Ipar
Évente 250 milliárd eurót takaríthatna meg Európa az elektrifikációval a Schneider Electric új elemzése szerint
2040-re éves szinten akár 250 milliárd eurót is megtakaríthatna Európa, ha felgyorsítaná az elektromos áram használatára történő átállást, vagyis az elektrifikációt – derül ki a Schneider Electric új elemzéséből.
Az Európai Unióban a lakossági energiafelhasználás költsége jelenleg közel kétszer olyan magas, mint az Egyesült Államokban és háromszor annyi, mint Kínában.
A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat új kutatása arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen fontos lenne az elektromos áram használatára történő minél gyorsabb átállás Európa jövője szempontjából. Jelenleg Európában az energiamixben az elektromos áram részesedése (az elektrifikáció szintje) mindössze 21 százalék, és ez az arány az elmúlt évtizedben nem változott. Kínában ezzel szemben ugyanebben az időszakban 10 százalékkal nőtt az elektrifikáció szintje és jelenleg 26-28 százalék körül van, az elektromos áram használatára való gyors átállás a következő években is folytatódik a távol-keleti országban.
Ugyanakkor az Európai Unióban a lakossági energiafelhasználás költsége 0,27 euró/kWh, míg az Egyesült Államokban 0,15 euró/kWh, Kínában pedig csupán 0,08 euró/kWh. Ez azt jelenti, hogy az uniós polgárok mindennapi tevékenységeinek ára háromszor magasabb, mint Kínában.
A „Europe energy security and competitiveness – supercharging electrification” című jelentésből kiderül, hogy Európa 2040-re évente 250 milliárd eurót takaríthatna meg az elektromos áram használatára történő átállás felgyorsításával. A tripla energia kihívás, azaz a megfizethetőség, a biztonság és a fenntarthatóság közötti egyensúly megteremtése továbbra is fennáll, mivel a fosszilis energiahordozók importjától való nagyfokú függőség miatt a költségek magasak, és a fenntarthatósági célok elérése távolinak tűnik. Ugyanakkor az EU-ban a kibocsátás 1990 óta 37 százalékkal csökkent.
Ezt az összetett kihívást az elektromos áram használatára való átállással lehetne kezelni. A kutatás azonban rámutat arra is, hogy az elektrifikáció előrehaladása Európában országonként jelentősen eltér, ami az infrastruktúrában, a politikai helyzetben, a piac érettségében és a fogyasztói magatartásban mutatkozó különbségeknek tudható be. Egyes államok, például a skandináv országok, jelentős előrelépéseket tettek olyan ágazatokban, mint a közlekedés és az építőipar, míg mások csak most kezdik fokozni erőfeszítéseiket. A dél-európai országok inkább az épületek elektrifikációjában értek el magasabb szintet, míg Nyugat- és Közép-Európában az ipari tevékenység elektromos áramra történő átállítását és a prosumer kezdeményezéseket ösztönző beruházásokban tapasztalható növekedés. Ahhoz, hogy Európa nemzetközi szinten versenyképes maradjon, a kontinensnek fel kell gyorsítania az elektrifikációt – állapítja meg a tanulmány.
Az elemzés több, kulcsfontosságú politikai intézkedést is megjelöl, amelyeket meg kell hozni. Először is, a politikai döntéshozóknak csökkenteniük kell az áram és a földgáz közötti árkülönbözetet a fosszilis energiahordozók támogatásának fokozatos megszüntetésével és az energiaadó reformjával, hogy ösztönözzék a tiszta energia használatát.
Ugyanilyen fontos a finanszírozás felgyorsítása is – a beruházásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése, célzott ösztönzők nyújtása (különösen a kkv-k számára), valamint a kibocsátás-kereskedelmi rendszer bevételeinek és az innovációs alapokban lévő pénzek elektrifikációs projektekre fordítása.
A jelentés kiemeli továbbá a stabil helyi piacok létrehozásának fontosságát, amely magában foglalja az új épületek és ipari folyamatok elektromos árammal való ellátásának előírását, a hőszivattyúk és elektromos járművek gyors elterjedésének támogatását, valamint a prosumer kezdeményezések ösztönzését. Az elemzés alapján a gyorsabb elektrifikáció és a prosumer kezdeményezések felfuttatása akár egymillió új munkahelyet is teremthet. A tanulmány rámutat arra is, hogy a helyi fejlődést fenntartható közbeszerzéssel, gyorsított szabványosítással és az európai innováció és gyártás támogatásának prioritásként való kezelésével kell segíteni. Így biztosítható lenne, hogy az elektrifikáció gazdasági és foglalkoztatási előnyei az egész kontinensen érvényesüljenek.
„Ez a mérföldkőnek számító kutatás az eddigi legátfogóbb elemzést nyújtja az európai elektrifikációban rejlő lehetőségekről és azok megvalósításához szükséges politikai intézkedésekről. Az elektromos áram használatára való átállás elengedhetetlen, nemcsak klímacéljaink eléréséhez, hanem a gazdasági növekedés, az energiafüggetlenség és az ipari versenyképesség előmozdításához is. Európának sürgősen el kell mozdulnia a stagnáló elektrifikációs szintről. A technológia már rendelkezésre áll, készen áll a bevezetésre. Most a politikán a sor, hogy ösztönözzön, a vállalkozásoknak pedig lépniük kell a megvalósítás felé, hogy kiaknázhassuk a gazdasági és környezeti előnyöket”
– mondta el a kutatás kapcsán Laurent Bataille, a Schneider Electric európai ügyvezető alelnöke.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára
Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.
Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.
Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.
A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.
A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.
A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
AI vezérli a horvát Telekom adatközpontjának hűtését
Hatszámjegyű megtakarítást jelent az optimalizáció.
A világ teljes villamosenergia-használatának több mint 3 százalékát adatközpontok adják, és ez a szám 2030-ra várhatóan 13 százalékra fog nőni. Ennek az energiának jelentős részét hűtésre használják, így ennek optimalizálásával számottevő energiamegtakarítás érhető el.
Hatékonyabb működés, kevesebb karbantartás
Ezt az utat választotta a vezető horvát távközlési vállalat, a Hrvatski Telekom (HT) is, mely a Siemens-technológiáját vezette be adatközpontja hűtésére. Az intelligens szenzorrendszernek és a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésmenedzsmentnek köszönhetően a telekom szolgáltató legnagyobb, zágrábi adatközpontja immár klímabarátabb módon működik, ami hat számjegyű euróösszegű megtakarítást eredményezett a vállalatnak.
Az új rendszer számos eszköz, köztük vezeték nélküli szenzor- és vezérlőmodulok segítségével folyamatosan figyeli a szerverszekrények hőmérsékletét, illetve azok változásait. Ezeket a valós idejű adatokat mesterséges intelligenciát használva elemzi, és a mindenkori igényekhez dinamikusan igazodva, automatikusan szabályozza a hűtésért felelős ventilátorokat.
A folyamatos optimalizálás és a gépi tanulás révén az adatközpontokban előforduló hotspotok akár 99 százaléka véglegesen megszüntethető lett. A megoldás így nem csupán csökkentette a hűtőberendezések üzemidejét, hanem a karbantartási költségeket is mérsékelte: a korábban hő okozta meghibásodások és a nem-tervezett leállások jelentős része elkerülhető lett, azonosítva a hibásan működő komponenseket, és támogatva a prediktív karbantartást.
Jöhetnek a „gyárilag” intelligens adatközpontok
Ugyanezt a White Space Cooling Optimization technológiát alkalmazza a néhány éve átadott, 14,5 ezer négyzetméteres, Tallinn melletti Greenergy Data Centers adatközpont is, ami a Baltikum legnagyobb és leginkább energiahatékony ilyen létesítményének számít.
Szintén ezt az adat- és AI-vezérelt működést veszi alapul az a moduláris, „plug-and-play” alapú adatközpont, ami egy teljesen előre gyártott, konfigurálható rendszer. Ez már eleve integrált, intelligens és környezetbarát energiagazdálkodással érkezik, a Siemens, valamint a német Cadolto Datacenter GmbH és a Legrand Data Center Solutions vállalatok által jelezve.
A Siemens ezek mellett számos adatközponti megoldást kínál.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Űrtechnológia forradalmasíthatja az építkezések nyomonkövetését – ismét az ESA-val dolgozik együtt a Paulinyi & Partners
A Paulinyi & Partners Zrt. szerződéses együttműködés keretében vesz részt az Európai Űrügynökség (ESA) Space for Construction Monitoring programjában, amely az építőipar egyik kulcskérdésére, az építési projektek hatékony nyomon követésére keres innovatív megoldásokat.
A magyar vállalat műholdas földmegfigyelési adatok és BIM-alapú digitális ikermodellek felhasználásával vizsgálja egy új, nemzetközileg is skálázható szolgáltatás üzleti és műszaki megvalósíthatóságát.
A Paulinyi & Partners Zrt. új együttműködési megállapodást kötött az Európai Űrügynökséggel (ESA) a szervezet egyik kiemelt programjában, amelynek célja az építési projektek előrehaladásának műholdas adatokon alapuló, nagy pontosságú és egyben költséghatékony monitorozása. A magyar tervező cégcsoport a Space for Construction Monitoring tematikus felhívás keretében fejleszti új, SaSCA (Satellite Scanning and Construction Analytics) elnevezésű szolgáltatását.
„Az ESA-val való együttműködés lehetőséget teremt arra, hogy a világűrből származó adatokat közvetlenül az építőipari döntéshozatal szolgálatába állítsuk. A célunk az, hogy az építőipari kivitelezés nyomonkövetése pontosabbá, átláthatóbbá és fenntarthatóbbá váljon, különösen nagy kiterjedésű vagy több helyszínen zajló projektek esetében”
– mondta el Dr. Paulinyi Gergely DLA, a Paulinyi&Partners elnök-vezérigazgatója.
A globális építőipar egyre összetettebb projektekkel, szigorodó határidőkkel és növekvő költségnyomással szembesül. A hagyományos helyszíni ellenőrzési módszerek – geodéziai felmérések, drónos vizsgálatok, manuális riportálás – nagy területeken nehezen skálázhatók, idő- és költségigényesek, valamint gyakran nem biztosítanak kellően sűrű és egységes adatokat. A Paulinyi&Partners az ESA-val együttműködésben fejlesztett szolgáltatása erre kínál újszerű megoldást a műholdas földmegfigyelési adatok és a digitális épületmodellezés idő- és költségdimenziókat is kezelő (4D/5D BIM) eszköztárának integrációjával.
A SaSCA lehetővé teszi az építési területek – elsősorban nagy kiterjedésű ipari és logisztikai parkok – rendszeres és objektív nyomonkövetését, ami helyszíni jelenlét nélkül valósítható meg. A szolgáltatás optikai és radaros műholdadatok felhasználásával képes az építési fázisok előrehaladásának, a tervektől való eltéréseknek, illetve az ezekhez kapcsolódó potenciális kockázatoknak az azonosítására, amelyekről automatizált, időbélyegzett riportokat készít a beruházók és projektmenedzserek számára.
„A SaSCa valódi újdonságát a műholdas földmegfigyelési adatok és a a BIM-modellek integrációja adja: az adatok folyamatos külső referenciaértéket biztosítanak, így az ütemezési eltérések, a költségkockázatok és a környezeti hatások következményei nem utólag, hanem már a kivitelezés során előre jelezhetők”
– mondta el Németh Roland, a Paulinyi & Partners Zrt. automatizációs fejlesztési vezetője.
A projekt vizsgálni fogja a különböző felbontású – nyílt hozzáférésű és kereskedelmi – műholdadatok üzleti és műszaki alkalmazhatóságát, valamint azok integrációját az építési projektek digitális ikermodelljeibe. A szolgáltatás moduláris felépítése lehetővé teszi, hogy a megrendelők a konkrét projektekhez igazított megoldásokat válasszanak, ezzel is támogatva a költséghatékonyságot.
A műholdas kivitelezésmonitoring nemcsak a határidők és költségek betartását segíti, hanem hozzájárul az építőipar környezeti terhelésének csökkentéséhez is. A helyszíni bejárások számának mérséklésével csökken az utazásokból származó széndioxid-kibocsátás, miközben a beruházások átláthatósága és biztonsága egyaránt nő.
A Paulinyi & Partners célja, hogy a SaSCA-szolgáltatást a jövőben ipari, logisztikai és infrastrukturális fejlesztésekben is alkalmazza. A projekt újabb mérföldkő a vállalat digitális és innovációs stratégiájának megvalósításában, amely az építőipar teljes életciklusát lefedő, adatvezérelt megoldások fejlesztésére fókuszál.
További információ
A Paulinyi & Partners Zrt. az Európai Űrügynökség Space for Construction Monitoring felhívásának keretében vesz részt az ARTES 4.0 Downstream Applications programban. A projekt az ESA támogatásával valósul meg; a közleményben megfogalmazott nézetek nem tekinthetők az Európai Űrügynökség hivatalos állásfoglalásának.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
Hódított a Balaton a belföldi utazók körében 2025-ben
-
Gazdaság2 hét ago
Pest vármegyében is terjeszkedik az amerikai ingatlanlánc
-
Okoseszközök2 hét ago
A Samsung bemutatja első fitoplanktonból származó biogyantával készült digitális kijelzőjét
-
Zöld2 hét ago
Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe
-
Gazdaság2 hét ago
A Hankook az FIA globális partnereként erősíti a fenntartható innovációt a motorsport és a mobilitás területén
-
Gazdaság2 hét ago
A mobilhálózatok is extra figyelmet kapnak a szokatlan hidegben
-
Egészség2 hét ago
Ettől szenvedünk leginkább a munkahelyen
-
Okoseszközök2 hét ago
A Samsung mobilinnovációval köti össze a sportolókat és a szurkolókat a 2026-os milánó-cortinai olimpián





