Szórakozás
Szabadon felhasználhatóak lettek Robert Capa fotói és Frida Kahlo művei
Szabadon felhasználhatóvá váltak Robert Capa fotói, Frida Kahlo festményei és Herczeg Ferenc művei is
2025. január elsejétől hazánkban szabadon felhasználhatóvá váltak Robert Capa fotográfus-fotóriporter felvételei, Frida Kahlo mexikói festőművész képei, Alan Mathison Turing matematikus tudományos művei és Henri Matisse festőművész alkotásai. A művek közkinccsé válásával azokat bárki szabadon, engedély nélkül felhasználhatja, de a velük való visszaélés természetesen továbbra is tiltott.
Az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat mindig szerzői jog védi, melynek egyik alapvető célja a szellemi alkotás ösztönzése. A szerzői jogi védelem automatikusan– a mű létrejöttétől kezdve – a törvény erejénél fogva jön létre, és a szerző halálát követően még 70 évig él. A szerzői jogi alkotásoknál tehát nincs szükség az iparjogvédelem területén ismert hatósági eljárásra, azaz a jogi védelemnek nem feltétele, hogy a művet valahová bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék, ahogy nincs nyilvántartás arról sem, hogy adott művek védelmi ideje mikor jár le.
Felhasználási engedély nélkül akkor válik felhasználhatóvá egy mű, ha a szóban forgó alkotásra törvényben meghatározott védelmi idő letelik, ami Magyarország esetén a szerző halálától számított hetven év. Ennek eltelte után a mű közkincsnek minősül, vagyis bárki szabadon felhasználhatja. Közös művek esetében a 70 évet az utoljára elhunyt szerzőtárs halálától kell számítani.
A fentiek tükrében tehát 2025. január 1-től azon alkotók művei váltak közkinccsé, akik 1954-ben hunytak el. Közéjük tartozik Robert Capa világhírű fotóriporter, aki haditudósításai során számtalan ikonikus képet örökített meg, amelyek közül „A milicista halála” a legismertebb. Ugyanebben az évben hunyt el Henri Matisse francia festőművész, a 20. századi festészet egyik legjelentősebb alakja, a fauvizmus festészeti irányzat kulcsfigurája. A ma is jól ismert alkotók közé tartozik még Auguste Marie Louis Nicolas Lumière francia mérnök, iparos, biológus és illuzionista, aki fivérével Louis Jean Lumière-rel 1895-ben feltalálta a kinematográfot, amely egyszerre volt alkalmas mozgókép rögzítésére és vetítésre.
Nem egy hazai művész, alkotó művei is közkinccsé váltak ebben az évben: köztük van Herczeg Ferenc német származású magyar író, színműíró, újságíró, akinek az Élet kapuja című regényét háromszor is jelölték Irodalmi Nobel-díjra. 1954 márciusában hunyt el Rapaics Raymund botanikus, biológus, tudománytörténész, a magyar növényföldrajz és történeti botanika úttörője, akinek művei a magyar Alföld ősi növényvilágát mutatják be részletesen. De megemlíthető még Huszti József klasszika-filológus, irodalomtörténész, egyetemi tanár is, aki az összehasonlító latin irodalomtörténet, illetve a magyarországi humanizmus területén kutatott és ért el kiemelkedő eredményeket a Janus Pannonius kutatásban.
A szerzői műveket a szerzői jog csak meghatározott ideig védi és előfordul, hogy országonként változó ideig. Az Európai Unió legtöbb tagállamában az alkotás a szerző életében és halálát követő 70 éven át részesül védelemben, de akadnak eltérések ehhez képest a világban: a védelmi idő mértéke Jemenben mindössze 30, Mexikóban viszont 100 év.
Ez utóbbi azért is különösen érdekes, mert Frida Kahlo mexikói festőművész, közéleti szereplő, a 20. századi Mexikó emblematikus alakja szintén 1954-ben hunyt el, így művei az EU országaiban, hazánkban is, szabad felhasználás alá esnek. Ha azonban Mexikóban szervezne valaki egy Frida Kahlo kiállítást, akkor a következő 30 évben is csak úgy tehetné meg, ha rendelkezik az ehhez szükséges engedéllyel.
A közkinccsé vált művek bár szabadon felhasználhatók, mégis fontos megemlíteni, hogy a védelmi idő lejártától függetlenül az elhunyt szerző nevében felléphet az örököse vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a felhasználás sértené a szerző névfeltüntetési jogát.
Forrás: SZTNH
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Szórakozás
Barbie a legendás Whitney Houston előtt tiszteleg
A Mattel a Barbie Signature sorozat legújabb darabjával tiszteleg a legendás Whitney Houston előtt: a különleges baba az énekesnő páratlan örökségét, rekordokat döntő karrierjét és időtlen zenei munkásságát ünnepli, amely generációk művészeit inspirálta, és a mai napig világszerte rajongók millióihoz szól.
A baba bemutatására egy különleges jubileumi évben kerül sor: 2026-ban világszerte megemlékeznek arról, hogy Whitney Houston több mint négy évtizede gyakorol páratlan hatást a zene, a szórakoztatóipar és a kultúra világára – köztük a The Recording Academy Special Merit Lifetime Achievement Award, valamint a 2026-os New Jersey Hall of Fame Capstone Event.
A Whitney Houston baba megidézi az énekesnő legendás megjelenését az „I Wanna Dance with Somebody (Who Loves Me)” című dal ikonikus videóklipjéből. A baba a Whitney E. Houston Legacy Foundation elnökével, Pat Houstonnal szoros együttműködésben készült, aki a teljes kreatív folyamat során együtt dolgozott a Barbie tervezőcsapatával, és aktívan részt vett a baba hiteles és részletgazdag megjelenésének kialakításában.
A babát először augusztus 8-án mutatták be Atlantában, az ötödik alkalommal megrendezett Legacy of Love Gala eseményen. A Whitney Houston születésnapja alkalmából rendezett éves jótékonysági gála a fiatalok oktatásának segítésére gyűjt adományokat. Az alkalomból a Barbie Dream Gap Project is támogatja a Whitney E. Houston Legacy Foundation munkáját annak érdekében, hogy a szervezet tovább bővíthesse a fiatalok oktatási lehetőségeit, valamint ösztöndíjakat biztosíthasson számukra.
Magyarországon a nyár végétől elérhető a Whitney Houston baba a Regio Játék online kínálatában.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Szórakozás
Kiderült, mennyi mindent jelenthet: itt az első országos mémkutatás
A magyarok többsége már találkozott a neten a rollerest megtámadó nyúllal vagy a hátsó ülésen csodálkozó kislánnyal, mégsem biztos, hogy ezek ugyanazt jelentették mindenki számára.
A Yettel friss kutatása rámutatott, hogy bár tízből nyolcan rendszeresen látnak internetes mémeket, a különböző generációk számára ezek eltérő üzenetet hordozhatnak és más elvárt protokollal járhatnak. Dr. Guld Ádám médiakutató szerint a mém több egyszerű internetes viccnél, ugyanis fontos szerepet játszik a digitális közösségek összetartozásában.
A Yettel legújabb kampányában azt mutatja meg, hogyan használják valójában az emberek az internetet a mindennapokban. Ehhez kapcsolódóan a szolgáltató egy országos, reprezentatív[1] kutatást készített az online tér egyik leggyakoribb, mégis nehezen kategorizálható jelenségéről, a mémekről.[2] Kiderült ugyanis, hogy tízből nyolc magyar rendszeresen találkozik mémekkel az online beszélgetései során. Ez abból is adódhat, hogy a válaszadók több mint fele szerint egy emojival, GIF-fel vagy mémmel néha sokkal könnyebb kifejezni az érzéseket, mint szavakkal.
A kitöltők több mint fele szerint a mémek az internetes kultúra szerves részét képezik, kétharmaduk viszont úgy véli, vannak köztük olyanok, amelyeket csak bizonyos közösségek értenek meg. Ugyanakkor a többség megegyezik abban, hogy a belsős poénokra épülő mémek közelebb hozhatják egymáshoz a közösség tagjait. Dr. Guld Ádám médiakutató szerint ahogy régen a közös beszélgetések és történetek erősítették a társas kapcsolatokat, ma egy jól időzített vicc vagy mém is ugyanazt az üzenetet közvetíti: „egy csapatba tartozunk”. A mémek ezért sokkal többek egyszerű internetes vicceknél: a digitális közösségek összetartozását és közös identitását is folyamatosan újratermelik.
Mémet küldök, ha rád gondolok
Tízből hét magyar legalább hetente küld mémeket az ismerőseinek. Legtöbbször azért, hogy megnevettessenek valakit (56%), ezt követi, hogy reagáljanak egy helyzetre (36%), belsős poént osszanak meg (36%) vagy csak mert megtetszett nekik (33%). Viszont nem mindegy, ki kapja: tízből hat válaszadónak van olyan ismerőse, akinek nem küldene mémet, mert úgysem értené meg, 28% szerint pedig kifejezetten kínos, ha valaki elcsépelt mémeket oszt meg.
„A mémek tulajdonképpen kulturális gyorsírásként működnek: néhány másodperc alatt képesek olyan közös élményeket, médiatartalmakat vagy belső poénokat felidézni, amelyeket más eszközökkel sokkal hosszabban kellene elmagyarázni. Minél inkább ugyanabban a digitális közegben mozognak az emberek, annál hatékonyabban működik ez a közös nyelv. Ahhoz azonban, hogy valaki értse a digitális kultúrát, ismernie kell azokat a kulturális utalásokat is, amelyekre a mémek épülnek. A mémek értése egyre inkább digitális kulturális kompetenciává válik”
– tette hozzá Dr. Guld Ádám.
Sértés nem reagálni? Az illem nem tűnik el, csak átalakul…
Ahogy korábban az volt a természetes, hogy telefonhívásra vagy e-mailre mindenképp válaszolunk, úgy ma már a fiatalabb generációk számára egy elküldött mém is társas gesztusnak számít, amelyre reakciót várunk. A kutatás is rámutatott: tízből négy magyar szerint igenis illik reagálni egy kapott mémre, függetlenül attól, hogy tetszik-e vagy sem. Guld Ádám szerint ez jól mutatja, hogy az illem nem tűnik el a digitális térben, csak átalakul.
„A kutatás tulajdonképpen egy új online etikett formálódását dokumentálja, amelyben már nemcsak a szavaknak, hanem az emojiknak, GIF-eknek és mémeknek is megvannak a maguk társas szabályai.”
Amennyiben a kapott mém tetszik, a legtöbben emojival válaszolnak rá (59%), harmaduk szöveges üzenetet küld, negyedük pedig egy másik mémmel reagál. A 18-35 évesek az átlagnál nagyobb arányban viszonozzák a gesztust egy újabb mémmel, mentik el a képet későbbre, vagy írnak hozzá valamit. Ezzel szemben az 54 év felettiek 15%-a egyáltalán nem tesz semmit – ami azért is érdekes, mert a fiatalok többsége szerint a reakció hiánya kimondottan udvariatlanság.
És mi történik akkor, ha nem tetszik a kapott tartalom? Tízből négyen egyszerűen figyelmen kívül hagyják, ugyanakkor a fiatalabbakra ez kevésbé jellemző, ők ilyenkor is inkább egy emojival reagálnak (42%). A nyílt elutasítás viszont ritka: mindössze a válaszadók 15%-a írná meg őszintén, hogy nem tetszett neki a mém.
A reakciót jelentősen befolyásolja a küldő személye (41%), valamint az is, ha a fogadó nem érti a mémet (45%). A megkérdezettek negyedével fordult már elő, hogy másképp értelmezett egy mémet, mint aki küldte. Ilyen helyzetben a legtöbben rákérdeztek a jelentésre, rákerestek az interneten, vagy egyszerűen nem foglalkoztak vele. Érdekesség, hogy tízből egy válaszadó ilyenkor is úgy tesz, mintha értené. A 18–35 évesek körében különösen jellemző, hogy ilyenkor a neten keresnek rá a háttérinfókra, vagy csak megjátsszák, hogy értik.
A jó mém receptje
De mitől lesz jó egy mém? A többség szerint egyértelműen attól, ha vicces. Ezt követi lényegesen lemaradva az aktualitás, a kreativitás, valamint az, ha tudnak vele azonosulni. Az már kevésbé lényeges, hogy egy mém eredeti vagy meglepő legyen, esetleg „örökzöld” maradjon – ennek ellenére tízből négy ember úgy véli, a legtöbb mém csak rövid ideig érdekes.
A kutatás konkrét mémek jelentését is vizsgálta, hogy kiderüljön, mennyire ismerik őket a magyarok. A felsoroltak közül a legtöbben (73%) a több mint tíz éves „Side Eyeing Chloe” mémet ismerik. Ezt a mémet ismerők 70%-a találja viccesnek, függetlenül attól, hogy mindössze 26%-uk tartja még mindig aktuálisnak. Szintén sokan (66%) ismerik a világot is bejáró hazai klasszikust, a „roller vs. nyulat”: 70% tartja szórakoztatónak, és a megkérdezettek fele szerint a mai napig megállja a helyét. Ezzel szemben bár hiába nemrég ért véget a világbajnokság, a „Marc Cucurella cat” mémet csupán 41% ismerte és 37% érezte időszerűnek.
„A Side Eyeing Chloe vagy a rolleres esete a nyúllal mára kulturális referenciákká váltak: akkor is működnek, ha a felhasználók már nem emlékeznek az eredeti történetre. A konkrét eseményekhez vagy hírekhez kötődő mémek ezzel szemben gyorsabban elveszítik aktualitásukat, mert velük együtt kopik ki az a közös tudás is, amely életre hívta őket. A jó mém tehát nem egyszerűen vicces, hanem kreatív módon újrahasznosítható is. Amikor egy közösség ugyanazzal a képpel évek múltán is képes új jelentéseket létrehozni, a mém már nem pusztán internetes tartalom, hanem a digitális kultúra közös nyelvének a részéve is”
– magyarázza Dr. Guld Ádám.
[1] A kutatás 1027 fő megkérdezésével zajlott 2026. július 24. és 2026. július 27. között az Instant Research felületén. A minta reprezentatív a 18-65 éves magyar internetező lakosságra nem, kor, településtípus és régió mentén.
[2] Mém alatt minden olyan internetes képet, videót vagy egyéb tartalmat értünk, amelyet humoros, ironikus vagy kulturális üzenete miatt osztanak meg egymással a felhasználók.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Szórakozás
Kinyílt a századik ajtó: már 100 szálláshely vár a kalandtárban
Erdei kulcsosház, egykori pilótaotthon, dunai révészház vagy kényelmes bázis egy családi túrához: már száz szálláshely közül lehet választani az Aktív Kalandor oldalán elérhető Kalandtárban. A Kalandtár az Aktív Kalandor foglalási felülete, ahol szálláshelyek mellett e-bike-bérlés, vezetett túra vagy látogatóközpontok szolgáltatásai is foglalhatók, így akár egy teljes aktív hétvége összeállítható egy helyen.
Mérföldkőhöz érkezett az Aktív Kalandor Kalandtára, a foglalható szálláshelyek száma elérte a százat. A kínálat az erdő mélyén megbúvó, néhány fős kulcsosházaktól a családokat, osztályokat és nagyobb társaságokat fogadó szállásokig terjed. Van, ahová már az odavezető útért is érdemes elindulni, máshol a teraszról nyíló kilátás vagy az épület múltja teszi emlékezetessé az ott töltött napokat.
A szállások mellett 25 e-bike-bérlési lehetőség és 13 látogatóközpont szolgáltatásai érhetők el a Kalandtárban. A folyamatosan változó kínálatban jelenleg közel 50 vezetett túra szerepel, köztük gyalogos és kerékpáros kirándulások, vízitúrák, csillaglesek és más tematikus programok.
A szálláshelyek az ország számos aktív turisztikai térségében megtalálhatók, a jelenlegi kínálat közel negyede a Mecsekben várja a vendégeket. A Bakonyban, a Tisza térségében, a Zemplénben, a Zselicben, a Bükkben és Zalában ugyancsak számos ház közül lehet választani, de Aggteleken, a Balaton-felvidéken, a Kiskunságon és a Felső-Tisza vidékén is találhatók foglalható szállások.
A Kalandtár abban segít, hogy a szállás mellé a környék aktív programjai is könnyen megtalálhatók és lefoglalhatók legyenek. Egy kiruccanáshoz e-bike-bérlés vagy vízitúra, egy hétvégéhez pedig látogatóközpont és vezetett kirándulás is választható. Az Aktív Kalandoron így az utazás ötletétől a konkrét programok és szállás kiválasztásáig egy helyen lehet megtervezni az aktív kikapcsolódást.
Házak, amelyeknek múltjuk van
A Kalandtár jelenleg elérhető száz szálláshelyét érdemes alaposan végigböngészni, mert a csendes erdei kunyhóktól a vízparti házakig rengeteg klassz hely vár felfedezésre. A kínálat folyamatosan bővül, ezért időről időre új szállásokra és programokra lehet bukkanni. Most négy különösen érdekes történetű szálláshelyet mutatunk be, rajtuk kívül pedig még bőven akad izgalmas hely a száz között.
- A Hármashatár-hegy tetején álló Rotter Lajos Turistaház például egykor pilótaotthon volt. Az 1940-ben felavatott épület a magyar vitorlázórepülés fontos időszakát őrzi. Innen indultak azok, akik a levegő meghódításáról álmodtak, ma pedig túrázók érkeznek ide a panorámáért és a hegytető csendjéért.
- Dobogókőn a Báró Eötvös Loránd Menedékház a magyar természetjárás kezdeteibe enged bepillantást. Az első, fából készült menedékházat 1898-ban adták át. Hamar népszerűvé vált, ezért 1906-ban egy nagyobb kőépületet emeltek mellé. Nevét Eötvös Lorándról, a Magyar Turista Egyesület első elnökéről kapta, aki világhírű fizikusként is szenvedélyes természetjáró és hegymászó volt.
- A Bakony mélyén fekvő Hubertlaki Kulcsosház helyén valaha az Esterházy család vadászkastélya állt. Az épület 1967-ben leégett, később a megmaradt kiszolgálóépületekből alakították ki a ma ismert kulcsosházat. A közelében rejtőzik a vízből kiálló fatörzseiről ismert Hubertlaki-tó, amelyet sokan bakonyi Gyilkos-tóként emlegetnek.
- A Szigetmonostoron álló Százesztendős Révészház több mint egy évszázaddal ezelőtt a révészek otthona és szolgálati épülete volt. Innen figyelték a Dunát, és ködben, áradáskor vagy téli hidegben is készen álltak az átkelésre. A felújított épület ma négy apartmannal és dunai panorámával várja a vendégeket, néhány lépésre attól a komptól, ahol egykor a révészek szolgáltak.
A száz foglalható szálláshely fontos állomás a Kalandtár történetében. Az Aktív Kalandor felületén már most is összeállítható egy erdei elvonulás, egy mozgalmas családi hétvége, egy osztálykirándulás vagy akár egy csapatépítő program.
Az Aktív Kalandor Kalandtárának kínálata az www.aktivkalandor.hu/kalandtar oldalon böngészhető.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Tippek2 hét ago
A eufyMake E1 elhozza a professzionális UV-nyomtatást a kreatív alkotók és kisvállalkozások számára
-
Gazdaság2 hét ago
Három trend, amely 2026-ban teljesen átírja a kriptopiacot
-
Gazdaság2 hét ago
Stratégiai akvizícióval erősít Magyarországon a Promise Group az AI-korszakban
-
Zöld2 hét ago
A Greenpeace nem ért egyet a korábban bejelentett tervek felülbírálásával
-
Okoseszközök2 hét ago
A képernyőidő csak a kezdet: így változnak a családok digitális szokásai
-
Ipar2 hét ago
Az LG Electronics 600 kW-os hűtőfolyadék-elosztó egysége NVIDIA tanúsítást szerzett
-
Ipar2 hét ago
Fogyasztóvédelmi jogi tanácsadást indított a Kamara a vállalkozásoknak
-
Okoseszközök2 hét ago
K&H: Kate már időpontot is foglal






