Connect with us
Hirdetés

Tippek

Így telefonáltunk, neteztünk és roamingoltunk idén nyáron

A járvány átalakította a telefonhasználati szokásainkat és hatást gyakorolt arra is, hogy honnan és miként kommunikálunk.

A mobilnet-használati adatok alapján belföldön Pest megyében, Balaton környékén és az országhatárhoz közeli megyékben nyaraltunk a legszívesebben. A magyarok többsége pedig Németországot, Ausztriát és Horvátországot választotta külföldi úticélul. A Telenor előfizetői összesen 59 millió gigabájt adatforgalmat bonyolítottak idén nyáron, ami 35 százalékos növekedés tavalyhoz képest. A hanghívások hossza 10 százalékkal nőtt – derült ki a Telenor 2019-20-as nyári forgalmakat összehasonlító riportjából.

Idén inkább belföldön nyaraltunk, több netezés és hosszabb hívások

Telefonálási szokásaink a járványidőszak nyári hónapjaiban megváltoztak 2019 nyarához képest. Idén júliusban ~10 százalékkal több smst írtunk, sőt többet is hívtuk egymást, feltehetőleg a személyes találkozók hiányát igyekeztünk enyhíteni a gyakoribb kapcsolattartással. Ráadásul az előző évhez képest hosszabban beszélgettünk egymással – főként augusztus hónapban volt a legtöbb mondanivalónk – ezt jelzi az átlagos híváspercek ~10-15 százalékos növekedése. A legtöbbünk mégis a neten keresztüli kommunikációt választotta, hiszen idén 35 százalékkal növekedett az adatforgalom az előző év nyári hónapjaihoz képest.

Jellemző trend, hogy évről évre nő az össz-mobilnethasználat, egyre többet netezünk, de az idei nyár felülmúlta a szokásos éves növekedés ütemét. Ennek magyarázta lehet, hogy a járvány miatt többen maradtak otthon vagy nyaraltak belföldön. A két év augusztusát – azaz a legjelentősebb nyaralási hónapot – vizsgálva kiderült, hogy idén sokkal erősebb volt Budapest és környékének Hipernet-adatforgalma. Pest megyén kívül az ország egészen eltérő pontjaira utaztunk, feltehetően a többség hazalátogatott a családjához vagy feltöltődni utazott vidékre. Délen Bács-Kiskun, Somogy és Csongrád megyék voltak népszerűek, észak-keleten Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék, míg észak-nyugaton Győr-Moson-Sopron és keleten Hajdú-Bihar megye vezette a rangsort mobilforgalom szempontjából. Emellett a Balaton környéke, Veszprém és Fejér megyék voltak a leglátogatottabb desztinációk. Az ország észak-keleti részén többet, míg az északi és déli részeken hosszabban hívták egymást az emberek. A legtöbb sms-t a pestiek és a győriek küldték.

Külföldre idén főleg a közelbe utaztunk

A tavaszi korlátozások hatására drasztikusan visszaesett a roaming-forgalom. Nyárra, az utazási lazítások hatására a forgalom valamelyest visszakapaszkodott, de jól látszik, hogy csak a bátrabb utazók merészkedtek külföldre. A szezonális adatroaming-bajnok Horvátországban a tavalyi nyári forgalom felét érte el és a roaming-toplista tavalyi harmadik helyéről ezzel a hatodikhelyre esett vissza. EU-n belül kisebb változás történt tavaly nyárhoz képest: 2019 augusztusában a TOP5-ben Németország, Ausztria, Horvátország, Olaszország és Románia volt. Ehhez képest idén a négyes fogat változatlan maradt, csak az ötödik helyen Franciaország lépett be, kiejtve az említett Horvátországot. A TOP 15 országot vizsgálva Hollandia 5 helyet javítva előrébb került, miközben a vizsgált időszak roaming-adatmennyisége nem volt több idén, mint tavaly. Feltételezhetően a kint élő, dolgozó magyarok adják a volumen jelentős részét. Érdekesség, hogy a tavalyi listán ugyan hátul (14.), de helyet foglalt Bulgária, viszont idén nem szerepelt a TOP15-ös listán. Ebbe beleszámíthat, hogy felkerültek a „piros”, vagyis fokozott biztonsági kockázatot jelentő országok listájára. A Telenor roaming toplistájából látható, hogy hova utaztak, mely országokban roamingoltak a magyarok Európán belül és kívül is: EU-n kívüli országoknál a tavaly augusztusi TOP5-ös rangsor Egyesült Államok, Szerbia, Svájc, Oroszország és Ukrajna volt, idén ugyanezek voltak a desztinációk, csak más sorrendben: Svájc, Ukrajna feljebb került, míg Szerbia, Egyesült Államok és Oroszország lejjebb sorolódott.

Hazai turista-front: a németek többet, az amerikaiak kevesebbet roamingoltak, mint tavaly

Magyarországon tavaly és idén is az Egyesült Királyságból, Romániából, Lengyelországból, Németországból és Ausztriából érkezők roamingoltak a legtöbbet. Azonban a COVID hatására elmaradó turizmussal nyáron a vendégek mobilnet-forgalma is visszaesett: ugyan idén a németek és osztrákok több (nagyságrendileg a németek 13%-kal, az osztrákok 2%-kal), azonban a lengyelek és a románok kevesebb adatmennyiséget forgalmaztak. Előbbiek esetében a visszaesés közel 35, utóbbiak esetében pedig 25 százalékos. Tavaly a Dániából és Spanyolországból érkezők is kevesebbet roamingoltak; idén ebből a két országból negyedére, illetve harmadára esett vissza az érdeklődés. Az Egyesült Államok tavaly a lista elején volt (6. hely), idén azonban még a TOP15-be sem kerültek be (21.hely).

Tippek

Ezt a 3 dolgot keresik a leginkább a magyarok az otthonukban húsvétkor

Felejtsük el az ünnepi stresszt és a görcsös megfelelni akarást! Az IKEA legújabb kutatása lerántja a leplet arról, hogy a magyarok valójában mire vágynak húsvétkor: a biztonság, az élvezet és a kényelem sokkal fontosabb számukra, mint a tökéletes forgatókönyv. Idén az otthonunk kedvenc helye, a konyha és az étkező lesz az ünnep igazi központja, ahol a lassú, közös főzésé és a nagyi régi étkészletének merész újrahasznosításáé a főszerep.

Az IKEA kutatása rávilágít, hogy mi magyarok kifejezetten élvezzük a nyugodt, lassabb főzést, így a készülődés gyakran közös élménnyé válik. Ilyenkor felértékelődnek azok az apró, hétköznapi pillanatok, amelyekre máskor kevesebb idő jut. A tanulmány szerint a magyarok számára az otthonnal kapcsolatos legfontosabb érzelmi szükségletek a biztonság (81%), az élvezet (80%) és a kényelem (79%).

„Húsvétkor nem a tökéletes forgatókönyv a legfontosabb, hanem az, hogy legyen időnk egymásra”

– mondta Fanny Leyten, az IKEA régiós Home Furnishing vezetője.

„A tavasz a megújulás ideje, amikor a napfény visszatér az otthonainkba. Sokan ilyenkor friss színeket visznek a lakásba, különösen az étkezőasztalra. A pasztell paletták, mint a mentazöld, a lágy nárciszsárga és a púderrózsaszín továbbra is nagy kedvencek, mert minden otthonban – legyen az modern vagy hagyományos – jól mutatnak.”

Az IKEA szakértője szerint idén több olyan irányzat is hódít, amivel könnyen személyessé tehetjük az ünnepet. Nyugodtan használjunk élénk sárga vagy narancssárga kiegészítőket, amik igazi színfoltjai lehetnek az asztalnak. Bátran vegyítsük a nagyi féltett étkészletét az új darabokkal, ez az eklektikus stílus teszi igazán otthonossá és egyedivé a terítéket. Egyre népszerűbbek a földszínek, a lágy zöldek és a természetes anyagok, például a tengerifű alátétek, amelyek remekül illenek a kézműves dekorációkhoz vagy a közös tojásfestéshez. A friss virágok mellett az egyszerű megoldások teszik teljessé az összképet: egy-egy gally a szalvéta köré fonva, vagy egy ajtóra akasztott húsvéti koszorú már az érkezés pillanatában megteremti az ünnepi hangulatot.

Az ünnepi hangulat a vásárlási szokásokban is megmutatkozik: ebben az időszakban többen keresik az étkezéshez kapcsolódó termékeket.

A magyar vásárlók leginkább új étkészleteket, tányérokat és poharakat választanak, a tavaszias kiegészítők – például terítők és szalvéták – iránti kereslet pedig mintegy 15%-kal nő januárhoz képest. A figyelem egyértelműen a tavaszi árnyalatok felé fordul, a szürke és fehér helyett a zöld, a rózsaszín, a bézs és a sárga színek dominálnak.

Az IKEA hisz abban, hogy praktikus és megfizethető lakberendezési megoldásokkal nemcsak az ünnepeket tehetjük szebbé, hanem a hétköznapi együttléteket is segíthetjük.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Mikor hívhat a főnök munkaidőn kívül?

A munkaidőn kívüli kommunikáció a cég és a dolgozó között mindenhol a legkényesebb kérdések közé tartozik. A vállalati kultúrák különböznek, és bár van minderre egyértelmű szabályozás, széles a „szürke zóna” is.  A szakértő szerint egy bizonyos szervezeti méret felett az a legjobb, ha a kommunikáció – és különösen minden, konfliktusra okot adó eset – szabályozott és naplózható.

A munkaidőn túli elérés sok szervezetnél neuralgikus pont. Ahol az ügyeleti, készenléti rendszer a mindennapok természetes része, ott ez nem okoz problémát, mint ahogy üzemzavar, informatikai incidens, munkabiztonsági kockázat vagy rendkívüli időjárás esetén is ritkán háborodik fel a dolgozó, ha a munkahelyéről hívják. Ugyanakkor, ha az alkalmazottak azt érzik, hogy a cég vagy bizonyos tagjai természetesnek veszik, hogy munkaidőn túl is rendelkezésre kell állnia, és rendszeresen visszaélnek a helyzettel, az könnyen konfliktusforrássá válik. A jelenség ritkán tömeges egy-egy vállalaton belül, de összességében széles rétegeket érint.

„Nemzetközi adatok alapján a munkaidőn kívüli megkeresés sok helyen mindennapos jelenség. A Eurofound 2023-ban közzétett, négy európai országra kiterjedő felmérésében a válaszadók több mint 80 százaléka jelezte, hogy egy tipikus héten munkaidőn túl is kap munkatémájú üzenetet, és a többség – majdnem tízből kilenc fő – legalább időnként reagál is ezekre”

‒ mutatott rá a problémára Czinger Erik, a céges okoskommunikációs hálózatokat működtető Munipolis hazai vezetője. Bár ahogy távolodunk a Covid időszakától, úgy ezek a gondok is enyhülni látszanak, nyilván nem szűntek meg. A Microsoft 365-ös telemetriai adatokra épülő Work Trend Index elemzése pedig azt mutatja, hogy a hétvégén aktív dolgozók közel ötöde már délig megnézi az e-mailjeit szombaton és vasárnap, és 5 százalék felett van azok aránya, akik vasárnap este is visszatérnek a levelezéshez.

Mindennek látszólag ellentmond, hogy egy másik felmérés szerint cégek alig 10%-a tudja valós időben, tömegesen elérni a dolgozóit munkaidő után, de ez a szám munkaidőben is csak 16%. A megfejtés ott van, hogy a folyamatos jelenlét terhe elsősorban az irodai munkaköröket érinti, míg a nehezen elérhető munkatársak jellemzően azok, akiknek külső helyszínen vagy távoli telephelyeken, kizárólag a terepen végezhető feladatuk van.

A szakember rámutatott, hogy a magyar munkajog egyébként egyértelműen szabályoz: a munkavállaló a napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető ügyelet vagy készenlét formájában, de a hosszabb időtartamú rendelkezésre állást kifejezetten indokolt esetekhez köti. Az ügyelet időtartama legfeljebb 24 óra lehet, a készenlét havi maximuma 168 óra, és az ilyen beosztást főszabály szerint legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Amennyiben ez így is működik, nem is szokott gondot jelenteni. A majdnem mindenkire kiterjedő, informális készenlét, a „főnök bármikor hívhat” állapot viszont könnyen vitát vagy frusztrációt okoz. Mindez nem magyar jelenség, az Európai Bizottság 2025. július 25-én második szakaszba léptette a távmunka és a lekapcsolódáshoz való jog kérdésében indított egyeztetést.

„Ha néhány tucatnál több munkavállalóról van szó, tapasztalataink szerint a megoldás a teljes dolgozói állományra kiterjedő, belső kommunikációs szabályozás. Kit, mikor, milyen indokkal szabad, lehet vagy kell értesíteni munkaidőben, vagy azon túl. Minden, de legalább minden munkaidőn túli kommunikációt érdemes naplózni a későbbi viták elkerülésére. Célszerű ügyeleti vagy vészhelyzeti csoportokat kijelölni bizonyos témákban és érdemes előre meghatározni a kapcsolatfelvétel módját”

‒ tette hozzá Czinger Erik.

Mindez manuálisan alig kezelhető, de egy jól paraméterezett belső kommunikációs rendszerrel teljesen természetes és automatikus lehet. A cél az, hogy a megfelelő –  és csak a megfelelő – kollégák mindenképp és igazolhatóan megkapják az információkat, miközben megmarad a pihenőidő tisztelete, és senki nem érzi úgy, hogy a munkáltató kéretlenül beszivárog a magánéletébe.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Indul a nevezés a 2026. évi Siemens Media Award sajtódíjra

Mesterséges intelligencia a mezőgazdaságban vagy beszélgetőtársként, biohulladék-újrahasznosítás és duplázó magyar nyertes, aki a régiós fődíjat is hazavitte – ilyen is volt a tavalyi Siemens Media Award.

Most újból megnyílik a nevezés a több éve futó versenyre, és ismét lehetőséget kapnak a technológiai témákban kiemelkedőt alkotó újságírók és tartalomkészítők, hogy nemzetközi szinten is megmérettessék magukat.

A „Célszerű technológia” címmel kiírt pályázatra most is olyan médiaanyagokkal lehet nevezni, amelyek rámutatnak, hogyan segíti a technológia a fenntarthatóságot, vagy a gazdaság, illetve a társadalom fejlődését. A nemzetközi vállalat éves sajtódíját idén már 11 országában osztják ki: Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Izrael, Kazahsztán, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia hirdet versenyt.

A díjra 2025. március 1. és 2026. február 28. között publikált médiatartalmakkal lehet jelentkezni, formátumtól, hossztól függetlenül, és a témát tekintve sincsen további megkötés.

„Évről évre egyre izgalmasabb technológiai innovációk alakítják a mindennapjainkat, és a tavaly nevezett tartalmak szinte mind legalább érintették a mesterséges intelligencia hozta újításokat. Kíváncsiak vagyunk, idén mi bizonyul majd a leginkább meghatározó témakörnek, és várunk minden pályázatot, a nyomtatott és online hírportálok szerzőitől, a rádiós vagy televíziós újságíróktól, podcast-készítőktől, valamint a bloggerektől, YouTuberektől és más tartalomkészítőktől egyaránt”

– mondta el Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője.

A hazai pályázatok értékelését független szakmai zsűri végzi. A zsűri tagjai között szerepel a többszörösen díjazott Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu tulajdonosa és főszerkesztője, valamint a szintén több újságírói elismeréssel rendelkező Vass Enikő kommunikációs szakember. A testület munkáját ezúttal új tagként Szigeti Péter médiaszakember is erősíti, aki kiterjedt újságírói, főszerkesztői, tartalomfejlesztési és innovációs vezetői tapasztalattal rendelkezik.

A legjobb háromba beválasztott tartalmak szerzői VIP élményutalványokat nyernek. A kiemelkedő hazai pályázatok egyúttal továbbjutnak a régiós versenyre is, amelyen a többi ország legjobb pályamunkáival méri össze őket a nemzetközi zsűri.

A régió legjobb öt jelentkezője meghívást kap a díjátadóra, amelynek idén először Budapest ad otthont. Itt hirdetik ki a győztes pályamunka benyújtóját, aki kétfős utazást nyer a Salzburgi Ünnepi Játékokra.

A nevezéseket 2026. március 16-ig a mediapalyazat.hu@siemens.com e-mail címre várja a hazai zsűri.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss