Mozgásban

Furgonos vagy gyűtjőszállítás?

A Dachser megmutatja, hogy milyen egyszerű módon lehet több mint 40 százalékot is spórolni a fuvardíjon

A jelenlegi magas inflációs környezetben nemcsak a háztartások, hanem a vállalkozások is megnézik, hogyan tudják az egyre növekvő kiadásaikat valamilyen módon visszafogni. A Dachser ehhez nyújt segítséget egy egyszerű összehasonlítás révén.

Egyre fontosabb a gazdasági életben is a költséghatékonyság, a döntéshozók jobban átgondolják, hogy mire költsenek a vállalkozások. Ám ennek ellenére is sokszor előfordul, hogy bizonyos tételeknél, helyzetekben a megszokás alapján hoznak döntést. Holott ezek a tételek is komoly megtakarítások forrásaivá válhatnak. Az egyik ilyen tétel lehet a szállítási költség alakulása. A vállalatok sokszor a megszokás alapján rendelik meg a szállítást, pedig egy kis tervezéssel komoly, több mint 40 százalékos költségmegtakarítás is elérhető. Ehhez pedig nem szükséges más, mint furgonos árutovábbítás helyett a gyűjtőszállítást választani.

A hagyományos megközelítés szerint a furgonos szállítás gyorsabb, rugalmasabban alkalmazkodik az ügyfél igényeihez és cserébe mindezekért drágább. A gyűjtőben küldött árukat kedvezőbb költségszinten, ám lassabban, illetve konkrét indítási időpontokban, meghatározott menetrend alapján lehet eljuttatni a célállomásra. Azonban érdemes átgondolni, hogy vajon egy adott esetben a 40-50 százalékos költségkülönbség megéri-e az egy nappal gyorsabb kiszállítást.

A Dachser konkrét példákon keresztül mutatja meg különbséget, tipikus európai célpontokat megvizsgálva. Például Németország, Hollandia és Belgium esetén a furgonnal elérhető egy nappal gyorsabb kiszállítás 40 százalékkal magasabb költségvonzattal jár.  Spanyolország, Portugália, Nagy-Britannia és Olaszország egyes részein is hasonló a helyzet: a futamidőben megmutatkozó két munkanapos különbség több mint 50 százalékos felárat jelent furgonos szállítás esetén. Ugyanakkor fontos, hogy minden esetben a konkrét cím alapján több lehetőséget is megvizsgáljon az ügyfél, hiszen országokon belül is lehet eltérés. Ilyen például Svédország: Göteborgba egy nappal rövidebb szállítási idővel juthat el az áru furgonnal, így amennyiben adott esetben az időtényező a meghatározó választási szempont, akkor egyértelmű, hogy a magasabb költségű furgon lesz a kiválasztott eszköz. Ám például Jönköping esetében nincs időbeli különbség: a Dachser hálózatában gyűjtőben ugyanúgy három munkanap alatt jut el az áru a címzetthez, tehát itt a részletes tájékozódással a fuvardíj több mint 50 százalékát takaríthatja meg a díjfizető ugyanolyan futamidő mellett. Általánosságban elmondható, hogy a távolság növekedésével nő a különbség a futamidőben és költségszintben is.

Az azonban egyértelmű, hogy nem mindig a költség a döntő szempont. A mindennapi élet során mindkét szállítási módnak megvan a helye és a szükségessége, a kettő közötti választást az adott vállalkozás prioritásai is befolyásolják. Ahhoz, hogy egy vállalat elkezdje alkalmazni a gyűjtőszállítást, az eddig használt szállítási módok mellé ezt is felvegye a palettára, fontos a tudatos előre tervezés, sőt bizonyos esetekben a gyártás átszervezése is szükséges lehet. A Dachser kiterjedt gyűjtőhálózatának nagy előnye, hogy Európán belül minden nap minden irányba indulnak járatok, így a teljes kontinenst lefedve megbízhatóan működik, ezért egyszerű vele tervezni, illetve kiszámítható futamidővel dolgozik. Mindemellett a teljes hálózat egységes informatikai rendszert használ, amely a megbízók felé a küldemény folyamatosan nyomon követhetőségét biztosítja.

Manapság egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezettudatosság. Amennyiben az ügyfél számára a választás során ez is fontos szempont, akkor ismét a gyűjtőszállítás felé billen a mérleg nyelve. Az egy raklapra jutó üzemanyagfogyasztás sokkal kedvezőbben alakul egy negyven tonnás szerelvény használatával, mint egy kis furgonnál. Mindez számszerűsítve a közvetkezőképpen néz ki. Furgonos szállítás esetében a 100 kilométereként 12-14 literes gázolajfogyasztásból adódó károsanyag-kibocsátás 1-2 raklapra rakódik rá, addig a Dachser-nál alkalmazott dupla rakodási felülettel rendelkező csereszekrényes tehergépkocsik akár 76 raklapot is el tudnak juttatni a rendeltetési helyhez legközelebbi gyűjtőraktárig. Bár ezek a tehergépkocsik minden 100 kilométer megtételével 30-32 liter üzemanyagot használnak el, azonban az adott küldeményre vetítve a környezeti terhelés 85 százalékkal kevesebb, mint furgonos szállítás esetében.

Természetesen léteznek olyan sürgős esetek, illetve előfordulhat olyan áru, amikor a furgon az ésszerű, vagy akár egyetlen megoldás. Rugalmasság és gyorsaság tekintetében biztosan ez a szállítási mód a versenyképesebb.

Összefoglalva a fentieket egyértelműen az a legfontosabb dolog, hogy a megrendelők ezen a téren is tudatosak legyenek és próbáljanak előre tervezni. Amennyiben megfelelően tájékozódnak és nem megszokásból dolgoznak, akkor komoly költségmegtakarítást érhetnek el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

Ismét találkozhatunk a Google Utcakép autóival

utcakép

A Google Utcakép autói idén tavasszal újra visszatérnek a magyar utakra. A következő hónapokban az ország számos pontját érintik majd, hogy frissítsék a városok, utak és autópályák nézetét a Google Térképen.

A Google Utcaképnek köszönhetően a felhasználók bárhonnan felkereshetik a magyar városok túlnyomó részét, megtekinthetnek számos várat és kastélyt, valamint a digitális térben akár nemzeti parkokat is bejárhatnak. Hazánkban a Google Térkép Utcakép szolgáltatása 2013 óta érhető el, a mindenki által látható képanyagot rendszeresen frissítik azóta, ezáltal biztosítva, hogy hűen tükrözze a valóságot. A folyamatos frissítésnek köszönhetően a felhasználók még jobban eligazodhatnak, amikor új helyeket keresnek fel. Az Utcakép 360 fokos képeket mutat az utcákról, valamint a természeti és kulturális nevezetességekről.

A Google Utcakép autói április 23-án indulnak el Magyarországon és kisebb-nagyobb városokat egyaránt bejárnak majd. A lakosok találkozhatnak velük például a Dunántúlon Veszprémben, Sopronban, Szombathelyen, Esztergomban és Szekszárdon, míg a keleti országrészből többek között Egerben, Orosházán, Kecelen, Dabason és Sárospatakon.

Az utcák és utak mellett a Google több magyar város gyalogos zónáit is rögzítette, valamint más, autóval megközelíthetetlen helyeket. Ennek köszönhetően a felhasználók virtuálisan sétálhatnak Pécs vagy Debrecen utcáin, ellátogathatnak a Balaton partra , az Aggteleki Nemzeti Parkba, vagy elkirándulhatnak az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba is.

A Google kiemelten elkötelezett a személyes adatok védelme iránt. A személyes adatok védelméhez való jogok érvényesülése érdekében a közzétételt megelőzően a képeket egy speciális eljárás alá vetik, amely elhomályosítja az emberek arcát, illetve a rendszámokat, így azok  nem lesznek beazonosíthatók. Az Utcakép lehetőséget kínál a felvételek közzétételét követően is további részletek (egyének, házak, autók, stb.)  elhomályosítására, ezt a képek jobb alsó sarkában található  „Hiba bejelentése” gombra kattintva lehet kérni.

A Google Térkép népszerű funkciója az Utcakép, amely jelenleg a világ több mint 220 országában érhető el, beleértve az Antarktiszt és az Északi-sarkot is. Elérhető asztali számítógépeken, mobileszközökön, valamint a Google Earth programban.

További információ az Utcaképről itt található.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Mozgásban

Mesterséges intelligencia és alternatív meghajtású járművek

Az online élelmiszer-bevásárlás az egyéni autóssal szemben már jelenleg is akár 12,5 százalékkal kevesebb károsanyag-kibocsátással jár, a klímaváltozás megfékezése azonban még több olyan megoldást követel az e-kereskedelem szereplőitől, amelyek gyorsan és hatékonyan képesek minimalizálni a környezetre gyakorolt hatásaikat. 

Ilyen a mesterségesintelligencia-alapú futárkoordináció és útvonaltervezés, a közúti forgalom előrejelzése, az alternatív meghajtású járműflotta, valamint a fenntartható csomagolóanyagok szélesebb körű használata. A Föld napja alkalmából az utolsó kilométeres futárszolgáltatásokat nyújtó DODO összegyűjtötte, hogyan járul hozzá a környezetbarátabb házhoz szállításhoz, továbbá megosztja, mire lehet szükség a még fenntarthatóbb városi logisztikához.

A környezettudatosságra és a fenntarthatóbb működésre irányuló törekvések ma már szinte valamennyi iparágban megjelennek. A logisztika környezetre gyakorolt hatásának csökkentése egyre sürgetőbb, főként annak fényében, hogy a házhoz szállítási igény ugrásszerű növekedésével a nagyvárosokban előreláthatóan 2030-ra akár több mint 30 százalékkal megemelkedhet a károsanyag-kibocsátás. Az utolsó kilométeres házhoz szállítás úttörője, a DODO élen jár az olyan fenntarthatóságot szolgáló logisztikai innovációk terén, amelyek már rövid távon is pozitív változásokat idézhetnek elő.

Hogyan lehet a mindennapokban fenntarthatóbbá tenni az élelmiszer-bevásárlást?

Vegyünk egy egyszerű példát. Egy család heti háromszor megy autóval bevásárolni, s alkalmanként átlagosan 20 kilométeres távot tesz meg. Ez havi szinten 12 bevásárlást, 240 megtett kilométert és átlagosan 24 liter üzemanyag fogyasztását jelenti, amely 40 kilogramm szén-dioxid kibocsátással jár. A DODO az utolsó kilométeres logisztikának köszönhetően ugyanezen paraméterekkel mintegy 150 bevásárlást tud lebonyolítani, amivel a havi családi autós bevásárlásoknál 12,5-szer környezetbarátabb megoldást kínál.

A házhoz szállítás környezetre gyakorolt hatásakor érdemes figyelembe venni a kiszállított termékek csomagolóanyagait is, egy átlagos élelmiszer-bevásárlásnál ugyanis akár 8-10 műanyag zacskóval is számolni kell. Ezek visszagyűjtésével, újrahasznosításával vagy környezetbarát csomagolóanyagok használatával is csökkenthető a logisztikai karbonlábnyom.

Technológiai innovációkkal az élhetőbb városokért

Egyre nagyobb figyelmet kap a környezetvédelem és a fenntarthatóság, az elmúlt években a házhoz szállítási lehetőségek megválasztásánál is kiemelt vásárlói tényezőként szerepelnek. Ezt támasztja alá a DODO reprezentatív magyarországi kutatása* is, a válaszadók jelentős része – több mint 40 százaléka – mérlegeli ugyanis rendelése során a környezetbarát szállítási módot. Annak érdekében, hogy a logisztikai vállalatok csökkentsék a környezetre gyakorolt hatásukat, rövidebb és gyorsabb szállítási útvonalakkal, flottájuk kihasználtságának növelésével és alternatív meghajtású járművek alkalmazásával tehetik a legtöbbet. Az ilyen jellegű fenntarthatósági intézkedések bevezetésében pedig nélkülözhetetlen a mesterséges intelligencia- és az adatalapú logisztikai rendszerek használata.

Az utolsó kilométeres városi logisztikai szolgáltatásokat kínáló DODO számára rendkívül fontos, hogy működését ne csupán hatékonyabbá, de fenntarthatóbbá is tegye. A házhoz szállítást az útvonalak optimalizálásán túl – több megrendelés kiszállítása egyazon útvonalon -, saját fejlesztésű mesterséges intelligencia alapú rendelés-előrejelző modelljével, a zónalogisztika bevezetésével, továbbá alternatív meghajtású járművekkel teszi eredményesebbé, gyorsabbá és környezetbarátabbá.

Az AI megrendelés-előrejelző modellje – amelyet a DODO tavaly indított el – mindössze 10 százalék alatti hibaaránnyal képes megjósolni egy adott terület vásárlói megrendeléseinek mennyiségét két héttel, órára pontosan, a mesterséges intelligencia által gyűjtött adatoknak és a gépi tanulásnak köszönhetően. Használatával egy adott területen belül könnyebbé válik a megfelelő számú jármű és futár hatékony elosztása, továbbá az útvonalak tervezése, hiszen nem csak az aktuális helyzetet, hanem a következő órák és napok alakulását is figyelembe lehet venni. Ezzel a tulajdonságával pedig nagyban hozzájárul a környezetbarátabb és zökkenőmentesebb városi közlekedéshez.

A zónalogisztika a járművek és megrendelések egy adott területen belüli megosztásának elvén működik. Fő célja a városi forgalom csökkentése, továbbá a kiszállítás és a járműflotta racionalizálása. A koncepcióban minden város külön zónaként vagy zónacsoportként működik. A DODO saját fejlesztésű, adatvezérelt és mesterséges intelligencia alapú logisztikai platformja, a GAIA számításainak köszönhetően maximalizálható a járművek kihasználtsága, így a futárok úgy dolgoznak, hogy sosem szállítanak feleslegesen „levegőt”. A zónalogisztika koncepcióját a DODO-nál 2023 nyarán kezdték el alkalmazni, elveit pedig fokozatosan terjesztik ki a különböző szegmensekhez tartozó ügyfeleik szállítási szolgáltatásaira.

A városi közlekedés zöldebbé válása érdekében a DODO új szállítási lehetőségeket is tesztel. Ennek megfelelően a vállalat folyamatosan növeli alternatív üzemanyag-meghajtású járműveinek számát, beleértve a CNG üzemű autókat és elektromos járműveket, köztük hibrid autókat, kerékpárokat és robogókat. Az elektromos meghajtású flották térhódítása elsősorban a rendelkezésre álló töltő-infrastruktúrától függ, amennyiben fokozódna az elektromos töltőpontok sűrűsége, a logisztikában is több elektromos járművet lehetne alkalmazni, amely hosszú távon szinte nullára csökkentené a kiszállításból adódó károsanyag-kibocsátást.

Fenntartható logisztikai megoldásaival az aznapi kiszállításra specializálódott nemzetközi logisztikai vállalat, a DODO elősegíti a gördülékenyebb városi közlekedést, az élhető városok és a városkép megteremtését, és csökkenti a környezeti terhelést, miközben növeli a vásárlók jobb és gyorsabb elérhetőségét és a kézbesítés hatékonyságát.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Mozgásban

Közel félmillió e-töltőpontra is szüksége lehet Franciaországnak néhány éven belül

siemens

A nagyszabású fejlesztéshez 64 francia autópálya-pihenőben most 320 Siemens gyorstöltőt telepítettek.

A becslések szerint 2030-ra Franciaországban legalább 330 ezer, de akár 480 ezer e-töltőállomásra is szükség lehet. Ehhez gyors ütemben, folyamatosan újabb és újabb autópálya-pihenőhelyeket szerelnek fel töltőkkel, ahol már most akár 20 perc alatt 80 százalékra „tankolhatóak” az e-autók.

Franciaországban 2022-ben közel 200 ezer új elektromos járművet regisztráltak, ami 26 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest. Így 2022 végén több mint 1,1 millió elektromos és plug-in hibrid jármű közlekedett Franciaországban, 2030-ra pedig akár 35 százalékra emelkedhet az elektromos autók aránya a francia utakon. Ez a CO2-kibocsátást és a klímacélok elérését tekintve mindenképpen jó hír, az azonban kihívást jelenthet, hogy ilyen mennyiségű elektromos jármű számára biztosítva legyen a megfelelő töltőinfrastruktúra.

Franciaországban ezért a töltőállomások országos hálózatának megerősítése és bővítése kulcsfontosságú a jövő mobilitásának megteremtéséhez. 2023 májusában az ország át is lépte a 100 ezer nyilvános töltőállomás mérföldkövét. Ebben a munkában talált partnerre az ENGIE Vianeo e-mobilitási vállalat a Siemensben, miután a tavalyi év során 64 franciaországi autópálya-pihenőt szereltek fel, összesen 320 darab, nagy teljesítményű, Siemens elektromos jármű (EV) töltővel.

Az országszerte négy autópálya-hálózaton (SANEF, APRR, AREA és VINCI Autoroutes hálózatok) telepített töltők között 251 darab 300 kW teljesítményű, ultragyors SICHARGE D modell és 69 darab 160kW-os, de skálázhatóságának köszönhetően akár ugyanúgy 300 kW-ra fejleszthető SICHARGE D töltő kapott helyet. Egy-egy csomópontnál így akár 24 töltőpont is elérhető, megelőzve ezzel azt, hogy a töltésre várakozók feltorlódjanak.

Ezek a töltőállomások az autópályás közlekedés igényeinek megfelelve, akár 20 perc alatt 80 százalékra képesek feltölteni az EV-ket. Minden töltőállomás képes egyidejűleg két jármű között dinamikusan elosztani a rendelkezésre álló teljesítményt, a könnyű használatot pedig a 24 hüvelyk átmérőjű, felhasználóbarát kezelőképernyők biztosítják.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss