Connect with us
Hirdetés

Tippek

Így változtatta meg a koronavírus-járvány a fotózási és videózási szokásainkat

A Kingston hazai felmérésében résztvevők egyharmada készített több felvételt a karantén idején, és ugyanennyien osztanak meg azóta is több képet/videót ismerőseikkel

A koronavírus az egész életünket megváltoztatta: hónapokra elzárkóztunk a világ elől, feje tetejére állt a gazdaság, átalakultak a társas kapcsolataink, a vásárlási, közlekedési, és médiafogyasztási szokásaink.

Máshogy dolgoztunk és dolgozunk azóta is, és sokan új hobbikra is szert tettünk. Ilyen például a fotózás és a videókészítés, amelyek eddig is nagy szerepet töltöttek be az életünkben, hiszen mindannyian szeretjük megörökíteni a számunkra fontos vagy egyszerűen csak szép emlékeket. De vajon mit és hogyan fotóztunk, videóztunk a járványhelyzet előtt, alatt és után? A nemzetközi kameranap alkalmából a független flash memóriatermékek globális piacvezetője, a Kingston Digital saját felmérésben vizsgálta, milyen hatással volt a járványhelyzet a magyarok fotózási és videózási szokásaira.

A fotózás mint terápia

Azt feltételezhetnénk, hogy egy olyan vészterhes időszakban, mint amit a koronavírus-járvány eredményezett, az embereknek nincs kedvük fotózni, miközben a túlélésért küzdenek vagy épp a bezártság és a magány miatt szoronganak. A képalkotás azonban az egyik legjobb terápiás eszköz lehet egy ilyen helyzetben, amivel dokumentálhatjuk az élet felértékelődött pillanatait és kifejezhetjük érzéseinket. Téma pedig mindig van, akkor is, ha egy időre megáll a világ, csak körbe kell néznünk magunk körül. Sokszor ráadásul pont a kényszer szüli a legjobb ötleteket, a legkreatívabb képeket. Így jöttek létre azok a külföldi és hazai magazincímlapok is, amelyekről a sztárok saját magukról készített fotói köszöntek vissza, vagy azok a dokumentarista, karantént bemutató életképsorozatok, amelyeket az állás nélkül maradt profi fotósok drónnal készítettek. Ám annak, hogy a mindennapokban hogyan is hatott a járványhelyzet a fotózási szokásainkra, a Kingston járt utána.

Hogyan fotóztunk a járvány előtt?

A vállalat legújabb felmérése szerint a koronavírus-járványt megelőzően a válaszadók többsége heti gyakorisággal fotózott (43%) és ennél ritkábban, havonta legalább egyszer videózott (29%). A legtöbben átlagosan 10 és 50 darab közötti képet (28,4%), illetve 10 vagy annál kevesebb videót (64,6%) készítettek havi szinten, a legaktívabbak (9%) viszont havonta akár több ezer képet is lőttek.

A fotótémákat tekintve a vírus előtt a legtöbben a természetről (66%) és a hétköznapi történésekről, érdekességekről (48,5%) készítettek felvételeket, de a családi, baráti pillanatok és a hobbikhoz kapcsolódó történések (41-41%) megörökítése is fontos volt a magyarok számára.

Mi változott a vírussal?

A Kingston kutatásából kiderül, hogy a megkérdezettek 40%-ának fotózási kedvére negatívan hatott a járvány, ők kevesebbet fotóztak és videóztak a kijárási korlátozás, illetve az önkéntes karantén alatt. A kitöltők 33%-a viszont pont, hogy több felvételt készített ebben az időszakban. Csupán 19% mondta azt, hogy semmilyen változás nem történt a korábbi szokásaihoz képest.

A témakörök szempontjából a kutatás résztvevői a járvány során még több életképet készítettek, mint korábban (37,7%), amit jól mutat, hogy az Instagramot is elárasztották az olyan kapcsolódó hashtagek, mint például a #lockdowntown #pandemic #cov?d19 #stayhome #balconylife és #covidstreet. Az akár idegeneket is ábrázoló életképek mellett természetesen a családjukat is gyakrabban fotózták/videózták a válaszadók (24,6%), hiszen az otthoni élet dokumentálása kézenfekvő volt. Így ez a két fotótéma még inkább felértékelődött a kijárási korlátozás időszakában. A kitöltők egyharmadát továbbá kreatívan ösztönözte a válsághelyzet: közösségi médiás fotós kihívásokat teljesítettek és fotópályázatokon vettek részt.

A többhetes önkéntes karantén és kijárási korlátozás végével egyértelműen megnőtt a természetfotózás szerepe: a legtöbben tájképeket, virágokat, természeti jelenségeket fotóztak először a korlátozások feloldása után, de a baráti és családi programok is népszerű témaként szolgáltak. Volt azonban olyan is, aki a diplomamunkáját, egy rúdtáncot, vagy épp a lábát örökítette meg egy sör társaságában.

A felmérésből továbbá az is kiderül, hogy a válaszadók a legnagyobb arányban (77,6% és 78,4%) a járványhelyzet előtt és alatt is elsősorban saját maguk számára fotóztak vagy videóztak. Emellett sokan készítettek képeket kifejezetten a social media oldalaikra is, ami a pandémia hatására viszont csak minimális mértékben nőtt, pedig azt gondolhatnánk, hogy karantén idején még jobban vágyunk arra, hogy az apró örömöket vagy épp az ironikus pillanatokat megosszuk ismerőseinkkel. A kutatás arra is rámutatott, hogy a járványhelyzet során a felére csökkent azoknak a száma, akik üzleti vagy reklámcélból készítenek vizuális tartalmakat, így a gazdasági hatás ebben a szektorban is jelentős volt.

És hogy mi várható hosszú távon? A beszámolók alapján a megkérdezettek egyharmada több képet vagy videót oszt meg ismerőseivel a karantén óta. A válaszadók 49%-a azonban úgy gondolja, a koronavírus összességében semmit nem változtat a fotózási/videózási szokásain hosszú távon, 26%-uk viszont szeretne beruházni egy komolyabb felszerelésbe, 15%-uk pedig nagyobb kapacitású memóriakártyába.

„Az utóbbi néhány évben a technológiai innovációk hatalmas lendületet adtak a fotózásnak, mivel nemcsak a fényképezőgépek, hanem az okostelefonok, akciókamerák és drónok funkcionalitása és képminősége is óriási mértékben fejlődött. Noha ezekkel az eszközökkel szinte bárhol és bármikor készíthetünk képeket – legyen az éppen az otthonunk vagy a világ másik pontja –, a kialakításuk eltérő. Ezért annak érdekében, hogy a legtöbbet hozzuk ki belőlük, a műszaki paramétereiknek megfelelő kiegészítőket érdemes választanunk hozzájuk. Ilyen tartozék a memóriakártya is, amelyre nemcsak a felvételek biztonságos megőrzése miatt van szükség, hanem azért is, mert az egyre jobb minőségű fényképezőgép és telefonchipekkel a felvételek minősége és ebből kifolyólag az adattárolási igénye is folyamatosan nő. A felhő viszont csak részmegoldást jelent erre a kihívásra, hiszen nagyméretű fájlok feltöltése a telefonunkról a felhőbe nagy adatforgalommal és ezáltal extra költségekkel járhat, nem beszélve az adatbiztonsággal kapcsolatos gyakori aggályokról”

– mondta Kaszál Norbert, a Kingston Technology Magyarországért és Szlovéniáért felelős üzletfejlesztési menedzsere.

A kutatásról:

A Kingston Digital magyar felhasználói szokásokra vonatkozó online kérdőíves felmérése 2020. május 30. és június 16. között készült, a Google Forms felületén. A kutatás nem reprezentatív. A kitöltők 53%-ban férfiakból, 47%-ban nőkből álltak, akiknek 58,5%-a amatőr, 27,7%-a félprofi, 13,8%-a pedig hivatásos szinten fotózik/videózik. A korosztályok tekintetében a legtöbb válaszadó (31,5%) a 30-39 évesek közül került ki, de jelentős arányban képviseltették magukat a 18-24 évesek (24%) és a 40-49 évesek is (21%).

További információért látogasson el a kingston.com oldalra.

Tippek

Minden eddiginél több robotkészletre pályázhatnak az iskolák a Yettel jóvoltából

Idén minden eddiginél több iskola juthat ingyenes robotkészlethez a Yettel ProSuli jóvoltából.

A program ismét meghirdeti az évről évre rekordszámú jelentkezővel induló országos pályázatát, amelyen bármely magyarországi közoktatási intézmény részt vehet. A készletekkel a diákok felkészülhetnek a ProSuli 2027-es országos robotikaversenyére, amelyen a mesterséges intelligencia minden korábbinál hangsúlyosabb szerepet kap.

A Yettel ProSuli több mint tíz éve támogatja a digitális oktatási módszerek terjedését, valamint a pedagógusok és a diákok digitális tudásának, képességeinek fejlesztését. Ennek egyik népszerű eleme a robotikaoktatás és az országos robotikaverseny, amely egyszerre teszi kézzelfoghatóvá a digitális tudást és ad teret a kreativitásnak. A robotikaverseny népszerűsége az elmúlt években folyamatosan nőtt: a legutóbbi megmérettetésre már országosan 170 csapat jelentkezett összesen 59 településről, a legjobban teljesítő csapatok pedig nemzetközi versenyekre, legutóbb a dél-koreai Robotexre is részvételt nyertek a Yettel támogatásával. Az éves versenyeket robotkészlet-pályázat előzi meg, ahol ingyenesen olyan eszközökhöz – és online oktatóanyaghoz – juthatnak az iskolák, amikkel megkezdhetik a felkészülést a következő országos versenyre.

Indul az idei robotkészlet-pályázat!

Idén a ProSuli minden korábbinál nagyobb mennyiségben, több mint 50 készletet sorsol ki az iskolák között 10 millió forintot meghaladó értékben, amelyekre 2026. november 8-ig pályázhat minden Magyarországon működő közoktatási intézmény, függetlenül attól, hogy jelenleg tagja-e a Yettel ProSuli programnak. A robotkészleteket a pályázó iskolák között sorsolják ki, a nyertesek listáját november első napjaiban hirdetik ki a ProSuli weboldalán.

Pályázni az alábbi oldalon lehet:  Robotika készlet pályázat – Fill out form

A pályázat után indulhat a nevezés és a felkészülés a versenyre

A 2027-es ProSuli robotikaverseny regisztrációja november első napjaiban indul majd és a robotkészlet-pályázat eredményétől függetlenül is lehet nevezni a megmérettetésre; a jelentkezés minden intézmény számára nyitott.

Továbbra is két korcsoportban, általános iskolás és középiskolás diákcsapatok indulhatnak, a hazai verseny pedig a pénzjutalom mellett egyúttal nemzetközi lehetőséget is kínál a legjobbaknak: kvalifikálhatják magukat a Robotex International döntőjére.

A versenyzők felkészülését a Yettel ProSuli ezúttal is többféle módon támogatja: 2027 januárjában online webináriumot szerveznek a robotikaversenyre jelentkező csapatok számára, ahol a résztvevők a felkészüléshez szükséges gyakorlati tudást és segítséget kaphatnak. Emellett online oktatóanyagok és konzultációs lehetőségek is segítik a diákokat és pedagógusaikat.

A regionális fordulókat 2027 februárjában és márciusában rendezik meg, az országos döntőre pedig 2027 áprilisában, a törökbálinti Yettel Házban kerül sor.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Sztrádára fel: a biztonságos autópályás közlekedés írott és íratlan szabályai

Az autópálya a biztonságos és gyors utazás színtere: nincs szembejövő forgalom, az útvonal kiszámítható és a haladás ritmusát kevesebb kereszteződés, lámpa vagy gyalogos töri meg. A nagyobb sebesség és a járművek sokfélesége miatt azonban a gyorsforgalmi utak sajátos közlekedési környezetet jelentenek. A Hankook szakértői összegyűjtötték azokat az irányelveket, amelyeket betartva az autópálya mindannyiunknak biztonságos lehet, itthon és külföldön egyaránt.

Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan Európa egyik legjelentősebb tranzitcsomópontja. A nemzetközi teherforgalom folyamatosan keveredik a belföldi ingázókkal és a szezonális forgalommal, ezzel rendkívül változatos közlekedési környezet jön létre. Ez a sokszínűség Európa-szerte is jellemző a nagy tranzitútvonalakon, így a megszerzett rutin és odafigyelés a kontinens bármely országában hasznosítható.

A három aranyszabály: sebesség, követési távolság, jobbratartás

Az autópályás vezetés alapvetően eltér a városi vagy országúti tapasztalatoktól: a nagyobb sebesség miatt kevesebb idő marad a reakcióra, miközben a fékút is jelentősen megnő, éppen ezért fontos a szabályok következetes betartása, a vezetőknek pedig nemcsak az előttük haladó járműveket, hanem folyamatosan a teljes forgalmat figyelniük kell.

Alapvetés a szigorú jobbratartás szabálya. A belső sávok előzésre szolgálnak, indokolatlan használatuk nemcsak szabálytalan, de a forgalom ritmusát is megzavarhatja. Lényeges a követési távolság tartása is: ennek meghatározására jó gyakorlati támpont a nemzetközileg is ismert „két másodperces szabály”, amelyet természetesen biztonságosabb még hosszabbra hagyni.

Külföldi utazás előtt érdemes előre tájékozódni az adott ország szabályairól: bár Európában számos alapelv közös, a sebességhatárok, előírások és a szabályszegésekhez kapcsolódó szankciók jelentősen eltérhetnek. Jó példa erre Németország, ahol az autópályák egyes szakaszain nincs kötelező sebességhatár, míg más európai országokban a magyarországi 130 km/h-nál alacsonyabb a limit.

Másodpercek törtrésze alatt: fantomdugótól a „guminyakazásig”

A sztrádán a forgalom úgy működik, mint egy láncreakció: egyetlen hirtelen fékezés vagy kisebb lassulás kilométerekkel távolabb is fennakadásokat, akár úgynevezett fantomdugót idézhet elő. Egy bizonytalan autós az utolsó pillanatban válthat sávot, egy ideiglenes forgalmi rend pedig felülírhatja a megszokott ritmust. A veszélyt ilyenkor gyakran nem maga a torlódás, hanem annak késői észlelése jelenti, ezért fontos, hogy ne csak a közvetlenül előttünk haladó járművet figyeljük. Ha a sor vége felé közeledünk, jobb időben bekapcsolni a vészvillogót, figyelmeztetve a mögöttünk érkezőket.

Kockázatos, mégis gyakori jelenség az is, amikor valaki egy lehajtót csak az utolsó pillanatban vesz észre, és hirtelen több sávon keresztül próbál besorolni a megfelelő kijárat felé. Amennyiben velünk fordulna elő, inkább engedjük el a lehajtót, és térjünk le a következő kijáratnál, ne veszélyeztessük mások és a magunk biztonságát egy kiszámíthatatlan manőverrel. Szintén visszatérő probléma, hogy terelések esetén a megszűnő sávban haladók túl korán próbálnak besorolni, vagy a másik sávban közlekedők nem engedik be őket, ami torlódást és hirtelen fékezéseket okozhat. A helyes megoldás ilyenkor a „zipzár-elv” követése – ehhez nem kell más, csak egy kis odafigyelés.

Szintén tipikus helyzet a balesetek vagy műszaki hibák környékén kialakuló „guminyakazás”, amikor a kíváncsiság miatt a forgalom indokolatlanul lelassul. Ilyenkor tartsuk észben, hogy figyelmünket ne a történtekre, hanem a saját sávunkra és az előttünk haladó forgalomra összpontosítsuk.

Együtt, biztonságban: számítsunk a különbségekre

Az autópályán a személyautók mellett motorosokkal, kisbuszokkal, lakóautókkal, autóbuszokkal és különböző méretű tehergépjárművekkel is találkozhatunk, amelyek eltérően gyorsulnak, fékeznek és reagálnak a hirtelen manőverekre. A motorosok például kisebb méretük miatt könnyebben kerülhetnek a holttérbe, ezért sávváltáskor különösen fontos a körültekintés, motorral közlekedve pedig a láthatóság és a kiszámítható haladás. A kisbuszok és lakóautók esetén pedig a fékezés és a hirtelen irányváltás is nagyobb körültekintést igényel.

A kamionok környezetében elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a járművek jellemző tulajdonságaival és eltérő dinamikájával. Egy egyszerű ökölszabály szerint, ha nem látjuk a kamionsofőrt a visszapillantó tükörben, jó eséllyel ő sem lát minket. Egy ilyen szerelvény megelőzése fokozott figyelmet igénylő manőver, és csak akkor érdemes belekezdeni, ha ezt a forgalmi helyzet, a látási viszonyok és a rendelkezésre álló útszakasz is lehetővé teszi. Ilyenkor érdemes minél rövidebb ideig a kamion mellett haladni. A nagy méretű szerelvények mellett a légörvények és széllökések megmozgathatják a kisebb járműveket, miközben egy megrakott kamionnak a sebesség csökkentéséhez is jóval több időre és útra lehet szüksége, mint egy személyautónak.

A tehergépkocsik vezetőinek a nagy tömeg, a hosszú szerelvény és a speciális európai vezetési-pihenési szabályok miatt más szempontokat is figyelembe kell venniük. A kamionok haladását egyes útszakaszokon és időszakokban külön előzési vagy sávhasználati szabályok is befolyásolhatják, amihez a többi közlekedőnek is alkalmazkodnia kell. A biztonságos együtt közlekedéshez ezért mindkét oldalról kiszámítható és előrelátó vezetésre van szükség.

Az egyetlen kapcsolat az úttal: abroncstechnológia kicsiknek és nagyoknak

Mielőtt felhajtunk a sztrádára, a jármű műszaki felkészítése kulcsfontosságú, hiszen a folyamatos nagy sebesség maximális terhelést jelent a mechanikának. A folyadékszintek és a fékek ellenőrzése mellett ügyelni kell a kötelező felszerelések (például az utastérben tartott láthatósági mellények) meglétére is.

A biztonság egyik legfontosabb záloga emellett az úttesttel érintkező egyetlen felület: a gumiabroncs. Az autópályás tempóhoz a guminyomást a megnövekedett terheléshez mérten magasabbra kell állítani, megelőzve az abroncs túlmelegedését és a defektet. A nagy sebességű stabilitást a prémium minőségű abroncsok garantálják, a személyautóknál és a tehergépkocsiknál egyaránt.

„A tehergépjárművekre fejlesztett gumiknál a leginnovatívabb megoldásaink jelennek meg, mint például a 3D-nyomtatott öntőformák. A mérnökeink ezekkel komplexebb futófelületi blokkokat tervezhetnek. A kamionok esetében ez különösen fontos, mivel a futófelület geometriája közvetlen hatással van a tapadásra, a kopásra és a hőelvezetésre is”

– mondta el Kaliba Róbert, a Hankook tehergépjármű-abroncs termékvonal magyarországi értékesítési vezetője.

A hazánkon áthaladó több tízezer kamion esetében komoly mérnöki munka rejlik a kerekekben: a nehézgépjárművek számára fejlesztett abroncsoknak egyszerre kell megfelelniük a különböző tengelyek és felhasználási körülmények eltérő igényeinek. A kormányzott tengelyen a precíz irányíthatóságot és stabilitást, a hajtótengelyen a megfelelő tapadást és vonóerőt, míg a pótkocsikon a nagy terhelhetőséget és az alacsony gördülési ellenállást kell biztosítaniuk. A sokoldalú, prémium megoldásokra jó példa a Hankook Smart Work és Smart Flex termékcsaládja, amelyek a különböző fuvarozási feladatokhoz és útviszonyokhoz kínálnak célzott abroncstechnológiát, hozzájárulva ahhoz, hogy az áru és a közlekedés többi résztvevője is biztonságban célba érjen.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Ingyenes mérnöki mentorprogram indul a középiskolásoknak

Idén szeptember 30-ig lehet jelentkezni az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) rendkívül sikeres, hat hónapos, ingyenes Mérnöki Pályaorientációs Mentorprogramjára, amire olyan középiskolás diákok pályázhatnak, akik érdeklődnek a műszaki és mérnöki területek iránt, és szeretnének többet megtudni a továbbtanulási, illetve karrierlehetőségeikről.

A pályaválasztás előtt álló tanulóknak sokszor úgy kell dönteniük továbbtanulásukról, hogy kevés közvetlen tapasztalatuk van arról, mit jelent mérnökként dolgozni. Az EJMSZ mentorprogramja ezen szeretne változtatni. A diákok személyes tapasztalatokon keresztül ismerhetik meg a mérnöki szakmákat és a vállalati környezetet, valamint segítséget kapnak saját érdeklődésük és erősségeik feltérképezéséhez. A jelentkezéshez nem szükséges műszaki előképzettség és az sem elvárás, hogy a diák már pontosan tudja, melyik mérnöki terület érdekli.

A mentoráltakat az EJMSZ tagszervezeteinél dolgozó, fiatal, pályájukon aktív mérnökök segítik. A velük való rendszeres személyes és online találkozókon a diákok első kézből kaphatnak válaszokat az egyetemi továbbtanulással, a különböző mérnöki szakmákkal, a munkával és a karrierlehetőségekkel kapcsolatos kérdéseikre. A mentor–mentorált párok kialakítását a Konnekt Egyesület szakmai csapata végzi.

A hat hónapos program a mentorálás mellett céglátogatásokat, illetve készségfejlesztő tréninget is tartalmaz. A vállalati programokon a résztvevők testközelből láthatják, hogyan dolgoznak a mérnökök, milyen projekteken vesznek részt és miként hasznosul a gyakorlatban az iskolában megszerzett tudás. Az ingyenes programra 2026. szeptember 30-ig lehet jelentkezni a rövid online űrlap kitöltésével, erre a linkre kattintva.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss