Ipar
Üzlet a levegőből: a gázok láthatatlan szerepe a mindennapi életünkben
Ipari gázgyártás Magyarországon.
A minket körülvevő levegő nemcsak az élet alapja, hanem számos iparág számára is nélkülözhetetlen „nyersanyag”. Az ipari és orvosi gázok kulcsszerepet játszanak a kórházakban, az élelmiszeriparban, a gyártásban és a csúcstechnológiai szektorban is. De hogyan nyerik ki ezeket a fontos anyagokat, és milyen technológia teszi ezt lehetővé? A hazai gázgyártás egyik meghatározó szereplője adott betekintést ebbe a világba.
Érték a levegőből: mínusz 250 fokon
Kevesen tudják, hogy az ipari és orvosi gázok jelentős részét közvetlenül a levegőből nyerik ki. Hegedüs Ákos, a Linde Gáz Magyarország Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a cég légbontási technológiája lehetővé teszi a levegőt alkotó gázok – nitrogén, oxigén, argon, valamint a ritkább nemesgázok – egyenkénti szétválasztását.
A folyamat során a levegőt ún. kriogén hőmérsékletre, azaz körülbelül mínusz 250-260 Celsius-fokra hűtik, így cseppfolyós állapotba kerül. A gázok forráspontjaik szerint különülnek el: előszőr a nitrogén, majd az oxigén, az argon, végül a ritkább nemesgázok – például a xenon, a kripton és a neon. Az így kinyert gázokat speciális tartályokban tárolják, palackozzák, vagy folyékony formában tartálykocsival szállítják a felhasználókhoz. Ezek az anyagok szinte minden iparágban jelen vannak.
Tudta? Az oxigénpalackok súlya különösen fontos a mentősök számára. Az alumíniumból készült palackok sokkal könnyebbek az acél változatoknál, így kevésbé terhelik a dolgozókat, és nagyobb mozgékonyságot biztosítanak vészhelyzetben.
Altatógáz: az egészségügytől a csúcstechnológiáig
Répcelak és környéke nemcsak Magyarország legjelentősebb természetes szén-dioxid forrása, hanem a térség egyik legfontosabb lelőhelye is. Az ottani mezőkből kinyert és feldolgozott szén-dioxid elengedhetetlen a szénsavas üdítőitalok gyártásában, hegesztésnél és orvosi alkalmazásoknál is.
Répcelakon található továbbá Közép-Európa legnagyobb dinitrogén-oxid (altatógáz) gyártó üzeme is, amely belföldi és nemzetközi piacokra egyaránt szállít. Ezek az üzemek nemcsak a hazai igényeket elégítik ki, hanem exportálnak is olyan növekvő piacokra, mint Szaúd-Arábia vagy Törökország, ahol a helyi gyártókapacitás korlátozott, viszont a kereslet – különösen az elektronikai ipar részéről – folyamatosan nő.
Tudta? A szén-dioxidot az üvegházi növénytermesztésben szintén használják. A fotoszintézis serkentésével növeli a terméshozamot, ezért egyes kertészetek dúsítják vele az üvegházak levegőjét a gyorsabb és szabályozottabb növekedés érdekében.
A dinitrogén-oxid altatásra és fájdalomcsillapításra való hasznosítása az egészségügyben szinte köztudott, de ugyanilyen kulcsszerepet játszik a csúcstechnológiai iparban: elengedhetetlen például a mikroszkopikus precizitású chipek és a kijelzők előállításánál is.
A modern technológia a tartályokat is figyeli
A vezérigazgató azt is kifejtette az Ipar Hangjai podcast legújabb adásában, hogy bár az ipari gázok a vállalatok gyártási költségeinek kis részét teszik ki, számos ipari folyamatban nélkülözhetetlenek. Emiatt pontos logisztikai tervezést igényel a kiszállításuk, ahol egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális megoldások és az automatizálás.
A Linde fejlett telemetriai rendszereket és mesterséges intelligenciával (MI) vezérelt algoritmusokat alkalmaz a logisztika optimalizálására. Az MI folyamatosan elemzi a fogyasztási mintákat, előrejelzi az igényeket, és kiválasztja az optimális szállítási útvonalakat, – a költségek és a környezeti hatás csökkentése érdekében, – miközben biztosítja a zavartalan ellátást például a kórházak és gyárak számára. Ausztria és Németország kórházaiban már digitális palackokat használnak, amelyek lehetővé teszik az orvosi oxigénkészletek automatikus nyomon követését és kezelését is.
Ez a modern infrastruktúra olyan automatizálási megoldásokat integrál, amelyekkel a működési folyamatok távolról is vezérelhetőek. Például a Linde üzemeiben Siemens irányító- és automatizálási rendszerek működnek, amelyek precízen szabályozzák a kompresszorokat és hűtőrendszereket, ezáltal biztosítva a magas minőségű és energiahatékony üzemelést.
Mini gázüzemek a nagyipari szereplőknek
A Linde működésének egyik legérdekesebb eleme a helyszíni gáztermelés, amely különösen előnyös a nagy ipari gázfogyasztók – például hazai akkumulátorgyártók – számára. Ezek a gyárak közvetlen környezetében, helyben kialakított üzemek teljes mértékben az adott vállalat igényeihez igazodnak, lehetővé téve az oxigén, nitrogén vagy hidrogén közvetlen előállítását a gyártási folyamatok részeként. A Linde ezekben az esetekben nemcsak a berendezéseket telepíti és üzemelteti, hanem folyamatos távoli felügyeletet és optimalizálást is biztosít.
Fenntarthatóság a gázgyártásban
Az ipari és orvosi gázok előállítása energiaigényes folyamat, ezért a Linde kiemelt figyelmet fordít az energiahatékonyság javítására. Ezek az erőfeszítések illeszkednek az olyan iparági trendekhez, mint a megújuló energia integrálása és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, – összhangban az EU Green Deal és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival. A gázcég magyarországi telephelyein napelemparkokat telepítenek, hogy termelés egy részét megújuló energiából fedezzék, miközben folyamatosan optimalizálják az energiafelhasználást. A közúti szállítás csökkentése érdekében vasúti tartálykocsikat vásároltak, és megkezdték az elektromos teherautók tesztelését is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Forma–1: a Hungaroring stratégiai partnereként a Magyar Nagydíjon mutatja be technológiai tevékenységeit a Széchenyi István Egyetem
A győri Széchenyi István Egyetem a Hungaroring Sport Zrt. stratégiai partnereként idén először saját standdal képviselteti magát a jubileumi, 40. Forma–1-es Magyar Nagydíjon. A látogatók a kilences kanyarnál található FanZone területén ismerkedhetnek meg az intézmény innovatív motorsport- és járműipari tevékenységeivel.
A Széchenyi István Egyetem Magyarország meghatározó felsőoktatási intézménye a motorsport- és járműipari képzések, valamint kutatás-fejlesztések terén. Mindezt többek között a motorsportmérnök mesterszak és számos szakirányú továbbképzés mellett a világ elitjébe tartozó Formula Student- és Shell Eco-marathon-csapatok, a Győr Rally szervezésében és a Formula Student Symposium nemzetközi rendezvény lebonyolításában, valamint e-sport-szakágban vállalt jelentős szerep, illetve az Európa egyik legkorszerűbb járműipari tesztpályája, a ZalaZone szomszédságában lévő Zalaegerszegi Innovációs Parkja támasztja alá.
E sokrétű tevékenység megismerésére nyílik módja annak a sok tízezer magyar és külföldi szurkolónak, aki kilátogat a Hungaroringre, az augusztus 1–3. közötti 40. Forma–1-es Magyar Nagydíjra. Az érdeklődők testközelből tekinthetik meg az Arrabona Racing Team (ART) hallgatói csapat versenyautóját, az egyetemi fejlesztésű elektromos gokartot, e-sport-szimulátort próbálhatnak ki, valamint digitális táblákon és nagyméretű képernyőkön keresztül nyerhetnek betekintést a széles körű képzési portfólióba. A standon az egyetem Járműipari Kompetenciaközpontja, e-sport-csapata, Nemzetközi Programok és Alumni Központja, valamint az ART tagjai várják három napon át a látogatókat.
„A Széchenyi István Egyetem célja, hogy tudás- és innovációs központként a legmagasabb szinten szolgálja ki a járműipar és a motorsport szereplőinek igényeit. A Hungaroringen való jelenlétünkkel nemcsak képzési és kutatási portfóliónkat mutatjuk be a szurkolóknak, hanem a hazai és a nemzetközi motorsport-innovációk előmozdításáért végzett tevékenységünket is hangsúlyozni tudjuk”
– fogalmazott dr. Kolossváry Tamás, az egyetem Győri Innovációs Parkjának központvezetője. Hozzátette: a 40. Forma–1-es Magyar Nagydíjon való megjelenés az intézmény és a Hungaroring Sport Zrt. által 2023-ban kötött stratégiai együttműködési megállapodás részeként valósul meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A Magyar Telekom és a BME sikeresen tesztelte az 50GPON hálózatot
A Magyar Telekom a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) együttműködésben sikeresen tesztelte a Huawei legújabb, szimmetrikus 50Gbps elméleti sebességre képes Triple PON rendszerét.
A Triple PON technológia újdonsága abban rejlik, hogy egyetlen optikai szálon, egyetlen PON vonali kártya és egy kombinált optikai modul segítségével képes három generációs PON technológiát (GPON, XGS-PON, 50GPON) párhuzamosan kiszolgálni. Az 50GPON technológia legnagyobb előnye, hogy szimmetrikusan elméleti 50 Gbps adatátviteli sebességet biztosít, amely ideálissá teszi a jövő digitális alkalmazásaihoz, például 8K felbontású videóstreaminghez, e-sporthoz, VR/AR élményekhez és az otthoni felhőszolgáltatásokhoz. Emellett kiemelkedően alacsony, 1 milliszekundum alatti késleltetéssel, valamint mikroszekundum szintű késleltetésingadozással működik, ami nélkülözhetetlen az 5G bázisállomások kiszolgálásához (mobil backhaul), illetve az ipari automatizálási rendszerek és a távgyógyászati alkalmazások számára is. A technológia csomagvesztésmentes adatátvitelt biztosít, ami elengedhetetlen a magas szolgáltatásminőség és a megbízható, zökkenőmentes felhasználói élmény garantálásához. Mindezeken túl az 50GPON jövőálló infrastruktúrát kínál: lehetővé teszi, hogy a meglévő optikai hálózatok minimális módosítással is képesek legyenek kiszolgálni a következő évtized technológiai és digitális igényeit.
„Az 50GPON nemcsak a sávszélesség új szintjét jelenti, hanem válasz lehet a jövő digitális társadalmának kihívásaira is, hiszen az otthoni szórakozástól az ipari automatizálásig minden területen új lehetőségeket nyithat meg. Büszkék vagyunk rá, hogy az országban elsőként tesztelhettük ezt az innovációt, és külön öröm számunkra, hogy ebben együttműködő partnerünk a BME, ahol a hallgatók is közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a legkorszerűbb optikai hálózati technológiáról”
– mondta Nagy Péter, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese.
A teszthez szükséges eszközöket a Huawei Technologies Hungary biztosította, az első végpont bekötése a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszékén valósult meg.
„A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) számára a Magyar Telekom által rendelkezésre bocsátott 50PON technológia igazi mérföldkő az oktatásban, mert a legújabb, világszínvonalú optikai hálózati infrastruktúrát hozza közvetlenül a hallgatók és kutatók közelébe”
– emelte ki Imre Sándor, a BME VIK dékánja.
„Az új 50GPON végpont a BME VIK Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszéken (BME VIK TMIT) került bekötésre, így az itteni laboratóriumokban működő AR/VR műhely, a felhőből vezérelt, mesterséges intelligencia-támogatású ipari automatizációra szakosodott műhelyek is kiaknázzák az aktuális kutatási feladatok során. A BME és a Kar ezzel tovább erősíti szerepét a hazai digitális innováció élvonalában”
– hangsúlyozta Varga Pál, a VIK TMIT tanszékvezetője.
„A Huawei Technologies immár 20 éve van jelen Magyarországon és dolgozik azon, hogy legmodernebb megoldásaival elősegítse a hazai digitális ökoszisztéma fejlesztését. Büszkék vagyunk arra, hogy a Magyar Telekom hosszú távú partnereként hozzájárulhatunk az olyan innovatív technológiák bevezetéséhez, mint az 50GPON, amelyek nemcsak a hálózatok jövőjét formálják, hanem közvetlen hatással vannak az ipar, az oktatás és a mindennapi élet digitalizációjára is”
– mondta el Kiefer Tamás, a Huawei Technologies magyarországi kiemelt ügyfélkapcsolati igazgatója.
Az együttműködés célja, hogy a végzett mérésekből, visszajelzésekből közös értékelést végezzenek, és hasznos tapasztalatokat gyűjtsenek use case-ek megvalósításához. A projekt egyben kivételes lehetőséget nyújt a BME hallgatóinak is, akik testközelből ismerkedhetnek meg a világ egyik legmodernebb vezetékes hálózati technológiájával.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Hazai cég biztosít automata raktárrendszert egy amerikai gyárnak
Intralogisztikai fejlesztés – Amerikába szállít Siemens-eszközökkel felvértezett automata raktárrendszert egy magyar cég. A LOG-X Systems Kft. ügyvezetője válaszolt kérdéseinkre.
Komoly szerződést könyvelt el egy német iparvállalat: megnyerte egy amerikai autógyártó cég tenderét. A megbízás elektromos járművekben használt BLDC motorokhoz szükséges ritkaföldfém mágnesek gyártására és beszállítására vonatkozik. A projekt megvalósításához a német cég új leányvállalatot alapított az Egyesült Államokban, és egy korszerű gyáregységet épít Dél-Karolina államban. Bár csak kétféle, viszonylag kis méretű mágnest fognak itt gyártani, a tervezett üzem meglepően nagy méretű lesz. És hogy jön ide a LOG-X?
„A mi vállalatunk feladata ehhez a projekthez 6 darab automata raktárrendszer szállítása. Ezek közül 5 darab a gyártási folyamat különböző fázisai között működik majd pufferraktárként (átmeneti tárolóként), illetve 1 darab hagyományos készáruraktárként üzemel, ahonnan az áruk komissiózása (megrendelések szerinti összeválogatása) is történik”
– foglalta össze a projektet Nagy Attila ügyvezető.
Hogy nyerték el a projektet?
A 2023-as AUTOMATICA kiállításon vettünk részt Münchenben, melynek eredményeként több vállalatnál is radarra kerültünk, és a projektmenedzsmentet végző cég megkeresett minket. Részt vettünk a kiírt tenderen, ahol mi feleltünk meg szinte minden szempontból a legjobban.
Mennyire jellemzőek a külföldi piacra készülő projektek?
Az utóbbi 2-3 évben erősen áthelyeződött a hangsúly külföldre. Németországba és az USA-ba is már több rendszerünk van, de nemrég Ausztráliába is telepítettünk egy többsoros automata rendszert, ahol szintén nagy az érdeklődés és az igény a raktárrendszereinkre.
Mi ebben a hozzáadott érték?
Általában azt szoktuk mondani, hogy a termékhordók (pl. ládák, tálcák, raklapok stb.) kivételével mindent mi fejlesztünk, tervezünk és gyártunk Budapesten, de ebben az esetben még az egyedi termékhordókat is mi fejlesztettük, gyártjuk és szállítjuk. Ezen felül több egyedi igény is felmerült, például automata manipulátorokkal is ki kellett egészíteni a raktárakat.
Milyen Siemens-eszközöket implementáltak?
Szinte minden elektronikai eszköz a Siemenstől származik, így például kismegszakítók, PLC-k, hajtásszabályzók, szervomotorok, HMI-k. Mi csak és kizárólag Siemens-megoldásokat építünk be rendszereinkbe, mert nagyon innovatív és megbízható eszközöket jelentenek. A technológiai vállalat platformja jó átjárhatóságot biztosít az egyes eszközök között, legyen az elektronikai vagy szoftver alapú. A CE mellett a legtöbb eszköz UL minősítéssel is rendelkezik, ami az adott projektnél elengedhetetlen volt. Ezen felül nemzetközi projekteknél nem elhanyagolható, hogy a Siemens szinte a világ minden országában jelen van, jellemzően helyi támogatással, és a legtöbb esetben gyorsabban tud lokálisan pótalkatrészt biztosítani.
Melyek a beruházás során készített raktárrendszerek főbb elemei?
A rendszerek, mint gyártásközi puffer és komissiózó raktár főbb részei: állványrendszer, sínrendszer, rakodógép, teherfelvevő, egyedi termékhordó, szállítópálya-rendszer, egyedi manipulátor, biztonsági elkerítés, vezérlés, raktárirányítási rendszer, anyagáramlási rendszer. Ezeket szinte mind mi terveztük és gyártjuk, a mechanikát és a szoftvert is beleértve. Komoly CNC lemezmegmunkáló és forgácsoló gépeink vannak, ezekhez szinte csak az alapanyagot vesszük, majd a felületkezelést partnerek végzik. Nálunk történik a szerelés, a telepítés és a beüzemelés, és itt valósul majd meg az előzetes tesztelés is.
www.siemens.hu, www.log-x.systems
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban1 hét ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Ipar6 nap ago
Hazai cég biztosít automata raktárrendszert egy amerikai gyárnak
-
Tippek2 hét ago
Megérkezett a MICHELIN CrossClimate 3 Sport
-
Gazdaság2 hét ago
Stratégiai partnerséget kötött a 4iG és az IAI a Spacecom adósságrendezésére
-
Zöld2 hét ago
Az LG közzétette 2024-2025-ös fenntarthatósági jelentését
-
Gazdaság1 hét ago
Drága lesz a külföldön tanuló egyetemisták lakhatása