Mozgásban

A jövő drónjai kénytelenek lesznek a madaraktól tanulni

Az ember mindig sokat tanult az állatoktól, és valószínűleg a mesterséges intelligenciának is van mit tanulnia tőlük.

A robotrepülőgépek például rengeteg energiát takaríthatnának meg, ha ki tudnák használni a felfelé haladó légáramlatokat, ami a madaraknak a kisujjukban van (bár nincs feltétlenül kisujjuk). Az MTA-ELTE Lendület Csoportos Viselkedés Kutatócsoport munkatársai éppen ezzel foglalkoznak: az állatok csoportos viselkedésének mechanizmusait kutatják a legmodernebb technológiák segítségével, majd a megszerzett tudást igyekeznek beépíteni a még modernebb technológiákba.

Sok állat együtt jóval összetettebb problémák megoldására is képes, mint amit az egyedek képességeinek egyszerű összeadása alapján várnánk.

Az igazán sok egyedből álló csoportok viselkedése azonban a klasszikus etológiai módszerekkel igen nehézkesen vizsgálható. Viszont a fizika, a statisztikus fizika és a legmodernebb számítástechnikai eljárások megoldást kínálhatnak e problémára, hiszen segítségükkel ma már egészen élethűen és számos faktort egyszerre értékelve lehet modellezni a teljes csoport viselkedését, illetve a környezeti tényezők változását.

Ezzel foglalkozik Nagy Máté, az ELTE Biológiai Fizika Tanszék tudományos munkatársa, az MTA-ELTE Lendület Csoportos Viselkedés Kutatócsoport vezetője. A kutató a Max Planck Ornitológiai Intézetből tért haza, hogy részben továbbra is madarakon kutassa a csoportos viselkedés mechanizmusait, illetve azt, hogy e tudást hogyan lehetne beépíteni autonóm eszközök, például robotrepülők algoritmusaiba. A kutatócsoport szorosan együttműködik a Max Planck Állatviselkedési Intézettel, az Oxfordi Egyetemmel és az ELTE több más tanszékével is.

„A klasszikus etológiai módszereket igyekszünk automatizálni, és az így begyűjtött nagyon nagy mennyiségű adatot próbáljuk újszerű módon elemezni és értelmezni. E célok eléréséhez gyakran új módszereket kell fejlesztenünk, hiszen itt nagy adat (big data) típusú feladatokkal állunk szemben – mondja Nagy Máté. – Az állatcsoportok problémamegoldásaiból akár mi, emberek is tanulhatunk. Hiszen számos olyan köznapi probléma adódhat, amelyben kérdés, hogy azok a mechanizmusok, amelyek néhány fős csoportokban jól működnek, vajon hatékonyak-e nagy csoportok esetében is.”

Kérdés például, hogy az új viselkedésnek az egyedek szintjén is meg kell-e jelennie ahhoz, hogy a csoport optimálisan működjön, illetve hogy egyáltalán optimálisnak tekinthető-e a csoport működése. Vagyis hogy az egyedek közötti lokális viselkedési szabályok hogyan eredményezik az egész csoportra jellemző működést. Ebben az a csodálatos, hogy egészen egyszerű lokális szabályok révén a csoport szintjén olyan bonyolult viselkedések alakulhatnak ki, amelyekről az egyedek nem is tudnak, illetve amelyeket esélyük sem lenne megérteni.

Jó példa erre a hangyák várépítése. Bár nem létezik egy „tervezőhangya”, amely átlátná az egész folyamatot, és felelős lenne a többi hangya irányításáért, a boly együttműködése révén mégis egészen komplex építményeket képesek emelni, szellőző rendszerrel, különböző funkciókra optimalizált helyiségekkel. Hasonló csoportos megoldásokkal találnak gyakran hatékony útvonalat a madárrajok, illetve koordináltan lelnek rá a termikekre, a felfelé irányuló légáramlatokra is. A Max Planck Intézettel való együttműködés révén több száz vadon élő gólyára is erősítettek adatrögzítő eszközöket, amelyek folyamatosan gyűjtik az adatokat.

„A Lendület-pályázaton belül az egyik legfőbb célkitűzésünk a madarak csoportos termikelésének (vagyis siklórepülésének) a vizsgálata. Miközben a vonuló madarak akár több ezer kilométert repülnek egy költözés során, a felszálló termikeket használják arra, hogy magasságot nyerjenek, majd siklással, szárnycsapások nélkül maradhassanak a levegőben – folytatja Nagy Máté. – A termikelés érdekességét az adja, hogy fizikusszemmel nézve a levegő sokdimenziós áramlási térnek tekinthető, amely időben is változik, és fluktuációkat tartalmaz. Ebben a közegben repülnek az egyes madarak, amelyek egymás figyelésével információt nyerhetnek erről a komplex környezetről. Egyik fő kérdésünk, hogy ezt hogyan érik el, és a tőlük nyerhető adatok segítségével hogyan tudjuk modellezni nagy felbontásban a légköri feláramlások szerkezetét és felépítését.”

A termikek leegyszerűsítő modellje szerint e felszálló meleglevegő-áramlatok emelkedő füstoszlopként működnek. A valóságban azonban a termikeken belül rendkívül összetett folyamatok zajlanak, amelyeket a madarak rutinszerűen berepülnek, és viselkedésüket e körülményekhez optimalizálják. Az eltérő magasságokban fújó különböző irányú szelek eltolják a termiket oldalirányba. Ehhez a madaraknak is alkalmazkodniuk kell, illetve a termiken belüli elhelyezkedésétől is függ az emelkedés hatékonysága. Vagyis a madárnak a környezeti ingerekhez igazodva folyamatosan módosítania kell a viselkedését. Ezt teheti a saját maga által érzékelt fizikai ingerek alapján, de ha figyeli a csoportban repülő társai viselkedését, abból is értékes információt nyerhet.

Persze minden madárnak meg kell találnia az egyensúlyt a társak másolása és az egyéni döntések között. Egyik véglet sem jó: ha minden madár a szomszédját követi, akkor az egész csoport pont annyira okos, mint az az egy, amelyiket a többi követi áttételesen. Az sem jó, ha mindenki a saját feje után megy, hiszen akkor nem tudják kihasználni a csoportos életből fakadó információs előnyöket.

A kutatócsoport a madarak – és más kontextusban a patkányok – csoportos viselkedésénél is azt találta, hogy egyensúly áll be az egyéni választás és a társak döntésének utánzása között.

Nagy Máté elmondta, hogy bár a patkányokat, illetve az ő labirintusban való keresésüket a viselkedéskutatás kezdete óta vizsgálják, előttük senki sem végzett kísérleteket a csoportos keresőviselkedésükkel kapcsolatban. Ez annál inkább meglepő, mert természetes körülmények között a patkányok csoportban élnek, és így kutatnak élelem után. A kísérletben azt látták, hogy amikor a patkányok összefutnak a kereszteződésekben, akkor bár úgy tűnik, hogy egymásról tudomást sem véve véletlenszerűen cikáznak ide-oda (vagyis egyéni feltérképező viselkedést folytatnak), valójában nem ez történik.

A statisztikai elemzés során kiderült, hogy a patkány önmagában is hatékony keresési stratégiát követ (emlékszik például a már meglátogatott elágazódásokra), de emellett a társait is figyeli, és az elhelyezkedésük függvényében választ irányt egy útelágazásnál.

Vagyis a kutatócsoport (MTA-ELTE) vizsgálatai egyszerre tárhatják fel a csoportos keresés, illetve repülés mechanizmusait, és a termikek belső szerkezéről is bővíthetik a tudásunkat. Harmadsorban pedig a vizsgálatok alkalmazott ágaként a feltárt viselkedési szabályokat esetleg később robotrepülők algoritmusaiba is be lehet építeni. Ezáltal a vitorlázó drónok elméletben ugyanúgy hasznosíthatnák a termikeket, mint a madarak, vagyis csökkenne az energiafelhasználásuk, és sokkal tovább a levegőben tudnának maradni. Vannak madarak, amelyek kikelésük után szinte azonnal a levegőbe emelkednek, és kis túlzással vitorlázva, szárnycsapás nélkül lebegve élik le az életüket. Ez azonban még odébb van, hiszen a termikek belső szerkezete elképesztően komplex, nehezen modellezhető, és ezért az algoritmust is nehéz felkészíteni rájuk. A madarak viszont kitűnően megoldják ezt a feladatot, így elleshetjük az ő trükkjeiket.

„A madaraktól származó adatokból olyan szimulációt igyekszünk létrehozni, amelyben a szimulált robotrepülő önvezető algoritmusa meg tudja tanulni, hogy hogyan tudja felismerni és a leghatékonyabban használni a termikeket. Ezáltal már viszonylag jól működő önvezérlő rendszert tudunk kipróbálni később a valóságban – mondja a kutatócsoport-vezető. – Ennek megvan a kockázata, hiszen hibás döntés esetén lezuhanhat a vitorlázógép. A robotrepülő akár megfigyelhetné a környezetében repülő madarakat, és az ő viselkedésükből meríthetne információt a termikről.”

Forrás: 24.hu

Related Topics:drón ELTE kontextus kutatócsoport madár mta tanulás

Up Next

Rengeteget mobilneteztek a magyarok idén nyáron

Don't Miss

Egyre többen fogadják el világszerte az automata vezetést

Mozgásban

Vissza az irodába vagy győzött a home office?

A közösségi élmény mellett a napi rutin könnyebb érvényesíthetőségét és a munka–magánélet egyensúlyának egyszerűbb fenntartását emelték ki az irodában végzett munka előnyeiként azok a irodai munkakörnyezetben foglalkoztatottak, akik az iO Partners irodahasználatra vonatkozó kutatásában vettek részt.

A felmérésből az is kiderült, hogy az ideális munkahelyi környezet ismérvei között a legerősebb szempontok a rövid utazási idő, a jó megközelíthetőség (tömegközlekedéssel), illetve a közösségi, illetve a társaság és a közösségi élmény.

Az iO Partners a kutatást 2025 júniusában 500 fős mintán végezte, a kvantitatív online kutatás hazai szellemi dolgozók körében vizsgálta az irodisták preferenciáit.

A home office elterjedtsége ma

Öt évvel a COVID-járvány okozta radikális átrendeződés után elmondható, hogy a hibrid munkavégzési modell gyökeret vert, de nem vált egyeduralkodóvá a magyar munkaerőpiacon. A megkérdezett magyar nagyvárosi irodisták közel fele (52%-a) szokott valamilyen rendszerességgel otthonról dolgozni, míg 48%-uk kizárólag irodából dolgozik. Ez az arány azonban nem kizárólag az otthoni munkavégzés elérhetőségétől függ, mivel a megkérdezetteknek csak az egyharmada nyilatkozott úgy, hogy munkahelye egyáltalán nem engedélyezi a home office-t.

A tendenciákban generációs sajátosságok is megfigyelhetők, legkevésbé a 45-60 év közötti X-generációban jellemző az otthoni munkavégzés, míg a huszonéves korosztály különösen aktívan használja a home office lehetőséget.

A hatékony munkavégzés ideális helyszíne

Miközben az otthoni munkavégzés népszerű lehetőség a dolgozók körében, még mindig kérdéses, mennyire bizonyul valóban hatékonynak. A válaszadók 39%-a úgy ítéli meg, hogy otthon hatékonyabban dolgozik, míg 20%-uk inkább az irodára esküszik – de a legtöbben (41%) nem éreznek különbséget, vagy kiegyenlítettnek találják az előnyöket. Érdekes adalék, hogy azok többsége, akik az irodai munkát tartják a hatékonyabbnak, két- vagy több fős irodahelyiségben dolgozik, és nem open office kialakításban.

A kutatás vizsgálta azt is, hogy miben látják az adott munkakörnyezet hatékonyságra gyakorolt előnyeit a válaszadók: a kevésbé meglepő eredmények szerint az irodában jelentősen eredményesebbek a munkatársakkal közös megbeszélések és a csapatmunka, míg az otthoni zavartalan, nyugodt környezet jobban segíti az önálló munkavégzést, valamint az inspirálóbb és kellemesebb otthoni közeg is növeli a hatékonyságot.

Amiben az iroda jobb, mint az otthon

A hatékonyságon kívül fontos szempont az is, hogy miért szeretnek bejárni az irodába a dolgozók, illetve miben látják az irodai munka előnyeit. Összhangban a korábban írtakkal, a legfontosabb érvnek az irodai munkavégzés mellett a kollégák jelenléte bizonyult (61%). Ez a komponens a vezető beosztásúak és a Z-generáció tagjai körében volt a legmagasabbra értékelt. Az irodai munkavégzés kiemelt előnyeinek listáján a következő pont a napi rutin könnyebb betarthatósága (41% értékeli ezt az előnyt), valamint az irodai napok mellett szóló toplistás tényező még a munka–magánélet egyensúly könnyebb fenntarthatósága is (30% emelte ki ezt az érvet).

Az ideális iroda ismérvei

A kutatásból körvonalazódott az a leírás is, hogy milyen a megkérdezettek számára az ideális munkahelyi környezetet. A résztvevők egy tízes lista alapján nevezhették meg a számukra legfontosabbakat. Az eredmények szerint a legfontosabb szempont a lokáció – a rövid utazási időt és a jó tömegközlekedést semmilyen más tényező nem tudta felülmúlni (66% említette ezt). A válaszadók több mint fele fontos szempontként emelte ki még a zavartalan, nyugodt környezetet (56%) és az iroda jó technikai felszereltségét is (56%). Minden második „irodistának” fontos a megfelelő hőmérsékleti kontroll (50%) és a kényelmes, ergonomikus bútorok rendelkezésre állása (49%).

A dolgozói elvárások ismerete abszolút versenyelőny lehet

A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a hazai irodai kultúra kétpólusúvá vált: miközben az otthoni munkavégzés stabil szereplővé nőtte ki magát a pandémiát követően, számos esetben és több tényező mentén továbbra is komoly értéket képvisel a munkavállalók szemében az irodai jelenlét.

Ezeknek az igényeknek a kielégítéséhez azonban a vállalati döntéshozatalt egyre jobban össze kell hangolni a dolgozói elvárásokkal, hiszen modern, jól működő, fenntartható munkatereket nem lehet és nem is érdemes a munkavállalók feje fölött kialakítani. A munkakörnyezet minősége ugyanis nem pusztán a meglévő állomány hatékonyságára és kreativitására hat ösztönzőleg, hanem az új tehetségek bevonzásában is kiemelten fontos szempont. Ráadásul a feladat minden korábbinál lényegesen komplexebb, hiszen nem csupán a lokációról és az ergonómiáról szól, hanem a közösségi terek igények szerinti kialakításáról, vagy a kortárs műalkotásokkal egyedivé és inspirálóvá tett környezetről.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

Az összetett harmadik helyén zárta Molnár Martin a brit F4 idei szezonját

A magyar versenyző történelmet írt és hét F1-es superlicence-pontot is szerzett.

Brands Hatch-ben zárult a brit Forma–4 idei szezonja, egyúttal Molnár Martin F4-es pályafutása. A magyar versenyző az összetett harmadik helyén végzett, amivel magyar autósport-történelmet írt, az idén már nem először.

2 győzelem, 6 második hely, 2 harmadik hely, 3 pole pozíció. Ez Molnár Martin idei mérlege a brit Forma–4-ben, amivel a Virtuosi Racing pilótája az összetett 3. helyén zárta az évet a bajnok Fionn McLaughlin és a második helyezett James Piszcyk mögött. Magyar versenyző FIA által elismert formaautós bajnokságban még soha nem végzett ilyen kiemelkedő eredménnyel, így Martin ismét magyar autósport-történelmet írt, miután korábban ő lett az első magyar, aki futamot nyert és pole-t szerzett FIA-sorozatban. A harmadik helyének köszönhetően egyben ő lett az első olyan magyar versenyző is, akinek a neve felkerült a Forma–1-es superlicence-pontokat összegző táblázatba, hiszen a 3. helyért 7 ilyen pont jár.

Ami az utolsó versenyhétvégét illeti, Martin igyekezett kiélvezni annak minden pillanatát, miközben 5., 7. és 6. helyezésekkel fejezte be a szezont.

„Az idény előtt elfogadtam volna az összetett harmadik helyet, míg év közben természetesen voltak olyan időszakok, amikor nem, hiszen vezettem is a pontversenyt. Összességében viszont nem lehetek elégedetlen azzal, hogy a harmadik helyen végeztem egy ilyen erős bajnokságban, ilyen kiváló ellenfelek ellen. Ezúton is gratulálok mindegyiküknek, különösen Fionnak és James-nek. Igyekeztem élvezni az utolsó futamokat, amelyek eléggé eseménytelenül alakultak, lévén ezen a pályán nagyjából lehetetlen előzni”

– kezdte értékelését a Hungarian Motorsport Academy (HMA) versenyzője.

„Eközben nemcsak az F4-es kategóriától, hanem a Virtuosi Racing csapatától is búcsúztam, noha remélem, a jövőben még keresztezik egymást az útjaink – folytatta Martin. – Mindent köszönök nekik, hiányozni fognak, és soha nem fogom elfelejteni, hogy velük tettem meg az első lépéseket; náluk váltam autóversenyzővé; majd velük lettem tavaly újoncbajnok; nyertem először futamot és szereztem pole pozíciót. Ezek az emlékek örökre velem maradnak.”

„Úgy érzem, hogy pozitív lezárása volt ez az idei évnek, és ha tavaly ilyenkor valaki elém tette volna a papírt, hogy Martin az összetett harmadik helyén zár, rögtön aláírtam volna – értékelt Kiss Pál Tamás, a Martin pályafutását menedzselő Motorsport Talent Management (MOTAM) sportszakmai vezetője. – Jó évet tudhat maga mögött győzelmekkel és dobogós helyezésekkel, miközben első magyarként ért el ilyen kiemelkedő eredményt, amit már senki nem vehet el tőle. Noha nem mindig sikerült eredményre váltani a tempóját, egész évben bizonyította, hogy a leggyorsabb versenyzők egyike.”

„Két éve ült először versenyautóban, ennyi idő alatt jutott el oda, hogy egy ilyen nívós mezőnyben és sorozatban harcban volt a bajnoki címért. Nagyon büszke vagyok rá és az idén nyújtott teljesítményére, az érettségére és arra, ahogyan helytállt a nehéz helyzetekben. Egyúttal büszke vagyok arra is, hogy a részese lehetek ennek az utazásnak, és itt szeretném megköszönni a Virtuosi Racingnek ezt a két közös évet.”

„Nagyon hamar eldöntöttük, hogy náluk szeretnénk versenyezni a brit F4-ben, ami utólag nézve a lehető legjobb döntésnek bizonyult. Az első pillanattól kezdve partnerként és családtagként kezeltek – ugyanazt a szemléletmódot tapasztaltam meg náluk, amit tizenegy évvel ezelőtt versenyzőként, ezért pedig nagyon hálás vagyok – mondta a korábban a Virtuosi Racing színeiben is versenyző ex-pilóta. – Egész szezonban kifogástalan munkát végeztek, hiszen Martinnak egyszer sem kellett feladnia versenyt műszaki probléma miatt, miközben hétvégéről hétvégére gyors autót kapott. Mostantól a következő kihívásra és lépcsőfokra koncentrálunk.”

Az utolsó versenyhétvége részletes eredményei ITT, a bajnokság végeredménye pedig ITT érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

A Tesla új Supercharger állomást nyit Magyarországon

A Tesla megnyitotta első V4 Supercharger állomását Magyarországon a pécsi Shopland Bevásárlóparkban, a Makay István úton. Az új töltőponton 8 oszlop áll az autósok rendelkezésére, amelyek egyenként akár 250 kW teljesítményre is képesek.

A töltők nemcsak a Tesla alkalmazáson keresztül érhetők el, és nem kizárólag Tesla-tulajdonosok számára, más elektromos járművek vezetői is használhatják őket. A hosszabb töltőkábeleknek köszönhetően nőtt a kompatibilitás, sőt hamarosan bankkártyával, applikáció nélkül is lehet fizetni. Mindössze 15 perc alatt akár 275 kilométer hatótáv tölthető.

A töltőállomás közelében számos üzlet és étterem várja a látogatókat, a helyszínt a Tesla ügyfél-szavazásos „Voting Winner” programja alapján választották ki. Ez a 11. Supercharger állomás Magyarországon, és jól mutatja a Tesla V4 töltők folyamatos terjeszkedését az országban. Jelenleg több mint 120 töltőpont üzemel 11 különböző lokáción.

A pécsi töltőpont az első olyan Tesla töltőállomás, amely a Shopper Park Plus Nyrt-vel együttműködésben valósult meg. A zöld ingatlanbefektetéseket előnyben részesítő vállalat célja a portfóliójához kapcsolódó ökológiai lábnyom csökkentése. A Shopper Park Plus az Adventum Grouppal közösen támogatja a Teslát a stratégiailag fontos helyszínek kiválasztásában és a töltőhálózat bővítésében, ezzel megkönnyítve az e-mobilitást a gyorsan növekvő felhasználói kör számára.

A Tesla ezzel új szolgáltatást nyújt a bevásárlópark látogatóinak, és a forgalmat is növeli.

Meghívó a nyitóeseményre

Az ünnepélyes megnyitó alkalmából a Tesla különleges eseményt szervez, ahol a látogatók kipróbálhatják a legújabb Tesla modelleket és az új töltőállomásokat.

Időpont: 2025. október 17.
Helyszín: Shopland Pécs

7634 Pécs, Makay István út 7.

További információk:

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!