A 14-18 éves korosztály ennek megfelelően reprezentált a közösségi médiában: kutatási adatok szerint a felnőttek és a fiatalok azonos gyakorisággal látogatnak a Facebookra, sőt, a fiatalok jóval több időt töltenek Instagramon, mint a felnőttek és oda gyakrabban is posztolnak. A kamaszok között háromszor annyian tartanak attól, hogy kínos információk kerülhetnek elő róluk a neten, mint a felnőttek.
2018 december 6-tól látható a mozikban Goda Krisztina új, a Samsung Electronics támogatásával készült vígjátéka, a BÚÉK. Az alkotás többek között a mobiltitok és a privátszféra sérülékenységének kérdéskörét is vizsgálja. A BÚÉK apropóján a vállalat kíváncsi volt a hazai lakosság véleményére, a legfrissebb kutatásában a magyarok digitális lábnyomának jellegzetességeit is vizsgálta.
A digitális lábnyom minden olyan akaratlanul vagy szándékosan hagyott lenyomat a neten, mely alkalmas arra, hogy információval szolgáljon rólunk. Online vásárlásaink, a használt weboldalak sütijei, keresési eredményeink ugyanúgy árulkodnak rólunk, ahogyan kommentjeink, blogunk, saját weboldalunk vagy közösségi média aktivitásunk. Minden, amit közzétettünk, fellelhető és alakítja a rólunk szóló képet. Általánosan elfogadott, hogy mind a túl kicsi, mind a túl nagy digitális lábnyom hátrányokkal járhat. Bizalmatlanságot kelthet álláskeresés során, ha a leendő munkaadó nem talál rólunk nyilvános profilt, de az is gyanús lehet, ha túl sok adat lelhető fel rólunk. Ilyenkor nagyobb eséllyel kerülnek napvilágra olyan dolgok is, amelyek nem tüntetnek fel bennünket kedvező színben.
Közösségi média használati szokások
A digitális lábnyom hangsúlyos eleme a közösségi média aktivitás. A Samsung Electronics kutatásából kiderül, hogy mind a fiatalok, mind a felnőttek nagyon aktívak ezen a területen: több mint háromnegyedük legalább napi szinten ellátogat a Facebookra, minden tizedik felnőtt és kamasz pedig szinte egész nap fent van a közösségi oldalon. Abban már mutatkozik különbség a két csoport között, hogy mennyi a Facebookon kívüliek aránya: míg minden tizedik felnőtt nem használja ezt a közösségi oldalt, addig a fiatalok között a kívülállók aránya csak három százalék. Ami a posztolást illeti, négyszer annyi felnőtt posztol naponta, mint ahány kamasz (8 vs. 2 százalék). A Z generáció több mint fele inkább a havi vagy annál is ritkább posztolást részesíti előnyben. Ha az Instagramot nézzük, változik a helyzet: kétszer annyi kamasz nézi meg naponta több alkalommal is az alkalmazást, mint amennyi felnőtt (41 vs. 19 százalék).
Aggodalmak
Sokan hisznek a mondásban: ami egyszer kikerült a netre, az mindig megtalálható marad. A kamaszok jobban tartanak esetleges kínos pillanatoktól korábbi – akár már törölt – közösségi posztjaik miatt, mint a felnőttek. Ez természetes, hiszen értékrendjük még változékony, valamint csak fokozatosan ébrednek rá a kockázatokra. Talán aggódásuknak is köszönhető, hogy egyre népszerűbbek körükben azok az alkalmazások, melyekkel csak korlátozott ideig elérhető tartalmakat hozhatnak létre. A kamaszok 45 százaléka nyilatkozott ugyanis úgy, hogy kínos lenne, ha bizonyos régebbi fotójára, vagy posztjainak tartalmára fény derülne. A felnőttek között az ettől tartók jóval kevesebben vannak, közülük mindössze 15 százalék fél a korábbi tartalmak nyilvánosságra kerülésétől és annak negatív következményeitől. Ha tisztában vagyunk a kockázatokkal, hatékonyan tudjuk alakítani digitális lábnyomunkat.
„Érdemes ellenőrizni, milyen információk lelhetőek fel rólunk ezt egy egyszerű kereséssel megtehetjük. A jövőre nézve pedig akár figyelést is állíthatunk be magunkra, illetve rászoktathatjuk magunkat a tudatos posztolásra.”
– javasolja a kutatás eredményeit látva Samu Zsófia, a Samsung Electronics Magyar Zrt. kommunikációs vezetője.
Az indulatból, hirtelen született posztokról vagy a viccesnek szánt, de inkább kínos képekről idővel el is feledkezünk, pedig azokat mások bármikor láthatják.
„A felelős digitális viselkedés része az is, hogy menedzseljük digitális lábnyomunkat. Rendbe tesszük az eddigi adatainkat, a jövőben pedig vállalható és etikus információkat osztunk meg mind magunkról, mind másokról biztató, hogy ebben a tudatosságban a kamaszok élen járnak.”
Karácsony körül is fokozottan figyeljünk a biztonságra
Közelegnek az ünnepek, készülünk a pihenésre, de még egy utolsó hajrá vár valószínűleg mindenkire.
Fontos, hogy ilyenkor vigyázzunk magunkra és telefonunkra is, a HONOR pedig pár egyszerű, de a biztonság szempontjából kifejezetten hasznos tippel próbálja segíteni a felhasználókat.
💭 Készítsünk biztonsági mentést a felhőbe – A karácsonyi vagy évzáró bulik sajnos remek lehetőséget szolgáltatnak arra, hogy megsérüljön telefonunk. Nagyon fontos, hogy készítsünk biztonsági mentést adatainkról, így, ha valami történik is eszközünkkel, nem veszik minden kárba.
💧 Használjunk vízálló tokot – A karácsonyfa-vadászat, az ajándékok begyűjtése és az egyéb szaladgálások balesetveszélyesek, pláne, ha esik vagy havazik. A HONOR legtöbb készüléke ugyan rendelkezik vízállósággal, azonban nem árt, ha szerzünk készülékeinkhez vízálló tokot, hogy legalább belülről ne sérüljenek.
📍 Használjunk helymeghatározást – A nagy sürgés-forgás közepette könnyedén ottfelejthetjük valahol telefonunkat, akár táskánkkal együtt. Az elérhető helymeghatározó alkalmazások segítenek abban, hogy egy másik eszköz segítségével megtaláljuk készülékünket, mielőtt még más csap le rá.
🔒 Ügyeljünk az online biztonságra is – Csábító lehet gyorsan még az utolsó pillanatban beszerezni pár dolgot online, de figyeljünk arra, hogy ne essünk adathalászat áldozatául. Ellenőrizzük a weboldalakat, ahonnan rendelünk, és ne adjuk meg személyes információinkat, jelszavainkat illetékteleneknek. Ügyeljünk arra is, hogy ne nyilvános Wi-Fi-n bonyolítsunk le tranzakciókat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A karácsonyi ajándékozási szezon nem csak minket, vásárlókat, hanem a játékpiacot is kihívások elé állítja. A hazai piacvezető REGIO JÁTÉK ügyvezető igazgató-helyettese, Gyaraki Dávid elmondta, hogyan készülnek fel az év végi csúcsidőszakra, amikor éves forgalmuk felét realizálják.
A karácsony egy egészen más bolygó, és a diafilm is új értelmet nyer
A REGIO JÁTÉK működése teljesen átalakul a november-decemberi időszakban, amely „turbófokozatot” igényel a logisztikai háttértől is. A vásárlási szokásokban a Black Friday jelentette a legnagyobb változást az elmúlt években: ez a kampány előrébb hozta a karácsonyi bevásárlási szezon kezdetét, bár a korábbi „letaposós” rohamok konszolidálódtak. A slágertermékek között továbbra is a LEGO és a társasjátékok vezetnek, azonban meglepő módon a diafilmvetítő is mindig toplistás.
A diavetítőt egyébként éppen Gyaraki Dávid édesapja, a vállalat vezetője támasztotta fel, miután húsz évvel ezelőtt hiány volt a régi, lemezgyári kiadásából a piacon. Az új verzió LED-es, nem forrósodik, és kompatibilis a régi filmekkel. Így a klasszikus meséken túl, mint az „Öreg néne őzikéje”, új tartalmak is készülnek, például a „Bogyó és Babóca” vagy a „Kufli” sorozatok.
Társasjáték, nem csak hardcore gamereknek
A boltokat járva szinte egyértelmű, hogy a társasjáték-piac aranykorát éli. A klasszikus, versengő játékok mellett egyre népszerűbbek a kooperatív és asszociációs játékok, így már tényleg mindenki megtalálhatja a számára izgalmas formát. A kooperatív típusúak a közös célokra, például egy szigetről való megmenekülésre vagy az univerzum közös megmentésére fókuszálnak, az asszociációs és absztrakt játékok pedig a kreativitásra építenek.
A modern játékok demokratizálták is a piacot: ma már nemcsak „hardcore gamerek”, hanem átlagos családok is tartalmas, közös élményt találhatnak a társasozásban. Ugyanakkor vannak olyan különlegességek is, mint például a Sikoly társasjáték, amelyben a technológia is szerepet kap: applikáció használatával ugyanis a játék egy pontján a résztvevők egy hívást kaphatnak, és az itt elhangzottak döntik el a további lépéseket.
Érdekesség, hogy míg a játékokat általában többnyire az anyukák veszik, az apukák inkább a társasjáték-felelősök és a távirányítós autók beszerzésében is szívesen is kiveszik a részüket, hiszen tudjuk, hogy „minden játék a bennünk lévő kisgyerek öröme” – fogalmaz a REGIO JÁTÉK ügyvezető igazgató-helyettese.
A játékok nem az Északi-sarkról, hanem Kínából érkeznek a fa alá
A játékok döntő többsége Távol-Keletről, elsősorban Kínából érkezik, ahol a jól kiépített ipar lehetővé teszi a tömeggyártást. A hazai gyártás ezzel nem tudja felvenni a versenyt, a magasabb alapanyagköltségek és a korlátozott exportcsatornák miatt, így szinte olcsóbb az ottani késztermék, mint az európai nyersanyag.
A játékpiac továbbá jelentősen előfinanszírozott, így elvileg akár már szeptemberben beszerezhetnénk az összes karácsonyi ajándékot. A REGIO JÁTÉK-nál a rendeléseket minimum fél évvel előre leadják, hogy a játékok időben, augusztus végére megérkezzenek. A nagykereskedőik pedig jellemzően szeptember elején töltik fel készleteiket a viszonteladók és vásárlók számára.
Automatizált raktárból, gyorsan, pontosan
Mindennek hátterében óriási logisztikai rendszer áll. A REGIO JÁTÉK 10 ezer négyzetméteres, 2017 óta működő törökbálinti raktára a szezonális időszakban hatalmas terhelést kap. A Kínából, hajóval érkező árukat, az uniós vámellenőrzés után, kamionnal szállítják az országba, majd a központba. Itt szortírozás és betárolás következik, vagy továbbítják az árut a 44 üzlet és a webáruház számára. Mivel karácsony előtt az átlagoshoz képest akár négy-ötszörösére is felpörög a forgalom, ilyenkor akár naponta kétszer is kiszállítanak az üzletekbe.
A raktárt 2020-ban automatizálták, hogy még inkább felgyorsítsák a munkafolyamatokat, minimalizálják a hibákat, és csökkentsék az emberi erőforrásokra való túlzott támaszkodást, mivel a jó munkaerő megtalálása a raktári környezetben is komoly kihívás. A Siemens-technológiával vezérelt és automatizált rendszer most 10 másodpercenként helyez fel egy dobozt a 800 méter hosszú szalagra, kezelve a legkisebb diafilmtől a kétméteres plüssmackókig minden terméket. A fejlesztés a hatékonyság mellett a készletpontosságot is javította: a gép a vonalkódok alapján válogatja a beérkező árut, így például látja, adott darabból mennyit kell betárolni, és mennyi kerüljön a boltokba.
Zöldül a játékpiac is
Ma már a piac és a vásárlók is elvárják, hogy egyre fenntarthatóbb módon állítsák elő a játékokat, miközben azok esztétikusak maradnak. Ez kezdetben ellentmondott a kínai beszállítói logikának, hiszen ez plusz erőforrásokat igényel a gyártás során.
A szülők elsősorban a gyerekek egészsége miatt keresik ezeket a megoldásokat, de persze a pénztárca érzékenysége még mindig meghatározza a döntéseket Gyaraki Dávid szerint. A szakember az Ipar Hangjai podcast friss epizódjában emellett elmondta, hogy nem csak a késztermékek esetében szentelnek figyelmet a környezettudatos megoldásoknak, hanem a törökbálinti raktár működtetését is napkollektorok, illetve energiatároló rendszer segíti, sőt, évtizedek óta bejáratott módszereik vannak a játékok és a kartoncsomagolások újrahasznosítására is.
Cégek csatlakozását várják a Nemzeti Faültetés Napjához
„Az ország 8 régiójában több helyszínen ültetünk el legkevesebb 100 ezer fát 2025. március 1-jén, de jóval többet szeretnénk, ezért várjuk további környezettudatos cégek jelentkezését” – mondta el a 10 millió Fa főkoordinátora, Hervai Franciska. A partnereink ESG törekvéseik elérése mellett komoly megjelenési felületet kapnak a helyszíneken és kampányaink során, melyeket a Content’ n more (CNM) reklámügynökség koordinál.
Máris több mint 30 közéleti személyiség, köztük Geszti Péter, Döbrösi Laura, Litkai Gergely, és Csányi Vilmos etológus csatlakozott a 10 millió Fa közösség által kezdeményezett Nemzeti Faültetés Napjához. A művészek mellett több cég is beállt a soha nem látott méretű faültetés mellé, mint a Gránit Bank, Anima Travel, Gigawood. „Továbbra is keressük céges partnereinket, akik a „kötelező zöldkonferenciákon túl, 2025 tavaszán cselekednének is, hogy túlszárnyalhassuk eredeti elképzeléseinket, és minél többen örülhessenek az erdősítés, Miyawaki-faültetés, csemeteültetés, városi ültetés eredményeinek – mondta el Hervai Franciska. A 10 millió Fa főkoordinátora hozzátette, hogy a vállalkozások számára a faültetés élménye, és ESG céljaik elérése mellett komoly brandépítési lehetőséget is biztosítanak.
Komoly értéket kapnak a Nemzeti Faültetés Napja partnercégei
A Nemzeti Faültetés Napja során több száz helyszínen, erdőszélen, városi környezetben ültetünk – mely helyszíneken megjelenést biztosítunk partnercégeinknek. Ezenfelül közösségi médiás és sajtómegjelenéseket is szervezünk a Content’ n more (CNM) reklámügynökség támogatásával, melyen partnereink a Nemzeti Faültetés Napja és a 10 millió Fa brand mellet jelenhetnek meg – mondta el Hervai Franciska.
„Nem csak fákat, gondolatokat is ültetünk!”
„Sokak számára túl nagy falatnak tűnik a klímaválsággal felvenni a küzdelmet, mondván, a kormányok, gazdasági szereplők nélkül mindez lehetetlen. Ugyanakkor programtervekkel, konferenciákkal, tanulmányokkal teli a polc, látjuk hová jutottunk, itt a cselekvés ideje! Ahogyan Csányi Vilmos ökológus fogalmazott sajtótájékoztatónkon, ’Magyarországon mintegy 6 milliárd fa található, ezt kellene duplázni, triplázni. A 10 millió fa elültetése az első lépés”. Mi a 10 millió Fánál tapasztaljuk, hogy a faültetésekkel egyben gondolatokat is ültetünk, melyek hosszútávon egy olyan tudatos társadalom kialakulásához vezethetnek, amely képessé válhat szembenézni a globális felmelegedés helyi kihívásaival” – hívta fel a figyelmet Bojár Iván András, a Nemzeti Faültetés Napjának ötletgazdája, a 10 millió Fa alapítója.
Várják csapatok, közösségek, iskolák, dalárdák, focicsapatok és egyházak csatlakozását is a Nemzeti Faültetés Napjához!
„A fa törzse kör alakú, nincs se jobb, se bal oldala. És ugyanígy, nincs bal- és jobboldali klímaválság, hőguta, aszály, árvíz és elsivatagosodás sem” – vallja Bojár Iván András.
A Nemzeti Faültetés Napján, (melyre itt lehet regisztrálni) a becsatlakozó civileken túl valamennyi magyarországi szervezet és szerveződés, intézmény és vállalat részt vehet. Magukat erre az egy alkalomra megszervező iskolák, osztályok, óvodák, laktanyák, egyetemek, tancsoportok, cégek, színházak, kórházak, sport és egyházi közösségek, énekkarok, kiránduló társaságok, multicégek alkalmazottai, jógások és madarászok, a legkülönfélébb társadalmi vagy civil szervezetek tagjai, de akár a nemzeti tőkésosztály vállalatai is – szögezi le a 10 millió Fa alapítványa.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!