Ipar
Az amerikai vámok és az európai zöldpolitika szorításában is stabilak a hazai gumiabroncspiac kilátásai
Az amerikai vámpolitika és az európai zöldátállás bizonytalanságai ellenére a hazai gumiabroncsipar kilátásai stabilak, az autóipar jövője pedig egyértelműen az elektromos közlekedés felé tart – hangzott el az idei Continental Gumiabroncs Konferencián.
Az idén hetedik alkalommal megrendezett szakmai fórumon a Continental Hungaria Kft. partnerei és a gumiabroncs-ipar szakértői vitatták meg az ágazat jövőjét és legfontosabb trendjeit. Az innovációk sorából kiemelt figyelmet kapott a Conti GreenConcept: a Continental tervei szerint 5-7 éven belül 100%-ban újrahasznosított abroncsok kerülhetnek sorozatgyártásba.
A rendezvény Enrico Moncada, a Continental Tires délkelet-európai régióvezetőjének köszöntőjével indult. Moncada hangsúlyozta: a COVID óta felgyorsult változásokra az innováció jelenti a választ, a Continental pedig megbízható partnerként kíván támogatást nyújtani ügyfeleinek egy folyamatosan változó világban.
Az esemény fókuszpontját a „Töréspont vagy áttörés? Az autóipar új korszakának küszöbén” című kerekasztal-beszélgetés jelentette. A panel résztvevői – Bazsó Gábor (Karotta), Várkonyi Gábor autópiaci szakértő, Dr. Keszte Róbert, az AUMOVIO magyarországi országigazgatója és Tokaji Vilmos, a Continental Hungaria Kft. dél-kelet európai értékesítési igazgatója – több nézőpontból világították meg az autóipar előtt álló kihívásokat és lehetőségeket.
A vitaindítóban elsőként az amerikai vámpolitika hatásait elemezték, amely számottevő nyomást helyez az európai gyártókra. A szakértők egyetértettek abban, hogy az intézkedések ugyan reakciókényszerbe hozzák az iparágat, de a legtöbb gyártó inkább kivár, és nem helyezi át az USA-ba gyártókapacitásait. Dr. Keszte Róbert rámutatott: a vámok kifizetése jelenleg kisebb kockázatot jelent, mint a költséges és hosszadalmas kapacitás-áthelyezések, amelyekhez képzett munkaerőre és akár évtizedes beruházásokra lenne szükség. Tokaji Vilmos hozzátette, hogy a gumiabroncsipar helyzete eltér az autóipartól: mivel jelentős részben közvetlenül a végfelhasználóknak értékesít, jóval kiszámíthatóbb és stabilabb környezetben működik.
Fókuszban az elektromobilitás és az európai zöldpolitika
A beszélgetés másik központi témája az elektromobilitás volt. Várkonyi Gábor szerint az Európai Unió irányelvei nem bizonyultak célravezetőnek: sem a beszállítói, sem a gyártói oldalt nem támogatták hatékonyan a zöld átállásban, miközben a tőke jelentős része Ázsiába vándorolt, ami erős nyomást helyez az európai autóipari szereplőkre.
Karotta (Bazsó Gábor) hozzátette: míg a szabályozások mögött eredetileg környezetvédelmi és részben politikai megfontolások álltak, mára az elektrifikáció kérdése sokkal inkább az energiaköltségek és a gazdasági racionalitás mentén dől el. Példaként Kínát említette, ahol az elektromos átállás valódi ipari stratégiává vált: az ország 2025 első félévében több napelemes kapacitást telepített, mint amennyi az Egyesült Államokban összesen rendelkezésre áll a kezdetek óta. Ez jól mutatja, hogy míg Európában zajlik a megfelelő irány keresése, Kína stratégiai szinten valósította meg a zöld átállás kulcselemeit.
Dr. Keszte Róbert hangsúlyozta, hogy a kihívások nem merülnek ki az uniós szabályozásokban: Kína példája jól mutatja, milyen jelentős szerepe van az iparpolitika mellett az oktatásnak és a demográfiai tényezőknek is. Hozzátette, hogy a nagy autógyártók egyre több olyan területet vonnak házon belülre – például az elektronika- és szoftverfejlesztést –, melyekkel korábban a beszállítóikat bízták meg. Ez, az elektromos átállással járó alkatrészszám-csökkenéssel együtt, jelentősen szűkíti a beszállítói piacot. Mint mondta, ebben a környezetben a helytállás gyors alkalmazkodást igényel, ezért is alakult át a Continental Automotive üzletága AUMOVIO-vá, hiszen önálló tőzsdei cégként gyorsabban és nagyobb rugalmassággal tud szövetségeket kötni és idomulni a piac változásaihoz.
Belső égésű kontra elektromos: minden tendencia az elektromos közlekedés felé mutat
Az elektrifikáció jövőjét értékelve Karotta (Bazsó Gábor) kiemelte: bár sok a vészjósló hír az elektromos autópiac gyengüléséről, a valóságban az értékesítési ingadozásokat elsősorban az európai ösztönzőrendszerek időzítése okozza. Míg az év elején rendszerint visszaesés tapasztalható, éves szinten így is 30–35 százalékos növekedés rajzolódik ki. Az elektromos kínálat ma már sok kategóriában valós alternatívát jelent a vásárlóknak, és a tapasztalat azt mutatja: aki egyszer kipróbálta, jellemzően nem tér vissza a hagyományos meghajtáshoz.
Várkonyi Gábor megerősítette Karotta meglátásait, kiemelve, hogy az év eleji eladási adatok torz képet mutatnak, mivel az autógyártók év végén tudatosan növelik az elektromos autók értékesítését a CO₂-kvóták teljesítése érdekében. Várkonyi szerint ugyanakkor az elektromos közlekedés iránya vitathatatlan, de az európai zöldpolitika akkor lehetne sikeres, ha kevesebb ideológiai és több pragmatikus, iparpolitikai szempont mentén épülne fel.
Fenntartható jövő: a Continental 100%-ban újrahasznosított abroncsokon dolgozik
Ezt követően Menkó Illés, a Continental Hungaria Kft. customer service managere mutatta be a vállalat fenntartható abroncsfejlesztési irányait és zéró kibocsátásra törekvő célkitűzéseit. Előadásában kiemelte a Conti GreenConcept koncepciót, amely több technológia ötvözésével hoz létre fenntartható személyautó-abroncsokat. A Continental célja, hogy a 2030-as évekre a kiemelt termékekben legalább 60 százalékban fenntartható, újrahasznosított és megújuló alapanyagokat alkalmazzon, hosszabb távon pedig elérje a 100 százalékos arányt. Az innovációk között szerepel a hagyományos gumialapanyagok helyettesítése például pitypangból kinyert természetes anyaggal (Taraxagum), a PET-palackok újrahasznosítása a gumiabroncsokban, valamint például a futófelület cserélhetősége. Menkó Illés hangsúlyozta: a fenntartható gumiabroncs nemcsak könnyebb és kevesebb fogyasztást eredményez, hanem alacsonyabb karbantartási igényű, újrahasznosítható, és hosszú távon a környezetre sem jelent toxikus terhelést.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Mapei: az építési engedélyek megugrása már az élénkülés előjele
A Mapei Kft. értékelése szerint a friss adatok az egyértelmű fordulópontot jelzik a lakáspiacon. Az átadott lakások száma még a korábbi, gyengébb időszak beruházási döntéseit tükrözi, míg az engedélyszám ugrásszerű növekedése már az új ciklus kezdetét mutatja.
A KSH friss gyorsjelentése szerint 2025-ben 12 062 új lakás épült Magyarországon, ami 9,3 százalékkal kevesebb az előző évinél. Ugyanakkor az építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma 28 081-re emelkedett, ami 37 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest.
A Mapei szerint a jelentősen megnövekedett építési engedélyszám már az állami lakásvásárlási és felújítási támogatások élénkítő hatását tükrözi. Ezek a programok elsősorban a magánépítkezésekre és a magánfelújításokra gyakorolnak pozitív hatást, amely a következő évek kivitelezési volumenében is meg fog jelenni.
„Az elmúlt években jellemzően 8–10 ezer lakásra adtak ki évente engedélyt, most viszont a szokásos mennyiség többszörösét látjuk. Az idei évben minimum a duplájára számítunk az elinduló lakásszám tekintetében”
– mondta Stamler Szabolcs, a Mapei Kft. értékesítési vezetője.
Az ingatlanfejlesztők újra mozgásban
A KSH adatai szerint az új lakások 64 százalékát vállalkozások építették, ami az előző évhez képest növekedést jelent. A Mapei szerint ez azt mutatja, hogy az ingatlanfejlesztési projektek éledeznek, több nagyobb lakásépítő cég több ezer lakás indítását tervezi, különösen az egykori ipari területek átalakításával érintett városrészekben.
A vállalat hangsúlyozza: a lakásépítés mellett a lakásfelújítás is erősödő pályára állhat. A támogatási környezet és az energiahatékonysági elvárások egyaránt ösztönzik a magánberuházásokat.
Stabilizálódó, mérsékelten bővülő piac
A Mapei Kft. 2026-ra stabilizálódó, mérsékelten bővülő piaci környezetre számít, és az ágazatban 3–3,5 százalékos növekedést valószínűsít. A várakozás alapja a 2025-ben elindított támogatások és az építési engedélyek számának jelentős emelkedése, amely 2026–2027-ben a kivitelezési volumenekben is megjelenhet. A vállalat ugyanakkor nem számít gyors fellendülésre. A piac jelenlegi szerkezete inkább stabilizálódást jelez.
„A fő kihívás ma az, hogy stagnáló forgalom mellett nőnek a költségek, miközben a verseny lefelé nyomja az árakat, a vállalkozások nem tudják teljes mértékben érvényesíteni költségnövekedésüket az áraikban. Ez az árrések szűküléséhez és a nyereség csökkenéséhez vezet. A támogatások és a fokozatosan erősödő kereslet ugyanakkor stabilabb növekedési pályát alapozhatnak meg”
– mondta Stamler Szabolcs, a Mapei Kft. értékesítési vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Itt az utolsó esélyünk a GMO-k kontrollálására
Legkorábban már március elején elfogadhatja az Európai Parlament azt a rendelet-tervezetet, ami lényegében megszünteti a hatósági kontrollt és nyomon követést az új géntechnológiával készült, génmódosított termékek (új GMO-k) felett. Aki ezzel nem ért egyet ‒ legyen szó szervezetről vagy magánszemélyről ‒ még van lehetősége jelezni ezt a magyar európai parlamenti képviselők felé, akik csak akkor tudnak hatékonyan fellépni a tervezet jelen formája ellen, ha megvan hozzá a megfelelő társadalmi támogatottságuk.
„A géntechnológia olyan eljárás, amit lehet felelősen és felelőtlenül használni, illetve elfogadni vagy elutasítani, mindez döntés kérdése. Ökológiai gazdálkodókat minősítő szervezetként mi teljes mértékben elutasítjuk a génmódosítás élelmiszeripari és agrárfelhasználását, mert nem ebben látjuk a megoldást, de elfogadjuk, ha másoknak erről más a véleményük”
‒ vezette fel a problémát dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője.
A szakértő azonban azt már elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendelet épp a döntés lehetőségét vonná meg az emberektől és intézményektől azzal, hogy sem a biztonsági ellenőrzés, sem a nyomonkövethetőség nem lenne kötelező ezekre a termékekre a továbbiakban, ahogy a csomagoláson sem kellene feltüntetni, hogy a termék génmódosított alapanyagokból készül. Ezzel – véleménye szerint – sérülne a fogyasztók önrendelkezési joga: információ híján nem mérlegelhetnék, mit szeretnének enni és mit nem, és ez csak az egyik komoly probléma.
A szervezet szerint ugyanis a nemesítők és termelők sem tudnának dönteni a vetőmaghasználatról. A jelöletlen termékek például megnehezítenék a biogazdálkodást, ahol tilos a GMO-k alkalmazása, ideértve az új technológiájú GMO termékeket is.
Legalább ilyen jelentős kockázat, hogy a GMO vetőmagot előállító cégek szabadalmaztathatnák a vetőmagokat, így nagy multinacionális cégek határozhatnák meg, mit vessenek a gazdák, mit egyenek a fogyasztók. Azok a termelők, akik olyan vetőmagot használnak, amely hordozza a cég által levédett tulajdonságokat, akár perelhetőek lennének, ha azt nem az adott cégtől vették.
Végül és messze nem utolsósorban a biztonsági ellenőrzés kötelezettségének megszűntetése azzal járna, hogy alapvetően ezen GMO-t elállító cégek jóérzésén vagy költési hajlandóságán múlna, hogy mennyi és milyen alapos vizsgálatnak vetik alá ezeket a termékeket és terményeket a forgalmazás előtt. Nyilván szándékosan senki nem okoz kárt, de a GMO közép- és hosszú távú hatásairól eddig nem készültek kellően kimerítő vizsgálatok. Ha a rendelet átmegy, már a rövid távú hatásokban sem lehetünk majd biztosak.
„Mindez messze nemcsak a hazai biogazdálkodók, vagy a Biokontroll véleménye. Számos holland, német, francia, olasz és más tudományos intézet figyelmeztet a veszélyre”
‒ tette hozzá a szakember.
Nagyon úgy néz ki, hogy a rendelet ezen formáját ellenzők egyetlen dolgot tehetnek: csatlakozhatnak a tagállamok állampolgárainak azon tömegéhez, akik írásban fejezik ki szándékukat és véleményüket a követhetetlen GMO-használat ellen. Ha sikerül elérni a kellő létszámot, a kötelező jelölés és ellenőrzés megtartása talán elérhető. Erre a levélírásra számos szervezet, így a Biokontroll is lehetőséget ad honlapján a https://www.biokontroll.hu/vedjuk-meg-a-gmo-mentes-mezogazdasagot/ címen, ahol a kezdeményezéshez csatlakozni kívánók azt is bejelölhetik, név szerint mely képviselőknek szeretnék elküldeni a levelet.
„Bízunk benne, hogy minél többen kifejtik majd ellenvéleményüket, mert ha a tervezet átmegy, olyan szellemet engedünk ki a palackból, amit nem lehet újra kontroll alá vonni. A GMO termelésben érintett nemzetközi cégek eddig is mindent megtettek az üzleti érdekeik érvényesülését gátló jogi biztosítékok lebontására. Reméljük, ezt a kísérletet is sikerül közösségi összefogással megakadályozni”
‒ zárta szavait Dr. Roszík Péter.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár
Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.
A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.
👉 Regisztráció ezen a linken >>
Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.
A webinár főbb témái:
- Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
- Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
- Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
- Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
- Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben
Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)
Időtartam: 15:00–16:00 (CET)
Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója
👉 Regisztráljon ezen a linken >>
A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Tippek2 hét ago
Az IKEA visszahív bizonyos NYMÅNE falilámpákat az áramütés veszélye miatt
-
Ipar2 hét ago
Szabványváltás a DÁP eAzonosítás mögött – Mi várható és hogyan lehet rá felkészülni?
-
Gazdaság2 hét ago
Magyarország legnagyobb HR-szolgáltatója az oktatásba fektet: segítik a vállalatokat a munkaerő képzésében, fejlesztésében
-
Gazdaság2 hét ago
Látványosan drágultak a panellakások Budapesten egy év alatt
-
Egészség2 hét ago
Algoritmusok a mosoly mögött – így formálja át az AI a fogszabályozás jövőjét
-
Okoseszközök2 hét ago
7 havas helyszín, ahol digitális eszközök dolgoznak a háttérben
-
Szórakozás2 hét ago
Új magyar korcsolya-rekord döntötte meg az eddigi kanadai csúcstartót
-
Gazdaság2 hét ago
Több mint hétszázzal több ügyet zártak le a békéltető testületek







