Mozgásban

A jövő drónjai kénytelenek lesznek a madaraktól tanulni

Az ember mindig sokat tanult az állatoktól, és valószínűleg a mesterséges intelligenciának is van mit tanulnia tőlük.

A robotrepülőgépek például rengeteg energiát takaríthatnának meg, ha ki tudnák használni a felfelé haladó légáramlatokat, ami a madaraknak a kisujjukban van (bár nincs feltétlenül kisujjuk). Az MTA-ELTE Lendület Csoportos Viselkedés Kutatócsoport munkatársai éppen ezzel foglalkoznak: az állatok csoportos viselkedésének mechanizmusait kutatják a legmodernebb technológiák segítségével, majd a megszerzett tudást igyekeznek beépíteni a még modernebb technológiákba.

Sok állat együtt jóval összetettebb problémák megoldására is képes, mint amit az egyedek képességeinek egyszerű összeadása alapján várnánk.

Az igazán sok egyedből álló csoportok viselkedése azonban a klasszikus etológiai módszerekkel igen nehézkesen vizsgálható. Viszont a fizika, a statisztikus fizika és a legmodernebb számítástechnikai eljárások megoldást kínálhatnak e problémára, hiszen segítségükkel ma már egészen élethűen és számos faktort egyszerre értékelve lehet modellezni a teljes csoport viselkedését, illetve a környezeti tényezők változását.

Ezzel foglalkozik Nagy Máté, az ELTE Biológiai Fizika Tanszék tudományos munkatársa, az MTA-ELTE Lendület Csoportos Viselkedés Kutatócsoport vezetője. A kutató a Max Planck Ornitológiai Intézetből tért haza, hogy részben továbbra is madarakon kutassa a csoportos viselkedés mechanizmusait, illetve azt, hogy e tudást hogyan lehetne beépíteni autonóm eszközök, például robotrepülők algoritmusaiba. A kutatócsoport szorosan együttműködik a Max Planck Állatviselkedési Intézettel, az Oxfordi Egyetemmel és az ELTE több más tanszékével is.

„A klasszikus etológiai módszereket igyekszünk automatizálni, és az így begyűjtött nagyon nagy mennyiségű adatot próbáljuk újszerű módon elemezni és értelmezni. E célok eléréséhez gyakran új módszereket kell fejlesztenünk, hiszen itt nagy adat (big data) típusú feladatokkal állunk szemben – mondja Nagy Máté. – Az állatcsoportok problémamegoldásaiból akár mi, emberek is tanulhatunk. Hiszen számos olyan köznapi probléma adódhat, amelyben kérdés, hogy azok a mechanizmusok, amelyek néhány fős csoportokban jól működnek, vajon hatékonyak-e nagy csoportok esetében is.”

Kérdés például, hogy az új viselkedésnek az egyedek szintjén is meg kell-e jelennie ahhoz, hogy a csoport optimálisan működjön, illetve hogy egyáltalán optimálisnak tekinthető-e a csoport működése. Vagyis hogy az egyedek közötti lokális viselkedési szabályok hogyan eredményezik az egész csoportra jellemző működést. Ebben az a csodálatos, hogy egészen egyszerű lokális szabályok révén a csoport szintjén olyan bonyolult viselkedések alakulhatnak ki, amelyekről az egyedek nem is tudnak, illetve amelyeket esélyük sem lenne megérteni.

Jó példa erre a hangyák várépítése. Bár nem létezik egy „tervezőhangya”, amely átlátná az egész folyamatot, és felelős lenne a többi hangya irányításáért, a boly együttműködése révén mégis egészen komplex építményeket képesek emelni, szellőző rendszerrel, különböző funkciókra optimalizált helyiségekkel. Hasonló csoportos megoldásokkal találnak gyakran hatékony útvonalat a madárrajok, illetve koordináltan lelnek rá a termikekre, a felfelé irányuló légáramlatokra is. A Max Planck Intézettel való együttműködés révén több száz vadon élő gólyára is erősítettek adatrögzítő eszközöket, amelyek folyamatosan gyűjtik az adatokat.

„A Lendület-pályázaton belül az egyik legfőbb célkitűzésünk a madarak csoportos termikelésének (vagyis siklórepülésének) a vizsgálata. Miközben a vonuló madarak akár több ezer kilométert repülnek egy költözés során, a felszálló termikeket használják arra, hogy magasságot nyerjenek, majd siklással, szárnycsapások nélkül maradhassanak a levegőben – folytatja Nagy Máté. – A termikelés érdekességét az adja, hogy fizikusszemmel nézve a levegő sokdimenziós áramlási térnek tekinthető, amely időben is változik, és fluktuációkat tartalmaz. Ebben a közegben repülnek az egyes madarak, amelyek egymás figyelésével információt nyerhetnek erről a komplex környezetről. Egyik fő kérdésünk, hogy ezt hogyan érik el, és a tőlük nyerhető adatok segítségével hogyan tudjuk modellezni nagy felbontásban a légköri feláramlások szerkezetét és felépítését.”

A termikek leegyszerűsítő modellje szerint e felszálló meleglevegő-áramlatok emelkedő füstoszlopként működnek. A valóságban azonban a termikeken belül rendkívül összetett folyamatok zajlanak, amelyeket a madarak rutinszerűen berepülnek, és viselkedésüket e körülményekhez optimalizálják. Az eltérő magasságokban fújó különböző irányú szelek eltolják a termiket oldalirányba. Ehhez a madaraknak is alkalmazkodniuk kell, illetve a termiken belüli elhelyezkedésétől is függ az emelkedés hatékonysága. Vagyis a madárnak a környezeti ingerekhez igazodva folyamatosan módosítania kell a viselkedését. Ezt teheti a saját maga által érzékelt fizikai ingerek alapján, de ha figyeli a csoportban repülő társai viselkedését, abból is értékes információt nyerhet.

Persze minden madárnak meg kell találnia az egyensúlyt a társak másolása és az egyéni döntések között. Egyik véglet sem jó: ha minden madár a szomszédját követi, akkor az egész csoport pont annyira okos, mint az az egy, amelyiket a többi követi áttételesen. Az sem jó, ha mindenki a saját feje után megy, hiszen akkor nem tudják kihasználni a csoportos életből fakadó információs előnyöket.

A kutatócsoport a madarak – és más kontextusban a patkányok – csoportos viselkedésénél is azt találta, hogy egyensúly áll be az egyéni választás és a társak döntésének utánzása között.

Nagy Máté elmondta, hogy bár a patkányokat, illetve az ő labirintusban való keresésüket a viselkedéskutatás kezdete óta vizsgálják, előttük senki sem végzett kísérleteket a csoportos keresőviselkedésükkel kapcsolatban. Ez annál inkább meglepő, mert természetes körülmények között a patkányok csoportban élnek, és így kutatnak élelem után. A kísérletben azt látták, hogy amikor a patkányok összefutnak a kereszteződésekben, akkor bár úgy tűnik, hogy egymásról tudomást sem véve véletlenszerűen cikáznak ide-oda (vagyis egyéni feltérképező viselkedést folytatnak), valójában nem ez történik.

A statisztikai elemzés során kiderült, hogy a patkány önmagában is hatékony keresési stratégiát követ (emlékszik például a már meglátogatott elágazódásokra), de emellett a társait is figyeli, és az elhelyezkedésük függvényében választ irányt egy útelágazásnál.

Vagyis a kutatócsoport (MTA-ELTE) vizsgálatai egyszerre tárhatják fel a csoportos keresés, illetve repülés mechanizmusait, és a termikek belső szerkezéről is bővíthetik a tudásunkat. Harmadsorban pedig a vizsgálatok alkalmazott ágaként a feltárt viselkedési szabályokat esetleg később robotrepülők algoritmusaiba is be lehet építeni. Ezáltal a vitorlázó drónok elméletben ugyanúgy hasznosíthatnák a termikeket, mint a madarak, vagyis csökkenne az energiafelhasználásuk, és sokkal tovább a levegőben tudnának maradni. Vannak madarak, amelyek kikelésük után szinte azonnal a levegőbe emelkednek, és kis túlzással vitorlázva, szárnycsapás nélkül lebegve élik le az életüket. Ez azonban még odébb van, hiszen a termikek belső szerkezete elképesztően komplex, nehezen modellezhető, és ezért az algoritmust is nehéz felkészíteni rájuk. A madarak viszont kitűnően megoldják ezt a feladatot, így elleshetjük az ő trükkjeiket.

„A madaraktól származó adatokból olyan szimulációt igyekszünk létrehozni, amelyben a szimulált robotrepülő önvezető algoritmusa meg tudja tanulni, hogy hogyan tudja felismerni és a leghatékonyabban használni a termikeket. Ezáltal már viszonylag jól működő önvezérlő rendszert tudunk kipróbálni később a valóságban – mondja a kutatócsoport-vezető. – Ennek megvan a kockázata, hiszen hibás döntés esetén lezuhanhat a vitorlázógép. A robotrepülő akár megfigyelhetné a környezetében repülő madarakat, és az ő viselkedésükből meríthetne információt a termikről.”

Forrás: 24.hu

Related Topics:drón ELTE kontextus kutatócsoport madár mta tanulás

Up Next

Rengeteget mobilneteztek a magyarok idén nyáron

Don't Miss

Egyre többen fogadják el világszerte az automata vezetést

Mozgásban

Teljesítmény, elektrifikáció és motorsport-örökség

A Honda visszatér Goodwoodba, a Sebességfesztiválra (Goodwood Festival of Speed, GFoS, 2026. július 9–12.), ahol legújabb autóit és motorkerékpárjait ezúttal nemcsak kiállítja, hanem a híres hegyi felfutón is bemutatja. A márka idei szereplésének középpontjában a teljesítmény, az elektrifikáció és a Honda időtálló motorsport-DNS-e áll.

A Honda 2026-os jelenléte az ikonikus hegyi felfutó és a First Glance tematikájú paddock köré épül, így a látogatók a márka legújabb modelljeit statikusan és menet közben is megismerhetik.

A Prelude HRC Concept menet közben is bemutatkozik

Az idei program egyik legfontosabb újdonsága a Prelude HRC Concept lesz, amely első alkalommal itt Goodwoodban mutatkozik be a közönség előtt, ráadásul menet közben is. A Honda versenysportból merítő modellje azt jelzi, milyen irányba fejlődhet tovább a márka sportos karaktere. A Honda Racing Corporation és a Honda Access Corporation teljesítményfokozó alkatrészeivel felszerelt tanulmányautó azt mutatja be, miként lehet a versenypályán szerzett tapasztalatokat a még közvetlenebb, élvezetesebb vezetési élmény szolgálatába állítani.

A hegyi felfutón a látogatók közelről is megtapasztalhatják, milyen karaktert képvisel a Prelude teljesítményközpontú változata. Az ikonikus modell ezzel is a Honda azon törekvését hangsúlyozza, hogy az elektrifikált járművek korszakában is megőrizze a vezetés érzelmi oldalát. A Prelude HRC Concept bemutató felfutását Jessica Hawkins, az Aston Martin Aramco F1™ Academy vezetője és versenyző-nagykövete teljesíti, további felfutásain pedig Tiago Monteiro autóversenyző ül a volán mögé.

Honda Super-N: elektromos élmény városi méretben

A hegyi felfutón a Honda Super-N is bemutatkozik. A kompakt elektromos modell a városi közlekedéshez kínál friss, élvezetes alternatívát, miközben a Honda japán Kei-car hagyományaira és a népszerű N-sorozat tapasztalataira épít. Kis mérete ellenére tágas és sokoldalú utasteret kínál, karakteres formavilága és élményközpontú hangolása pedig azt bizonyítja, hogy az elektromos hajtás nemcsak praktikus, hanem izgalmas is lehet. A BOOST Mode és a könnyű építésmód a gyors reakciókat és a közvetlenebb vezetési élményt szolgálja.

Honda WN7: elektromos motorkerékpár Honda-karakterrel

Az új Honda WN7, a márka első, Európába szánt elektromos nagymotorja szintén részt vesz a goodwoodi programban. A „Be the Wind” (Legyél te a szél!) koncepció jegyében fejlesztett modell a Honda kiegyensúlyozott, könnyen uralható motorozási élményét ötvözi az elektromos hajtás előnyeivel, így az azonnal rendelkezésre álló forgatónyomatékkal, valamint a csendes és kifinomult működéssel. A WN7 szereplése jól mutatja, hogy a Honda a motorkerékpárok világában is következetesen halad az elektrifikáció felé, miközben megőrzi mindazt, amitől a márka kétkerekű modelljei valódi Hondák.

CB1000F: klasszikus ihletés, modern technika

A dinamikus modellpalettát a CB1000F teszi teljessé, amelyet a háromszoros világbajnok Honda-legenda, Freddie Spencer vezet majd. A Honda gazdag motorkerékpáros múltjából merítő modern roadster klasszikus stílust és korszerű műszaki megoldásokat társít, miközben jól tükrözi a márka szemléletét: élvezetes, könnyen átélhető motorozási élményt nyújtani, amelyben a hagyomány és a modern technológia természetesen kapcsolódik össze.

Williams Honda FW11: Formula–1-es ikon a hegyi felfutón

A Honda motorsport-örökségét a Williams Honda FW11 Formula–1-es versenyautó is képviseli Goodwoodban. Az FW11 különleges helyet foglal el a vállalat történetében, hiszen ezzel a versenyautóval szerezte meg a Honda első Formula–1-es konstruktőri világbajnoki címét. A modell visszatérése egyszerre idézi fel ezt a mérföldkövet, és mutatja meg, milyen fontos szerepet játszik a versenyzés a Honda mérnöki tudásának és technológiáinak fejlesztésében.

Az FW11 volánja mögé Damon Hill és Ryo Michigami ül majd. Az angol pilóta 1996-ban szerezte meg a Formula–1-es világbajnoki címet, míg japán társa 2000-ben, az NSX volánjánál nyerte meg az All Japan GT Championship (JGTC) bajnokságot, majd hosszú éveken át versenyzett Japánban és a nemzetközi mezőny élvonalában.

Innováció a versenypályáról az elektromos jövőig

A Honda idei programja jól szemlélteti a márka jelenlegi stratégiai irányát, amely három területet kapcsol össze:

az autók és motorkerékpárok elektrifikációját,
a motorsportban megszerzett tudás hasznosítását,
valamint azt, hogy a vezetés és a motorozás öröme a jövőben is meghatározó maradjon.

Hans de Jaeger, a Honda Motor Europe elnöke így fogalmazott:

„A Goodwood Festival of Speed különleges lehetőséget kínál arra, hogy a Honda legújabb innovációit ne csupán statikus formában, hanem a pályán is bemutassuk. Idei programunk középpontjában a dinamikus jelenlét áll: legújabb modelljeinken keresztül szeretnénk megmutatni, hogyan találkozik a teljesítmény, az elektrifikáció és a mérnöki tudás az autók és a motorkerékpárok világában.”

A Honda alapítása óta a versenyzést mindig is olyan terepnek tekintette, ahol munkatársai fejlődhetnek, technológiái pedig éles körülmények között bizonyíthatnak. A márka Goodwoodi Sebességfesztiválon való szereplése ezt a filozófiát viszi tovább: egy helyen mutatja meg a Honda örökségét, innovációit és jövőbe mutató mobilitási megoldásait a világ egyik legismertebb autós rendezvényén.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

Tízből négy magyar autós került útközben vészhelyzetbe az elmúlt évben

A magyar autósok kétötöde került váratlan vészhelyzetbe tavaly az utakon, miközben a külföldi meghibásodások vagy balesetek költsége sok esetben több százezer forintra rúghat – derül ki a Redion (korábbi nevén Europ Assistance) Asszisztencia Biztosítás Index kutatásából.

A reprezentatív felmérés szerint a magyar autósok többsége rendszeresen tesz meg nagyobb távot belföldön, míg közel minden második autós évente legalább egyszer hosszabb külföldi útra indul saját járművével. A hazai autópark jelentős része ugyanakkor elöregedett: az autók negyven százaléka 16 éves, vagy annál idősebb, ami növeli a műszaki meghibásodások kockázatát.

A magyarok többsége hasznosnak tartja a gépjármű-asszisztenciát

A Redion (korábbi nevén Europ Assistance) által Magyarországon első alkalommal elkészített, reprezentatív Asszisztencia Biztosítás Index kutatás szerint a magyarok közel fele (46%) hallott már a vészhelyzetben azonnali, gyakorlati segítséget nyújtó gépjármű-asszisztencia biztosításról, és a válaszadók jelentős többsége pozitívan viszonyul a termékhez. A magyarok négyötöde kifejezetten vonzónak tartja a szolgáltatást, míg közel háromnegyedük (72%) úgy vélte, hogy a gépjármű-asszisztencia valódi segítséget nyújthat váratlan helyzetekben.

A kedvező megítélés ellenére a tényleges használat egyelőre viszonylag alacsony: gépjármű-asszisztencia biztosítással jelenleg a magyar autósok mintegy negyede rendelkezik. Ugyanakkor a potenciális kereslet ennél jóval magasabb, megfelelő ajánlat esetén a magyarok autósok közel fele (47%) nyitott lenne a szolgáltatás igénybevételére.

Öregszik a hazai autópark

Az Asszisztencia Biztosítás Index felmérés szerint a magyar háztartások több mint kétharmadában (68%) van saját tulajdonú személygépkocsi, és ezen háztartások 14 százaléka több autóval is rendelkezik.

A hazai autóállomány jelentős részét idősebb járművek teszik ki. Az autók mindössze 18 százaléka legfeljebb ötéves, míg 31 százalékuk 6–15 éves. Közel minden negyedik jármű (24%) 16–20 éves, a válaszadók 17 százaléka pedig arról számolt be, hogy háztartásuk legfiatalabb autója is több mint húszéves.

Minden második magyar autós évente egyszer hosszabb külföldi útra indul

A kutatás rámutat, hogy az autósok kétötöde (42%) tervez külföldi autós nyaralást 2026-ban, közülük minden tizedik több alkalommal is útra kel. A magyar autótulajdonosok jelentős része rendszeresen használja gépjárművét hosszabb utazásokra is. Tízből közel kilenc autós (86%) évente legalább egyszer belföldön tesz meg nagyobb távolságot, míg közel felük (47%) éves szinten minimum egy alkalommal hosszabb külföldi útra indul saját járművével.

Akár félmillió forintos számlát is eredményezhet egy külföldi meghibásodás

Bár a magyarok közel 70 százaléka úgy érzi, felkészült egy váratlan autós vészhelyzet kezelésére, a valóságban sokan komoly nehézségekkel és jelentős kiadásokkal szembesülnek, amikor bekövetkezik a baj.

A felmérés szerint az elmúlt évben a magyar autósok kétötödével fordult elő valamilyen útközbeni vészhelyzet.

A külföldi autós utazások során leggyakrabban általános műszaki meghibásodás (27%), gumiabroncs-probléma (22%), lemerült akkumulátor (14%) vagy közlekedési baleset (13%) okozott gondot.

A problémák megoldása sok esetben jelentős anyagi terhet ró az érintettekre. Műszaki hiba esetén a válaszadók közel fele (49%) 250 ezer forint alatti összegből tudta megoldani a helyzetet. Több mint harmaduknak (36%) azonban már 250 és 500 ezer forint közötti összeget kellett kifizetnie a javításra, mentésre vagy hazajutásra, míg közel minden tizedik autós esetében a költségek meghaladták az 500 ezer forintot is.

Vészhelyzet esetén először a szerelőt vagy a családot hívjuk

A kutatás arra is rávilágított, hogy a magyarok többsége továbbra is személyes kapcsolataira támaszkodik autós vészhelyzet esetén.

A válaszadók közel harmada (29%) elsőként saját autószerelőjét keresné, míg minden ötödik autós valamelyik közeli családtagját, például édesapját vagy testvérét hívná segítségért. A megkérdezettek 15 százaléka barátjától kérne támogatást, és csupán 11 százalékuk fordulna elsőként asszisztencia-szolgáltatóhoz.

A felmérés szerint ugyanakkor a magyarok egyre inkább felismerik az asszisztencia-biztosítás értékét. A válaszadók elsősorban a 0–24 órás segítségnyújtást (43%), a helyszíni javítást (38%), az autó szervizbe szállítását (38%) és a belföldi segítségnyújtást (35%) társítják a gépjármű-asszisztencia szolgáltatásokhoz.

„A kutatásból jól látszik, hogy a magyar autósok jelentős része rendszeresen indul hosszabb utakra, miközben a hazai járműpark folyamatosan öregszik. Ez együtt jár a műszaki meghibásodások kockázatának növekedésével is. A válaszadók közel fele úgy gondolja, hogy bármilyen autós utazás során segítséget jelenthet a gépjármű-asszisztencia, míg minden negyedik magyar elsősorban a hosszabb külföldi utak esetében tartja fontosnak. Egy váratlan meghibásodás vagy baleset nemcsak stresszt, hanem jelentős anyagi terhet is jelenthet, ezért egyre fontosabb, hogy az autósok előre felkészüljenek ezekre a helyzetekre”

– mondta Timár Gábor Szabolcs, a Redion (korábbi nevén Europ Assistance) operációs vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

Arrabona Racing Team: továbbfejlesztett autóval vág neki második elektromos szezonjának a Széchenyi István Egyetem csapata

Mérföldkő volt az Arrabona Racing Team életében, hogy több mint egy évtizedes belsőégésű korszak után tavaly villamos hajtásra váltott. Az elektromos éra első járműve tele volt impozáns műszaki újdonságokkal, ám a benne lévő potenciált gyermekbetegségei miatt nem tudta megmutatni. A győri Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata ezért jelentősen egyszerűsítette és alaposan tesztelte az autót, amellyel idén közelebb kerülnének az élmezőnyhöz.

Emlékezetes: az Arrabona Racing Team (ART) története legnagyobb sikerét aratva 2024-ben összetettben győzedelmeskedett a Formula Student East versenyen, akkor még belsőégésű hajtáslánccal. Minden adott volt a folytatáshoz, a csapat azonban a változás mellett döntött: a mezőny nagy részével együtt a villamos hajtás irányába indult el, követve ezzel a járműipar és a motorsport trendjeit.

A tavalyi ART_12 már az új éra első fejlesztése volt, amellyel a csapat bemutatkozott az elektromos kategóriában. A jármű magas szintű innovatív tartalommal bírt, ám kiforratlansága miatt sok gyermekbetegséggel is rendelkezett. Az idei fejlesztések pontosan ezek kiküszöbölését célozták: stabilan működő, üzembiztos konstrukció létrehozását, amely kibontakoztathatja a benne rejlő teljesítményt. Többek között erről is szó esett a gárda idei rollout rendezvényén, ahol bemutatták új autójukat.

Az eseményen Sven Richter, az Audi Hungaria járműfejlesztés részlegének igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta, az Arrabona Racing Team a legjobb utánpótlásképző műhely, amellyel cégük együttműködik.

„Kollégáink között több mint 24 korábbi ART-tag van. Ez mindennél jobban bizonyítja, hogy a gyakorlatorientált szemlélet sikeres. Azáltal tanultok, hogy csináljátok. Olyan tudást szereztek, amit aztán az iparban közvetlenül fel tudtok használni”

– húzta alá.

Sven Richter szerint a mérnökképzés fontossága mellett az Audit és az ART-t összeköti a motorsport iránti szenvedély is. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Az Audi Hungaria támogatása mellett a Széchenyi István Egyetem a másik tartópillére a csapatnak. Az intézmény nevében dr. Tóth-Nagy Csaba, a Járműhajtás-technológia és Teljesítményelektronika Tanszék docense üdvözölte a jelenlévőket.

„A sikerhez sok minden szükséges: pénzügyi támogatás, műhely, alaptudás, a korábbi tagok tapasztalata és sok-sok munka. Az kell, hogy az életetek egyik szakaszát rászánjátok erre a versenyre, ez legyen az első a listátokon. Akik ma itt álltok, ti tervezitek a jövő mobilitását. Ti lesztek a magyar mérnöki tudás nagykövetei”

– fordult a hallgatókhoz.

„Egy ember nem tud egy Formula Student-járművet megépíteni. Ehhez ötven-hatvan ember munkája kell. Ezt hívják csapatnak” – emlékeztetett dr. Tóth-Nagy Csaba, a Járműhajtás-technológia és Teljesítményelektronika Tanszék docense. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Vojnits Gergely, az ART csapatvezetője a csapat idei céljait tekintve elmondta, a dinamikus versenyszámokban (amikor az autó a pályán van) szeretnének a legjobb tíz közé kerülni, a statikus versenyszámokban (amikor a csapat prezentál) pedig dobogós helyezésre pályáznak.

„Hogy ehhez mi szükséges? Legalább 250 tesztkilométer, 190 kilogrammnál könnyebb autó és az, hogy 3,8 másodperc alatt gyorsuljunk 100 kilométer/órás sebességre. Ezeket mind teljesítettük, úgyhogy bizakodóak vagyunk”

– jelentette ki.

Vojnits Gergely, az ART csapatvezetője elmondta, hogy rekordlétszámot ért el csapatuk ebben az évben, 65 fő dolgozott az autón. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Az autó műszaki részleteit kerekasztal-beszélgetés során ismerhette meg a közönség.

„Az autó 180 kilogramm, 190 lóerős, 128 kilométer/órás végsebességet ér el, és 3 másodperc alatt gyorsul 100 kilométer/órára”

– sorolta az ART_13 legfontosabb paramétereit Frech Mátyás műszaki vezető, aki szerint elsődleges cél idén a jármű megbízhatóságának növelése volt, amelyet minden eddiginél több teszteléssel értek el. Emellett ahol csak lehetett, egyszerűsítettek a tavalyi koncepción.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Kun János moderátor, Frech Mátyás, Czetin Balázs és Frazon Péter. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Jól mutatja a csapat tudásbázisának gyarapodását, hogy egyre több innovatív technológiát és professzionális megoldást használnak az autó tervezésekor és építésekor – engedett bepillantást a kulisszák mögé Czetin Balázs járműdinamikai részlegvezető.

„Rátaláltunk egy videóra, ahol a legendás, 1988-as McLaren MP-4/4-es Forma–1-es autó mérnökei mutatják be a kocsi minden részletét. Azt a felfüggesztést, amit akkor Sennáéknál alkalmaztak, mi nagyjából 70 százalékosan be tudtuk építeni az autónk futóművébe”

– mutatott rá.

Az idei év talán legnagyobb fejlesztése az anyagtechnológia oldalán jelentkezett. Karbon-kompozitból készül ugyanis a jármű számos komponense, melyeket a hallgatók gyakran saját kezűleg gyártanak le – tipikusan a karosszéria tartozékait. Ebben idén szintet léptek: a világ kutatói élvonala által bemutatott ötvözeteket építettek be az autóba.

„Meglátogattuk a párizsi kompozit expót, amely az egyik legnagyobb ilyen témájú rendezvény a világon. Sok technológiával megismerkedtünk, és rengeteg vállalattal kerültünk kapcsolatba. Végül egészen Rómáig mentünk alapanyagokért, amelyekből a karosszéria különböző elemei készültek”

– jegyezte meg Frazon Péter kompozit részlegvezető.

Az ART idén a magyar felkészülési verseny, az FS Easter mellett a horvát FS Alpe Adria, valamint a csapat történetében először a barcelonai FS Spain futamon vesz majd részt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!