Tippek

Agyrohasztó spam terjed a Facebookon

Teljesen új, a platform legnépszerűbb tartalmait összesítő jelentést adott ki a Facebook a transzparencia jegyében, mellyel alighanem az is lenne a techóriás célja, hogy bebizonyítsa, nem a radikális, gyakran szélsőjobbos tartalmak dominálják a diskurzust.

A jelentés, amelyet mostantól minden negyedévben kiadnak majd, az amerikai felhasználók hírfolyamának legnépszerűbb posztjait összesíti majd, méghozzá az interakciók száma helyett az eléréssel, amely a cég szerint jobban reprezentálja azt, hogy mi népszerű a Facebookon.

A jelentés viszont ránézésre nem fest túl jó képet a Facebookról, amellett ugyanis, hogy nem sok minden derül ki belőle, az azért látszik, hogy a legnagyobb elérést a borzalmas, századjára újrahasznosított memék szállítják.

Cicás GIF, Green Bay Packers és keresztény pólók

Ahogy azt a Facebook ebben a jelentésben is kiemelte, a transzparencia nagyon fontos számukra, ezért szerettek volna rávilágítani arra, hogy melyek voltak a legnézettebb domainek, linkek, oldalak és posztok a platformon az előző negyedévben. Mint írták, ez a jelentés (a Lájkbajnokságban általunk is használt) CrowdTangle interakciós adataival összevetve teljesebb képet ad arról, hogy mit látnak az emberek a Facebookon, és azt is hozzátették, hogy a jövőben szeretnék a mostaninál is részletesebben feldolgozni a témát.

Erre amúgy szükség is lenne, mert jelenleg minden listán csak húsz tétel szerepel, ami elég messze van a teljes képtől, de következtetéseket azért ez alapján is lehet levonni a jelentésből. Kiderült többek közt, hogy a benne szereplő, legnézettebb tartalmak az összes tartalomnak mindössze 0,1 százalékát tették ki, ahogy az is, hogy az Egyesült Államokban a vizsgált negyedévben a posztok 87,1 százalékához nem mellékeltek linket. Ez érdekes infó, ám valójában sokat azért nem számít, mert a fennmaradó 12,9 százalék is észbontó mennyiségű linket jelent, az emberek pedig valószínűleg minden nap számos ilyen poszttal találkoznak a platformon.

A listákat átpörgetve elsőre talán fel sem tűnik, hogy mennyire furcsa a helyzet, a domaineknél például olyan oldalak dominálnak, mint a YouTube, az Amazon, a Unicef, a GoFundMe vagy a Twitter. Ebben semmi meglepő nincs, várható, hogy az internet legnépszerűbb, legismertebb oldalai Facebookon is gyakran feltűnnek, mivel pedig az nem derül ki, hogy ezeken belül pontosan mit néztek az emberek – vagyis például a több milliárd YouTube-videóból bármelyikről lehet szó – következtetni sem nagyon lehet ebből.

Kicsivel lejjebb viszont már feltűnnek olyan bizarr dolgok, mint a Green Bay Packers amerikaifutball-csapat korábbi játékosait tömörítő oldal, a playeralumniresources.com.

A Facebookon a linkeknél aztán teljesen el is szabadulnak a dolgok, itt már a fent említett Packerses oldal az első, a vizsgált negyedévben 87,2 millió embert ért el, amivel népszerűbb volt minden más linknél. Ez már önmagában is érdekes, de lejjebb sem lesz jobb a helyzet, a második helyen egy cannabidiolt (CBD) és ahhoz köthető termékeket árusító online áruház van, az ötödiken pedig a keresztény tematikájú pólókban utazó reppnforchrist.com. A top 10-ben emellett van egy tumblrös GIF két cicáról, akik egymásba kapaszkodva sétálnak a hóban (49,1 milló emberes eléréssel) meg az Epoch Times nevű, trumpista és egyéb összeesküvés-elméleteket terjesztő lap feliratkozói oldala.

Az észbontó elérés neve: Meme

A Wired saját cikkében kicsit jobban kibontották a bizarr linkek kiugróan jó teljesítményének hátterét, az pedig hamar kiderült, hogy ezek az oldalak nem azért vannak ilyen magasan, mert akkora tényezőnek számítanának a Facebookon. A Packershez kapcsolódó oldalt például a csapat korábbi rúgója, Chris Jacke menedzseli, aki a hivatalos Facebook-oldalt nem pörgeti túlságosan, a saját profilján viszont 120 ezer követőnek tolja megállás nélkül a zéró energiabefektetést igénylő, századjára újrahasznosított virális, a Packershez egyáltalán nem kapcsolódó meméket, a leírásba pedig minden egyes alkalommal odateszi az oldal linkjét.

A CBD-s oldalnál, amely mögött a lap szerint a ’90-es évek végéig futó, Family Matters nevű sitcom egyik volt szereplője, Jaleel White áll, pontosan ugyanezzel a módszerrel sikerült a toplista csúcsára pörgetni a linket. Arra pedig, hogy ez mennyire jól működik, nem is kell jobb bizonyíték a legtöbb embert elérő posztok lecsekkolásánál, itt ugyanis egymást érik a „mi lenne a VAGINÁD ? vagy PÉNISZED ? neve, ha a legutóbbi sorozatról vagy filmről neveznéd el, amit láttál” kategóriájú posztok, meg az olyanok, ahol egy szósalátából kihámozott három szóval jellemezhetik az emberek a saját életüket.

Mint azt a Wired is kiemelte, ennek fényében elég érdekes, hogy a Facebook ebben a formában hajlandó volt közzétenni ezt a jelentést, mert hiába próbálta vele bebizonyítani, hogy nincs tele szélsőséges tartalmakkal, inkább azt bizonyította be, hogy rogyásig van agyzsibbasztó virális tartalmakkal. Ez pedig nem pont arra utal, hogy a Facebook az értelmes és fontos diskurzus hazája lenne, egyes esetekben pedig még veszélyesnek is tűnik a helyzet, elég csak a fentebb említett Epoch Times-ra gondolni.

Az persze nem derült ki, hogy hányan kattintottak rá ezekre a linkekre, csak az, hogy hány embert értek el, úgyhogy az is lehet, hogy valójában szinte semennyi forgalmat nem generált a Facebook a toplistán lévő oldalaknak.

Ez azért fontos, mert bár a Facebook egyebek mellett vélhetően a New York Times újságírójának, Kevin Roose-nak is vissza akart vágni a mostani jelentéssel, mert elsősorban ő, illetve az általa kezelt Twitter-oldal felelős azért, hogy a platformot a szélsőjobbos tartalmakkal azonosítják. Roose ugyancsak a CrowdTangle adatait veszi alapul, az ott elérhető adatok alapján pedig minden nap összeállít egy tízes listát a legtöbb interakciót elérő posztokról, ezeket pedig jellemzően a szélsőjobbos bejegyzések dominálnak.

A Facebook már korábban is azzal védekezett, hogy az interakció nem minden, és a mostani jelentésből is látszik, hogy inkább az elérésre akarták helyezni a hangsúlyt, de egyszerűen nem közöltek annyi infót, hogy ebből kiindulva ki lehessen jelenteni bármit.

Addig jó a transzparencia, míg nem árt a Facebooknak

Az biztos, hogy az eddigi helyzethez képest – amikor a Facebook egyáltalán nem osztott meg infókat a legnépszerűbb posztokról – a mostani már előrelépésnek számít, de a Facebook szándéka ellenére nem biztos, hogy ennél sokkal több infót fognak majd kiadni a jövőben. Roose éppen júliusban foglalkozott azzal egy nagyobb cikkben, hogy korábban arról is volt szó a cégnél, hogy minden adatot tegyenek nyilvánossá, ez azonban komoly belső ellenállásba ütközött.

Az ötletet ellenző vezetők úgy érezték, hogy a cég már most is túl sok információt közöl, az újságírók és a kutatók pedig arra használják a CrowdTangle-t, hogy rájuk nézve kellemetlen infókat ássanak elő és tárjanak a nyilvánosság elé. Ők inkább gondosan kiválogatva, egy jelentés formájában akarták megmutatni ezeket ahelyett, hogy az emberek kezébe adták volna az irányítást, végül pedig ez is valósult meg. Az egyébként a mostani listák alapján nem meglepő, hogy nem akarták kiadni a kezükből a kontrollt, hiszen már ez a jelentés sem fest túl jó képet a platformról, és láthatóan nem is lett túl jó a sajtója.

„Rettentően különösnek találom ezt a jelentést, mert gyakorlatilag semmi sem támasztja alá a megszabott paramétereket. Összességében egyértelmű, hogy túl sok minden hiányzik belőle, így ez nem a Facebookon leggyakrabban látott tartalmak összefoglalója, hanem annak egy kis szelete. Mennyire lenne más a helyzet, ha [a hírfolyamon regisztrált elérés mellett – a szerk.] az oldalakat, a csoportokat és a nem nyilvános posztokat is beleveszik az elemzésbe? Biztos vagyok benne, hogy más lenne a kép, de ezt lehetetlen megmondani, mert csak a Facebook lát rá ezekre az adatokra”

– mondta Rebekah Tromble, a George Washington University Adatokért, Demokráciáért és Politikáért felelős intézetének igazgatója a Wirednek.

A Facebook részéről természetesen ezt a jelentést is lehet a transzparencia felé tett lépésként értékelni, mert jogilag semmi nem kényszeríti őket arra, hogy ezzel foglalkozzanak, de ha már ezzel foglalkoznak, sokkal többet is tudnának tenni azért, hogy átlátható legyen a működésük. Ez viszont sokszor kellemetlen lenne nekik, ahogy pedig azt nemrég a Facebook korábbi alelnöke, az adatok nyilvánossá tétele mellett kiálló Brian Boland is elmondta, amikor a transzparencia kellemetlen pillanatokhoz vezet, gyakran úgy reagálnak, hogy megszüntetik a transzparenciát.

Forrás: Telex

Related Topics:facebook felmérés jelentés spam technóriás terjedés transzparencia

Up Next

Innovatív technológia segítségével támogathatjuk paralimpikonjainkat otthonról

Don't Miss

Ez az app segít eltávolítani a vizet a mobil hangszórójából

Tippek

Nemcsak zavaró, de károkat is okoz a rossz beltéri mobil-lefedettség

Tízből kilenc embert zavar, ha sávszélességi vagy lefedettségi gondok miatt nem tudja a megszokott módon használni mobilját – derül ki egy friss országosan reprezentatív kutatásból.

A felhasználók sokszor szembesülnek ilyen problémával bevásárlóközpontokban, új építésű irodaházakban vagy lakóparkokban, viszont kevesen vannak tisztában azzal, kinek a felelőssége ilyen helyszíneken gondoskodni a térerőről.

A CETIN Hungary Zrt., Magyarország első mobiltávközlési infrastruktúraszolgáltatója által készített kutatás többek közt azt vizsgálta, mennyire fontos számunkra a mobil lefedettség, és milyen gyakran tapasztalunk ezzel kapcsolatos problémát az olyan helyszíneken, mint a bevásárlóközpontok, irodaházak, szállodák, vagy lakóparkok.

Nem meglepő, hogy a felhasználók elsöprő többsége számára nagyon fontos, vagy egyenesen létszükséglet (58%), több mint egyharmaduk számára pedig inkább fontos a megfelelő minőségű mobilinternet, és csak elenyésző 8 százalék nem tartja fontosnak. A válaszadók döntő többségét (90%-át) frusztrálja, ha a sávszélességi vagy lefedettségi problémák miatt nem tudja a megszokott módon használni a telefonját.

Mégis, kinek a feladata?

Bár a mobilszolgáltatóknak nagyon szigorú lefedettségi követelményeknek kell megfelelniük, ez automatikusan nem biztosítja, hogy egy újonnan épített ingatlankomplexumban is megfelelő lesz a térerő. A legkorszerűbb építési technológiák ugyanis annyira jól szigetelnek, hogy a mobilhálózatok elérhetőségét is akadályozzák.

A kutatásban megkérdezettek nagyobb része – 61 százaléka – tévesen úgy véli, hogy az ilyen helyszíneken a mobilszolgáltatónak kell gondoskodnia a megfelelő sávszélességről és lefedettségről. Csak a válaszadók 16 százaléka gondolta helyesen, hogy az építtető vagy ingatlanfejlesztő feladata lenne a jó minőségű szolgáltatás biztosítása.

Mi van, ha nem hasít a mobilnet?

A kutatás arra is választ keresett, milyen gyakran járnak a felhasználók ilyen helyszíneken – sportrendezvényeken, új építésű lakóparkokban, irodaházakban, szállodákban, városnegyedekben, ipari parkokban vagy bevásárlóközpontokban –, és ott milyen minőségű mobil lefedettséget tapasztaltak.

Az utóbbi fél évben a megkérdezettek 91 százaléka legalább egy – a nagy többségük (56%) pedig több – ilyen helyszínen járt a fentiek közül. A válaszadók jelentős része – 70 százaléka – alkalmanként vagy rendszeresen tapasztalt ilyenkor mobiltelefonnal, lefedettséggel kapcsolatos problémát. 58 százalékuk mélygarázsokban, közel 50 százalékuk pedig stadionokban, ipari parkokban, új építésű gyárakban és logisztikai központokban számolt be hasonló nehézségekről. Emellett 40 százalékuk észlelt mobil lefedettségi problémát hotelekben, irodaházakban, lakóparkokban, valamint új építésű város- és bevásárlóközpontokban.

A válaszadók nagy többségének minden hasonló helyszínen fontos, hogy legyen megfelelő sávszélesség és lefedettség. A legtöbben a bevásárlóközpontoknál (88%), új építésű városközpontoknál és szállodáknál (84-84%), lakóparkoknál (83%), irodaházaknál (81%), valamint ipari parkokban (80%) tartják lényegesnek ezt a szempontot, de a többség részéről a mélygarázsokban (63%) és stadionokban, nagyobb sportrendezvényeken (62%) is határozott elvárás a megfelelő sávszélesség és lefedettség.

Miért fontos a jó mobillefedettség mindenhol?

A megkérdezettek döntő többsége – 96 százaléka – nemcsak telefonálásra használja mobileszközét, hanem mobiladatforgalmat igénylő alkalmazásokra is. Közöttük a videóhívás, üzenetküldő szolgáltatások és a közösségi médiás aktivitás a leggyakoribb (74 %). Ettől nem sokkal marad el a mindennapi ügyintézés – bankolás, parkolás, emailezés, vásárlás, térkép – (69%) és a hírolvasás, tartalomfogyasztás (67%) sem. Mintegy egyharmaduk gyakran néz filmet vagy játszik, és 12 százalékuk már mobilinternetet igénylő okos / IoT eszközöket – például okosórát, -gyűrűt vagy vércukormérőt – is használ.

A kutatásban a megkérdezettek többségének származott már kára sávszélességi és lefedettségi probléma miatt. Elsősorban időt pazaroltak el (40%), fontos eseményről, lehetőségről maradtak le (25%), de keletkezett emiatt többletköltségük (14%) vagy bevételveszteségük (8%) is.

„Kutatásunk egyik legfontosabb tanulsága, hogy a mobil lefedettség ma már alapvető szükségletté vált. Ennek hiánya – így az elégtelen beltéri lefedettség is – nem csupán bosszúságot okoz a felhasználóknak, hanem sok esetben konkrét károkat is eredményez – mondta Kübler-Andrási Judit, a CETIN Hungary vezérigazgatója. – Ezért a felhasználók mellett az ingatlanfejlesztőknek és a mobilszolgáltatóknak is fontos, hogy nagy forgalmú, új építésű területeken mindenkinek legyen megfelelő szolgáltatása. Ehhez célszerű már a tervezés során megtalálni a megfelelő infrastruktúra-megoldást, hogy ne utólag, jóval költségesebben kelljen kiépíteni az ügyfelek elvárásait kiszolgálni képes multioperátoros mobilinternet- és telefonhasználatot biztosító hálózatot.”

A véleménykutatás az Europion piackutató applikációval történt 1195 fő megkérdezésével 2025. szeptember 20-án. Az eredmény országosan reprezentatív a 16 év feletti magyar lakosságra kor, nem, iskolai végzettség, lakóhely típusa és régiója szerint.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

A csendes gyilkos nem alszik télen sem: minden, amit a szén-monoxid-érzékelőről tudni kell

A fűtési szezon beköszöntével ismét előtérbe kerül a szén-monoxid-mérgezés veszélye.

Bár a legtöbben tisztában vannak a kockázattal, a tragédiák jelentős része mégis elkerülhető lenne egy kis odafigyeléssel és egy megbízható érzékelővel. A probléma ugyanis gyakran nem a készülék hiánya, hanem annak nem megfelelő típusa vagy rossz elhelyezése. A MediaMarkt szakértői összefoglalták a legfontosabb tudnivalókat.

Sokan nem elég elővigyázatosak, pedig a szén-monoxid (CO) veszélye bárhol felütheti a fejét, ahol nyílt lánggal működő tüzelőberendezés van. Ez a gáz azért különösen veszélyes, mert színtelen és szagtalan, így az emberi érzékszervek számára teljesen észrevehetetlen. Belélegezve megakadályozza a vér oxigénszállítását, a mérgezés tünetei – fejfájás, szédülés, hányinger – pedig könnyen összetéveszthetők egy kezdődő betegséggel. Mire a helyzet komolyra fordul, gyakran már késő.

Nem csak a régi kazánok jelentenek veszélyt

Téves az a hiedelem, hogy a szén-monoxid-mérgezés csak a régi, elavult fűtési rendszerekkel rendelkező otthonokban jelenthet problémát. A veszélyforrás minden olyan berendezés lehet, amely nyílt lánggal működik és a helyiség levegőjét használja az égéshez – legyen az kandalló, gázkonvektor, cserépkályha vagy akár egy átfolyós vízmelegítő.

Ironikus módon a modern, jól szigetelő nyílászárók beépítése akár növelheti is a kockázatot. Míg a régi ablakok résein keresztül folyamatos volt a légcsere, a mai, tökéletesen záródó rendszerek megakadályozzák a friss levegő beáramlását. Ha nincs biztosítva a megfelelő levegő-utánpótlás, a tüzelőberendezés elhasználja a helyiség oxigénjét, az égés tökéletlenné válik, és a kéményen át távozó füstgáz visszaáramolhat a lakótérbe, magával hozva a halálos szén-monoxidot.

Az érzékelő életet ment, de nem mindegy, milyen és hol van

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság statisztikái szerint a balesetek jelentős részében volt ugyan érzékelő a háztartásban, de az vagy nem a megfelelő helyre volt telepítve, vagy nem bevizsgált, megbízható készülék volt.

„A legfontosabb, hogy csak megbízható forrásból származó, a hazai hatóságok által bevizsgált és tanúsított szén-monoxid-érzékelőt vásároljunk” – hívja fel a figyelmet a MediaMarkt szakértője. – „Ezek a készülékek szerepelnek a katasztrófavédelem úgynevezett pozitív listáján, ami garantálja, hogy megfelelnek a szigorú biztonsági előírásoknak. Nálunk kizárólag ilyen, bevizsgált modellek kaphatók, az egyszerűbb, alacsonyabb árú daraboktól a digitális kijelzővel ellátott, okosotthon-rendszerbe is integrálható készülékekig, így mindenki megtalálhatja az otthonába és pénztárcájához illő megoldást.”

A szabványoknak megfelelő érzékelők már alacsony, az egészségre még nem káros CO-koncentrációnál is jeleznek, így bőven van idő a szellőztetésre és a helyiség elhagyására. A beépített tesztgombbal pedig havonta ellenőrizni kell a készülék működőképességét.

Hová tegyük, és hová ne? Az elhelyezés aranyszabályai

A legjobb érzékelő sem ér semmit, ha rossz helyre tesszük. A leggyakoribb hibák elkerüléséhez az alábbi tanácsokat érdemes megfogadni:

Ahová ajánlott telepíteni:

A veszélyforrás közelébe: a helyiségbe, ahol a kazán, kályha vagy kandalló található, a berendezéstől 1-3 méter távolságra, a falon, nagyjából 1,5 méteres magasságban érdemes elhelyezni. Mivel a meleg levegővel a CO is felfelé száll, a fal felső harmada az ideális.
A hálószobába: a legtöbb mérgezés éjszaka, alvás közben történik. Ha a hálószoba távol van a kazántól, ide is érdemes egy érzékelőt tenni, méghozzá „légzési magasságban”, például az ággyal megegyező szinten.

Ahová soha ne tegyük:

Zárt térbe: ne tegyük szekrénybe, fiókba, vagy bútorok, függöny mögé.
Közvetlenül a tűzhely fölé: a főzés közben keletkező pára és gőzök feleslegesen riaszthatnak és károsíthatják az érzékelőt.
Huzatos helyre: ne szereljük ablak, ajtó vagy ventilátor közvetlen közelébe, mert a légáramlat „elfújhatja” a szén-monoxidot az érzékelő elől.
Fürdőszobába, párás helyiségbe: a magas páratartalom tönkreteheti a készüléket.

Egy szén-monoxid-érzékelő beszerzése ma már nem luxus, hanem a felelős gondoskodás része. Egy kis odafigyeléssel, a fűtési rendszerek rendszeres karbantartásával és egy megfelelően elhelyezett, megbízható vészjelzővel a legtöbb tragédia megelőzhető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Extra tippek a legújabb netes csalások felismerésére

Váratlan befizetésre váró számla, sürgető fizetési felszólítás vagy egy nyereményjáték, amin nem is vettünk részt?

Napról napra olvashatunk olyan híreket, hogy ismert vállalatok nevében és arculatában küldenek üzeneteket csalók, hogy pénzt szerezzenek vagy visszaéljenek az adatokkal. Mik a leggyakoribb csalástípusok, hogyan lehet felismerni a megtévesztő trükköket és mit tegyünk, ha mégis megtörtént a baj? A Yettel szakértői a cég megújult online számlaértesítő kapcsán most segítenek, hogyan ismerhetjük fel és védhetjük ki az internetes csalásokat.

Fontos változás a Yettel számlaértesítőn

2025. október 14-től megújul a Yettel e‑számla értesítő e-mail, amely a számla elkészültekor érkezik az ügyfelekhez. A változás csak az értesítési dokumentum megjelenését érinti, a levelek tartalma és maga a letölthető számla nem változik, a hivatalos feladó e-mail cím továbbra is az eszamla@yettel.hu marad. Az új, letisztult megjelenésnek köszönhetően sokkal könnyebben megtalálhatók az e-számla megtekintéséhez és befizetéséhez szükséges információk.

Mik napjaink leggyakoribb online csalási kísérletei, átverései?

A leggyakoribb internetes csalástípusok általában e-mailben vagy SMS-ben érkeznek. A Yettel szakértője szerint ebbe a kategóriába tartoznak azok, amikor nem létező nyeremény beváltásához bankkártya adatokat kérnek a csalók; például, ha – akár fizetési felszólítással – hamis számlát küldenek, vagy az eredetire a megtévesztésig hasonlító oldalon kérnek kártyás feltöltést. Szintén gyakran találkozhatunk olyan hamis nyereményjátékokkal vagy elégedettség-felmérésekkel, ahol pár kérdés megválaszolása után sorsjegyet adnak, amivel nagy értékű ajándékot, például telefont lehet nyerni. A csaló weboldal a nyeremény kézbesítéséhez előre elkéri a postázási költséget, amihez az adathalász felületen kell megadni a bankkártya adatokat.

Hogyan lehet ezek ellen védekezni?

A csalásokat pont azért nehéz kivédeni, mert sokszor hitelesnek tűnnek: például a hamis weboldalak felveszik a márkák jól felismerhető logóját és arculatát, így első ránézésre nem keltenek gyanút. Emellett gyakori technika, hogy a csalók olyan félelmet keltő üzeneteket küldenek, amik mielőbbi cselekvésre ösztönöznek, vagy épp csak egy kisebb összeg átutalását kérik.

A Yettel szakértői szerint az e-mailek, SMS-ek esetében az alábbiakra érdemes odafigyelnünk, hogy elkerüljük a csalásokat:

Elsőként ellenőrizzük a feladó elérhetőségét. Például a Yetteltől kizárólag eszamla@yettel.hu e-mail címről érkezhet számlaértesítés, vagy tartozásról szóló figyelmeztetés. Ha ettől eltérő címről kapunk üzenetet, az már gyanakodásra adhat okot. SMS esetében először ellenőrizzük a küldő telefonszámát; ilyenkor arra érdemes odafigyelni, hogy magyarországi nemzetközi előhívóval (+36) kezdődik-e.

Szintén a visszaélő üzeneteknél jellemző, hogy az üzenet tárgyában nyelvtanilag helytelen, vagy túl sok karaktert (például felkiáltójeleket) használó szöveg van.

A Yettel nem kéri ügyfeleit arra, hogy levélben küldjék meg jelszavukat vagy más személyes adatot, hiszen ez egyáltalán nem biztonságos. Ilyen kérésre semmiképp se válaszoljunk.

Ha az e-mail tartalmaz egy linket, érdemes ellenőrizni a weboldal eredetiségét: ha például egy márka oldalán eltér a megszokott arculattól, rossz a képminősége, nyelvezete vagy a szokásosnál több felugró ablak jelenik meg, az már bizalmatlanságra ad okot. Akkor is érdemes gyanakodni, ha nem biztonságos a kapcsolat és a cím https:// helyett http://-vel kezdődik, vagy ha .hu vagy .com helyett más végződéssel találkozunk.

A hatályos törvények értelmében nem nyerhetünk olyan nyereményjátékon, amiben a részvételhez nem adtuk egyértelmű hozzájárulásunkat, azaz például nem is tudtunk róla, hogy játszottunk. Ha egy váratlan nyereményről szóló üzenet érkezik, akkor valószínűleg csalással van dolgunk.

Számlabefizetésekhez, pénzfeltöltéshez vagy parkoláshoz minden esetben használjuk az adott vállalat hivatalos mobilalkalmazását, ez a fizetések legbiztonságosabb módja. Ha böngészőt használunk, akkor írjuk be a cég weboldalának a címét, és ne internetes keresőből kattintsunk rá, mert még „szponzorált hirdetés“-ként megjelenő találat is vezethet csaló weboldalra.

Segíthet az is, ha olyan szűrőprogramokat használunk, amelyek automatikusan kiszűrik a csaló oldalakat. A Yettel NetPajzs szolgáltatása például a hálózaton belül dolgozik: ha véletlenül rákattintunk egy gyanús linkre vagy adathalász weboldalra, a NetPajzs azonnal blokkolja a hozzáférést, így az adataink nem jutnak el a csalókhoz. A szolgáltatás könnyen aktiválható a Yettel alkalmazásban, és folyamatos, háttérben zajló védelmet biztosít, hogy nyugodtan internetezhessünk, miközben a „kártékony oldalak” automatikusan szűrődnek.

A csalások történhetnek telefonhíváson keresztül, ilyenkor egy bizalomgerjesztő hang sürgős cselekvésre próbál késztetni, vagy akár bajba került rokonunkra hivatkozva próbálhat pénzt vagy bankkártya adatokat kicsalni tőlünk. Az ilyen helyzet mindig legyen gyanús! Bár van technikai megoldás az esetek visszaszorítására, a csalók kedvét ez nem veszi el a próbálkozástól. A Kiberpajzs projekt első fázisaként a Yettel megkezdte a nemzetközi hálózatból bejövő, magyarországi földrajzi számokat tartalmazó hívások ellenőrzését, és az így csaló hívásnak minősített eseteket aktívan blokkolja.

Online fiókjaink védelmének alapja pedig a megfelelően erős jelszó, hiszen ez az első védelmi vonal a személyes adataink, üzeneteink és pénzügyi információink biztonságában. Egy erős jelszó nem tartalmaz könnyen kitalálható adatokat, mint például születési dátumot vagy nevet, hanem hosszú, kis- és nagybetűket, számokat, valamint speciális karaktereket is magában foglal. Emellett fontos, hogy minden fiókhoz egyedi jelszót használjunk, így ha egy jelszó valamilyen okból kiszivárog, az nem veszélyezteti a többi hozzáférésünket. A jelszavak rendszeres cseréje, valamint a kétlépcsős azonosítás (2FA) bekapcsolása tovább növelheti az online biztonságot, és megnehezítheti a jogosulatlan hozzáférést fiókjainkhoz.

Mit tegyünk, ha megtörtént a baj?

Sajnos minden elővigyázatosság mellett is előfordulhat, hogy csalás áldozatai leszünk. Amennyiben korábban megadtuk a bankkártya adatainkat, vagy a bankszámlánkról vontak le összeget, első lépésként azonnal tiltsuk le a bankkártyát, és ha kár ért bennünket, jelentsük a szolgáltatónál és a rendőrségen.

Ha utólag kiderül, hogy megadtuk a jelszavunkat egy csalónak, azonnal változtassuk meg az adott fiók és minden olyan más oldal jelszavát is, ahol ugyanezt használtunk. Ebben segíthet a jelszókezelő program használata is, ami biztosítja, hogy minden fiókhoz más, erős belépőkódunk legyen.

További hasznos információk a Yettel Digitális biztonság kisokos oldalán érhetők el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!