Ipar
Hogyan gondolkodik a generatív MI? Szegedi kutatók keresik a választ a chatbotok titkaira
A mesterséges intelligencia (MI) egyre több feladatban segít minket a mindennapokban, de mi történik egy chatbot „fejében”, amikor választ ad egy kérdésre vagy értelmez egy utasítást?
Többek között erre keresi a választ a Szegedi Tudományegyetem Mesterséges Intelligencia Kompetencia Központjának áprilisban induló kutatása, együttműködésben az amerikai Rutgers Egyetemmel és a német Ludwig-Maximilians-Universitättel. A cél, hogy mélyebben feltárják a generatív nyelvi modellek működését a technológia biztonságosabb és hatékonyabb alkalmazása érdekében.
Belelátni a generatív MI modellek fejébe
A mesterséges intelligencia képes utánozni az emberi gondolkodást, de valóban érti is a saját döntéseit? A generatív modellek – amelyek különféle algoritmusok és gépi tanulási modellek segítségével a megadott utasítások alapján hoznak létre új tartalmakat – képesek lehetnek sakkozni, de felmerül a kérdés, hogy valóban ismerik-e a játékszabályokat, vagy csupán mintázatokat követnek anélkül, hogy értenék a játék működését.
A RAItHMA projekt keretében induló kutatás egyik fontos témája, hogy a generatív MI modellek hogyan reprezentálják az egyes fogalmakat, és ezek a fogalmak milyen kapcsolatban állnak egymással. Magyarán, ha egy chatbot igaznak ítél egy állítást, vajon automatikusan hamisnak tartja annak tagadását? Az emberi gondolkodás számára ez magától értetődő, de a nyelvi modellek esetében nem minden esetben teljesül.
A chatbotok meglepő korlátai
„A nagy nyelvi modellek nem a tényleges tudást vagy a szabályok megértését sajátítják el, hanem pusztán a szövegek folytatására épülnek. Ebből kifolyólag a chatbotok olykor olyan alapvető kérdésekben hibáznak, amelyeket adott esetben egy gyermek is képes megválaszolni. Ha például felsoroljuk a hét törpe nevét, majd megkérdezzük, hogy egy adott név szerepelt-e a listán, a modell nem mindig tudja a helyes választ. Az MI képes akár rendkívül összetett matematikai feladatokat is megoldani, ugyanakkor nehezen birkózik meg a halmaz fogalmával és néha egészen egyszerű feladványokkal is. Ha sikerül felderíteni ennek hátterét, nagyot léphetünk előre a mesterséges intelligencia jobb megértése és biztonságosabb, hatékonyabb használata felé”
– mondta Dr. Jelasity Márk, az Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ Mesterséges Intelligencia Kompetenciaközpont vezetője.
A kutatók arra is keresik a választ, hogy mi áll ezeknek az ellentmondásoknak a hátterében, milyen belső tudással rendelkezik a modell, és miképpen csökkenthető a kommunikációs zavar ember és gép között. Amellett, hogy ez a munka a generatív MI megbízhatóságának javítását szolgálja, új távlatokat nyithat a modellek alkalmazásában számos területen.
Megbízhatunk a mesterséges intelligenciában?
Ahogy egyre több területen alkalmazzuk a mesterséges intelligenciát, komoly kockázatot jelent, ha nem értjük pontosan, hogyan működnek ezek a modellek. Egy önvezető autó például képes felismerni az előtte haladó járműveket és a közlekedési táblákat, de nem képes megérteni a közlekedési helyzeteket. Egy ember tudja, hogy ha egy labda begurul az útra, valószínűleg egy gyerek fog utána szaladni – a mesterséges intelligencia viszont ezt a kontextust egyelőre nem képes felismerni.
Az egyik alapvető hiányosság, hogy a modellek nem építenek ki stabil világmodellt, ami kulcsfontosságú lenne a megbízható működéshez. A Szegedi Tudományegyetem kutatói nemzetközi partnereikkel együtt arra törekednek, hogy feltárják a generatív MI korlátait és mélyebben megértsék működését. Első lépésként ugyanis, ha pontosabb képet kapunk arról, hogyan „gondolkodnak” ezek a rendszerek és milyen hibák jellemzik őket, az hosszú távon segíthet új megközelítéseket kialakítani. Az így szerzett tudás hozzájárulhat a jövő MI-rendszereinek alakításához, a hatékonyabb, megbízhatóbb tervezéshez. A mesterséges intelligencia ugyanis nem csupán egy technológiai eszköz, hanem a tudomány egy olyan területe, amelynek mélyebb megismerése kulcsfontosságú a jövő fejlesztéseihez.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Egyre több fogyasztó fordul a Békéltető Testületekhez
A kamarai hálózat által működtetett nyolc Békéltető Testület 2026 első félévében összesen 6102 ügyet zárt le, ez 6 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában lezárt 5740 ügy. Az eljárások több mint harmada, 2176 eset egyezséggel zárult a felek között az esztendő első hat hónapjában. Termékekkel kapcsolatban legtöbbször, 816 esetben lábbelikkel, a szolgáltatásoknál pedig 571 alkalommal közlekedéssel kapcsolatban kezdeményeztek eljárást a fogyasztók.
A területi kereskedelmi és iparkamarák által működtetett, szakmailag független Békéltető Testületek 1126 kérelmet utasítottak el, 319 ügyben született kötelezést tartalmazó határozat, 394 esetben a fogyasztó nem teljesítette a hiánypótlást, míg 588 fogyasztó visszavonta a kérelmét az idei első félévben. A békéltetés elsődleges célja a fogyasztó és a vállalkozás közötti egyezség létrehozása, ezért az eredményesség legfontosabb mutatója az egyezséggel zárult ügyek száma, amelyek 2026. első félévében a lezárt ügyek csaknem 36 százalékát teszik ki.
A terméktípusok közül 816 ügy a lábbeliket, 490 a bútor, sportszer, hangszer, könyv, óra, ékszer, táska összevont kategóriát, 382 a háztartási és kerti gépek, kézi szerszámgépeket, 331 a járműveket, 248 pedig a híradástechnikai eszközöket érintette. A szolgáltatások közül 571 a személyszállítási és az úthasználati közlekedést, 527 a közüzemi szolgáltatásokat, 482 a telefon- és internethasználatot, a távközlést, a levél- és csomagszállítást is magában foglaló lakossági szolgáltatásokat, 299 a gazdasági és egyéb szolgáltatásokat, 270 pedig az építőipari kivitelezést érintette. A közüzemi szolgáltatások közül a legtöbb, 294 panasz a villamosenergia, napenergia, hőszivattyú kategóriában, a közlekedésen belül pedig 287 pedig a légi személyszállításban érkezett.
Idéntől egyébként a fogyasztóvédelmi törvény módosítása miatt a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) végső felhasználóként, fogyasztói minőségben fordulhatnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő békéltető testületekhez termékvásárlás vagy szolgáltatás igénybevétele esetén. Ennek köszönhetően a jogviták a bírósági eljáráshoz képest egyszerűbben, gyorsabban és költségkímélőbben rendezhetők ezen vállalkozások számára is.
A fogyasztói jogviták rendezésében országszerte nyolc békéltető testület nyújt segítséget a fogyasztóknak és a kkv-knak: a Baranya, a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Csongrád-Csanád, a Fejér, a Győr-Moson-Sopron, a Hajdú-Bihar és a Pest Vármegyei Békéltető Testület, valamint a Budapesti Békéltető Testület. A Békéltető Testülethez minden fogyasztó ingyenesen fordulhat, nem kell eljárási díjat vagy illetéket fizetniük, és a vitás kérdések bíróságon kívüli, gyors és olcsó rendezése a termékeket árusító és szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és a fogyasztók közös érdeke.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
24 milliárd forint értékben érkezett kérelem a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez a második negyedévben
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. második negyedévében 79 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 24 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.
A TSZSZ az időszakban 36 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 665 millió forintot ítélt meg, 38 ügy vizsgálata jelenleg is folyamatban van. Emellett 6 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A befogadott ügyek száma az előző év azonos időszakához képest 68 százalékkal nőtt.
A kérelmek zöme továbbra is az egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez, de érkezett kérelem vasúti fejlesztéssel és kikötői beruházással kapcsolatban is.
2027. január 1-től módosul a TSZSZ működését szabályozó törvény, bővül a kérelmezők köre az építőipari beszállítókkal, pontosabbak lesznek a minőség vizsgálatának az alapvető követelményei, a pótmunka vizsgálatának lehetőségei, a megrendelői túlfizetés vizsgálata, és a szerződéses biztosítékok teljeskörű vizsgálata.
,,Fontos változás, hogy a kikerül a törvényből az, hogy a TSZSZ hatásköre nem vonatkozik azokra a közlekedési infrastrukturális beruházásokra, amelyeket olyan gazdasági társaságok rendeltek meg, amelyek az állam 100 százalékos tulajdonában álltak, valamint azok a fejlesztések, amelyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknak számítanak „
– hangsúlyozta Koós Gábor a TSZSZ vezetője.
A második negyedévben a TSZSZ vezetői és munkatársai Debrecenben, Győrben és Pécsen, a területi kamaráknál tartottak oktatást a helyi szervezet tagjainak.
Az illetékes tárca és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független szakvéleményt adó szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Ellenállóbb áramhálózati működés
Új energiatárolókat kiszolgáló kapcsolóberendezéseket szállított a Siemens Zrt.
Az áramhálózat ugrásszerű terhelésnövekedésével és a naperőművek terjedésével egyre jelentősebbé válik az energiatárolás szerepe a hálózati stabilitás és az ellátás folytonosságának megőrzésében; – ez a hőhullámok idején minden fogyasztó számára érzékelhető.
Az energiatárolók segítenek a villamosenergia-termelés és -fogyasztás időbeli eltéréseinek, illetve ingadozásainak kezelésében, ezzel egyszerre rugalmasabb és ellenállóbb hálózati működést tesznek lehetővé, miközben hozzájárulnak az önellátás és a zöld energiaátállás megvalósításához is.
Az MVM Csoport ennek érdekében két új energiatárolót adott át június végén, amelyek alállomási áramellátását a Siemens középfeszültségű, légszigetelt – azaz a környezetre káros szigetelő gázoktól mentes, – kapcsolóberendezései támogatják.
Másodpercek alatt mozgósítható teljesítmény
Tiszaújvárosban egy 31 megawatt (MW) névleges teljesítményű és 62 megawattóra (MWh) kapacitású akkumulátoros energiatároló egységet telepített az MVM Tisza Erőmű Kft. A tárolót az ország egyik legnagyobb energetikai fejlesztésének számító, új, 1000 megawatt teljesítménykategóriájú Tisza Kombinált Ciklusú Gázturbinás Erőmű (CCGT) közvetlen szomszédságában alakították ki. Bár a két létesítmény egymástól függetlenül üzemeltethető, mégis együttesen támogatják majd a megújuló energiaforrások áramhálózati integrálását.
A teljesen feltöltött energiatároló, teljes terhelés mellett, körülbelül 2 órán keresztül lesz majd képes folyamatosan energiát leadni, ezzel mintegy 120 ezer háztartás átlagos, kétórányi villamosenergia-igényét fedezve. Így gyorsan mozgósítható tartalékként szolgál: néhány másodperc alatt képes jelentős teljesítménnyel ellátni a hálózatot, ezzel kiegyensúlyozva az esetleges ingadozásokat.
A telephelyet kiszolgáló villamos alállomáson egy 10 mezős NXAIR M kapcsolóberendezés teljesít majd szolgálatot, amit külön áram- és feszültségváltói specifikációval szereltek fel, az erőmű villamos védelme és a szükséges mérések biztosítása érdekében.
Komoly energiatartalék a Dunántúlon is
Hasonló beruházást adott át Ajkán az MVM Balance Zrt. A Bakonyi Gázturbinás Erőművet egy 57 MW teljesítményű és 57 MWh kapacitású akkumulátoros energiatárolóval egészítették ki, így létrehozva a Bakonyi Hibrid Erőművet.
Az új tároló szintén az ingadozások kiegyensúlyozásában játszik majd fontos szerepet. Néhány másodperc alatt képes a teljesítményét mozgósítani, és teljes terhelés mellett, egy órán keresztül tud majd annyi energiát biztosítani, ami akár több mint 200 ezer háztartás átlagos, egyórányi villamosenergia-igényét fedezi.
Az erőmű új kapcsolóépületében egy komplex hálózatokhoz és nagy zárlati teljesítményhez tervezett, 16 mezős NXAIR középfeszültségű berendezés, valamint egy fiókos kivitelű, 8 mezős SIVACON S8 kisfeszültségű kapcsolóberendezés fogja majd biztosítani energiaellátást.
Az MVM cégcsoport számára ezek a technológiák nem ismeretlenek. Korábbi beruházásoknál szerzett, pozitív üzemeltetési tapasztalatok után esett rájuk a választás, valamint NXAIR berendezések érkeztek nemrégiben MVM Émász, illetve az MVM Démász szegedi, mezőkövesdi és lajosmizsei villamos alállomásaiba is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Egészség2 hét ago
Magzatkárósítóként besorolt oldószert találtak helyi civilek a Greenpeace-szel a komáromi ipari park víztározójában
-
Okoseszközök2 hét ago
Okos gyepfenntartás sportpályákon: amikor a fűnyírás is automatizálható
-
Gazdaság4 nap ago
Friss stratégiával, arculattal és új irodával lép szintet a DVM
-
Okoseszközök2 hét ago
Különleges Supergirl-élményeket hoz a rajongóknak a Samsung
-
Szórakozás2 hét ago
Nőhet a hírek iránti közbizalom, javulhat az újságírók megbecsültsége
-
Egészség2 hét ago
A magyarok közel fele elrejti valódi érzéseit: az érzelmi álarcok mögött mélyül a társas magány
-
Ipar2 hét ago
Megnyitja kapuit az ipar a startupoknak
-
Gazdaság2 hét ago
Élénkülés a használthajó-piacon: 13 százalékkal nőtt a kereslet tavaly májushoz képest





