Connect with us
Hirdetés

Ipar

Miközben az AI-felkészültségünk javul, a mesterséges intelligencia iránti bizalmatlanságunk fokozódik

Az idei AI Summiton debütált a 2025-ös AI Readiness Index, amelyet a Publicis Groupe Hungary megbízásából a PwC Magyarország készített el.

A magyarok AI-felkészültsége ugyan javult, de mindössze 4,44-es értéket ért el a tízfokú skálán a 2024-es 3,94-hez képest. A legismertebb AI-alkalmazás a ChatGPT, és a lakosság 42%-a rendszeresen használ mesterséges intelligencia eszközöket.

Jelentősen javult a magyar AI Readiness Index értéke

Idén a már 2000 főt meghaladó mintán végzett kutatás 5 szempont alapján vizsgálta az internetező lakosság mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudását és attitűdjeit. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar AI Readiness Index jelentős javulást ért el: a 2024-es 3,94-es értékhez képest az összesített index 2025-re 4,44-es szintre emelkedett.

A különböző komponensek részletes elemzése során minden kategóriában növekedés látható. Az „Aktuális tudás” 3,75-ről 3,93-ra emelkedett, míg a „Kihasználás” területén szignifikáns a növekedés: 2,79-ről 3,56-ra, ami jól jelzi az AI-technológiák elterjedését és beépülését a mindennapi életbe. Ezt támasztja alá az „Átalakító hatás a magánéletben” (5,5-ről 6,09-re) és az „Átalakító hatás a munkában” (3,93-ról 4,59-re) kategóriák ugyancsak pozitív irányú elmozdulása is. Szintén nőtt az „Ajánlás” kategória értéke, 5,17-ről 5,72-re, ami az értékfelismerést mutatja a társadalom szemében.

AI a mindennapokban

Tavalyhoz képest másfélszer többen használnak AI-eszközöket: 26%-ról 42%-ra nőtt azok aránya, akiknek bármilyen mesterséges intelligencia alkalmazás része a mindennapjaiknak.

„Bár ez a növekedés örömteli, érdemes megvizsgálni, hogy ez a fejlődés mennyire kiemelkedő nemzetközi összehasonlításban. Vajon valóban gyorsabban alkalmazzuk az AI-t, mint más országok, vagy csak követjük a globális trendeket? Az ehhez hasonló kitekintés segíthet megérteni hazánk helyét a nemzetközi AI-felkészültségi versenyben”

– mutatott rá Lajtai Péter, a PwC Magyarország Data & AI területét vezető cégtársa.

Nem meglepő módon a legaktívabb felhasználók a Z generáció tagjai (71%), a tanulók (88%) és a szellemi munkát végzők (56%), azonban 2024-hez képest változott az, hogy mire használják az AI-t. A válaszok alapján 60% privát jellegű kérdésekre, 46% fordításra, 31% szövegírásra és 27% képgenerálására.

Greifenstein Jakab, a Publicis Groupe Hungary performance médiaigazgatója így foglalta össze az idei eredményeket:

„Az AI-technológia világa mindennél gyorsabban fejlődik, és ez a magyar lakosság hozzáállásán is látszik. A 2024-es felfutáshoz képest mára szignifikánsan nőtt a mindennapi felhasználók száma, ami egyértelműen mutatja, hogy ezek az eszközök szerves részei lettek az életünknek, és nem egy múló trendről beszélünk, mint oly sok korábbi technológiai innováció esetén.”

A ChatGPT a legismertebb

A ChatGPT nem csupán egy eszköz, hanem az AI-technológiák hazai integrációjának egyik ikonikus jelképe is lett. Spontán ismertsége 2025-re jelentősen megugrott, 22,6%-ra az előző évi 8,6%-ról, ezzel magasan az élen jár az ismert AI-eszközök listáján. A Gemini 6,2%-os ismertséggel második. Bár a Copilot széles körben alkalmazott munkahelyi környezetekben, de a személyes, mindennapi használata kevésbé elterjedt, spontán ismertsége mindössze 4%.

„A ChatGPT és a hozzá hasonló nagy nyelvi modellek-en működő megoldások, új dimenziót nyitnak az AI alkalmazások terén. Az LLM-alapú ügynökök nyelvértelmezési és döntéshozatali képességeik révén forradalmasítják az üzleti folyamatokat, de a tartalomgyártást, az automatizált kereskedést és az ügyfélszolgálatok működését is. Bár az AI már most is jelentősen növeli a produktivitást, az igazi átalakulás lehetősége még előttünk áll”

– nyilatkozta Lajtai Péter.

Az AI iránti bizalmatlanság nő

Míg 2024-ben 36% fogalmazott meg aggodalmakat a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, addig idén már 38% azok aránya, akiknek fenntartásaik vannak. Ez a növekvő aggodalom egyértelmű jelzés arra vonatkozóan, hogy az AI-technológiák terjedése által elérhető izgalmas lehetőségek számos problémát hordoznak. Leginkább a generált és a valós tartalmak keveredése, felismerése aggasztja a válaszadókat.

„A kutatásban megkérdezettek 66%-a fejezte ki aggodalmát az információk szűrésének nehézségével kapcsolatban, míg 53% már tapasztalja a félrevezető információk terjedését”

– hangsúlyozta Kelemen Ákos, a PwC Magyarország szakértője.

Figyelemreméltó annak a 35%-nak az aránya is, akik szerint nem lesz szükség lexikális tudásra az AI-nak köszönhetően.

A technológia gyors fejlődése és az AI-alkalmazások egyre szélesebb körű elterjedése hatalmas nyomást gyakorol a felhasználókra, akik egyre inkább tartanak az adatvédelemmel, megbízhatósággal és az átláthatósággal kapcsolatos kérdésektől. Márpedig ez a tendencia akadályozhatja az AI széleskörű elfogadását és olyan nehézségeket okozhat, melyek hosszú távon lassíthatják a technológia fejlődését és integrációját.

„Ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk csökkenteni a mesterséges intelligencia okozta aggodalmakat, egyrészt biztosítani kell az AI-rendszerek működésének átláthatóságát és megbízhatóságát, másrészt a felhasználók kritikus gondolkodását és médiatudatosságát is fejleszteni kell. Ezek a lépések kulcsfontosságúak annak érdekében, hogy az AI-technológiákat sikeresen és biztonságosan integrálni tudjuk a mindennapokba, megerősítve ezzel az AI-alkalmazások iránti bizalmat a jövőben”

– tette hozzá a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára

Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.

Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.

Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.

A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.

A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.

A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

AI vezérli a horvát Telekom adatközpontjának hűtését

Hatszámjegyű megtakarítást jelent az optimalizáció.

A világ teljes villamosenergia-használatának több mint 3 százalékát adatközpontok adják, és ez a szám 2030-ra várhatóan 13 százalékra fog nőni. Ennek az energiának jelentős részét hűtésre használják, így ennek optimalizálásával számottevő energiamegtakarítás érhető el.

Hatékonyabb működés, kevesebb karbantartás

Ezt az utat választotta a vezető horvát távközlési vállalat, a Hrvatski Telekom (HT) is, mely a Siemens-technológiáját vezette be adatközpontja hűtésére. Az intelligens szenzorrendszernek és a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésmenedzsmentnek köszönhetően a telekom szolgáltató legnagyobb, zágrábi adatközpontja immár klímabarátabb módon működik, ami hat számjegyű euróösszegű megtakarítást eredményezett a vállalatnak.

Az új rendszer számos eszköz, köztük vezeték nélküli szenzor- és vezérlőmodulok segítségével folyamatosan figyeli a szerverszekrények hőmérsékletét, illetve azok változásait. Ezeket a valós idejű adatokat mesterséges intelligenciát használva elemzi, és a mindenkori igényekhez dinamikusan igazodva, automatikusan szabályozza a hűtésért felelős ventilátorokat.

A folyamatos optimalizálás és a gépi tanulás révén az adatközpontokban előforduló hotspotok akár 99 százaléka véglegesen megszüntethető lett. A megoldás így nem csupán csökkentette a hűtőberendezések üzemidejét, hanem a karbantartási költségeket is mérsékelte: a korábban hő okozta meghibásodások és a nem-tervezett leállások jelentős része elkerülhető lett, azonosítva a hibásan működő komponenseket, és támogatva a prediktív karbantartást.

Jöhetnek a „gyárilag” intelligens adatközpontok

Ugyanezt a White Space Cooling Optimization technológiát alkalmazza a néhány éve átadott, 14,5 ezer négyzetméteres, Tallinn melletti Greenergy Data Centers adatközpont is, ami a Baltikum legnagyobb és leginkább energiahatékony ilyen létesítményének számít.

Szintén ezt az adat- és AI-vezérelt működést veszi alapul az a moduláris, „plug-and-play” alapú adatközpont, ami egy teljesen előre gyártott, konfigurálható rendszer. Ez már eleve integrált, intelligens és környezetbarát energiagazdálkodással érkezik, a Siemens, valamint a német Cadolto Datacenter GmbH és a Legrand Data Center Solutions vállalatok által jelezve.

A Siemens ezek mellett számos adatközponti megoldást kínál.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Űrtechnológia forradalmasíthatja az építkezések nyomonkövetését – ismét az ESA-val dolgozik együtt a Paulinyi & Partners

A Paulinyi & Partners Zrt. szerződéses együttműködés keretében vesz részt az Európai Űrügynökség (ESA) Space for Construction Monitoring programjában, amely az építőipar egyik kulcskérdésére, az építési projektek hatékony nyomon követésére keres innovatív megoldásokat.

A magyar vállalat műholdas földmegfigyelési adatok és BIM-alapú digitális ikermodellek felhasználásával vizsgálja egy új, nemzetközileg is skálázható szolgáltatás üzleti és műszaki megvalósíthatóságát.

A Paulinyi & Partners Zrt. új együttműködési megállapodást kötött az Európai Űrügynökséggel (ESA) a szervezet egyik kiemelt programjában, amelynek célja az építési projektek előrehaladásának műholdas adatokon alapuló, nagy pontosságú és egyben költséghatékony monitorozása. A magyar tervező cégcsoport a Space for Construction Monitoring tematikus felhívás keretében fejleszti új, SaSCA (Satellite Scanning and Construction Analytics) elnevezésű szolgáltatását.

„Az ESA-val való együttműködés lehetőséget teremt arra, hogy a világűrből származó adatokat közvetlenül az építőipari döntéshozatal szolgálatába állítsuk. A célunk az, hogy az építőipari kivitelezés nyomonkövetése pontosabbá, átláthatóbbá és fenntarthatóbbá váljon, különösen nagy kiterjedésű vagy több helyszínen zajló projektek esetében”

– mondta el Dr. Paulinyi Gergely DLA, a Paulinyi&Partners elnök-vezérigazgatója.

A globális építőipar egyre összetettebb projektekkel, szigorodó határidőkkel és növekvő költségnyomással szembesül. A hagyományos helyszíni ellenőrzési módszerek – geodéziai felmérések, drónos vizsgálatok, manuális riportálás – nagy területeken nehezen skálázhatók, idő- és költségigényesek, valamint gyakran nem biztosítanak kellően sűrű és egységes adatokat. A Paulinyi&Partners az ESA-val együttműködésben fejlesztett szolgáltatása erre kínál újszerű megoldást a műholdas földmegfigyelési adatok és a digitális épületmodellezés idő- és költségdimenziókat is kezelő (4D/5D BIM) eszköztárának integrációjával.

A SaSCA lehetővé teszi az építési területek – elsősorban nagy kiterjedésű ipari és logisztikai parkok – rendszeres és objektív nyomonkövetését, ami helyszíni jelenlét nélkül valósítható meg. A szolgáltatás optikai és radaros műholdadatok felhasználásával képes az építési fázisok előrehaladásának, a tervektől való eltéréseknek, illetve az ezekhez kapcsolódó potenciális kockázatoknak az azonosítására, amelyekről automatizált, időbélyegzett riportokat készít a beruházók és projektmenedzserek számára.

„A SaSCa valódi újdonságát a műholdas földmegfigyelési adatok és a a BIM-modellek integrációja adja: az adatok folyamatos külső referenciaértéket biztosítanak, így az ütemezési eltérések, a költségkockázatok és a környezeti hatások következményei nem utólag, hanem már a kivitelezés során előre jelezhetők

– mondta el Németh Roland, a Paulinyi & Partners Zrt. automatizációs fejlesztési vezetője.

A projekt vizsgálni fogja a különböző felbontású – nyílt hozzáférésű és kereskedelmi – műholdadatok üzleti és műszaki alkalmazhatóságát, valamint azok integrációját az építési projektek digitális ikermodelljeibe. A szolgáltatás moduláris felépítése lehetővé teszi, hogy a megrendelők a konkrét projektekhez igazított megoldásokat válasszanak, ezzel is támogatva a költséghatékonyságot.

A műholdas kivitelezésmonitoring nemcsak a határidők és költségek betartását segíti, hanem hozzájárul az építőipar környezeti terhelésének csökkentéséhez is. A helyszíni bejárások számának mérséklésével csökken az utazásokból származó széndioxid-kibocsátás, miközben a beruházások átláthatósága és biztonsága egyaránt nő.

A Paulinyi & Partners célja, hogy a SaSCA-szolgáltatást a jövőben ipari, logisztikai és infrastrukturális fejlesztésekben is alkalmazza. A projekt újabb mérföldkő a vállalat digitális és innovációs stratégiájának megvalósításában, amely az építőipar teljes életciklusát lefedő, adatvezérelt megoldások fejlesztésére fókuszál.

További információ

A Paulinyi & Partners Zrt. az Európai Űrügynökség Space for Construction Monitoring felhívásának keretében vesz részt az ARTES 4.0 Downstream Applications programban. A projekt az ESA támogatásával valósul meg; a közleményben megfogalmazott nézetek nem tekinthetők az Európai Űrügynökség hivatalos állásfoglalásának.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss