Connect with us

Tippek

Két alapvető dolog, amivel elkerülheted, hogy csalók szerezzék meg a pénzed!

csalók

Drámaian megugrott az elektronikus térben bekövetkezett csalások értéke az elmúlt hónapokban, ráadásul a legtöbbször maga a bankkártya- vagy számlatulajdonos adja meg adatait a csalóknak, így a keletkezett kárért ő felel. A BiztosDöntés.hu szakértői szerint néhány alapvető szabály megtanulásával elkerülhetjük, hogy bűnözőknek adjuk a pénzünket.

A bankkártya után a számla a csalók új célpontja

Eddig soha nem látott mértékben növekszik Magyarországon az elektronikus fizetésben bekövetkezett visszaélések száma. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint az elmúlt év első kilenc hónapjában három évnyi stagnálás után több, mint kétszeresére növekedett a bankkártyás visszaélések száma, megközelítette a 108 ezret. A csalásokban érintett kár összege meghaladta az 1,7 milliárd forintot – ez szintén duplázódás a 2021-es 857 millió forintnyi első három negyedévi bankkártyás kárhoz képest.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ennél is nagyobb gond, hogy a komoly emelkedés ellenére a bankkártyás forgalomban realizált károk összege immár eltörpül az átutalási forgalomban a csalók által megszerzett összeghez képest. Csak az elmúlt év harmadik negyedévében 2,1 milliárd forint értékű kárt okoztak a csalók csak a lakossági számlatulajdonosoknak, ami magasabb összeg, mint az év kilenc hónapja alatt feltárt összes kártyacsalás értéke. Döbbenetes, de az átutalási károk száma egyetlen negyedév alatt közel duplájára emelkedett – 2022 második negyedévében még csak 1,088 milliárd forint lakossági kárt jelentettek a bankok az átutalási visszaélések tekintetében. Az év első kilenc hónapjában pedig már több, mint kétszer annyi pénz, 4,171 milliárd forint tűnt el illetékteleneknek köszönhetően a lakossági bankszámlákról, mint az azt megelőző két évben, 2021-ben és 2022-ben összesen.

Az ügyfelek komoly árat fizetnek a meggondolatlanságukért

Gergely Péter szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a csalók már nem klasszikus módszerekkel (pl. lopással) szerzik meg adatainkat, hanem minket, bankkártya- vagy számlatulajdonosokat is cinkosukká tesznek azzal, hogy legtöbbször mi magunk adjuk meg a visszaélésekhez szükséges adatokat a bűnözőknek. Ennek köszönhetően ugyanakkor a felelősség is a miénk. Az MNB statisztikái szerint miközben 2020-ban a bankkártyás csalásokban érintett összegnek csak az ötödét kellett kifizetniük a bankkártya-tulajdonosoknak amiatt, hogy bebizonyosodott, hogy szándékosan, vagy súlyosan gondatlan módon maguk tehetnek arról, hogy bankkártyájukkal visszaélés történt, addig idén a III. negyedévben a bankkártyás károk 60 százalékánál már tetten érhető az ügyfelek meggondolatlansága. Az átutalási forgalomban lényegében csak úgy következik be visszaélés, ha az ügyfél tevőlegesen tesz ezért – itt 99 százalékban a számlatulajdonos viseli a kárt – figyelmeztet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Pedig Gergely Péter szerint néhány egyszerű ellenőrzéssel számos visszaélés leleplezhető.

  1. Ne kattintsunk automatikusan a linkre!

Továbbra is a leggyakoribb csalási módszer az, hogy valamilyen (email vagy sms) üzenetben a csalók arra akarnak rávenni, hogy navigáljunk el egy általuk megadott oldalra. Ilyen „hivatalos levél”, ám a valóságban adathalász üzenet jöhet a bankunk, közüzemi vagy telefonos, esetleg előfizetéses streaming szolgáltatónk vagy épp egy csomagküldő szolgálat nevében is.

Furcsán hangozhat, de jobb esetben az üzenetben lévő link valóban csak egy hamis oldalra navigál, rosszabb esetben ugyanis a linkre kattintás a háttérben letölt egy kémprogramot, amely az összes adatunkat eljuttatja a csalóknak, vagy azok egyszerűen átveszik az irányítást az érintett eszközünk felett.

Épp ezért nem szabad semmilyen linkre automatikusan kattintani.

  • Nézzük meg milyen email címről jött az üzenet. Itt ne csupán a feladó nevét ellenőrizzük (azt szabadon beírhatja bárki), hanem magát az email címet. Ha ott nem a szolgáltató hivatalos email címe van @cégnév.hu, vagy @cégnév.com, akkor 99%-os eséllyel csaló emailről van szó. SMS üzenet esetén a küldő telefonszáma lehet meglepő – hazai szolgáltató nem küld külföldi számról sms üzenetet.
  • Ugyancsak nézzük meg, milyen oldalra navigál bennünket a link. Ezt úgy lehet ellenőrizni, ha az egérrel a link fölé állunk, megmutatja az oldal címét. Itt is könnyen leleplezhetjük, hogy nem a hivatalos szolgáltatói oldalra vinne az átirányítás, hanem egy úgynevezett „függöny” oldallal van dolgunk. Ezek a megtévesztésig hasonlíthatnak az eredeti szolgáltatói oldalakhoz, ám az ott megadott adatok direkt módon jutnak el a csalókhoz.
  • Ha valóban úgy gondoljuk, hogy hivatalos levélről lehet szó, akkor is érdemesebb a böngészőben a szolgáltató valódi oldalára navigálni és onnan folytatni a hivatalos ügyintézést.
  • Ne dőljünk be semmilyen sürgetésnek: ha nagy lenne a baj, a szolgáltató bizonyosan nem email üzenetben kérne „azonnali” intézkedést.
  1. Telefonon nem kér senki olyan adatot, amely tranzakciók bonyolítására jó!

Egyre jobban terjed Magyarországon is a telefonos csalási módszer, amit itthon frappánsan adathalászatnak nevezünk. Ilyenkor jellemzően bankunk nevében hívnak a csalók és azonnali intézkedést kérnek, mondván visszaélésre okot adó tranzakciót észleltek, ezért a „tiltáshoz” szeretnének adatokat kérni.

  • Sok esetben ezek vakhívások, tehát a csaló azt sem tudja, valóban van-e a banknál számlánk. Olyan nincs, hogy egy szolgáltató egy másik bank ügyfelének bankkártya-tranzakciójáról tud – azonnal bonthatjuk a vonalat.
  • A banknak a telefonos beazonosításhoz elegendő olyan személyes adat, amely nem alkalmas arra, hogy tranzakciót kezdeményezzünk vele. Jellemzően név, születési hely és idő, lakcím és édesanyánk leánykori neve elegendő az azonosításhoz, legfeljebb arra kérdeznek még rá, hogy rendelkezünk-e a banknál valamely szolgáltatással. Telefonos banki szolgáltatásban soha nem kérik a bankkártya adatainak vagy a számla számának, illetve az internetes vagy mobilbanki belépő kódok megadását!
  • Ellenőrizzük, hogy történt-e valóban nem általunk kezdeményezett fizetés. Ha be van állítva a kártyánkhoz az sms-kontroll, vagy a fizetések push-üzenetekben történő jelzése, ráláthatunk arra, hogy igaza van-e a hívónak.
  • Ha egy bank valóban visszaélést lát, akkor azt nem telefonközponton, hanem a csalások szűrését végző csoporton keresztül hozza tudomásunkra. Ez azt jelenti, hogy a velünk beszélő operátor rálát a tranzakcióinkra. Nyugodtan kérdezzünk vissza az utolsó, általunk kezdeményezett fizetés adataira – hol és milyen összeget fizettünk. Ha ezt nem tudja megmondani az operátor, bontsuk a vonalat.
  • Általánosságban a legjobb védekezés az, hogy ilyen beérkező telefonos hívásoknál megköszönjük a hívást és jelezzük, hogy visszahívjuk a bankot. Ilyen esetben mindig a bank hivatalos telebank számát tárcsázzuk, ne a beérkező hívást hívjuk újra és ne fogadjuk el, ha az „ügyintéző” segítőkészen bediktálja a bankunk telefonbankjának számát. Alapvető itt is: magyar bank magyar telefonszámról keres bennünket.

Gergely Péter szerint fenti egyszerű megoldások alkalmazásával szinte 100 százalékban elkerülhető, hogy csalás áldozatai legyünk. Ha ez mégis bekövetkezett, azonnal jelezzük a csalás tényét a bankunknak, hogy ott a kártya tiltásával, a számla zárolásával megelőzhessék a nagyobb bajt.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője emellett azt ajánlja, hogy az ügyfelek rendszeresen tájékozódjanak az aktuális csalási megoldásokról és azok elkerülésének módjáról a Kiberpajzs.hu oldalon. A Kiberpajzs egy olyan országos összefogás, amelyben az érintett felek, Bankszövetség, az MNB, a Rendőrség, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közösen lépnek fel a fogyasztók érdekében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Tillát is megtalálták a netes csalók!

Az internetes csalásokról, a közösségi média és az online tér veszélyeiről, illetve a saját megelőzési módszereiről is nyilatkozott a műsorvezető, aki mellett több híresség is csatlakozott a Médiaunió Alapítvány és a KiberPajzs kampányához.

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint 2024 második negyedévében tovább növekedett a netes banki átverések száma. Az első negyedéves számok, azaz a közel 57 ezer sikeresen elkövetett átverés tovább emelkedett, így összesen már több mint 5 milliárd forintos kárt okoztak a csalók idén.

Óvatossággal milliókat lehet spórolni

A műsorvezető-filmrendező maga is vált már netes csalás áldozatává, tavaly ősszel például a Propaganda című műsorának Facebook-oldalát törték fel.

„A személyes profilom, adataim és pénzem eddig szerencsésen megúszta, de a műsorom Facebook-oldalát feltörték. Azóta sem tudjuk, miért, valószínűleg azt gondolták, találnak hozzárendelt bankkártyát…”

– mesélte Tilla, akinek végül nem is sikerült visszanyernie az elveszett felületet.

Világszerte öt és fél milliárd, Európában pedig közel 747 millió felhasználója van a világhálónak, és egyre többen vásárolnak valamilyen formában hirdetést vagy termékeket, nagyon sok helyen megadva a bankkártyaadataikat. Fontos, hogy ebben az esetben fokozottan figyeljünk a fizetési limitekre és – Tillához hasonlóan – ahol csak lehet, használjunk kétfaktoros hitelesítést.

Végeláthatatlan harc a “kamu-Tillákkal”

A TV2 műsorvezetője szerint a közösségi média azért különösen veszélyes, mert nemcsak a személyes, hanem pénzügyi adataink is illetéktelen kezekbe kerülhetnek, akár egyetlen rossz kattintással. Elmondta, hogy folyamatosan találkozik gyanús üzenetekkel és kamuprofilokkal, amelyek hamis termékekre hívják fel a figyelmet, és nagyon fontosnak tartja, hogy a felhasználók felismerjék ezeket a csapdákat, kockázatos linkeket és üzeneteket. Tilla olyannyira óvatos, hogy az ismeretlenektől érkező leveleket, emaileket inkább meg sem nyitja, hiszen úgy véli, az online térben mindenki magáért felel.

Közszereplő lévén azonban más kihívásokkal is szembe találja magát: a személyével visszaélő, nevében a legkülönbözőbb termékeket népszerűsítő csalók őt is megtalálták.

„Szerintem nincs olyan ismert ember, akinek a személyével még ne éltek volna vissza, velem is számtalanszor előfordult, hogy kamuprofil árult valamit a nevemben. Ez nagyon egyszerű, hiszen csak leszednek egy fotót az internetről, és onnantól kezdve árulsz kenőcsöt, gyógyteát, fogyasztóport. Ezzel nem olyan könnyű mit kezdeni, mert általában nincs valós személy az ilyen weboldalak mögött, ráadásul legtöbbször mire eljut hozzám a hírük, általában néhány napon belül, addigra már meg sem találom őket, mert megsemmisítették a felületet. Valószínűleg ennyi idő pont elég lehet a kellő mennyiségű látogató eléréséhez és megkárosításához… Természetesen ha eljut hozzám a hír, azonnal cselekszem, de ha folyton ezeket vagy a posztok kommentszekcióit bújnám, azt nem tudnám ép ésszel sokáig bírni.”

Az ilyen eseteket úgy tudta eddig elkerülni, hogy közösségi oldalakon egyáltalán nem vásárol, és csak megbízható weboldalról rendel.

„Ha valamiért egy számomra új honlapról vásárolnék, akkor több oldalról is ellenőrzöm a hitelességét, a felhasználói visszajelzéseket, és ha lehet, utánvéttel kérem a csomagot, mert a virtuális kártya használatára egyelőre nem tudtam rászoktatni magamat, pedig nagyon hasznos!”

Legyünk felkészültek a netes csalók módszereiből!

Háromgyerekes apukaként Tilla arról is mesélt, hogy a fiait hogyan tudja felkészíteni egy olyan ingoványos, sokszor kiismerhetetlen terepre, mint az internet.

„Szerintem a gyerekekkel kapcsolatban soha semmi nem véd meg minket jobban, mint ha van egy nyílt kommunikáció, és egy családban mindig mindenről lehet beszélni, kérdezni. És ha megértik azt – és ez nem csak az internetre igaz -, hogy legyenek körültekintőek azzal, ha valaki kér vagy esetleg követel tőlük valamit, ha felismerik, hogy zsarolni akarják őket, akkor azt meg kell beszélni velük. A gyerekeknek is nagyon sokszor jól működik az ösztönük, nekünk, szülőknek azt kell elérnünk, hogy ha bármi zavaró, vagy félelmetes történik velük, a szexualitástól elkezdve a zsaroláson át a bántalmazásig, ha valaki valamit akar tőlük ott a neten, és ez nekik rossz, azt ne tartsák magukban, mondják el, mutassák meg. Szerintem az a legfontosabb, hogy kifejlődjön a gyerekekben a józan, normális értékítéletük.”

Hozzátette, nagyon sokan fordulnak hozzá segítségért, és elnézést kér azoktól, akik valóban rászorulnának, de a rengeteg csalási ügy miatt ő sem szokott az ilyen helyzetekbe belemenni.

„Ez egy nagyon szomorú dolog, hogy el kell döntened, kinek hihetsz és kinek nem, de bizony benne van a pakliban, hogy aki rászorulónak, elesettnek mutatja magát, az valójában egy álprofil mögé búvó csaló. Közben meg lebeszélni az embereket, hogy bárkinek segítsenek, az is szörnyű. Az AI térnyerése meg csak még tovább bonyolítja majd a helyzetet, ezért nagyon fontos, hogy felkészültek legyünk a csalók módszereiből.”

A Médiaunió Alapítvány “A kulcs te vagy!” kampányának szakmai partnere a Magyar Bankszövetség és a KiberPajzs Program, amelyhez Tilla mellett Szabó Zsófi, Demeter Bence, Gelencsér Tímea, Görög Zita, Csonka András, Nagy Beni, Nagy Máté, Lakatos Levente és Gym Suleiman is csatlakozott nemrég.

Fotó credit: TV2


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Újgenerációs módszer a nyelvtanulás szolgálatában

A diákok számára ingyenes KRÉTA IFM alkalmazás segítségével a meglévő képességek is fejleszthetők

Nyelvet tanulni – bármely életkorban – kifejezetten jótékony és hatékony eszköz a kommunikáció fejlesztésére és a mentális egészség támogatására is. A nyelvtanulás azért is hasznos és fontos képesség, mert hozzájárulhat ahhoz, hogy magabiztosak és egészségesebbek legyünk!

„A nyelvtanulás során az agyunk rengeteg új információt dolgoz fel, ami a kognitív (megismerő, gondolkodáson alapuló) készségeket is erősíti. Segít a problémamegoldásban, a koncentrációban és a memóriánkat is karbantartja. Vagyis, ha többnyelvűek vagyunk az nemcsak a munkaerőpiacon előny, de az agyunkat is eddzük ezáltal”

– fogalmazott Gubáné Csánki Ágnes, a térítésmentesen elérhető KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Modul disszeminációs szakértője.

„A nyelvtanulóknak gyakran kell különbséget tenniük a nyelvi rendszerek között, ami egy új kihívás az agynak, szűrni kell, hogy milyen szabályt, milyen szót kell éppen használni, milyen lesz a mondatszerkezet. Mindez fejleszti a koncentrációt, javítja a fókuszálási képességeket is”

– emelte ki a KRÉTA IFM szakértője.

Tolerancia és multitasking

Gubáné Csánki Ágnes rámutatott arra, hogy a nyelvtanulás nem csupán szavak és nyelvtani szabályok elsajátításáról szól, hanem egy adott kultúra megértéséről is. Így új utakat nyithat meg az utazás, az irodalom és egyéb szabadidős tevékenységekhez is.

„A nyelvtanulás hozzájárul a kommunikáció, az empátia és a tolerancia fejlesztéséhez, amelyek a 21. században kulcsfontosságú készségek”

– tette hozzá.

A szakértő az alfa és Z generáció egyik különleges erősségének nevezte a multitasking képességét.

„Aki több nyelvet beszél, annak gyorsan kell váltania a nyelvi rendszerek között, ezt kódváltásnak is szokták nevezni, ami nagyfokú rugalmasságot igényel. A mai gyerekeknek ez nagyon nagy erőssége az előző generációkhoz képest. A nyelvtanulás fejleszti a végrehajtó funkciót, a tervezést, a szervezést, vagyis általa a multitasking képességek tovább javulhatnak.”

Gubáné Csánki Ágnes hozzátette, hogy a diákok abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy igénybe vehetik a KRÉTA felületéről térítésmentesen elérhető applikációt, amely mindezen képességek fejlesztését szolgálja. A Modul több ezer rövid videót és leckét, játékos feladatokat tartalmaz, beszéltet, javítja a kiejtést, így élményt nyújtó nyelvtanulási lehetőséget biztosít mindenkinek.

“A nyelvtanulás tehát nemcsak az agyat tartja fitten, hanem segít az új lehetőségek felfedezésében és az életminőség javításában is. Mind emellett növeli az önbizalmat is, hiszen egy új nyelv elsajátítása kihívásokkal jár, ez növeli az önbecsülést is. És ki ne szeretne felnőttként, idősként is magabiztosabb, egészségesebb lenni?!”

– fogalmazott Gubáné Csánki Ágnes.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Kyndryl: generatív mesterséges intelligenciával a kiberbiztonságért

Sok vállalat két fő kérdéssel küzd: Hogyan tudjuk kihasználni az AI és a generatív AI eszközöket kiberbiztonságunk érdekében? E mellett hogyan akadályozhatjuk meg, hogy ugyanezek az eszközök több kockázatnak tegyenek ki minket, tehát fegyverként fordítsák őket ellenünk?

A Kyndryl egyrészt globálisan is felmérte a „2024 Kyndryl Readiness Report” – című jelentésében számos vállalat informatikai felkészültségét, másrészt megoldásokat javasol. A cég szerint öt alapvető stratégiával előzhetjük meg a potenciális kibertámadásokat.

  1. A Kibervédelem megerősítése

A Kyndryl teljes mértékben támogatja a mesterséges intelligencia (AI) felelős használatát. Az adatok hatékony kezelése, amelyekre ezek a modellek épülnek, alapvető fontosságú minden felelős AI gyakorlatban. A generatív AI eszközök kreatív keresőmotorokként működnek, amelyek új tartalmat, ötleteket és betekintéseket szintetizálnak egy nagy mennyiségű meglévő anyagon alapuló modell segítségével. Ezek a modellek azonban sebezhetővé tehetik az eszközöket a támadásokkal szemben.

Ezért az AI és a generatív AI bevezetésekor a kiberbiztonság területén az adatok kezelése kell, hogy az elsődleges prioritás legyen. Fontos a szigorú szabályozások bevezetése az adat-hozzáférés és -minőség terén kulcsfontosságú az adathamisítás vagy adatszivárgás kockázatának mérséklésére. A szervezetnek specifikus AI irányelveket is ki kell dolgoznia, amelyek illeszkednek az egyedi felhasználási esetekhez, ipari szabványokhoz és szabályozási követelményekhez.

Az innováció ezeknek az irányelveknek megfelelően működhet, ha a felelős használat alapelvei – mint például etikai normák, előítélet-felismerési módszerek és adatvédelmi protokollok – meghatározó szerepet kapnak a csapat szemléletében, így biztosítva, hogy a jelenlegi és jövőbeli stratégiákat ezen szempontok alapján értékeljék.

  1. A fenyegetések felismerésének felgyorsítása

Minden, fenyegetés felismerésére szolgáló művelet mögött a biztonsági műveleti központ (SOC) elemzői állnak, akik hasonlóan működnek, mint a pénzügyi szektor kvantitatív elemzői (quants). A kvantok algoritmusokat építenek, hogy azonosítsák, mit érdemes vásárolni vagy eladni a korábbi piaci mozgások alapján. A SOC elemzők hasonlóan algoritmusokat készítenek naplófájlok és incidensjelentések alapján, hogy meghatározzák a szükséges kiberrezilienciai lépéseket.

Mindkét esetben az algoritmusok előzetes adatokból készülnek, amelyek kidolgozása és tesztelése időt igényel. Azonban míg a pénzügyi késedelmek anyagi veszteségeket okozhatnak, a kiberbiztonságban ezek az időhúzások új incidensekhez vagy biztonsági résekhez vezethetnek. Az AI és generatív AI integrálása a kiberbiztonságba jelentősen növelheti a SOC elemzők hatékonyságát azáltal, hogy automatizálja a munkaerő-igényes feladatokat, mint például a naplóadatok elemzését és a fenyegetésértékelést. Emellett felgyorsíthatja a fejlettebb prediktív modellek fejlesztését. A generatív AI lehetőséget nyújt arra, hogy a reaktív biztonsági hozzáállás helyett egy proaktív kiberrezilienciai hozzáállásra váltsunk.

  1. Reaktív helyett proaktív védekezés

Hagyományosan a kiberbiztonsági csapatok reaktívan működtek, a fenyegetések észlelésére és a gyors reagálásra összpontosítva. A generatív AI lehetőséget kínál arra, hogy ezt a reaktív hozzáállást egy proaktív, kiberrezilienciai megközelítésre cseréljük. Vegyük például a szoftverjavítások (patch-ek) gyakorlatát. A javítások a szoftverkezelés rutin részei, de kompatibilitási problémákat és sebezhetőségeket is okozhatnak. Az AI segítségével a naplóadatok elemzése révén azonosíthatók lehetnek azok a minták a javításokban, amelyek korábbi incidensekhez vagy biztonsági résekhez kapcsolódnak—például a kiadások időpontjai vagy a hét mely napján történtek.

A generatív AI ezután támogathatja a döntéshozatalt, és segíthet optimalizálni a javítások időzítését. Például egy pénteki korai reggeli kiadás helyett egy kevésbé kockázatos időpontra, például hétfő délutánra ütemezheti át a frissítéseket. Ez jelentősen javíthatja a csapatok felkészültségét a potenciális fenyegetések előrejelzésében és kezelésében. Míg ez a megközelítés nem feltétlenül szünteti meg a sebezhetőségeket, lehetőséget ad egy tudatosabb, proaktív védekezésre.

  1. Kiberbiztonsági szakemberek hiányának kezelése

Egy nemrégiben készült jelentés szerint világszerte közel 4 millió kiberbiztonsági szakember hiányzik a munkaerőpiacról¹. Az AI és a generatív AI eszközök nem varázsszerek, amelyek majd csodával határos módon orvosolják ezt a szakemberhiányt. Azonban jelentősen növelhetik a jelenleg dolgozó kiberbiztonsági szakemberek hatékonyságát, leegyszerűsítve a rutinfeladatokat és javítva a napi működést. Tegyük fel, hogy a kiberbiztonsági szakemberek minden nap eseményeket néznek át, értesítéseket és fenyegetési híreket dolgoznak fel. Az AI-alapú fejlett, prediktív elemzésekkel, amelyek a felhasználói viselkedéshez igazodnak, a szükséges alkalmazások automatikusan készíthetnének összefoglalókat erről az információról a bejelentkezéskor. Emellett a rutinszerű kommunikációt, például a vezetőknek küldött frissítési e-maileket, generatív AI is előre megfogalmazhatja—így a tartalom nagy részét automatikusan kezelheti. Bár ezek a fejlesztések nem kifejezetten a kiberreziliencia javítására irányulnak, jelentős potenciált hordoznak abban, hogy a kiberbiztonsági szakemberek napi feladatai könnyebbé és hatékonyabbá váljanak, lehetővé téve számukra, hogy inkább a stratégiai feladatokra összpontosítsanak.

  1. Tréningek, tréningek, tréningek

Az egyik legizgalmasabb lehetőség, amit a generatív AI kínál a kiberbiztonság területén, az, hogy hatékonyabbá teheti az elemzők képzését. Például a szervezetek generatív AI által vezérelt szimulációkkal és életszerű gyakorlatokkal állíthatják kihívás elé az elemzőiket. Ezek a szimulációk a generatív AI segítségével élethűbbé tehetők, sőt, akár előzetes figyelmeztetés nélkül is bevethetők, ezzel valós idejű gyakorlati teszteket biztosítva az elemzők készségeinek fejlesztésére. Az ilyen proaktív tréningek segíthetnek abban, hogy a csapat mindig készen álljon, és dinamikusan alkalmazza tudását, amikor valódi fenyegetéssel találkozik. A valós idejű gyakorlati helyzetek lehetővé teszik az elemzők számára, hogy éles helyzetekben is alkalmazzák és fejlesszék képességeiket.

Végül, a kiberreziliencia igazi definíciója: felkészültnek lenni nemcsak a jelenlegi, hanem a jövőbeli fenyegetésekkel szemben is.

Adeel Saeed , a Kyndryl Global Security & Resilience alelnöke és technológiai igazgatója


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss