Ipar

Mozgásban a vegyipar – a siker kulcsa a logisztika lehet

A vegyipar nem napjainkban éli virágkorát az Európai Unióban.

Az iparág termelése lassan, de egyértelműen csökken, és bár a bevételei ennek ellenére kis mértékben emelkedtek az elmúlt öt évben, a korábban vegyipari exportőr Unió mára importőrré vált. Az ágazat Magyarországon nagyon hasonló görbét írt le, 2018 és 2024 között hazai termelése mintegy 7 százalékkal csökkent. Nem új keletű feltevés, hogy a kedvezőtlen trendeken a vegyipari szolgáltatásokra szabott logisztika változtathat – egy a Dachser felkérésére készült új, németországi kutatás azt vizsgálta, pontosan milyen elvek mentén lehet elérni ezt. Innováció, alkalmazkodás, modern technológia és mindennek kiindulópontja, az ember szükséges hozzá, mondják az eredmények.

A magyar vegyipar hozzájárulása a GDP-hez általában 3-5 százalékra tehető, és a feldolgozóipar mintegy ötödét képviseli az ezen a területen dolgozó több mint 1500 cég – az ágazat nagysága és jelentősége vitathatatlan. Az elmúlt években a hazai vegyipart – ahogy az unióst is – komoly megrázkódtatások érték az egekbe szökő energiaárak, a bérek a termelés volumenénél erőteljesebb emelkedése vagy akár a háború miatt elveszített piacok formájában. Mindezek ellenére az ágazat mutatói nem romlottak jelentősen, a veszteséges vállalatok aránya alig nőtt, ami a terület alkalmazkodóképességét jelzi.

A Dachser Chem Logistics szakemberei jó ideje hangsúlyozzák, hogy az iparágra szabott logisztikai megoldások javíthatják a vegyipar versenyképességét, és ezt a véleményüket a közelmúltban egy, az ágazatot részletesen elemző német kutatás is alátámasztotta. Az iparági szakértők bevonásával készült tanulmány a vegyipar előtt álló legnagyobb kihívásokat és azok lehetséges megoldásait is felsorolja. Megállapításai az uniós és német piaccal szorosan kapcsolódó magyar vegyiparra is érvényesek lehetnek, az alábbiakban bemutatjuk ezért a legfontosabbakat.

Az ágazat legnagyobb kihívásai:

Társadalmi szempontból: bár az iparági szereplők igyekeznek javítani a vegyipar általános reputációján, a szakképzett munkaerő hiánya különösen érzékenyen érintheti a jövőben a vállalatokat.
Technológiai szempontból: az infrastrukturális kihívások folyamatosan nőnek – megoldást a digitalizáció és az automatizáció jelenthet, amelyek révén az érintett vállalatok növelni tudják hatékonyságukat és versenyképességüket.
Gazdasági szempontból: az elemzés azt mutatta, hogy az ágazatban az ömlesztett termékekre összpontosító cégeknél várhatóan csökkenő, míg a csomagolt áruk és kiegészítő szolgáltatások esetében növekvő volumen lesz jellemző.
Politikai szempontból: a (kereskedelmi) konfliktusok megoldása, a magas energiaköltségek csökkentése és a klímasemlegesség elérése felé vezető úton számos akadály merülhet fel. Míg egyes vállalatok számára ez a teher kezelhető lesz, mások számára elfogadhatatlan költségnövekedéshez vezet majd.

A kihívások áttekintése mellett a tanulmány ajánlásokat is megfogalmazott a vegyipari logisztika számára azzal a céllal, hogy segítse az iparág fejlődését, visszatalálását ahhoz a meghatározó szerephez, amelyet évtizedek óta betöltött Európában:

A logisztika (ahogy eddig is) csak és kizárólag az emberek révén lehet sikeres. A munkaerő-toborzásba és -megtartásba mindenképpen érdemes invesztálni, mert hosszú távú versenyelőny érhető el vele.
Az innováció előny – a logisztikai újítások kutatása és ezek alkalmazása biztosíthat jó pozíciókat a nemzetközi piacon.
Az automatizáció és a digitalizáció a vegyipari logisztikában is megkerülhetetlen, mert ezek képesek növelni a vegyipar ellenállóképességét és teljesítményét.
A vegyipar átalakulás előtt áll, amely egészen biztosan megköveteli majd a logisztikai hálózatok és szolgáltatások újraszerveződését és alkalmazkodását.
A klímaváltozás és az energiafelhasználás átalakulása stratégiai irányváltásra kényszeríti a vegyipari vállalatokat. A kapcsolódó logisztikának időjárásálló folyamatokat kell kidolgoznia, és fel kell készülnie az esetleges korlátozásokra az energiafelhasználás területén.
A vegyipari vállalatoknak meg kell találniuk a helyüket az egyre feszültebbé váló multilaterális világban: a regionalizálódás irányába mutató tendencia a tengerentúli export csökkenését eredményezi a növekvő verseny miatt. A fennmaradó globális ellátási láncokat szilárdabb keretek között, átfogó együttműködéssel, új megközelítésekkel és modern technológiákkal kell működtetni.

A Dachser a világ egyik vezető vegyipari logisztikai vállalata, és a cég Chem Logistics üzletágának szakemberei az ügyfelek munkájának támogatása érdekében fontosnak tartják a jövő tendenciáinak, feladatainak megismerését. A fenti elemzés nemcsak ebben nyújtott segítséget számukra és ügyfeleik számára, hanem az is megmutatta: a sikeres vegyipar egyik legfontosabb pillére a jól működő vegyiáru-logisztika.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:átalakulás dachser logisztika mozgás vegyipar

Up Next

Kiberbiztonsági ellenőrzés CNC gépekhez

Don't Miss

Többéves fejlesztés indul a német vasúthálózatnál

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára

Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.

Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.

Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.

A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.

A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.

A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

AI vezérli a horvát Telekom adatközpontjának hűtését

Hatszámjegyű megtakarítást jelent az optimalizáció.

A világ teljes villamosenergia-használatának több mint 3 százalékát adatközpontok adják, és ez a szám 2030-ra várhatóan 13 százalékra fog nőni. Ennek az energiának jelentős részét hűtésre használják, így ennek optimalizálásával számottevő energiamegtakarítás érhető el.

Hatékonyabb működés, kevesebb karbantartás

Ezt az utat választotta a vezető horvát távközlési vállalat, a Hrvatski Telekom (HT) is, mely a Siemens-technológiáját vezette be adatközpontja hűtésére. Az intelligens szenzorrendszernek és a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésmenedzsmentnek köszönhetően a telekom szolgáltató legnagyobb, zágrábi adatközpontja immár klímabarátabb módon működik, ami hat számjegyű euróösszegű megtakarítást eredményezett a vállalatnak.

Az új rendszer számos eszköz, köztük vezeték nélküli szenzor- és vezérlőmodulok segítségével folyamatosan figyeli a szerverszekrények hőmérsékletét, illetve azok változásait. Ezeket a valós idejű adatokat mesterséges intelligenciát használva elemzi, és a mindenkori igényekhez dinamikusan igazodva, automatikusan szabályozza a hűtésért felelős ventilátorokat.

A folyamatos optimalizálás és a gépi tanulás révén az adatközpontokban előforduló hotspotok akár 99 százaléka véglegesen megszüntethető lett. A megoldás így nem csupán csökkentette a hűtőberendezések üzemidejét, hanem a karbantartási költségeket is mérsékelte: a korábban hő okozta meghibásodások és a nem-tervezett leállások jelentős része elkerülhető lett, azonosítva a hibásan működő komponenseket, és támogatva a prediktív karbantartást.

Jöhetnek a „gyárilag” intelligens adatközpontok

Ugyanezt a White Space Cooling Optimization technológiát alkalmazza a néhány éve átadott, 14,5 ezer négyzetméteres, Tallinn melletti Greenergy Data Centers adatközpont is, ami a Baltikum legnagyobb és leginkább energiahatékony ilyen létesítményének számít.

Szintén ezt az adat- és AI-vezérelt működést veszi alapul az a moduláris, „plug-and-play” alapú adatközpont, ami egy teljesen előre gyártott, konfigurálható rendszer. Ez már eleve integrált, intelligens és környezetbarát energiagazdálkodással érkezik, a Siemens, valamint a német Cadolto Datacenter GmbH és a Legrand Data Center Solutions vállalatok által jelezve.

A Siemens ezek mellett számos adatközponti megoldást kínál.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!