Egészség

Ha sok kávét iszol, kisebb lesz az agyad!

kávé

A túlzott kávéfogyasztást az agytérfogat csökkenésével és az időskori elbutulás (demencia) kockázatának növekedésével hozta összefüggésbe a témában készített eddigi legnagyobb tanulmány.

A Dél-Ausztráliai Egyetem szakemberei a brit biobank adatait felhasználva vizsgálták a kávéfogyasztás hatásait az agyra. Több mint 17 700, 37 és 73 éves kor közötti ember adatait elemezve megállapították, hogy azoknál, akik naponta több mint hat csésze kávét ittak, 53 százalékkal magasabb volt a demencia kockázata.

„A kávé az egyik legnépszerűbb ital a világon. Mivel éves szinten világszerte több mint kilenc milliárd kilogrammot fogyasztanak el belőle, alapvető fontosságú, hogy megismerjük az egészségünkre esetlegesen gyakorolt hatásait”

– mondta Kitty Pham, a Nutritional Neuroscience szakfolyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.

„Az összes változó tényezőt figyelembe véve arra a megállapításra jutottunk, hogy a túlzott kávéfogyasztás jelentős összefüggésben van a csökkent agytérfogattal – lényegében napi több mint hat csésze kávé ivása növelheti az agyat érintő betegségek, úgy mint a demencia és az agyi érkatasztrófa kockázatát.”

Elina Hyppönen, az egyetem professzora szerint akárcsak sok más dologban, úgy a kávéfogyasztásban is a mértékletességre kell törekedni. A túlzott kávéfogyasztásnak az agy egészségére gyakorolt negatív hatásával kapcsolatban a szakember elmondta, hogy bár a pontos mechanizmus nem ismert, azt az egyszerű dolgot érdemes betartani, hogy

„hidratáltak maradunk és nem felejtünk el egy kis vizet inni a kávénk mellé”.

„Az átlagos napi kávéfogyasztás egy-két csésze körül mozog. Természetesen a mértékek eltérőek, de napi néhány csészével semmi gond sincsen. Ha azonban valaki azon kapja magát, hogy naponta több mint hat csészével iszik, akkor érdemes elgondolkodnia”

– jegyezte meg Hyppönen.

A demencia az emlékezőképességet, a gondolkodást, a viselkedést és a hétköznapi tevékenységek elvégzésének képességét befolyásoló degeneratív agyi állapot. Nagyjából 50 millió embert érint világszerte. Ausztráliában a demencia a második vezető halálok. Az országban naponta körülbelül 250 embernél diagnosztizálják a betegséget.

Az agyi érkatasztrófa az agy – oxigéndús vérrel való ellátásának lelassulásából eredő – működészavara. Világszerte minden negyedik 25 éven felüli ember átesik rajta az élete során. Az adatok szerint idén 13,7 millió embernek lesz sztrókja és közülük 5,5 millióan fognak belehalni.

Forrás: HVG

Egészség

Krónikus sebek ellátása mesterséges intelligenciával

krónikus

A krónikus sebek ellátását segíteni hivatott, mobiltelefonos applikáción keresztül használható mesterséges intelligencia prototípusát alkották meg a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és a MedInnoScan Kft. kutatói. A klinikai próbák után, előreláthatóla a jövő év során lesz elérhető a termék az ápoló szakszemélyzet számára.

Az NKFIH által finanszírozott „A mesterséges intelligencia matematikai alapjai” című hároméves kutatás eredményeképpen a közelmúltban a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és a MedInnoScan Kft. együttműködésében bemutatták, hogy hogyan lehet alkalmazni gyakorlatban, egészségügyi területen mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat.

Dr. Farkas Péter, a Magyar Sebkezelő Társaság elnökségi tagja, az Országos Mozgásszervi Intézet-OORI Szeptikus Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályának vezetője a kutatás kezdete után nem sokkal kapcsolódott a munkába.

„A sebkezelés komoly feladatot, megterhelést jelent az egészségügyi ellátórendszernek nemcsak a kórházi ellátás alatt, hanem később, a beteg otthonában végzett folyamatos átkötözések során is, amely a gyakran több hónapig, néha évekig tartó gyógyulási folyamat része. A most létrehozott mesterséges intelligencia az orvosok szaktudását bocsátja az ápolószemélyzet közvetlen rendelkezésére a mobiltelefonos applikáció segítségével, a seb állapotának változása szerint mindig a gyógyulást legjobban elősegítő kötszertípusra javaslatot téve.”

A krónikus sebbel élő betegek ellátása jelentős terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre, mivel a körülbelül 200,000 ezzel küzdő honfitársunk folyamatos kezelésre, átlagosan kétnaponkénti kötözésre szorul. Ha a seb állapota változik, a kötszer típusát érdemes váltani. Ebben a döntésben segít az a mobil applikációval egybeépített mesterséges intelligencia, amelynek prototípusát most mutatták be. A klinikai próbák után, vélhetően a jövő év során lesz elérhető e termék az ápoló szakszemélyzet számára.

„A kutatáshoz szükséges 5,500 páciensről készült 220,000 kép összegyűjtésében országos összefogással mintegy 70 intézmény vett részt, a Pécsi Tudományegyetem vezetésével a négy orvosegyetem, az OORI, mint országos intézmény, egy tucat kórház, és több, mint ötven ápolási szolgálat, illetve magánpraxist folytató sebkezelő centrum is.”

– mondta el Szoldán Péter, a MedInnoScan Kft. ügyvezetője a bemutatón.

Tovább

Egészség

32 év után állt lábra újra a híres metálénekes

jeff becerra

Jeff Becerra egy fegyveres támadás után bénult le még 1989-ben.

Robotikus műlábaknak segítségével 32 év után először sikerült felállnia, és néhány lépést megtennie Jeff Becerrának, a Possessed énekesének – jelentette be a Loaded Radio.

Becerrát még 1989-ben lőtték meg egy fegyveres rabláskor és olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy lebénult. Az eset után a metálkörökben legendásnak számító zenekara feloszlott. A bandát 2007-ben hozta össze újra, a koncerteken kerekesszékben vesz részt.

A sétáról a Possessed az Instagram-oldalán tett közzé videót:

Forrás: HVG

Tovább

Egészség

Közösségimédia-függők a magyarok, nem kicsi a baj

közösségimédia

A közösségi média kritikus fontosságú kapcsolattartási lehetőséget biztosított a pandémia alatt az embereknek, különösen a fiataloknak.

A Kaspersky kutatásából* az derült ki, hogy a magyar közösségimédia-használók 40%-a többet használta a közösségi hálózatokat a helyi és az országos lezárások alatt, mint a világjárvány előtt. Miután azonban sokan napi több órát töltünk a közösségi oldalakon, különösen oda kell figyelnünk arra, hogy ne éljenek vissza a személyes adatainkkal.

A kutatás szerint a 18–34 év közötti korosztályban tízből több mint hat ember (63%) számára a közösségi média jelenti a kapcsolatot a világgal. A felhasználók világszerte naponta átlagosan 1,8 órát töltenek a Facebookon, ezen belül tízből több mint egy felhasználó (13%) akár napi négy–hat órát tölt a hálózaton. A TikTokon a magyarok átlag napi 1,3 órát töltenek el a YouTube-on 1,7 órát, az Instagramon pedig napi 1 órát.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy sokan közösségimédia-függővé váltunk. Az ok pedig a következő: amikor a válaszadókat megkérték arra, mondják el, hogy érzik magukat, amikor aktívak a közösségi médiában, több mint a felük (60%) azt mondta, hogy „szórakoztatja” őket, több mint a negyedük (26%) számára pedig ez jelenti a „kapcsolatot a világgal”. Ennek ellenére a magyarok is ismerik és beismerik, hogy a közösségi médiának megvan az árnyoldala is. Tízből hárman (29%) gondolja úgy, hogy a „negatív” hatása van, míg 21% véli „pozitívnak” a közösségi média hatását.

A felhasználók ismerik a közösségi média sötét oldalát

Amikor aktívak vagyunk a közösségi oldalakon, folyamatosan információkat árulunk el magunkról, amelyeket a közösségi hálózatok arra használnak, hogy az egyes márkák célzottabban találhassanak meg bennünket a reklámjaikkal. Ilyenkor azonban az ártó szándékú személyek előtt is megnyílunk, akik a személyes adatainkat vagy trollkodásra, vagy személyiséglopásra használhatják fel.

A közösségimédia-függőség a felhasználók mentális egészségére is káros hatással lehet, bár a kutatásunkból az derült ki, hogy a legtöbb közösségimédia-használó tisztában van azzal, hogy milyen árnyoldalai vannak a közösségi oldalaknak. A válaszadók több mint fele (51%) fel tud idézni olyan hírt, amely a közösségi média potenciálisan negatív hatásáról szólt, és ezen a csoporton belül 68% változtatott is a közösségimédia-használati szokásain ennek eredményeképpen. A változás 50%-uk esetében ez azt jelentette, hogy óvatosabbak lettek azzal, mit posztolnak, 40%-uk pedig az adatvédelemre fordított nagyobb figyelmet, például a jelszavak rendszeres megváltoztatására.

Hogyan lehetünk biztonságban a közösségi média használata során

Ahhoz, hogy biztonságos módon, maradéktalanul kiélvezhessük a közösségi média előnyeit, a mentális egészségünk mellett az adataink védelmére is oda kell figyelnünk. A virtuális interakciók eltérnek a való élet interakciótól, és az emberek – különösen az influenszerek – által a közösségi oldalakon posztolt tartalmak többnyire gondosan megszerkesztett formában adnak pozitív pillanatképet az életükről. Igen sok közösségimédia-használó hasonlítja a saját életét mások tökéletesnek látszó életéhez, ami ártalmas lehet az önbecsülésükre és a mentális egészségükre.

„A közösségi média sok esetben hamis képet ad embertársaink életéről. Hajlamosak vagyunk saját sikereinket és boldogságunkat a mások által megosztott történetekhez mérni, miközben eltekintünk attól, hogy ezek rendszerint túlzott pozitív fényben vannak feltüntetve. Egy-egy ismerősünk (vagy az általunk követett influenszerek) profilja azt az érzést keltheti, hogy az illető tökéletes életet él, ami – összehasonlítva a mi problémáinkkal – negatív érzelmeket idézhet elő bennünk. Ilyenkor fontos emlékeznünk arra, hogy a látszat csal.”

– tette hozzá Damsa Andrei, pszichológus.

Nagyon fontos tudatosan kezelni azt, hogy mennyi időt töltünk a közösségi oldalakon, milyen tartalmakat nézünk meg, és hogy ezek milyen érzéseket keltenek bennünk. A kutatásunk megállapította, hogy a közösségi média egy elenyésző kisebbség számára kelt igazán negatív érzéseket; hát százalék „mérgesnek” érezte magát, öt százalék „szomorúnak”, négy százalék pedig „frusztráltságról” és „izoláltságról” számoltak meg. Tízből egy magyarnak pedig cyberbullyinggal is szembe kellett néznie a közösségi médián való posztolás miatt.

Akkor is mindig óvatosnak kell lennünk, amikor személyes adatokat osztunk meg az online térben. Kiderült, hogy a 18–34 év közötti közösségimédia-használók több mint fele (52%-a) ismer valakit, akinek feltörték a személyes adatait, és világszinten a felhasználók hét százaléka állította azt, hogy esett már csalás áldozatául a közösségi médián keresztül. Gondoskodni kell arról, hogy az adatvédelmi beállításaink a lehető legszigorúbbak legyenek, használjunk jelszókezelő szoftvert, és ügyeljünk arra, hogy milyen személyes adatokat osztunk meg a közösségi oldalakon.

A Kaspersky elindította a ShareAware Hubot, hogy segítsen a közösségimédia-használóknak megérteni, hogyan lehetnek biztonságban az online térben, és hogyan élvezhetik a közösségi média nyújtotta hihetetlen összekapcsoltságot a lehetséges hátulütők csökkentése mellett.

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss