Connect with us

Tippek

Így változtatta meg a koronavírus-járvány a fotózási és videózási szokásainkat

A Kingston hazai felmérésében résztvevők egyharmada készített több felvételt a karantén idején, és ugyanennyien osztanak meg azóta is több képet/videót ismerőseikkel

A koronavírus az egész életünket megváltoztatta: hónapokra elzárkóztunk a világ elől, feje tetejére állt a gazdaság, átalakultak a társas kapcsolataink, a vásárlási, közlekedési, és médiafogyasztási szokásaink.

Máshogy dolgoztunk és dolgozunk azóta is, és sokan új hobbikra is szert tettünk. Ilyen például a fotózás és a videókészítés, amelyek eddig is nagy szerepet töltöttek be az életünkben, hiszen mindannyian szeretjük megörökíteni a számunkra fontos vagy egyszerűen csak szép emlékeket. De vajon mit és hogyan fotóztunk, videóztunk a járványhelyzet előtt, alatt és után? A nemzetközi kameranap alkalmából a független flash memóriatermékek globális piacvezetője, a Kingston Digital saját felmérésben vizsgálta, milyen hatással volt a járványhelyzet a magyarok fotózási és videózási szokásaira.

A fotózás mint terápia

Azt feltételezhetnénk, hogy egy olyan vészterhes időszakban, mint amit a koronavírus-járvány eredményezett, az embereknek nincs kedvük fotózni, miközben a túlélésért küzdenek vagy épp a bezártság és a magány miatt szoronganak. A képalkotás azonban az egyik legjobb terápiás eszköz lehet egy ilyen helyzetben, amivel dokumentálhatjuk az élet felértékelődött pillanatait és kifejezhetjük érzéseinket. Téma pedig mindig van, akkor is, ha egy időre megáll a világ, csak körbe kell néznünk magunk körül. Sokszor ráadásul pont a kényszer szüli a legjobb ötleteket, a legkreatívabb képeket. Így jöttek létre azok a külföldi és hazai magazincímlapok is, amelyekről a sztárok saját magukról készített fotói köszöntek vissza, vagy azok a dokumentarista, karantént bemutató életképsorozatok, amelyeket az állás nélkül maradt profi fotósok drónnal készítettek. Ám annak, hogy a mindennapokban hogyan is hatott a járványhelyzet a fotózási szokásainkra, a Kingston járt utána.

Hogyan fotóztunk a járvány előtt?

A vállalat legújabb felmérése szerint a koronavírus-járványt megelőzően a válaszadók többsége heti gyakorisággal fotózott (43%) és ennél ritkábban, havonta legalább egyszer videózott (29%). A legtöbben átlagosan 10 és 50 darab közötti képet (28,4%), illetve 10 vagy annál kevesebb videót (64,6%) készítettek havi szinten, a legaktívabbak (9%) viszont havonta akár több ezer képet is lőttek.

A fotótémákat tekintve a vírus előtt a legtöbben a természetről (66%) és a hétköznapi történésekről, érdekességekről (48,5%) készítettek felvételeket, de a családi, baráti pillanatok és a hobbikhoz kapcsolódó történések (41-41%) megörökítése is fontos volt a magyarok számára.

Mi változott a vírussal?

A Kingston kutatásából kiderül, hogy a megkérdezettek 40%-ának fotózási kedvére negatívan hatott a járvány, ők kevesebbet fotóztak és videóztak a kijárási korlátozás, illetve az önkéntes karantén alatt. A kitöltők 33%-a viszont pont, hogy több felvételt készített ebben az időszakban. Csupán 19% mondta azt, hogy semmilyen változás nem történt a korábbi szokásaihoz képest.

A témakörök szempontjából a kutatás résztvevői a járvány során még több életképet készítettek, mint korábban (37,7%), amit jól mutat, hogy az Instagramot is elárasztották az olyan kapcsolódó hashtagek, mint például a #lockdowntown #pandemic #cov?d19 #stayhome #balconylife és #covidstreet. Az akár idegeneket is ábrázoló életképek mellett természetesen a családjukat is gyakrabban fotózták/videózták a válaszadók (24,6%), hiszen az otthoni élet dokumentálása kézenfekvő volt. Így ez a két fotótéma még inkább felértékelődött a kijárási korlátozás időszakában. A kitöltők egyharmadát továbbá kreatívan ösztönözte a válsághelyzet: közösségi médiás fotós kihívásokat teljesítettek és fotópályázatokon vettek részt.

A többhetes önkéntes karantén és kijárási korlátozás végével egyértelműen megnőtt a természetfotózás szerepe: a legtöbben tájképeket, virágokat, természeti jelenségeket fotóztak először a korlátozások feloldása után, de a baráti és családi programok is népszerű témaként szolgáltak. Volt azonban olyan is, aki a diplomamunkáját, egy rúdtáncot, vagy épp a lábát örökítette meg egy sör társaságában.

A felmérésből továbbá az is kiderül, hogy a válaszadók a legnagyobb arányban (77,6% és 78,4%) a járványhelyzet előtt és alatt is elsősorban saját maguk számára fotóztak vagy videóztak. Emellett sokan készítettek képeket kifejezetten a social media oldalaikra is, ami a pandémia hatására viszont csak minimális mértékben nőtt, pedig azt gondolhatnánk, hogy karantén idején még jobban vágyunk arra, hogy az apró örömöket vagy épp az ironikus pillanatokat megosszuk ismerőseinkkel. A kutatás arra is rámutatott, hogy a járványhelyzet során a felére csökkent azoknak a száma, akik üzleti vagy reklámcélból készítenek vizuális tartalmakat, így a gazdasági hatás ebben a szektorban is jelentős volt.

És hogy mi várható hosszú távon? A beszámolók alapján a megkérdezettek egyharmada több képet vagy videót oszt meg ismerőseivel a karantén óta. A válaszadók 49%-a azonban úgy gondolja, a koronavírus összességében semmit nem változtat a fotózási/videózási szokásain hosszú távon, 26%-uk viszont szeretne beruházni egy komolyabb felszerelésbe, 15%-uk pedig nagyobb kapacitású memóriakártyába.

„Az utóbbi néhány évben a technológiai innovációk hatalmas lendületet adtak a fotózásnak, mivel nemcsak a fényképezőgépek, hanem az okostelefonok, akciókamerák és drónok funkcionalitása és képminősége is óriási mértékben fejlődött. Noha ezekkel az eszközökkel szinte bárhol és bármikor készíthetünk képeket – legyen az éppen az otthonunk vagy a világ másik pontja –, a kialakításuk eltérő. Ezért annak érdekében, hogy a legtöbbet hozzuk ki belőlük, a műszaki paramétereiknek megfelelő kiegészítőket érdemes választanunk hozzájuk. Ilyen tartozék a memóriakártya is, amelyre nemcsak a felvételek biztonságos megőrzése miatt van szükség, hanem azért is, mert az egyre jobb minőségű fényképezőgép és telefonchipekkel a felvételek minősége és ebből kifolyólag az adattárolási igénye is folyamatosan nő. A felhő viszont csak részmegoldást jelent erre a kihívásra, hiszen nagyméretű fájlok feltöltése a telefonunkról a felhőbe nagy adatforgalommal és ezáltal extra költségekkel járhat, nem beszélve az adatbiztonsággal kapcsolatos gyakori aggályokról”

– mondta Kaszál Norbert, a Kingston Technology Magyarországért és Szlovéniáért felelős üzletfejlesztési menedzsere.

A kutatásról:

A Kingston Digital magyar felhasználói szokásokra vonatkozó online kérdőíves felmérése 2020. május 30. és június 16. között készült, a Google Forms felületén. A kutatás nem reprezentatív. A kitöltők 53%-ban férfiakból, 47%-ban nőkből álltak, akiknek 58,5%-a amatőr, 27,7%-a félprofi, 13,8%-a pedig hivatásos szinten fotózik/videózik. A korosztályok tekintetében a legtöbb válaszadó (31,5%) a 30-39 évesek közül került ki, de jelentős arányban képviseltették magukat a 18-24 évesek (24%) és a 40-49 évesek is (21%).

További információért látogasson el a kingston.com oldalra.

Tippek

Szeptemberben indul a Digitális Tudatosság Hete

2025. szeptember 22–28. között első alkalommal valósul meg a Digitális Tudatosság Hete (DT7), a Neo Interactive és a Carbon.Crane közös kezdeményezése.

A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a digitális világ ökológiai lábnyomára, illetve a kiberbiztonság fontosságára. Tekintve, hogy egy átlagos felhasználó évente 229 kg CO2-t bocsát ki az online térben — a felmelegedési határ évi 501 kg/fő —, a leggyakrabban használt jelszó pedig még mindig az 123456, a közös gondolkodásra és tudásátadásra minden eddiginél nagyobb szükség van.

Látható problémák, láthatatlan lábnyom

A DT7 célja, hogy tudatosítsa: az online jelenlét is károsanyag-kibocsátással jár, viszont némi odafigyeléssel mindannyian tehetünk ellene. A kampány egyaránt célozza a lakosságot (például a social media használat csökkentésére való felhívással és interaktív karbonlábnyom méréssel), illetve a vállalatokat (weboldal auditokkal és mérésekkel). A szemléletformáló kezdeményezés egy olyan problémára világít rá, amelyről bár kevésszer beszélünk, egyre nagyobb terhet jelent a környezetünk számára. Az online tér kibocsátását jól érzékelteti, hogy csak a digitális marketing karbonlábnyoma nagyobb, mint a teljes globális légiközlekedésé. A Digitális Tudatosság Hetének másik apropója, hogy  felhívja a figyelmet a kiberbiztonság és a körültekintő hírfogyasztás fontosságára. Az AI térnyerésének kapcsán olyan új problémák ütötték fel a fejüket, amelyekkel korábban nem találkoztunk: míg néhány évvel ezelőtt egészen egyszerű volt megállapítani, hogy valódi képet, hanganyagot, vagy hírt fogyasztunk-e, manapság sokkal nehezebb elválasztani a hiteles tartalmakat a mesterséges intelligencia által generáltaktól. Kutatások is bizonyítják, hogy az érzelmet kiváltó címek sokkal nagyobb eséllyel bírják kattintásra az olvasókat, még akkor is, ha nem feltétlenül igazak.

Közösen mindannyiunk jövőjéért

A kezdeményezés mögött álló Carbon.Crane és Neo Interactive a hazai digitális tudatosság legkiemelkedőbb képviselői közé tartoznak. A Carbon.Crane a digitális karbonlábnyom mérés és csökkentés szakértője, amelyhez egy nemzetközi szinten is egyedi és elismert, Bureau Veritas által validált szoftvert hoztak létre, a  Neo Interactive pedig Magyarország egyik legrégebbi digitális ügynöksége. A két szervezet közös víziója egy olyan digitális ökoszisztéma létrehozása, amely hatékony, mégis fenntartható és mindenki számára biztonságos.

A Digitális Tudatosság Hete természetesen a fizikai térben is megjelenik. Október 7-én, a kampány zárásaként az Internet Hungary keretein belül mutatják be a szervezők a tanulságokat, esettanulmányokkal kiegészítve.

Miközben a technológia egyre nagyobb szerepet játszik az életünkben, sokszor fogalmunk sincs róla, hogy a digitális eszközök használata milyen hatást gyakorol a környezetünkre, vagy éppen saját magunkra. Nagyon hiányzik a digitális önismeret, amikor tisztában vagyunk a saját felhasználási szokásainkkal, és a pozitív élmények és értékek mellett tudjuk, milyen károkat okozunk, vagy okozhatunk, illetve milyen veszélyeknek vagyunk kitéve és hogyan csökkenthetők ezek a kockázatok.

emelte ki Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója.

Litkai Gergely is kiáll a digitális tudatosság mellett

A kampány házigazdája Litkai Gergely, a Dumaszínház tulajdonosa, aki már jól ismert a zöld kezdeményezések iránti elkötelezettségéről. A kezdeményezés további támogatók számára is nyitott, a szervezők örömmel várják olyan vállalatok és magánszemélyek jelentkezését, akik szívesen tennének a digitális fenntarthatóságért.

„A digitális világot a legtöbben láthatatlannak érzékeljük – hiszen nem szennyez, nem füstöl, nem hagy maga után kupacokat. Mégis óriási lábnyoma van, amelyet nap mint nap mindannyian növelünk. A Digitális Tudatosság Hete számunkra arról szól, hogy ezt a lábnyomot láthatóvá tegyük, és megmutassuk: kis lépések is számítanak. Legyen szó arról, hogy öt perccel kevesebbet görgetünk a telefonunkon, vagy arról, hogy egy vállalat optimalizálja a digitális működését – minden döntésünk hozzáad egy darabot a jövőnkhöz. Ez a kampány egyszerre edukáció és cselekvésre hívás, mert hisszük, hogy a digitális jövő csak tudatosan lehet fenntartható és biztonságos.”

 mondta Kepes Katinka, a Neo Interactive cégvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Így védheti cége pénzügyeit hatékonyabban a kibertámadásoktól

A K&H Bank közel fél éve segíti vállalati ügyfeleit egy teljesen költségmentes biztonságtudatossági kezdeményezéssel, amely október végéig tart.

A program célja, hogy a cégek könnyebben felismerjék és kezeljék a digitális fenyegetéseket, miközben erősítik saját kiberbiztonsági felkészültségüket. Az akció három, egymást kiegészítő elemből épül fel, amelyek a gyakorlatban is jól hasznosítható tudást adnak.

A kezdeményezés egyik alappillére a Mastercard által fejlesztett My Cyber Risk megoldás, amely segítségével a vállalkozások feltérképezhetik és rangsorolhatják weboldaluk és nyilvános alkalmazásaik sérülékenységeit. A szoftver több mint 40 szempont alapján, kilenc biztonsági területet lefedve értékeli a kockázatokat. Noha maga a megoldás költségtérítéses (60 euró), a K&H ügyfelek egy speciális kuponkód használatával egy évig térítésmentesen férhetnek hozzá.

A második elem egy interaktív, történetalapú tanulási forma, amely játékos feladatokon keresztül ismerteti a felhasználókkal a kiberbiztonság alapjait. Éles helyzetek szimulációi során megszerzett tudásukat teszttel ellenőrizhetik.

A harmadik pillért hírlevél-sorozat adja, ami bemutatja és elmagyarázza a legjellemzőbb visszaélési módszereket és tippeket ad azok elkerülésére. A gyakorlati tanácsok mellett a bank saját, biztonságosabb mindennapi pénzügyekhez kapcsolódó funkcióit is bemutatja. A hírlevél előfizetői egy online szakmai konferenciára is meghívást kapnak.

„Tapasztalataink szerint nemcsak a kiberbiztonság társadalmi jelentősége, hanem az ügyfelek érdeklődése is számottevően megnőtt a témában, ezért döntöttünk úgy, hogy a biztonságos IT technológia használatában megszerzett széleskörű tudásanyagunkkal támogatjuk vállalati ügyfeleinket. Az elmúlt időszakban a pénzügyi visszaélések már a vállalati ügyfélkört sem kímélik, akár 10-100 millió forint értékű csalási kísérletek is előfordulnak. Mivel ezek jellemzően erős ügyfélhitelesítéssel jóváhagyott tranzakciók voltak, kiemelten fontos a közös védekezés banki és ügyfél oldalon egyaránt. Hisszük, hogy a megelőzés és a felkészültség az első védelmi vonal a digitális fenyegetésekkel szemben, ezért segítjük ügyfeleinket abban, hogy magabiztosabban mozogjanak az online térben”

– mondta el Bodor Tibor, a K&H vállalati üzletágának vezetője.

„A kiberbűnözők folyamatosan keresik akár a legkisebb réseket is a digitális védelemben – függetlenül attól, hogy kisvállalkozásról vagy nagyvállalatról van-e szó. A biztonságos működés ma már elképzelhetetlen a rendszereink állapotának pontos ismerete nélkül. A K&H Bankkal közösen azon dolgozunk, hogy a magyar vállalatok valós képet kapjanak arról, milyen sebezhetőségek (pl. elavult szoftverek, lejáró tanúsítványok) látszanak róluk a kibertérben, és hogyan tudnak ezekre időben reagálni. Célunk, hogy a digitális világban is magabiztosan és biztonságosan növekedhessenek”

– mondta Nemes Máté, a Mastercard kibervédelmi szolgáltatásokért felelős igazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Szeptember 8. Az Írni-olvasni tudás világnapja – ma már a digitális tudás is az írástudás része

Szeptember 8-a, az Írni-olvasni tudás világnapja emlékeztet minket arra, hogy az írástudás ma már nem csupán az olvasás és írás elsajátítását jelenti, hanem a digitális készségek megszerzését is.

Ezek az ismeretek azért elengedhetetlenek, mert lehetővé teszik, hogy az emberek biztonságosan és tudatosan használják az online lehetőségeket. A Lynnaider Akadémia ezért a jövedelemszerzés lehetőségén keresztül közelíti meg a digitális készségfejlesztést: így kézzelfoghatóvá válik, miért érdemes elsajátítani az új kompetenciákat, hiszen a tudás konkrét eredményekhez vezethet. Éppen erre épít a most magyar nyelven elérhető program, amely 9 bevált, online jövedelemszerzési technikát mutat be, kezdők számára is érthetően, reflektorfény nélkül.

A Lynnaider Akadémia alapítójának legutóbbi, több mint 200 főt érintő kutatása szerint az emberek a digitális készségeket az önmegvalósítás és a pénzügyi biztonság lehetőségeként értékelik. Az online jövedelem így nem csak anyagi forrás, hanem a szabadság és a fejlődés eszköze is. A résztvevők így tulajdonképpen visszamennek az iskolapadba, hogy megértsék a digitális világ működését, és elsajátítsák a bevált technikákat. A felmérés rámutatott arra is, hogy sokan még mindig a reflektorfénnyel azonosítják az online pénzkeresést. Pedig rengeteg technika sikeresen művelhető arc nélkül is, ahogyan azt a megkérdezettek 64%-a is preferálná. A válaszadók közel kétharmada ugyanis szívesen belevetné magát az online jövedelemszerzés világába, ha nem kellene ahhoz megmutatni magukat.

A Lynnaider Akadémia kurzusa az első hazánkban, amely magyar nyelven hozza el a legelterjedtebb online jövedelemszerzési technikákat ugyanazon logika mentén, megkönnyítve azt a választást is, hogy melyik illik legjobban az egyénhez. A kurzus nem csak Magyarországon egyedi, egy nemzetközi űrt tölt be: 9 technikát mutat be, valóban fejben tartva a kezdőket. A ‘Szabadúszás’, a ‘Saját webshop’ ügynökség nélkül, az ‘Affiliate marketing’, a ‘Digitális termékértékesítés’, az ‘On-demand gyártás’, a ‘Dropshipping’ (etikusan), a ‘Szponzorációk & UGC’, a ‘Saját online kurzus’, valamit a ‘Megosztásos piac’ technikái tanulhatók meg a svájci-magyar csapat videói által. A képzés szándékosan alapos és egyszerűsített stílusban készült, hogy mindenki számára befogadható legyen, szakmai zsargonok nélkül, lépésről lépésre tanítva. A Lynnaider csapat avatár előadóinak mondandóit könnyen frissítik a digitális programoknál gyakran előforduló szabály- vagy trend-változás esetén, ezzel is szolgálva az online akadémia felhasználóit.

Ez a program lehetővé teszi, hogy bárki, korhatártól függetlenül, lépést tarthasson a digitális átalakulással, miközben biztonságosan kipróbálhatja a bevált online jövedelemszerzési módszereket.

„Célunk, hogy mindazoknak az embereknek, akik úgy érzik, hogy kezdenek elveszni a gyorsan digitalizálódó világban, letisztultan és érthetően magyarázzuk el a legnagyobb online jövedelemszerzési technikákat, mert lehet, hogy a tudás birtokában ők is élnének a lehetőségekkel. Nem trükköket vagy gyors meggazdagodási recepteket kínálunk, hanem a világszerte már bevált nagy technikák önállóan, ügynökség nélkül felállítható és működtethető módjait mutatjuk be, lépésről lépésre”

hangsúlyozta a Lynnaider Akadémia alapítója, Kohler Grof Melinda, magyar származású közgazdász.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss