Tippek

A gondolkodásmódunk megváltoztatása és a technológia együtt mentheti meg a civilizációnkat

Az emberiség fantasztikusan messzire jutott a technológia segítségével. Az ökológiai krízis megoldását ugyanakkor nem lehet csak a technológiától és a „technológiai messiásoktól” várni.

Növekedési modellváltásra van szükség, ami túllép a fogyasztásközpontú gazdaságon, és az emberi jólétre, környezeti fenntarthatóságra fókuszál – állítja Bánkuty-Balogh Lilla közgazdász, geopolitikai szakértő, tudós, a Budapesti Metropolitan Egyetem november 10-i TEDx konferenciájának előadója.

Napjainkban erős kritikus hang övezi az ember létezését a Földön, amely elítéli az egyént és az emberiséget, amiért rombolja a környezetét és megbetegíti a bolygót. Bánkuty-Balogh Lilla nem ért egyet ezzel a megközelítéssel: „A gondolat egyik emblematikus megjelenése Smith ügynök véleménye a Mátrixban: az emberiség vírus, amire csak a gépek jelenthetik a gyógyírt. Ez az elképzelés nyert valamiféle furcsa népszerűséget, de ez ebben a formájában valójában csak nihilizmushoz vezet, és nincs benne semmi konstruktív. Márpedig az ember egyik legjobb tulajdonsága az alkalmazkodás, a kreativitás és a küzdeni vágyás a nehézségek közepette is” – mondja. Valóban sürgősen szembe kell néznünk a gazdasági modelljeink fenntarthatatlanságával, de nem szabad emberellenessé válnunk – hiszen mi is a bolygó élővilágához tartozunk. Mindegy, hogy léleknek, szellemnek, tudatra ébredésnek vagy isteni szikrának hívjuk, van valami, amiért univerzálisan értéknek tartjuk az emberi életet, és nagyon fontos, hogy ez ne kérdőjeleződjön meg, hiszen erre alapul a civilizációnk. Már csak azért is, mert a bolygó és annak élővilága már kibírt mindenféle kataklizmát a meteoritbecsapódástól a szupervulkán kitörésig, az emberi társadalom viszont pár fok átlaghőmérséklet-emelkedés hatására is káoszba süllyedhet.

Emberközpontú változásra van szükség

Felmerülhet a kérdés, mi számít emberközpontúnak: a kényelmünk vagy a természetes fiziológiai és pszichés igényeink?

„A fogyasztás kultúrája se nem környezetbarát, se nem emberközpontú. Ez az a probléma, amit meg kellene oldanunk egy olyan új növekedési paradigmával, amely az emberi jólétre, nem pedig a GDP-ben mért gazdasági teljesítményre összpontosít. Már Kuznets, a GDP atyja figyelmeztetett arra, hogy a GDP a gazdasági kibocsátás mérőszáma és nem a társadalmi-gazdasági jólété”

– teszi hozzá a közgazdász.

A klímaváltozás körüli diskurzust jellemzően a természetrombolás lesújtó statisztikái dominálják, ez a megközelítés – bár igaz és valós – könnyen oda juttathat minket, hogy a szorongás közepette elengedjük a kérdést, mondván, már úgysem tehetünk semmit a világméretű katasztrófák ellen.

„Minden történelmi korszakban jelentős piaca volt a világvége-várásnak. A fatalizmusba átcsapó, túlzott pesszimizmus viszont pont a cél ellen hat. Akkor van bármi értelme a fenntarthatósággal kapcsolatos erőfeszítéseknek, ha hiszünk abban, hogy még tehetünk ellene valamit. Teller Ede mondta – pedig ő sem élt könnyű korszakban –, hogy optimistának lenni kötelesség. Ha elhisszük, hogy a jövő bizonytalan, akkor megnő a felelősségünk, hogy azt tegyük, amit a bizonytalanságok közepette a legjobbnak látunk, pont azért, hogy az általunk alkotott jövő jobb lehessen.”

Majd a technológia megoldja?

Bánkuty-Balogh Lilla szerint a multimilliárdos technológiai vállalkozók – Jeff Bezos, Elon Musk vagy korábban Steve Jobs – körül kialakult kultusz jól illusztrálja a technológiai fejlődésbe vetett hitünket. Ez a technológiai optimizmus mondatja velünk, hogy minden társadalmi és környezeti kihívásunkat meg tudjuk oldani a tudomány segítségével, anélkül, hogy alapvetően újra kellene gondolni növekedési modelljeinket.

„Nem várhatunk a jótékony technológiai megváltásra, mert kifutunk az időből. A technológiai innovációk valóban kulcsfontosságúak az emberi fejlődés történetében, de pillanatnyilag kulturális értelemben vagyunk lemaradva: amíg fejlődési modelljeink központjában a fogyasztás marad, addig folytatódik a természetrombolás, emberi oldalról pedig marad a stressz, az elidegenedés a természettől és a mentális betegségek sora. Ez viszont nem technológiai, hanem kulturális és spirituális probléma, így nincs is rá technológiai megoldás.”

Egyéni felelősség

Ha ez így van, akkor felmerül az egyén felelősségének kérdése.

„Az elmúlt években két ellentétes trend indult el egymással párhuzamosan. Az egyik, hogy ne várjuk a felülről jövő változást, hanem használjunk vászonszatyrot és fémkulacsot, hogy megmentsük a bolygót. A másik, hogy a nagy cégek tehetnek mindenről, így teljesen felesleges minden egyéni erőfeszítésünk, hiszen annak hatása úgyis eltörpül az ipari kibocsátáshoz mérve. Mindkét állítás igaz is és hamis is egyszerre. Valóban kérdés, hogy a globális kapitalizmus tőkevezérelt és önjáró folyamataival szembe lehet-e szállni bambusz szívószálakkal és szilárd samponnal. Azonban ha valóban meg akarjuk menteni a bolygót, mindenki gondolkodásmódjában változást kell elérnünk” – tette hozzá a szakértő.

A vezetőink is emberek

A gondolkodásmód megváltoztatásának szükségessége természetesen gazdasági modelljeinkre és kormányzatainkra is vonatkozik. A szakértő azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a hibáztatás helyett meg kell értenünk, milyen emberi tényezők játszanak közre ezekben folyamatokban.

„Azt az alapkezelőt, befektetőt, nagyvállalati CEO-t, aki nem sokszorozza meg a tőkét, a cég elnöksége rövid úton leváltja, mert a részvények ára esni fog. Tehát, amíg a vállalatoknál nyereségben, az országok szintjén pedig GDP-ben mérjük a társadalmi-gazdasági sikert, addig kódolva van a rendszerben, hogy növekszik a kibocsátás és a környezetterhelés”

– mondja Bánkuty-Balogh Lilla.

Alternatív gazdasági modellek jelenthetik a megoldást

A közgazdász szerint nem a felelőst kell keresnünk. A GDP mint mérőszám mögül hiányzik az a növekedési paradigma, amely nem fogyasztásban és kibocsátásban gondolkodik.

„Ennek megtalálására legjobb esélyünk az olyan kulturális-spirituális hagyományokban van, mint a sztoicizmus, a buddhizmus vagy éppen a kereszténység, amely talált egy materiális fogyasztással nem járó olyan ’rést’ az emberi szükségletek megértésében és kielégítésében. Ez az igazi know-how.”

Az ellentmondásra a közgazdász társadalom is kezd ráébredni és egyre több szó esik olyan alternatív gazdasági modellekről, mint a nemnövekedés (de-growth), az állandó állapotú gazdaság (steady-state economy) vagy a már hazánkban is megjelent új fenntartható közgazdaságtan.

A TEDxBudapestMetropolitanUniversity konferencia látogatói Bánkuty-Balogh Lilla közgazdász, geopolitikai szakértő és tudós fenntartható gazdasággal kapcsolatos további gondolatait november 10-én, az Uránia Nemzeti Filmszínházban személyesen is meghallgathatják.

Related Topics:civilizáció gondolkodásmód jövő ökoszisztéma technológia

Up Next

Ezek lesznek az idei Black Friday legnépszerűbb termékei

Don't Miss

Ez lehet az ugródeszka webáruházaknak a külföldi terjeszkedéshez

Advertisement Booking.com

Tippek

Megérkezett a MICHELIN CrossClimate 3 Sport

Tíz évvel az első téli használatra is jóváhagyott nyári gumiabroncs bevezetése után a Michelin újabb merész lépést tesz előre a MICHELIN CrossClimate 3 Sport bevezetésével.

Ez az úttörő abroncs kifejezetten nagy teljesítményű sportautókhoz készült. Olyan piaci igényt elégít ki, amelyet eddig egyetlen gyártó sem célozott meg: egy nyári sportabroncs teljesítményét nyújtja, miközben biztonságos téli vezetésre is hitelesítve van.

Ideális nagy teljesítményű, benzin- vagy elektromos meghajtású sportautókhoz, ez az abroncs lehetővé teszi a jármű dinamikai képességeinek teljes kiaknázását egész évben, magabiztosságot és hosszú távú tartósságot biztosítva. Kiemelkedő teljesítményt nyújt – különösen kiváló nedves tapadást, amelyre megkapta a lehető legmagasabb, „A” besorolást –, valamint élvonalbeli innovációt kínál korszerű anyagokkal és gyártási technológiákkal, amelyek közül néhány közvetlenül a motorsportból származik. Ez az egyedülálló kombináció olyan eredményt ér el, amit korábban lehetetlennek tartottak: egy nyári sportabroncs teljesítményének ötvözését egy 3PMSF-tanúsítvánnyal rendelkező téli gumiabroncs képességeivel.

A havas hegycsúcs (három hegycsúcsból és egy hópehelyből álló) jelölés igazolja, hogy a gumiabroncs alkalmas téli körülmények között történő vezetéshez.

A MICHELIN CrossClimate Sport 2025. július 1-je óta elérhető 29 méretben, 205/40R18-tól 315/35R20-ig. 2026-ban további harminc méret bevezetése várható.

Az első OEM együttműködés az Alpine-nal

Az új Alpine A390-et a MICHELIN CrossClimate 3 Sport egyedi, a járműhöz igazított változatával szerelik fel, amelyen az „A39” megjelölés szerepel, jelezve a járműspecifikus fejlesztést.

Az Alpine a Dream Garage modellcsalád második tagjához a három jóváhagyott abroncsopció közül választotta a MICHELIN CrossClimate 3 Sportot. Ezt az új generációs járművet, amely sportosságot és kivételes agilitást ötvöz, 245/45 R20 103V XL méretű abroncsokkal szerelik.

A 3PMSF tanúsítvány igazolja, hogy a MICHELIN CrossClimate 3 Sport eddig példátlan módon felel meg a teljesítményszabványoknak, és optimális tapadást biztosít téli körülmények között, miközben az alábbiakat is nyújtja:

Sportosság és vezetési precizitás minden évszakban.
Kiváló nedves tapadást, a legmagasabb „A” besorolással.

„Az Alpine számára készült gumiabroncs tervezésekor különös figyelmet fordítottunk a jármű speciális tulajdonságaira. A valaha épített legnagyobb és legerősebb Alpine-hoz fejlesztett gumiabroncs a téli teljesítményt, az energiahatékonyságot, az optimális tapadást és a sportos visszajelzést ötvözi. Egyenletes teljesítményt nyújt, így a vezetők számíthatnak rá a teljes élettartama során. Az Alpine az első autógyártó, amely a vadonatúj MICHELIN CrossClimate 3 Sportot választotta. Meggyőződésünk, hogy ez megfelel a jármű követelményeinek, és a fogyasztók hosszú távú biztonság, egyszerűség és sportosság iránti elvárásainak. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy az Alpine bizalmat szavazott nekünk”

– magyarázza Serge Lafon, a Michelin OEM üzletágának igazgatója.

„Büszkén mondhatjuk, hogy a Michelin ismét forradalmasította a négy évszakos gumiabroncsok piacát az új MICHELIN CrossClimate3 Sport és az új MICHELIN CrossClimate 3 modellekkel. A fejlesztések hatására megnövekedett teljesítménynek köszönhetően a MICHELIN CrossClimate3 Sport jelenleg egyedülálló ajánlat a piacon, amely lehetővé teszi a vezetők számára, hogy mindenhol, bármilyen körülmények között élvezhessék sportautójukat”

– emelte ki Lidia Handoreanu, a Michelin Magyarországért, Balkánért, Balti-államokért, Ukrajnáért és Közép-Ázsiáért felelős marketingigazgatója.

Az első díj

Egy hete, 2025. július 3-án a MICHELIN CrossClimate 3 Sport elnyerte első jelentős iparági elismerését: a 2025-ös „Ze Technológiai Innovációs Díjat”, amelyet 200 autóipari szakember előtt adtak át.

A díjat iparági szakértőkből, autós újságírókból és autós szervezetek képviselőiből álló zsűri ítélte oda, amely a Michelin innovációs képességeit emelte ki, elismerve ezzel a jelentős előrelépést a gyorsan növekvő négy évszakos gumiabroncs-piacon, amely mára a piac 37%-át teszi ki.

„A zsűri a MICHELIN CrossClimate 3 Sportot azért tüntette ki, mert új szegmenst nyitott meg: egy olyan négyévszakos abroncsot, amelyet kifejezetten sportautók vezetőinek terveztek, akik egész évben szeretnék élvezni a négyévszakos abroncs előnyeit, a teljesítmény- vagy biztonság elvesztése nélkül”

– emelte ki Dominique Stempfel, a Francia Abroncsipari Szövetség (Syndicat du Pneu) elnöke.

Ezzel az innovációval a Michelin megerősíti úttörő és vezető szerepét a négy évszakos abroncsok piacán.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Több lányt tudományos pályára!

Június közepén háromnapos táborral zárult le a Smartiz oktatási program hetedik évada, melynek során egy osztálynyi diáklány kapott támogatást ahhoz, hogy egy támogató közegben kipróbálja magát a programozásban, elmélyítse matematikai tudását. A Morgan Stanley és a Nők a Tudományban Egyesület (NATE) programjában immár összesen több mint 150 lány vett részt hét év alatt. Azt minden résztvevő megerősítette, hogy fejlődött a logikus gondolkodása és nőtt az önbizalma és sokan közülük a STEM-területeken (természettudomány, informatika, mérnöki tudományok és matematika) folytatták tanulmányaikat. A programra legközelebb szeptemberben lehet jelentkezni.

A STEM-területekhez (természettudomány, informatika, mérnöki tudományok és matematika) szükséges készségek nemtől függetlenek – mégis, ma még túlnyomórészt férfiak dominálják ezeket a pályákat. Az Eurostat friss adatai szerint Magyarország az utolsók között van az EU-ban a női tudósok és mérnökök arányát tekintve: a tudományos és mérnöki munkakörökben dolgozók mindössze 30,7%-a nő, miközben az EU-átlag 41%, és vannak országok, ahol már eléri az 50%-ot. Az aránytalanság mögött nem a képességek hiánya áll, hanem gyakran a példaképek, a megerősítés és a lehetőségek hiánya. Ezen változtatna a Smartiz program, amely hetedik éve hozza közelebb a középiskolás lányokat a matematika és programozás világához.

Várják a tehetségeket az ország minden szegletéből

A Smartiz 2018-ban indult a Morgan Stanley 3000 főt foglalkoztató budapesti informatikai és elemzőközpontja, valamint a Nők a Tudományban Egyesület (NATE) közös kezdeményezéseként. A cél azóta is változatlan: hozzásegíteni a 10. évfolyamos lányokat ahhoz, hogy meglássák a helyüket a STEM-területeken. A programban minden évfolyamban 22 lány vehet részt, és mivel 2020 óta a heti foglalkozások túlnyomó többsége online zajlik, így Magyarország bármely szegletéből lehet csatlakozni. Az élményt személyes készségfejlesztő workshopok, csapatépítők, nyitó- és záróesemények, valamint egy háromnapos nyári tábor egészíti ki, ami egyben az évzáró is – ezt tartották múlt héten a Morgan Stanley budapesti irodájában.

Játszva tanulnak

Az idei tanévben a diákok nemcsak programozási projekten dolgoztak párban, hanem önálló matematikai kutatást is végeztek – például olyan játékok matematikai struktúráját vizsgálták, mint a Hanoi tornyai, a szudoku vagy a népszerű Dobble társasjáték, de elmélyültek a rejtjelek algoritmusaiban is. Munkájukat páronként két-két mentor segítette a Morgan Stanley munkatársai közül, akik közül a legtöbben mérnökök, informatikusok, adattudósok. A mentorok közel fele női szakember volt, így személyes példájukon is bemutatták a lányoknak, milyen karrierlehetőségek állnak nyitva előttük. A diákok a program két féléve során nemcsak technikai tudást, hanem önálló gondolkodást, komplex problémamegoldást, kommunikációs és prezentációs készségeket is elsajátítottak.

Logikus gondolkodás és életre szóló barátságok

„Hiszünk abban, hogy a tudomány és technológia nem a kiválasztottaké – hanem minden kíváncsi és nyitott fiatal számára elérhető lehet. És abban is hiszünk, hogy lebontható a sztereotípia, hogy ez a terület inkább a fiúké, és minden olyan lány is kiteljesedhet ezeken a pályákon, aki érdeklődést mutat a matematika vagy épp a programozás iránt. Egy jó mentor, egy támogató közösség, és egy élményszerű tananyag sokszor épp elég ahhoz, hogy valaki elinduljon ezen az úton – mondta el Boros Réka, a Morgan Stanley informatikai részlegének munkatársa, a Smartiz szakmai vezetője.

Hozzátette: „A résztvevők visszajelzései szerint a program segít eligazodni a pályaválasztás útvesztőiben. Volt, aki mérnöki vagy orvosi pályára készül, más a családi vállalkozáshoz csatlakozna, de van, aki már azt is tudja, hogy informatikusként, azon belül is kibernyomozóként akar majd dolgozni. De még azok is, akik végül nem programozói pályára mennek, hasznos készségekkel és szemléletmóddal távoznak, fejlődött a logikus gondolkodás és a csapatmunka iránti affinitásuk, és életre szóló barátságok is szövődtek a lányok között.”

“Határozott célunk, hogy a fiatalok bátran és magabiztosan induljanak el a STEM területek irányába – mondta el Hódosy Lucia, a Nők a Tudomány Egyesület munkatársa. – Fontosnak tartjuk, hogy ne a társadalmi vagy családi elvárásokat követve, hanem a saját tapasztalataik és élményeik alapján hozzák meg a döntést: merre tanulnak tovább. A tudomány, a technológia, a matematika és a mérnöki pálya végtelenül szép és izgalmas – szeretnénk elérni, hogy az ebben rejlő óriási lehetőséget a fiatal lányok is észrevegyék. Büszkék vagyunk, hogy a Morgan Stanley-vel működhetünk együtt, ahol szintén fontos a lányok bátorítása a STEM pályák irányába. Öröm számunkra, hogy a 7 évvel ezelőtt életre keltett Smartiz programnak köszönhetően a részt vevő lányok kapcsolatba lépnek a STEM szakmákban dolgozó nőkkel és férfiakkal, úgy tekinthetnek ezekre a karrierekre, mint maguk számára is izgalmas és reális lehetőségekre, ezzel együtt a STEM területek izgalmas világát is felfedezhetik.”

Matematikai olimpia és virtuális tábor: középpontban az informatikus lányok

A Morgan Stanley számára a Smartiz nem elszigetelt projekt, hanem egy szélesebb küldetés része. A vállalat évek óta főszponzora az Európai Lányok Matematikai Olimpiáján (EGMO) induló magyar csapatnak, és olyan kezdeményezéseket is támogat, mint a Codecool vagy a Girls Who Code virtuális tábor, amelybe Európa, a Közel-Kelet és Afrika országaiból érkeztek diákok. A Smartiz idén is szerepelt az Edison100 listán, amely Magyarország száz legígéretesebb és legjövőbarátabb ifjúságfejlesztő programját gyűjti össze. A Morgan Stanley hat éve támogatja a sakktörténet legjobb női játékosa, Polgár Judit Világsakkfesztiválját is.

„A STEM-oktatás iránti elkötelezettségünk nem légből kapott: a Morgan Stanley budapesti irodájában számos karrierlehetőséget biztosít az ilyen területeken végzett szakemberek számára, és nemcsak az informatikában, hanem a pénzügy vagy a kockázatmenedzsment területén is – mondta el Boros Réka. – Informatikus kollégáink a világ egyik legnagyobb bankjának fejlesztenek úttörő digitális megoldásokat a banki tranzakciókat kiszolgáló infrastruktúra vagy épp a pénzügyi tanácsadók munkáját segítő mesterséges intelligencia területén, és nagy büszkeség, hogy már üdvözölhettünk a Smartiz-programot elvégző lányt népszerű gyakornoki programunkban is.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot

Schrödinger macskája talán a világ leghíresebb gondolatkísérlete.

A lényege, hogy egészen addig nem tudjuk, hogy egy dobozban lévő macska él-e vagy sem, amíg ki nem nyitjuk a dobozt. Ugyanez történik, amikor valaki élő növényt küld csomagautomatával: amíg a címzett ki nem nyitja a rekeszt, senki sem tudhatja biztosan, hogy a növény túlélte-e a szállítást, vagy elpusztult, és szétázva, bebüdösödve tönkretett mindent. A FOXPOST ismét figyelmeztet: az élő növény nem csomag, ne küldjük csomagautomatával!

Az őszihez hasonlóan a tavaszi–nyári időszak visszatérő problémája, hogy megnövekszik az élő növények és virágok feladására irányuló próbálkozások száma. Azonban a csomagautomaták egyszerűen alkalmatlanok élő növények szállítására. Belső tere zárt, sötét, a szellőzése nem megfelelő a növények számára.

A csomagautomata nem üvegház. Az élő növény nem csomag. Nem bírja a gépesített logisztikát. Ezért a FOXPOST arra kéri a felhasználókat, hogy ne küldjenek élő növényt csomagautomatával, mert nemcsak a növény megy tönkre, hanem más felhasználók csomagjai is megsérülhetnek. Az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) szerint az élő növény eleve kizárt küldemény, és kártérítés sem jár utána, még akkor sem, ha a külső doboz sértetlen, de a tartalom már nem él.

Az élő növény csomagautomatán keresztül történő feladása nemcsak a küldemény épségét veszélyezteti, hanem más felhasználók csomagjait is. A zárt, meleg térben a növény könnyen bepállik, nedvesedik, megrohad, és tartalma – például víz, föld vagy növényi nedv – átszivároghat a csomagoláson. A kifolyó növényi tartalom szállítás közben beszennyezheti a környező csomagokat, ezzel anyagi kárt és kellemetlenséget okozva más ügyfeleknek is. Ha pedig a szennyeződés a csomagautomata rekeszét is érinti, azt tisztítani és fertőtleníteni kell, ami időszakos leálláshoz és működési fennakadásokhoz vezethet.

Ezért kéri a FOXPOST a felhasználókat, hogy ne küldjenek élő növényt csomagautomatán keresztül.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!