A dróntechnológia az elmúlt néhány évben életünk számos területén hozott forradalmi változást: légifelvételeket készítünk, megbízható időjárási előrejelzést kapunk, mezőgazdasági területeken végezhetünk el olyan feladatokat, amelyeket korábban nem, vagy csak jelentős élőmunka befektetéssel, költségesen tudtunk volna elvégezni.

A pilóta nélküli repülő járművek, légi robotok, drónok valójában már több mint 20 éve léteznek, bár mindennapjainkba csak pár évvel ezelőtt kezdtek beépülni. Az ötlet azonban jóval régibb – bár elsőre meglepőnek tűnik, de az Egyesült Államok és Franciaország már az I. világháború alatt pilóta nélküli repülőkön gondolkodott[.

Nem véletlen, hogy az első drónok a hadiiparban jelentek meg, ám azóta a gazdaság minden szektorát meghódították. Jelen vannak az iparban, egyre nagyobb szerepet kapnak a mezőgazdaságban és meghódították a fogyasztói piacot. A drónok amellett, hogy olcsóbban és gyorsabban „dolgoznak”, biztonságosabbak is, hiszen olyan feladatokat is el tudnak végezni, amely az emberi munkaerőre akár veszélyt is jelent.

A globális kereskedelmi drónpiac jelenleg meghaladja a 30 milliárd eurót és a következő évtizedben a dróntechnológia tömeges elterjedése várható. 2025-ig megtízszereződhet a drónrepülések száma, és Európában a szektorban közvetlenül foglalkoztatottak száma húsz éven belül meghaladja majd a 100.000 főt, a gazdasági hatása pedig a 10 milliárd eurót.

Hazánkban is elkészült a megfelelő támogatási keretrendszerrel az az átfogó iparági stratégia, amely tovább erősíti a technológia bevezetését, elterjedését. Minden szakember egyetért abban, hogy a dróntechnológiában óriási lehetőség van, sőt várható hatékonyságát is számszerűsítették: a GDP-növelő hatása 280 milliárd forint, a potenciális új munkahelyek száma közel 18 ezer fő.

Ez azt is jelenti, hogy egyre több dróntechnológiában jártas szakemberre lesz szükség a gazdaság minden területén. Több egyetemen is elindult a mesterséges intelligencia szakmérnök képzés, és van olyan intézmény, ahol mesterszakon már kifejezetten dróntechnológia specializáció indul.

„Hallgatóink alapos felkészítést kapnak a dróntechnológia műszaki kérdéseiről, a tervezett repülések adatszerzési fajtáiról és a képfeldolgozás elméleti és gyakorlati megoldásairól. Továbbá, a kinyert adatok mesterséges intelligencia alapú rendszerekbe történő integrálását és célirányos felhasználását készségszinten sajátítják el a tanulmányaik során.”

– mondta Dr. Dietz Ferenc, a 2023. február 1-től egyetemi rangot kapó Gábor Dénes Főiskola elnöke.

Bár nagyon fontos a megfelelő szakemberképzés, hasonlóan fontos a jelenlegi és leendő felhasználók felkészítése is. Mivel a technológia folyamatosan hódítja meg a fogyasztói piacot, elengedhetetlen, hogy az megjelenjen az általános- és középiskolai oktatásban is. Ennek első lépéseként a Klebersberg Központ az elmúlt évben 840 drónt telepített az iskolákba, és létrehozták a sulidrón-hálózatot, amelynek célja, hogy a gyerekek készség szinten tudják használni a technológiát.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Még mindig megéri elektromos autót venni?

Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak az elektromos meghajtású járművek az európai piacon: 2022 harmadik negyedévében az összes újonnan regisztrált autó közel 12%-a tisztán elektromos jármű volt, a hibridek részesedése pedig 22,6%-ra nőtt az Európai Autógyártók Szövetségének adatai szerint. A legnagyobb gyártók eközben sorra rukkolnak elő az újabb és újabb modellekkel, hogy megfeleljenek a vásárlók igényeinek, ráadásul 2035-től az Európai Parlament döntése alapján már nem is lehet belső égésű motoros autókat értékesíteni a tagországok területén. Hazánkban is egyre többen váltanak környezetkímélő közlekedésre, 2022. november végéig összesen több mint 62 ezer zöld rendszámot adtak ki, a Generali kutatása[1] szerint pedig közel minden 6. magyar vásárolna elektromos vagy hibrid járművet, ha tehetné. Ugyanakkor a kérdés továbbra is adja magát: valóban megéri váltani?

Hagyományos vagy elektromos – sok szempontot kell mérlegelni

Az elektromos autózás robbanásszerű terjedése arról árulkodik, hogy ez bizony már nem csak a leggazdagabbak úri hóbortja, a fenntartható jövőbe és a környezetkímélő megoldásokba pedig mindenképpen érdemes befektetni. Fontos kérdés azonban, hogy pontosan milyen költségekkel jár belevágni a „zöld” közlekedésbe, a döntés pedig talán még összetettebb, mint valaha, főként hazánkban: az elmúlt évben emelkedtek az áramárak, majd decemberben megszűnt az üzemanyag ársapka is. Persze a költségek a vásárláskor kezdődnek, és mivel egy hagyományos meghajtású, jó felszereltségű új autót már 6-8 millió forintért vehetünk szemben a 10-11 millió forintnál kezdődő elektromos verziókkal, érdemes átgondolni, hogy milyen tételekkel kell számolnunk a továbbiakban.

A fenntartási költségek kalkulálása már egy sokkal összetettebb kérdés, hiszen az elektromos autók mellett szóló egyik legfőbb érv az olcsó áram és a dráguló üzemanyagár volt, 2022 azonban jelentősen megbolygatta az állóvizet. A hatályos szabályozás szerint átlagosként megjelölt 210 kWh havi lakossági áramfogyasztást szinte biztosan túllépjük, ha otthon szeretnénk tölteni elektromos autónkat, e felett pedig bizony megugrik az áramtarifa. Ha 100 km-re 17 kWh-s energiaigénnyel számolunk egy tipikus e-autónál, akkor ennek támogatott ára 627 forint körül alakul, de az átlagfogyasztás felett ugyanez már nagyjából 4 290 forintba kerül – mindez persze attól függ, hogy milyen berendezéseket használunk még napi szinten és ezek mennyit áramot fogyasztanak. Az ársapka nélküli üzemanyagárakat nézve azonban ez sem tűnik vészesnek: január elején ugyanis ismét emelkedett a benzin literenkénti piaci ára, így ezért 631, a gázolajért pedig 693 forint körül kell fizessünk a kutaknál. 7 literes átlagfogyasztással számolva tehát jóval magasabb költséggel, 4 417 és 4 851 forinttal kalkulálhatunk egy 100 km-es távon. Emellett – habár a napelemekkel kapcsolatos szabályozás jelentősen átalakult az elmúlt hetekben – megújuló energiaforrásokkal, hőszivattyúval optimalizálhatjuk az otthoni akkumulátortöltés költségeit.

Nem utolsósorban ma már az ország számos pontján állnak rendelkezésre nyilvános töltőpontok, melyek közül néhány ingyenes lehetőséget kínál (habár ezek jócskán leterheltek), ugyanakkor más töltőpontokon január 2-től közel háromszor annyit kell fizetniük egyes e-autó tulajdonosoknak, mint korábban.

A szervizdíjakkal is számolni kell

A kép láthatóan elég vegyes, mindenkinek érdemes tehát saját körülményeit és igényeit figyelembe véve kalkulálni, ugyanakkor a Generali tavaly év eleji kutatásának tanulságai szerint az elektromos autózás igenis vonzó alternatívának tűnik a magyarok számára. A megkérdezettek 16%-a nyilatkozott úgy, hogy szívesen váltana tisztán elektromos, vagy plug-in (tölthető) hibrid meghajtású járműre, ha módjában állna. A legtöbbjüket a környezettudatosság (57%), a hagyományos üzemanyag árának növekedése (53%) és az innovatív technológia (45%) motiválja, ugyanakkor a várható javítási- (52%) és alkatrészköltségek (46%) riasztják el őket a leginkább. Ez a félelem nem is alaptalan, hiszen mint minden innováció esetében, az elektromos autók szervizeléséhez is nehezebb egyelőre szakembert találni, és a cserélendő alkatrészekhez is drágábban lehet hozzájutni. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint az e-autók átlagkára akár 200 000 forinttal is meghaladhatja a hagyományos meghajtású modellekét.

„Az elektromos autóknál fontos figyelembe venni azokat a tényezőket, amik miatt olcsóbb lesz a szervizhez szükséges alkatrész költség: nincs olajcsere a motorban; nem kell foglalkozni a vezérműszíjcserével; nincs kuplungcsere, illetve a fékek kopása lassabb ütemű, mivel kisebb mértékben használják őket az energiavisszanyerés miatt. Ám az elektromos autóknál a szervizhez szükséges munkadíj jóval drágább, mert szükség van hozzá most még különlegesen képzett szakemberekre, akik az elektromos rendszerhez értenek. Az ő munkadíjuk jóval magasabb, mint a sima szerelői munkadíj”

– mondja Szikszai József, a Generali Biztosító kárrendezési vezetője.

Szikszai József szerint ugyanakkor vannak olyan alkatrészek, melyek szervizelése, cseréje továbbra is szükséges: ezek a futóműalkatrészek, az utastérszűrők. Illetve a hűtővíz továbbra is jelen van, csak nem a motorban, hanem az akkumulátorban. Emellett számolni kell plusz szervizteendőkkel: ezek az akku, illetve az elektromos berendezések ellenőrzése.

„Ugyan kevesebb az elektromos autók szervizelése esetén az ellenőrizendő lista hossza, de azt magasabb áron végzik el. Emellett hiába jóval kevesebb alkatrész van egy elektromos autóban, ha az elektromos alkatrészek és elektronikák ára magasabb, mint a hagyományos, benzines mechanikus alkatrészeké. Ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy szervizköltség alatt nem csak a műszaki meghibásodásokat kell érteni, hanem kötelező szervizt, amit a gyártó előír bizonyos időközönként”

– mondja a Generali Biztosító kárrendezési vezetője.

Fontos a casco

A szakértők szerint ezért mindenképpen érdemes casco biztosítással is számolni az elektromos járművek fenntartási költségei között, ráadásul olyan károkkal is szembesülhetünk, melyek a belső égésű motorral futó autóknál fel sem merülnek. Ilyen lehet például a kábel vagy a fali töltő meghibásodása tűz- vagy viharkár miatt, illetve az akkumulátor sérülése vagy esetleg eltulajdonítása. Természetesen emellett a hagyományosabb káresetekre, törésekre, lopásokra, jégverésre is fontos gondolni, ugyanakkor az elektromos meghajtással járó speciális kockázatok – akkumulátormerülés, hirtelen meghibásodás – miatt jó, ha a casco-hoz kapcsolódik 24 órás, azonnali assistance szolgáltatás helyszíni javítással, szükség esetén az autómentés megszervezésével. A Generali felmérése szerint ezekkel a körülményekkel a zöld autózásra nyitott magyarok is tisztában vannak, a kutatás résztvevőinek 58%-a kétségkívül fizetne casco-t elektromos járművére.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Három napon át közlekedik demonstrációs jelleggel egy hidrogén üzemanyag-cellás autóbusz Pakson, a magyar hidrogén völgy központjában, a JIVE-2 projekt részeként, mely az eddigi legnagyobb uniós társfinanszírozású hidrogénbusz program Európában.

A január 16. és 18. közötti programon hidrogén busz konferenciát, szakmai és pályaorientációs napot is szerveznek ahhoz kapcsolódóan, hogy a busz ebben az időszakban részt vesz Paks közösségi közlekedésében, az 1-es vonalon. Az utasok díjmentesen vehetik igénybe a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt., a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület, a Toyota–CaetanoBus, a Messer Hungarogáz Kft. és a Paksi Közlekedési Kft. együttműködésében közlekedő hidrogénüzemű buszt.

A zéró lokális emisszióval és nagyon csekély zajkibocsátással üzemelő, Portugáliában gyártott, háromajtós Toyota–Caetano H2.City Gold típusú busz érkezik Paksra január 13-án, amelybe a Toyota üzemanyagcellás technológiáját szerelték. A jármű egy töltéssel 400 kilométer megtételére képes, a tankolás mindössze 9 percet vesz igénybe. Az üzemanyagcella teljesítménye 60 kW, amelyet kiegészít egy beépített (44 kWh kapacitású, LTO) akkumulátor is, így a járművet meghajtó villanymotor 180 kW leadására képes. A belső tér optimalizálása érdekében a hidrogéntartályokat és az üzemanyagcella-köteget a jármű tetején helyezték el. A tartályokban összesen 37,5 kilogramm hidrogéngázt lehet tárolni 350 bar nyomáson. A Toyota–Caetano H2.City Gold típus 10,7 vagy 12 méteres változatban érhető el; Pakson a hosszabb változat közlekedik, amely – az ülő és állóhelyekkel együtt számítva – 85 utas szállítására képes.

A demonstrációs mintaprojekt magyarországi koordinátora a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület, a program hazai mobilitási partnere pedig a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. A Messer Hungarogáz Kft. technológiai támogatást nyújt, a hidrogén-töltőállomást és az üzemanyagot biztosítja. A Paksi Közlekedési Kft. üzemelteti a járművet a közösségi közlekedésben Az EU társfinanszírozásával a Közép- és Kelet-Európában útjára indított JIVE-2 (Közös Kezdeményezés a Hidrogénjárművekért Európa-szerte) program az eddigi legnagyobb üzemanyagcellás busz projekt Európában, melynek célja, hogy előmozdítsa a hidrogén meghajtású buszok kereskedelmi forgalomba hozatalát és a kapcsolódó hidrogéntöltő-infrastruktúra kiépítését. A teljes európai ellátási láncot lefedő Európai Hidrogén Egyesület szintén részt vesz a demonstrációs mintaprojektben.

– Nagy lehetőségek állnak a hidrogén előtt, az üzemanyagcellás hajtáslánc a buszközlekedésben is kiemelkedő szerepet kaphat majd a jövőben. Mindent megteszünk azért, hogy ez a környezetbarát megoldás mielőbb elterjedjen hazánkban és a HUMDA által koordinált Zöld Busz Programmal együtt hozzájáruljon a 2050-es klímacéljaink eléréshez. Ez a különleges busz a legjobb helyen itt Pakson, a magyar hidrogén völgy központjában van. Értékes tapasztalatokat szerezhetünk a mintaprojekt során arról, hogy a közösségi közlekedésben miként hasznosítható a legjobban ez a technológia – emelte ki Deli Daniella, az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára.

– Kiemelt célunk, hogy a közösségi közlekedésben csökkentsük a szén-dioxid-kibocsátást. Ebben nagy szerepe van a – 2021-ben elfogadott, Nemzeti Hidrogénstratégia részét képező – Zöld Busz Programnak, amelynek részeként a tavaly februári budapesti demonstrációs mintaprojekt után már második alkalommal vesz részt a közösségi közlekedésben üzemanyag-cellás autóbusz Magyarországon. A hidrogén hosszú távon az energia tárolására is jó megoldást jelent, emellett egyértelműen ez a jövő egyik hatékony hajtáslánca – hangsúlyozta Weingartner Balázs, a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. elnök-vezérigazgatója.

– A hidrogént eddig szinte kizárólag vegyipari, petrolkémiai célokra használtuk, de a jövő közlekedésében is fontos szerepet kap majd. A világ számos fejlett országában e tendencia megindult, és a közlekedési célú közvetlen hidrogénfelhasználás mellett az energetikában, és az ipar több szegmensében kap majd egyre fontosabb szerepet a tiszta hidrogén – reményeink szerint ez Magyarországon is így lesz. A városi közösségi közlekedésben a közeljövő egyik perspektivikus alternatív megoldását jelentik a hidrogén üzemanyag-cellás járművek – tette hozzá Mayer Zoltán, a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület titkára.

– A Magyarországon elsőként bemutatott hidrogén üzemanyagcellás elektromos személyautó, a Toyota Mirai forgalmazójaként nagy öröm számunkra, hogy ez a Caetanobusszal közös demonstrációs projekt a hazai szervezőknek hála megvalósulhatott, és bízunk benne, hogy ez csupán az első, ámbár rendkívül fontos mérföldköve lesz az abszolút zöld, hidrogén alapú, emissziómentes hazai tömegközlekedés kialakításának. Az egyes városokban megvalósuló hidrogén alapú tömegközlekedés megteremtheti azt a kritikus minimum forgalmat és megtérülést, amely előfeltétele annak, hogy az egyes szolgáltatók magyarországi töltőállomások létesítése mellett döntsenek – fogalmaz László Richárd, a Toyota Central Europe – Hungary országigazgatója.

– Zöld hidrogént, azaz megújuló energiával előállított üzemanyagot biztosítunk a paksi demonstrációhoz. Célunk, hogy a technológia iránt érdeklődő közösségi közlekedés szolgáltatók megismerjék az üzemanyag-cellás buszt, és tapasztalatot szerezzenek a hidrogéntöltés terén. Az üzemanyagcellás busz hidrogén-tankolása a Messer által telepített nagyteljesítményű hidrogéntöltő állomáson történik – emelte ki Bohner Zsolt, a Messer Hungarogáz Kft. ügyvezető igazgatója.

– Paks egyik jelentősége abban áll, hogy a település a Paksi Atomerőmű Zrt. otthona. Mivel a város a magyar hidrogén völgy központjában található, a térségben kiemelkedő fontosságú, és folyamatosan fejlődő energetikai központ, elengedhetetlen, hogy a paksi tömegközlekedés szolgáltatásának színvonala, minősége a várossal együtt fejlődjön – mondta Tavi Tamás, a Paksi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatója.

– A hidrogéngazdaság ma még az energetikai piacnak csak egy kis részét képezi, de nagyon gyorsan általánosan elfogadottá és széles körben használttá kell tenni. Támogatásunkkal a JIVE projekt lehetővé teszi az üzemanyagcellás buszok piaci méretének növelését Európában, és hozzájárul a teljes értéklánc árának csökkentéséhez, miközben felhívja a figyelmet a hidrogéntechnológiákra és azok előnyeire is – fűzte hozzá Bart Biebuyck, a Clean Hydrogen Partnership (Tiszta Hidrogén Szövetség) ügyvezető igazgatója.

A hidrogén, mint energiahordozó, kiváló potenciállal rendelkezik a gazdaság számos ágazatának szén-dioxid-mentesítésére, különösen ott, ahol az akkumulátorok műszakilag nem alkalmazhatók hatékonyan, vagy drágább megoldást jelentenek. Az egyik ilyen szektor a városi tömegközlekedés, ahol az üzemanyagcellás buszokban használt hidrogén nagy teljesítményt és jobb komfortérzetet biztosít az utasoknak, üvegházhatást okozó és egyéb légszennyező anyagok, részecskék és zaj kibocsátása nélkül.

A Toyota–CaetanoBus a Toyota Caetano Portugal és Mitsui & Co vállalatok részeként, egy portugáliai székhelyű busz- és alvázgyártó. A vállalat járműkínálata főként városok és repülőterek számára ideális. A Toyota–CaetanoBus 1980 óta foglalkozik az elektro-mobilitással. A Toyota és Caetano együttműködése értelmében a H2.City Gold városi buszt közös márkanéven forgalmazzák.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!