Mozgásban

A jövő drónjai kénytelenek lesznek a madaraktól tanulni

Az ember mindig sokat tanult az állatoktól, és valószínűleg a mesterséges intelligenciának is van mit tanulnia tőlük.

A robotrepülőgépek például rengeteg energiát takaríthatnának meg, ha ki tudnák használni a felfelé haladó légáramlatokat, ami a madaraknak a kisujjukban van (bár nincs feltétlenül kisujjuk). Az MTA-ELTE Lendület Csoportos Viselkedés Kutatócsoport munkatársai éppen ezzel foglalkoznak: az állatok csoportos viselkedésének mechanizmusait kutatják a legmodernebb technológiák segítségével, majd a megszerzett tudást igyekeznek beépíteni a még modernebb technológiákba.

Sok állat együtt jóval összetettebb problémák megoldására is képes, mint amit az egyedek képességeinek egyszerű összeadása alapján várnánk.

Az igazán sok egyedből álló csoportok viselkedése azonban a klasszikus etológiai módszerekkel igen nehézkesen vizsgálható. Viszont a fizika, a statisztikus fizika és a legmodernebb számítástechnikai eljárások megoldást kínálhatnak e problémára, hiszen segítségükkel ma már egészen élethűen és számos faktort egyszerre értékelve lehet modellezni a teljes csoport viselkedését, illetve a környezeti tényezők változását.

Ezzel foglalkozik Nagy Máté, az ELTE Biológiai Fizika Tanszék tudományos munkatársa, az MTA-ELTE Lendület Csoportos Viselkedés Kutatócsoport vezetője. A kutató a Max Planck Ornitológiai Intézetből tért haza, hogy részben továbbra is madarakon kutassa a csoportos viselkedés mechanizmusait, illetve azt, hogy e tudást hogyan lehetne beépíteni autonóm eszközök, például robotrepülők algoritmusaiba. A kutatócsoport szorosan együttműködik a Max Planck Állatviselkedési Intézettel, az Oxfordi Egyetemmel és az ELTE több más tanszékével is.

„A klasszikus etológiai módszereket igyekszünk automatizálni, és az így begyűjtött nagyon nagy mennyiségű adatot próbáljuk újszerű módon elemezni és értelmezni. E célok eléréséhez gyakran új módszereket kell fejlesztenünk, hiszen itt nagy adat (big data) típusú feladatokkal állunk szemben – mondja Nagy Máté. – Az állatcsoportok problémamegoldásaiból akár mi, emberek is tanulhatunk. Hiszen számos olyan köznapi probléma adódhat, amelyben kérdés, hogy azok a mechanizmusok, amelyek néhány fős csoportokban jól működnek, vajon hatékonyak-e nagy csoportok esetében is.”

Kérdés például, hogy az új viselkedésnek az egyedek szintjén is meg kell-e jelennie ahhoz, hogy a csoport optimálisan működjön, illetve hogy egyáltalán optimálisnak tekinthető-e a csoport működése. Vagyis hogy az egyedek közötti lokális viselkedési szabályok hogyan eredményezik az egész csoportra jellemző működést. Ebben az a csodálatos, hogy egészen egyszerű lokális szabályok révén a csoport szintjén olyan bonyolult viselkedések alakulhatnak ki, amelyekről az egyedek nem is tudnak, illetve amelyeket esélyük sem lenne megérteni.

Jó példa erre a hangyák várépítése. Bár nem létezik egy „tervezőhangya”, amely átlátná az egész folyamatot, és felelős lenne a többi hangya irányításáért, a boly együttműködése révén mégis egészen komplex építményeket képesek emelni, szellőző rendszerrel, különböző funkciókra optimalizált helyiségekkel. Hasonló csoportos megoldásokkal találnak gyakran hatékony útvonalat a madárrajok, illetve koordináltan lelnek rá a termikekre, a felfelé irányuló légáramlatokra is. A Max Planck Intézettel való együttműködés révén több száz vadon élő gólyára is erősítettek adatrögzítő eszközöket, amelyek folyamatosan gyűjtik az adatokat.

„A Lendület-pályázaton belül az egyik legfőbb célkitűzésünk a madarak csoportos termikelésének (vagyis siklórepülésének) a vizsgálata. Miközben a vonuló madarak akár több ezer kilométert repülnek egy költözés során, a felszálló termikeket használják arra, hogy magasságot nyerjenek, majd siklással, szárnycsapások nélkül maradhassanak a levegőben – folytatja Nagy Máté. – A termikelés érdekességét az adja, hogy fizikusszemmel nézve a levegő sokdimenziós áramlási térnek tekinthető, amely időben is változik, és fluktuációkat tartalmaz. Ebben a közegben repülnek az egyes madarak, amelyek egymás figyelésével információt nyerhetnek erről a komplex környezetről. Egyik fő kérdésünk, hogy ezt hogyan érik el, és a tőlük nyerhető adatok segítségével hogyan tudjuk modellezni nagy felbontásban a légköri feláramlások szerkezetét és felépítését.”

A termikek leegyszerűsítő modellje szerint e felszálló meleglevegő-áramlatok emelkedő füstoszlopként működnek. A valóságban azonban a termikeken belül rendkívül összetett folyamatok zajlanak, amelyeket a madarak rutinszerűen berepülnek, és viselkedésüket e körülményekhez optimalizálják. Az eltérő magasságokban fújó különböző irányú szelek eltolják a termiket oldalirányba. Ehhez a madaraknak is alkalmazkodniuk kell, illetve a termiken belüli elhelyezkedésétől is függ az emelkedés hatékonysága. Vagyis a madárnak a környezeti ingerekhez igazodva folyamatosan módosítania kell a viselkedését. Ezt teheti a saját maga által érzékelt fizikai ingerek alapján, de ha figyeli a csoportban repülő társai viselkedését, abból is értékes információt nyerhet.

Persze minden madárnak meg kell találnia az egyensúlyt a társak másolása és az egyéni döntések között. Egyik véglet sem jó: ha minden madár a szomszédját követi, akkor az egész csoport pont annyira okos, mint az az egy, amelyiket a többi követi áttételesen. Az sem jó, ha mindenki a saját feje után megy, hiszen akkor nem tudják kihasználni a csoportos életből fakadó információs előnyöket.

A kutatócsoport a madarak – és más kontextusban a patkányok – csoportos viselkedésénél is azt találta, hogy egyensúly áll be az egyéni választás és a társak döntésének utánzása között.

Nagy Máté elmondta, hogy bár a patkányokat, illetve az ő labirintusban való keresésüket a viselkedéskutatás kezdete óta vizsgálják, előttük senki sem végzett kísérleteket a csoportos keresőviselkedésükkel kapcsolatban. Ez annál inkább meglepő, mert természetes körülmények között a patkányok csoportban élnek, és így kutatnak élelem után. A kísérletben azt látták, hogy amikor a patkányok összefutnak a kereszteződésekben, akkor bár úgy tűnik, hogy egymásról tudomást sem véve véletlenszerűen cikáznak ide-oda (vagyis egyéni feltérképező viselkedést folytatnak), valójában nem ez történik.

A statisztikai elemzés során kiderült, hogy a patkány önmagában is hatékony keresési stratégiát követ (emlékszik például a már meglátogatott elágazódásokra), de emellett a társait is figyeli, és az elhelyezkedésük függvényében választ irányt egy útelágazásnál.

Vagyis a kutatócsoport (MTA-ELTE) vizsgálatai egyszerre tárhatják fel a csoportos keresés, illetve repülés mechanizmusait, és a termikek belső szerkezéről is bővíthetik a tudásunkat. Harmadsorban pedig a vizsgálatok alkalmazott ágaként a feltárt viselkedési szabályokat esetleg később robotrepülők algoritmusaiba is be lehet építeni. Ezáltal a vitorlázó drónok elméletben ugyanúgy hasznosíthatnák a termikeket, mint a madarak, vagyis csökkenne az energiafelhasználásuk, és sokkal tovább a levegőben tudnának maradni. Vannak madarak, amelyek kikelésük után szinte azonnal a levegőbe emelkednek, és kis túlzással vitorlázva, szárnycsapás nélkül lebegve élik le az életüket. Ez azonban még odébb van, hiszen a termikek belső szerkezete elképesztően komplex, nehezen modellezhető, és ezért az algoritmust is nehéz felkészíteni rájuk. A madarak viszont kitűnően megoldják ezt a feladatot, így elleshetjük az ő trükkjeiket.

„A madaraktól származó adatokból olyan szimulációt igyekszünk létrehozni, amelyben a szimulált robotrepülő önvezető algoritmusa meg tudja tanulni, hogy hogyan tudja felismerni és a leghatékonyabban használni a termikeket. Ezáltal már viszonylag jól működő önvezérlő rendszert tudunk kipróbálni később a valóságban – mondja a kutatócsoport-vezető. – Ennek megvan a kockázata, hiszen hibás döntés esetén lezuhanhat a vitorlázógép. A robotrepülő akár megfigyelhetné a környezetében repülő madarakat, és az ő viselkedésükből meríthetne információt a termikről.”

Forrás: 24.hu

Related Topics:drón ELTE kontextus kutatócsoport madár mta tanulás

Up Next

Rengeteget mobilneteztek a magyarok idén nyáron

Don't Miss

Egyre többen fogadják el világszerte az automata vezetést

Mozgásban

A Hankook téli gumiabroncsai öt aktuális teszten is kiváló eredményeket értek el

A Hankook prémium gumiabroncsgyártó kiváló eredményeket ért el a legutóbbi téli gumiabroncs-teszteken: a kompakt terepjárókhoz és középkategóriás személyautókhoz készült Hankook Winter icept RS3, a személyautókra szabott Hankook Winter icept evo 3, valamint a terepjárókhoz ajánlott Hankook Winter i*cept evo 3 X öt összehasonlító tesztben is jól teljesített, kiegyensúlyozott teljesítményével, kiváló biztonsági tartalékaival és lenyűgöző hatékonyságával.

**Hankook Winter i*cept RS3: biztonságos kezelhetőség kedvezőtlen körülmények között**

A népszerű 215/55 R17 méretben a Hankook Winter i*cept RS3 „példás” minősítést kapott az Auto Bild Allrad kompakt SUV modellek téli gumiabroncs-tesztjén (2025. október 16-i szám). Összesen tizenkét teszt után a tesztelők a következőre jutottak: „fékezési szakértő havas és nedves utakon, kiváló tapadás havon”. A Hankook Winter i*cept RS3 a tesztben szereplő összes téli gumiabroncs közül a legjobb eredményeket érte el a havas és nedves utakon történő fékezés, az aquaplaning értékelések, a nedves körpálya és a száraz kezelhetőség terén.

A Hankook Winter i*cept RS3 – 215/55 R17 méretben az „Auto, Motor und Sport” magazin téli gumiabroncs-tesztjén is „nagyon jó” minősítést kapott a kombi és kis SUV-k kategóriában, (2025. szeptember 25-i szám). „A legrövidebb féktávolság havon, biztonságos kanyarodás nedves úton, a legjobb védelem aquaplaning ellen. Nagyon pontos vezetési jellemzők, szinte hasonlóak a nyári gumiabroncsokéhoz, bőséges tartalékkal a száraz kanyarokban” – dicsérte a magazin.

**Hankook Winter i*cept evo 3: jó teljesítmény a havon, alacsony kopás**

Top értékeléseket kapott a Hankook Winter i*cept evo 3 is, a sportos kompakt modellek esetében népszerű 225/40 R18 méretben. Az Auto Bild nagy téli gumiabroncs összehasonlításán (2025. október 9-i szám) a prémium gumiabroncs „jó” minősítést szerzett. A gumiabroncs különösen a kezelhetőség és a tapadás terén mutatta meg erősségeit a havon. Az ítélet: „hóspecialista” „remek ár-érték aránnyal.” A Hankook Winter i*cept evo 3 ugyanakkor a „kanyarodási aquaplaning nedves utakon” kategóriában is lenyűgöző volt, a legjobb oldalgyorsulási értékkel az összes tesztelt téli gumiabroncs közül.

A Hankook Winter i*cept evo 3 225/40 R18 méretben szintén „jó” minősítést szerzett az ADAC értékelésén. Európa legnagyobb autóklubjának tesztelői különösen pozitív értékelést adtak a környezeti- és költség kategóriákban. A Hankook Winter i*cept evo 3 “nagyon magas várható élettartamot és minimális kopást mutat. A hatékonysága lenyűgöző, köszönhetően alacsony súlyának és üzemanyag-fogyasztásának.” A biztonsággal kapcsolatos kategóriákban a gumiabroncs szintén jó eredményeket ért el nedves és száraz utakon.

**Hankook Winter i*cept evo 3 X: a legjobb SUV-gumiabroncs**

A Hankook Winter i*cept evo 3 X 235/50 R19 méretben szintén szintén kiválóan teljesített az Auto Bild Sportscars téli gumiabroncs sportos SUV-modellek téli gumiabroncsainak tesztjén (11/2025 szám), ahol szintén „jó” minősítést kapott. A tesztelők ítélete: „minden kategóriában egyenletesen jó teljesítményt nyújtó, sokoldalú gumiabroncs”. A Hankook gumiabroncs különösen a biztonság szempontjából fontos, havas és nedves felületen történő fékezés tesztjein teljesített kiválóan. A havas felületen végzett szlalom tesztben is az egyik legjobbnak bizonyult.

Téli gumiabroncsteszt
Média	Gumiabroncs	Méret	Teszteredmény
Auto Bild Allrad	Hankook Winter i*cept RS3	215/55 R17	Példás
Auto Motor und Sport	Hankook Winter i*cept RS3	215/55 R17	Nagyon jó
Auto Bild	Hankook Winter i*cept evo 3	225/40 R18	Jó
ADAC	Hankook Winter i*cept evo 3	225/40 R18	Jó
Auto Bild Sportscars	Hankook Winter i*cept evo 3 X	235/50 R19	Jó

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

Újra megjelenik a Honda választékában a Prelude

Hamarosan megérkezik Európába a vadonatúj Prelude e:HEV sportkupé. A fejlett hibrid hajtásláncra épülő, Honda S+ Shift rendszerrel felszerelt modell a Hondákra jellemző vezetési élménnyel ajándékozza meg a tulajdonosokat és energiahatékonyság terén is a maximumot hozza.

A Prelude 25 év után tér vissza a márka választékába, és immáron hatodik nemzedékét ismerheti meg a közönség. Az újoncot a vitorlázórepülők időtlen kecsessége és eleganciája ihlette, s mivel nemcsak könnyen kezelhető, hanem elképesztően gyors is, szinte szárnyal az utakon. Ez az alacsony, széles arányokon felül a Civic Type R-ből átvett futóműnek is betudható, melynek szerves része az Adaptív Lengéscsillapító Rendszer és a Honda által fejlesztett Agilis Vezetést Támogató Rendszer (AHA).

Ez a gondolkodásmód érhető tetten a hívogató utastéren is, ami a vitorlázók pilótafülkéjére hasonlít, ugyanakkor kényelmes, praktikus és kizárólag prémium anyagokból épül fel. Mindezt a Honda SENSING vezetéstámogató rendszerrel fejelték meg a szakemberek, így a menetbiztonság is elsőrangú.

Hans de Jaeger, a Honda Motor Europe vezető alelnöke így nyilatkozott:

„A Honda Prelude visszatérése azóta tartja lázban a vezetés megszállottjait, hogy 2023 októberében bemutattuk tanulmánymodellt. Ez a név mindig egyet jelentett a jövőbe mutató, újító szellemiségben fogant műszaki megoldásokkal, s nincs ez másként most sem. Végtelenül kecses és elegáns megjelenésével, Honda S+ Shift rendszerével és ultramodern, teljes értékű hibrid hajtásláncával a vezetőt és az utasokat is elkényezteti. Ebből az autóból soha senki nem szeretne majd kiszállni.”

Honda S+ Shift

A gyors, automatikus fokozatváltások hangját, illetve érzetét szimuláló Honda S+ Shift új szintre emeli a vezetési élményt, különösképp, hogy az Aktív Hangszabályozóval (ASC) dolgozik együtt, ami mindig a fordulatszámhoz, illetve a jármű sebességéhez igazítja a motorhangot, ezáltal még természetesebbek a gyorsítások. A rendszert Linear Shift Control névre keresztelte a Honda és egy nyolcfokozatú váltó működését utánozza, hogy még szorosabb legyen a kötelék a vezető és az autó között.

További előnye, hogy a kormány mögött elhelyezett fülekkel kezelhető, tehát ha a Honda S+ Shift aktív, a lassítás mértékének szabályozása helyett a „sebességfokozatok” között kapcsolhat a pilóta, akárcsak egy robotizált erőátvitel esetében. A visszaváltások szintén precízek, ugyanis a Honda S+ Shift a motorfékhatást és a fordulatszámot igazító gázfröccsöt is utánozza a még hitelesebb benyomás érdekében.

Honda’s all-new Prelude e:HEV sports coupe

Fejlett e:HEV hajtáslánc

A Honda több mint 25 éve fejleszt hibrid hajtásláncokat, és egyedülállóan gazdag tapasztalatait a Prelude e:HEV rendszerének kidolgozásakor is kamatoztatta. A teljes értékű, azaz full hibrid hajtáslánc egy 2,0 literes, benzines erőforrásra és két kis tömegű villanymotorra épül, s nem kevesebb, mint 184 LE-s (135 kW) összteljesítményt ad le. Rugalmassága, közvetlensége, hatékonysága és kifinomultsága egyaránt példaértékű, nem meglepő hát, hogy a vezetési élmény is lehengerlő.

Hogy működése mindig az aktuális viszonyokhoz, illetve a vezető kedvéhez, stílusához igazodjon, a mérnökök négyfokozatú, egyetlen gombbal kezelhető üzemmód-szabályozóval is ellátták a modellt. Ezzel Komfort, GT, Sport és Egyéni (individual) program közül választhat a vezető, és annak tudatában módosíthatja a karakterisztikát, hogy a hajtáslánc, a felfüggesztés és a kormánymű viselkedése is elvárásainak megfelelően változik.

Páratlan kezelhetőség, kényelem és használati érték

Az új Prelude fejlesztésekor az volt az egyik legfőbb célkitűzés, hogy minden helyzetben erős, fordulékony és közvetlen legyen, s a lehető legpontosabb visszajelzéseket adja, ezért a legendás Civic Type R futóművét kapta meg. A fejlett, több lengőkaros, adaptív lengéscsillapítókkal ellátott felfüggesztés működését a Honda által fejlesztett Agilis Vezetést Támogató Rendszer legújabb változata felügyeli, így tényleg mindig remek az úttartás és a menetkomfort.

A vezetőközpontú, széles látómezőt biztosító, zavaró részletektől mentes utastérből ösztönösen és élvezetesen irányítható az autó, s mivel az összeszerelési és az anyagminőség messze átlagon felüli, a minőségérzet is az. A vásárlók kétféle kétszínű kárpitozás közül választhatnak: fehér-kék és fekete-kék.

A személyre szabható 10,2”-os képátlójú digitális műszeregység egyedi Prelude-grafikákat és színösszeállításokat kínál a különféle menetüzemmódokhoz. A mobilkommunikációs rendszer középpontjában Apple CarPlay- (vezeték nélküli) és Android Auto-kompatibilis, 9”-os érintőképernyő áll, ehhez kapcsolódik a Bose-zal közösen fejlesztett, nyolc hangszórós hifi.

Miként a hatalmas hátsó ajtó mögött megbúvó, 663 literes csomagtartó is bizonyítja, a letisztult, áramvonalas kocsitest ellenére az új, négyszemélyes Prelude helykínálat és használhatóság tekintetében is az élvonalba tartozik. A vásárlók négy fényezés közül választhatnak, melyek között a Meteoroid Grey Metallic, a Crystal Black Pearl és a Racing Blue Pearl mellett az új, gyönyörű Moonlit White Pearlt is ott találjuk.

Ahogy azt a Hondától megszokhattuk, a menetbiztonság most is elsődleges volt, ezért a Honda SENSING rendszer legújabb változatát kapta meg a Prelude. Mindemellett az Adaptív Sebességrögzítőt, az Útelhagyás Esélyét Mérsékelő Rendszert és a Sávtartó Asszisztenst is továbbfejlesztették, hogy minden eszköz a sportkupék sajátos jellemvonásainak megfelelően végezze feladatát, és a vadonatúj Prelude e:HEV a lehető legtöbbet adhassa tulajdonosának.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

Új motorsport-akadémia születik: a Hungaroringen alakul meg a Széchenyi István Egyetem külső tanszéke

A fiatal tehetségek kibontakozását, a mérnöki tudás fejlesztését és az ipari partnerekkel közös kutatás-fejlesztést egyaránt szolgálja, hogy a győri Széchenyi István Egyetem és a Hungaroring Sport Zrt. a közeljövőben megalakítja a Hungaroring Autó-Motor Sport Külső Tanszéket. Az új szervezeti egység hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország a közép-európai régió motorsport-innovációs központjává váljon.

Új szintre lép a Széchenyi István Egyetem és a Hungaroring Sport Zrt. partnersége: a két fél létrehozza a Hungaroring Autó-Motor Sport Külső Tanszéket. A hallgatók így a világ élvonalában dolgozó szakemberektől tanulhatnak, a Hungaroring pedig közvetlen kapcsolatba kerül a felsőoktatási tudásbázissal és a jövő mérnökeivel.

A magyar kormány döntése értelmében az autó-motor sport stratégiai ágazattá vált. A Hungaroringen megalakuló közös Széchenyi István egyetemi tanszék ezen cél sikeres megvalósítását hivatott szolgálni, a tudomány, az oktatás és a kutatás-fejlesztés integrációjával támogatva a tehetséggondozást és a hazai motorsport innovációs potenciáljának kiaknázását.

A Széchenyi István Egyetem és a Hungaroring szoros kapcsolata nem újkeletű. A felek 2022 júliusában, majd 2023 novemberében együttműködési megállapodást írtak alá, ennek keretében a győri felsőoktatási intézmény önálló standdal volt jelen az idei Formula–1-es Magyar Nagydíjon. A partnerség tette lehetővé a technikaisport-menedzser szakirányú továbbképzési szak szeptemberi elindítását is, amelynek oktatógárdájában helyet kaptak a Hungaroring tapasztalt szakemberei. A kooperáció ugyancsak lehetőséget biztosít a világ élvonalába tartozó hallgatói versenycsapatok – a SZEnergy Team, az Arrabona Racing Team és a SZEngine Team – szakmai bemutatkozására és fejlődésére. Mindezt erősíti a jövőben a Hungaroring Autó-Motor Sport Külső Tanszék, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország a közép-európai régió motorsport-innovációs központjává váljon.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!