Tippek
A gondolkodásmódunk megváltoztatása és a technológia együtt mentheti meg a civilizációnkat
Az emberiség fantasztikusan messzire jutott a technológia segítségével. Az ökológiai krízis megoldását ugyanakkor nem lehet csak a technológiától és a „technológiai messiásoktól” várni.
Növekedési modellváltásra van szükség, ami túllép a fogyasztásközpontú gazdaságon, és az emberi jólétre, környezeti fenntarthatóságra fókuszál – állítja Bánkuty-Balogh Lilla közgazdász, geopolitikai szakértő, tudós, a Budapesti Metropolitan Egyetem november 10-i TEDx konferenciájának előadója.
Napjainkban erős kritikus hang övezi az ember létezését a Földön, amely elítéli az egyént és az emberiséget, amiért rombolja a környezetét és megbetegíti a bolygót. Bánkuty-Balogh Lilla nem ért egyet ezzel a megközelítéssel: „A gondolat egyik emblematikus megjelenése Smith ügynök véleménye a Mátrixban: az emberiség vírus, amire csak a gépek jelenthetik a gyógyírt. Ez az elképzelés nyert valamiféle furcsa népszerűséget, de ez ebben a formájában valójában csak nihilizmushoz vezet, és nincs benne semmi konstruktív. Márpedig az ember egyik legjobb tulajdonsága az alkalmazkodás, a kreativitás és a küzdeni vágyás a nehézségek közepette is” – mondja. Valóban sürgősen szembe kell néznünk a gazdasági modelljeink fenntarthatatlanságával, de nem szabad emberellenessé válnunk – hiszen mi is a bolygó élővilágához tartozunk. Mindegy, hogy léleknek, szellemnek, tudatra ébredésnek vagy isteni szikrának hívjuk, van valami, amiért univerzálisan értéknek tartjuk az emberi életet, és nagyon fontos, hogy ez ne kérdőjeleződjön meg, hiszen erre alapul a civilizációnk. Már csak azért is, mert a bolygó és annak élővilága már kibírt mindenféle kataklizmát a meteoritbecsapódástól a szupervulkán kitörésig, az emberi társadalom viszont pár fok átlaghőmérséklet-emelkedés hatására is káoszba süllyedhet.
Emberközpontú változásra van szükség
Felmerülhet a kérdés, mi számít emberközpontúnak: a kényelmünk vagy a természetes fiziológiai és pszichés igényeink?
„A fogyasztás kultúrája se nem környezetbarát, se nem emberközpontú. Ez az a probléma, amit meg kellene oldanunk egy olyan új növekedési paradigmával, amely az emberi jólétre, nem pedig a GDP-ben mért gazdasági teljesítményre összpontosít. Már Kuznets, a GDP atyja figyelmeztetett arra, hogy a GDP a gazdasági kibocsátás mérőszáma és nem a társadalmi-gazdasági jólété”
– teszi hozzá a közgazdász.
A klímaváltozás körüli diskurzust jellemzően a természetrombolás lesújtó statisztikái dominálják, ez a megközelítés – bár igaz és valós – könnyen oda juttathat minket, hogy a szorongás közepette elengedjük a kérdést, mondván, már úgysem tehetünk semmit a világméretű katasztrófák ellen.
„Minden történelmi korszakban jelentős piaca volt a világvége-várásnak. A fatalizmusba átcsapó, túlzott pesszimizmus viszont pont a cél ellen hat. Akkor van bármi értelme a fenntarthatósággal kapcsolatos erőfeszítéseknek, ha hiszünk abban, hogy még tehetünk ellene valamit. Teller Ede mondta – pedig ő sem élt könnyű korszakban –, hogy optimistának lenni kötelesség. Ha elhisszük, hogy a jövő bizonytalan, akkor megnő a felelősségünk, hogy azt tegyük, amit a bizonytalanságok közepette a legjobbnak látunk, pont azért, hogy az általunk alkotott jövő jobb lehessen.”
Majd a technológia megoldja?
Bánkuty-Balogh Lilla szerint a multimilliárdos technológiai vállalkozók – Jeff Bezos, Elon Musk vagy korábban Steve Jobs – körül kialakult kultusz jól illusztrálja a technológiai fejlődésbe vetett hitünket. Ez a technológiai optimizmus mondatja velünk, hogy minden társadalmi és környezeti kihívásunkat meg tudjuk oldani a tudomány segítségével, anélkül, hogy alapvetően újra kellene gondolni növekedési modelljeinket.
„Nem várhatunk a jótékony technológiai megváltásra, mert kifutunk az időből. A technológiai innovációk valóban kulcsfontosságúak az emberi fejlődés történetében, de pillanatnyilag kulturális értelemben vagyunk lemaradva: amíg fejlődési modelljeink központjában a fogyasztás marad, addig folytatódik a természetrombolás, emberi oldalról pedig marad a stressz, az elidegenedés a természettől és a mentális betegségek sora. Ez viszont nem technológiai, hanem kulturális és spirituális probléma, így nincs is rá technológiai megoldás.”
Egyéni felelősség
Ha ez így van, akkor felmerül az egyén felelősségének kérdése.
„Az elmúlt években két ellentétes trend indult el egymással párhuzamosan. Az egyik, hogy ne várjuk a felülről jövő változást, hanem használjunk vászonszatyrot és fémkulacsot, hogy megmentsük a bolygót. A másik, hogy a nagy cégek tehetnek mindenről, így teljesen felesleges minden egyéni erőfeszítésünk, hiszen annak hatása úgyis eltörpül az ipari kibocsátáshoz mérve. Mindkét állítás igaz is és hamis is egyszerre. Valóban kérdés, hogy a globális kapitalizmus tőkevezérelt és önjáró folyamataival szembe lehet-e szállni bambusz szívószálakkal és szilárd samponnal. Azonban ha valóban meg akarjuk menteni a bolygót, mindenki gondolkodásmódjában változást kell elérnünk” – tette hozzá a szakértő.
A vezetőink is emberek
A gondolkodásmód megváltoztatásának szükségessége természetesen gazdasági modelljeinkre és kormányzatainkra is vonatkozik. A szakértő azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a hibáztatás helyett meg kell értenünk, milyen emberi tényezők játszanak közre ezekben folyamatokban.
„Azt az alapkezelőt, befektetőt, nagyvállalati CEO-t, aki nem sokszorozza meg a tőkét, a cég elnöksége rövid úton leváltja, mert a részvények ára esni fog. Tehát, amíg a vállalatoknál nyereségben, az országok szintjén pedig GDP-ben mérjük a társadalmi-gazdasági sikert, addig kódolva van a rendszerben, hogy növekszik a kibocsátás és a környezetterhelés”
– mondja Bánkuty-Balogh Lilla.
Alternatív gazdasági modellek jelenthetik a megoldást
A közgazdász szerint nem a felelőst kell keresnünk. A GDP mint mérőszám mögül hiányzik az a növekedési paradigma, amely nem fogyasztásban és kibocsátásban gondolkodik.
„Ennek megtalálására legjobb esélyünk az olyan kulturális-spirituális hagyományokban van, mint a sztoicizmus, a buddhizmus vagy éppen a kereszténység, amely talált egy materiális fogyasztással nem járó olyan ’rést’ az emberi szükségletek megértésében és kielégítésében. Ez az igazi know-how.”
Az ellentmondásra a közgazdász társadalom is kezd ráébredni és egyre több szó esik olyan alternatív gazdasági modellekről, mint a nemnövekedés (de-growth), az állandó állapotú gazdaság (steady-state economy) vagy a már hazánkban is megjelent új fenntartható közgazdaságtan.
A TEDxBudapestMetropolitanUniversity konferencia látogatói Bánkuty-Balogh Lilla közgazdász, geopolitikai szakértő és tudós fenntartható gazdasággal kapcsolatos további gondolatait november 10-én, az Uránia Nemzeti Filmszínházban személyesen is meghallgathatják.
Tippek
Kitörni a buborékból: divatossá tennék a fenntarthatóságot
Ariana Grande, Selena Gomez és Kylie Jenner – csak néhány sztár, aki az elmúlt időszakban buborékszoknyát viselt.
Népszerűsége nem véletlen, hiszen többek között a 2024-es Koppenhágai Divathéten a buborékszoknya volt az egyik legnagyobb sláger. Utána több mint 700 százalékkal nőttek meg az eladásai – derült ki nemrég a Dumaszínházban rendezett Bubble Day-n.
„Ezt a ruhadarabot még Pierre Cardin tervezte 1954-ben. A neve onnan származik, hogy angolul bubble skirt-nek nevezték. Jelenleg többféle stílusú hódít belőle, de a skandináv buborékszoknyák is kifejezetten népszerűnek számítanak”
– hangsúlyozta Domonkos Aida, a budapesti Metropolitan Egyetem divattervező szakos hallgatója, valamint a SodaStream Bubble Day műsorvezetője.
A buborékszoknya jó példa arra, hogyan tudnak túlélni tetszetős és kreatív ötletek éveket, vagy évtizedeket. A SodaStream is ilyen, amelynek megszületése egy londoni ginfőzde tulajdonosának is köszönhető. A szénsavas víz otthoni előállításának ötletét George Gilbey dolgozta ki 1903-ban. Találékonysága révén napjainkban már otthon is olthatjuk a szomjunkat buborékos vízzel.
A szénsavasvíz sohasem megy ki a divatból, de fontos, hogy fenntarthatóvá tegyük a fogyasztását.
„Bár tény és való, hogy egy ideje vissza lehet váltani az eldobható PET-palackokat, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy például egy félliteres, egyszerhasználatos műanyag-palack előállításához 2-3 liter vízre van szükség”
– hangsúlyozta a Palackvisszaváltás keservei – Repontozásos vereség? című előadásában Litkay Gergely humorista. Hozzátette: egy 1,5 literes palack gyártásához körülbelül 0,3 kWh energia szükséges. 2500 darab palack esetében ez 750 kWh áram, ami körülbelül egy átlagos magyar háztartás éves fogyasztásának felel meg. A legjobb megoldás, ha az eldobható PET-palackokat le sem kell gyártani.
„A SodaStream hosszú ideje a nehéz üdítős csomagok cipelésének, valamint az üvegvisszaváltás egyik legjobb alternatívája. Egy komplex, életmódváltással felérő rendszert kínálunk, amellyel a fogyasztók csökkenthetik ökológiai lábnyomukat”
– hangsúlyozta Széll-Szőke Krisztina, a SodaStream termékmenedzsere.
A SodaStream az eseményen több újdonságot is bemutatott azok számára, akik számára a fenntarthatóság nemcsak egy divatos szó. Lerántották a leplet a márka új thermo palackjáról, a Fizz&Go-ról, amely akár 12 órán át is melegen, vagy hidegen tudja tartani a betöltött italokat, de szintén a Dumaszínházban debütált a SodaStream Enso két új – matt fekete és homok színű – változata.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Ezek a használt autók kelnek el a leghamarabb
A Használtautó.hu legfrissebb elemzése azt vizsgálta, mely modellek cserélnek gazdát a leggyorsabban a magyar használtautó-piacon.
A forgási sebességet – vagyis a „turnover” értéket – úgy számolták, hogy átlagosan hány nap telik el a hirdetés felkerülésétől a levételéig. A turnover adatok alapján az Ignis, a Wagon R+, az SX4 és a Swift egyaránt a legkeresettebb autók közé tartoznak. A leggyorsabban eladható autók toplistáját, valamint az életkor és hajtáslánc szerinti turnover-adatokat vizsgálta 2025 januártól augusztusig a Használtautó.hu.
A Suzuki kisautói pár hét alatt gazdára találnak, de egy régi Peugeot is meglepően gyorsan elkel
A Használtautó.hu friss, 2025 január–augusztusi adatai alapján egyértelmű, hogy a magyar használtautó-piacon egyes modellek szó szerint napok alatt gazdára találnak. A leggyorsabban eladható típusok listáját a Suzuki vezeti: az Ignis mindössze 14,9 napos átlagos eladási idővel áll az első helyen, szorosan mögötte a Wagon R+ – 15,5 nap, és az SX – 16,6 nap. A negyedik helyen a Suzuki Swift található 18 napos átlagos turnover-idővel, míg az ötödik leggyorsabban eladható modell a Peugeot 307, 18,1 napos értékkel.
„A magyar használtautó-piacon az ár a legmeghatározóbb tényező a vásárlási döntésekben, de a márka megítélése is kulcsszerepet játszik. Nem véletlen, hogy a Suzuki az egyik leggyorsabban gazdát cserélő márka: széles körben kedvelt, egyszerű felépítésének köszönhetően megbízható, szervizelése pedig olcsó és kiszámítható. Ezek miatt nemcsak a 15 évnél idősebb, hanem a 10–14 éves kategóriában is kiemelkedően népszerű. Érdekes adat továbbá, hogy a Peugeot 307 bizonyult az egyik leggyorsabban eladható modellnek. A Peugeot régebbi típusait sokan minőségi előrelépésként tekintik a Suzukikhoz képest, ráadásul széles motor- és karosszériaválasztékuk is vonzóvá teszi őket a használtpiacon”
– emelte ki Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.
Meglepő módon a legöregebb autók kelnek el a leggyorsabban a magyar piacon. A 15 évnél idősebb járművek átlagosan 21,9 nap alatt cserélnek gazdát, míg a 10–14 éves autók már 25,9 napos értéket mutatnak. Az 5–9 év közötti autók 27,5 napos átlaga is viszonylag jó, de a 0–4 éves, tehát újszerű autók már csak 42,5 nap alatt kelnek el, vagyis kétszer lassabban, mint az idősebb társaik.
Ez részben az árkülönbségekkel magyarázható: az idősebb autók alacsonyabb ára és olcsóbb fenntartása sok esetben gyorsabb döntésre ösztönzi a vevőket.
A benzinesek a legkapósabbak
Ha a hajtáslánc szerint nézzük az adatokat, az derül ki, hogy a hagyományos benzin- és dízelüzemű autók kelnek el a leggyorsabban a magyar piacon: a benzines járművek átlagosan 25,9 nap, míg a dízelek 26,4 nap alatt cserélnek gazdát. Ehhez képest az elektromos autóknál az átlagos eladási idő 33,3 nap, a hibridek esetében pedig még ennél is hosszabb, 35,4 nap.
Ez azt jelenti, hogy bár a villanyautók és hibrid modellek iránti érdeklődés fokozatosan nő, a piacon továbbra is a klasszikus hajtásláncok dominálnak, ha gyors értékesítésről van szó. Ennek oka lehet a hagyományos autók ismertsége, javíthatósága és alacsonyabb ára, illetve az alternatív hajtású modellekkel kapcsolatos fenntartási vagy töltési kérdések is.
Összefoglalva, a turnover-adatokból egyértelműen kirajzolódik, hogy az ismert, könnyen fenntartható modellek kelnek el a leggyorsabban a magyar használtautó-piacon. A Suzuki modelljei nemcsak az alsó árkategóriában népszerűek, de technikai egyszerűségük és országos szervizhálózatuk miatt is keresettek. A Peugeot 307 példája pedig arra világít rá, hogy még a régebbi típusok is versenyképesek lehetnek, ha praktikus kialakításuk és elérhető áruk van.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Így figyeljünk gyermekünk digitális egészségére a suliidő alatt is
Dübörög az új tanév, a diákok ismét jóval több időt töltenek képernyők előtt.
Az online házi feladatok, digitális tananyagok és tanulási platformok ma már a mindennapi oktatás részét képezik, ám a túl sok monitoridő komoly terhet róhat a szemre, a gerincre és az alvásminőségre is negatív hatást gyakorolhat. Megfelelő eszközök kiválasztásával, ergonomikus környezet kialakításával és néhány egyszerű szokás bevezetésével azonban sokat tehetünk gyermekeink egészségének védelméért. Az LG szakértői ehhez adnak most gyakorlati tanácsokat, hogy a digitális tanulás problémamentesen támogassa a fejlődést.
A képernyővel szemben ülve eltöltött hosszú órák többféle problémát is okozhatnak. A káros kékfény irritálhatja a szemet, koncentrációs problémákat, fáradékonyságot és fejfájást okozhat, ráadásul csökkenti az alvás-ébrenlét szabályozásáért felelős melatonin hormon szintjét, ami az alvásminőség romlásához vezethet. A nem megfelelő testtartás ugyancsak nem várt problémákat okozhat: a számítógépek előtti görnyedéssel beszűkül a mellkas, elégtelen lesz a légzés, és a belső szerveink is összenyomódhatnak.
Ergonomikus tanulási környezet kialakítása
A legideálisabb eset az, amikor külön monitor és billentyűzet van az asztalon, hiszen a gerincnek a szemmagasságban elhelyezett képernyő sokkal kímélőbb, mint a laptop fölé hajolás. A monitor legyen legalább kartávolságra elhelyezve, és lehetőleg ne tükröződjön vissza a napfény az eszközről. Ha nincs lehetőség külön monitor beszerzésére, azzal is sokat tehetünk, ha egérrel és billentyűzettel egészítjük ki a tanulósarkot, hogy a laptop képernyőjét szemmagasságig emelhessük.
Fontos a megfelelő szék kiválasztása is: olyan modellt válasszunk, amin állítható a magasság, a háttámla dőlésszöge, valamint a karfa pozíciója is. Ideális üléspozícióban a felkarok párhuzamosak a gerinccel, a billentyűzet pedig kényelmesen elérhető úgy, hogy az alkar 90 fokos szöget zár be a felsőtesttel.
Sokat tehetünk a gyerekek szeméért is
Az sem mindegy, hogy milyen kijelzőn tanulnak a gyerekek. A kékfény a látható fény spektrumának rövid hullámhosszú tartománya, amely különösen erős hatással van a szemre és az agy működésére. Hosszú távon előidézhet szemszárazságot, irritációt, a látás elhomályosodását, valamint megzavarhatja a biológiai órát, ami alvászavarhoz vezethet. A gyermekek szeme ráadásul érzékenyebb a felnőttekénél, mert a szemlencséjük még kevésbé képes kiszűrni a kékfényt. Ezen segíthetnek az ún. „szemkímélő kijelzők”: ilyenek például az LG OLED monitorjai, amelyek bizonyítottan kíméletesek a szemmel, hiszen kékfény-kibocsátásuk mindössze 34 százalék, ami jelentősen kisebb az 50 százalékos egészségügyi határértéknél.
Gyakorlati tanácsok a mindennapokhoz
Félóránként-óránként érdemes felkelni a gép elől és mozogni, elvégezni néhány tornagyakorlatot és a szemet is egy kicsit megtornáztatni. Azokat, akik hajlamosak erről megfeledkezni, a mobiltelefonon beállított emlékeztető figyelmeztetheti a rendszeres mozgásra és a folyadékpótlásra. Szintén hasznos lehet, ha maga a tanulóállomás is rugalmas: az ún. Ergo állvánnyal felszerelt monitorok például speciális állvánnyal vannak ellátva, így magasságuk és dőlésszögük könnyedén állítható, ezáltal folyamatosan mozgásban maradhat a diák, és kényelmesen változtathat az ülőhelyzetén. A Swing okosmonitorok pedig bárhová elhelyezhetőek a lakásban, mozgatható állványukkal így akár a kanapén, vagy akár a szőnyegen ülve is hasznos kiegészítői lehetnek a játékos tanulásnak.
A pihentető alvás érdekében 1-2 órával lefekvés előtt már javasolt eltenni az okostelefont és a tabletet, vagy legalább beállítani a kékfényszűrés-funkciót. Érdemes technológiamentes időszakokat kijelölni a nap során, például a közös főétkezések vagy a lefekvés előtti órák alatt. A képernyők előtt töltött idő csak akkor lesz káros, ha elveszi az időt az egészséges mennyiségű alvástól, a nyugodt étkezéstől, a mozgástól és a közösségi tevékenységektől. Fontos, hogy a családok pontosan meghatározzák a kütyühasználat határait, de rugalmasan kezeljék azokat, hogy ne váljanak konfliktusok forrásaivá.
A digitális eszközök nagyban hozzájárulhatnak a kényelmes, szórakoztató tanuláshoz – ha tudatosan és felelősen használjuk őket. Ha odafigyelünk a környezetre, az egészséges szokásokra és a képernyőidő megfelelő egyensúlyára, a technológia valódi segítséget jelenthet gyermekeink fejlődésében, és megkönnyítheti a tanulással töltött mindennapokat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkezett a Nothing Ear (3) fülhallgató
-
Okoseszközök2 hét ago
Huawei-újdonságok Párizsból: számos új okoseszköz debütált a vállalat termékbemutatóján, köztük a WATCH GT 6 sorozat
-
Gazdaság2 hét ago
Jön a teljes bértranszparencia az Unióban: itt vannak a legfontosabb tudnivalók
-
Gazdaság2 hét ago
Az egészségpénztáraknak is nagyon jól jöhet az Otthon Start hitel
-
Zöld2 hét ago
Önkéntes Vízadás: 400 000 liter vizet kaptak Budapest fái
-
Ipar2 hét ago
Még egyszerűbb lesz a fejlett MI-infrastruktúrák telepítése
-
Ipar2 hét ago
Magyar víztisztító projekt Egyiptomban
-
Gazdaság2 hét ago
Mennyibe kerül egy átlagos használt autó és mennyit veszít egy év alatt az értékéből?