Mozgásban

A benzin és az áram ára is nő

benzin

Még mindig megéri elektromos autót venni?

Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak az elektromos meghajtású járművek az európai piacon: 2022 harmadik negyedévében az összes újonnan regisztrált autó közel 12%-a tisztán elektromos jármű volt, a hibridek részesedése pedig 22,6%-ra nőtt az Európai Autógyártók Szövetségének adatai szerint. A legnagyobb gyártók eközben sorra rukkolnak elő az újabb és újabb modellekkel, hogy megfeleljenek a vásárlók igényeinek, ráadásul 2035-től az Európai Parlament döntése alapján már nem is lehet belső égésű motoros autókat értékesíteni a tagországok területén. Hazánkban is egyre többen váltanak környezetkímélő közlekedésre, 2022. november végéig összesen több mint 62 ezer zöld rendszámot adtak ki, a Generali kutatása[1] szerint pedig közel minden 6. magyar vásárolna elektromos vagy hibrid járművet, ha tehetné. Ugyanakkor a kérdés továbbra is adja magát: valóban megéri váltani?

Hagyományos vagy elektromos – sok szempontot kell mérlegelni

Az elektromos autózás robbanásszerű terjedése arról árulkodik, hogy ez bizony már nem csak a leggazdagabbak úri hóbortja, a fenntartható jövőbe és a környezetkímélő megoldásokba pedig mindenképpen érdemes befektetni. Fontos kérdés azonban, hogy pontosan milyen költségekkel jár belevágni a „zöld” közlekedésbe, a döntés pedig talán még összetettebb, mint valaha, főként hazánkban: az elmúlt évben emelkedtek az áramárak, majd decemberben megszűnt az üzemanyag ársapka is. Persze a költségek a vásárláskor kezdődnek, és mivel egy hagyományos meghajtású, jó felszereltségű új autót már 6-8 millió forintért vehetünk szemben a 10-11 millió forintnál kezdődő elektromos verziókkal, érdemes átgondolni, hogy milyen tételekkel kell számolnunk a továbbiakban.

A fenntartási költségek kalkulálása már egy sokkal összetettebb kérdés, hiszen az elektromos autók mellett szóló egyik legfőbb érv az olcsó áram és a dráguló üzemanyagár volt, 2022 azonban jelentősen megbolygatta az állóvizet. A hatályos szabályozás szerint átlagosként megjelölt 210 kWh havi lakossági áramfogyasztást szinte biztosan túllépjük, ha otthon szeretnénk tölteni elektromos autónkat, e felett pedig bizony megugrik az áramtarifa. Ha 100 km-re 17 kWh-s energiaigénnyel számolunk egy tipikus e-autónál, akkor ennek támogatott ára 627 forint körül alakul, de az átlagfogyasztás felett ugyanez már nagyjából 4 290 forintba kerül – mindez persze attól függ, hogy milyen berendezéseket használunk még napi szinten és ezek mennyit áramot fogyasztanak. Az ársapka nélküli üzemanyagárakat nézve azonban ez sem tűnik vészesnek: január elején ugyanis ismét emelkedett a benzin literenkénti piaci ára, így ezért 631, a gázolajért pedig 693 forint körül kell fizessünk a kutaknál. 7 literes átlagfogyasztással számolva tehát jóval magasabb költséggel, 4 417 és 4 851 forinttal kalkulálhatunk egy 100 km-es távon. Emellett – habár a napelemekkel kapcsolatos szabályozás jelentősen átalakult az elmúlt hetekben – megújuló energiaforrásokkal, hőszivattyúval optimalizálhatjuk az otthoni akkumulátortöltés költségeit.

Nem utolsósorban ma már az ország számos pontján állnak rendelkezésre nyilvános töltőpontok, melyek közül néhány ingyenes lehetőséget kínál (habár ezek jócskán leterheltek), ugyanakkor más töltőpontokon január 2-től közel háromszor annyit kell fizetniük egyes e-autó tulajdonosoknak, mint korábban.

A szervizdíjakkal is számolni kell

A kép láthatóan elég vegyes, mindenkinek érdemes tehát saját körülményeit és igényeit figyelembe véve kalkulálni, ugyanakkor a Generali tavaly év eleji kutatásának tanulságai szerint az elektromos autózás igenis vonzó alternatívának tűnik a magyarok számára. A megkérdezettek 16%-a nyilatkozott úgy, hogy szívesen váltana tisztán elektromos, vagy plug-in (tölthető) hibrid meghajtású járműre, ha módjában állna. A legtöbbjüket a környezettudatosság (57%), a hagyományos üzemanyag árának növekedése (53%) és az innovatív technológia (45%) motiválja, ugyanakkor a várható javítási- (52%) és alkatrészköltségek (46%) riasztják el őket a leginkább. Ez a félelem nem is alaptalan, hiszen mint minden innováció esetében, az elektromos autók szervizeléséhez is nehezebb egyelőre szakembert találni, és a cserélendő alkatrészekhez is drágábban lehet hozzájutni. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint az e-autók átlagkára akár 200 000 forinttal is meghaladhatja a hagyományos meghajtású modellekét.

Az elektromos autóknál fontos figyelembe venni azokat a tényezőket, amik miatt olcsóbb lesz a szervizhez szükséges alkatrész költség: nincs olajcsere a motorban; nem kell foglalkozni a vezérműszíjcserével; nincs kuplungcsere, illetve a fékek kopása lassabb ütemű, mivel kisebb mértékben használják őket az energiavisszanyerés miatt. Ám az elektromos autóknál a szervizhez szükséges munkadíj jóval drágább, mert szükség van hozzá most még különlegesen képzett szakemberekre, akik az elektromos rendszerhez értenek. Az ő munkadíjuk jóval magasabb, mint a sima szerelői munkadíj”

– mondja Szikszai József, a Generali Biztosító kárrendezési vezetője.

Szikszai József szerint ugyanakkor vannak olyan alkatrészek, melyek szervizelése, cseréje továbbra is szükséges: ezek a futóműalkatrészek, az utastérszűrők. Illetve a hűtővíz továbbra is jelen van, csak nem a motorban, hanem az akkumulátorban. Emellett számolni kell plusz szervizteendőkkel: ezek az akku, illetve az elektromos berendezések ellenőrzése.

Ugyan kevesebb az elektromos autók szervizelése esetén az ellenőrizendő lista hossza, de azt magasabb áron végzik el. Emellett hiába jóval kevesebb alkatrész van egy elektromos autóban, ha az elektromos alkatrészek és elektronikák ára magasabb, mint a hagyományos, benzines mechanikus alkatrészeké. Ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy szervizköltség alatt nem csak a műszaki meghibásodásokat kell érteni, hanem kötelező szervizt, amit a gyártó előír bizonyos időközönként”

– mondja a Generali Biztosító kárrendezési vezetője.

Fontos a casco

A szakértők szerint ezért mindenképpen érdemes casco biztosítással is számolni az elektromos járművek fenntartási költségei között, ráadásul olyan károkkal is szembesülhetünk, melyek a belső égésű motorral futó autóknál fel sem merülnek. Ilyen lehet például a kábel vagy a fali töltő meghibásodása tűz- vagy viharkár miatt, illetve az akkumulátor sérülése vagy esetleg eltulajdonítása. Természetesen emellett a hagyományosabb káresetekre, törésekre, lopásokra, jégverésre is fontos gondolni, ugyanakkor az elektromos meghajtással járó speciális kockázatok – akkumulátormerülés, hirtelen meghibásodás – miatt jó, ha a casco-hoz kapcsolódik 24 órás, azonnali assistance szolgáltatás helyszíni javítással, szükség esetén az autómentés megszervezésével. A Generali felmérése szerint ezekkel a körülményekkel a zöld autózásra nyitott magyarok is tisztában vannak, a kutatás résztvevőinek 58%-a kétségkívül fizetne casco-t elektromos járművére.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

Káosz uralkodik a rollerbiztosításoknál, pedig 3 hónapja kötelező

Több mint 100 ezer elektromos roller van forgalomban, amelyek nagy része érintett lehet a kötelező felelősségbiztosításban, mégis egyelőre alig van rá érdeklődés.

A Grantis szakértői felhívták rá a figyelmet, hogy akár már évi 10 ezer forintból is meg lehet úszni a biztosítást, ami lényegesen alacsonyabb a kiszabható 65 ezer forintos helyszíni bírságnál.

Már több mint három hónapja, egész pontosan július 16. óta kötelező a gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) a mikromobilitási eszközökre, köztük az elektromos rollerekre is.

Az elektromos rollerekre akkor kell biztosítást kötni:

  • ha 25 kg alattiak, de 25 km/h-nál gyorsabban
  • 25 kg-nál nehezebbek, és 14 km/h-t meghaladó tervezési sebességgel rendelkeznek.

Aki nem felel meg az új szabályoknak, az akár 65 ezer forintos bírsággal is számolhat, mivel a biztosítás kötelező. Így annak elmulasztása a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének minősül.

Ugyanakkor a Grantis értesülései szerint nem kapkodnak két kézzel az üzembentartók a kötelező rollerbiztosítások után. A több mint 100 ezer forgalomban lévő eszközhöz képest (amelyek 90 százaléka magántulajdonú) elenyésző a megkötött biztosítások száma még olyan biztosítóknál is, amelyek jellemzően erősebbek a kötelező biztosítások terén.

A Grantis információi szerint több biztosítónál sem volt érdeklődés a mikromobilitási eszközök biztosítására, de az továbbra is jellemző, hogy egyes biztosítók kifejezetten magas, akár több százezer forintos éves díjat határoznak meg. Ezzel jelezve, hogy nem akarnak minden áron jelen lenni ebben az alapvetően nehezen megtérülő, és ehhez képest kárrendezés szempontjából sok erőforrást követelő szegmensben.

Külön érdekesség, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság Grantishoz eljuttatott válaszában arról ír, hogy jelenleg nem vezetnek statisztikát arról, hogy hány alkalommal kellett büntetést kiszabni azokra a rollerezőkre, akiknek nem volt biztosításuk.

A Grantis példakalkulációjában kiszámolta egy 24 kg-os, 26 km/h sebességű roller éves biztosítási díját.

A biztosítók közül a K&H Biztosító korábban közölte, hogy összesen 6,5 ezer mikromobilitási eszközre kötöttek biztosítást, a biztosítások éves átlagdíja pedig valamivel több mint 6200 forint volt. A Groupamánál átlagosan 8-9 ezer forint körül alakult az éves díj, az átlagos szerződő pedig 50 év körüli volt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Mozgásban

Három új helyszínen telepítettek motorosbarát szalagkorlátokat

A statisztikák szerint országosan évente mintegy 1200-1300 motoros baleset történik, ennek nagyjából 5%-a, vagyis évi 50-60 eset halálos kimenetelű.

A halálos motoros balesetek leggyakrabban útkanyarulatokban, pályaelhagyás miatt történnek. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. ezért még 2021 év végén együttműködési megállapodást kötött a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt.-vel, hogy a motorkerékpárral közlekedők védelme érdekében a szükséges helyeken a vezetőkorlátokat motoros-alácsúszásgátló elemekkel egészítsék ki. Idén Somogyban a Köröshegyi-völgyhíd lábánál, a Mátrában a 24-es főúton és végül Komárom-Esztergom vármegyében a Bajna és Héreg közötti szakaszon kerültek ki ezek az új elemek.

A motorosbarát vezetőkorlát olyan eszköz, amely a motoros balesetek súlyosságot csökkentheti és akár életeket is menthet. Ezeket az alácsúszásgátló speciális elemeket általában a meglévő korlátokhoz tudják rögzíteni a szakemberek, így megakadályozva azt, hogy egy pályaelhagyásos balesetnél a motoros beszoruljon vagy az ütközés végtagok leszakadását okozza. Ezeket a motorosbarát korlátot általában be nem látható ívekben helyezik ki, ahol a motorosnak változtatnia kell a döntési szögén a kanyarodásuk tiszta íves fázisában, de szűkülő vagy átmeneti ív nélküli kanyarulatokban is érdemes telepíteni. Korábban kísérleti projektként több helyszínen, Pest, Zala és Komárom-Esztergom vármegyében is kikerültek ezek a fejlesztések országos közutakra.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. és a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. együttműködési megállapodásának részeként az elmúlt két évben számos helyszínre kerülhettek ki ezek az elemek, így érdemben növelhették az így védett szakaszok számát. 2022-ben Baranyában a 66-os főúton Pécsnél, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a Tirzs és Aggtelek közötti mellékúton, míg az elmúlt szezonban Somogyban a Kőröshegyi-völgyhíd lábánál a bálványosi bekötőúton is ilyen eszközöket telepítettek a közutas mérnökségek.

A fejlesztések azóta sem álltak meg mivel 2024-ben a bálványosi bekötőúton további 800 méternyi szakaszra, a Mátrában a 24-es főúton 320 méteres, míg a Bajna és Héreg közötti úton 360 méternyi részen telepítették az alácsúszásgátló elemeket a szakemberek.

„Mind a három helyszínről elmondható, hogy azok vonalvezetése és a táj szépsége miatt is nagyon népszerűek a motorosok körében. Ugyanakkor több motoros a szabályokat be nem tartva, a megengedettnél nagyobb tempóval közlekedik, ami számos esetben balesethez és tragédiához vezetett. Ezekben közös, hogy általában a 20-as, 30-as éveikben járó férfiak voltak, akik az életüket vesztették ezekben a szituációkban.”

– nyilatkozta Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kommunikációs vezetője.

„A motorosbarát szalagkorlátok telepítése a közlekedésbiztonság szempontjából kiemelten fontos lépés. Ezek a fejlesztések nemcsak a motorosok védelmét szolgálják, hanem hosszú távon hozzájárulnak a balesetek súlyosságának csökkentéséhez. A HUMDA számára alapvető cél, hogy minden közlekedő, így a motorosok is biztonságosabb körülmények között használhassák az utakat. Az új szalagkorlátok innovatív megoldásokat kínálnak, amelyek a nemzetközi tapasztalatok alapján már bizonyítottak. Örömmel működünk együtt ezen a területen a Magyar Közúttal, hiszen ezzel is hozzájárulunk a hazai közlekedés fejlesztéséhez. A hazai MotoGP- és Superbike-futamokat szervező HUMDA számára a motoros társadalom biztonsága kiemelten fontos. Tudatosítani akarjuk, hogy a közút nem versenypálya és a hétköznapokban a közlekedés minden résztvevőjének be kell tartania minden szabályt, hiszen a legelső mindannyiunk biztonsága. A motorosbarát szalagkorlátok is a biztonságot szolgálják, a száguldás terepe a zárt versenypálya, ahogy a profi versenyzők is a Balaton Park Circuit-on csapnak össze jövő nyáron.”

– emelte ki Lázár László, a Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó HUMDA kommunikációs vezetője.

Néhány évvel ezelőtt fontos kísérleti projektet indított a Magyar Közút a Komárom-Esztergom vármegyei Bajna és Héreg közötti úton is. Ott az egyik ívnél speciális útburkolati jelek és neon sárga hátterű figyelmeztető jelzőtáblák kerültek ki az útra. A szakaszon ezen kívül zöld vonallal kijelölték az optimális ívet motorosok segítségével és az ellenkező irányú forgalmi sávok közötti távolság tartása érdekében fehér színű új útburkolati jeleket festettek fel a szakemberek. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, mivel a halálos balesetek száma a fejlesztéseknek köszönhetően megszűnt ezen a szakaszon, a további súlyos kimenetelű esetek csökkentésében pedig meghatározó lehet az új alácsúszásgátló elemek kihelyezése.

A 2023-as év adatait a 2013–2019 közötti időszakhoz hasonlítva csökkenés tapasztalható, a motorkerékpáros balesetek sérültjeinek száma 13%-kal esett vissza, a segédmotoros kerékpáros sérülteké pedig 24%-kal. Még kedvezőbb a csökkenés az elhunytak számában a motorkerékpárok vezetői között 26%-os, a segédmotoros kerékpárok vezetői között pedig 33%-os csökkenést tapasztalható.

A kedvező tapasztalatok alapján a Magyar Közút és a Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó HUMDA szeretnék a jövőben is folytatni együttműködésüket, ugyanakkor mindkét szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy az új védelmi eszközök mellett is fokozott óvatossággal, a KRESZ és az adott helyszínen érvényben lévő korlátozások, szabályozások alapján vezessenek motorosok és autósok egyaránt, hogy érdemben csökkenhessen a motoros balesetek száma a jövőben is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Mozgásban

A Honda megalkotta a világ legezüstebb CIVIC-jét

A Honda 25 évvel ezelőtt, 1999-ben mutatta be Európában első hibrid modelljét, az Insightot.

A mérföldkőnek tekinthető esemény megünnepléséhez most egy Civic e:HEV egyedi, úgynevezett legjobban csillogó ezüst fényezést kapott.

A hibrid technológia negyedszázados évfordulójára a Civic teljesen egyedi, ezüst színű külsőt kapott, amelynek kidolgozásában a neves művész és színmester, Stuart Semple működött közre, aki Culture Hustle nevű stúdiójában már számos egyedi színt dolgozott ki, így például a Pinkest Pink, a Goldest Gold és a Blackest Black néven ismert árnyalatokat. A színek mestere most ehhez a modellhez elkészítette a „Silveriest Silver”, azaz a legezüstebb ezüst tónust.

Silver Civic

Stuart szenvedélyesen törekszik arra, hogy csak a legjobb anyagokkal dolgozzon. Egyediségének titka, hogy a színek létrehozásához a pigmenteket és a nemesfémekből származó mikroszkopikus darabokat akrilos oldatba vegyíti; jelen esetben 64%-ban valódi ezüst pelyheket használt. Festékei minden felületre felvihetőek, ahol tömör arany vagy ezüst látszatát keltik, lehetővé téve a művészek számára, hogy olyan alkotásokat hozzanak létre, amelyek ezeket a színeket valósághűen ábrázolják.

A festéket, kikeverését követően, átadták a Bournemouthban lévő The Syrup Room műhely szakembereinek, hogy ők vigyék fel a Civic karosszériájára. Itt a mesterek egy klimatizált helyiségben három napon keresztül, alapos munkát végezve készítették elő a gépkocsi karosszériáját a fényezésre, majd több rétegben vitték fel a különleges védő- és eltávolítható festéket. Végül egy nagy pontosságú szóróberendezéssel felhordták a Silveriest Silver utolsó rétegét, hogy megszülethessen az ünnepi Civic.

Nik Pearson, a Honda Motor Europe munkatársa így nyilatkozott:

„Ebben az iparágban a Honda szakértelme páratlan a hibridek terén. 1999-ben nekiláttunk – üzemanyag-felhasználás szempontjából – a világ legtakarékosabb autójának, a forradalmi Insight értékesítésének, amely az első benzines-elektromos hibrid gépkocsi volt Európában. Mára termékválasztékunk legfőbb modelljei elektrifikáltak, melynek tagjai az innovatív e:HEV hajtásláncunkkal rendelkeznek. A hibrid technológia 25. évfordulóját mindenképpen méltó módon szerettük volna megünnepelni, ezért döntöttünk úgy, hogy a születésnapra a legezüstebb fényezést kapja a Civic. Fantasztikusan néz ki, ugye?”

A Honda immáron negyedszázada gyárt hibrid járműveket és a japán márka mérnökei ez idő alatt nagyon sok munkát fektettek az ilyen típusú hajtásláncok fejlesztésébe, amelynek gyümölcse a jelenleg is futó alternatív (értsd teljesen elektromos vagy hibrid) meghajtású modellek sorozata.

Silver Civic

A Civic e:HEV és a Honda úttörő hibrid technológiája

A 2022-ben bemutatott legújabb Civic hibrid rendszerének szíve az e:HEV hajtáslánc, amelynek alapja a 2,0 literes, közvetlen befecskendezésű, Atkinson-ciklusú benzines erőforrás, melyhez két kompakt, de erős villanymotor kapcsolódik, valamint egy nagy teljesítményű lítiumion-akkumulátor, egy Teljesítményszabályozó Egység (Power Control Unit, PCU) és egy Intelligens Energiatároló Egység (Intelligent Power Unit, IPU).

A hibrid Jazz, HR-V, ZR-V és CR-V modell mellett a 11. generációs Civic a Honda elektrifikált járműcsaládjának illusztris része, amely tökéletesen ötvözi a lenyűgöző teljesítményt és a villámgyors reagálást a zökkenőmentes teljesítményleadás és a kimagasló hatékonyság mellett, mindezt anélkül, hogy a vezetés örömének (Joy of Driving) rovására menne.

A Honda hibrid története előtt továbbra is fényes jövő áll, hiszen az ikonikus Prelude a következő években benzines-elektromos hajtáslánccal tér vissza. Az ígéretek szerint tökéletes egyensúlyt teremt mind a vezetési élmény és a kiemelkedő hatékonyság, mind a védjegyévé vált stílus és kifinomultság között – egy újabb példa arra, hogy a Honda Európa-szerte elhozza a vezetés örömét a vásárlóknak.

A Honda hibrid technológia nagyszerűségére remek példa, hogy a márka a turbó hibridek megjelenésének kezdetén, 2015-ben motorgyártóként visszatért a Forma-1 világába. Az erőforrást folyamatosan módosították, így végül, számost kihívást leküzdve, Max Verstappen 2021-ben az Oracle Red Bull színeiben világbajnoki címet szerzett. 2022-ben és 2023-ban is Honda motorok hajtották a csapat autóit, így ezekben az években megszerezték mind az egyéni, mind a konstruktőri világbajnoki címet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss