Connect with us
Hirdetés

Tippek

Tökéletes kávédaráló otthonra? Segítünk kiválasztani!

Egy igazi kávérajongónak küldetése, hogy a maximumot hozza ki a kávészemekből. Ehhez viszont elengedhetetlen egy minőségi kávédaráló. Az előre megőrölt kávé ugyanis már azelőtt elveszítette a valódi aromáját, mielőtt megvásároltuk volna. Bár a vákuumcsomagolás valamennyit javít a helyzeten, de a frissen őrölt kávéval nem veheti fel a versenyt. Aki pedig egy kicsit is ért a kávéfőzéshez, tudja, hogy kávédaráló és kávédaráló közt is óriási a különbség.

Miért nem mindegy, hogy milyen kávédarálót választunk?

A különböző kávéfőzési technikák és kávégépek különböző szemcseméretre őrölt kávét igényelnek. Aki többféle receptet, kávéfőzési technikát szeretne kipróbálni, annak olyan kávédarálóra van szüksége, ami biztosítja a tökéletes őrleményt. Ezen kívül rendkívül fontos, hogy a szemcsék nagyjából azonos méretűek legyenek, különben oda az ízélmény: a kávé túl savanyú vagy túl keserű lesz. Ha már megvettük a különleges kávét, ami valószínűleg nem volt olcsó, nem szabad elrontani azzal, hogy nem figyelünk oda az őrlésre.

Késes vagy tárcsás kávédaráló? Melyiket válasszunk?

A legnagyobb különbség a két örlő közt a működési elv. A késes darálók olcsóbbak, de a benne található késekkel nem tudnak olyan precízen darálni, mint a tárcsás darálók. A készülékbe beadagolt teljes kávémennyiség az őrlés teljes ideje alatt bent zúzódik, őrlődik. A szemcseméret nem állítható be előre, hanem az őrlés időtartama határozza meg.

Az eredmény nem lesz túl konzisztens, így sok kisebb-nagyobb szemcsével is találkozhatunk az őrleményben. Ennek ellenére otthonra, amatőr kávérajongóknak jó választás lehet ebből a fajtából egy minőségi eszköz.

Igazán profi megoldás a tárcsás daráló. A professzionális felhasználásra készült kávéőrlők is leginkább ilyen elven működnek. A tárcsás darálók “átfolyósak”, tehát a felül beadagolt szemes kávé őrlés után alul kifolyik. A kívánt szemcseméret pontosan beállítható, és ha elérte a kívánt finomságot, a szemcse kihullik a tárcsák közül, nem őrlődik tovább. A jóval egyenletesebb szemcseméret nem csak ennek, hanem annak is köszönhető, hogy az erőhatás egyenletesebb, nem egyetlen pontra koncentrálódik.

Tárcsás kávédarálóból létezik lapos tárcsás vagy kúpos verzió. A kúpos változat talán egy kicsit még precízebb, így ha tárcsás őrlőből olcsóbbat szeretnénk, jobban járunk egy kúpossal. Lapos tárcsásból inkább drágább eszközt válasszunk.

Mi mindent vegyünk még figyelembe az örlő kiválasztásakor?

Először is gondoljuk át, hogy egyszerre egy-két csészényi, vagy több adagnyi kávét szeretnénk ledarálni. Ha egyszerre csak egy-két adagot őrölnénk, akkor vásárolhatunk kézi őrlőt, ugyanakkor nagyobb mennyiségre ez nem praktikus. Hasonlítsuk össze azt is, hogy az eszközök hány különböző programmal rendelkeznek, illetve hogy időtartam vagy súly/térfogat alapú adagolóval rendelkeznek. Ez utóbbi már inkább a high-end készülékek sajátossága.

Bár triviális szempontnak tűnik, de lényeges az esztétikus, otthonunkhoz illő külső, és természetesen a méret. Ugyanis nagyon kényelmetlen, ha utántöltésnél alig férünk oda a berendezéshez. És végül annak is érdemes utánanézni, hogy mennyire bonyolult a kiválasztott berendezés karbantartása.

Hogyan fejlesszük tökélyre a kávéfőzést?

Nem véletlen, hogy a kávéfőző mesterség külön szakma. Aki igazán tökéletes kávét szeretne készíteni, annak érdemes egy kicsit jobban belemerülni a témába, és a profiktól tanulni. Erre tökéletes alkalom lehet egy barista tanfolyam, ahol nemcsak a profi őrlést, de a kávé készítés minden csínyját-bínyját elsajátíthatjuk. Ha biztosan a legjobbaktól szeretnénk tanulni, mindezt egy remek hangulatú képzésen, akkor válasszuk a Best Mixer barista képzését. Az ország számos más nagyvárosában és Budapesten is elérhető a barista tanfolyam.

Kellemes és sikerélményekben gazdag kávéfőzést kívánunk!

Tippek

A tél csendes kihívása: hogyan javítható a levegőminőség?

A tél beköszöntével amellett, hogy a zord időjárás a mindennapok részévé válik, a levegőminőség is jelentősen romolhat, különösen a nagyobb településeken.

A hideg levegő és az úgynevezett hőmérséklet-inverzió hatására a szennyező anyagok a talaj közelében rekednek, ami különösen a városokban veszélyes, és akár egy-egy rövidebb séta alkalmával is sokkal jobban feltűnhet, hogy kellemetlenebb a levegő, mint akár nyáron. Magyarországon 2025 decemberében Budapesten ugyan jellemzően „elfogadható” volt a levegő minősége, több vidéki városban – például Debrecenben és Dorogon – már kifogásolt vagy egészségtelen PM₂,₅-szinteket mértek, ami hosszabb kitettség esetén egészségügyi kockázatot jelenthet.

A PM₂,₅ rendkívül apró, legfeljebb 2,5 mikrométer átmérőjű szálló por, amely mérete miatt nem akad fenn a légutak természetes védelmi rendszerén. Ezek a részecskék mélyen bejutnak a tüdőbe, sőt akár a véráramba is, így az egész szervezetre hatással lehetnek. Télen leggyakrabban a lakossági fűtésből (fa, szén, vegyes tüzelés), a közlekedésből – különösen a dízeljárművekből – és az ipari kibocsátásokból származnak, míg beltérben a főzés, a gyertyahasználat és a dohányfüst jelentenek fő forrást.

A finompor növelheti a szem-, torok- és légúti irritációt, köhögést és légzési nehézségeket okozhat, valamint súlyosbíthatja az asztmás és allergiás tüneteket. Hosszú távon összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, illetve a tüdőfunkció romlásával is. Éppen ezért a PM₂,₅-szennyezés a téli időszak egyik legnagyobb levegőminőségi kockázata, amely nemcsak a szabadban, hanem a rosszul szellőztetett otthonokban is problémát jelenthet.

A beltéri levegőminőség télen különösen nagy figyelmet igényel, mivel a hideg idő miatt ritkábban szellőztetünk, így a szennyező anyagok könnyebben felhalmozódnak a zárt terekben. Az otthoni levegőt ronthatja többek között a por, a háziállatok szőre, a penészgombák spórái, valamint a tisztítószerekből és légfrissítőkből származó illékony szerves vegyületek (VOC-ok), illetve a főzés és fűtés során keletkező részecskék. Ezek már alacsony koncentrációban is légúti irritációt, köhögést, tüsszögést, szem- és torokfájást okozhatnak, és hozzájárulhatnak az allergiás tünetek vagy az asztma súlyosbodásához.

A beltéri szennyezés csökkentésének alapja a források minimalizálása – például az aeroszolos spray-k kerülése és a rendszeres szellőztetés akkor, amikor a külső levegő minősége kedvezőbb. Ennek nyomon követésére ma már számtalan weboldal létezik, amely valós idejű képet ad az adott település aktuális légszennyezettség szintjéről, így a pár perces, felfrissítő szellőztetést ehhez tudjuk igazítani.

Mit tehetünk, hogy egészségesebb legyen a szoba levegője? 

A Dyson szakemberei szerint az egészséges otthoni levegőminőség megteremtéséhez nagyban hozzájárulhat a megfelelő légtisztító berendezések használata is. Az, hogy ezek milyen, mekkora és mennyi részecskével képesek megbirkózni, a szűrőrendszerükön múlik. A HEPA szűrővel rendelkező légtisztítók eltávolítják és megkötik az akár 0,1 mikron méretű, ultrafinom részecskék 99,95%-át, az aktívszén-szűrő pedig eltávolítja a szagokat és gázokat.

A Dyson kínálatában többféle légtisztító közül is választhatunk, így télen sem kell kompromisszumot kötnünk. A hűtő-fűtő funkcióval ellátott termékek nem csupán a beltéri levegő minőségének javítását teszik lehetővé, az Air Multiplier technológia egyenletes levegőáramoltatással fűti télen az egész helyiséget, nyáron pedig kellemesen hűsíti azt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

A füst a legnagyobb veszély – miért kritikus a HFR és a tűzjelző rendszer felülvizsgálata 2026 ban?

A 2025‑ös hazai tűzeseti adatok ismét rávilágítanak arra, hogy alapvetően maga a füst, nem pedig a lángok, a tűzesetek legnagyobb veszélyforrása.

A katasztrófavédelem 2025‑ös jelentése szerint például, az év első kilenc hónapjában, 4739 lakóépület gyulladt ki, melyek során, 77 ember életét vesztette, 473 pedig megsérült – és ezekben az esetekben, a füst gyors elterjedése gyakran nehezítette a menekülést és a mentést. Ráadásul az érintett lakóépületek közül, mindössze néhányban volt csak tűzjelző rendszer vagy valamilyen füstérzékelő eszköz, ami a korai jelzések hatékonyságát még inkább kérdésessé teszi.

Miközben ezek az adatok lakóépületekre koncentrálnak, a trend a közületi, kereskedelmi és ipari létesítményekre is vonatkoztathatók: füsttel telített terekben, a sérülések és életvesztések kockázata jelentősen nő, ha a menekülési útvonalak nem tudnak füstmentesek maradni, illetve ha a berendezések  – a tűzjelzők és HFR (hő- és füstelvezető) rendszerek – nem működnek megfelelően.

Miért a füst a fő veszélyforrás és hogyan lehet minimalizálni annak veszélyét?

A legtöbb tűzeseti tragédiában nem a lángok, hanem a toxikus füst és hő okozza a legsúlyosabb következményeket. A nemzetközi szakmai szakirodalom szerint, a füsttel telített térben, a látási viszonyok romlanak, a pánik nő és az áldozatok sokszor már a füst belélegzése miatt esnek áldozatul — akár már akkor is, amikor a tűz maga még nem terjedt ki nagyobb felületen.

A fentiekre figyelemmel, ezért kulcsfontosságú a HFR (hő‑ és füstelvezető) rendszerek szerepe, amelyek automatikusan vagy manuálisan működésbe lépve, eltávolítják a füstöt és a hőt az épületből, ezzel tisztán tartva a menekülési útvonalakat és biztosítva a tűzoltók hozzáférését a veszélyes területekre. A füst és hő elvezetése, nem csupán komfort‑ vagy technikai kérdés: ezek a rendszerek közvetlenül hozzájárulnak az életvédelemhez, illetve a gyors mentéshez.

A 2025 elején kiadott 1/2025. számú Szakmai Útmutató külön is rögzíti a HFR rendszerek felülvizsgálatának és karbantartásának követelményeit, hangsúlyozva a menekülési útvonalak füstmentességének biztosítását, az épületben tartózkodók életfeltételeinek fenntartását és a tűzoltói beavatkozás támogatását.

 2026: nincs gyökeres szabályozási változás – de hangsúlyeltolódás igen

Bár 2026‑ra nem lépett életbe radikálisan új tűzvédelmi jogszabály Magyarországon, a figyelem a karbantartás, felülvizsgálat és dokumentált megfelelés felé tolódott el. Ez azt jelenti, hogy már nem elegendő csupán telepíteni egy rendszert: azt rendszeresen ellenőrizni, karbantartani és működőképességét bizonyítani kell, minden audit, hatósági vagy biztosítói vizsgálat során.

„2026‑ban nem jelentek meg gyökeresen új tűzvédelmi jogszabályok, azonban az már nem kérdés, hogy a rendszeres felülvizsgálat és karbantartás, nem csupán ajánlás, hanem az emberi élet védelmének kulcsa”

– nyilatkozta Móró Tibor, a Smartme Building Technologies Kft. ügyvezető igazgatója.

„A legtöbb tragédia akkor következik be, amikor a menekülési útvonalakat a füst „eluralja”; ezért a HFR rendszerek karbantartása és időszerű ellenőrzése életmentő fontosságú.”

„A rendszerek megléte ma már alapfeltétel, de ha ezek nem működnek megfelelően – mert nincsenek megfelelő időközönként karbantartva – az hatósági és biztosítói következményekkel is járhat. Az éves felülvizsgálatok és megfelelő dokumentáció napjainkban nem teher, hanem felelősség, minden üzemeltető számára.”

– tette hozzá.

 A menekülési útvonalak füstmentessége: miért különösen fontos?

A füsttel telített menekülési útvonalak, nem csak a menekülés megnehezítésével jelentenek kockázatot: a sűrű füst gyakorlatilag „elmossa” a vizuális tájékozódást, ami akár percek alatt életet vagy halált dönthet el, az épületben tartózkodó számára. A nemzetközi gyakorlatban éppen ezért, a HFR rendszereket úgy tervezik, hogy:

  • gyorsan és hatékonyan elvezessék a füstöt és hőt az épületből, illetve annak meghatározott területeiről,
  • biztosítsák a menekülési útvonalak tisztaságát (füstmentességét) és a vészkijáratok mindenkori biztos elérésének lehetőségét,
  • támogassák a tűzoltók tűzoltási-beavatkozási munkáját azáltal, hogy a belső terek légtere, a felderítés és menekítés, illetve az oltási műveletek során is átláthatóbb és kezelhetőbb marad.

Mit üzen tehát a 2026‑os szakmai helyzet?

A 2025‑ös adatok és szakmai útmutatók alapján a tűzvédelmi gyakorlat fókusza ma már nem csupán a rendszerek megléte, hanem a működésük dokumentált és folyamatos felügyelete. A HFR rendszerek és megfelelő tűzjelző berendezések karbantartása életvédelmi kérdés, és megfelelő működésük kulcs a füst okozta tragédiák elkerülésében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Pályaválasztás, diploma, jövő – mire érdemes figyelni az egyetemválasztásnál?

Magyarországon közel 330 ezer hallgató (KSH) tanul felsőoktatásban, és a friss diplomások mintegy 90%-a (Education and Training Monitor 2025) rövid időn belül el tud helyezkedni.

A diploma ma is érték, a kérdés az, hogy a gyorsan változó világban mit érdemes tanulni.

Amerikai felmérések szerint a középiskolások és az egyetemi hallgatók 20-50%-a bizonytalan a pályaválasztásában, és ez a szám itthon sem alacsonyabb. Nekik jó hír, hogy a választás tétje ma már kisebb. A technológiai változások miatt felgyorsult világban most végző diplomások számára a pályamódosítás nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség is lesz – nemzetközi kutatások szerint egy mai pályakezdő élete során átlagosan 3–7 alkalommal vált majd a jövőben karriert.

Kevesebb, mint két hónapjuk van vissza a jelentkezés beadásig azoknak, akik jövő szeptemberben szeretnék megkezdeni felsőoktatási tanulmányaikat. Nekik gyűjtöttük össze, milyen szempontokat érdemes átgondolni a pályaválasztás során.

  • Elsőként javasolt tisztázni a célokat. Mennyire fontos a munkamagánélet egyensúlya, vagy éppen a folyamatos fejlődés és a karrierépítés. Az számít, hogy azzal foglalkozzanak majd, amit igazán szeretnek, vagy inkább a jövedelmezőség a prioritás. Ha van pályaválasztási hagyomány a családban – például orvosdinasztia – azt is mérlegelni kell, hogy a fiatal tud-e azzal azonosulni.
  • Fontos a személyiség és az adottságok reális felmérése. Ha nem szeretnek nyilvánosság előtt szerepelni, nincsenek jó a kommunikációs képességeik, ne erőltessék a tanári vagy éppen kommunikációs pályát. De ha például szeretik a számok világát, és elég precízek, mehetnek gazdasági vagy műszaki irányba.
  • Érdemes annak is utánanézni, mely szakmáknak van hosszú távon is jövője. A mesterséges intelligencia megjelenésével előzetes becslések szerint 5-10 éven belül számos szakma átalakul vagy teljesen megszűnik, de érdemes fejben tartani azt is, hogy egyes nemzetközi előrejelzések szerint a 2030-ban meghirdetett állások 85%-a ma még nem is létezik.

Ha már megvan az irány, jöhet az intézmény kiválasztása, amelyhez az utóbbi évek technológiai forradalma új szempontokat is hozott: már nem elég azt felmérni, hogy milyen tanulási környezetet kínál az intézmény, és van-e reális esély – aza megfelelő pontszám – a bekerülésre.

  • Hazai felmérések azt mutatják, hogy az intézmény, illetve adott szak elismertsége továbbra is a legmeghatározóbb tényező, de a földrajzi elhelyezkedés is a fontos paraméterek között van. Ez már összefügg a megélhetési költségekkel, akárcsak az állami finanszírozású vagy önköltséges képzés választása.
  • A döntést abból a szempontból is javasolt átgondolni, hogy lehet-e a tanulás mellett munkát vállalni – a friss diplomások 77%-a (Diploma Pályakövetési Rendszer 2024.) már a tanulmányai alatt is dolgozott, ami nemcsak a megélhetés, hanem a gyakorlat megszervezése miatt is fontos.
  • Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke szerint fontos felkészülni arra, hogy a munkáltatók már nemcsak elméleti tudást, hanem olyan készségeket várnak el egy friss diplomástól, mint a problémamegoldás, a kritikus gondolkodás, a mesterséges intelligencia alapműveltsége, a kommunikáció és az élethosszig tartó tanulás képessége. Érdemes feltenni a kérdést: van-e projektalapú oktatás, lehet-e kutatásba vagy valódi problémák megoldásába bekapcsolódni, biztosít-e az intézmény lehetőséget csapatmunkára, vitára és önálló gondolkodásra. Dr. Dietz elmondta, hogy ma már kutatások igazolják, hogy a diplomások hosszú távú elégedettségét nemcsak az egyetem presztízse határozza meg, hanem az is, hogy volt-e inspiráló oktatójuk, szakmai mentoruk és gyakorlati lehetőségük az egyetemi évek alatt.
  • Egyre több fiatal keresi a felsőoktatásban is a rugalmasságot, ahol szabadabban döntheti el, mikor és hol tanul – így az innovatív oktatásmódszertan és a digitális tananyagok egyre nagyobb szerepet kapnak.
  • Beszélni kell az egyetemi közösségről is, hiszen a lemorzsolódás egyik gyakori oka gyakran nem is a tananyag nehézsége, hanem az elszigeteltség érzése. A támogató közösség, a mentorálás, a hallgatói élet minősége legalább olyan fontos, mint az órarend. Érdemes megnézni, mennyire aktív a hallgatói közössége, és milyen szerepet tölt be az intézményben a Hallgatói Önkormányzat. Akiknek nehezebb a beilleszkedés, gyakran jobban érzik magukat egy kisebb, „családiasabb” intézményben, ahol közvetlenebb a kapcsolat az oktatókkal és a hallgatókkal.

Az egyetemválasztás tehát nem egy életre szóló ítélet, hanem egy kiindulópont, egy első lépés. Jó döntés az, ha a fiatalok olyan intézményt választanak, ahol nemcsak tudást kapnak, hanem megtanulnak kérdezni, tanulni és újrakezdeni is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss