Szórakozás

Átalakult az otthon szerepe az elmúlt időkben

A Samsung legújabb kutatásából kiderül, a magyar válaszadók 40 százalékának fontosabbá vált az otthona az elmúlt időszakban, mint valaha. A felmérés arra is rávilágít, hogy a magyarok az újranyitás után is több időt töltenek otthon, mint a járvány előtti években. Ezzel párhuzamosan az otthon töltött idő minősége és a környezetben található felszerelések is felértékelődtek, az új hobbik mellett pedig a televízió szerepe is hangsúlyosabbá vált.

A Samsung 2021 nyarán végzett felmérésében azt vizsgálta, hogyan alakult át a magyar emberek otthonhoz fűződő viszonya a koronavírus járvány és a bevezetett korlátozások hatására. Az értékrendek és az életvitel, a szokások változása mellett a kutatásból kiderül az is, hogyan tekintenek a megkérdezettek a lakásuk berendezésére, milyen okoseszközökkel élnek együtt és többet vagy kevesebbet használják-e ezeket a járványhelyzet után. A válaszadók több mint fele (55%) a korábbinál több időt tölt otthon, a 18 és 24 év közötti fiataloknál pedig teljesen új életfelfogást jelez a 70 százalékos arány. Ők a járvány előtt jellemzően 9-12 órát töltöttek otthon egy nap, mostanra több mint negyedük (28%) már 21 óránál is többet, ez a tendencia pedig megfigyelhető Magyarország teljes népességénél.

Mindenhol jó, de a legjobb otthon?

Az otthon töltött idő alatt a magyarok megtanulták szeretni a lakásukat, a megkérdezettek 36 százalékának fontosabb lett az otthona, mint korábban volt és szinte senki nem érezte ennek az ellenkezőjét (2,5%). Az élettérhez ezzel együtt olyan fogalmak kapcsolódnak, mint a család, a meghittség, a feltöltődés vagy az önkifejezés. A legfiatalabbak (18-24 éves) között ugyanakkor az otthon az egyedüllétet és nyugalmat is jelenti, egy helyet, ahol magukkal törődhetnek és nem zavarja őket senki. Az egyik legfontosabb jellemző mégis a biztonság, amelyet a válaszadók közel fele (48%) említett, és ami a járványhelyzet nehézségei után nem is igazán meglepő.

Az elmúlt másfél évben azonban nem csak nyugodt pihenéssel és önfejlesztéssel töltötték az emberek az idejüket. Az egyes helyiségek használata jól mutatja, ennek az időszaknak az egyik legnagyobb változását, az otthoni munkavégzés elterjedését is. Bár a válaszadók 34 százaléka továbbra is a nappaliban tölti az ideje legnagyobb részét, a dolgozószobák vagy dolgozósarkok már 11 százalék esetében átvették a vezetést. Ennek hatására kevesebb időt töltünk a konyhában és a hálószobában is, a nappali pedig sok esetben válhatott irodává a nap legnagyobb részében. Legnagyobb arányban (17,5%) az 55 év fölöttiek vonultak a dolgozószobákba, míg a 24 év alatti fiatalok több mint fele (51,6%) a hálószobájában vészelte át a nehéz hónapokat. Többen voltak, akik átalakításba is fogtak, hogy az otthonuk jobban illeszkedjen az új élethelyzethez, 36 százalék válaszolta, hogy alakított a lakásán, a legtöbben természetesen a dolgozószobán, ahová új bútort (32%), új számítógépet (34%) vagy perifériákat (35%) is vásároltak.

Ne kapcsold ki, még nézem!

Természetesen nem csak a munkához kapcsolódó eszközök kerültek a háztartásokba a járványhelyzet alatt, az elektronikai eszközök elterjedtsége is kiemelkedő szintet ért el. A megkérdezettek 96 százalékának van televíziója, 93 százaléknak pedig okostelefonja otthon, de számítógéppel is 89 százalék rendelkezik. A leggyakoribb otthoni tevékenységek is ezek köré szerveződnek, a válaszadók 89 százaléka néz tévét legalább heti rendszerességgel, sokaknál pedig ez a napi rutinhoz is hozzátartozik (55%). A lezárások alatt több új hobbi vált az emberek életének részévé, a 18 és 34 év közöttieknek például átlagosan 41 százaléka sportol hetente többször, még a legfiatalabbak (18-24 évesek) közel negyede (22,6%) naponta főz és a válaszadó férfiak közel fele (49,2%) rendszeresen kertészkedik vagy nevel otthon valamilyen növényt. Ezeket a tevékenységeket átlagosan 22 százalék gyakrabban végzi, mint a veszélyhelyzet előtt, a nagy nyertes ugyanakkor a televízió, amelyet az emberek 29 százaléka gyakrabban kapcsol be, mint a járvány kezdete előtt.

Hogy ez mennyire lesz tartós, abban maguk a tévénézők sem teljesen biztosak. Azok közül, akik többet tévéznek, mint a járványhelyzetet megelőző időszakban, 43 százalék úgy gondolja, valószínűleg vissza fog térni a korábbi szokásaihoz és kevesebbet néz majd tévét. Ehhez képest csak 24 százalék gondolja úgy, hogy a továbbiakban is legalább annyit vagy esetleg annál is többet nézi majd a tévét, mint most. Annyi biztos, hogy a televíziókat gyakran és sokféle célból használják, nem csak filmezésre, sorozatmaratonokra, hanem akár edzéshez, munkához, tanuláshoz is, de sokan játszanak vagy videótelefonálnak is rajtuk. A hagyományos tévéket a tulajdonosaik 83 százaléka hetente többször bekapcsolja, az okostévéjét pedig 73 százalék napi rendszerességgel nézi. Még a legfiatalabb 18 és 24 év közötti korosztály tagjainak több mint fele (55%) is naponta néz tévét, pedig esetükben egyértelműen az okostelefon az elsődleges készülék, amit 95 százalékuk egyfolytában használ. A tévénézés ezzel együtt Magyarországon rengeteg ember napjait meghatározza, éljenek az ország bármely részén, függetlenül attól, mennyi időt töltenek éppen otthon.

„Mindannyian sokat voltunk otthon az elmúlt másfél évben éppen ezért is voltunk kíváncsiak, hogyan változtunk mi és a lakásaink ez idő alatt. Az eredmények azt mutatják, hogy Magyarországon is egyre tervezettebben alakítjuk az életterünket és fontos szerep jut benne a technológia tudatos használatának – mondta el Samu Zsófia, a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője. – A megkérdezettek több mint fele többet tudott pihenni otthon és volt ideje foglalkozni a lakásával, ez pedig meg is látszik, hiszen nagyon sokak számára fontosabb hely lett az otthona és olyan értékek kötődnek hozzá, mint a szeretet, a biztonság vagy a nyugalom.”

A Samsung kutatását az Impetus Research készítette online megkérdezéses adatfelvétellel 2021 júniusában és júliusában. A felmérés 815 fős mintája a 18 és 64 év közötti magyar lakosságra nézve reprezentatív.

A vállalat 2021-as Smart TV kínálatáról és a készülékek okos funkcióiról további információ a Samsung weboldalon érhető el.

Related Topics:átalakulás család felmérés otthon Samsung szokás TV változás

Up Next

Betiltják a felnőtt tartalmakat az Onlyfans-en

Don't Miss

Unod a Netflixet? Akkor nézd helyette a Nestflixet!

Szórakozás

Átadták a 44. Magyar Filmszemle díjait

13 év után a Corvin mozi adott otthont a 44. Magyar Filmszemlének, ahol több mint 20 ezer érdeklődő 6 napon át 130 filmet nézett meg. A Filmszemle az elmúlt két év filmtermését ölelte fel, de számos alkotást itt láthatott először a közönség.

A Szemle hagyományosan filmes verseny is volt, az ünnepélyes díjátadót, február 9-én, a Corvin mozi Korda termében tartották meg. A díjakat a versenykategóriák zsűrijei ítélték oda, és adták át.

A 44. Magyar Filmszemlén életműdíjat Tarr Béla kapott.

44. Magyar Filmszemle díjazottjai

NAGYJÁTÉKFILM
A zsűri tagjai: Erdély Mátyás operatőr, Fliegauf Bence rendező, Havas Ágnes producer, Sándor Pál rendező, Schell Judit színész
Legjobb film, a Filmszemle fődíja: Magyarázat mindenre (r: Reisz Gábor)
Legjobb első film, Simó Sándor díja: Fekete pont (r: Szimler Bálint)
Nagyjátékfilm különdíj: Véletlenül írtam egy könyvet (r: Lakos Nóra)
Legjobb rendező: Vermes Dorka (Árni)
Legjobb forgatókönyvíró: Hajdu Szabolcs (Kálmán-nap és Egy százalék indián)
Legjobb operatőr: Lehr Juhász Péter (Árni)
Legjobb férfi színész: Hajduk Károly (Mesterjátszma)
Legjobb női színész: Szorcsik Kriszta (Hasadás)

ÖKUMENIKUS ZSŰRI NAGYJÁTÉKFILM DÍJAZOTTJAI
A zsűri tagjai: Hajnal Ágnes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vállalati kapcsolatok vezetője, Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatója, Hidas Judit, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség média porfólió igazgatója, Orosz Gábor Viktor, evangélikus lelkész
Ökumenikus zsűri legjobb film: Lefkovicsék gyászolnak (r: Breier Ádám)
Ökumenikus zsűri különdíja: Nyersanyag (r: Boross Martin)

KISJÁTÉKFILM
A zsűri tagjai: Durst György producer, Pápai Zsolt filmesztéta, Szilágyi Fanni rendező
Legjobb kisjátékfilm: Világvége (r: Hajmási Péter)
Legjobb kisjátékfilmrendező: Korom Anna (Diamond Beauty)
Kisjátékfilm különdíj: Fratrum (r: Nagyistók Edit)

EGÉSZESTÉS ANIMÁCIÓS FILM
A zsűri tagjai: Glaser Kati rendező, Iványi-Bitter Brigitta producer, Magyarósi Éva rendező, Orosz István rendező, Ulrich Gábor rendező
Legjobb egészestés animációs film: Kojot négy lelke (r: Gauder Áron)
Legjobb egészestés animációs film rendező: Csáki László (Kék Pelikán)

RÖVID ANIMÁCIÓS FILM
A zsűri tagjai: Glaser Kati rendező, Iványi-Bitter Brigitta producer, Magyarósi Éva rendező, Orosz István rendező, Ulrich Gábor rendező
Legjobb rövid animációs film: 27 (r: Buda Flóra Anna)
Legjobb rövid animációs film rendező: Traub Viktória (Cipők és Paták)
Rövid animációs film különdíj: Az utolsó dobás (r: Tőkés Anna)

DOKUMENTUMFILM
A zsűri tagjai: Balogh Rita producer, Hartai László rendező, Hegedűs Péter rendező, Kertész Márta televíziós szerkesztő, Medgyesi Gabriella rendező
Legjobb dokumentumfilm: Az életed nélkülem (r: Rubi Anna)
Legjobb dokumentumfilm rendező: Kapronczai Erika két filmje (Kim, Portál)
Legjobb dokumentumfilm különdíj: A boldogság ügynöke (r: Zurbó Dorottya, Arun Bhattarai)

RÖVID DOKUMENTUMFILM
A zsűri tagjai: Balogh Rita producer, Hartai László rendező, Hegedűs Péter rendező, Kertész Márta televíziós szerkesztő, Medgyesi Gabriella rendező
Legjobb rövid dokumentumfilm: Háztűznéző (r: Ress Abigél)
Legjobb rövid dokumentumfilm rendező: Surányi Judit (Nyomik)
Legjobb rövid dokumentumfilm különdíj: Ónody – a 60-as évek császára (r: Almási Tamás)

KÍSÉRLETI FILM
A zsűri tagjai: G. Horváth Mihály filmesztéta, Szemző Tibor rendező és zeneszerző, Szilágyi Kornél (Igor Buharov) rendező
Legjobb kísérleti film: Iszap (r: Dénes Csaba, Fazekas Lehel, Szatmári Loretta, Orbán Orsolya)
Legjobb kísérleti film rendező: Lichter Péter (The Geneva Mechanism: A Ghost Movie)
Kísérleti film különdíj: Dunna Imágó (blanche the vidiot)

TV-SOROZAT
A zsűri tagjai: Bodzsár Márk rendező, Vecsernyés János operatőr, Závorszky Anna producer
Legjobb TV-sorozat: A király
Legjobb TV-sorozat rendező: Enyedi Ildikó (Angyaltrombiták)
Legjobb TV-sorozat női színész: Schell Judit (A király)
Legjobb TV-sorozat férfi színész: Keresztes Tamás – Marsra Magyar!
TV sorozat különdíj: Vaszari Júlia, operatőr (Angyaltrombiták)

SZEMLETANÁCS KÜLÖNDÍJA
A Szemletanács tagjai: Muhi András, Pataki Ági, Kovács Gábor, Liszka Tamás, Csutak Tamás
33. Szemletanács különdíja a rendszerváltás óta legnézettebb filmnek:
Futni mentem (r: Herendi Gábor)

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Szórakozás

BME RobonAUT 2025 verseny – A jövő mérnökei összecsapnak

Február 8-án, szombaton rendezik meg a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara szervezésében a 16. RobonAUT technológiai versenyt, amelyen önállóan működő robotautók állnak rajthoz. Az autóknak emberi beavatkozás nélkül kell végighaladniuk egy gyorsasági és egy akadálypályán, útjuk során a lehető legtöbb részfeladatot teljesítve. A kis önvezető autók összecsapása 10 órakor kezdődik a BME Q épületének aulájában. (1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 2.)

Az idei verseny újdonsága, hogy az ügyességi pályán egy „kalóz” robotot megelőzve kincseket kell gyűjteniük a versenyzőknek.

A 3 millió Ft összdíjazású RobonAUT 2025 elnevezésű versenyen a 3 fős hallgatói csapatok saját építésű, önműködő robotautóinak emberi beavatkozás nélkül kell végigmenniük egy gyorsasági és egy akadálypályán.

A nézők az autókra szerelt kamera segítségével a kivetítőn és az interneten is valós időben tudják követni az eseményeket. A megmérettetéssel az egyetem célja a hallgatók gyakorlati ismereteinek bővítése és a kapcsolatteremtés lehetőségének biztosítása a vállalati szektor képviselőivel.

A versenyen való sikeres részvétel komoly mérnöki ismereteket igényel. A feladat teljesítéséhez el kell mélyedni a mikrokontrollerek világában, az irányítástechnika, az elektronikus áramkörök, valamint a programozás rejtelmeiben. A rendkívül látványos, játékos, ugyanakkor nagy szaktudást igénylő versenyen való eredményes szereplés kitűnő ajánlólevél a jövő intelligens autóinak fejlesztéseivel foglalkozó vállalatokhoz történő belépésre.

Az év első intelligens miniautó-versenye kiváló családi program is egyben, hisz alkalmat teremt a műszaki és a természettudományos szakmák népszerűsítésére. Ha egy ilyen megmérettetésről egy kisiskolás hazamegy, arról fog ábrándozni, milyen robotot építsen magának – hangsúlyozza Tevesz Gábor, a verseny egyik fővédnöke.

RobonAUT 2025 verseny

További információ: https://robonaut.aut.bme.hu/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Szórakozás

Tudnivalók a vezeték nélküli fülhallgatók kapcsán

Manapság már nem kell hosszú perceket tölteni a fülhallgatók vezetékeinek kibogozásával. A technológia fejlődésével ugyanis megjelentek a vezeték nélküli változatok, amelyek sokkal kényelmesebben használhatók.

Jó hír, hogy míg régen minden rádiótelefonhoz más csatlakozójú fülhallgató kellett, addig manapság már egységes jack-csatlakozóval készülnek a mobilok. Így a legújabb okostelefonokhoz, tabletekhez szabadon lehet különféle márkájú fülhallgatót vásárolni, amelyek párosíthatók akár egy televízióval is.

Nagy az eltérés az egyes Bluetooth fülhallgatók között

Mindenkinek mások az igényei és a lehetőségei. A piacon vannak olcsóbb és drágább vezeték nélküli fülhallgatók is. Az Alphavill fülhallgatói között egyaránt megtalálhatók a kedvezőbb árcédulájú és a funkciókban gazdagabb, így értelemszerűen költségesebb típusok is.

Általánosságban véve elmondható, hogy azok a készülékek, amelyek többe kerülnek, alkalmasak zenehallgatásra vagy headsetként való használatra egyaránt. A fő különbség az olcsóbb és a drágább verziók között többnyire az anyagfelhasználás, valamint a funkcionalitás tekintetében figyelhető meg.

Milyen paraméterek alapján határozható meg, hogy mennyire jó egy fülhallgató?

A fülhallgatók hangszóróinak kialakítása meghatározza a frekvenciaátvitelt, valamint az érzékenységet is. Utóbbit dB-ben szokás megadni. Minél szélesebb a frekvenciatartomány, annál realisztikusabb lesz a zene és annál szebb lesz a hangzás.

Az ember 20 Hz és 20 kHz közötti frekvenciatartományban képes meghallani a hangokat, így a gyártók nyilvánvalóan ennek figyelembevételével gyártják termékeiket. Jó tudni, hogy a szűkebb, 40 Hz-20 kHz közötti frekvenciatartományú fülhallgatók bár megfelelhetnek bizonyos céloknak, a mélyebb tartományokat kevésbé lehet érzékelni ezekkel.

Ahhoz, hogy egy fülhallgatóban lévő hangszóró meg tudjon szólalni, szükség van beépített erősítőre. Vezeték nélküli típusok esetén a stabil kapcsolatért, az átvitel gyorsaságáért, valamint a jelfogadási távolságért a Bluetooth-vezérlő mikrochip felel.

A Bluetooth technológiával működő eszközöknek lehetnek extra zaj- és interferenciaszűrő kiegészítőik. Fontos kérdés, hogy milyen akkumulátorral vannak felszerelve a vezeték nélküli fülhallgatók, hiszen ez meghatározza, hogy mennyi ideig képesek működni.

A modern, vezeték nélküli fülhallgatók könnyen feltölthetők

Az olyan innovatív bluetooth-os fülhallgatókat, mint amilyeneket például az Alphafüles gyárt, töltőtokkal kínálják. Így ha a fülhallgatókban lévő akku lemerül, akkor nem kell külső áramforrást keresni, ennek hiányában is megoldható a töltés.

Érdemes tudni, hogy nagymértékben függ a vezeték nélküli fülhallgatók működési ideje attól, hogy milyen hangerővel használjuk őket. Hangos zenehallgatás esetén jóval gyakrabban kell tölteni ezeket az eszközöket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!