Okoseszközök
Hálózatba kapcsolt és intelligens megoldásokkal erősít a Bosch
A Bosch minden termékkategóriája hálózatba kapcsolható.
Otthon, útközben, a munkahelyen, kórházakban vagy akár Föld körüli pályán: a Bosch intelligens és hálózatba kapcsolt megoldásokkal segíti a legkülönbözőbb élethelyzetekben az emberek mindennapjait, miközben a vállalat szoftverek, szolgáltatások és licencek révén új üzleti területekre is lép.
„Következetesen digitalizáljuk alaptevékenységünket. Célunk, hogy minden digitális termékből származó árbevételből szolgáltatási forgalmat is generáljunk”
– hangsúlyozta a Las Vegas-i CES (Consumer Electronics Show) kiállítás alkalmával Tanja Rückert, a Bosch csoport digitális igazgatója. Ehhez a Bosch az IoT és az AI együttesére összpontosít – vagyis mesterséges intelligenciával (AI) kapcsolja össze a tárgyak internetét (IoT).
A hálózatba kapcsolt termékek információt szolgáltatnak, amelyeket a mesterséges intelligencia segítségével dolgoznak fel, hogy aztán a szoftverfrissítések részeként a termékeket szolgálhassák. Ennek a középpontjában az ügyfelek állnak, mivel a felhasználók így a termékfejlesztési folyamatok szerves részeivé válhatnak. A különböző megoldások ezzel pontosan az ügyfelek igényeire szabhatók, emellett így sem a termékfejlesztés, sem pedig az értékteremtés folyamata nem ér véget a termékek értékesítésével.
„Úgy látjuk, a mesterséges intelligencia és az IoT kombinációja a kulcs, hogy a legtöbb felhasználói előnyt kinyerjük ebből a két technológiából”
– emelte ki Tanja Rückert.
„Amellett, hogy új üzleti modelleket alakíthatunk ki, jobb termékeket és megoldásokat is kínálhatunk, amelyek egyaránt valódi hozzáadott értéket képviselnek az egyén és a társadalom egésze számára.”
Bővülő szoftverszakértelem: a Bosch már ma a jövőt alakítja
A korábbi fejlesztéseknek köszönhetően a Bosch minden új elektronikai terméke már hálózatba kapcsolható. A hálózatba kapcsolt elektromos kéziszerszámok, háztartási készülékek és fűtésrendszerek árbevétele önmagában is 50 százalékkal nőtt egy év alatt: míg 2020-ban négymillió, addig 2021-ben több mint hatmillió terméket értékesítettek. A Bosch Mesterséges Intelligencia Központot (Bosch Center for Artificial Intelligence; BCAI hozott létre, amely már eddig is mintegy 300 millió euróval járult hozzá a vállalatcsoport eredményéhez.
A Bosch emellett évente összesen több mint négymilliárd eurót költ szoftver megoldásokra, ebből mintegy hárommilliárd eurót a mobilitással kapcsolatos fejlesztésekre. A mobilitás szoftveralapú jövőjének alakításához 2022 közepére a Bosch közös egységben fogja össze univerzális, alkalmazásfüggetlen szoftvereinek fejlesztését. A jövőben leányvállalata, az ETAS GmbH égisze alatt fejleszti és értékesíti járműves alapszoftvereit, köztes szoftvereit (middleware), felhőszolgáltatásait és univerzális fejlesztőeszközeit. A Bosch a hálózatba kapcsolt és automatizált vezetés fejlesztésére is nagy hangsúlyt helyez. A vállalatcsoport az elmúlt öt évben vezetéstámogató rendszereivel, illetve a hozzájuk tartozó érzékelőkkel mintegy kilencmilliárd eurós árbevételt produkált.
Bosch Tech Compass kutatás öt országban
Az öt országban elvégzett reprezentatív Bosch Tech Compass felmérés –eredményét a Bosch a világ legnagyobb technológiai rendezvényén, a Consumer Electronics Show-n (CES) mutatta be – arra keresve a választ, hogy milyen elvárásokkal tekintenek az emberek az új technológiákra világszerte. A válaszadók többségének (72 százalék) meggyőződése, hogy a technológiai fejlődés jobbá teszi a világot, például az éghajlatváltozás elleni küzdelemben (76 százalék). Ugyanakkor ötből négyen úgy gondolják, hogy a technológiának inkább korunk nagy kihívásainak kezelésére kellene összpontosítania, nem pedig az egyéni igények kiszolgálására.
„Mi, a Boschnál is abban hiszünk, hogy a technológia rengeteg előnyt kínál”
– jelentette ki Rückert.
„Amikor csúcstechnológiáról beszélünk, korántsem csak a műszaki fejlesztésekről van szó. A technológiát annak eszközeként használjuk, hogy jobbá tegyük vele az emberek életét, bárhol éljenek is.”
A világűrtől a gyermekgyógyászatig: Bosch SoundSee érzékelőrendszer
A mesterséges intelligencia és a hálózatba kapcsolás előnyeinek kiváló példája a SoundSee érzékelőrendszer. A Boschnál 2019 óta dolgoznak azon, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) szokatlan hangjait kiszűrve, mesterséges intelligencia alapú (AI) algoritmusok segítségével elemezzék, ha karbantartás szükséges. A pittsburghi (USA) Highmark nonprofit egészségügyi vállalattal együttműködve, a Bosch most ennek a technológiának egy egészen újszerű, ezúttal abszolút földi alkalmazásán dolgozik, miközben azt vizsgálja: hogyan használhatók az eredmények a gyermekgyógyászat diagnosztikájában. A Bosch és a Highmark az érzékelők és az algoritmusok olyan adaptációján dolgozik, amely egyszerűen a gyerekek légzésmintáinak hangjait kiértékelve teszi lehetővé már korai stádiumban bizonyos tüdőbetegségek, például az asztma diagnózisát.
„Innovatív technológiával a gyerekek egészségi állapotának javításáért – mi ezt értjük csúcstechnológián”
–húzta alá Mike Mansuetti, a Bosch észak-amerikai elnöke. A SoundSee orvosi felhasználása egyben jól érzékelteti, mit jelent a Bosch számára az „Életre tervezve” stratégia vállalati filozófiája.
Az ember és a természet védelmét szolgálja a Bosch új gázérzékelője, amely az első mesterséges intelligenciával működő megoldás. A Dryad Silvanet Wildfire Sensor rendszerének részeként egyfajta „digitális orrként” szolgál, amely az erdőtüzek korai észlelését segíti. A Dryad érzékelői fákra erősítve figyelik folyamatosan a helyi mikroklímát, hogy így észleljék a fellobbanó tüzeket, majd vezeték nélküli kapcsolaton keresztül értesítsék a helyi hatóságokat – már jóval azelőtt, hogy a kamera- vagy műholdalapú rendszerek jeleznék a veszélyt. Ezzel ez a technika nemcsak a tűz által okozott pusztítástól védhet, hanem az erdőtüzek okozta globális szén-dioxid-kibocsátást is csökkentheti.
„Ezek az érzékelők életeket menthetnek meg, miközben sok tonna szén-dioxid légkörbe jutását előzik meg – a mesterséges intelligencia és a hálózatba kapcsolás együttesének köszönhetően”
– mutatott rá Mike Mansuetti.
Okoseszközök
Az AI kilépett a képernyőről: Magyarországon elsőként szólította meg egy virtuális ember a közönséget
A mesterséges intelligencia eddig főként digitális környezetben működött: chatfelületeken, hangasszisztensekben vagy ügyfélszolgálati rendszerekben.
Az E.ON az INTREN digitális ügynökséggel közösen kiléptette az AI-t a virtuális térből a fizikai világba és megszületett Anna, az E.ON digitális márkanagykövete. A projekt egy teljesen új korszak kezdetét is jelenti: a „digital human” ugyanis képes személyesen megszólítani a közönséget, reagálni a kérdésekre, és valós idejű interakciót biztosítani.
„Ez a megoldás nem csupán technológiai innováció, hanem kulturális áttörés is. Bemutatja, miként válhat az AI egy márka arcává, és hogyan képes a fizikai térben is márkaélményt teremteni”
– hívja fel a figyelmet Váczi Dániel, az INTREN cégcsoport AI szakértője.
A technikai kihívások – hogyan születik meg egy „digital human”
Egy digitális ember létrehozása összetett feladat, amelyben több technológiai terület találkozik.
- Nagy nyelvi modellek (LLM-ek) integrálása: Anna mögött egy fejlett AI nyelvi modell áll, amely képes természetes nyelven kommunikálni, és a márka specifikus tudásával kiegészítve releváns válaszokat adni.
- Vizualizáció és 3D megjelenítés: Anna nem csupán egy kétdimenziós avatár, hanem egy 3D-s hatást keltő megjelenés, amely valóságosabbá teszi az interakciót.
- Lip sync technológia: a beszéd és a szájmozgás összehangolása kritikus, hiszen a legkisebb eltérés is rontja az élményt.
- Latency optimalizálás: az AI válaszidejének minimalizálása kulcsfontosságú, hogy a beszélgetés természetesnek hasson.
- Hardver integráció: kamera, mikrofon, depth-szenzor és GPU-alapú számítógép biztosította, hogy Anna képes legyen érzékelni a környezetét, fókuszálni a beszélőre, és valós idejű interakciót nyújtani.
„A legnagyobb kihívást a LipSync és a Latency optimalizálás jelentette. Az emberek azonnal észreveszik, ha a szájmozgás nincs szinkronban a hanggal, vagy ha az AI késlekedik a válaszban. Ezért millisekundumokban mértük a reakcióidőt, és folyamatosan finomhangoltuk a rendszert. Büszke vagyok rá, hogy olyan megoldást hoztunk létre, amely valóban természetes élményt nyújt, és közelebb hozza az AI-t az emberekhez”
– hangsúlyozza Váczi Dániel.
Az AI kilépése a fizikai térbe – mérföldkő Magyarországon
Anna konferenciáról konferenciára fejlődve bizonyította: az AI nem csupán egy képernyőn megjelenő chatbot, hanem egy valódi, interaktív élményt nyújtó személyiség, amely képes kapcsolatot teremteni az emberekkel. Először egy nagyszabású belsős konferencián Anna egyszerűbb kérdésekre válaszolt, miközben a közönség megismerkedett a technológia alapjaival. Ezt követően a második rendezvényen Anna már képes volt szakmai kérdésekre is reagálni, és analitikát biztosítani a közönség aktivitásáról. Végül pedig már mozdulatokkal is megszólította a közönséget, intett, hívta az embereket, és fejlettebb szenzorokkal érzékelte a környezetét. Így vált tehát Anna már nem csupán egy AI-alapú válaszadóvá, hanem egy valódi márkanagykövetté, aki képes volt személyes kontaktust teremteni a közönséggel.
A jövő: minden márkának lesz AI digitális nagykövete
Az E.ON projektje nem csupán egy technológiai bemutató volt, hanem előrejelzés is a jövőre nézve.
„A közeljövőben minden márkának lesz egy digitális személyisége, amely AI formában jelenik meg”
– véli a szakértő. Kiemeli: az AI brand ambassador képes lesz a márka értékeit közvetíteni, és személyes kapcsolatot teremteni a fogyasztókkal. Emellett a digitális ember a fizikai térben – például üzletekben, bankfiókokban vagy bevásárlóközpontokban – képes lesz termékeket bemutatni, kérdésekre válaszolni, és vásárlásra ösztönözni. Mindezt úgy, hogy feltérképezi beszélgetőtársát (pl. nem, kor stb.) és specifikus kérdésekkel szinte azonnal „leveszi a lábáról”. A digitális nagykövet továbbá képes lesz egyszerű ügyintézési feladatokat ellátni, sorszámot adni, vagy akár QR-kódon keresztül átirányítani a beszélgetést egy valódi kollégához.
https://www.youtube.com/watch?v=4AzBaevEVSk
Anna nem csupán egy technológiai kísérlet volt, hanem egy Hungary First pillanat.
„Magyarországon az elsők között mutattuk meg, hogy az AI képes kilépni a fizikai térbe, és valódi interakciót teremteni. Ez a marketing szakma és az érdeklődők számára is jelzi, hogy a mesterséges intelligencia mára a mindennapi életünk részévé válik, izgalmas újdonság, hasznos eszköz és örülünk, hogy ebben az E.ON márka élen járhat.”
– összegez Károlyi Zsuzsanna, az E.ON Márka és Marketing vezetője.
https://www.youtube.com/shorts/6cjuzuFC8hc
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Okoseszközök
Digitalizálják a Pergamon-oltárt
Virtuális világba helyezik a monumentális művet, és AI ad majd róla háttérinfókat.
A hellenisztikus művészet egyik legjelentősebb alkotásának számító, és a Kr. e. 2. századból, a mai Törökország területéről származó Pergamon-oltár 1930 óta a berlini, róla elnevezett múzeum egyik központi eleme. A monumentális mű hamarosan egy interaktív 3D alkalmazásban is élvezhető lesz.
A Zeusznak szentelt Pergamon-oltár több ikonikus részletét is digitalizálják a Porosz Kulturális Örökség Alapítvány, illetve a Siemens együttműködésének keretében. Több százezer részletes kép készül az istenek és óriások mitikus csatáját ábrázoló, több mint 110 méter hosszú, gazdagon kidolgozott Gigantomakhia-frízről, valamint a Pergamon városának és uralkodó dinasztiájának mítoszát elmesélő Telephos-frízről. Ezeket egy háromdimenziós térbe helyezik, ahol körüljárható lesz az oltár, valamint mesterséges intelligenciát használó alkalmazás segítségével az érdeklődők személyre szabott háttérinformációkat kaphatnak majd a műről.
A digitális installáció nem csupán a mű eddig nem látható részleteit teszi elérhetővé, de csökkenti a hozzáférési korlátokat, és új lehetőségeket nyit a kutatás, az oktatás és a kulturális közvetítés számára.
A Pergamon Múzeum jelenleg átfogó felújításon megy keresztül, és 2027-ben nyitja meg újra kapuit, de az oltár már az újranyitás előtt elérhetővé válik a látogatók számára.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Okoseszközök
Szabályozta az ELTE a mesterséges intelligencia használatát az oktatásban
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem október végén megjelent 4/2025-ös rektori utasítása a tudományetikai alapelveket és a szigorú akadémiai szabályokat szem előtt tartva a teljes hallgatói életpályán át támogatja a felelős és tudatos mesterséges intelligencia használatot.
A mesterséges intelligencia (MI) tudatos és körültekintő alkalmazása segítheti a hallgatók szakmai fejlődését, új tanulási módszereket nyithat meg és növelheti munkájuk hatékonyságát, ezzel versenyelőnybe hozva őket a munkaerőpiacon. Felelőtlen és kritikátlan használata azonban komoly veszélyeket is hordoz, mivel túlzottan leegyszerűsítheti a tanulási folyamatot, rombolhatja az analitikus gondolkodásra való képességet és gátat vethet a tananyag elmélyült, valódi megértése előtt.
Az október végén egyetemi szintű szabályozásként érvénybe lépett Hallgatói MI Kódex ennek megfelelően minden egyetemista számára megengedi az MI eszközök használatát, azonban rögzíti azt is, hogy ezek csak kiegészítő, támogató szerepet tölthetnek be a tanulásban és a hallgatói munkában, nem helyettesíthetik az emberi kreativitást, döntéshozatalt és kritikus gondolkodást. A hallgatókat nem érheti hátrány azért, mert jogszerűen és a kódex szerint támogatott módon használják az MI-t, ugyanakkor szigorú következmények terhelik azokat, akik az etikai és szabályozási kereteket megsértik.
A szabályozás bevezetését az ELTE kari és a hallgatói érdekképviseleti (EHÖK) delegáltjaiból álló eseti kodifikációs bizottság készítette elő, a munkát az ELTE mesterséges intelligencia zászlóshajó program megvalósításáért felelős rektori biztos koordinálta. A kódex ennek megfelelően a karokon már kikristályosodott legjobb gyakorlatokat szintetizálta és integrálta a régió vezető egyetemein fellelhető nemzetközi megközelítéseket is. Az MI oktatásban való használatának rendezésével az ELTE a nemzetközi kiválóságot és a tudományegyetemi igényességet is szem előtt tartó komplex szabályozást alkotott, amely segíti kiváló hallgatói egyetemi tanulmányait és munkaerőpiaci felkészülését.
Támogatott MI-felhasználás
Az utasítás az első órára való felkészüléstől a projektfeladatok elkészítésén át a szakdolgozat beadásáig, vagyis a teljes hallgatói életpálya során támogatja az MI-eszközök felelős használatát. Segíthet például a szakirodalom-feldolgozásban, a témakeresés és projektindítás során, valamint támogathatja az írói blokk leküzdését, a nyelvi szerkesztést, és ötleteket adhat a vizualizációhoz is.
Etikai alapelvek és kötelezettségek
A kódex három sarokponton álló etikai keretrendszert állapít meg. Az átláthatóság és akadémiai tisztaság jegyében a hallgatók – az adott kar által meghatározott formában – minden esetben kötelesek dokumentálni azt, hogy munkájukhoz MI-eszközöket használtak.
Az emberi felügyelet és felelősség elve alapján a hallgatók kötelessége, hogy az MI-t használva a teljes alkotófolyamat során végig megőrizzék az emberi kontrollt és – tanulmányaik során megszerzett tudásuk birtokában – gyakorolják a kritikai ítélőképességet. A hallgató felel azért is, hogy az egyetemen megszerzett tudására alapozva felismerje az MI által generált tartalmak esetleges torzításait, hibáit, a „hallucinációkat”, és kritikusan értékelje azokat.
Az adatvédelem és adatbiztonság szempontjait figyelembe véve, a külön engedélyhez kötött, speciális esetek kivételével kifejezetten tilos a még nem publikált kutatási eredmények, bizalmas információk, személyes adatok, titoktartási szerződésben nevesített kutatási adatok és üzleti információk inputként való felhasználása az MI-eszközök tanítása során.
Tiltott felhasználások
A hallgatókat az MI-eszközök támogatott felhasználása során dokumentációs kötelezettség terheli. Oktatási és kutatási kötelességszegésnek, tudományetikai vétségnek minősül, és a plágiummal azonos megítélés alá esik az MI-eszközök által generált eredmények vagy tartalom (szöveg, kép, hang, kód) forrásmegjelölés nélküli átvétele, azaz saját munkaként, szellemi alkotó tevékenység eredményeként való bemutatása. Az MI nem helyettesítheti az önálló szellemi munkát, és nem tüntethető fel szerzőként. A vizsgák és zárthelyi dolgozatok során az MI-eszközök használata tilos.
A szabályozás bevezetése
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kilenc kara december közepéig dolgozza ki az egyes tudományterületek sajátosságait figyelembe vevő, kari szintű speciális szabályokat. Ezeket a karok legkésőbb 2026. január 31-ig közzéteszik, a szabályok ettől az időponttól kezdve kötelezőek a hallgatókra nézve.
A 2026/2027-es tanév első félévétől az ELTE kötelező képzést indít minden hallgató számára. Az MI működésének, képességeinek és korlátainak megismertetésén, a szabályos és tudatos alkalmazáson, valamint az egyetemi szabályok átadásán alapul majd.
A végrehajtást az egyetem mesterséges intelligenciáért felelős rektori biztosa felügyeli, aki évente felülvizsgálja a szabályozást annak érdekében, hogy a Hallgatói MI Kódex valóban támogassa az egyetemistákat és lépést tudjon tartani a technológia gyors fejlődésével.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Szabályozta az ELTE a mesterséges intelligencia használatát az oktatásban
-
Szórakozás2 hét ago
A Mattel pályára állítja az UNO Elite-et: megérkezett a Formula–1 hivatalos kiadása
-
Mozgásban2 hét ago
A fáradtság és a figyelemzavar kockázata: maradj éber a téli utakon
-
Gazdaság2 hét ago
SE Advisory Services néven új globális márkát indít a Schneider Electric
-
Gazdaság2 hét ago
Kulcsszerepet játszanak a szoftverek az újgenerációs adatközpontok létrehozásában
-
Szórakozás2 hét ago
Hollywoodi együttműködés emeli tovább a magyar filmipart
-
Szórakozás2 hét ago
Ezek a Black Friday sztárjai Magyarországon
-
Gazdaság2 hét ago
A Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetemmel írt alá együttműködési megállapodást a Széchenyi István Egyetem







