Ipar

Intelligens vízmegoldások villámárvizek kivédésére

Amikor a víz egyszerre kevés és túl sok: az intelligens vízmegoldások segíthetnek megvédeni a magyar városokat az egyre gyakoribb villámárvizektől

Miközben a klímaváltozás hatására egyre nagyobb aggodalmat jelent a vízkészletek csökkenése és a szárazságok gyakoribbá válása, a hirtelen, intenzív esőzések veszélye is nő. Spanyolországban több helyütt is katasztrófát okozott a gyorsan lezúduló csapadék az elmúlt időszakban – több spanyol város a világ egyik vezető víztechnológiai vállalata, a Xylem megoldásaival épített ki védelmi rendszert a villámárvizek ellen. A korszerű technika szimulációval, lakossági figyelmeztetésekkel és más digitális megoldásokkal növeli a vízelvezető infrastruktúra hatékonyságát, nagyobb esélyt adva arra, hogy még az özönvízszerű esőzések se vezessenek végzetes katasztrófákhoz.

Az utóbbi években hazánk számos városában alakult ki olyan helyzet, amikor egy-egy felhőszakadás néhány óra alatt elárasztotta az utcákat, pincéket, aluljárókat. Ezek a villámárvizek nem a folyók áradásához kapcsolódnak, hanem a városi környezet sajátosságaihoz: a burkolt felszínekhez, a túlterhelt csatornarendszerekhez, a lejtős terephez és persze a hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadékhoz.

Egyre nagyobb terhelés alatt a városi vízelvezető rendszerek

Mindez pedig egyre gyakoribb: a klímaváltozás hatása Magyarországon nemcsak a több aszályban, a csökkenő csapadékmennyiségben, a felszín alatti készletek kimerülésében jelenik meg, de egyre több az extrém időjárási esemény, így a hirtelen lehulló, intenzív esőzés is. Bár a közműszolgáltatók és az önkormányzatok folyamatosan dolgoznak a problémák enyhítésén, a teljes infrastruktúra cseréje és felkészítése az új körülményekre sok helyen egyelőre nem reális lehetőség vagy lassú folyamat.

„A vízelvezető rendszerek többségét nem ilyen esőzésekre tervezték. Az, hogy 15–20 perc alatt akár havi csapadékmennyiség zúdul le, korábban nem volt jellemző, ma viszont ez egyre gyakoribb – mondja Gampel Tamás, a számos vízművel és vízügyi igazgatósággal is együtt dolgozó Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője. – Mivel a beruházási lehetőségek szűkösek, fontos olyan megoldásokat keresni, amelyek a meglévő rendszerek hatékonyságát javítják – és erre a digitális technológia kiváló megoldás lehet, mert gyorsan adaptálható, és költséghatékony .”

Ha előrre tudjuk hol lehet baj, könnyebb felkészülni

A digitális vízügyi előrejelző rendszerek az időjárási és vízállási adatok valós idejű gyűjtésén és elemzésén alapulnak. Ezek a rendszerek előre képesek jelezni, hol válnak túlterheltté a vízelvezető rendszerek, így időben lehetővé teszik a beavatkozást. Nemcsak az üzemeltetők, hanem akár a lakosság is értesítést kaphat – akár SMS-ben – vészhelyzet esetén, például ha egy adott térségben megnő az árvízveszély. A legfejlettebb rendszerek nemcsak adatokat szolgáltatnak, hanem konkrét intézkedéseket is elindítanak – például automatikusan lezárják a zsilipeket, aktiválják a szivattyúkat, és riasztást küldenek az érintett területre.

„Sajnos azt nem jelenthetjük ki, hogy képesek vagyunk a digitális technológiával megakadályozni a villámárvizeket, de azt igen, hogy ezek az innovációk nagyon sokat segíthetnek, hogy jobban felkészüljünk az ilyen veszélyes helyzetekre, és kevesebb esélyt adjunk a katasztrófát okozó áradásoknak”

– mondja Gampel Tamás.

A szakember két konkrét példát is említ.

Spanyolországban az Ebro folyó vízgyűjtő területén a vízügyi hatóság egy olyan digitális platformot vezetett be (Xylem Vue néven), amely képes az időjárási előrejelzések, vízállásadatok és területi modellek alapján előre jelezni az árhullámokat. A rendszer folyamatosan fejlődik: gépi tanulás segítségével egyre pontosabban képes előre jelezni a veszélyes helyzeteket, miközben a kezelők valós időben látják, hol kell beavatkozni. A platform lakossági figyelmeztetések küldésére is alkalmas, és segíti a víztározók, duzzasztóművek vezérlését. Egy ilyen rendszer az előrejelzési időtartamot 2 óráról akár 15 napra is kiterjeszti – értékes időt biztosítva a folyami és városi árvizekre való felkészüléshez egyaránt.
Egy másik példa a Földközi-tenger partján fekvő Calpe városa, ahol a természeti adottságok – lejtős fekvés, gyorsan elönthető utcák – miatt különösen nehéz kezelni a hirtelen lezúduló csapadékot. Itt a városi szennyvízhálózatot digitálisan modellezték (digitális iker technológia), így már nemcsak utólag tudnak reagálni egy esőzés következményeire, hanem szimulálhatják, hogy fog viselkedni a rendszer egy-egy csapadékhullás során. Ennek köszönhetően Calpe már a fejlesztés utáni első évben 26 alkalommal tudott időben figyelmeztetést kiadni, ami jelentősen csökkentette az okozott károk súlyosságát.

Kockázatok és lehetőségek Magyarországon

Magyarországon is számos olyan város van, ahol a domborzati viszonyok és az urbanizáció mértéke miatt fokozott a villámárvizek kockázata, miközben a folyami árvizek veszélye továbbra is jelen van. Többek között Miskolcon, Egerben vagy Budapesten is visszatérő problémát jelentenek az elöntött utak és pincék egy-egy heves zivatar után, és időről időre a dunai és tiszai árhullámok is visszatérnek.

„A vízbiztonság ma már nemcsak a klasszikus árvízvédelmi beruházásokat és intézkedéseket jelenti. A városi környezetben ugyanolyan fontos a csapadékvíz hatékony kezelése, mint a folyók árhullámainak kontrollja – hangsúlyozza a Xylem szakértője. – A digitális előrejelző rendszerek bevezetése már rövid távon is látványos eredményeket hozhat mindkét tekintetben, mivel a döntéshozók pontosabb képet kaphatnak az aktuális vízmozgásról, a csatornák terheltségéről, és még időben léphetnek. A technológia alkalmazása ráadásul nem igényel teljes hálózatcserét, így költséghatékony megoldás lehet.”

Gampel Tamás kiemelte: „A klímaváltozás kettős kihívás elé állítja Magyarországot is: a vízhiány és a hirtelen vízbőség problémája egyszerre jelentkezik. A fejlett víztechnológiával tudunk alkalmazkodni a klímaváltozás olyan hatásaihoz, mint a városi villámárvizek jelensége.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:árvíz intelligens védelem xylem

Up Next

Kiemelkedő nemzetközi siker az inváziós ázsiai lódarázs kutatásában a MATE-n

Don't Miss

Még egyszerűbb lesz a fejlett MI-infrastruktúrák telepítése

Ipar

Megfordult a trend: ismét nőtt a szakemberhiány

Átlagosan 56 napot kell várni egy kivitelezőre Magyarországon, ami három nappal több, mint egy évvel korábban – derül ki a Mapei Kft. építőipari szakemberek körében végzett nagymintás országos kutatásából. A szakipari munkák átlagos díja alig változott, 9596 forint négyzetméterenként. Az állami otthonfelújítási és otthonteremtési támogatások a szakemberek több mint felének hoztak megrendelést az elmúlt hat hónapban.

A felmérés szerint a szakemberek hangulata és várakozásai javultak, ugyanakkor az iráni háború hatásai kedvezőtlenül befolyásolják a kilátásokat.

„Bár a várakozási idő három nappal nőtt, a 56 napos átlag még mindig elfogadható, nagyjából ennyi idő kell ahhoz, hogy egy szakember új munkát el tudjon vállalni. A szakemberhiány ugyanakkor jelentősen eltér az ország egyes részei között, amit elsősorban a beruházások területi koncentrációja és az egyes térségek munkaerő-kínálata magyaráz”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

A szakemberhiány regionális alakulása Magyarországon 2026 februárjában: (Forrás: Mapei Kft.)

A leghosszabb várakozási idő a Dél-Alföldön tapasztalható, ahol átlagosan 65 napot kell várni egy kivitelezőre. A régióban különösen Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében hosszabbak a vállalási idők, amit a térség ipari beruházásai és az élénkülő építési kereslet is magyarázhat.

A Közép-Dunántúlon szintén jelentős a szakemberhiány, itt átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. A régióban különösen Fejér és Komárom-Esztergom vármegyében jellemzőek a hosszabb vállalási idők, ami részben az ipari fejlesztésekhez és a főváros közelségéhez köthető.

A Dél-Dunántúlon átlagosan 60 nap telik el a szakember megkeresése és a munkakezdés között. A régióban elsősorban Somogy és Baranya vármegyében hosszabbak a vállalási idők.

A Nyugat-Dunántúlon átlagosan 59 napot kell várni egy kivitelezőre. A régióban különösen Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyében jelentős a szakemberhiány, amit az erős gazdasági aktivitás és az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása is befolyásolhat.

A Közép-Magyarország régióban átlagosan 58 nap a várakozási idő. Budapesten és Pest vármegyében a folyamatos felújítási és építési projektek tartják magasan a keresletet, ami szintén hozzájárul a hosszabb vállalási idők kialakulásához.

Az ország északi és keleti részein ugyanakkor kevesebbet kell várni a szakemberre. Észak-Alföldön átlagosan 49 napot kell várni a munkakezdésre, különösen Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében gyorsabb a kivitelezők elérhetősége.

Szakmacsoportok szerint szintén jelentős különbségek látszanak a vállalási időkben. A leghosszabb várakozási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre.

Hasonlóan hosszú a vállalási idő a burkolóknál (60 nap) és a kőműveseknél (59 nap), valamint az épületszigetelők esetében (57 nap). A középmezőnyben találhatók a bádogosok (54 nap), a festők (47 nap) és az ácsok (46 nap). A legrövidebb vállalási idő az épületgépészeti szakmákban jellemző: az épületgépészeknél átlagosan 44 nap, a víz- és gázszerelőknél 43 nap, míg a villanyszerelőknél mindössze 39 nap a jellemző vállalási idő.

A projektek mérete ugyancsak erősen befolyásolja a kivitelezés kezdetét: nagyberuházásoknál átlagosan 63 napot, közepes beruházásoknál 62 napot kell várni a munkakezdésre, míg kisebb munkáknál 52 nap, apró javításoknál pedig 43 nap az átlagos vállalási idő.

Északon és a Dunántúlon drágább, az Alföldön olcsóbb a kivitelezés

A munkadíjak ugyanakkor alig változtak az elmúlt évben. A szakipari munkák átlagos díja 2026 februárjában 9 596 forint volt négyzetméterenként, ami mindössze 1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

„A regionális adatok azonban jelentős különbségeket mutatnak, több mint 3500 forintos különbség van az ország legdrágább és legolcsóbb vármegyéje között. A különbségek hátterében elsősorban a gazdasági fejlettség, a beruházások koncentrációja és a fizetőképes kereslet eltérései állnak: azokban a régiókban, ahol több építési projekt zajlik és nagyobb a kereslet a kivitelezők iránt, a munkadíjak is jellemzően magasabb szinten alakulnak”

– mondta Markovich Béla.

A szakipari munkák átlagos munkadíja vármegyénként 2026 februárjában (Forrás: Mapei Kft.)

A legmagasabb átlagos munkadíj a Közép-Dunántúlon jellemző, ahol 10 402 Ft/m² az átlagos kivitelezési díj. Szintén az országos átlag felett alakulnak az árak Budapesten (10 072 Ft/m²) és Közép-Magyarországon (9 893 Ft/m²).

A dunántúli régiók közül Dél-Dunántúlon 9 714 Ft, míg Nyugat-Dunántúlon 9 418 Ft az átlagos szakipari munkadíj négyzetméterenként.

A legalacsonyabb árak az Alföldön jellemzők. Észak-Alföldön 8 532 Ft, míg Dél-Alföldön 8 824 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.

Megyei bontásban még nagyobb különbségek látszanak. A legmagasabb munkadíj Veszprém vármegyében figyelhető meg, ahol átlagosan 10 972 forintba kerül négyzetméterenként a szakipari kivitelezés. Szintén magasak az árak Komárom-Esztergom (10 614 Ft), Baranya (10 343 Ft) és Budapest (10 072 Ft) esetében.

A legalacsonyabb munkadíjak Békés vármegyében jellemzők, ahol átlagosan 7 413 forintot kell fizetni négyzetméterenként. Szintén az országos átlag alatt alakulnak az árak Hajdú-Biharban (7 947 Ft) és Bács-Kiskunban (8 410 Ft).

A költségek emelkedése rakja magasabbra az árakat

A felmérés szerint a kivitelezők több mint fele, 56 százaléka tervez áremelést, az átlagos tervezett drágulás pedig 10 százalék körül alakul. A Mapei Kft. ügyvezetője szerint azonban a kereslet alakulása és az erősödő piaci verseny korlátozza a tényleges áremelések lehetőségét, ezért a valós áremelés rendszerint elmarad a tervezettől. Ez történt az elmúlt évben is: a szakemberek tavaly átlagosan 14 százalékos áremelést terveztek, ezzel szemben a tényleges növekedés mindössze 1 százalék volt.

„A vállalkozások költségei folyamatosan emelkednek, de a piaci verseny és a megrendelők árérzékenysége sok esetben nem teszi lehetővé a teljes költségnövekedés érvényesítését a munkadíjakban”

– mondta Markovich Béla.

Az áremelések mögött elsősorban a költségek növekedése áll: a szakemberek 38 százaléka az inflációt és az általános megélhetési drágulást jelölte meg fő okként. Emellett a vállalkozási költségek emelkedése (15%), valamint az építőanyagok drágulása (11%) is jelentős szerepet játszik a munkadíjak emelésében.

Az állami támogatási programok már a kivitelezők felének hoztak megrendeléseket

„A szakemberek megrendelésállományában kimutatható szerepet játszanak az állami támogatási programok. A kutatás szerint a kivitelezők 58 százaléka az elmúlt hat hónapban kapott olyan megrendelést, amelynél a megrendelő valamilyen állami támogatást vett igénybe”

– mondta Markovich Béla.

A támogatott munkák aránya azonban jelentősen eltér az egyes kivitelezőknél. A szakemberek 25 százalékánál a támogatással megvalósuló munkák aránya legfeljebb 10 százalék, további 14 százalékuknál 11–25 százalék, míg 12 százalékuknál 26–50 százalék között alakul. A magas támogatási arány ritkább: a kivitelezők 5 százalékánál a megrendelések 51–75 százaléka, míg 2 százalékuknál 75 százalék feletti arányban kapcsolódik valamilyen állami programhoz.

A szakemberek várakozásai szerint a következő egy évben a legtöbben a Vidéki Otthonfelújítási Programtól (19%) és az energetikai Otthonfelújítási Programtól (17%) várnak munkát, míg az Otthon Start / CSOK Plusz programtól 12 százalék számít megrendelésekre. A Falusi CSOK esetében 5 százalék vár megrendelést, ugyanakkor a szakemberek 43 százaléka úgy látja, hogy egyik támogatási program sem hoz számára érdemi többletmunkát a következő évben.

Javultak a szemberek kilátásai, de az iráni háború rontott a kilátásokon

Mindeközben az ágazat hangulatában látványos változás figyelhető meg. A felmérés szerint a szakemberek 34 százaléka úgy érzi, hogy jó irányba haladnak a dolgok, ugyanekkora arány szerint rossz irányba tart az ágazat, míg 32 százalék szerint lényegében nem változott a helyzet.

A változás trendje egyértelmű: a pozitív várakozások aránya 10 százalékponttal nőtt, miközben a pesszimista vélemények aránya 13 százalékponttal csökkent az előző évhez képest. A javuló várakozások azt mutatják, hogy a szakemberek hangulata fordulóponthoz érkezett.

„Az építőipar jelenlegi helyzetét egyszerre jellemzi a javulás és a bizonytalanság. A kutatás adatai alapján a javult a korábbi negatív hangulat, és egyfajta egyensúlyi, holtponti állapotba került, ahol a kilátások mérsékelten javultak. Ugyanakkor az iráni háború és az ebből fakadó alapanyagár-emelkedések, új kockázatokat hoztak a piacra. Ezek rövid távon elsősorban a költségeken és a beruházási döntéseken keresztül hatnak, és bizonytalanságot erősítenek a szereplőkben. Mindez azt jelenti, hogy bár a szektor februárban elérte a stabilizációs pontot, a további irányt, legyen az növekedés vagy visszaesés, nagyban befolyásolja a gazdasági és geopolitikai környezet alakulása”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Hatékonyabb és fenntarthatóbb működést hoz a repülőtereknek a Schneider Electric új megoldása

Egy új, kifejezetten a repülőterek számára kifejlesztett platformot mutatott be a Schneider Electric. Az „Integrated Platform Operations Center” (IPOC) nevű megoldás révén egyetlen felületen, valós időben lehet követni az energiaellátást, az eszközök állapotát és az üzemeltetést. A rendszer segíti a repterek üzemeltetőit a teljesítmény javításában, a rugalmasság növelésében és a dekarbonizáció felgyorsításában.

Bár az utasforgalom várhatóan több mint duplájára nő 2040-re, sok repülőtér még mindig akár 30-nál is több, egymástól elkülönülve, szigetszerűen működő rendszert üzemeltet a terminálokon, a földi és a légi kiszolgálásban. Az integráció hiánya amellett, hogy csökkenti a működési hatékonyságot, megnehezíti a valós idejű döntéshozatalt is. Emellett a repülőterekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, többek között a nettó zéró kibocsátás elérésére kitűzött 2050-es határidő, valamint az emelkedő energiaköltségek kezelése miatt, amelyek a repülőtéri működési kiadások 10–15 százalékát adják.

A világ egyik vezető energia-technológiai vállalatához, a Schneider Electrichez tartozó AVEVA szoftverére épülő IPOC egyetlen platformban egyesíti az energiamenedzsment, automatizálási és ipari rendszereket. Így közvetlen kapcsolatot teremt a repülőtéri rendszerek, az üzemeltetésben dolgozó szakemberek és a kritikus folyamatok többsége között. Az IPOC átfogó képet nyújt a terminálokon működő, a légi és földi kiszolgáló rendszerekről, javítva a koordinációt és a valós idejű döntéshozatalt. A megfelelő kontextusba helyezett adatok támogatják a problémák korai felismerését és az incidensek gyorsabb osztályozását, ezáltal segítik az üzemeltetőket zavarok esetén a gyorsabb reagálásban.

Az IPOC integrálja a valós idejű energiafelhasználási adatokat és a kapcsolódó üzemeltetési információkat, így az utasélmény befolyásolása nélkül lehet jobban hozzáigazítani a fogyasztást a kereslethez. A sablonalapú, objektumorientált architektúra felgyorsítja a szabványosított eszközök bevezetését: a modelleket elég egyszer létrehozni, ezután több helyszínen is fel lehet használni őket. Ez lehetővé teszi a repülőterek számára, hogy többletköltségek nélkül szabványosítsák az egyes terminálokon az eszközök modellezését.

Már most is érezhető a pozitív hatás

A barcelonai El Prat repülőtéren az egymástól elkülönülve működő 20 rendszert az IPOC-hoz hasonló AVEVA System Platform-mal váltották le. A platformmal az üzemeltetők egyetlen, egységes felületen követhetik a terminál, a poggyászkezelés, a HVAC (fűtés, hűtés, szellőztetés) rendszerek és az erőmű működését. Így kevesebb az energia- és erőforrás-pazarlás, és hatékonyabbá válik a létesítmény működése. Az új platform kulcsszerepet játszott a jelentős fejlesztésekben, például az új terminál, a kifutópálya és a műholdas kapcsolatot biztosító épület megvalósításában. Emellett hozzájárult ahhoz is, hogy a repülőtér évente több mint 29 millió utasnak nyújtson jobb utazási élményt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

MEORGA MSR-szakkiállítás Bécsben

Április 15-én az Austria Center Vienna ad otthont a MEORGA MSR-szakkiállításnak, amely a mérés-, irányítás- és szabályozástechnika (MSR), a folyamatirányító rendszerek, valamint az ipari automatizálás területének meghatározó szakmai rendezvénye.

A kiállításon mintegy 120 vállalat – köztük a szektor vezető szereplői – mutatja be termékeit, rendszereit és szolgáltatásait. A látogatók átfogó képet kaphatnak a legújabb technológiai fejlesztésekről, mérő- és vezérlőeszközökről, valamint az automatizálási trendek aktuális irányairól. A kiállítói jelenlétet gyakorlatorientált szakmai előadások egészítik ki, amelyek betekintést nyújtanak az MSR-technika jelenlegi állásába és alkalmazási lehetőségeibe.

A standokon a kiállító cégek szakértő munkatársai várják az érdeklődőket, elősegítve a célzott, megoldásközpontú szakmai egyeztetéseket. A rendezvény nemcsak új üzleti kapcsolatok kialakítására kínál lehetőséget, hanem a meglévő partnerkapcsolatok ápolására is ideális fórumot biztosít. A szakkiállítás elsősorban olyan szakembereknek és döntéshozóknak szól, akik vállalatuknál a teljes értéklánc mentén felelősek a termelési és üzleti folyamatok hatékonyságának fejlesztéséért.

MEORGA MSR

Időpont: 2026. április 15.,

Helyszín: Austria Center Vienna (ACV), Bruno-Kreisky-Platz 1, AT-1220 Bécs

A részvételhez előzetes regisztráció szükséges, amely a szervező honlapján keresztül érhető el. A regisztrációt követően a látogatók QR-kóddal ellátott belépőkártyát kapnak, amely ingyenes belépést biztosít a rendezvényre.

www.meorga.de/wien