Ipar
15 éve fejleszti CO₂-alapú hűtéstechnológiáját a Panasonic
2027-től az EU felülvizsgált F-gáz-rendelete jelentősen csökkenti a forgalomba hozható újonnan gyártott HFC-hűtőközegek mennyiségét: a jelenlegi 42,9 millió tonna CO₂-egyenértékről 21,7 millió tonnára, vagyis csaknem a felére (EU 2024/573 rendelet, VI. melléklet[1]).
Azok a vállalatok – köztük a kiskereskedelmi szereplők, vendéglátóipari szolgáltatók, kereskedelmi hűtős logisztikai cégek,gyógyszeripari és egészségügyi hűtőraktárak üzemeltetői, valamint szálláshely-szolgáltatók –, amelyek továbbra is magas GWP-jű hűtőközegekkel működő rendszereket használnak, fokozódó nyomással szembesülnek. Számukra kulcsfontosságúvá válik az alternatív megoldások időben történő bevezetése, mielőtt tovább szűkül a hűtőközegek elérhetősége és emelkednek az árak.
Ezt a folyamatot tovább erősítette, hogy az Európai Bizottság 2026. július 17-én közzétette villamosítási cselekvési tervét[2], amely 2040-re 46 százalékos indikatív célt határoz meg a villamos energia részarányára a végső energiafogyasztásban, valamint egy külön uniós fűtési és hűtési cselekvési terv kidolgozását is előirányozza (COM(2026) 595 final).
A hűtéstechnikai ágazat számára a magas GWP-jű hűtőközegek fokozatos kivezetése így egy szélesebb körű, strukturális átalakulás része, amely Európa-szerte az elektromos alapú, alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési, hűtési és hűtéstechnikai rendszerek térnyerése felé mutat.
A Panasonic már jóval a jelenlegi piaci és szabályozási változások előtt felismerte a CO₂-alapú hűtéstechnológiában rejlő lehetőségeket. A vállalat 2009-ben kezdte meg Japánban a CO₂-hűtőközeggel működő kondenzációs egységek gyártását, így idén már 15 éves tapasztalatra tekint vissza ezen a területen. Ez a mérföldkő egy hosszabb történet része: a Panasonic immár 65 éve van jelen a kereskedelmi hűtős technológiák piacán.
A természetes hűtőközegek alkalmazásához kapcsolódó szakértelem alapjai még korábbra nyúlnak vissza. A Panasonic 2001 óta saját CO₂-kompresszorokat fejleszt és gyárt, az elmúlt több mint két évtizedben felhalmozott technológiai tudás pedig ma is meghatározó szerepet játszik CO₂-alapú hűtéstechnikai megoldásainak fejlesztésében.
A Panasonic hosszú távú elkötelezettsége több évtizedes mérnöki szakértelemre és mérhető teljesítményadatokra épül, és jóval megelőzi a közelmúlt szabályozási változásait.
„A CO₂-alapú rendszerek fejlesztését már jóval azelőtt elkezdtük, hogy a szabályozás ebbe az irányba terelte volna az iparágat. Korán felismertük, merre tart a hűtéstechnika, és milyen megoldásokra lesz szüksége a piacnak”
– mondta Enrique Vilamitjana, a Panasonic Heating & Air Conditioning Europe ügyvezető igazgatója.
„Ez a 15 éves előny ma különösen felértékelődik: miközben számos kiskereskedelmi szereplő most keresi a megfelelő alternatív hűtőközeget, mások már évek óta egy bevált CO₂-alapú technológiára támaszkodhatnak.”
A CO₂-alapú hűtéstechnológia mérhető előnyei
A Panasonic japán kutatási eredményei szerint a CO₂-alapú rendszerek az R404A hűtőközeggel működő inverteres berendezésekhez képest a fagyasztás energiafelhasználását 25,4 százalékkal, a hűtését pedig 16,2 százalékkal csökkentették. A vizsgálat idején az R404A széles körben alkalmazott iparági standardnak számított, az Európai Unióban azonban 2020 óta már nem használható új berendezésekben. A kutatás a hűtőközeg szivárgásából és az energiafelhasználásból származó kibocsátást együttesen vizsgálva 67 százalékkal alacsonyabb teljes CO₂-kibocsátást mért a CO₂-alapú technológia esetében.[3]
Az R404A-val végzett összehasonlítás azért is jelentős, mert ezt a hűtőközeget korábban kedvező teljesítménye miatt széles körben alkalmazták a kereskedelmi hűtés rendszerekben.[4] A jelenleg elérhető, alacsonyabb GWP-jű HFC/HFO-alapú helyettesítő keverékek egy részénél a kedvezőbb környezeti jellemzők bizonyos termodinamikai kompromisszumokkal járhatnak, amelyek az energiahatékonyságot is befolyásolhatják. A Panasonic kutatási eredményei alapján ezért egyes alkalmazási területeken a CO₂-alapú technológiával elérhető energiamegtakarítás akár nagyobb is lehet annál, mint amit az eredeti, R404A-val végzett összehasonlítás mutatott.
A CO₂-alapú technológia Európa különböző éghajlati körülményei között igazolt teljesítménye, valamint a hűtőközegek piacára nehezedő szabályozási nyomás különösen aktuálissá teszi ezt a 15 éves mérföldkövet. Amikor az iparág meghatározó szereplői, a kiskereskedelmi vállalatok, a tervezők és a kereskedelmi hűtés teljes beszállítói köre 2026 októberében Németországban, a Chillventa szakkiállításon találkozik, a természetes hűtőközegekre való átállás várhatóan az egyik központi téma lesz. A hangsúly ma már elsősorban azon van, milyen ütemben valósítható meg az átállás a gyakorlatban.
A Panasonic természetes R744 (CO₂) hűtőközeget alkalmazó, 20 HP teljesítményű kereskedelmi hűtés megoldásának egyik működő példája az angliai Devonban, Holsworthy közelében található Dunstaple Farm Ltd, ahol a díjnyertes Farmer Tom’s Ice Cream is készül. A projekt jól szemlélteti, hogyan alkalmazható a Panasonic technológiája hatékony és fenntartható hűtési megoldásként az élelmiszer-termelésben. A teljes esettanulmány [itt] olvasható.
A CO₂ mint hűtőközeg: több mint egy évszázados technológia
Bár a CO₂-ra sokan a fenntartható hűtéstechnika egyik jövőbe mutató megoldásaként tekintenek, alkalmazása korántsem új keletű. Jóval a szintetikus hűtőközegek megjelenése előtt az R744 már széles körben elterjedt a kereskedelmi és ipari hűtésben, valamint a hajózásban: a 19. század végétől egészen az 1920-as évekig meghatározó szerepet töltött be a hűtéstechnikában.
Az ASHRAE történeti áttekintése szerint a CO₂ használata az 1930-as évektől kezdett háttérbe szorulni. Az ekkor megjelenő szintetikus hűtőközegeket, köztük az R-12-t, egyszerűbben kezelhető megoldásnak tartották, ráadásul alacsonyabb üzemi nyomáson működtek. Ennek hatására számos területen fokozatosan áttértek az új hűtőközegekre, annak ellenére, hogy a CO₂ addigra már több évtizedes múltra tekintett vissza a kereskedelmi és tengeri hűtésben.[5]
Az elmúlt évtizedek technológiai fejlődése új lehetőségeket nyitott a CO₂ alkalmazása előtt. A korszerű kompresszorok, az intelligens vezérlési megoldások és a modern rendszertervezés révén az R744 napjainkra a kereskedelmi hűtés rendszerekben is széles körben alkalmazható technológiává vált. Természetes hűtőközegként mindössze 1-es globális felmelegedési potenciállal (GWP) rendelkezik, így klímabarát alternatívát kínál a hagyományos szintetikus HFC- és HFO-hűtőközegekkel szemben. Erre a technológiai alapra építve a Panasonic nagy léptékben is fenntartható hűtéstechnikai megoldásokat kínálhat.
A Panasonic kereskedelmi hűtés üzletágának fejlődése
A Panasonic kereskedelmi hűtés üzletágának története 1960-ban kezdődött, amikor a vállalat Japánban bemutatta első fagylalttároló berendezését. Két évvel később, 1962-ben elindult az első kondenzációs egységek gyártása is, megteremtve azt a technológiai alapot, amelyre a következő évtizedek fejlesztései épültek. A Panasonic így mintegy 65 éves tapasztalattal rendelkezik a kereskedelmi hűtés technológiák területén, kondenzációs egységeket pedig immár 64 éve gyárt.
A Panasonic Heating & Air Conditioning Europe (PHVACEU) 2017-ben lépett be az európai CO₂-alapú hűtéstechnikai piacra, tovább erősítve a vállalat fenntartható hűtési megoldások iránti hosszú távú elkötelezettségét. Az európai kínálat kezdetben egyetlen, 2 HP teljesítményű, közepes és alacsony hőmérsékletű alkalmazásokhoz tervezett kondenzációs egységből állt, amely megalapozta a Panasonic jelenlétét a természetes hűtőközegekre épülő, akkor még kialakulóban lévő piacon.
Azóta a vállalat folyamatosan bővítette CO₂-alapú portfólióját, amely ma már számos felhasználási területet lefedő, átfogó megoldáskínálatot biztosít a kis teljesítményigényű hűtéstechnikai alkalmazások számára.
A Panasonic továbbra is kínál Japánban gyártott hűtéstechnikai berendezéseket, miközben európai gyártási kapacitását is folyamatosan bővíti a wrocławi Panasonic Cold Chain Poland (PCCPL) üzemén keresztül. Az európai üzletág fejlesztésének köszönhetően a vállalat ma már a japán és a lengyel gyártóbázisra egyaránt támaszkodhat, így portfóliója mindkét helyszínen készülő megoldásokkal szolgálja ki az európai piac igényeit.
Elköteleződés a CO₂ mellett, jóval a természetes hűtőközegek térnyerése előtt
Miközben a CO₂ napjainkra az alacsonyabb GWP-jű hűtőközegekre való átállás egyik meghatározó technológiájává vált, a Panasonic már jóval a jelenlegi szabályozási környezet kialakulása előtt elkötelezte magát mellette. A CO₂-alapú hűtéstechnológia fejlesztésének 15 éves mérföldköve hosszú távú beruházások és folyamatos innováció eredménye. Az elmúlt másfél évtized során felhalmozott tapasztalat és műszaki szakértelem ma a Panasonic kereskedelmi hűtés üzletágának egyik fontos technológiai alapját jelenti.
Ez a hosszú távú szemlélet különösen felértékelődik egy olyan időszakban, amikor a szabályozási változások hatására az iparág számos szereplője a természetes hűtőközegekre épülő technológiák felé fordul. Hatvanöt évvel az első fagylalttároló berendezés bemutatása után a Panasonic története egy érdekes ívet rajzol ki: a kereskedelmi hűtés technológia egyik leginkább jövőbe mutató megoldása egyben az egyik legrégebbi múltra visszatekintő hűtőközegre épül.
A Panasonic alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési, hűtési és hűtéstechnikai megoldásairól további információ a vállalat weboldalán érhető el.
[1] https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2024/573/oj/eng
[2] https://energy.ec.europa.eu/publications/communication-electrification-action-plan-com2026595_en
[3] https://news.panasonic.com/global/stories/809
[4] https://climate.ec.europa.eu/eu-action/fluorinated-greenhouse-gases/climate-friendly-alternatives-hfcs_en
[5] https://www.ashrae.org/File%20Library/About/Mission%20and%20Vision/ASHRAE%20and%20Industry%20History/The-Rise-and-Fall-of-Carbon-Dioxide-Systems.pdf
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Újabb mérföldkő az autóipari biztonságban: az LG megszerezte első ASIL D terméktanúsítványát
Az LG Electronics (LG) megszerezte első ISO 26262 szabvány szerinti gépjárműbiztonság-integritásra vonatkozó, D szintű terméktanúsítványát a Genesis GV90 2.0-ás központi kommunikációs egységeként (central communication unit, CCU) fejlesztett Central Gateway rendszeréért.
A tanúsítványt a TÜV Rheinland adta ki, éz ez az első ASIL D terméktanúsítvány, amelyet a nemzetközi vizsgáló és tanúsító szervezet a járműipari Central Gateway rendszerek kategóriájában kiállított.
Az ISO 26262 szabvány szerint az ASIL biztonsági integritási szintek A-tól D-ig terjednek, besorolásuk pedig a lehetséges károk súlyosságától, a veszélyes helyzeteknek való kitettségtől, valamint az ezekből eredő kockázatok kezelhetőségétől függ. A legmagasabb, ASIL D szint a legszigorúbb intézkedéseket követeli meg a biztonságot érintő meghibásodások megelőzése és következményeik mérséklése érdekében. A tanúsítási folyamat részeként a TÜV Rheinland átfogóan értékelte az LG fejlesztési folyamatait, tervezési dokumentációját és ellenőrzési eredményeit, és megerősítette, hogy a rendszer megfelel a vonatkozó ASIL D követelményeknek.
A tanúsított folyamatoktól az ASIL D tanúsítvánnyal rendelkező termékekig
A tanúsítvány az LG funkcionális biztonsági képességeinek fejlesztésében elért legújabb mérföldkő. A vállalat 2017-ben ISO 26262 folyamattanúsítványt szerzett járműipari fejlesztési keretrendszerére, majd 2021-ben ASIL B terméktanúsítványt kapott fejlett vezetéstámogató rendszerének (Advanced Driver Assistance System, ADAS) elülső kameramoduljára. Az ASIL D szint termékszintű elérése azt bizonyítja, hogy az LG képes arra, hogy a legmagasabb funkcionális biztonsági követelményeket a járműipari termékek tervezése, megvalósítása és ellenőrzése során egyaránt alkalmazza.
A globális autógyártók számára ez a független, termékszintű tanúsítás további biztosítékot jelent arra, hogy az LG képes biztonság szempontjából kritikus járműipari rendszerek szállítására. A tanúsítvány várhatóan a vállalat versenyképességét is erősíti a jövőbeli járműplatform-fejlesztési programokban.
A rendszer működésébe beépített funkcionális biztonság
Az LG Central Gateway rendszere a jármű kommunikációs központjaként működik: összekapcsolja az elektronikus vezérlőegységeket (Electronic Control Units, ECU-k), és kezeli a jármű belső és külső hálózatai közötti adatcserét. A rendszert úgy tervezték, hogy a vezérlőterületi hálózati (Controller Area Network, CAN) és Ethernet-interfészeken keresztül történő adatirányítás során pontosan továbbítsa a biztonsággal kapcsolatos üzeneteket, felismerje az adatirányítási hibákat, és továbbítsa a releváns hibainformációkat a többi elektronikus vezérlőegységnek.
A rendszer tartalmaz funkcionális biztonsági intézkedéseket a vezeték nélküli (Over-the-Air, OTA) szoftverfrissítésekhez is. Ezek segítenek megelőzni a nem szándékos frissítéseket, és biztosítják a jármű indításának biztonságos vezérlését a frissítések és a korábbi szoftververzióra történő visszaállítások során. A rendszer emellett támogatja az összekapcsolt járművek szolgáltatásait, az igény szerint aktiválható funkciókat és a rendszerdiagnosztikát, valamint olyan kiberbiztonsági funkciókat, mint a behatolásfigyelés és a tanúsítványalapú hitelesítés.
A versenyképesség erősítése a jövő AIDV-platformjaihoz
Ahogy a járműipar egyre inkább a mesterséges intelligencia által vezérelt járművek (AI-defined vehicles, AIDV-k) felé mozdul el, a Central Gateway rendszerek is egyre nagyobb szerepet kapnak. Ezek a rendszerek kezelik a járműhálózatok közötti kommunikációt, lehetővé teszik az OTA-frissítéseket, és támogatják az összekapcsolt szolgáltatásokat, amelyek miatt a funkcionális biztonság egyre kritikusabb jelentőségűvé válik.
Az LG e projekt során megszerzett szakértelme más, biztonsági szempontból kritikus járműipari rendszerekre is alkalmazható. Ez a tudás a funkcionális biztonsághoz kapcsolódó fejlesztési folyamatokra, a tervezési és ellenőrzési módszertanokra, valamint a tanúsításra egyaránt kiterjed. Ezek a képességek megalapozzák, hogy az LG a jövőben a járműipari alkatrészek és rendszerek szélesebb körét fejlessze, beleértve a következő generációs kommunikációs vezérlő rendszereket, átjárórendszereket (gateways) és tartományvezérlőket (domain controllers).
„Az első ASIL D terméktanúsítvány megszerzése jelentős mérföldkő az LG számára”
– mondta Lee Sang-yong, az LG járműipari megoldások üzletágának (Vehicle Solution Company) kutatás-fejlesztési laboratóriumának vezetője.
„Ez az eredmény jól mutatja, milyen fejlődést értünk el a tanúsított funkcionális biztonsági folyamatok kialakításától egészen a legmagasabb szintű biztonsági követelmények járműipari termékben történő megvalósításáig és ellenőrzéséig. Erre az eredményre építve tovább erősítjük az autógyártók LG-be vetett bizalmát, és fejlesztjük következő generációs megoldásainkat az AIDV-korszak számára.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Ingyenes online webinársorozat a műanyag-feldolgozás jövőjéről
Automatizálás, robotika, mesterséges intelligencia, energiahatékonyság és minőségellenőrzés: 16 vállalat mutatja be gyakorlati megoldásait a japán Matsui ingyenes online rendezvényén, magyar felirattal, november 18–19-én és december 9–10-én.
Gyakorlati válaszok a műanyag-feldolgozó ipar kihívásaira
A munkaerőhiány, a szakképzett dolgozók számának csökkenése és a növekvő gyártási költségek világszerte – így Magyarországon is – komoly kihívást jelentenek a műanyag-feldolgozó üzemek számára. Ezekre a problémákra kínálnak gyakorlati megoldásokat a Smarter Molding Factory Webinar Week 2026 online szakmai rendezvény előadásai, amelyeket a japán Matsui Mfg. Co., Ltd. szervez.
A kétnapos webinársorozat során 16 vállalat szakértői tartanak egyenként 25 perces előadásokat. A program olyan aktuális ipari témákat ölel fel, mint a gyártásautomatizálás és a robotika, a digitális átállás és az adatvezérelt működés, a mesterséges intelligenciával támogatott folyamatirányítás, valamint az energiahatékonyság és a minőségellenőrzés.
Az ingyenesen megtekinthető előadások angol nyelven zajlanak, de 35 nyelven, köztük magyarul is elérhető felirat segíti a követést.
Automatizálás, mesterséges intelligencia és intelligens gyártás
A programban többek között szó lesz a szerszámkezelés és -csere optimalizálásáról, a műanyag-alapanyagok szárításáról és anyagmozgatásáról, a mesterséges intelligenciával támogatott vizuális minőségellenőrzésről, az együttműködő robotokról, valamint a szimuláció és a digitális ikermodellek ipari alkalmazásáról.
A Matsui Solutions Europe két előadással is képviselteti magát. Az egyik bemutató azt vizsgálja, hogyan segíthet a gyártósoronkénti, valós idejű anyagfelhasználás-mérés az alapanyag-beszerzés pontosabb tervezésében és a felesleges készletezés elkerülésében. A másik előadás a tisztatéri gyártósorok kialakításához szükséges partneri együttműködéseket és az úgynevezett UPSHIFT értéklánc-modellt mutatja be, különös tekintettel az orvostechnikai műanyag-feldolgozásra.
Az előadók között a Matsui mellett olyan vállalatok szakemberei is szerepelnek, mint a Sodick–Plustech, a Canon U.S.A., a Yushin, a Moldex3D és a CADDi.
Két időpontban is követhető a rendezvény
A webinársorozatot két alkalommal rendezik meg, hogy a különböző időzónákban dolgozó szakemberek számára is elérhető legyen:
- Első időpont: 2026. november 18–19., 6:30–11:25 (magyar idő szerint).
- Második időpont: 2026. december 9–10., 14:00–19:25 (magyar idő szerint).
A résztvevők a teljes programból szabadon kiválaszthatják azokat az előadásokat, amelyek a saját gyártási folyamataik és szakmai érdeklődésük szempontjából a leghasznosabbak.
Ingyenes regisztráció magyar meghívókóddal
A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A jelentkezés során a Q5379050-MMHU meghívókód használható.
A regisztrációt követően a résztvevők a részletes programból lefoglalhatják a számukra érdekes előadásokat.
> A TELJES PROGRAM ÉS AZ ELŐADÁSOK IDŐPONTJAI >>
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Új szintre emeli az MI-korszak adatközpontjainak hűtését a Schneider Electric WCDU megoldása
A lég- és folyadékhűtéses architektúrák zökkenőmentes integrációját kínálja a Schneider Electric új, WCDU nevű hűtőfolyadék-elosztó egysége.
A mesterséges intelligencia alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontok igényeinek figyelembevételével megtervezett új berendezés eddig nem tapasztalt szintű rugalmasságot biztosít az ilyen létesítmények hűtési rendszerének kialakításához. Egyetlen készülék 3,5 megawatt teljesítményre is képes lehet és csoportos üzemmódban egyszerre akár 20 WCDU is működhet együtt.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata bemutatta a WCDU nevű hűtőfolyadék-elosztó egységét, amelyet úgy terveztek, hogy zökkenőmentesen lehessen integrálni a ventilátorfalas léghűtő rendszerekbe, támogatva ezzel a hibrid, lég- és folyadékhűtéses architektúrák kialakítását a nagy sűrűségű, mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontokban. A rugalmas felhasználásra tervezett berendezés lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy a folyadék- és léghűtés arányát úgy módosítsák, hogy közben ne kelljen teljesen áttervezniük az adatközpontot. Ez a megközelítés több lehetőséget biztosít a terhelés végső paraméterezése során a szakembereknek, így elkerülhető, hogy túlméretezett infrastruktúrát és ezáltal kihasználatlan kapacitásokat építsenek ki.
Az új WCDU megfelel a mesterséges intelligencia miatt változó infrastruktúra-telepítési igényeknek. A nagy adatközpontok üzemeltetői egyre gyakrabban helyezik a hűtőfolyadék-elosztó egységeket (CDU) szerverterem helyett a műszaki folyosóra, hogy megkönnyítsék a szervizelést és a karbantartást. A WCDU-t a műszaki folyosóra történő elhelyezésre optimalizálták, és felső csatlakozási pontokkal látták el, hogy egyszerűsítsék a telepítést és szabadon hagyják a szerverteremnek szánt helyet, ami egyszerűsíti a beüzemelést és a hozzáférést a karbantartás során.
„Az egyetlen olyan CDU-val, amely egy megoldáson belül egyesíti a folyadék- és a léghűtést, olyan szintű rugalmasságot biztosítunk, amilyet a piac eddig még nem látott. Ez a megközelítés lehetővé teszi az üzemeltetők számára a hatékonyabb telepítést, a telepítéshez szükséges idő jelentős csökkentését, valamint több konfigurációs lehetőséget biztosít a folyadékhűtési infrastruktúra kialakítására”
– mondta el Andrew Bradner, a Schneider Electric „Cooling Business” üzletágának vezető alelnöke.
Az új termékkel tovább bővül és erősödik a Schneider Electric Motivair folyadékhűtési portfóliója, amely számos CDU-t tartalmaz, így a telepítési architektúrák széles skáláját teszi elérhetővé.
A WCDU főbb előnyei
A WCDU „all-in-one” kialakítása – amely integrált szivattyúkat, hőcserélőket és egyéb, kritikus fontosságú CDU-alkatrészeket egyesít egyetlen acélkeretben -, egyszerűsíti a beüzemelést. A berendezés skálázható, multimodális architektúrája révén számos telepítési lehetőséget kínál. A ventilátorfalakba történő integrálás mellett a WCDU önálló egységként is használható. Ennek eredményeként azok az üzemeltetők, akik jelenleg ventilátorfalakat használnak, egy könnyebben megvalósítható megoldást kapnak a hűtési infrastruktúrájuk fejlesztéséhez. Az új berendezés emellett lehetővé teszi a zéró oldalsó távolsággal történő telepítést, ezáltal optimális sűrűséget biztosít.
A WCDU emellett a következőket is lehetővé teszi:
- Megnövelt sűrűség: A WCDU a legnagyobb teljesítményt nyújtja a Schneider Electric Motivair CDU-sorozatában. Egyetlen WCDU akár 3,5 MW teljesítményt is képes elérni 1,5 liter/perc/kW áramlási sebesség mellett, illetve 2,5 MW-ot 2,0 liter/perc/kW áramlási sebesség mellett. Mivel akár 20 WCDU egység is működhet együtt csoportos üzemmódban egyetlen, összehangolt rendszerként, a napjaink adatközpontjaiban elvárt 30–40 MW-os kapacitást is képes biztosítani.
- Nagyobb hatékonyság: Támogatja a létesítmények magasabb hőmérsékletű vízrendszereit és akár 2 °C-os megközelítési hőmérsékletet is. Ezek az üzemeltetési feltételek hozzájárulnak a PUE javításához és a teljes hűtési infrastruktúra energiahatékonyságának növeléséhez, ami alacsonyabb összköltségeket eredményez. A rendszer forrócsere-képes szivattyúkat, PICV-ket és 25 mikronos szűrőket, valamint egy 15 hüvelykes érintőképernyős HMI-t tartalmaz a rugalmasság biztosítása érdekében.
- Támogatja a rugalmasságot: A 2,5 MW-ig terjedő telepítések esetén a WCDU N+1 redundanciával is megrendelhető, amely szivattyú- és szelep-tartalékot biztosít annak érdekében, hogy karbantartás vagy váratlan alkatrész-meghibásodás esetén is megmaradjon a hűtés.
A WCDU bevezetésével a Schneider Electric folyadékhűtési portfóliója most már 105 kW-tól 3,5 MW-ig terjedő teljesítményű CDU-kat kínál, amelyek megfelelnek a teljesítménnyel kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli elvárásoknak.
A WCDU szállítása 2026 októberében kezdődik egyes régiókban. További információkért látogasson el a Schneider Electric weboldalára.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
2500 tárgyalás és 1200 beszállító az őszi kamarai beszállítói fórumon
-
Ipar2 hét ago
Siemens-automatizálással újult meg egy erdélyi tejüzem
-
Mozgásban2 hét ago
A Kia EV2 felkerült a 2027-es Év Autója díj döntőseinek listájára
-
Okoseszközök2 hét ago
Kimagasló érdeklődés övezi a Samsung Galaxy Z8 szériát Európában
-
Gazdaság2 hét ago
Netrisk: roham indult az Otthon Startért, a felújítási hitelek piacát is felpörgetheti az új program
-
Gazdaság2 hét ago
Drága a marketing, jöhet az AI! – Vagy mégsem?
-
Okoseszközök2 hét ago
Több információ, tudatosabb odafigyelés: hogyan segítheti a technológia a szülőket a baba alvása során?
-
Tippek2 hét ago
Miért hasznos a szagelszívók használata?






