Mozgásban

A jövő drónjai kénytelenek lesznek a madaraktól tanulni

Az ember mindig sokat tanult az állatoktól, és valószínűleg a mesterséges intelligenciának is van mit tanulnia tőlük.

A robotrepülőgépek például rengeteg energiát takaríthatnának meg, ha ki tudnák használni a felfelé haladó légáramlatokat, ami a madaraknak a kisujjukban van (bár nincs feltétlenül kisujjuk). Az MTA-ELTE Lendület Csoportos Viselkedés Kutatócsoport munkatársai éppen ezzel foglalkoznak: az állatok csoportos viselkedésének mechanizmusait kutatják a legmodernebb technológiák segítségével, majd a megszerzett tudást igyekeznek beépíteni a még modernebb technológiákba.

Sok állat együtt jóval összetettebb problémák megoldására is képes, mint amit az egyedek képességeinek egyszerű összeadása alapján várnánk.

Az igazán sok egyedből álló csoportok viselkedése azonban a klasszikus etológiai módszerekkel igen nehézkesen vizsgálható. Viszont a fizika, a statisztikus fizika és a legmodernebb számítástechnikai eljárások megoldást kínálhatnak e problémára, hiszen segítségükkel ma már egészen élethűen és számos faktort egyszerre értékelve lehet modellezni a teljes csoport viselkedését, illetve a környezeti tényezők változását.

Ezzel foglalkozik Nagy Máté, az ELTE Biológiai Fizika Tanszék tudományos munkatársa, az MTA-ELTE Lendület Csoportos Viselkedés Kutatócsoport vezetője. A kutató a Max Planck Ornitológiai Intézetből tért haza, hogy részben továbbra is madarakon kutassa a csoportos viselkedés mechanizmusait, illetve azt, hogy e tudást hogyan lehetne beépíteni autonóm eszközök, például robotrepülők algoritmusaiba. A kutatócsoport szorosan együttműködik a Max Planck Állatviselkedési Intézettel, az Oxfordi Egyetemmel és az ELTE több más tanszékével is.

„A klasszikus etológiai módszereket igyekszünk automatizálni, és az így begyűjtött nagyon nagy mennyiségű adatot próbáljuk újszerű módon elemezni és értelmezni. E célok eléréséhez gyakran új módszereket kell fejlesztenünk, hiszen itt nagy adat (big data) típusú feladatokkal állunk szemben – mondja Nagy Máté. – Az állatcsoportok problémamegoldásaiból akár mi, emberek is tanulhatunk. Hiszen számos olyan köznapi probléma adódhat, amelyben kérdés, hogy azok a mechanizmusok, amelyek néhány fős csoportokban jól működnek, vajon hatékonyak-e nagy csoportok esetében is.”

Kérdés például, hogy az új viselkedésnek az egyedek szintjén is meg kell-e jelennie ahhoz, hogy a csoport optimálisan működjön, illetve hogy egyáltalán optimálisnak tekinthető-e a csoport működése. Vagyis hogy az egyedek közötti lokális viselkedési szabályok hogyan eredményezik az egész csoportra jellemző működést. Ebben az a csodálatos, hogy egészen egyszerű lokális szabályok révén a csoport szintjén olyan bonyolult viselkedések alakulhatnak ki, amelyekről az egyedek nem is tudnak, illetve amelyeket esélyük sem lenne megérteni.

Jó példa erre a hangyák várépítése. Bár nem létezik egy „tervezőhangya”, amely átlátná az egész folyamatot, és felelős lenne a többi hangya irányításáért, a boly együttműködése révén mégis egészen komplex építményeket képesek emelni, szellőző rendszerrel, különböző funkciókra optimalizált helyiségekkel. Hasonló csoportos megoldásokkal találnak gyakran hatékony útvonalat a madárrajok, illetve koordináltan lelnek rá a termikekre, a felfelé irányuló légáramlatokra is. A Max Planck Intézettel való együttműködés révén több száz vadon élő gólyára is erősítettek adatrögzítő eszközöket, amelyek folyamatosan gyűjtik az adatokat.

„A Lendület-pályázaton belül az egyik legfőbb célkitűzésünk a madarak csoportos termikelésének (vagyis siklórepülésének) a vizsgálata. Miközben a vonuló madarak akár több ezer kilométert repülnek egy költözés során, a felszálló termikeket használják arra, hogy magasságot nyerjenek, majd siklással, szárnycsapások nélkül maradhassanak a levegőben – folytatja Nagy Máté. – A termikelés érdekességét az adja, hogy fizikusszemmel nézve a levegő sokdimenziós áramlási térnek tekinthető, amely időben is változik, és fluktuációkat tartalmaz. Ebben a közegben repülnek az egyes madarak, amelyek egymás figyelésével információt nyerhetnek erről a komplex környezetről. Egyik fő kérdésünk, hogy ezt hogyan érik el, és a tőlük nyerhető adatok segítségével hogyan tudjuk modellezni nagy felbontásban a légköri feláramlások szerkezetét és felépítését.”

A termikek leegyszerűsítő modellje szerint e felszálló meleglevegő-áramlatok emelkedő füstoszlopként működnek. A valóságban azonban a termikeken belül rendkívül összetett folyamatok zajlanak, amelyeket a madarak rutinszerűen berepülnek, és viselkedésüket e körülményekhez optimalizálják. Az eltérő magasságokban fújó különböző irányú szelek eltolják a termiket oldalirányba. Ehhez a madaraknak is alkalmazkodniuk kell, illetve a termiken belüli elhelyezkedésétől is függ az emelkedés hatékonysága. Vagyis a madárnak a környezeti ingerekhez igazodva folyamatosan módosítania kell a viselkedését. Ezt teheti a saját maga által érzékelt fizikai ingerek alapján, de ha figyeli a csoportban repülő társai viselkedését, abból is értékes információt nyerhet.

Persze minden madárnak meg kell találnia az egyensúlyt a társak másolása és az egyéni döntések között. Egyik véglet sem jó: ha minden madár a szomszédját követi, akkor az egész csoport pont annyira okos, mint az az egy, amelyiket a többi követi áttételesen. Az sem jó, ha mindenki a saját feje után megy, hiszen akkor nem tudják kihasználni a csoportos életből fakadó információs előnyöket.

A kutatócsoport a madarak – és más kontextusban a patkányok – csoportos viselkedésénél is azt találta, hogy egyensúly áll be az egyéni választás és a társak döntésének utánzása között.

Nagy Máté elmondta, hogy bár a patkányokat, illetve az ő labirintusban való keresésüket a viselkedéskutatás kezdete óta vizsgálják, előttük senki sem végzett kísérleteket a csoportos keresőviselkedésükkel kapcsolatban. Ez annál inkább meglepő, mert természetes körülmények között a patkányok csoportban élnek, és így kutatnak élelem után. A kísérletben azt látták, hogy amikor a patkányok összefutnak a kereszteződésekben, akkor bár úgy tűnik, hogy egymásról tudomást sem véve véletlenszerűen cikáznak ide-oda (vagyis egyéni feltérképező viselkedést folytatnak), valójában nem ez történik.

A statisztikai elemzés során kiderült, hogy a patkány önmagában is hatékony keresési stratégiát követ (emlékszik például a már meglátogatott elágazódásokra), de emellett a társait is figyeli, és az elhelyezkedésük függvényében választ irányt egy útelágazásnál.

Vagyis a kutatócsoport (MTA-ELTE) vizsgálatai egyszerre tárhatják fel a csoportos keresés, illetve repülés mechanizmusait, és a termikek belső szerkezéről is bővíthetik a tudásunkat. Harmadsorban pedig a vizsgálatok alkalmazott ágaként a feltárt viselkedési szabályokat esetleg később robotrepülők algoritmusaiba is be lehet építeni. Ezáltal a vitorlázó drónok elméletben ugyanúgy hasznosíthatnák a termikeket, mint a madarak, vagyis csökkenne az energiafelhasználásuk, és sokkal tovább a levegőben tudnának maradni. Vannak madarak, amelyek kikelésük után szinte azonnal a levegőbe emelkednek, és kis túlzással vitorlázva, szárnycsapás nélkül lebegve élik le az életüket. Ez azonban még odébb van, hiszen a termikek belső szerkezete elképesztően komplex, nehezen modellezhető, és ezért az algoritmust is nehéz felkészíteni rájuk. A madarak viszont kitűnően megoldják ezt a feladatot, így elleshetjük az ő trükkjeiket.

„A madaraktól származó adatokból olyan szimulációt igyekszünk létrehozni, amelyben a szimulált robotrepülő önvezető algoritmusa meg tudja tanulni, hogy hogyan tudja felismerni és a leghatékonyabban használni a termikeket. Ezáltal már viszonylag jól működő önvezérlő rendszert tudunk kipróbálni később a valóságban – mondja a kutatócsoport-vezető. – Ennek megvan a kockázata, hiszen hibás döntés esetén lezuhanhat a vitorlázógép. A robotrepülő akár megfigyelhetné a környezetében repülő madarakat, és az ő viselkedésükből meríthetne információt a termikről.”

Forrás: 24.hu

Related Topics:drón ELTE kontextus kutatócsoport madár mta tanulás

Up Next

Rengeteget mobilneteztek a magyarok idén nyáron

Don't Miss

Egyre többen fogadják el világszerte az automata vezetést

Mozgásban

Második életciklus, mérhető előnyök: körforgásos gazdálkodás az intralogisztikában

Jungheinrich fenntarthatóság intralogisztika

A fenntarthatóság az intralogisztikában egyre kevésbé kizárólag környezetvédelmi kérdés. A nyersanyagárak, az ellátási kockázatok, a szigorodó szabályozás és az üzemeltetési költségek egyaránt arra ösztönzik a vállalatokat, hogy termékeik teljes életciklusában gondolkodjanak. A professzionálisan felújított targoncák példája azt mutatja, hogy a körforgásos gazdaság megfelelő üzleti modellel műszaki és gazdasági szempontból is működőképes lehet.

A Jungheinrich megközelítésében ezért a fenntartható raktár nem pusztán alacsonyabb kibocsátást jelent. A jövő intralogisztikája egyszerre hatékony, körforgásos és biztonságos: optimálisan használja ki a teret és az erőforrásokat, takarékosan bánik az anyagokkal és az energiával, ösztönzi az újrafelhasználást és a hulladék csökkentését, miközben védi a munkavállalókat és az árukat. A vállalat termékeit és szolgáltatásait ennek a három pillérnek a mentén fejleszti, hogy ügyfeleit ne csak a szabályozási elvárások teljesítésében, hanem a jövő raktárának kialakításában is támogassa.

A hagyományos, lineáris gazdasági modellben a nyersanyag kitermelését a gyártás, a használat, majd a termék hulladékká válása követi. A körforgásos gazdálkodás ezzel szemben arra törekszik, hogy a termékeket, alkatrészeket és alapanyagokat a lehető leghosszabb ideig használatban tartsa. Ennek eszköze lehet a javítás, az újrafelhasználás, az ipari újragyártás és végső lépésként az anyagok újrahasznosítása.

Az intralogisztikában mindez különösen nagy jelentőséggel bír. A targoncák és más anyagmozgató berendezések jelentős mennyiségű acélt, rezet, elektronikai alkatrészt és akkumulátor-alapanyagot tartalmaznak. Egy megfelelően megtervezett és karbantartott ipari jármű azonban első használati időszakának lezárása után sem feltétlenül éri el műszaki életciklusa végét.

Több mint használtgép-felújítás

A professzionális felújítás nem azonos egy használt gép egyszerű javításával vagy esztétikai rendbetételével. Szabványosított ipari folyamatról van szó, amelynek során a járművet átfogóan megvizsgálják, részben vagy teljesen szétszerelik, az alkatrészeket megtisztítják és minősítik, majd a biztonsági szempontból meghatározó, illetve elhasználódott elemeket felújítják vagy kicserélik.

Az ismételt összeszerelést, a műszaki ellenőrzéseket és a funkcionális teszteket követően a targonca újabb életciklusban állhat munkába. Ehhez azonban már az eredeti termékfejlesztés során figyelembe kell venni a javíthatóságot, a cserélhető alkatrészeket és az alkalmazott anyagok szétválaszthatóságát.

A Jungheinrich az ipari anyagmozgató eszközök felújítására több különböző minőségi kategóriát alkalmaz. Az Economy és az ötcsillagos JUNGSTARS felújítási szintek eltérő ügyféligényeket fednek le, miközben mindkét folyamat alapja az ellenőrzött műszaki állapot és a biztonságos további üzemeltetés.

A vállalat klipphauseni, Drezda közelében működő használtgép-központjában 2026 júliusában készült el a 100 000. felújított targonca. „A 100 000. felújított targonca különleges mérföldkő vállalatunk számára, egyúttal munkatársaink szakértelmének és elkötelezettségének kézzelfogható bizonyítéka” – hangsúlyozta Tino Alban, a klipphauseni használtgép-felújító központ üzemvezetője.

„A Jungheinrich targoncáinak tartós minősége teszi lehetővé, hogy az ipari járműveket egy újabb életciklusban is biztonságosan és gazdaságosan lehessen üzemeltetni.”

Akár 80 százalékkal kisebb karbonlábnyom

A járművek életciklusának meghosszabbítása azért jelentős, mert egy targonca környezeti terhelésének számottevő része már az alapanyagok kitermelése és az új jármű előállítása során keletkezik. Ha a vázszerkezet, az ellensúly, a hajtásrendszer és más főegységek tovább használhatók, lényegesen kevesebb új nyersanyagra és gyártási energiára van szükség.

A Jungheinrich adatai szerint egy targonca professzionális újragyártása az új jármű előállításához képest akár 80 százalékkal alacsonyabb CO₂e-kibocsátással járhat. A folyamat során felhasznált erőforrások körforgási aránya megközelíti a 99 százalékot: ennek legnagyobb része közvetlenül újrafelhasználható, kisebb hányada pedig anyagában újrahasznosítható.

A körforgásos gazdálkodás mint üzleti modell

A körforgásos gazdaság csak akkor válhat széles körben alkalmazhatóvá, ha nem kizárólag környezetvédelmi programként, hanem gazdaságilag is életképes üzleti modellként működik. Az intralogisztikában ennek egyik alapfeltétele a gépek tervezhető visszaáramlása.

A Jungheinrich ezt több, egymásra épülő megoldással támogatja. A tartós bérleti modellek és a gyártói visszavétel tervezhetővé teszik a gépek visszaáramlását; a professzionális felújítás meghosszabbítja a targoncák használati idejét; a magas újrahasználati és újrahasznosítási arány csökkenti az új nyersanyagok iránti igényt; az akkumulátorok másodlagos életciklusának kialakítása pedig az energiatároló rendszerek értékét is hosszabb ideig tarthatja körforgásban. A cél minden esetben ugyanaz: az értékes erőforrások lehető leghosszabb ideig történő megőrzése, ami környezeti és gazdasági szempontból egyaránt érdeke az ügyfeleknek.

Ebben fontos szerepet töltenek be a tartós bérleti konstrukciók, a flottakezelési megoldások és a gyártói visszavételi rendszerek. A bérleti időszak végén visszaérkező targoncák ismert üzemeltetési háttérrel és dokumentált szerviztörténettel kerülhetnek a felújítóüzemekbe. A kiszámítható gépállomány lehetővé teszi az újragyártási kapacitások tervezését, a szükséges alkatrészek biztosítását és a szabványosított munkafolyamatok kialakítását.

A Jungheinrich felújító üzeme 2006 óta működik. A telephely gyártási területe mára meghaladja a 13 500 négyzetmétert, a felújítási folyamatokban pedig mintegy 200 munkatárs vesz részt. A vállalat emellett a romániai Ploiești-ben is működtet hasonló központot. Az ipari háttér és a megfelelő volumen teszi lehetővé, hogy az újragyártás ne egyedi projekt, hanem a vállalat mindennapi működésének része legyen.

Ellátásbiztonság és kockázatkezelés

A körforgásos modellek üzleti jelentőségét az elmúlt évek ellátási zavarai és nyersanyagpiaci ingadozásai is felértékelték. A második és akár harmadik életciklusra alkalmas berendezések csökkenthetik az új alapanyagoktól és a hosszú, globális beszállítói láncoktól való függőséget.

„A fenntartható raktár számunkra nem pusztán alacsonyabb kibocsátást jelent. A cél az, hogy ügyfeleink a teret, az energiát és az anyagokat hatékonyabban használják, az értékes erőforrásokat pedig minél tovább körforgásban tartsák. A körforgásos megoldások ezért nemcsak környezetvédelmi szempontból fontosak: gazdasági értéket is teremtenek, és hozzájárulnak a kiszámíthatóbb, biztonságosabb működéshez” – mondta Horváth Zoltán, a Jungheinrich Hungária Kft. ügyvezető igazgatója.

A felújított gépek emellett olyan beruházási alternatívát kínálhatnak, amely alacsonyabb beszerzési költség mellett biztosít ellenőrzött műszaki állapotot és gyártói hátteret. Ez különösen azoknál a vállalatoknál lehet fontos, amelyeknek növelniük kell anyagmozgatási kapacitásukat, de nem minden alkalmazási területen indokolt új gép beszerzése.

A fenntartható működés ugyanakkor nem merül ki a használt járművek felújításában. A Jungheinrich teljes körű megközelítése az újrahasznosított és alacsonyabb környezeti terhelésű alapanyagok használatától az erőforrás-hatékony gyártáson és energiaellátáson át a termékek üzemeltetéséig, visszavételéig és életciklusuk végi kezeléséig terjed. A fenntarthatóság ökológiai és gazdasági dimenziói mellett a társadalmi szempontok is fontosak: az új technológiák és innovációk alkalmazása során a munkavállalók, az áruk, a raktári infrastruktúra és az adatok biztonsága is alapvető követelmény.

www.jungheinrich.hu/fenntarthatosag

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

Megérkezett az új Kia Seltos: karakteres SUV magabiztos megjelenéssel és fejlett technológiával

Az új Seltos a merész, robusztus SUV-dizájnt fejlett technológiával, praktikus funkcionalitással és kényelemmel ötvözi.

A Kia globálisan második legnagyobb darabszámban értékesített modellje most először érkezik Európába, tovább erősítve a márka jelenlétét a C-SUV szegmensben, miközben támogatja az elektrifikáció felé vezető átmenetet. A Seltos a Kia első e-AWD rendszerrel szerelt modellje, hibrid változata pedig elsőként kínál V2L (Vehicle-to-Load) technológiát a márka hibrid modelljei között. A benzinmotoros változat már elérhető Magyarországon, a hibrid verzió gyártása augusztusban indult, novemberben érkezik a magyar piacra.

A Kia bemutatta Magyarországon a vadonatúj Seltost, amely a világszerte sikeres modell második generációjaként most először érkezik meg az európai piacra. A C-SUV szegmensben pozícionált modell tovább erősíti a Kia SUV-kínálatát, miközben a márka európai elektrifikációs stratégiájába is illeszkedik.

A Seltos azoknak az ügyfeleknek készült, akik karakteres, sokoldalú SUV-t keresnek a városi mindennapokra és az aktív életmódhoz egyaránt. A kompakt külső méretekhez tágas, variálható utastér, 536 literes csomagtér, modern konnektivitási lehetőségek, és fejlett vezetőtámogató rendszerek társulnak.

Karakteres formavilág, praktikus belső tér

A Kia „Opposites United” formatervezési filozófiájára épülő Seltos a robusztus SUV-karaktert ötvözi a Kia elektromos modelljei által inspirált, modern részletekkel. A Star-map fénygrafika, a síkba simuló ajtófogantyúk, a lebegő hatású tetővonal és a markáns vállvonal egyaránt hozzájárulnak a modell határozott megjelenéséhez. A kínálat Baseline, GT-Line és X-Line kivitelekből áll, utóbbi sötét külső részletekkel és hangsúlyosan robusztus karakterrel.

Az utastérben a széles, vízszintes vonalvezetés és az optimalizált helykihasználás tágas térérzetet teremt. Felszereltségtől függően integrált panorámakijelző – 12,3 colos digitális műszeregységgel, 5,3 colos klímakijelzővel és 12,3 colos multimédiás képernyővel –, 64 színben testre szabható hangulatvilágítás, panorámatető, relaxációs vezetőülés, Harman Kardon prémium audiorendszer, Kia Digital Key 2 és Kia Connect Store is elérhető.

Az 536 literes, a kategória egyik legnagyobb csomagtere és a két szinten állítható csomagtérpadló a mindennapi használhatóságot támogatja, míg a Kia AddGear moduláris kiegészítőrendszere további praktikus tárolási lehetőségeket kínál.

Sokoldalú hajtásláncok és új technológiák

Az európai Seltos belső égésű és hibrid hajtáslánccal is elérhető. Az 1,6 literes T-GDI turbófeltöltős benzinmotor 180 lóerős teljesítményt és 265 Nm nyomatékot kínál, míg a hibrid változat 154 lóerős 2WD, illetve 178 lóerős e-AWD kivitelben készül. A Seltos az első Kia modell, amely e-AWD rendszert alkalmaz: a technológia precíz nyomatékelosztással támogatja a tapadást és a menetstabilitást.

A Seltos hibrid változatában a Kia első alkalommal kínál V2L (Vehicle-to-Load) technológiát, amely lehetővé teszi külső elektromos eszközök energiaellátását, illetve töltését közvetlenül a járműből. A modell emellett a Hyundai Motor Group első hibrid járműve, amely Smart Regenerative Braking 3.0 rendszert alkalmaz.

A Drive Mode Select Eco, Normal és Sport üzemmódokat kínál, míg a Stay Mode álló helyzetben is növeli az utastér komfortját.

Fejlett biztonság és digitális kapcsolódás

A Seltos fejlesztésének középpontjában a biztonság állt. A fejlett karosszériaszerkezeti megoldásokat a 2. szintű ADAS vezetőtámogató technológiák átfogó rendszere egészíti ki. Az új generációs Intelligent Speed Limit Assist (ISLA) térképadatok és kamerainformációk alapján előre felismeri a sebességkorlátozások változását.

Felszereltségtől függően többek között Highway Driving Assist 2, Smart Cruise Control 2.0, Lane Following Assist 2, Forward Collision-Avoidance Assist 2, Surround View Monitor, Safe Exit Warning és Remote Smart Parking Assist is elérhető. A Head-Up Display a legfontosabb vezetési információkat közvetlenül a szélvédőre vetíti.

A digitális élményt a panorámakijelző mellett generatív mesterséges intelligenciára épülő AI-asszisztens, vezeték nélküli OTA-frissítések, valamint a Digital Key 2 egészíti ki. A Kia AI-asszisztense ChatGPT-támogatással teszi természetesebbé a beszélgetésalapú interakciót.

Rövid műszaki adatok

Méretek: 4430 mm hosszúság, 1830 mm szélesség, 1600 mm magasság; tengelytáv: 2690 mm
Hajtásláncok: 1,6 literes T-GDI benzinmotor / 1,6 literes GDI HEV
Teljesítmény: 180 LE és 265 Nm (ICE); 154 LE (HEV 2WD) / 178 LE (HEV e-AWD)
Hajtás: 2WD / AWD (ICE) / e-AWD (HEV)
Csomagtér: 536 liter
Kerékméret: 16, 18 vagy 19 col
Konnektivitás: Kia AI-asszisztens ChatGPT-támogatással, OTA-frissítések, Feature-on-Demand

A műszaki adatok és az elérhető felszereltségek piaconként eltérhetnek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

A Honda bemutatja a Prelude Limited Edition modellt

A Honda bejelentette, hogy a Prelude Limited Edition idén ősszel megérkezik Európába.

A modell japán bemutatkozását övező kiemelkedő érdeklődésre reagálva a Prelude Limited Edition új, egyedi és még kifinomultabb megjelenéssel érkezik, amely még hangsúlyosabbá teszi elegáns arányait és a japán kézműves mesterség iránti elkötelezettségét.

A korlátozott példányszámban készülő Prelude legmeghatározóbb jellemzője a látványos, egyedi színvilág. A karosszérián első alkalommal jelenik meg a Honda ragyogó Premium Crystal Garnet Metallic fényezése, amely a fény játékával még jobban kiemeli az autó lágyan ívelő vonalait. Az összhatást az első és hátsó lökhárító vörös díszítőelemei, az élénkvörös Brembo féknyergek, valamint a 19″-os, fekete, részben esztergált felületű, könnyűfém keréktárcsák teszik teljessé.

Az utastérben a gazdag burgundi színvilág teremti meg az egyedi hangulatot. A prémium anyagokból kialakított belső tér és az igényesen kidolgozott kontrasztos részletek tovább fokozzák a vezetőközpontú utastér exkluzív karakterét, amely tökéletes egyensúlyt teremt a sportos megjelenés és a kifinomultság között.

A vörös kontrasztvarrás elegáns részletként jelenik meg a kormánykeréken, a középkonzolon és a műszerfalon, kiemelve a belső tér letisztult vonalvezetését. Ezek a részletek az első üléseken és az ajtókárpitokon is visszaköszönnek, egységes és gondosan kidolgozott megjelenést teremtve az egész utastérben. A különleges hangulatot a skarlát színű díszítéssel ellátott, egyedi szőnyegek teszik teljessé.

Minden Prelude Limited Edition műszerfalára hímzett Prelude embléma kerül, amely olyan hatást kelt, mintha az autót egyedi aláírással látták volna el.

A kifinomult új színvilág mögött a Prelude Limited Edition változatlanul a nagy elismerésnek örvendő e:HEV hibrid hajtásláncot és az innovatív Honda S+ Shift rendszert kínálja, amelyek a „határtalan siklás” élményét idéző, könnyed és kifinomult vezetési élményt nyújtanak.

Az első Prelude közel ötven évvel ezelőtt mutatkozott be, és mindig is a Honda legújabb műszaki fejlesztésének és innovatív technológiáinak izgalmas képviselője volt. Az új Prelude méltó módon továbbviszi ezt az örökséget, lenyűgöző módon ötvözve a formatervet, a stílust, a kifinomultságot és a korszerű hibrid hajtásláncot.

„A Prelude jellemzői az évek során változtak, sportos és különleges karaktere azonban mindvégig megmaradt. Ha sportautóra gondolunk, általában valami éles és dinamikus jut eszünkbe, például egy Forma–1-es autó vagy egy vadászgép. Úgy gondolom azonban, hogy ennek a modellnek a témája közelebb áll a levegőben szabadon sikló vitorlázórepülőgép képéhez”

– mondta Tomoyuki Yamagami, a Honda Prelude fejlesztéséért felelős projektvezetője.

A Prelude Limited Edition ennek az elképzelésnek a legtisztább megtestesülése, amely megjelenésével és vezetési élményével egyaránt különleges érzést kínál tulajdonosainak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!