Tippek

Így változtatta meg a koronavírus-járvány a fotózási és videózási szokásainkat

A Kingston hazai felmérésében résztvevők egyharmada készített több felvételt a karantén idején, és ugyanennyien osztanak meg azóta is több képet/videót ismerőseikkel

A koronavírus az egész életünket megváltoztatta: hónapokra elzárkóztunk a világ elől, feje tetejére állt a gazdaság, átalakultak a társas kapcsolataink, a vásárlási, közlekedési, és médiafogyasztási szokásaink.

Máshogy dolgoztunk és dolgozunk azóta is, és sokan új hobbikra is szert tettünk. Ilyen például a fotózás és a videókészítés, amelyek eddig is nagy szerepet töltöttek be az életünkben, hiszen mindannyian szeretjük megörökíteni a számunkra fontos vagy egyszerűen csak szép emlékeket. De vajon mit és hogyan fotóztunk, videóztunk a járványhelyzet előtt, alatt és után? A nemzetközi kameranap alkalmából a független flash memóriatermékek globális piacvezetője, a Kingston Digital saját felmérésben vizsgálta, milyen hatással volt a járványhelyzet a magyarok fotózási és videózási szokásaira.

A fotózás mint terápia

Azt feltételezhetnénk, hogy egy olyan vészterhes időszakban, mint amit a koronavírus-járvány eredményezett, az embereknek nincs kedvük fotózni, miközben a túlélésért küzdenek vagy épp a bezártság és a magány miatt szoronganak. A képalkotás azonban az egyik legjobb terápiás eszköz lehet egy ilyen helyzetben, amivel dokumentálhatjuk az élet felértékelődött pillanatait és kifejezhetjük érzéseinket. Téma pedig mindig van, akkor is, ha egy időre megáll a világ, csak körbe kell néznünk magunk körül. Sokszor ráadásul pont a kényszer szüli a legjobb ötleteket, a legkreatívabb képeket. Így jöttek létre azok a külföldi és hazai magazincímlapok is, amelyekről a sztárok saját magukról készített fotói köszöntek vissza, vagy azok a dokumentarista, karantént bemutató életképsorozatok, amelyeket az állás nélkül maradt profi fotósok drónnal készítettek. Ám annak, hogy a mindennapokban hogyan is hatott a járványhelyzet a fotózási szokásainkra, a Kingston járt utána.

Hogyan fotóztunk a járvány előtt?

A vállalat legújabb felmérése szerint a koronavírus-járványt megelőzően a válaszadók többsége heti gyakorisággal fotózott (43%) és ennél ritkábban, havonta legalább egyszer videózott (29%). A legtöbben átlagosan 10 és 50 darab közötti képet (28,4%), illetve 10 vagy annál kevesebb videót (64,6%) készítettek havi szinten, a legaktívabbak (9%) viszont havonta akár több ezer képet is lőttek.

A fotótémákat tekintve a vírus előtt a legtöbben a természetről (66%) és a hétköznapi történésekről, érdekességekről (48,5%) készítettek felvételeket, de a családi, baráti pillanatok és a hobbikhoz kapcsolódó történések (41-41%) megörökítése is fontos volt a magyarok számára.

Mi változott a vírussal?

A Kingston kutatásából kiderül, hogy a megkérdezettek 40%-ának fotózási kedvére negatívan hatott a járvány, ők kevesebbet fotóztak és videóztak a kijárási korlátozás, illetve az önkéntes karantén alatt. A kitöltők 33%-a viszont pont, hogy több felvételt készített ebben az időszakban. Csupán 19% mondta azt, hogy semmilyen változás nem történt a korábbi szokásaihoz képest.

A témakörök szempontjából a kutatás résztvevői a járvány során még több életképet készítettek, mint korábban (37,7%), amit jól mutat, hogy az Instagramot is elárasztották az olyan kapcsolódó hashtagek, mint például a #lockdowntown #pandemic #cov?d19 #stayhome #balconylife és #covidstreet. Az akár idegeneket is ábrázoló életképek mellett természetesen a családjukat is gyakrabban fotózták/videózták a válaszadók (24,6%), hiszen az otthoni élet dokumentálása kézenfekvő volt. Így ez a két fotótéma még inkább felértékelődött a kijárási korlátozás időszakában. A kitöltők egyharmadát továbbá kreatívan ösztönözte a válsághelyzet: közösségi médiás fotós kihívásokat teljesítettek és fotópályázatokon vettek részt.

A többhetes önkéntes karantén és kijárási korlátozás végével egyértelműen megnőtt a természetfotózás szerepe: a legtöbben tájképeket, virágokat, természeti jelenségeket fotóztak először a korlátozások feloldása után, de a baráti és családi programok is népszerű témaként szolgáltak. Volt azonban olyan is, aki a diplomamunkáját, egy rúdtáncot, vagy épp a lábát örökítette meg egy sör társaságában.

A felmérésből továbbá az is kiderül, hogy a válaszadók a legnagyobb arányban (77,6% és 78,4%) a járványhelyzet előtt és alatt is elsősorban saját maguk számára fotóztak vagy videóztak. Emellett sokan készítettek képeket kifejezetten a social media oldalaikra is, ami a pandémia hatására viszont csak minimális mértékben nőtt, pedig azt gondolhatnánk, hogy karantén idején még jobban vágyunk arra, hogy az apró örömöket vagy épp az ironikus pillanatokat megosszuk ismerőseinkkel. A kutatás arra is rámutatott, hogy a járványhelyzet során a felére csökkent azoknak a száma, akik üzleti vagy reklámcélból készítenek vizuális tartalmakat, így a gazdasági hatás ebben a szektorban is jelentős volt.

És hogy mi várható hosszú távon? A beszámolók alapján a megkérdezettek egyharmada több képet vagy videót oszt meg ismerőseivel a karantén óta. A válaszadók 49%-a azonban úgy gondolja, a koronavírus összességében semmit nem változtat a fotózási/videózási szokásain hosszú távon, 26%-uk viszont szeretne beruházni egy komolyabb felszerelésbe, 15%-uk pedig nagyobb kapacitású memóriakártyába.

„Az utóbbi néhány évben a technológiai innovációk hatalmas lendületet adtak a fotózásnak, mivel nemcsak a fényképezőgépek, hanem az okostelefonok, akciókamerák és drónok funkcionalitása és képminősége is óriási mértékben fejlődött. Noha ezekkel az eszközökkel szinte bárhol és bármikor készíthetünk képeket – legyen az éppen az otthonunk vagy a világ másik pontja –, a kialakításuk eltérő. Ezért annak érdekében, hogy a legtöbbet hozzuk ki belőlük, a műszaki paramétereiknek megfelelő kiegészítőket érdemes választanunk hozzájuk. Ilyen tartozék a memóriakártya is, amelyre nemcsak a felvételek biztonságos megőrzése miatt van szükség, hanem azért is, mert az egyre jobb minőségű fényképezőgép és telefonchipekkel a felvételek minősége és ebből kifolyólag az adattárolási igénye is folyamatosan nő. A felhő viszont csak részmegoldást jelent erre a kihívásra, hiszen nagyméretű fájlok feltöltése a telefonunkról a felhőbe nagy adatforgalommal és ezáltal extra költségekkel járhat, nem beszélve az adatbiztonsággal kapcsolatos gyakori aggályokról”

– mondta Kaszál Norbert, a Kingston Technology Magyarországért és Szlovéniáért felelős üzletfejlesztési menedzsere.

A kutatásról:

A Kingston Digital magyar felhasználói szokásokra vonatkozó online kérdőíves felmérése 2020. május 30. és június 16. között készült, a Google Forms felületén. A kutatás nem reprezentatív. A kitöltők 53%-ban férfiakból, 47%-ban nőkből álltak, akiknek 58,5%-a amatőr, 27,7%-a félprofi, 13,8%-a pedig hivatásos szinten fotózik/videózik. A korosztályok tekintetében a legtöbb válaszadó (31,5%) a 30-39 évesek közül került ki, de jelentős arányban képviseltették magukat a 18-24 évesek (24%) és a 40-49 évesek is (21%).

További információért látogasson el a kingston.com oldalra.

Related Topics:covid-19 fotózás kingston koronavírus lifestyle szokás változás

Up Next

Tartalomgyártók figyelem: érkezik az új Panasonic LUMIX G100 fényképezőgép

Don't Miss

Itt a Xerox „Team Availability” applikációja

Tippek

Idén is a budapesti PlayIT ad otthont a T-esports Championship döntőjének

Négy játék, Európa legjobb csapatai, 100 000 euró összdíjazás: indul a Deutsche Telekom által szervezett, negyedik T-esports Championship regisztrációja.

Immár negyedik alkalommal szervezi meg a Deutsche Telekom a T-esports Championship-et, amely idén szeptember 9-én indul, a döntőre pedig november 15-16-án kerül sor Budapesten, a Hungexpon.

Európa legjobb csapatai négy játékban: Counter-Strike 2-ben, League of Legends-ben, Brawl Stars-ban, és – az idei év újításaként – Rocket League-ben mérkőznek meg egymással. A bajnokság összdíjazása 100 000 euró. A regisztráció augusztus 13-án, szerdán indul a www.tesports.gg oldalon, a kvalifikációt követően pedig svájci rendszerben folytatódik a bajnokság. Az előző évektől eltérően idén mind a négy játéknak dedikált versenyhete lesz, ennek köszönhetően erősebb mezőnyre és fokozottabb versenyre számíthatunk. A mérkőzéseket az e-sport rajongók nemzetközi streamen is követhetik.

A tavalyi évben több mint 12 ezren regisztráltak a versenyre, a Telekom PlayIT Show-n megrendezett döntőre pedig a két nap alatt több mint 14 ezren látogattak ki. A nagy sikerre való tekintettel a szervező országok (Magyarország, Lengyelország, Horvátország, Észak-Macedónia és Montenegró) idén is úgy döntöttek, hogy Budapest ad otthont a döntőnek a Telekom PlayIT Show keretén belül, ahol dedikált gigaerős vezetékes hálózaton játszhatnak majd a döntősök.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

A budapesti Startup Világbajnoksággal indul az őszi szezon

Az startup szezon kezdeteként Budapest ad otthont a Startup Világbajnokság magyar fordulójának, ahol kiderül, melyik hazai vagy határon túli magyar startup jut ki a San Franciscó-i világdöntőre. A győztes a világ legjobb startupjaival versenyezhet, és esélyt kap az 1 millió dolláros befektetés elnyerésére.

Szeptember 9-én a Pozi.io, az ECC Hungary, a Hungarian Innovation Hub és a Nemzeti Innovációs Hivatal közös szervezésében megrendezik a Startup Világbajnokság Budapesti Fordulóját. Ez a verseny nemcsak a hazai startupok számára jelent kiugrási lehetőséget, hanem egyenesen a világpiac kapuját nyitja meg előttük. A budapesti forduló győztese ugyanis egyenes ágon jut ki a San Franciscó-i világdöntőre, ahol a tét egy 1 millió dolláros befektetés és a nemzetközi reflektorfény.

A Startup Világbajnokságot a San Francisco-i Pegasus Tech Ventures alapította, és mára 80 országot összekötő, rangos nemzetközi eseménnyé nőtte ki magát. A világ minden tájáról érkező győztesek a kaliforniai döntőn mérik össze erejüket, ahol a legígéretesebb technológiai újítások és üzleti ötletek kerülnek a befektetők és a globális piacvezetők elé.

Határokon átívelő tehetségkutatás
Az idei budapesti forduló különlegessége, hogy határon túli magyar közösségekből – például Erdélyből, a Felvidékről és a Vajdaságból – is várják a jelentkezőket. Ezáltal a Kárpát-medence legkreatívabb és leginnovatívabb vállalkozói együtt mutathatják meg, mire képesek a világ színpadán.

„A Startup Világbajnokság több, mint egy verseny – ez egy ugródeszka a világpiacra. Olyan kapcsolatok születnek itt, amelyek hosszú távon meghatározhatják egy vállalkozás jövőjét. A célunk, hogy a magyar és határon túli tehetségek együtt képviseljék a régió kreatív erejét”

– hangsúlyozzák a szervezők.

A magyar startupok eddig is bizonyították rátermettségüket. A legutóbbi budapesti forduló győztese, a Doki app, San Franciscóban komoly befektetői érdeklődést váltott ki. Ez bizonyítja, hogy a magyar innováció versenyképes a világ élvonalában is.

Hogyan lehet jelentkezni?
A budapesti fordulóra minden olyan startup jelentkezhet, amely innovatív termékkel, szolgáltatással vagy technológiai megoldással rendelkezik, és szeretné megmérettetni magát a világ legjobbjai között.
Jelentkezési határidő: 2025. szeptember 2.
Jelentkezés és további információ: https://pozi.io/competitions/swchungary2025

A Startup Világbajnokság Budapesti Fordulója nem csak egy verseny, egy találkozóhely, ahol a fiatal vállalkozók, befektetők, iparági szakértők és mentorok egyaránt jelen vannak. Az esemény célja a tudásmegosztás, a partnerségek kialakítása és a hazai innováció erősítése.

A verseny időpontja: 2025. szeptember 9.
Helyszín: Budapest Hungarian Innovation Hub.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Augusztus végéig köthetnek szerződést a cégek a kiberbiztonsági auditról

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezdeményezésére, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával (SZTFH) együttműködve jelentős módosítás lépett hatályba a kiberbiztonsági auditok végrehajtásának határidejéről.

A rugalmasabb feltételek alapján azoknak a vállalkozásoknak, amelyek már tavaly is működtek 2025. augusztus 31-ig kell szerződést kötniük egy auditorral. Az SZTFH szeptember 15-től ellenőrzi a szerződések meglétét. Az idén alakult cégek két évük van az audit befejezésére.

Minden olyan, kiberbiztonsági auditköteles szervezetnek, amely 2025. január 1-je előtt kezdte meg működését, legkésőbb 2026. június 30-ig meg kell valósítania az első kiberbiztonsági auditját. Ennek érdekében azonban legkésőbb 2025. augusztus 31-ig szerződést kell kötniük egy, az SZTFH által nyilvántartott auditorral az informatikai rendszereikre vonatkozó audit elvégzésére.

A Nagy Elek elnök vezetésével megújuló kamarai vezetés a vállalkozások érdekeinek képviseletében kiemelten fontosnak tartja, hogy a hazai cégek számára a jogszabályi megfelelés ne okozzon aránytalan adminisztratív és működési terhet. Az új szabályozás lehetőséget teremt arra, hogy a piaci szereplők kellő időben és tervezhető módon készülhessenek fel a kibervédelmi követelmények teljesítésére.

A Hatóság tájékoztatása szerint 2025. szeptember 15-től megkezdődik annak ellenőrzése, hogy a kötelezett szervezetek rendelkeznek-e érvényes szerződéssel a kiberbiztonsági auditra vonatkozóan. Az SZTFH által nyilvántartott auditorok listája a Hatóság hivatalos honlapján, a Nyilvántartások / Kiberbiztonság / Auditorok menüpont alatt érhető el.

Azok a szervezetek, amelyek 2025. január 1. után jöttek létre, a nyilvántartásba vételüket követő két éven belül kötelesek elvégeztetni az első kiberbiztonsági auditot.

Az MKIK továbbra is elkötelezett abban, hogy aktívan közreműködjön az üzleti környezet biztonságosabbá tételében és a megújult vezetése a jövőben is aktív és határozott partner kíván lenni a döntéshozatali folyamatokban, szem előtt tartva a gazdasági szereplők valós igényeit. Az első lényegi eredmények közé tartozik, hogy az idén februárban, kamarai kezdeményezésre elindított Demján Sándor Program széles körű támogatást nyújt a vállalkozásoknak – a technológiai fejlesztésektől a tőkejuttatáson át a digitális kihívások kezeléséig. A Kamara munkájának köszönhetően a hazai kkv-k adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási ESG beszámolási kötelezettség 2027-re tolódik, a kisvállalati adó (kiva) értékhatárának növelésére került sor, illetve a kötelező könyvvizsgálói előíráshoz kapcsolódó árbevétel-határ is emelésre került. Ide tartozik még, a sokakat érintő és legnagyobb hatású intézkedés, aminek keretében megtörtént a legkisebb (egyéni)vállalkozók számára az általános forgalmi adó alanyi adómentes értékhatárának 18 millió forintra emelése.

Az MKIK egy olyan gazdasági környezet kialakításán dolgozik, amelyben a vállalkozások tanulnak, fejlődnek, beruháznak, innoválnak és egyre magasabb hozzáadott értéket teremtenek, így a kamarai átalakulásból az egész ország profitál.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!