Mozgásban

A jövő drónjai kénytelenek lesznek a madaraktól tanulni

Az ember mindig sokat tanult az állatoktól, és valószínűleg a mesterséges intelligenciának is van mit tanulnia tőlük.

A robotrepülőgépek például rengeteg energiát takaríthatnának meg, ha ki tudnák használni a felfelé haladó légáramlatokat, ami a madaraknak a kisujjukban van (bár nincs feltétlenül kisujjuk). Az MTA-ELTE Lendület Csoportos Viselkedés Kutatócsoport munkatársai éppen ezzel foglalkoznak: az állatok csoportos viselkedésének mechanizmusait kutatják a legmodernebb technológiák segítségével, majd a megszerzett tudást igyekeznek beépíteni a még modernebb technológiákba.

Sok állat együtt jóval összetettebb problémák megoldására is képes, mint amit az egyedek képességeinek egyszerű összeadása alapján várnánk.

Az igazán sok egyedből álló csoportok viselkedése azonban a klasszikus etológiai módszerekkel igen nehézkesen vizsgálható. Viszont a fizika, a statisztikus fizika és a legmodernebb számítástechnikai eljárások megoldást kínálhatnak e problémára, hiszen segítségükkel ma már egészen élethűen és számos faktort egyszerre értékelve lehet modellezni a teljes csoport viselkedését, illetve a környezeti tényezők változását.

Ezzel foglalkozik Nagy Máté, az ELTE Biológiai Fizika Tanszék tudományos munkatársa, az MTA-ELTE Lendület Csoportos Viselkedés Kutatócsoport vezetője. A kutató a Max Planck Ornitológiai Intézetből tért haza, hogy részben továbbra is madarakon kutassa a csoportos viselkedés mechanizmusait, illetve azt, hogy e tudást hogyan lehetne beépíteni autonóm eszközök, például robotrepülők algoritmusaiba. A kutatócsoport szorosan együttműködik a Max Planck Állatviselkedési Intézettel, az Oxfordi Egyetemmel és az ELTE több más tanszékével is.

„A klasszikus etológiai módszereket igyekszünk automatizálni, és az így begyűjtött nagyon nagy mennyiségű adatot próbáljuk újszerű módon elemezni és értelmezni. E célok eléréséhez gyakran új módszereket kell fejlesztenünk, hiszen itt nagy adat (big data) típusú feladatokkal állunk szemben – mondja Nagy Máté. – Az állatcsoportok problémamegoldásaiból akár mi, emberek is tanulhatunk. Hiszen számos olyan köznapi probléma adódhat, amelyben kérdés, hogy azok a mechanizmusok, amelyek néhány fős csoportokban jól működnek, vajon hatékonyak-e nagy csoportok esetében is.”

Kérdés például, hogy az új viselkedésnek az egyedek szintjén is meg kell-e jelennie ahhoz, hogy a csoport optimálisan működjön, illetve hogy egyáltalán optimálisnak tekinthető-e a csoport működése. Vagyis hogy az egyedek közötti lokális viselkedési szabályok hogyan eredményezik az egész csoportra jellemző működést. Ebben az a csodálatos, hogy egészen egyszerű lokális szabályok révén a csoport szintjén olyan bonyolult viselkedések alakulhatnak ki, amelyekről az egyedek nem is tudnak, illetve amelyeket esélyük sem lenne megérteni.

Jó példa erre a hangyák várépítése. Bár nem létezik egy „tervezőhangya”, amely átlátná az egész folyamatot, és felelős lenne a többi hangya irányításáért, a boly együttműködése révén mégis egészen komplex építményeket képesek emelni, szellőző rendszerrel, különböző funkciókra optimalizált helyiségekkel. Hasonló csoportos megoldásokkal találnak gyakran hatékony útvonalat a madárrajok, illetve koordináltan lelnek rá a termikekre, a felfelé irányuló légáramlatokra is. A Max Planck Intézettel való együttműködés révén több száz vadon élő gólyára is erősítettek adatrögzítő eszközöket, amelyek folyamatosan gyűjtik az adatokat.

„A Lendület-pályázaton belül az egyik legfőbb célkitűzésünk a madarak csoportos termikelésének (vagyis siklórepülésének) a vizsgálata. Miközben a vonuló madarak akár több ezer kilométert repülnek egy költözés során, a felszálló termikeket használják arra, hogy magasságot nyerjenek, majd siklással, szárnycsapások nélkül maradhassanak a levegőben – folytatja Nagy Máté. – A termikelés érdekességét az adja, hogy fizikusszemmel nézve a levegő sokdimenziós áramlási térnek tekinthető, amely időben is változik, és fluktuációkat tartalmaz. Ebben a közegben repülnek az egyes madarak, amelyek egymás figyelésével információt nyerhetnek erről a komplex környezetről. Egyik fő kérdésünk, hogy ezt hogyan érik el, és a tőlük nyerhető adatok segítségével hogyan tudjuk modellezni nagy felbontásban a légköri feláramlások szerkezetét és felépítését.”

A termikek leegyszerűsítő modellje szerint e felszálló meleglevegő-áramlatok emelkedő füstoszlopként működnek. A valóságban azonban a termikeken belül rendkívül összetett folyamatok zajlanak, amelyeket a madarak rutinszerűen berepülnek, és viselkedésüket e körülményekhez optimalizálják. Az eltérő magasságokban fújó különböző irányú szelek eltolják a termiket oldalirányba. Ehhez a madaraknak is alkalmazkodniuk kell, illetve a termiken belüli elhelyezkedésétől is függ az emelkedés hatékonysága. Vagyis a madárnak a környezeti ingerekhez igazodva folyamatosan módosítania kell a viselkedését. Ezt teheti a saját maga által érzékelt fizikai ingerek alapján, de ha figyeli a csoportban repülő társai viselkedését, abból is értékes információt nyerhet.

Persze minden madárnak meg kell találnia az egyensúlyt a társak másolása és az egyéni döntések között. Egyik véglet sem jó: ha minden madár a szomszédját követi, akkor az egész csoport pont annyira okos, mint az az egy, amelyiket a többi követi áttételesen. Az sem jó, ha mindenki a saját feje után megy, hiszen akkor nem tudják kihasználni a csoportos életből fakadó információs előnyöket.

A kutatócsoport a madarak – és más kontextusban a patkányok – csoportos viselkedésénél is azt találta, hogy egyensúly áll be az egyéni választás és a társak döntésének utánzása között.

Nagy Máté elmondta, hogy bár a patkányokat, illetve az ő labirintusban való keresésüket a viselkedéskutatás kezdete óta vizsgálják, előttük senki sem végzett kísérleteket a csoportos keresőviselkedésükkel kapcsolatban. Ez annál inkább meglepő, mert természetes körülmények között a patkányok csoportban élnek, és így kutatnak élelem után. A kísérletben azt látták, hogy amikor a patkányok összefutnak a kereszteződésekben, akkor bár úgy tűnik, hogy egymásról tudomást sem véve véletlenszerűen cikáznak ide-oda (vagyis egyéni feltérképező viselkedést folytatnak), valójában nem ez történik.

A statisztikai elemzés során kiderült, hogy a patkány önmagában is hatékony keresési stratégiát követ (emlékszik például a már meglátogatott elágazódásokra), de emellett a társait is figyeli, és az elhelyezkedésük függvényében választ irányt egy útelágazásnál.

Vagyis a kutatócsoport (MTA-ELTE) vizsgálatai egyszerre tárhatják fel a csoportos keresés, illetve repülés mechanizmusait, és a termikek belső szerkezéről is bővíthetik a tudásunkat. Harmadsorban pedig a vizsgálatok alkalmazott ágaként a feltárt viselkedési szabályokat esetleg később robotrepülők algoritmusaiba is be lehet építeni. Ezáltal a vitorlázó drónok elméletben ugyanúgy hasznosíthatnák a termikeket, mint a madarak, vagyis csökkenne az energiafelhasználásuk, és sokkal tovább a levegőben tudnának maradni. Vannak madarak, amelyek kikelésük után szinte azonnal a levegőbe emelkednek, és kis túlzással vitorlázva, szárnycsapás nélkül lebegve élik le az életüket. Ez azonban még odébb van, hiszen a termikek belső szerkezete elképesztően komplex, nehezen modellezhető, és ezért az algoritmust is nehéz felkészíteni rájuk. A madarak viszont kitűnően megoldják ezt a feladatot, így elleshetjük az ő trükkjeiket.

„A madaraktól származó adatokból olyan szimulációt igyekszünk létrehozni, amelyben a szimulált robotrepülő önvezető algoritmusa meg tudja tanulni, hogy hogyan tudja felismerni és a leghatékonyabban használni a termikeket. Ezáltal már viszonylag jól működő önvezérlő rendszert tudunk kipróbálni később a valóságban – mondja a kutatócsoport-vezető. – Ennek megvan a kockázata, hiszen hibás döntés esetén lezuhanhat a vitorlázógép. A robotrepülő akár megfigyelhetné a környezetében repülő madarakat, és az ő viselkedésükből meríthetne információt a termikről.”

Forrás: 24.hu

Related Topics:drón ELTE kontextus kutatócsoport madár mta tanulás

Up Next

Rengeteget mobilneteztek a magyarok idén nyáron

Don't Miss

Egyre többen fogadják el világszerte az automata vezetést

Mozgásban

A mesterséges intelligencia válaszhatja ki a jövő céges autóját?

A céges autó korábban elsősorban státuszszimbólum volt. Ma munkaeszköz és mobilitási megoldás, amelynek a hatékonysága és fenntarthatósága is fontos szempont.

„A presztízse nem tűnt el, de egyre inkább racionális gazdasági döntések mögé kerül”

– hangsúlyozta Takács László, a Schiller Flotta Kft. ügyvezetője és a Schiller Autó Család Zrt. cégvezetője.

A vállalati autók piaca alapvetően stabil, sőt hosszabb távon inkább növekedési pályán van Magyarországon. A cégek számára a mobilitás továbbra is kulcsfontosságú üzleti eszköz, különösen az értékesítésben, a szervizben vagy a logisztikában.

Škoda Octavia Combi

A flottapiacot érintő markáns változás, hogy az utóbbi 2-3 évben az ügyfelek már sokkal tudatosabban vizsgálják a teljes üzemeltetési költséget. Míg korábban a vételár dominált a döntésben, ma már egyre több vállalat nézi az üzemanyagköltséget, a szervizigényt, a maradványértéket és a fenntarthatósági szempontokat is.

Költséghatékony megoldások előtérben

A kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) igyekeznek racionalizálni. Egyre többen keresik a kisebb fogyasztású, gazdaságosan üzemeltethető modelleket, valamint egyre élénkebb az érdeklődés a hibrid és elektromos járművekkel kapcsolatban a Schiller Autó Család tapasztalatai szerint. Ugyanakkor a cégek többsége még mindig nagyon pragmatikusan dönt: azt a technológiát választják, amely az adott használati profil mellett a legköltséghatékonyabb.

Mindez azzal is magyarázható, hogy az elmúlt évben több költségelem is emelkedett a flottakezelésben, de leginkább a szerviz- és alkatrészköltségek, valamint a biztosítási díjak növekedése volt érzékelhető. Az autók technikai szempontból egyre összetettebbek, ami a javításokat is drágábbá teszi, miközben az alkatrészárak és a munkadíjak is emelkedtek. Emellett a biztosítási piacon is jelentős díjkorrekciók történtek. A vállalatok ezért ma sokkal inkább a teljes üzemeltetési költséget nézik, nem csak az autó beszerzési árát.

Dinamikusan bővülő szektorok

A flottabővítés leginkább azokban az iparágakban látszódik, ahol a mobilitás közvetlenül kapcsolódik a bevételtermeléshez. Ezek közé tartoznak például a szolgáltató cégek, a gyógyszeripari és FMCG értékesítési hálózatok, valamint a műszaki szervizhálózatok, ahol az autó gyakorlatilag munkaeszköznek tekinthető. Ezzel szemben a gazdasági bizonytalanság hatására egyes iparágak inkább optimalizálják a flottáikat. Kevesebb autót tartanak, vagy hosszabb ideig használják a meglévő járműveket.

Telematikai támogatás

A vállalati flották gazdaságosabb üzemeltetését teszi lehetővé a telematikai rendszerekben rejlő lehetőségek kiaknázása. Ezek a rendszerek ma már messze többet tudnak annál, hogy megmutassák, fizikailag merre jár egy autó. A fejlettebb flottáknál egyre inkább használják az adatokat vezetési stílus elemzésére, üzemanyag-fogyasztás optimalizálására és a járműhasználat hatékonyságának mérésére.

„Az adatokból például jól látszik a túlzott gyorsítás, a hirtelen fékezés vagy a felesleges alapjárati működés – ezek mind közvetlen hatással vannak a költségekre. Ma már egyre inkább az a kérdés: nem az, hogy van-e adat, hanem hogy mennyire használjuk ki?”

– tette hozzá a szakember.

Szerephez jut az MI

A flottaüzemeltetés terén egyre erősebb figyelem irányul a mesterséges intelligenciában (MI) rejlő lehetőségekre. Az MI elsősorban az adatok értelmezésében és a döntéstámogatásban fog nagy szerepet kapni. Egy jól működő rendszer képes lesz előre jelezni például a szervizigényt, optimalizálni a csereciklusokat vagy javaslatot tenni a legköltséghatékonyabb járműtípusokra. A következő években a MI egyik legnagyobb értéke az lesz, hogy a rengeteg flottaadatból gyorsan használható üzleti döntéseket készít.

A céges flották jövője

A jövőben erősödni fog az a trend, miszerint a flottakezelőknek egyre inkább mobilitási szolgáltatóként kell viselkedniük. A kis- és közepes vállalkozások egyre kevésbé szeretnének autókat vásárolni, hanem sokkal inkább komplex mobilitási megoldásokat keresnek. A flottakezelők szerepe ezért fokozatosan bővül: az autók mellett megjelenik a töltési infrastruktúra, a digitális szolgáltatások és az adatvezérelt döntéstámogatás is.

A céges autó flották emellett technológiai értelemben is át fognak alakulni.

„A következő nagy ugrást három területen látjuk: elektromobilitás, adatvezérelt működés és mesterséges intelligencia. Az elektromos járművek terjedése átalakítja a költségstruktúrát, az adatok pedig egyre pontosabb képet adnak a járműhasználatról. Az MI pedig segít abban, hogy ezekből az adatokból gyorsabb és jobb üzleti döntések szülessenek”

– világított rá Takács László.

A változó gazdasági és technológiai környezetben azok a flottakezelők lesznek sikeresek, akik képesek rugalmasan alkalmazkodni az új igényekhez és innovatív megoldásokat kínálni ügyfeleik számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

Hármas siker a tavaszi teszteken: A Hankook tarolt az Auto Bild és az AvD nyári abroncstesztjein

Három független abroncsteszt is igazolja, a Hankook prémium gumiabroncs-gyártó termékeinek kiemelkedő minőségét. Az Auto Bild nagy nyári tesztjén (2026. március 5-i, 10/2026 szám) a Ventus evo a népszerű 245/45 R19 méretben felülmúlta a másik 19 döntőst, és 1,1-es értékeléssel, „Példás” minősítéssel összesített győzelmet aratott.

Az Auto Bild allrad nyári gumitesztjén (2026. március 19-i, 12/2026-os szám) a Ventus evo megismételte sikerét, és a 255/45 R19 méretben, 1,2-es értékeléssel ismét diadalmaskodott nyolc versenytársával szemben. Mindeközben a Ventus Prime 4 meggyőző teljesítményt nyújtott az AvD nyári gumiabroncs-tesztjén a 215/55 R17-es méretben, kiemelkedő kezelhetőséggel a nedves útviszonyok között.

Ventus evo UHP gumiabroncs: egyértelmű győztes az Auto Bild nagy tesztjén

A Hankook Ventus evo már az Auto Bild nyári gumiabroncs-teszt selejtezőjében is kiemelkedett az 50-es mezőnyből. A második legrövidebb féktávval – 42,1 méter nedves útviszonyok között és 32,8 méter száraz aszfalton – 100 km/h-s sebességről, biztosan jutott a 20 döntős közé. A döntőben az ultra-nagy teljesítményű nyári gumiabroncs minden téren bizonyította kiemelkedő teljesítményét.

Száraz úton a Ventus evo a legrövidebb féktávval tűnt ki – több mint egy méterrel előbb állt meg, mint a második – valamint a legmagasabb, 101,5 km/h átlagos kanyarodási sebességgel. Emellett a leggyorsabb köridőt is a Hankook abroncsa érte el az aquaplaning-pályán, és a nedves útfelületen végzett kezelhetőségi teszten is lenyűgözte a zsűrit, 83,6 km/h sebességgel. Az összképet a legjobb kilométerenkénti költség teszi teljessé: mindössze 11,01 euró 1 000 kilométer megtétele után. Az Auto Bild összegzése:

„Dinamikus vezetéshez készült gumiabroncs, kiváló nedves és száraz tapadással, a legrövidebb féktávolsággal száraz úton, valamint nagyon jó ár-érték aránnyal.”

Ventus evo SUV-gumiabroncs: első hely az Auto Bild allrad nyári gumitesztjén is

Az Auto Bild allrad nyári gumitesztjén (2026. decemberi szám) a Ventus evo a modern, összkerékhajtású SUV-ok számára különösen fontos 255/45 R19 méretben vett részt – ez gyári alapfelszereltség a kompakt középkategóriás szegmens számos népszerű modelljeinél. A neves gyártók kilenc jelöltje közül a Ventus evo mind közúton, mind terepen bizonyította kiváló tulajdonságait.

A tesztelők szerint:

„A Hankook vadonatúj Ventus evo gumiabroncsa uralta a nedves felületeket, és a kezelhetőség terén (89,1 km/h átlagsebességgel), valamint 100 km/h-ról történő fékezés esetén (50,2 méteres, kiemelkedő teljesítménnyel) az első helyet szerezte meg.”

Terepen különösen a tapadás terén mutatta meg erejét: Kavicsos felületen a Ventus evo érte el a legnagyobb tapadást az összes jelölt közül: 11 442 newtonnal, és nedves füvön is kényelmes előnyt szerzett 3729 newtonnal. Száraz felületeken a Ventus evo lenyűgözően kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott, rövid féktávolsága és alacsony menet közbeni zajszintje a legjobbak közé emelte.

Az Auto Bild értékelése egyértelmű:

„A modern összkerékhajtású SUV-ok legjobb gumija valódi mindenes kell legyen. A Hankook az új Ventus evo modelljével a legmeggyőzőbben teljesítette ezt a kihívást, és megérdemelten nyert.”

Az összesített 1,2-es értékeléssel és az első hellyel a kilenc induló közül a Hankook Ventus evo a 2026-os kínálat legjobb nyári gumiabroncsa a négykerék-meghajtású SUV-k számára.

Ventus Prime 4: az AvD igazolja a prémium teljesítményt

A nagy multú, független AvD nyári gumiabroncs-tesztjén a Tempotire autóklub szakértőivel együttműködve 15 nyári gumiabroncs-modellt vizsgált meg a prémium, minőségi és kedvező árú márkákból a népszerű 215/55 R17 méretben. A Hankook Ventus Prime 4 főleg a nedves felületeken nyújtott kiemelkedő teljesítményt, és összességében „Nagyon jó” minősítést kapott.

A prémium kategóriás komfortgumi gyors köridőkkel, harmonikus kezelhetőséggel és rövid féktávolsággal végzett az élen a tesztmezőnyben nedves útfelületen. Ezt a véleményt osztják a tapasztalt gumiabroncs-tesztelők is:

„A Ventus Prime 4 megerősíti a Hankook hírnevét, miszerint prémium teljesítményt nyújt méltányos áron.”

A tesztelők szerint a gumiabroncs egyértelmű visszajelzést ad a kormányzásról, és finoman figyelmezteti a vezetőt, amikor a határaihoz közeledik. Az aquaplaning tekintetében a gumiabroncs nem mutat gyengeséget, és hatékony biztonsági tartalékokkal rendelkezik. Száraz felületeken a Hankook Ventus Prime 4 megbízható kezelhetőséggel és kiváló gördülési kényelemmel nyűgözi le a gumiabroncs-szakértőket.

Kiemelkedik a Hankook Ventus Prime 4 fenntarthatósági profilja is:

„A magyarországi gyártás rövid szállítási útvonalakat biztosít Európán belül, és maximális pontszámot ér el a logisztikai értékelésben. Az EU-címkén elért kiváló besorolás (A minősítés nedves tapadásra és zajra, B gördülési ellenállásra) a modern konstrukciót tükrözi.”

Az AvD zsűrijének véleménye így folytatódik: Az abroncs tömegében, futásteljesítményében és alacsony kopásban is meggyőző telejsítményt nyújt, így a Ventus Prime 4 „tartós és költséghatékony választás.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

A Mercedes Forma–1-es csapatánál gyakornok a Széchenyi István Egyetemen végzett fiatal szakember

Horváth Hanna a győri Széchenyi István Egyetemen szerzett járműmérnöki alapdiplomát, aerodinamikai mesterképzését pedig a hollandiai Delfti Műszaki Egyetemen végzi. A fiatal szakember kamaszévei óta a Forma–1 világában szeretett volna dolgozni, álma pedig valósággá vált: az egykori győri hallgató ma már a nyolcszoros világbajnok Mercedes csapatának gyakornoka.

A Széchenyi István Egyetem fontos szerepet tölt be a járműipar fejlesztésében. Küldetése, hogy naprakész tudással rendelkező szakembereket képezzen, akik a nemzetközi színtéren is megállják a helyüket. Az intézmény hallgatói közül többen helyezkedtek el a motorsport élvonalában: van, aki a rali világában dolgozik, többen pedig a Forma–1-ben találták meg a helyüket. Közéjük tartozik a győri intézményben járműmérnöki alapszakon végzett Horváth Hanna is, aki a Mercedesnél dolgozik gyakornokként.

A szakember 2022-ben végzett az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon, s alapképzése alatt végig a Formula Student-versenysorozatban szereplő Arrabona Racing Team (ART) tagja volt.

„Már a középiskola alatt is a Széchenyi-egyetemen terveztem továbbtanulni, mert azt láttam, hogy az intézmény a jövőt építi, modern tanmenettel, korszerű campussal és jó lehetőségekkel rendelkezik. Az első évemben kerültem be az ART tagjai közé, négy évig vettem részt a fejlesztői munkában, ami rendkívül sok gyakorlati tapasztalatot adott”

– fogalmazott. Megjegyezte: mindig is az aerodinamika érdekelte a legjobban, Magyarországon viszont kevés erre specializálódó képzés érhető el, ezt a hiányosságot azonban a hallgatói csapat ezirányú részlegében végzett tevékenységével tudta kompenzálni.

Horváth Hanna diplomaszerzése után dolgozott a Jaguar Land Rovernél, valamint egy űrtechnológiai posztgraduális képzést is elvégzett. Ezt követően jutott be a hollandiai Delfti Műszaki Egyetem repülőgépipari mesterképzésének areodinamikai specializációjára, jelenleg gyakorlati évét tölti.

„Már középiskolásként is a Forma–1 világában szerettem volna dolgozni, ezért nagyon boldog voltam, amikor felvételt nyertem a Mercedes-AMG Petronas csapatához gyakornokként. Most tartok az egyéves megbízatás felénél. Az aerodinamikai csapathoz tartozom, ami a legnagyobb létszámmal működő mérnöki terület”

– mondta el. A fiatal szakember jelenleg az istálló otthonának számító angliai Brackley-ben dolgozik a Mercedes kísérleti aerodinamikai kutató-fejlesztő részlegén.

„A csoportom főként a különböző méréstechnikai részletekkel foglalkozik: szélcsatorna-fejlesztéssel, az ahhoz kapcsolódó korrelációk javításával. Az autó orrán lévő Pitot-cső kalibrálását például teljes egészében rám bízták, ez az én felelősségem volt. Nagyon érdekes munkát végzünk, például a különböző mérési folyamatok támogatására robotokat is alkalmazunk a pontosság növelése és a mérési hibák csökkentése érdekében. Élvezem, hogy gyorsan pörögnek a projektek, változatosak a feladatok, és sok olyan problémát kell megoldani, amihez szükségesek például a kódolási ismeretek is”

– részletezte. Hozzáfűzte: izgalmasnak tartja, hogy gyors visszacsatolást kap a munkájáról, hiszen a tesztek és futamok során azonnal látszódik egy-egy fejlesztés eredménye.

Az egykori győri hallgató elárulta, a Mercedesnél rendszeresen vannak vezetői tájékoztatók és megbeszélések, amelyeken bárki felteheti kérdéseit a menedzsmentnek, sőt akár a pilótáknak is.

„Volt már szerencsém találkozni Kimi Antonellivel és George Russell-lel, de Toto Wolff csapatfőnök is ugyanabba az edzőterembe, ugyanabba az étkezőbe jár, mint mindenki más. Családias a közeg, a kollégák kedvesen viszonyulnak egymáshoz, miközben a lehető legmagasabb színvonalon képviselik a szakterületüket”

– hangsúlyozta.

Horváth Hanna kiemelte: jelenlegi karrierjéhez rengeteget tett hozzá az a tudás, amit a Széchenyi István Egyetemen szerzett.

„Az ART-vel szerencsés helyzetben voltunk a többi magyar és nemzetközi csapathoz képest is, mert nagy, elkülönített műhelyben dolgozhattunk a fejlesztéseinken. Nemcsak infrastrukturálisan, hanem szakmailag is támogató közegben működhettünk, segítőkész közösség és biztos partneri hálózat vett körbe bennünket”

– szögezte le. A jelenlegi hallgatóknak azt tanácsolja, tartsanak ki céljaik mellett, bízzanak saját képességeikben, s folyamatosan fejlesszék magukat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!