Gázturbinás Erőművet egy 57 MW teljesítményű és 57 MWh kapacitású akkumulátoros energiatárolóval egészítették ki, így létrehozva a Bakonyi Hibrid Erőművet.

Az új tároló szintén az ingadozások kiegyensúlyozásában játszik majd fontos szerepet. Néhány másodperc alatt képes a teljesítményét mozgósítani, és teljes terhelés mellett, egy órán keresztül tud majd annyi energiát biztosítani, ami akár több mint 200 ezer háztartás átlagos, egyórányi villamosenergia-igényét fedezi.

Az erőmű új kapcsolóépületében egy komplex hálózatokhoz és nagy zárlati teljesítményhez tervezett, 16 mezős NXAIR középfeszültségű berendezés, valamint egy fiókos kivitelű, 8 mezős SIVACON S8 kisfeszültségű kapcsolóberendezés fogja majd biztosítani energiaellátást.

Az MVM cégcsoport számára ezek a technológiák nem ismeretlenek. Korábbi beruházásoknál szerzett, pozitív üzemeltetési tapasztalatok után esett rájuk a választás, valamint NXAIR berendezések érkeztek nemrégiben MVM Émász, illetve az MVM Démász szegedi, mezőkövesdi és lajosmizsei villamos alállomásaiba is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!