A mesterséges intelligencia bevezetése a vállalatok számára nem elsősorban informatikai kihívás, hanem szervezeti, kulturális és HR-kérdés

A mesterséges intelligencia (AI) térnyerése a munka világában már nem jövőkép, hanem a mindennapok valósága. Miközben vállalatok sorra kísérleteznek új eszközökkel, egyre világosabb: az AI bevezetése nem elsősorban informatikai kihívás, hanem kulturális, szervezeti vagyis HR kérdés. Dr. Tóth Ágnes a Prohuman Zrt vezérigazgatója szerint a siker kulcsa nemcsak abban rejlik, milyen technológiát választunk, hanem abban, hogyan készítjük fel az embereket a szoros együttműködésre.

A mesterséges intelligencia néhány év alatt az egyik legfontosabb vektorrá vált a vállalati döntéshozók problématérképén. A ChatGPT és más generatív AI eszközök megjelenésével a kérdés már rég nem az, hogy érdemes-e foglalkozni a technológiával, hanem az, hogy miként és mire lehet jól alkalmazni úgy, hogy a vállalat versenyképességét növelje. Az, hogy sok cégnél az AI-bevezetés nem hozza meg a remélt eredményeket, azt mutatja: az eszköz önmagában kevés a sikerhez – az igazi kihívás abban rejlik, hogy a szervezetek hogyan tudnak kultúrában, működésmódban és gondolkodásban alkalmazkodni az új világhoz. Azaz, hogyan tudják az embereket, a kollégákat felkészíteni az új munkavégzésre.

„A mesterséges intelligencia bevezetése a legemberibb IT projekt, amibe egy vállalat belefoghat. Elsősorban nem is a technológiáról, hanem az ott dolgozó emberekről szól. A bevezetés sikere azon múlik, hogy hogyan tudunk vele együtt dolgozni – szervezetként, csapatként, egyénenként. Ez nem technológiai vagy IT, hanem sokkal inkább HR feladat.”

– fogalmaz Dr. Tóth Ágnes, a Prohuman Zrt. vezérigazgatója.

Az ellenállás nem technológiai, hanem érzelmi alapú

A piacvezető HR-szolgáltató tapasztalata szerint a mesterséges intelligencia bevezetését övező nehézségek elsősorban nem technikai jellegűek. A modern AI-rendszerek jellemzően könnyen hozzáférhetők, gyorsan beépíthetők lennének, és felhasználóbarát módon működnek. A valódi kihívást az jelenti, hogy miként fogadja a szervezet – vagy még pontosabban: az emberi közösség – ezt az új szereplőt.

„Az ellenállás leggyakoribb oka a félelem. Vannak, akik attól tartanak, hogy elveszítik a munkájukat. Másokban a kétség merül fel, hogy a mesterséges intelligencia leleplezi gyengeségeiket. És olyanok is akadnak, akik egyszerűen csak a megszokott működést féltik, vagy az elembertelenedés folyamatától tartanak. – mutat rá Dr. Tóth Ágnes. –  Ezek az érzések természetesek, és nem lehet őket figyelmen kívül hagyni. A legrosszabb, amit egy szervezet tehet, hogy átlép rajtuk, és csak a technikai oldalt próbálja kezelni. Ha ugyanis a munkatársak nem érzik magukat biztonságban, nem lesznek hajlandók együttműködni az új rendszerrel – még akkor sem, ha az objektíven nézve javítaná a munkájuk minőségét, hatékonyságát.”

Kritikus tömeg: amikor már az a furcsa, ha valaki nem használja

Az AI-jal való kísérletezés, annak átgondolása, hogy mire lehet egyáltalán használni mondjuk a generatív nyelvek által nyújtott megoldásokat egy szervezeten belül nem tud hatékonyan terjedni úgy, hogy központilag előírják, és mindenki elkezdi próbálgatni. Akkor működik mindez jól, ha a szervezet tagjai közül elismerjük azokat, akik már eleve próbálták, így egyre többen kezdik el önként alkalmazni, és egymástól tanulva alakítanak ki jó gyakorlatokat. A Prohuman javaslata, hogy a bevezetés első szakaszában érdemes azonosítani azokat a kollégákat, akik nyitottak az újdonságokra, és szívesen kísérleteznek és őket megnyerni „AI nagykövetnek”.

„Nem kell mindenkit egyszerre meggyőzni, elég, ha elérjük a kritikus tömeget – amikor már nem az a furcsa, ha valaki használja, hanem az, ha valaki még nem. Az elején nem az számít, hogy ki ért a technológiához a kollégák közül, hanem az, hogy ki meri kipróbálni, mer vele kísérletezni és tapasztalatait megosztani munkatársaival. A változás így a jó példákon keresztül terjed, alulról, nem felülről”

– mutat rá a vezérigazgató.

Ezeket az előreszaladó kollégákat nevezi a Prohuman AI-nagykövetnek. Ők nem szakértők vagy technológiai guruk, hanem olyan munkatársak, akik kipróbálnak valamit, és megosztják a tapasztalataikat. A történeteik, sikereik, kudarcaik többet számítanak, mint a formális oktatási anyagok, mert hitelesebbek a kollégák szemében. Ha a kritikus tömeg megvan, a szervezeten belül egyre több olyan történet születik, amelyben az AI segített egyszerűsíteni egy adminisztratív folyamatot, felgyorsítani egy elemzést, vagy előkészíteni egy prezentációt. Ezek a tapasztalatok összeadódnak, és megalapozzák azt a kultúrát, amely már nem fél a mesterséges intelligenciától, hanem partnerként kezeli.

AI-partner: új szerepkör a HR és az üzlet határán

Ahhoz, hogy az AI sikeresen beépüljön a szervezet működésébe, szükség van egy olyan szereplőre, aki érti az üzleti célokat, és egyben tisztában van az AI alapvető működésével. A Prohuman ezt a szerepkört AI-partnernek nevezi, hasonlóan ahhoz, ahogyan korábban a HR-partner pozíciók jelentek meg. Az AI-partner alapvető feladata, hogy hidat építsen az üzleti célok és a technológia között.

„Ebbe az új szerepkörbe olyan embert érdemes kinevezni, aki nem fejlesztő, nem tanácsadó, hanem tolmács: lefordítja az üzleti problémát technológiai kérdéssé, és vissza is fordítja az AI válaszait úgy, hogy az a vezetők és munkatársak számára érthető legyen”

– magyarázza Dr. Tóth Ágnes. Hozzáteszi: a jó AI-partner egyszerre képes átlátni egy szervezet működését, felismerni a javítási lehetőségeket, és elég jól ismeri az AI eszközöket ahhoz, hogy javaslatokat tegyen. Ez a szerep gyakran belső kollégákból alakul ki, aki érti az üzleti folyamatokat, és szívesen foglalkozik új eszközökkel. A lényege azonban nem a technikai mélység, hanem a rendszerszintű gondolkodás és az együttműködési készség.

Az AI-partner segíthet eldönteni, melyik folyamatra érdemes AI-t alkalmazni, mikor kell külső segítséget bevonni, és hol van a pont, ahol az emberi döntés nem váltható ki. Ez a szerep egyre fontosabb lesz azoknál a cégeknél, ahol a mesterséges intelligencia már nemcsak kísérlet, hanem része a napi működésnek.

Tanulás, bizalom, visszajelzés: mesterséges intelligencia, ésszel

Az AI eszközök bevezetése sosem technológiai kérdésként dől el, hanem abban, hogy milyen a szervezeti kultúra. Ahol van bizalom, ott lehet kérdezni, lehet hibázni, lehet tanulni. Ahol nincs, ott a legjobb eszközök sem segítenek. Dr. Tóth Ágnes szerint ezért minden bevezetés három alappillére a képzés, a folyamatos támogatás és a rendszeres visszacsatolás.

„A tanulás nemcsak tréningen történik, hanem akkor is, amikor valaki mer kérdezni, mer kipróbálni valamit, és megosztja a tapasztalatát. A kultúra ott alakul, ahol ezeknek van helye”

– mondja Tóth Ágnes, aki szerint a jövő versenyképessége azon múlik majd, hogy a HR szakemberek képesek lesznek-e hatékonyan kezelni ezeket az új szerepeket és kihívásokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Világszerte elismert fenntarthatósági tanúsítványokat kaptak az LG Electronics (LG) 2025-ös OLED televíziói.

Ezek a legújabb elismerések is bizonyítják az LG elkötelezettségét a környezeti felelősségvállalás és a fenntarthatóbb világhoz hozzájáruló fejlett termékek megalkotása iránt.

Az LG OLED evo televízói immár ötödik egymást követő évben kapták meg a szén-dioxid-kibocsátásmentes jövőért küzdő globális klímatanácsadó szervezet, a Carbon Trust által kiadott Reducing CO₂ és Measured CO₂ tanúsítványokat. Ezek a tanúsítványok a termék teljes életciklusát felölelve – a gyártástól kezdve a forgalmazáson át egészen a használatig, illetve az ártalmatlanításig – értékelik az adott termék környezeti hatását.

Az LG OLED tévék kiválóan teljesítettek a szigorú teszteken. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a LED-es technológiákkal ellentétben az OLED-ek önálló fénykibocsátásra képes pixeltechnológiája révén nincs szükség külön képernyő-háttérvilágításra, így csökken a készülékek alkatrészeinek száma, ezáltal pedig a teljes anyagfelhasználás is. Másrészt az LG OLED televíziók ultrakönnyű, szálerősített kompozit anyagokat tartalmaznak, ami kevesebb felhasznált műanyagmennyiséget jelent, illetve a készülék kisebb súlyát eredményezi. Az LG 65 hüvelykes OLED evo tévéje például 20 százalékkal könnyebb, mint az azonos méretű hagyományos LCD televíziók, és 60 százalékkal kevesebb műanyagot is tartalmaz.

Mindennek eredményeképpen az LG arra számít, hogy 2025-ben az OLED tévék gyártásához kapcsolódó műanyagfelhasználás körülbelül 16 000 tonnával lesz majd kisebb ahhoz képest, mint ha ugyanekkora mennyiségű LCD televíziót gyártana a vállalat. Mindemellett az LG számításai szerint a gyártás és a szállítás során keletkező szén-dioxid mennyiségét 84 000 tonnával csökkenti a jövőben, ami megfelel egy 30 éves, 11 000 futballpályányi területű fenyőerdő által évente elnyelt CO₂-mennyiségnek.

Szintén idei újdonság, hogy az LG legújabb OLED TV-i elnyerték a világszerte elismert tesztelő és tanúsító szervezet, az Intertek erőforrás-hatékonysági tanúsítványát is. Ez a minősítés egyrészt az anyaghatékonyság alapos értékelését jelenti – amely kiterjed az újrahasznosítható kialakításra, a káros anyagok csökkentett használatára és a könnyű javíthatóságra -, de számításba veszi az energiahatékonyságot és az újrahasznosított műanyagok alkalmazását is. E szigorú szabványoknak való megfelelés bizonyítja az LG fenntarthatóság, valamint a környezettudatos tervezés iránti elkötelezettségét.

2024-ben az LG mintegy 30 százalékban használt fel újrahasznosított műanyagot a  tévéinek gyártásához, ezzel pedig mintegy 6300 tonna plasztikhulladékot hasznosított újra. A vállalat 2025-ben 50 százalékra tervezi növelni az újrahasznosított műanyag arányát, ami évi mintegy 7700 tonnás felhasználásnak felel meg.

„A fenntarthatóság iránti erős elkötelezettségünk része, hogy OLED televízióink a környezettudatos kialakítást ötvözik a kivételes képminőséggel és a fejlett mesterségesintelligencia-funkciókkal”

– mondta Baik Seon-pill, az LG Media Solution Company terméktervezési részlegének vezetője.

„Az innováció és a környezeti felelősségvállalás kéz a kézben járnak, mi pedig továbbra is elkötelezettek vagyunk a bolygó védelme mellett, miközben támogatjuk a jobb életet mindenki számára.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Heineken az SAP AI megoldásával egyszerűsíti az adatelemzést munkatársai számára.

A világ egyik legnagyobb sörgyára bevezette belső mesterséges intelligencia (AI) chatbotját, a „Hoppy”-t, ezáltal javította az üzleti folyamatait, és elérte a valós idejű adatokhoz való hozzáférést – adtak hírt az együttműködésről az év giga tech találkozóján, az SAP Sapphire konferencián.

A világszerte több mint 70 országban és több mint 165 sörfőzdében működő Heineken az adatokhoz való hozzáférést szerette volna egyszerűsíteni, hogy az üzleti felhasználói gyorsan meg tudják találni és elemezni az adatokat az általuk preferált nyelven. Az SAP Business Technology Platformon (SAP BTP) futó, AI vezérelt chatbot, a „Hoppy” jelentős előrelépést jelent a Heineken elkötelezettségében a belső folyamatok racionalizálása és a munkatársai fejlődése iránt.

A fejlett természetes nyelvi feldolgozással és a több rendszerben található adatok felhasználásával a Hoppy kiküszöböli az időigényes kézi kereséseket, és lehetővé teszi az üzleti felhasználók számára, hogy a stratégiai és a szaktudást igénylő feladatokra összpontosítsanak.

Az SAP Datasphere megoldással a vállalat mostantól egységes adatmodellel rendelkezik a jobb adathozzáférés és skálázhatóság érdekében. Emellett az SAP BTP-vel integrált generatív AI hub képességgel a Hoppy lehetővé teszi a természetes nyelvű lekérdezést, a vizualizációt és a biztonságosabb adathozzáférést.

Andre van Schuijlenburg, a Heineken globális folyamatirányítási igazgatója így nyilatkozott:

„Az AI ügynökök kiépítése és a folyamatokba való integrálása nem mindig könnyű út. Még mindig sok mindent kell felfedeznünk. De ahogy a csapatban mondjuk: ‘Don’t worry, be Hoppy!'”.

„A Heineken döntése, hogy az SAP Business AI-t használja belső chatbotjaihoz, jól példázza a működési hatékonyság és az alkalmazottak felhatalmazásának újragondolására irányuló innovatív megközelítést” – mondta Manos Raptopoulos, az SAP európai, közel-keleti és afrikai ügyvezetője és elnökségi tagja. „Büszkék vagyunk arra, hogy technológiánk egy ilyen ikonikus világmárka számára megkönnyíti a zökkenőmentes belső kommunikációt és tudásmegosztást.”

Amióta a Hoppy-t bevezették a vállalat együttműködési platformjain belül, a Heineken azt tapasztalta, hogy az adminisztratív munkatársaknak 15 percről 1 percre csökkent az információ lekérdezéséhez szükséges idő. A Hoppy alapját képező SAP Business AI képességeivel a Heineken az ismétlődő feladatok automatizálásának lehetőségét is vizsgálja az üzleti folyamatok javítása, valamint a kommunikáció és a döntéshozatal racionalizálása érdekében. Emellett az adatok egységes nézetének köszönhetően a Hoppy mostantól képes megjelölni a beszerzési rendelésekben hiányzó költséghelyi információkat is, elősegítve ezzel a hatékonyságot és a pontosságot.

„A Heineken példája is jól mutatja, hogy az AI bevezetését érdemes apró, belső folyamatoknál kezdeni, és amikor egy-egy területen látják a vezetők és a kollégák is az eredményeket és a hatékonyságjavulást, szinte azonnal megtalálják azokat a további területeket, ahol hasznos lesz számukra a mesterséges intelligencia bevezetése. A szakaszosság megkönnyíti a változásmenedzsmentet, ezt a magyar cégeknél is tapasztaljuk”

– emelte ki a bevezetés kapcsán Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!