Tippek

A gondolkodásmódunk megváltoztatása és a technológia együtt mentheti meg a civilizációnkat

Az emberiség fantasztikusan messzire jutott a technológia segítségével. Az ökológiai krízis megoldását ugyanakkor nem lehet csak a technológiától és a „technológiai messiásoktól” várni.

Növekedési modellváltásra van szükség, ami túllép a fogyasztásközpontú gazdaságon, és az emberi jólétre, környezeti fenntarthatóságra fókuszál – állítja Bánkuty-Balogh Lilla közgazdász, geopolitikai szakértő, tudós, a Budapesti Metropolitan Egyetem november 10-i TEDx konferenciájának előadója.

Napjainkban erős kritikus hang övezi az ember létezését a Földön, amely elítéli az egyént és az emberiséget, amiért rombolja a környezetét és megbetegíti a bolygót. Bánkuty-Balogh Lilla nem ért egyet ezzel a megközelítéssel: „A gondolat egyik emblematikus megjelenése Smith ügynök véleménye a Mátrixban: az emberiség vírus, amire csak a gépek jelenthetik a gyógyírt. Ez az elképzelés nyert valamiféle furcsa népszerűséget, de ez ebben a formájában valójában csak nihilizmushoz vezet, és nincs benne semmi konstruktív. Márpedig az ember egyik legjobb tulajdonsága az alkalmazkodás, a kreativitás és a küzdeni vágyás a nehézségek közepette is” – mondja. Valóban sürgősen szembe kell néznünk a gazdasági modelljeink fenntarthatatlanságával, de nem szabad emberellenessé válnunk – hiszen mi is a bolygó élővilágához tartozunk. Mindegy, hogy léleknek, szellemnek, tudatra ébredésnek vagy isteni szikrának hívjuk, van valami, amiért univerzálisan értéknek tartjuk az emberi életet, és nagyon fontos, hogy ez ne kérdőjeleződjön meg, hiszen erre alapul a civilizációnk. Már csak azért is, mert a bolygó és annak élővilága már kibírt mindenféle kataklizmát a meteoritbecsapódástól a szupervulkán kitörésig, az emberi társadalom viszont pár fok átlaghőmérséklet-emelkedés hatására is káoszba süllyedhet.

Emberközpontú változásra van szükség

Felmerülhet a kérdés, mi számít emberközpontúnak: a kényelmünk vagy a természetes fiziológiai és pszichés igényeink?

„A fogyasztás kultúrája se nem környezetbarát, se nem emberközpontú. Ez az a probléma, amit meg kellene oldanunk egy olyan új növekedési paradigmával, amely az emberi jólétre, nem pedig a GDP-ben mért gazdasági teljesítményre összpontosít. Már Kuznets, a GDP atyja figyelmeztetett arra, hogy a GDP a gazdasági kibocsátás mérőszáma és nem a társadalmi-gazdasági jólété”

– teszi hozzá a közgazdász.

A klímaváltozás körüli diskurzust jellemzően a természetrombolás lesújtó statisztikái dominálják, ez a megközelítés – bár igaz és valós – könnyen oda juttathat minket, hogy a szorongás közepette elengedjük a kérdést, mondván, már úgysem tehetünk semmit a világméretű katasztrófák ellen.

„Minden történelmi korszakban jelentős piaca volt a világvége-várásnak. A fatalizmusba átcsapó, túlzott pesszimizmus viszont pont a cél ellen hat. Akkor van bármi értelme a fenntarthatósággal kapcsolatos erőfeszítéseknek, ha hiszünk abban, hogy még tehetünk ellene valamit. Teller Ede mondta – pedig ő sem élt könnyű korszakban –, hogy optimistának lenni kötelesség. Ha elhisszük, hogy a jövő bizonytalan, akkor megnő a felelősségünk, hogy azt tegyük, amit a bizonytalanságok közepette a legjobbnak látunk, pont azért, hogy az általunk alkotott jövő jobb lehessen.”

Majd a technológia megoldja?

Bánkuty-Balogh Lilla szerint a multimilliárdos technológiai vállalkozók – Jeff Bezos, Elon Musk vagy korábban Steve Jobs – körül kialakult kultusz jól illusztrálja a technológiai fejlődésbe vetett hitünket. Ez a technológiai optimizmus mondatja velünk, hogy minden társadalmi és környezeti kihívásunkat meg tudjuk oldani a tudomány segítségével, anélkül, hogy alapvetően újra kellene gondolni növekedési modelljeinket.

„Nem várhatunk a jótékony technológiai megváltásra, mert kifutunk az időből. A technológiai innovációk valóban kulcsfontosságúak az emberi fejlődés történetében, de pillanatnyilag kulturális értelemben vagyunk lemaradva: amíg fejlődési modelljeink központjában a fogyasztás marad, addig folytatódik a természetrombolás, emberi oldalról pedig marad a stressz, az elidegenedés a természettől és a mentális betegségek sora. Ez viszont nem technológiai, hanem kulturális és spirituális probléma, így nincs is rá technológiai megoldás.”

Egyéni felelősség

Ha ez így van, akkor felmerül az egyén felelősségének kérdése.

„Az elmúlt években két ellentétes trend indult el egymással párhuzamosan. Az egyik, hogy ne várjuk a felülről jövő változást, hanem használjunk vászonszatyrot és fémkulacsot, hogy megmentsük a bolygót. A másik, hogy a nagy cégek tehetnek mindenről, így teljesen felesleges minden egyéni erőfeszítésünk, hiszen annak hatása úgyis eltörpül az ipari kibocsátáshoz mérve. Mindkét állítás igaz is és hamis is egyszerre. Valóban kérdés, hogy a globális kapitalizmus tőkevezérelt és önjáró folyamataival szembe lehet-e szállni bambusz szívószálakkal és szilárd samponnal. Azonban ha valóban meg akarjuk menteni a bolygót, mindenki gondolkodásmódjában változást kell elérnünk” – tette hozzá a szakértő.

A vezetőink is emberek

A gondolkodásmód megváltoztatásának szükségessége természetesen gazdasági modelljeinkre és kormányzatainkra is vonatkozik. A szakértő azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a hibáztatás helyett meg kell értenünk, milyen emberi tényezők játszanak közre ezekben folyamatokban.

„Azt az alapkezelőt, befektetőt, nagyvállalati CEO-t, aki nem sokszorozza meg a tőkét, a cég elnöksége rövid úton leváltja, mert a részvények ára esni fog. Tehát, amíg a vállalatoknál nyereségben, az országok szintjén pedig GDP-ben mérjük a társadalmi-gazdasági sikert, addig kódolva van a rendszerben, hogy növekszik a kibocsátás és a környezetterhelés”

– mondja Bánkuty-Balogh Lilla.

Alternatív gazdasági modellek jelenthetik a megoldást

A közgazdász szerint nem a felelőst kell keresnünk. A GDP mint mérőszám mögül hiányzik az a növekedési paradigma, amely nem fogyasztásban és kibocsátásban gondolkodik.

„Ennek megtalálására legjobb esélyünk az olyan kulturális-spirituális hagyományokban van, mint a sztoicizmus, a buddhizmus vagy éppen a kereszténység, amely talált egy materiális fogyasztással nem járó olyan ’rést’ az emberi szükségletek megértésében és kielégítésében. Ez az igazi know-how.”

Az ellentmondásra a közgazdász társadalom is kezd ráébredni és egyre több szó esik olyan alternatív gazdasági modellekről, mint a nemnövekedés (de-growth), az állandó állapotú gazdaság (steady-state economy) vagy a már hazánkban is megjelent új fenntartható közgazdaságtan.

A TEDxBudapestMetropolitanUniversity konferencia látogatói Bánkuty-Balogh Lilla közgazdász, geopolitikai szakértő és tudós fenntartható gazdasággal kapcsolatos további gondolatait november 10-én, az Uránia Nemzeti Filmszínházban személyesen is meghallgathatják.

Related Topics:civilizáció gondolkodásmód jövő ökoszisztéma technológia

Up Next

Ezek lesznek az idei Black Friday legnépszerűbb termékei

Don't Miss

Ez lehet az ugródeszka webáruházaknak a külföldi terjeszkedéshez

Tippek

Három trend, amely meghatározza a kávézást 2025-ben

A kávézás nemcsak a családtagokat, hanem a barátokat és a kollégákat is összeköti.

Ahogyan a technológia, úgy a kávézást meghatározó trendek is változnak. A világ egyik vezető barista kávégép gyártója, a Sage bemutatja a három legfontosabbat ezek közül.

Cold brew dominancia

A hidegen főzött kávé egyre népszerűbbnek számít a piacon, ami a nyári hónapokban hatványozottan igaz. A kánikulában a koffein rajongók szívesebben fogyasztanak hideg kávékölteményeket. De mit is takar a cold brew? Nos, ennek elkészítéséhez a kávét hideg, vagy szobahőmérsékletű vízben kell áztatni órákon keresztül, amely így lágyabb, kevésbé savas, gyomorkímélőbb, természetesebb ízű italt eredményez. „További előnye, hogy előre elkészíthető és hűtőben tárolva bármikor fogyasztható. Manapság már számos ízesített változat létezik belőle (gyümölcsös, kakaós, csokoládés), így mindenki megtalálhatja az ízlésének legjobban megfelelőt” – emelte ki Fazekas Imre, a Sage termékmenedzsere.

Pisztáciás kávé

A dubai csoki tavalyi sikere több termék esetén is újra előtérbe hozta a pisztácia felhasználását. Nincs ez másképpen a kávéval sem, így az idei év egyik meghatározó trendjévé vált a pisztáciás kávé, amely egyre több kávézó kínálatában fedezhető fel. „A pisztáciás kávé lényegében egy ízesített kávé, amely a pisztácia krémes, diós jegyeit ötvözi a kávé gazdag aromájával” – árulta el Fazekas Imre. Hozzátette: a pisztácia természetes olajai és aromái tökéletesen harmonizálnak a kávéval, cukorral vagy mézzel ízesítve pedig akár desszertkávéként is fogyasztható.

Otthoni barista kultúra

Az otthoni barista kultúra folyamatosan fejlődik, amelynek hátterében a prémium eszközök egyre nagyobb térhódítása is felfedezhető. „Az emberek egyre többet kísérleteznek otthon, és a kávékészítés már nem csupán egy reggeli rutin, hanem egy kreatív hobbi is” – világított rá a Sage termékmenedzsere. Kiemelte, hogy éppen emiatt válnak egyre keresetebbé a barista tanfolyamok, amelyek személyesen, vagy akár online módon is elvégezhetők.

A Sage portfóliójában jelenleg a SES 881-es kávégép számít az egyik legnépszerűbb készüléknek, amellyel egyszerre akár két eszpresszó is készíthető. A készülék emellett nemcsak a tehén, hanem a növényi tejekből is képes megfelelő állagú tejhabot előállítani.

Ezért érdemes figyelemmel követni a kávézás folyamatosan változó világát, hiszen az új trendek és innovációk mindig izgalmas lehetőségeket kínálnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Akár két teljes napot is spórolhatunk éves szinten egy gyors hálózattal

Az internet terjedése, elérhetősége és gyorsasága javítja az emberek oktatáshoz, egészségügyhöz és közszolgáltatásokhoz való hozzáférését, csökkenti a digitális szakadékot, és lehetővé teszi, hogy egyre több ember aktívan bekapcsolódjon a társadalmi-közösségi életbe, amelynek egyre többféle formája alakul ki a digitális térben is. Kimondható, hogy ez egyre inkább elérhető és sokoldalú internetes szolgáltatásoknak köszönhetően az emberek egyre többféle tevékenységet végeznek és egyre több időt töltenek az interneten.

Így lehetséges, hogy ma már egy gyors mobilnettel hamarabb letöltünk egy 10 GB-os filmet, mint amennyi idő alatt az egy pendrive-on földet érne egy repülőből kidobva.

Az elmúlt években nemcsak gyorsabbá, hanem érzékelhetően élhetőbbé vált a mobilinternetezés. A Yettel most a technikai adatok mögé nézett és különféle élethelyzeteken keresztül mutatja be, hogy mennyi időt nyerhet egy hétköznapi felhasználó azzal, ha megbízható, nagy sebességű mobilhálózatra csatlakozik.

Aki gyakran küld vagy tölt le nagy méretű fájlokat – például videókat, játékokat, frissítéseket vagy dokumentumokat –, tudja, hogy a várakozás hosszú percekre is elnyúlhat. Egy átlagos, 500 MB-os fájl letöltése egy gyors hálózaton alig fél percet vesz igénybe. Egy lassabb kapcsolaton viszont akár három perc feletti várakozás is lehet. Ha csak naponta 1 ilyen letöltés történik, akkor a gyorsabb internetkapcsolat révén havonta máris másfél óra megspórolt időhöz jutunk – amit fordíthatunk egy hosszabb ebédszünetre, vagy épp arra, hogy ne a hálózatra, hanem csak magunkra figyeljünk.

Videóhívás, ami valóban kapcsolódás

Legyen szó családi videóhívásról vagy fontos online meetingről, senki sem szereti, ha a kép akad, kifagy, a hang szakadozik, vagy legrosszabb esetben újra kell csatlakozni a hívás folytatásához. Egy félórás hívás során akár 2-3 perc is elveszhet a kapcsolódási problémák miatt – ezt egy gyors, stabil mobilhálózat esetében kisebb eséllyel fordul elő. Heti néhány hívás esetén ez havi szinten akár egy órányi megspórolt időt és nyugalmat jelenthet.

Streamelés indításkor, nem percek múlva

A 4K minőségű videótartalmak már nemcsak a nappalinkban, de a mobilunkon is egyre népszerűbbek. A nagy felbontás azonban nem működik kompromisszumokkal – ha nincs elég sávszélesség, jön a pufferelés, akadozás, csúszik az élmény. Egy gyors hálózaton ez megszűnik: a videó egyből indul, nincs várakozás, amennyiben a stream szolgáltató szerverein is minden rendben üzemel. Ha hetente 4-5 alkalommal nézünk ilyen tartalmat, havi szinten több percnyi puffereléstől szabadulunk meg – ami önmagában kevésnek tűnik, de annál frusztrálóbb tud lenni és rontja az élvezeti értékét a kikapcsolódásra szánt időnknek.

Online játék – gyors reakcióval, lag nélkül

A manapság egyre népszerűbb, versengésre épülő többszereplős online játékok, azaz a kompetitív gaming világában a válaszidő az egyik alappillére a sikeres köröknek. Egy stabilabb hálózat nemcsak kevesebb akadozást jelent, hanem azt is, hogy nem dob le a játék a szerverről, nem maradunk le egy fontos pillanatról, és tényleg mi irányítjuk a karakterünket – nem a net „csúszása”, azaz a lag. Az alacsonyabb ping és a megbízható kapcsolat akár fél órányi többletidőt is jelenthet havonta és számtalan első helyezést a kedvenc battle royale játékunkban.

De a játék nem mindig a pályán kezdődik – gyakran már a letöltésnél eldől, lesz-e egyáltalán gaming aznap. Egy új season indulásakor, vagy amikor egy vadiúj játék jelenik meg, nem ritka, hogy 50–100 GB-nyi frissítést kell letölteni. Lassú kapcsolaton ez akár fél napig is eltarthat. Egy gyors mobilhálózat azonban itt is időt ad vissza: lehetőséget, hogy az este valóban a játékról szóljon, ne a töltőképernyőről.

Mobil hotspot – amikor minden eszköz számít

A családi utazások klasszikus kihívása: egy szülői mobilnet, amire a család összes tagja csatlakozik. Több eszköz, sok elvárás. Egy gyorsabb hálózat itt is nyerő – nem kell kompromisszumokat kötni, ha a gyerek videót nézne, miközben a szülők online navigálnak. A stabil kapcsolat kevesebb megszakítást, kevesebb újracsatlakozást jelent – így még az utazás is gördülékenyebb lehet.

Összességében: havonta több óra visszanyert idő – ugyanazzal a mobilhasználattal

A számítások alapján egy aktív felhasználó, aki videókat néz, fájlokat tölt le, online hívásokat bonyolít és hotspotot is használ, havonta akár 3–4 órát is megspórolhat pusztán azzal, hogy gyorsabb és megbízhatóbb mobilhálózaton netezik. Ez az idő nemcsak számokban mérhető, hanem abban a nyugalomban, élményben és rugalmasságban is, amit a jól megválasztott mobilhálózat képes nyújtani.

Egy hálózat, ami mögött valódi építkezés van

A Yettel országszerte már több mint ezer bázisállomáson a nagysebességű, 5G szolgáltatását nyújtja. A Yettel hálózata a leggyorsabb mobilhálózat Magyarországon a szelessav.net országos összesített átlagsebesség mérése és az Ookla alapján.*

Sokakban felmerülhet a kérdés: valóban számít, hogy egy mobilhálózat mennyire gyors?

A fentiekből látható, hogy határozottan igen – különösen akkor, ha az adatsebesség nem csak számadat marad, hanem kézzelfogható előny a mindennapokban. A Yettel abban hisz, hogy a technológia értéke ott mutatkozik meg igazán, ahol élethelyzeteket tesz gördülékenyebbé. Országos reklámkampánya is ezen a gondolatiságon alapul: valós, hétköznapi helyzetekből indul ki, hogy megmutassa, miért fontos a gyors hálózat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Fotópályázatot hirdet az LG és a Magyar Nemzeti Galéria

A tavalyi nagysikerű közös művészeti pályázatát követően idén is együttműködésre lép az LG Magyarország és a Magyar Nemzeti Galéria.

A felek Az élet szép! Keretezd újra! című fotópályázata arra hívja fel a figyelmet, hogy a hétköznapi pillanatok is lehetnek olyan szépek és értékesek, mint egy galériában kiállított műalkotás. A versenyt az LG Life’s Good szlogenje, valamint az otthonokban műalkotásként is helytálló, festményre emlékeztető LG ARTCOOL Gallery Special légkondicionáló koncepciója hívta életre.

Egy tavaszi piknik, egy tócsában tükröződő arc vagy egy gondosan megterített asztal – a mindennapok apró pillanatai, amelyek egy új nézőpontból nézve festői szépségűvé válhatnak. A szervezők olyan 18 éven felüli jelentkezők fényképeit várják, akik a hétköznapok legszebb pillanatait képesek egyedi látásmódban megörökíteni. A nevezőknek a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből kell egy olyan műalkotást megnevezniük, amely az alkotásuk kiindulópontjául szolgál.

A pályázatra analóg és digitális fényképekkel is lehet nevezni. A művészettörténészekből és múzeumi szakemberekből álló zsűri a mesterséges intelligencia által generált vagy túlzott utómunkával ellátott képeket nem értékeli. A pályaművek leadási határideje 2025. június 10. A legjobb fotókat beküldő pályázókat a szervezők június 18-ig értesítik, a szerencsés nyertesek pedig 2025. június 26-án a Magyar Nemzeti Galériában, egy átadó ünnepség keretében vehetik át a díjakat.

Az első helyezett egy nagy értékű LG ARTCOOL Gallery Special légkondicionálóval térhet haza. Az LG hűtésre és fűtésre is alkalmas ARTCOOL Gallery légkondicionálójának különlegessége, hogy egyáltalán nem hasonlít egy hagyományos klímaberendezésre: négyzetes kialakítása és tetszőlegesen cserélhető előlapja miatt pontosan olyan, mintha egy képet akasztottunk volna a falra. A második helyezett egy LG DUALCOOL AI Air Premium Single Split légkondicionálóval, míg a harmadik legjobb pályamű beküldője egy LG DUALCOOL Special Single Split légkondicionálóval szerelheti fel otthonát.

A nyeremények speciális jellegére való tekintettel az LG Electronics a díjak telepítését országos lefedettségű, minősített partnerhálózatán keresztül biztosítja.

További részletek és a pályázati kiírás itt találhatóak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!