Tippek

Így változtatta meg a koronavírus-járvány a fotózási és videózási szokásainkat

A Kingston hazai felmérésében résztvevők egyharmada készített több felvételt a karantén idején, és ugyanennyien osztanak meg azóta is több képet/videót ismerőseikkel

A koronavírus az egész életünket megváltoztatta: hónapokra elzárkóztunk a világ elől, feje tetejére állt a gazdaság, átalakultak a társas kapcsolataink, a vásárlási, közlekedési, és médiafogyasztási szokásaink.

Máshogy dolgoztunk és dolgozunk azóta is, és sokan új hobbikra is szert tettünk. Ilyen például a fotózás és a videókészítés, amelyek eddig is nagy szerepet töltöttek be az életünkben, hiszen mindannyian szeretjük megörökíteni a számunkra fontos vagy egyszerűen csak szép emlékeket. De vajon mit és hogyan fotóztunk, videóztunk a járványhelyzet előtt, alatt és után? A nemzetközi kameranap alkalmából a független flash memóriatermékek globális piacvezetője, a Kingston Digital saját felmérésben vizsgálta, milyen hatással volt a járványhelyzet a magyarok fotózási és videózási szokásaira.

A fotózás mint terápia

Azt feltételezhetnénk, hogy egy olyan vészterhes időszakban, mint amit a koronavírus-járvány eredményezett, az embereknek nincs kedvük fotózni, miközben a túlélésért küzdenek vagy épp a bezártság és a magány miatt szoronganak. A képalkotás azonban az egyik legjobb terápiás eszköz lehet egy ilyen helyzetben, amivel dokumentálhatjuk az élet felértékelődött pillanatait és kifejezhetjük érzéseinket. Téma pedig mindig van, akkor is, ha egy időre megáll a világ, csak körbe kell néznünk magunk körül. Sokszor ráadásul pont a kényszer szüli a legjobb ötleteket, a legkreatívabb képeket. Így jöttek létre azok a külföldi és hazai magazincímlapok is, amelyekről a sztárok saját magukról készített fotói köszöntek vissza, vagy azok a dokumentarista, karantént bemutató életképsorozatok, amelyeket az állás nélkül maradt profi fotósok drónnal készítettek. Ám annak, hogy a mindennapokban hogyan is hatott a járványhelyzet a fotózási szokásainkra, a Kingston járt utána.

Hogyan fotóztunk a járvány előtt?

A vállalat legújabb felmérése szerint a koronavírus-járványt megelőzően a válaszadók többsége heti gyakorisággal fotózott (43%) és ennél ritkábban, havonta legalább egyszer videózott (29%). A legtöbben átlagosan 10 és 50 darab közötti képet (28,4%), illetve 10 vagy annál kevesebb videót (64,6%) készítettek havi szinten, a legaktívabbak (9%) viszont havonta akár több ezer képet is lőttek.

A fotótémákat tekintve a vírus előtt a legtöbben a természetről (66%) és a hétköznapi történésekről, érdekességekről (48,5%) készítettek felvételeket, de a családi, baráti pillanatok és a hobbikhoz kapcsolódó történések (41-41%) megörökítése is fontos volt a magyarok számára.

Mi változott a vírussal?

A Kingston kutatásából kiderül, hogy a megkérdezettek 40%-ának fotózási kedvére negatívan hatott a járvány, ők kevesebbet fotóztak és videóztak a kijárási korlátozás, illetve az önkéntes karantén alatt. A kitöltők 33%-a viszont pont, hogy több felvételt készített ebben az időszakban. Csupán 19% mondta azt, hogy semmilyen változás nem történt a korábbi szokásaihoz képest.

A témakörök szempontjából a kutatás résztvevői a járvány során még több életképet készítettek, mint korábban (37,7%), amit jól mutat, hogy az Instagramot is elárasztották az olyan kapcsolódó hashtagek, mint például a #lockdowntown #pandemic #cov?d19 #stayhome #balconylife és #covidstreet. Az akár idegeneket is ábrázoló életképek mellett természetesen a családjukat is gyakrabban fotózták/videózták a válaszadók (24,6%), hiszen az otthoni élet dokumentálása kézenfekvő volt. Így ez a két fotótéma még inkább felértékelődött a kijárási korlátozás időszakában. A kitöltők egyharmadát továbbá kreatívan ösztönözte a válsághelyzet: közösségi médiás fotós kihívásokat teljesítettek és fotópályázatokon vettek részt.

A többhetes önkéntes karantén és kijárási korlátozás végével egyértelműen megnőtt a természetfotózás szerepe: a legtöbben tájképeket, virágokat, természeti jelenségeket fotóztak először a korlátozások feloldása után, de a baráti és családi programok is népszerű témaként szolgáltak. Volt azonban olyan is, aki a diplomamunkáját, egy rúdtáncot, vagy épp a lábát örökítette meg egy sör társaságában.

A felmérésből továbbá az is kiderül, hogy a válaszadók a legnagyobb arányban (77,6% és 78,4%) a járványhelyzet előtt és alatt is elsősorban saját maguk számára fotóztak vagy videóztak. Emellett sokan készítettek képeket kifejezetten a social media oldalaikra is, ami a pandémia hatására viszont csak minimális mértékben nőtt, pedig azt gondolhatnánk, hogy karantén idején még jobban vágyunk arra, hogy az apró örömöket vagy épp az ironikus pillanatokat megosszuk ismerőseinkkel. A kutatás arra is rámutatott, hogy a járványhelyzet során a felére csökkent azoknak a száma, akik üzleti vagy reklámcélból készítenek vizuális tartalmakat, így a gazdasági hatás ebben a szektorban is jelentős volt.

És hogy mi várható hosszú távon? A beszámolók alapján a megkérdezettek egyharmada több képet vagy videót oszt meg ismerőseivel a karantén óta. A válaszadók 49%-a azonban úgy gondolja, a koronavírus összességében semmit nem változtat a fotózási/videózási szokásain hosszú távon, 26%-uk viszont szeretne beruházni egy komolyabb felszerelésbe, 15%-uk pedig nagyobb kapacitású memóriakártyába.

„Az utóbbi néhány évben a technológiai innovációk hatalmas lendületet adtak a fotózásnak, mivel nemcsak a fényképezőgépek, hanem az okostelefonok, akciókamerák és drónok funkcionalitása és képminősége is óriási mértékben fejlődött. Noha ezekkel az eszközökkel szinte bárhol és bármikor készíthetünk képeket – legyen az éppen az otthonunk vagy a világ másik pontja –, a kialakításuk eltérő. Ezért annak érdekében, hogy a legtöbbet hozzuk ki belőlük, a műszaki paramétereiknek megfelelő kiegészítőket érdemes választanunk hozzájuk. Ilyen tartozék a memóriakártya is, amelyre nemcsak a felvételek biztonságos megőrzése miatt van szükség, hanem azért is, mert az egyre jobb minőségű fényképezőgép és telefonchipekkel a felvételek minősége és ebből kifolyólag az adattárolási igénye is folyamatosan nő. A felhő viszont csak részmegoldást jelent erre a kihívásra, hiszen nagyméretű fájlok feltöltése a telefonunkról a felhőbe nagy adatforgalommal és ezáltal extra költségekkel járhat, nem beszélve az adatbiztonsággal kapcsolatos gyakori aggályokról”

– mondta Kaszál Norbert, a Kingston Technology Magyarországért és Szlovéniáért felelős üzletfejlesztési menedzsere.

A kutatásról:

A Kingston Digital magyar felhasználói szokásokra vonatkozó online kérdőíves felmérése 2020. május 30. és június 16. között készült, a Google Forms felületén. A kutatás nem reprezentatív. A kitöltők 53%-ban férfiakból, 47%-ban nőkből álltak, akiknek 58,5%-a amatőr, 27,7%-a félprofi, 13,8%-a pedig hivatásos szinten fotózik/videózik. A korosztályok tekintetében a legtöbb válaszadó (31,5%) a 30-39 évesek közül került ki, de jelentős arányban képviseltették magukat a 18-24 évesek (24%) és a 40-49 évesek is (21%).

További információért látogasson el a kingston.com oldalra.

Related Topics:covid-19 fotózás kingston koronavírus lifestyle szokás változás

Up Next

Tartalomgyártók figyelem: érkezik az új Panasonic LUMIX G100 fényképezőgép

Don't Miss

Itt a Xerox „Team Availability” applikációja

Tippek

Meleg időben több a baleset – ezek a legveszélyesebb hónapok a magyar utakon

Kép forrása: Pexels

A járműtörténet-ellenőrző szolgáltatások terjedésével ma már egyre több autós számára magától értetődő, hogy vásárlás előtt megvizsgálja a kiválasztott jármű előéletét.

A tudatos vásárlás célja nem más, mint elkerülni az olyan autókat, amelyeknek a múltja kockázatokat hordoz. Akár elhanyagolt állapotról, akár korábbi balesetről vagy rejtett hibákról van szó, a biztonságos közlekedés szempontjából ezek a járművek aggályosak lehetnek, és gyakrabban hibásodhatnak meg.

Érdemes azonban tudni, hogy nem minden sérülés jelent valós veszélyt. Egy felületi karcolás vagy apró horpadás nem veszélyezteti az autó biztonságos használatát. A szakértők szerint sokkal beszédesebb a kár összege – ez árulkodhat arról, hogy történt-e komolyabb ütközés a jármű múltjában.

A carVertical autóipari adatelemző cég friss tanulmánya szerint az év bizonyos hónapjaiban rendre magasabb a balesetek aránya. De mikor nő igazán a kockázat?

Nem a rossz útviszonyok okozzák a legtöbb balesetet

Sokan úgy gondolják, hogy a kemény téli időjárás ugrásszerűen megnöveli a balesetek számát. A statisztikák azonban mást mutatnak: a téli ütközések többsége kisebb koccanás, amelyet leggyakrabban gyorshajtás, nem megfelelő követési távolság vagy rossz látási viszonyok okoznak. A közlekedésbiztonsági szakértők egyetértenek abban, hogy a téli hónapokban az autósok rendszerint óvatosabban vezetnek – ennek köszönhetően kevesebb a súlyos baleset.

Magyarországon a legtöbb kárbejegyzést májusban (9,3%), januárban (9,2%) és júniusban (9,2%) rögzítették, míg a legkevesebbet decemberben (6,4%), novemberben (7,5%) és áprilisban (8%) jegyezték fel.

„Ezeket a kiugró értékeket részben a januári kedvezőtlen útviszonyok, valamint a tavasszal és a nyár elején megnövekedett forgalom magyarázhatja. Ahogy emelkedik a hőmérséklet, az autósok magabiztosabban vezetnek – a sűrűbb forgalommal együtt ez azonban gyakran növeli a balesetek kockázatát”

– magyarázza Matas Buzelis, a carVertical autópiaci szakértője.

Használtautó-vásárláskor döntő lehet a kárelőzmény ellenőrzése

A legmagasabb átlagos kárértéket – 2267 eurót (mintegy 913 600[B1] forintot) – októberben rögzítették. A legalacsonyabb értéket ezzel szemben májusban mérték, amely 12%-kal maradt el az őszi csúcsértéktől.

Az októberi magasabb átlagos kárérték összefüggésben állhat a változó időjárási viszonyokkal, a sötétben vezetett órák számának növekedésével, illetve az őszi ünnepek miatt megnövekedett forgalommal. Ezek a tényezők növelhetik a balesetek valószínűségét és súlyosságát, ami magasabb javítási költségeket eredményezhet.

Buzelis szerint használtautó-vásárlás előtt elengedhetetlen a jármű előéletének ellenőrzése.

„Ha a jelentés több ezer eurós korábbi kárról árulkodik, érdemes komolyan mérlegelni a vásárlást. A rejtett szerkezeti sérülések ugyanis csökkenthetik az ütközésbiztonságot, és baleset esetén súlyos következményekkel járhatnak.”

„Nagyon fontos, hogy alaposan átnézzük a járműtörténeti jelentésben szereplő kárbejegyzéseket. Vigyük el az autót hivatalos szervizbe, és kérjük meg a szerelőt, hogy ellenőrizze: szakszerűen javították-e ki a korábbi sérüléseket. Enélkül az autóvásárlás túlságosan kockázatossá válhat, és csak a szerencsénkben bízhatunk”

– teszi hozzá Buzelis

Módszertan

A carVertical tanulmánya a vállalat felhasználói által 2018 és 2024 között vásárolt járműtörténeti jelentéseit elemezte. A jelentésekben szereplő kárbejegyzéseket havi bontás szerint százalékos arányokká alakították, majd ezeket rangsorolták.

A 30 országban működő carVertical több mint 900 nemzetközi adatbázisból, köztük rendvédelmi szervek, kormányzati és állami nyilvántartások, pénzügyi intézmények, valamint apróhirdetési portálok információiból gyűjt adatokat. A vállalat évente több millió járműtörténeti jelentést dolgoz fel, amelyek alapján friss, egyedi információkkal szolgál a használtautó-piacról, beszámol a legújabb trendekről és átfogó előrejelzéseket készít.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

A Google már válaszol helyetted – de vajon hivatkozik rád?

GEO, automatizált kampányok, prediktív célzás és dinamikus kreatívok – ez már nem sci-fi, ez a jelen.

A következő egy-két évben a generatív AI által vezérelt keresési élmény tovább fog terjedni. Az AI-összefoglalók a találati lista élén jelennek meg, ami csökkentheti az organikus forgalmat bizonyos weboldalak számára. Ugyanakkor a PPC hirdetések egyre inkább integrálódnak ezekbe az AI-alapú válaszokba, miközben a kampánykezelés szinte teljesen automatizálttá válik.

A hangsúly a jövőben az adatvezérelt stratégiaalkotásra helyeződik át. A legnagyobb változás a Generative Engine Optimization (GEO) térnyerése lesz, amely az AI keresőkre való optimalizálást célozza. A Google AI Mode hazai bevezetése, az Agent 2 Agent protocol és a Model context protocol megjelenése tovább növeli a márkajelenlét és az említések fontosságát a linkekkel szemben.

Tartalomkészítés az AI-nak is: új elvárások, új lehetőségek

A tartalomkészítés és kulcsszókutatás terén is paradigmaváltás zajlik. Varjú János az INTREN analitika és CRO, SEO, valamint fejlesztés üzletágainak vezetője kiemeli: az AI keresők – különösen a Google AI Overview és AI Mode – már nem csupán a beírt szavakat, hanem a mögöttes felhasználói szándékot is értelmezik. „A tartalmaknak rövid, önállóan értelmezhető bekezdésekből kell állniuk, amelyek egy-egy gondolatot fejeznek ki, maximum 20 szavas mondatokkal. A query-fan-out mechanizmus miatt nem elég a konkrét kulcsszavakra válaszolni – a látens kérdésekre is reagálni kell. Mostantól nem csak a felhasználónak és a Google-nek, hanem az AI-nak is tartalmat kell készítenünk” – hangsúlyozza a szakértő. Az AI-generált tartalmak használata nem tiltott, sőt segíthet a folyamatok gyorsításában, de a végső minőségért továbbra is emberi kontroll szükséges.

Új SEO korszak: a GEO megjelenése

Az AI-alapú keresőalgoritmusok térnyerésével új optimalizálási szemlélet vált szükségessé: ez a Generative Engine Optimization (GEO). Varjú János elmondta: a GEO a klasszikus SEO alapjaira épül, de kiegészül azokkal a technikákkal, amelyek lehetővé teszik, hogy a tartalmak megjelenjenek az AI által generált keresési válaszokban. „Technikai szempontból elengedhetetlen a Semantic HTML és a strukturált adatok alkalmazása, míg tartalmi oldalon az AI standardek – rövid bekezdések, kérdés-válasz párok, tartalmi mélység és hitelesség – kerülnek előtérbe. A topical clustering, vagyis a tartalmi központok kialakítása kulcsfontosságú lett a témák teljes lefedéséhez” – emeli ki a szakértő.

PPC kampányok új motorja: az AI és automatizált siker

A mesterséges intelligencia mára a PPC platformok szíveként működik. Az AI nemcsak az organikus kereséseket, hanem a fizetett kampányokat is új szintre emelte. Bakóczy Bence, az INTREN Ad Operations üzletág vezetője szerint a PPC kampányok teljesítménye négy kulcsterületen javult: hatékonyabb licitálás és költségkezelés, prediktív célzás, dinamikus hirdetési kreatívok és teljesen automatizált kampánytípusok. „Kevesebb erőforrásból nagyobb valószínűséggel lehet sikeres kampányokat futtatni az AI segítségével” – fogalmaz. A szakértő szerint az AI az automatizált licitstratégiáktól kezdve a hirdetési kreatívok és szövegek generálásán át a célközönségek prediktív elemzéséig minden szinten jelen van. „Az algoritmusok folyamatosan tanulnak a kampányadatokból, hogy egyre hatékonyabban találják meg azokat a felhasználókat, akik a legnagyobb valószínűséggel konvertálnak” – hangsúlyozta. Ez a fejlődés lehetővé teszi, hogy a kampányok gyorsabban, pontosabban és kevesebb emberi beavatkozással érjenek el eredményeket.

Stratégia előtérben, kontroll kézben

Az AI eszközök megjelenésével a kampányoptimalizálás fókusza jelentősen átalakult. A napi szintű operatív feladatok helyett ma már a stratégiai tervezés került előtérbe. „A szakember feladata az AI számára a megfelelő üzleti célokat és kereteket meghatározni, a rendszerek által generált javaslatokat felügyelni, és a mélyebb, stratégiai elemzésekre koncentrálni” – emelik ki az INTREN szakértői. Ugyanakkor figyelmeztetnek: a túlzott AI-függőség „fekete doboz” effektust eredményezhet, ahol a hirdető elveszíti az átláthatóságot. Az algoritmusok nem mindig képesek reagálni a hirtelen piaci változásokra vagy a márkaépítési szempontokra, ezért a szakértői kontroll továbbra is elengedhetetlen lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Újra startol a Megoldások a holnapért kihívás

A jövő formálói ismét színre lépnek.

A Samsung és az EdisonKids elismert kezdeményezése nemzetközi lehetőségekkel és 6 millió forintos összdíjazással várja a jelentkezőket. A Megoldások a holnapért idén hatodik alkalommal hívja kreatív kihívásra a 7–12. osztályos diákokat és tanáraikat. A program célja, hogy a fiatalok saját ötleteikkel, közösségi szemléletükkel és technológiai kreativitásukkal formálják a jövőt – most három izgalmas irányban: az egészség, a fenntarthatóság és a sport területén. A kihívás 6. évadára idén november 27-ig lehet jelentkezni.

A Megoldások a holnapért kihívás a Samsung nemzetközi Solve for Tomorrow programján alapszik, amely mára 68 országban több mint 2,8 millió diákot ért el. A hazai kihívás 2021 óta minden évben több száz fiatalnak ad lehetőséget arra, hogy professzionális, szakmai támogatással, inspiráló közösségben fejlessze ötleteit, és megtapasztalja, hogy mindez hogyan válhat a társadalom hasznára. Az ötletek ráadásul igazán nagyot is szólhatnak! A nyertesek akár nemzetközi szinten is megmérethetik magukat, az idei összeurópai döntőn is szerepelt magyar csapat, akik nemzetközi zsűri előtt mutathatták be a projektjüket.

A mostani évadban a résztvevők új tematikus irányokat kapnak inspirációnak, ugyanakkor bármilyen megoldási javaslatot kidolgozhatnak, amely valóban jobbá teheti a mindennapokat és a helyi közösségük életét. „Az idei kiemelt témák a nemzetközi program irányát tükrözik, egyúttal olyan területek, amelyekről tudjuk, hogy fontosak a fiatalok számára. Az egészséges, sportos életvitel és a fenntartható gondolkodás számukra tényleg nem csak buzzword-ök, hanem a mindennapjaik fontos része – mondta el Witsch Gerda, a Samsung Magyarország marketingvezetője és a verseny egyik zsűritagja. – A fiatalok ötletei gyakran sokkal előremutatóbbak, mint azt gondolnánk. Fontos célunk, hogy segítsünk nekik kibontakoztatni ezt a kreativitást, és megmutassuk, hogyan lehet a technológia a pozitív társadalmi változás kiindulópontja.” A kihívásra jelentkezők Az egészség jövője téma kapcsán a tudatos kütyühasználattól az egészségesebb alváson és táplálkozáson át egészen a mentális egészség megóvásáig hozhatnak ötleteket. A Fenntartható megoldások között az újrahasznosítással, szennyezés csökkentésével, zöld projektekkel foglalkozhatnak a diákok. A Változás a sport erejével az a témakör, ahol a csapatok – akár sportegyesületekben együtt mozgó fiatalok – megoldásai az aktív életmód és a csapatsport pozitív hatásait felhasználva érnek el társadalmi változást.

A verseny célja ugyanakkor nem csupán a kreatív ötlet megszületése, hanem annak a megértése is, hogyan épül fel egy megvalósítható projekt – a tervezéstől a kommunikáción és a bemutatáson át egészen a megvalósításig. Pontosan ebben különleges a Megoldások a holnapért. Olyan szakmai támogatást és mentorációt kínál a résztvevőknek – mind a diákoknak, mind tanáraiknak – amely segítheti őket a közös munkában és a kreatív problémamegoldásban, a versenyen túl pedig a továbbtanulásban és később a munkában is.

A TOP 50-be jutó csapatok egy személyes eseményen és a magyar Blue Colibri startup által fejlesztett online platformon tanulhatnak, ahol lépésről lépésre ismerkednek meg a tervezői gondolkodás szemléletével és ennek eszköztárával. A folyamat során a diákok nemcsak jövőformáló ötleteket dolgoznak ki, hanem ezzel párhuzamosan egyszerre fejlesztik kommunikációs és együttműködési készségeiket, tanulhatnak az AI tudatos használatáról és beleláthatnak a jövőkutatás izgalmas területébe is. A legjobb nyolc csapat személyes workshopokon, tréningeken és mentorálásokon vehet részt, ahol szakmai támogatást kapnak a döntőre.

„A mai diákoknak a 21. században komplex kihívásokkal kell szembenézniük, és éppen ezért fontos, hogy már fiatalon gyakorolják a kritikai gondolkodást, a kreatív problémamegoldást és az együttműködést – nyilatkozta Borsos Dorottya, az Edisonplatform és az EdisonKids program vezetője a kihívás kapcsán. – A Megoldások a holnapért ötletverseny pontosan erre készíti fel őket: tudatosan végiggondolják, mi zavarja őket a környezetükben, és megtapasztalják, hogy az ötletük, a véleményük számít. A program során olyan szuperkompetenciákat sajátítanak el, amelyek a tanuláson túl a közösségépítésben, a társadalmi felelősségvállalásban és a jövő munkaerőpiacán is kulcsfontosságúak.

A Megoldások a holnapért minden évadban külön figyelmet fordít a csapatokat segítő tanárokra is, hiszen ők azok, akik nap mint nap inspirálják a fiatalokat. A pedagógusok mentorációs és médiatudatossági képzéseken vehetnek részt, amelyek segítenek, hogy hatékonyabban tudják támogatni a diákjaik fejlődését, motiválni tudják őket és otthonosan mozogjanak azokon az online felületeken, amelyek meghatározzák a fiatalok mindennapi kommunikációját. A program így nemcsak verseny, hanem közösségi alkotóműhely is, ahol diákok és tanárok együtt fejlődnek.

A jelentkezés folyamata és nyeremények

A nevezéshez a csapatoknak egy 2 perces bemutatkozó videót kell beküldeniük 2025. november 27-ig, amelyben röviden ismertetik a választott problémát és megoldási javaslatukat. A szervezők még az év vége előtt, december 16-án kihirdetik a legjobb 50 csapatot, akik továbbjutnak a kihívás következő fordulójába. Nekik 2026. január 10-től egészen február 13-ig lesz lehetőségük jövőálló készségeket elsajátítására. Ezen időszak alatt, január 31-én személyesen is lehetőségük lesz találkozni a szakértőkkel. Arról, hogy kik kerültek be a legjobb 8 közé, 2026. március 4-én értesítik a résztvevőket. Március 6-tól április 14-ig tovább folytatódik a mentorálás, és a csapatokra szabott támogatás a zsűri szakértőinek bevonásával. Végül 2026. április 17-én a TOP 8-ba jutott csapatok a már elsajátított tudásukkal bemutatják a már végleges ötletet és annak lehetséges megvalósítását. A döntőben kiválasztott legjobb 3 csapat tagjai és az őket nevező intézmények a szakmai elismerés mellett összesen 6 millió forint értékben választhatnak Samsung eszközöket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!