Szórakozás
Átalakult az otthon szerepe az elmúlt időkben
A Samsung legújabb kutatásából kiderül, a magyar válaszadók 40 százalékának fontosabbá vált az otthona az elmúlt időszakban, mint valaha. A felmérés arra is rávilágít, hogy a magyarok az újranyitás után is több időt töltenek otthon, mint a járvány előtti években. Ezzel párhuzamosan az otthon töltött idő minősége és a környezetben található felszerelések is felértékelődtek, az új hobbik mellett pedig a televízió szerepe is hangsúlyosabbá vált.
A Samsung 2021 nyarán végzett felmérésében azt vizsgálta, hogyan alakult át a magyar emberek otthonhoz fűződő viszonya a koronavírus járvány és a bevezetett korlátozások hatására. Az értékrendek és az életvitel, a szokások változása mellett a kutatásból kiderül az is, hogyan tekintenek a megkérdezettek a lakásuk berendezésére, milyen okoseszközökkel élnek együtt és többet vagy kevesebbet használják-e ezeket a járványhelyzet után. A válaszadók több mint fele (55%) a korábbinál több időt tölt otthon, a 18 és 24 év közötti fiataloknál pedig teljesen új életfelfogást jelez a 70 százalékos arány. Ők a járvány előtt jellemzően 9-12 órát töltöttek otthon egy nap, mostanra több mint negyedük (28%) már 21 óránál is többet, ez a tendencia pedig megfigyelhető Magyarország teljes népességénél.
Mindenhol jó, de a legjobb otthon?
Az otthon töltött idő alatt a magyarok megtanulták szeretni a lakásukat, a megkérdezettek 36 százalékának fontosabb lett az otthona, mint korábban volt és szinte senki nem érezte ennek az ellenkezőjét (2,5%). Az élettérhez ezzel együtt olyan fogalmak kapcsolódnak, mint a család, a meghittség, a feltöltődés vagy az önkifejezés. A legfiatalabbak (18-24 éves) között ugyanakkor az otthon az egyedüllétet és nyugalmat is jelenti, egy helyet, ahol magukkal törődhetnek és nem zavarja őket senki. Az egyik legfontosabb jellemző mégis a biztonság, amelyet a válaszadók közel fele (48%) említett, és ami a járványhelyzet nehézségei után nem is igazán meglepő.
Az elmúlt másfél évben azonban nem csak nyugodt pihenéssel és önfejlesztéssel töltötték az emberek az idejüket. Az egyes helyiségek használata jól mutatja, ennek az időszaknak az egyik legnagyobb változását, az otthoni munkavégzés elterjedését is. Bár a válaszadók 34 százaléka továbbra is a nappaliban tölti az ideje legnagyobb részét, a dolgozószobák vagy dolgozósarkok már 11 százalék esetében átvették a vezetést. Ennek hatására kevesebb időt töltünk a konyhában és a hálószobában is, a nappali pedig sok esetben válhatott irodává a nap legnagyobb részében. Legnagyobb arányban (17,5%) az 55 év fölöttiek vonultak a dolgozószobákba, míg a 24 év alatti fiatalok több mint fele (51,6%) a hálószobájában vészelte át a nehéz hónapokat. Többen voltak, akik átalakításba is fogtak, hogy az otthonuk jobban illeszkedjen az új élethelyzethez, 36 százalék válaszolta, hogy alakított a lakásán, a legtöbben természetesen a dolgozószobán, ahová új bútort (32%), új számítógépet (34%) vagy perifériákat (35%) is vásároltak.
Ne kapcsold ki, még nézem!
Természetesen nem csak a munkához kapcsolódó eszközök kerültek a háztartásokba a járványhelyzet alatt, az elektronikai eszközök elterjedtsége is kiemelkedő szintet ért el. A megkérdezettek 96 százalékának van televíziója, 93 százaléknak pedig okostelefonja otthon, de számítógéppel is 89 százalék rendelkezik. A leggyakoribb otthoni tevékenységek is ezek köré szerveződnek, a válaszadók 89 százaléka néz tévét legalább heti rendszerességgel, sokaknál pedig ez a napi rutinhoz is hozzátartozik (55%). A lezárások alatt több új hobbi vált az emberek életének részévé, a 18 és 34 év közöttieknek például átlagosan 41 százaléka sportol hetente többször, még a legfiatalabbak (18-24 évesek) közel negyede (22,6%) naponta főz és a válaszadó férfiak közel fele (49,2%) rendszeresen kertészkedik vagy nevel otthon valamilyen növényt. Ezeket a tevékenységeket átlagosan 22 százalék gyakrabban végzi, mint a veszélyhelyzet előtt, a nagy nyertes ugyanakkor a televízió, amelyet az emberek 29 százaléka gyakrabban kapcsol be, mint a járvány kezdete előtt.
Hogy ez mennyire lesz tartós, abban maguk a tévénézők sem teljesen biztosak. Azok közül, akik többet tévéznek, mint a járványhelyzetet megelőző időszakban, 43 százalék úgy gondolja, valószínűleg vissza fog térni a korábbi szokásaihoz és kevesebbet néz majd tévét. Ehhez képest csak 24 százalék gondolja úgy, hogy a továbbiakban is legalább annyit vagy esetleg annál is többet nézi majd a tévét, mint most. Annyi biztos, hogy a televíziókat gyakran és sokféle célból használják, nem csak filmezésre, sorozatmaratonokra, hanem akár edzéshez, munkához, tanuláshoz is, de sokan játszanak vagy videótelefonálnak is rajtuk. A hagyományos tévéket a tulajdonosaik 83 százaléka hetente többször bekapcsolja, az okostévéjét pedig 73 százalék napi rendszerességgel nézi. Még a legfiatalabb 18 és 24 év közötti korosztály tagjainak több mint fele (55%) is naponta néz tévét, pedig esetükben egyértelműen az okostelefon az elsődleges készülék, amit 95 százalékuk egyfolytában használ. A tévénézés ezzel együtt Magyarországon rengeteg ember napjait meghatározza, éljenek az ország bármely részén, függetlenül attól, mennyi időt töltenek éppen otthon.
„Mindannyian sokat voltunk otthon az elmúlt másfél évben éppen ezért is voltunk kíváncsiak, hogyan változtunk mi és a lakásaink ez idő alatt. Az eredmények azt mutatják, hogy Magyarországon is egyre tervezettebben alakítjuk az életterünket és fontos szerep jut benne a technológia tudatos használatának – mondta el Samu Zsófia, a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője. – A megkérdezettek több mint fele többet tudott pihenni otthon és volt ideje foglalkozni a lakásával, ez pedig meg is látszik, hiszen nagyon sokak számára fontosabb hely lett az otthona és olyan értékek kötődnek hozzá, mint a szeretet, a biztonság vagy a nyugalom.”
A Samsung kutatását az Impetus Research készítette online megkérdezéses adatfelvétellel 2021 júniusában és júliusában. A felmérés 815 fős mintája a 18 és 64 év közötti magyar lakosságra nézve reprezentatív.
A vállalat 2021-as Smart TV kínálatáról és a készülékek okos funkcióiról további információ a Samsung weboldalon érhető el.
Szórakozás
Húsz százalékkal nagyobb mobilhálózati kapacitással indult el a Sziget
Elindult a Sziget Fesztivál, amely idén is várhatóan összesen többszázezer látogatót fogad majd az Óbudai-szigeten. Európa egyik legnagyobb zenei és kulturális eseményének hivatalos telekommunikációs partnere, a Yettel idén már egy Szombathely méretű település igényeihez mérhető hálózati kapacitással készül a rendezvényre, ami 20 százalékkal meghaladja az előző évre épített extra hálózat képességeit.
Emellett ingyenes Wi-Fi-vel, 15 mobiltöltő ponttal és a Sziget-életérzés megosztását támogató aktivitásokkal teszi kézzelfoghatóvá, mit jelent egy legendás fesztiválon bulizni és a Yettel villámgyors hálózatán kapcsolódni.
A Sziget nem csak kulturális, de mobilhálózati szempontból is különleges környezetet jelent: a legforgalmasabb időszakokban akár 70–80 ezer ember használja egyszerre a készülékét egy mindössze körülbelül 60-70 hektáros területen. A látogatók ráadásul a hétköznapi használathoz képest jóval több fényképet, videót és élő tartalmat töltenek fel. Míg általános körülmények között a feltöltés aránya a letöltéshez képest jellemzően 10 százalék alatt marad, a fesztivál csúcsóráiban elérheti a 30 százalékot, jól látható tehát, hogy a fesztiválozóknak fontos az élményeik azonnali online megosztása.
Az idei Szigetre 40 százalékkal nőtt a Yettel nagy sebességű 5G-kapacitása
A Yettel hálózati infrastruktúra-partnerével, a Cetinnel közösen a tavalyi 31 szektoros kiépítést továbbfejlesztve 20 százalékkal növelte a teljes 4G- és 5G-kapacitást. Ezen belül a nagysebességű, C-band frekvenciát használó 5G-cellák kapacitása 40 százalékkal emelkedett. Ez a jelenlegi energiahelyzetben is kedvező fejlemény, hiszen a korszerű 4G- és 5G-hálózati eszközök lényegesen energiahatékonyabban működnek elődeiknél. A modern technológiák egyrészt kevesebb hűtést igényelnek, másrészt ugyanakkora adatforgalmat kisebb erőforrás-felhasználással képesek kiszolgálni.
A rendszer kiépítése és üzemeltetése 50 millió forintot meghaladó fejlesztést jelent a szolgáltatónak. Az első tervezéstől kezdve összesen 30 fős mérnök- és szervizcsapat dolgozik a rendszer professzionális kialakításán, üzemeltetésén és non-stop felügyeletén.
A fesztivál idején összesen 21 lokáción, 144 mobil-cella kapacitásával szolgálja ki a látogatókat a Yettel. A fesztivál területén működő úgynevezett mikrocellák jellemzően 100–200 méteres szektorokat fednek le. A sűrű hálózati struktúrára azért van szükség, mert rendkívül kis területen kell egyszerre több tízezer felhasználó hang- és adatforgalmát kiszolgálni. A korábbi évek azt mutatják, hogy nem meglepő módon a Nagyszínpad környékén a legjelentősebb a videós feltöltések és megosztások aránya, épp ezért itt is további fejlesztésekre került sor. A tavalyi adatok alapján a teljes fesztiválidőszakban a csúcsórai mobilforgalom 10 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ennek 40 százaléka pedig már 5G-hálózaton zajlott. Az 5G részaránya a teljes adatforgalmat tekintve elérte a 25 százalékot, idén pedig a szakemberek úgy számolnak, hogy a kompatibilis készülékek terjedésével akár a 30 százalékot is megközelítheti.
„A Sziget mobilhálózati szempontból egészen más működést és megoldásokat kíván, mint egy átlagos városi környezet. Nagyon kis területen, rövid idő alatt ugrik meg az ügyfelek száma, miközben a fesztiválozók a szokásosnál jóval több videót és képet töltenek fel. A kiváló ügyfélélmény elérése érdekében idén is jelentős fejlesztésekkel készültünk, a tavalyihoz képest további 40%-kal növeltük az elérhető 5G kapacitást. Elsődleges célunk, hogy a látogatók a lehető legzökkenőmentesebben oszthassák meg élményeiket.”
– mondta Mang Balázs, a Yettel műszaki stratégiai igazgatója.
Fókuszban a digitális szabadság
A hálózat fejlesztése mellett a Yettel, hivatalos telekommunikációs partnerként a fesztivál területén megnöveli a kihelyezett Mobiltöltő Pontok számát, valamint ingyenes Wi-Fi zónát alakít ki, biztosítva a fesztiválozóknak, hogy végig elérhetőek legyenek.
„A Szigeten a mobilhálózatunkon keresztül tesszük kézzelfoghatóvá a digitális szabadság élményét, és márkaaktivitásunkban valódi fesztiválhelyzetekre koncentrálunk. Naponta több ezer embernek adunk lehetőséget, hogy a kihelyezett ingyenes töltőpontjainkon fel tudják tölteni a telefonjaikat, és kapcsolatban maradhassanak egymással. Idén a Yettel Reels Factory-val várjuk a fesztiválozókat, ahol saját videóikat készíthetik el ikonikus, mesterséges intelligencia által generált Sziget-hátterekkel. A Yettel Colosseum mellett kialakított aktivitási zónánkban ingyenes Wi-Fi-t is biztosítunk, így a látogatók a Sziget pörgése mellett megtapasztalhatják a Yettel villámgyors hálózatának élményét is.”
– mondta Tőzsér Judit, a Yettel vállalati kommunikációs igazgatója.
A folyamatos online elérhetőséget a megerősített mobilhálózaton, és az ingyenes Wi-Fi zónán túl a Yepp digitális előfizetés elérhetősége is támogatja. A hazai fesztiválozók online, pár kattintással igényelhetik a Yeppet, amellyel a Sziget ideje alatt akár díjmentesen is átélhetik a korlátlan netezés élményét.
További információ: https://www.yettel.hu/sziget
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Szórakozás
Barbie a legendás Whitney Houston előtt tiszteleg
A Mattel a Barbie Signature sorozat legújabb darabjával tiszteleg a legendás Whitney Houston előtt: a különleges baba az énekesnő páratlan örökségét, rekordokat döntő karrierjét és időtlen zenei munkásságát ünnepli, amely generációk művészeit inspirálta, és a mai napig világszerte rajongók millióihoz szól.
A baba bemutatására egy különleges jubileumi évben kerül sor: 2026-ban világszerte megemlékeznek arról, hogy Whitney Houston több mint négy évtizede gyakorol páratlan hatást a zene, a szórakoztatóipar és a kultúra világára – köztük a The Recording Academy Special Merit Lifetime Achievement Award, valamint a 2026-os New Jersey Hall of Fame Capstone Event.
A Whitney Houston baba megidézi az énekesnő legendás megjelenését az „I Wanna Dance with Somebody (Who Loves Me)” című dal ikonikus videóklipjéből. A baba a Whitney E. Houston Legacy Foundation elnökével, Pat Houstonnal szoros együttműködésben készült, aki a teljes kreatív folyamat során együtt dolgozott a Barbie tervezőcsapatával, és aktívan részt vett a baba hiteles és részletgazdag megjelenésének kialakításában.
A babát először augusztus 8-án mutatták be Atlantában, az ötödik alkalommal megrendezett Legacy of Love Gala eseményen. A Whitney Houston születésnapja alkalmából rendezett éves jótékonysági gála a fiatalok oktatásának segítésére gyűjt adományokat. Az alkalomból a Barbie Dream Gap Project is támogatja a Whitney E. Houston Legacy Foundation munkáját annak érdekében, hogy a szervezet tovább bővíthesse a fiatalok oktatási lehetőségeit, valamint ösztöndíjakat biztosíthasson számukra.
Magyarországon a nyár végétől elérhető a Whitney Houston baba a Regio Játék online kínálatában.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Szórakozás
Kiderült, mennyi mindent jelenthet: itt az első országos mémkutatás
A magyarok többsége már találkozott a neten a rollerest megtámadó nyúllal vagy a hátsó ülésen csodálkozó kislánnyal, mégsem biztos, hogy ezek ugyanazt jelentették mindenki számára.
A Yettel friss kutatása rámutatott, hogy bár tízből nyolcan rendszeresen látnak internetes mémeket, a különböző generációk számára ezek eltérő üzenetet hordozhatnak és más elvárt protokollal járhatnak. Dr. Guld Ádám médiakutató szerint a mém több egyszerű internetes viccnél, ugyanis fontos szerepet játszik a digitális közösségek összetartozásában.
A Yettel legújabb kampányában azt mutatja meg, hogyan használják valójában az emberek az internetet a mindennapokban. Ehhez kapcsolódóan a szolgáltató egy országos, reprezentatív[1] kutatást készített az online tér egyik leggyakoribb, mégis nehezen kategorizálható jelenségéről, a mémekről.[2] Kiderült ugyanis, hogy tízből nyolc magyar rendszeresen találkozik mémekkel az online beszélgetései során. Ez abból is adódhat, hogy a válaszadók több mint fele szerint egy emojival, GIF-fel vagy mémmel néha sokkal könnyebb kifejezni az érzéseket, mint szavakkal.
A kitöltők több mint fele szerint a mémek az internetes kultúra szerves részét képezik, kétharmaduk viszont úgy véli, vannak köztük olyanok, amelyeket csak bizonyos közösségek értenek meg. Ugyanakkor a többség megegyezik abban, hogy a belsős poénokra épülő mémek közelebb hozhatják egymáshoz a közösség tagjait. Dr. Guld Ádám médiakutató szerint ahogy régen a közös beszélgetések és történetek erősítették a társas kapcsolatokat, ma egy jól időzített vicc vagy mém is ugyanazt az üzenetet közvetíti: „egy csapatba tartozunk”. A mémek ezért sokkal többek egyszerű internetes vicceknél: a digitális közösségek összetartozását és közös identitását is folyamatosan újratermelik.
Mémet küldök, ha rád gondolok
Tízből hét magyar legalább hetente küld mémeket az ismerőseinek. Legtöbbször azért, hogy megnevettessenek valakit (56%), ezt követi, hogy reagáljanak egy helyzetre (36%), belsős poént osszanak meg (36%) vagy csak mert megtetszett nekik (33%). Viszont nem mindegy, ki kapja: tízből hat válaszadónak van olyan ismerőse, akinek nem küldene mémet, mert úgysem értené meg, 28% szerint pedig kifejezetten kínos, ha valaki elcsépelt mémeket oszt meg.
„A mémek tulajdonképpen kulturális gyorsírásként működnek: néhány másodperc alatt képesek olyan közös élményeket, médiatartalmakat vagy belső poénokat felidézni, amelyeket más eszközökkel sokkal hosszabban kellene elmagyarázni. Minél inkább ugyanabban a digitális közegben mozognak az emberek, annál hatékonyabban működik ez a közös nyelv. Ahhoz azonban, hogy valaki értse a digitális kultúrát, ismernie kell azokat a kulturális utalásokat is, amelyekre a mémek épülnek. A mémek értése egyre inkább digitális kulturális kompetenciává válik”
– tette hozzá Dr. Guld Ádám.
Sértés nem reagálni? Az illem nem tűnik el, csak átalakul…
Ahogy korábban az volt a természetes, hogy telefonhívásra vagy e-mailre mindenképp válaszolunk, úgy ma már a fiatalabb generációk számára egy elküldött mém is társas gesztusnak számít, amelyre reakciót várunk. A kutatás is rámutatott: tízből négy magyar szerint igenis illik reagálni egy kapott mémre, függetlenül attól, hogy tetszik-e vagy sem. Guld Ádám szerint ez jól mutatja, hogy az illem nem tűnik el a digitális térben, csak átalakul.
„A kutatás tulajdonképpen egy új online etikett formálódását dokumentálja, amelyben már nemcsak a szavaknak, hanem az emojiknak, GIF-eknek és mémeknek is megvannak a maguk társas szabályai.”
Amennyiben a kapott mém tetszik, a legtöbben emojival válaszolnak rá (59%), harmaduk szöveges üzenetet küld, negyedük pedig egy másik mémmel reagál. A 18-35 évesek az átlagnál nagyobb arányban viszonozzák a gesztust egy újabb mémmel, mentik el a képet későbbre, vagy írnak hozzá valamit. Ezzel szemben az 54 év felettiek 15%-a egyáltalán nem tesz semmit – ami azért is érdekes, mert a fiatalok többsége szerint a reakció hiánya kimondottan udvariatlanság.
És mi történik akkor, ha nem tetszik a kapott tartalom? Tízből négyen egyszerűen figyelmen kívül hagyják, ugyanakkor a fiatalabbakra ez kevésbé jellemző, ők ilyenkor is inkább egy emojival reagálnak (42%). A nyílt elutasítás viszont ritka: mindössze a válaszadók 15%-a írná meg őszintén, hogy nem tetszett neki a mém.
A reakciót jelentősen befolyásolja a küldő személye (41%), valamint az is, ha a fogadó nem érti a mémet (45%). A megkérdezettek negyedével fordult már elő, hogy másképp értelmezett egy mémet, mint aki küldte. Ilyen helyzetben a legtöbben rákérdeztek a jelentésre, rákerestek az interneten, vagy egyszerűen nem foglalkoztak vele. Érdekesség, hogy tízből egy válaszadó ilyenkor is úgy tesz, mintha értené. A 18–35 évesek körében különösen jellemző, hogy ilyenkor a neten keresnek rá a háttérinfókra, vagy csak megjátsszák, hogy értik.
A jó mém receptje
De mitől lesz jó egy mém? A többség szerint egyértelműen attól, ha vicces. Ezt követi lényegesen lemaradva az aktualitás, a kreativitás, valamint az, ha tudnak vele azonosulni. Az már kevésbé lényeges, hogy egy mém eredeti vagy meglepő legyen, esetleg „örökzöld” maradjon – ennek ellenére tízből négy ember úgy véli, a legtöbb mém csak rövid ideig érdekes.
A kutatás konkrét mémek jelentését is vizsgálta, hogy kiderüljön, mennyire ismerik őket a magyarok. A felsoroltak közül a legtöbben (73%) a több mint tíz éves „Side Eyeing Chloe” mémet ismerik. Ezt a mémet ismerők 70%-a találja viccesnek, függetlenül attól, hogy mindössze 26%-uk tartja még mindig aktuálisnak. Szintén sokan (66%) ismerik a világot is bejáró hazai klasszikust, a „roller vs. nyulat”: 70% tartja szórakoztatónak, és a megkérdezettek fele szerint a mai napig megállja a helyét. Ezzel szemben bár hiába nemrég ért véget a világbajnokság, a „Marc Cucurella cat” mémet csupán 41% ismerte és 37% érezte időszerűnek.
„A Side Eyeing Chloe vagy a rolleres esete a nyúllal mára kulturális referenciákká váltak: akkor is működnek, ha a felhasználók már nem emlékeznek az eredeti történetre. A konkrét eseményekhez vagy hírekhez kötődő mémek ezzel szemben gyorsabban elveszítik aktualitásukat, mert velük együtt kopik ki az a közös tudás is, amely életre hívta őket. A jó mém tehát nem egyszerűen vicces, hanem kreatív módon újrahasznosítható is. Amikor egy közösség ugyanazzal a képpel évek múltán is képes új jelentéseket létrehozni, a mém már nem pusztán internetes tartalom, hanem a digitális kultúra közös nyelvének a részéve is”
– magyarázza Dr. Guld Ádám.
[1] A kutatás 1027 fő megkérdezésével zajlott 2026. július 24. és 2026. július 27. között az Instant Research felületén. A minta reprezentatív a 18-65 éves magyar internetező lakosságra nem, kor, településtípus és régió mentén.
[2] Mém alatt minden olyan internetes képet, videót vagy egyéb tartalmat értünk, amelyet humoros, ironikus vagy kulturális üzenete miatt osztanak meg egymással a felhasználók.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
K&H: Kate már időpontot is foglal
-
Ipar2 hét ago
Fogyasztóvédelmi jogi tanácsadást indított a Kamara a vállalkozásoknak
-
Okoseszközök2 hét ago
Akár a telefonunk is „hőgutát kaphat” a nyári hőségben
-
Mozgásban2 hét ago
Vezetési szokások Európában: ami Magyarországon természetes, külföldön félreérthető lehet
-
Okoseszközök2 hét ago
A Philips Monitors új USB-C dokkolóval és webkamerával ellátott modellekkel bővíti üzleti termékpalettáját
-
Gazdaság2 hét ago
Újra növekedési pályán Európa hőszivattyúpiaca, amely már több tízmillió háztartást véd az energiaárak ingadozásától
-
Ipar2 hét ago
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az energiaválságos időszakban javaslatokat fogalmaz meg a vállalkozások számára
-
Gazdaság2 hét ago
Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról








