Tippek
Így változtatta meg a koronavírus-járvány a fotózási és videózási szokásainkat
A Kingston hazai felmérésében résztvevők egyharmada készített több felvételt a karantén idején, és ugyanennyien osztanak meg azóta is több képet/videót ismerőseikkel
A koronavírus az egész életünket megváltoztatta: hónapokra elzárkóztunk a világ elől, feje tetejére állt a gazdaság, átalakultak a társas kapcsolataink, a vásárlási, közlekedési, és médiafogyasztási szokásaink.
Máshogy dolgoztunk és dolgozunk azóta is, és sokan új hobbikra is szert tettünk. Ilyen például a fotózás és a videókészítés, amelyek eddig is nagy szerepet töltöttek be az életünkben, hiszen mindannyian szeretjük megörökíteni a számunkra fontos vagy egyszerűen csak szép emlékeket. De vajon mit és hogyan fotóztunk, videóztunk a járványhelyzet előtt, alatt és után? A nemzetközi kameranap alkalmából a független flash memóriatermékek globális piacvezetője, a Kingston Digital saját felmérésben vizsgálta, milyen hatással volt a járványhelyzet a magyarok fotózási és videózási szokásaira.
A fotózás mint terápia
Azt feltételezhetnénk, hogy egy olyan vészterhes időszakban, mint amit a koronavírus-járvány eredményezett, az embereknek nincs kedvük fotózni, miközben a túlélésért küzdenek vagy épp a bezártság és a magány miatt szoronganak. A képalkotás azonban az egyik legjobb terápiás eszköz lehet egy ilyen helyzetben, amivel dokumentálhatjuk az élet felértékelődött pillanatait és kifejezhetjük érzéseinket. Téma pedig mindig van, akkor is, ha egy időre megáll a világ, csak körbe kell néznünk magunk körül. Sokszor ráadásul pont a kényszer szüli a legjobb ötleteket, a legkreatívabb képeket. Így jöttek létre azok a külföldi és hazai magazincímlapok is, amelyekről a sztárok saját magukról készített fotói köszöntek vissza, vagy azok a dokumentarista, karantént bemutató életképsorozatok, amelyeket az állás nélkül maradt profi fotósok drónnal készítettek. Ám annak, hogy a mindennapokban hogyan is hatott a járványhelyzet a fotózási szokásainkra, a Kingston járt utána.
Hogyan fotóztunk a járvány előtt?
A vállalat legújabb felmérése szerint a koronavírus-járványt megelőzően a válaszadók többsége heti gyakorisággal fotózott (43%) és ennél ritkábban, havonta legalább egyszer videózott (29%). A legtöbben átlagosan 10 és 50 darab közötti képet (28,4%), illetve 10 vagy annál kevesebb videót (64,6%) készítettek havi szinten, a legaktívabbak (9%) viszont havonta akár több ezer képet is lőttek.
A fotótémákat tekintve a vírus előtt a legtöbben a természetről (66%) és a hétköznapi történésekről, érdekességekről (48,5%) készítettek felvételeket, de a családi, baráti pillanatok és a hobbikhoz kapcsolódó történések (41-41%) megörökítése is fontos volt a magyarok számára.
Mi változott a vírussal?
A Kingston kutatásából kiderül, hogy a megkérdezettek 40%-ának fotózási kedvére negatívan hatott a járvány, ők kevesebbet fotóztak és videóztak a kijárási korlátozás, illetve az önkéntes karantén alatt. A kitöltők 33%-a viszont pont, hogy több felvételt készített ebben az időszakban. Csupán 19% mondta azt, hogy semmilyen változás nem történt a korábbi szokásaihoz képest.
A témakörök szempontjából a kutatás résztvevői a járvány során még több életképet készítettek, mint korábban (37,7%), amit jól mutat, hogy az Instagramot is elárasztották az olyan kapcsolódó hashtagek, mint például a #lockdowntown #pandemic #cov?d19 #stayhome #balconylife és #covidstreet. Az akár idegeneket is ábrázoló életképek mellett természetesen a családjukat is gyakrabban fotózták/videózták a válaszadók (24,6%), hiszen az otthoni élet dokumentálása kézenfekvő volt. Így ez a két fotótéma még inkább felértékelődött a kijárási korlátozás időszakában. A kitöltők egyharmadát továbbá kreatívan ösztönözte a válsághelyzet: közösségi médiás fotós kihívásokat teljesítettek és fotópályázatokon vettek részt.
A többhetes önkéntes karantén és kijárási korlátozás végével egyértelműen megnőtt a természetfotózás szerepe: a legtöbben tájképeket, virágokat, természeti jelenségeket fotóztak először a korlátozások feloldása után, de a baráti és családi programok is népszerű témaként szolgáltak. Volt azonban olyan is, aki a diplomamunkáját, egy rúdtáncot, vagy épp a lábát örökítette meg egy sör társaságában.
A felmérésből továbbá az is kiderül, hogy a válaszadók a legnagyobb arányban (77,6% és 78,4%) a járványhelyzet előtt és alatt is elsősorban saját maguk számára fotóztak vagy videóztak. Emellett sokan készítettek képeket kifejezetten a social media oldalaikra is, ami a pandémia hatására viszont csak minimális mértékben nőtt, pedig azt gondolhatnánk, hogy karantén idején még jobban vágyunk arra, hogy az apró örömöket vagy épp az ironikus pillanatokat megosszuk ismerőseinkkel. A kutatás arra is rámutatott, hogy a járványhelyzet során a felére csökkent azoknak a száma, akik üzleti vagy reklámcélból készítenek vizuális tartalmakat, így a gazdasági hatás ebben a szektorban is jelentős volt.
És hogy mi várható hosszú távon? A beszámolók alapján a megkérdezettek egyharmada több képet vagy videót oszt meg ismerőseivel a karantén óta. A válaszadók 49%-a azonban úgy gondolja, a koronavírus összességében semmit nem változtat a fotózási/videózási szokásain hosszú távon, 26%-uk viszont szeretne beruházni egy komolyabb felszerelésbe, 15%-uk pedig nagyobb kapacitású memóriakártyába.
„Az utóbbi néhány évben a technológiai innovációk hatalmas lendületet adtak a fotózásnak, mivel nemcsak a fényképezőgépek, hanem az okostelefonok, akciókamerák és drónok funkcionalitása és képminősége is óriási mértékben fejlődött. Noha ezekkel az eszközökkel szinte bárhol és bármikor készíthetünk képeket – legyen az éppen az otthonunk vagy a világ másik pontja –, a kialakításuk eltérő. Ezért annak érdekében, hogy a legtöbbet hozzuk ki belőlük, a műszaki paramétereiknek megfelelő kiegészítőket érdemes választanunk hozzájuk. Ilyen tartozék a memóriakártya is, amelyre nemcsak a felvételek biztonságos megőrzése miatt van szükség, hanem azért is, mert az egyre jobb minőségű fényképezőgép és telefonchipekkel a felvételek minősége és ebből kifolyólag az adattárolási igénye is folyamatosan nő. A felhő viszont csak részmegoldást jelent erre a kihívásra, hiszen nagyméretű fájlok feltöltése a telefonunkról a felhőbe nagy adatforgalommal és ezáltal extra költségekkel járhat, nem beszélve az adatbiztonsággal kapcsolatos gyakori aggályokról”
– mondta Kaszál Norbert, a Kingston Technology Magyarországért és Szlovéniáért felelős üzletfejlesztési menedzsere.
A kutatásról:
A Kingston Digital magyar felhasználói szokásokra vonatkozó online kérdőíves felmérése 2020. május 30. és június 16. között készült, a Google Forms felületén. A kutatás nem reprezentatív. A kitöltők 53%-ban férfiakból, 47%-ban nőkből álltak, akiknek 58,5%-a amatőr, 27,7%-a félprofi, 13,8%-a pedig hivatásos szinten fotózik/videózik. A korosztályok tekintetében a legtöbb válaszadó (31,5%) a 30-39 évesek közül került ki, de jelentős arányban képviseltették magukat a 18-24 évesek (24%) és a 40-49 évesek is (21%).
További információért látogasson el a kingston.com oldalra.
Tippek
Pályaválasztás, diploma, jövő – mire érdemes figyelni az egyetemválasztásnál?
Magyarországon közel 330 ezer hallgató (KSH) tanul felsőoktatásban, és a friss diplomások mintegy 90%-a (Education and Training Monitor 2025) rövid időn belül el tud helyezkedni.
A diploma ma is érték, a kérdés az, hogy a gyorsan változó világban mit érdemes tanulni.
Amerikai felmérések szerint a középiskolások és az egyetemi hallgatók 20-50%-a bizonytalan a pályaválasztásában, és ez a szám itthon sem alacsonyabb. Nekik jó hír, hogy a választás tétje ma már kisebb. A technológiai változások miatt felgyorsult világban most végző diplomások számára a pályamódosítás nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség is lesz – nemzetközi kutatások szerint egy mai pályakezdő élete során átlagosan 3–7 alkalommal vált majd a jövőben karriert.
Kevesebb, mint két hónapjuk van vissza a jelentkezés beadásig azoknak, akik jövő szeptemberben szeretnék megkezdeni felsőoktatási tanulmányaikat. Nekik gyűjtöttük össze, milyen szempontokat érdemes átgondolni a pályaválasztás során.
- Elsőként javasolt tisztázni a célokat. Mennyire fontos a munkamagánélet egyensúlya, vagy éppen a folyamatos fejlődés és a karrierépítés. Az számít, hogy azzal foglalkozzanak majd, amit igazán szeretnek, vagy inkább a jövedelmezőség a prioritás. Ha van pályaválasztási hagyomány a családban – például orvosdinasztia – azt is mérlegelni kell, hogy a fiatal tud-e azzal azonosulni.
- Fontos a személyiség és az adottságok reális felmérése. Ha nem szeretnek nyilvánosság előtt szerepelni, nincsenek jó a kommunikációs képességeik, ne erőltessék a tanári vagy éppen kommunikációs pályát. De ha például szeretik a számok világát, és elég precízek, mehetnek gazdasági vagy műszaki irányba.
- Érdemes annak is utánanézni, mely szakmáknak van hosszú távon is jövője. A mesterséges intelligencia megjelenésével előzetes becslések szerint 5-10 éven belül számos szakma átalakul vagy teljesen megszűnik, de érdemes fejben tartani azt is, hogy egyes nemzetközi előrejelzések szerint a 2030-ban meghirdetett állások 85%-a ma még nem is létezik.
Ha már megvan az irány, jöhet az intézmény kiválasztása, amelyhez az utóbbi évek technológiai forradalma új szempontokat is hozott: már nem elég azt felmérni, hogy milyen tanulási környezetet kínál az intézmény, és van-e reális esély – aza megfelelő pontszám – a bekerülésre.
- Hazai felmérések azt mutatják, hogy az intézmény, illetve adott szak elismertsége továbbra is a legmeghatározóbb tényező, de a földrajzi elhelyezkedés is a fontos paraméterek között van. Ez már összefügg a megélhetési költségekkel, akárcsak az állami finanszírozású vagy önköltséges képzés választása.
- A döntést abból a szempontból is javasolt átgondolni, hogy lehet-e a tanulás mellett munkát vállalni – a friss diplomások 77%-a (Diploma Pályakövetési Rendszer 2024.) már a tanulmányai alatt is dolgozott, ami nemcsak a megélhetés, hanem a gyakorlat megszervezése miatt is fontos.
- Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke szerint fontos felkészülni arra, hogy a munkáltatók már nemcsak elméleti tudást, hanem olyan készségeket várnak el egy friss diplomástól, mint a problémamegoldás, a kritikus gondolkodás, a mesterséges intelligencia alapműveltsége, a kommunikáció és az élethosszig tartó tanulás képessége. Érdemes feltenni a kérdést: van-e projektalapú oktatás, lehet-e kutatásba vagy valódi problémák megoldásába bekapcsolódni, biztosít-e az intézmény lehetőséget csapatmunkára, vitára és önálló gondolkodásra. Dr. Dietz elmondta, hogy ma már kutatások igazolják, hogy a diplomások hosszú távú elégedettségét nemcsak az egyetem presztízse határozza meg, hanem az is, hogy volt-e inspiráló oktatójuk, szakmai mentoruk és gyakorlati lehetőségük az egyetemi évek alatt.
- Egyre több fiatal keresi a felsőoktatásban is a rugalmasságot, ahol szabadabban döntheti el, mikor és hol tanul – így az innovatív oktatásmódszertan és a digitális tananyagok egyre nagyobb szerepet kapnak.
- Beszélni kell az egyetemi közösségről is, hiszen a lemorzsolódás egyik gyakori oka gyakran nem is a tananyag nehézsége, hanem az elszigeteltség érzése. A támogató közösség, a mentorálás, a hallgatói élet minősége legalább olyan fontos, mint az órarend. Érdemes megnézni, mennyire aktív a hallgatói közössége, és milyen szerepet tölt be az intézményben a Hallgatói Önkormányzat. Akiknek nehezebb a beilleszkedés, gyakran jobban érzik magukat egy kisebb, „családiasabb” intézményben, ahol közvetlenebb a kapcsolat az oktatókkal és a hallgatókkal.
Az egyetemválasztás tehát nem egy életre szóló ítélet, hanem egy kiindulópont, egy első lépés. Jó döntés az, ha a fiatalok olyan intézményt választanak, ahol nemcsak tudást kapnak, hanem megtanulnak kérdezni, tanulni és újrakezdeni is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Így készüljünk az ünnepekre négylábú kedvencünkkel
Az ünnepi időszak nemcsak nekünk különleges, négylábú társaink számára is sok izgalmat, ugyanakkor számos stresszforrást tartogat.
A karácsony alatti nyüzsgés, a vendégsereg, az utazások, majd a szilveszter elkerülhetetlen zajai megterhelők lehetnek számukra. A főváros idén ugyan szigorította a tűzijátékok használatát, ezzel is csökkentve az ünnepi időszak zajterhelését, a gazdik tudatos felkészülése továbbra is kulcsfontosságú. A Yettel és a Vigyél Haza Alapítvány összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat, hogy az ünnepek a kedvenceink számára is biztonságban teljenek.
Egyre több gazdi tekint szőrös kiskedvencére teljesértékű családtagként, és szeretné, ha ő is részese lenne az ünneplésnek: adventi naptárral, karácsonyi ajándékkal vagy akár azzal, hogy a kutya is velük tart a családi összejövetelekre. A Vigyél Haza Alapítvány szerint azonban érdemes tudatosan felkészülni erre az időszakra és figyelembe venni a kutya szempontjait is.
A karácsonyi vendégjárás során a kiskedvenceket könnyen túl sok inger érheti, ezért érdemes előre kijelölni számukra egy békés zugot, ahova bármikor visszahúzódhatnak. Ha magunkkal visszük őket vendégségbe, az ismerős tárgyak – például egy takaró, kiságy, kedvenc játék vagy jutalomfalat – segítenek abban, hogy biztonságban érezzék magukat. Az utazás is lehet közös, stresszmentes élmény, ha figyelünk a megfelelő rögzítésre, rendszeresen megállunk egy rövid sétára, és hagyjuk, hogy az új környezetet a saját tempójukban fedezzék fel.
Miért olyan nehéz a kutyáknak az év utolsó napja?
Szilveszter közeledtével mindig előtérbe kerül a tűzijátékok és petárdák kérdésköre, és gyakran feszültséget okoz kutyások és nem kutyások között. Fontos tudni, hogy a kutyák hallása sokkal érzékenyebb az emberénél, így a hangos durrogás számukra kiszámíthatatlan, fenyegető zajként hat. Ilyenkor gyakran pánikba esnek, elbújnak vagy, ami a legveszélyesebb, megpróbálnak elszökni. A Vigyél Haza Alapítvány tapasztalata szerint az év utolsó napján ugrásszerűen megnő az elkóborolt állatok száma.
„Szilveszterkor különösen fontos, hogy kedvenceink biztonságban legyenek, ezért azt kérjük a gazdiktól, hogy erre az időszakra, lehetőség szerint este hat és reggel hat óra között, engedjék be őket a házba vagy a lakásba, még akkor is, ha kinti kutyusokról van szó. Fontos, hogy kiszámítható és biztonságos környezetet teremtsünk, érdemes egy csendes kuckót kialakítani, ahova visszahúzódhatnak. Az is sokat segít, ha már napközben lefárasztjuk őket egy hosszabb sétával, természetesen pórázon, így a későbbi zajokra kevésbé reagálnak idegesen. Ellenőrizzük, hogy a nyakörvön mindig legyen biléta elérhetőséggel, valamint, hogy a mikrochip adatai naprakészek legyenek, amit az állatorvosnál könnyen megtehetünk”
– hangsúlyozza Óvári András, a Vigyél Haza Alapítvány alapítója.
„A tűzijátékok idején pedig a behúzott függöny, egy kis zene vagy tévéhang is segíthet tompítani a külső zajokat, ha pedig a szorongás erős, érdemes szakember tanácsát kérni”
– tette hozzá.
Extra biztonság a technológia segítségével
A biztonság alapja a mikrochip, de legalább ilyen fontos, hogy gyorsan le is lehessen olvasni. A Vigyél Haza Alapítvány már több mint 430 helyszínen működtet ingyenes mikrochip-leolvasókat partnerekkel országszerte. Az alapítvány 12 önkéntes állatorvosa segít minden beérkező esetben, a chip száma alapján azonosítják és értesítik a gazdát, így a kutyák gyorsan és biztonságban hazajuthatnak.
A kutyák követése néhány éve még jóval körülményesebb volt: külön eszközök, bonyolult beállítások és nagy méretű nyomkövetők jelentették az egyetlen megoldást. Ma már a mindennapokban is használt, apró és könnyen kezelhető okoseszközök tehetik biztonságosabbá a sétákat vagy a szilveszter éjszakáját. A Yettelnél elérhető Apple AirTag és Samsung SmartTag egyszerűen rögzíthető a nyakörvre, és a gazdi saját okostelefonján, egy applikáción keresztül segít megmutatni, merre jár a kedvenc. Az eszközök nem folyamatos GPS-alapon működnek, hanem a környezetükben lévő kompatibilis okostelefonok segítségével frissítik a helyzetüket, így különösen hasznosak lehetnek városi környezetben vagy forgalmasabb helyeken.
A gazdi értesítést kaphat, ha a kutya eltávolodik egy megszokott helytől, és a közelben akár hangjelzéssel is könnyebb lehet megtalálni az elszökött állatot. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek az okosnyomkövetők nem helyettesítik a kötelező mikrochipet, viszont értékes kiegészítést jelentenek, ha gyorsan szeretnénk reagálni egy váratlan helyzetben, például egy megriadt kutya elszökésekor szilveszter éjszakáján.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
A home office csendes mellékhatása: több törődést igényelnek a háztartási gépeink?
A home office elterjedése után a magyar háztartások működése gyökeresen átalakult.
Rendkívül kényelmesnek tűnik, hogy otthonról dolgozunk, valójában azonban a lakás rejtett infrastruktúráit is csendben felpörgetjük. A mosógép vagy a mosogatógép évekkel ezelőtt még heti terhelésre optimalizált eszközök voltak, mára viszont napi üzemű gépekké váltak. Ez a váltás nemcsak megnövekedett igénybevételt jelent, hanem eltérő szennyeződési mintázatokat, gyorsabb mikrobiológiai folyamatokat, és olyan problémákat is, amelyekkel korábban nem feltétlenül találkoztunk.
Az LG Magyarország szakértői szerint a megnövekedett igénybevétel következményeit ma gyakran rosszul értelmezzük, ezért sokszor pont azokhoz a házi praktikákhoz nyúlunk, amelyek a modern gépeknél több kárt okoznak, mint hasznot. A jelenség megértéséhez érdemes áttekinteni, mi zajlik a gépek belsejében, amikor a megszokottnál jóval gyakrabban működnek.
A mosógépnél ez leginkább az adagolóval kezdődik, amely régen két mosás között kiszáradt, így a mosószer-maradékok lassan ülepedtek. A napi használat viszont állandó nedvességet tart fenn, ami ideális terep a kocsonyás biofilm kialakulásához. Ez a réteg gyakran észrevétlen, mert beleolvad a műanyag felületébe, mégis ez teremti meg a feltételeket a penész gyorsabb megjelenéséhez.
A házi praktikák – mint például az ecetes áztatás – ebben a környezetben nem mindig jelentenek jó megoldást. A savas oldatok hosszabb távon károsíthatják a gumitömítéseket, bizonyos fémfelületeket, és nem minden esetben hatékonyak a mosógépben kialakuló szennyeződéstípusok ellen.
A gumitömítésben ezen a ponton már nem a szokásos fekete pöttyök jelentik a gondot, hanem hogy a napi ajtónyitogatások miatt a tömítést minden egyes ciklusban fröccsenő víz éri, viszont sosem szárad ki teljesen. Ez az állandó nedvesen tartás gyorsítja a gumi öregedését, a savas házi tisztítószerek pedig még inkább kiszívják belőle a lágyítókat. A tömítés először meglágyul, majd elvékonyodik, végül finom repedések jelennek meg rajta – ezek között telepszik meg a penész, amely később már szinte eltávolíthatatlan. A megnövekedett igénybevétel tehát nemcsak több szennyeződést eredményez, hanem karakterisztikus, gyorsított anyagfáradást is.
A dob belsejében a gyakori mosás miatt a szálmaradványok és a mosószerhab könnyebben tapadnak meg a felületeken. Ezek a vékony lerakódások idővel kellemetlen szagot okozhatnak, és ronthatják a mosás higiéniai hatékonyságát, különösen alacsony hőfokú programoknál.
A mosogatógépnél hasonló változások figyelhetők meg, ugyanis a gyakori használat miatt az öblítőszer és a só fogyása gyorsabb, és ha ezek a készletek kimerülnek, a vízkő már rövid idő alatt megjelenhet a hőcserélőn vagy a permetezőkarokban. A vízkő lerakódása rontja a tisztítási teljesítményt és növelheti az energiafogyasztást is, mivel a gépnek több energiára van szüksége a víz megfelelő hőmérsékletre melegítéséhez. A felhasználó ezt gyakran „a gép öregedésének” tulajdonítja, pedig sokszor mindössze egy elmaradt tisztítóprogram áll a háttérben.
Az LG szakértői szerint a modern készülékek felépítése olyan finom, precíz gondozást kíván, amelyet a régi mosogép- és mosogatógép-típusok, illetve a régi életvitel nem igényeltek. A házi praktikák sok esetben a valóban gondos ápolás ellenségei. Az ecet például évtizedekkel ezelőtt bevált lehetett a zománcos, egyszerű szerkezetű gépekben, de a mai, többféle anyagból épített, érzékeny szenzorokkal ellátott készülékekben tömítéseket rombol, szenzorokat korrodál, műanyag-ötvözeteket mattít.
A modern gépek akkor maradnak hosszú távon megbízhatóak, ha a felhasználók a gyártói ajánlások szerint gondozzák őket. Az olyan alapvető lépések, mint a rendszeres tisztítóprogram futtatása, a mosószeradagoló kiszárítása, vagy a kímélő, gépbarát tisztítószerek használata, már önmagukban években mérhetően növelhetik a készülék élettartamát.
A digitális karbantartás korszaka, amelyet az LG ThinQ applikációja a telefonunkba sűrítve hoz el, éppen azt a problémát oldja meg, amit a megnövekedett igénybevétel felerősített: a gép ma már nem csak akkor jelez, ha baj van, hanem előre figyelmeztet, ha eltömődés vagy rendellenes energiafogyasztás jelei mutatkoznak. Ez a valós idejű visszajelzés új, eddig nem létező karbantartási kultúrát teremt, amelyben a gép már nem passzív eszköz, hanem aktív jelzőrendszer.
Mai világunkban tehát a karbantartás nem havonta elvégzendő rutin, hanem a készülékek működésének egyik alappillére. A mosógép és a mosogatógép ma még inkább a lakás infrastruktúrájának szerves része, és ahogy az infrastruktúra tönkremegy, ha nem gondozzák, úgy ezek a gépek is gyorsabban károsodnak, ha a napi terhelés mellett nem kapják meg a gyári ajánlások szerinti tisztítást és kezelést.
„A modern háztartás működését ma ezek a gépek tartják mozgásban”
– fogalmaz Kékesi Martin, az LG háztartási elektronikai termékspecialistája.
„Ahhoz, hogy megbízhatóak maradjanak, a szakszerű tisztításuknak is ugyanolyan rendszeressé kell válnia, mint magának a használatnak.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök1 hét ago
Egy magyar fejlesztésű okoseszköz segít már több mint ezer háztartásnak csökkenteni az áramfogyasztását
-
Gazdaság2 hét ago
Szintet lép az adatközpontok és szuperszámítógépek folyadékhűtése a Motivair by Schneider Electric új megoldásaival
-
Egészség2 hét ago
Egy szokás, amire az ünnepek alatt is érdemes odafigyelni
-
Szórakozás2 hét ago
Magyar kutatói sikereket mutat be a Discovery
-
Ipar1 hét ago
A 4iG stratégiai befektetőként belép az amerikai Axiom Space-be
-
Zöld2 hét ago
A Samsung mosógépei karbonlábnyom-csökkentési minősítést kaptak a DUCD előírása alapján
-
Tippek1 hét ago
Így készüljünk az ünnepekre négylábú kedvencünkkel
-
Szórakozás6 nap ago
Tűzijáték szilveszterkor: a szakértők szerint a szigorítások a feketekereskedelmet erősíthetik






