Tippek
Mikor kössünk termékbiztosítást?
Mivel a forgalmazók kötelesek felelősséget vállalni a jogszabályban meghatározott ideig a termékeik javításáért, a legtöbben nem is gondolunk bele, amikor új elektronikai eszközt vásárlunk, hogy az a tervezettnél előbb felmondhatja a szolgálatot.
Így viszont kellemetlen meglepetést okozhat valamilyen hiba jelentkezése vagy egy, a rendeltetésszerű használat ellenére is meghibásodó alkatrész a jótállási idő leteltével. Ilyenkor válhat hasznunkra a termékbiztosítással is kiegészített jótállás. Az Euronics tapasztalatai szerint sok vásárló nincs tisztában a lehetőségeivel eszközei védelme kapcsán – holott sokat spórolhatnának készülékeik használati idejének kitolásával.
Egy éve változtak a jótállási feltételek
Már kicsivel több mint egy éve, hogy változtak a jogszabályban meghatározott jótállási feltételek: 2021 óta a megvásárolt termék árától függ az erre vonatkozó idő, azaz 10 000 és 100 000 Ft között 1 év, 100 001 és 250 000 Ft között 2 év, 250 001 Ft felett pedig 3 év jótállást kapunk egy termék mellé. Ezektől a keretektől a forgalmazók csak pozitív irányban térhetnek el. Ha valamilyen, a rendeltetésszerű használat mellett felmerülő problémával szembesülünk, a jótállási időn belül a forgalmazó köteles orvosolni ezt. Ehhez fontos, hogy a vásárláskor kapott jótállási jegyet és/vagy a vásárlás tényét igazoló számlát, nyugtát őrizzük meg a jótállási idő érvényességéig – mindkét dokumentummal érvényesíthetjük ugyanis jogainkat. A 2021 óta érvényes változtatások értelmében már a termék csomagolását sem szükséges megőriznünk – enélkül is visszaveszik a hibás terméket az üzletek.
Ismerjük a lehetőségeinket!
A jogszabály négy lehetőséget kínál a vásárlónak, ha jótállási időn belül jelentkezik az üzletben egy meghibásodott termékkel.
- Kérheti a meghibásodott termék javítását – erre a vállalkozásoknak 15 napon belül törekedniük kell, 30 nap eltelte után pedig kötelesek új készülékre cserélni a terméket.
- A vásárló kérheti a termék cseréjét.
- Igényelhet a fogyasztó a vételár arányos leszállítását a hibára hivatkozva, a hibát pedig maga javíttathatja ki.
- A vásárló a vételárat is visszakérheti, azaz elállhat a vásárlástól, amennyiben az üzlet nem vállalja a hiba javítását vagy a termék kicserélését vagy, ha a vásárló már nem tart igényt ezekre. Ezt jelentéktelen hiba esetén nem teheti meg a vásárló, a hiba mértékét pedig a szakszerviz bevizsgálása nyomán a forgalmazó állapítja meg.
A készülékeinket minden más esetben is egy szerviz vizsgálja be, és az eredmény alapján a forgalmazó állapíthatja meg, hogy jogos-e a vásárló igénye.
Érdemes tudnunk, hogy a jótállási idő kezdetének a rögzített bekötésű, 10kg-nál nagyobb, tömegközlekedési eszközön nem szállítható termékek esetében a tényleges bejelentés számít, a kisebb termékek esetében pedig a leadás időpontja a mérvadó.
Fontos, hogy ezek a szabályok a kötelező jótállási időre vonatkoznak – vannak esetek, amikor a forgalmazó úgy dönt, egyes alkatrészekre vagy termékekre hosszabb jótállást kínál, ezeket érdemes külön észben tartani, feljegyezni.
Még a kávéfőzőt is biztosíthatjuk
Ha biztosra akarunk menni, érdemes termékbiztosítást is kötni, hiszen ezek sokkal szélesebb körben és/vagy hosszabb időszakban garantálják a termékkel kapcsolatban felmerülő problémák megoldását. Az Euronicsnál összességében a nagy háztartási gépekre kötik a legtöbb termékbiztosítást – a biztosítások 22%-át a mosó- és szárítógépek, 13%-át a hűtők, fagyasztók és egyéb nagy háztartási termékek teszik ki –, valamint a vásárlók szeretik biztonságban tudni a televíziókat és az IT-termékeket is. A műszaki áruházláncnál a felsorolt termékkategóriákban nagyjából minden 15. termékre kötnek biztosítást.
Az Euronics szakértői szerint a mobiltelefonok kategóriájában a korábbi éveknél kevesebben kötöttek termékbiztosítást 2022-ben, holott ezeknél az eszközöknél a legnagyobb a kijelzőtörések, balesetek száma. Érdekesség továbbá, hogy a biztosított termékek között volt a tavalyi évben okosóra, drón és kávéfőző is.
Mikor és mit érdemes biztosítani?
Az Euronics szakértői szerint bármilyen termékre érdemes lehet biztosítást kötni, de fontos, hogy mindig tisztában legyünk, azzal, hogy milyen típusú károkra és meddig terjed a megvásárolt pénzügyi termék. A kiterjesztett garancia biztosítás például a jótállás lejárta után nyújtja a javítási- és csereszolgáltatásokat, míg a balesetbiztosítás a termékben hirtelen, váratlanul, külső behatás következtében bekövetkező kár elleni védelemre vonatkozik. Egy termékbiztosítással akár a vásárlástól számított 5 éven át biztonságban tudhatjuk a termékünket.
A szakértők elsősorban a nagyobb értékű termékekre, illetve a könnyen károsodó eszközökre javasolják a termékbiztosítást. Ilyenek lehetnek például a mobiltelefonok, a televíziók, a nagyháztartási gépek, a nagyobb értékű tabletek, laptopok. Új készülék vásárlásakor érdemes átgondolnunk, hogy milyen eszközök védelmére lehet szükségünk – csak ekkor, a vásárlással egyidőben köthetünk ugyanis biztosítást. Bár kezdetben valóban plusz kiadást jelent ez az elővigyázatosság, számos bosszúságot – és hosszú távon kiadást – spórolhatunk meg, hiszen például egy mobiltelefon vagy laptop meghibásodása, sérülése esetén nem kell majd rögtön búcsút mondanunk féltett adatainknak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ajánljuk még
Gyors és megfizethető WiFi 7 opciók KKV-knak
Az AI az új aranyláz: aranyat ássunk, vagy inkább ásókat adjunk el?
A korlátlan e-könyv olvasást hozza el kedvezményesen a Bookmate és a Yettel új együttműködése
Február 27-ig lehet jelentkezni a Vodafone ötletpályázatára
Jó hír a vásárlóknak: elindult az árcsökkenés a műszaki piacon
Ezúttal a Super Bowl miatt csinált magából bohócot az MI
Tippek
Karrierváltás: a 2. félévtől élénkülhet a kereslet a junior informatikusok iránt
Az informatikai piacot érintő kihívások miatt 2023 második felétől a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt a junior informatikusok elhelyezkedésének időtartama Magyarországon: míg 2022-ig átlagosan 2-3 hónapot vett igénybe a kezdők munkába állása, addig jelenleg ez a folyamat akár 6-7 hónapig is eltarthat.
Emiatt a főként programozók és szoftvertesztelők képzésével és elhelyezésével foglalkozó PROGmasters úgy döntött, hogy – a hazai piacon elsőként – átmenetileg elengedi a partnercégei által a végzettjei után fizetett közvetítési díjat, amely eddig az árbevétele mintegy felét adta.
„Így várakozásaink szerint némileg ellensúlyozni tudjuk az utóbbi hónapok kedvezőtlen piaci folyamatait, ezzel is támogatva résztvevőink karrierváltását és mielőbbi elhelyezkedését informatikusként”
– mondja Kardos Ádám, az egyik legnagyobb hazai IT képzési központ, a PROGmasters társ-ügyvezetője.
A korábbi 2-3 hónap helyett 6-7 hónapig is eltarthat egy junior informatikus elhelyezkedése
A koronavírus-járvány okozta digitalizációs hullám 2020-tól 2022 végéig robbanásszerű növekedést hozott az informatikai piacon, amelynek lendülete 2023 elejére visszafogottabbá vált. Ráadásul a magyar gazdaság négy negyedéven át tartó technikai recessziója az informatika területét is érzékenyen érintette 2023-ban, emellett a magas hazai kamatkörnyezet a fejlesztési projektekre szánt forrásokat és hitellehetőségeket is visszafogta. Mindezek miatt a múlt év második felétől a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt a junior informatikusok elhelyezkedésének időtartama Magyarországon: míg 2022-ig átlagosan 2-3 hónapot vett igénybe a kezdők munkába állása, addig jelenleg ez a folyamat akár 6-7 hónapig is eltarthat.
A második félévtől élénkülhet a juniorok iránti kereslet
Az elmúlt hónapok kedvezőtlen IT munkaerőpiaci folyamataira reagálva a PROGmasters bővítette képzési kínálatát. Immár valamennyi fejlesztő képzésnek része az AI oktatása is, továbbá az AI anyanyelvének számító Python is bekerült a képzések közé. Emellett idén bevezetésre került a gyakornoki program is, amelynek résztvevői az elhelyezkedésükig – de maximum 4 hónapig – éles fejlesztési projekten dolgozhatnak a további szakmai fejlődésük érdekében. A PROGmasters az üzleti modelljét is átalakítja a résztvevők mielőbbi elhelyezkedése érdekében: átmenetileg – és a hazai piacon elsőként – elengedi a partnercégei által a végzettjei után fizetett közvetítési díjat, amelyből eddig az árbevétele mintegy fele származott.
„Az elmúlt hónapokban itthon is kedvezőbbé váltak a makrogazdasági folyamatok, így csökkent az infláció és a jegybanki alapkamat, az EU-s források kapcsán is kedvező hírek láttak napvilágot, ráadásul az informatikai fejlesztésre szánt tőke is növekedésnek indult. Várakozásaink szerint ezért az idei év második felétől ismét megélénkül a junior informatikusok iránti kereslet hazánkban” – mondja Kardos Ádám, a PROGmasters társ-ügyvezetője. „Bár a korábbi évekhez képest visszafogottabb árbevétel-növekedéssel számolunk 2024-ben, azonban a tavalyihoz hasonlóan várhatóan idén is nyereséggel zárjuk az évet”
– tette hozzá.
600 ezerhez közelített tavaly a juniorok átlagbére, 15 százalék körüli növekedés lehet idén is
A PROGmasters résztvevői körében készített tavaly szeptemberi felmérés szerint a végzettek a jellemzően 5-6 hónapos képzés után egy éven belül átlagosan havi bruttó 596 ezer forintot visznek haza (a 2021-es felmérésben ez a szám még átlagosan bruttó 561 ezer forint volt). Ráadásul a 2017 óta végzett összes válaszadó bruttó havi átlagfizetése egy év alatt 806 ezer forintról 13,3 százalékkal nőtt, így tavaly szeptemberben már meghaladta a 913 ezer forintot. A 4-7 éves szakmai múlttal rendelkezők átlagosan havi bruttó 1,3 milliós fizetésre tesznek szert. A PROGmasters várakozásai szerint a junior informatikusok átlagfizetése idén is 15 százalék körüli mértékben növekedhet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
A Packeta azonnali megoldást kínál a webshopoknak, hogy megfeleljenek az új postarendelet előírásainak
Március 28-tól a postai szolgáltatásokról szóló kormányrendelet módosítása értelmében a webáruházaknak kötelező az MPL szolgáltatását is elérhetővé tenni vásárlóik számára.
Mivel a Packeta széles, 33 országra kiterjedő nemzetközi partnerhálózata mellett itthoni szállítókkal, így az MPL-lel is együttműködik, a rendszerére való egyszerű csatlakozással az online kereskedők egy csapásra megfelelhetnek a jogszabályi változtatásnak. Ráadásul a rendszerben a Packeta több mint 2700 csomagpontja és automatája mellett a PostaPontok is elérhetővé válnak.
A magyar csomagpiac egyik legdinamikusabb szereplőjeként a Packeta 2023-ban megduplázta csomagszámát, és folytatta hazánk legnagyobb fixpontos átvevőhely-hálózatának kiépítését, amely immár több mint 2700 üzlethelyiségben kialakított csomagpontból és érintésmentes Z-BOX csomagautomatából áll. A vállalat ugyanakkor saját infrastruktúrája mellett számos partnercéggel is együtt dolgozik annak érdekében, hogy a feladók, köztük a webáruházak küldeményei gyorsan és hatékonyan eljussanak a címzettekhez.
Mindennek elősorban nemzetközi viszonylatban van nagy jelentősége: a Packeta több mint 70 szállító partner szolgáltatásait veszi igénybe, így az Egyesült Királyságtól Izraelig 33 országba küldhetnek csomagot az online kereskedők, akik a vállalat rendszerét integrálják felületükre. Ugyanakkor a Packeta Magyarországon belül is dolgozik más szállítókkal, és ez most különösen előnyös azoknak a webshopoknak, akik gyorsan és egyszerűen, külön fejlesztési munka és szerződéskötés nélkül akarnak megfelelni a Postai kormányrendelet március 28-án hatályba lépő módosításának. A 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet módosítása értelmében a webshopoknak kötelező elérhetővé tenni a vásárlók számára a Magyar Postát, mint egyetemes szolgáltatót.
„A Packeta mindig is nagy hangsúlyt fordított arra, hogy megkönnyítse a webáruházak életét, működését – mondta el Kovács Gábor, a Packeta Hungary Kft. értékesítési és marketingvezetője. – Azok az online kereskedők, akik rákapcsolódnak a rendszerünkre, azonnal igénybe vehetik saját hálózatunk mellett több mint 70 partnerszállító szolgáltatásait, így a legkülönfélébb szállítási és fizetési módokat kínálhatják vásárlóiknak, mindezt anélkül, hogy szerződések tucatjait kellene megkötniük. A szállítási opciók között pedig partneri együttműködésünknek köszönhetően az MPL is ott van, így egy csapásra megfelelhetnek az új jogszabálynak.”
A Packeta rendszerén keresztül a saját csomagpontok és automaták mellett elérhetővé válnak az MPL fixpontos hálózatának tagjai, az úgynevezett PostaPontok is, ami egyre fontosabb az online kereskedelemben, így az egy integrációval elérhető átvevőhelyek száma meghaladja az 5000-et.
„Azt látjuk, hogy a fixpontos kiszállítás egyre népszerűbb a vásárlók között, mivel nagyobb rugalmasságot biztosít a csomagok átvételére, mint amikor otthon kell várni a futárt – ráadásul ez a megoldás környezetbarát is” –
fogalmazott Kovács Gábor.
A „sablon alapú” webáruházak (pl. Shoptet) esetében a Packeta eleve be van építve a szállítási opciók közé, így néhány kattintással elintézhető a rendszerre kapcsolódás. A bonyolultabb, egyedi tervezésű webáruház-megoldások esetén is mindössze egy API beépítésére van szükség a szolgáltatás aktiválására. A rendeletnek való gyors megfelelés ráadásul csak egy a lehetséges előnyök sorában, a 33 országra kiterjedő partnerhálózat például a nemzetközi terjeszkedéshez is ugródeszka lehet.
„Sokszor jelent kihívást a kiskereskedők számára egy külföldi, idegen nyelvű országba terjeszkedni, hiszen a szállítástól kezdve a vámkezelésig rengeteg nehezítő tényezővel kell számolniuk – mutat rá Kovács Gábor. – Ha viszont egy webáruház úgy dönt, hogy egy több országban működő szállítópartnerrel dolgozik, mint amilyen a Packeta is, nem szükséges külön-külön szerződnie az egyes piacokon különböző cégekkel. Összességében tehát egy nagy nemzetközi háttérrel, piacismerettel és tapasztalattal rendelkező logisztikai cég ideális platformot jelenthet az exportpiacokra készülő online kereskedők számára, különösen egy – a recesszió és a TEMU magyar piacra lépése miatt – szűkülő hazai piac mellett.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
SmartManFest: a Széchenyi István Egyetem innovációi a képzést és a kutatást egyaránt szolgálják
Az ipar 4.0 és az ipar 5.0 szerepe, a modern technológiák és azok képzésekbe építése, valamint a Széchenyi István Egyetem innovatív tevékenysége került előtérbe a győri campuson megrendezett programon.
Az országos Smart Manufacturing Festival keretében nemcsak a Győri Innovációs Parkot, de az intézmény laboratóriumait is megnyitották az érdeklődők előtt.
„A SmartManFestet az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség (NTPSZ) hívta életre, hogy az érdeklődők betekintést nyerjenek magyar ipari nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások, felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek ipari digitalizáció területén végzett tevékenységébe. A kezdeményezéshez csatlakozott az innovációt és technológiai újdonságokat fókuszba állító Széchenyi István Egyetem is”
– fogalmazott a Győri Innovációs Parkban, vagyis a közelmúltban teljesen megújult egykori kekszgyári épületben az esemény részeként megrendezett kerekasztal-beszélgetésen dr. Kovács Ákos, az egyetem Digitális Fejlesztési Központja üzemeltetési divíziójának vezetője.
Szántó Norbert, az intézmény Kiber-fizikai Gyártórendszerek Laboratóriumának vezetője az ipar 4.0 és az ipar 5.0 közti különbséget világította meg.
„Míg az előbbiben a hálózatosítás és digitalizáció célja az automatizált, emberi beavatkozás nélküli működés, addig az utóbbi esetében újra az ember kerül a középpontba, és a modern technológiák – például a mesterséges intelligencia – az ő munkájának támogatását szolgálja”
– ecsetelte.
A szakember a Széchenyi István Egyetemen is alkalmazott folyamat alapú digitális iker fogalmára is kitért, amikor a fizikailag létező gyártócella és digitális mása egymással kommunikálva teszi lehetővé a könnyű és gyors beavatkozást. Ezt a módszert példázza az intézmény munkatársai által kifejlesztett egyedülálló oktatási platform, amely jól szemlélteti a fizikai és digitális világ közötti kétirányú interakciót.
Lukács Balázs, a Digitális Fejlesztési Központ infokommunikációs technológiák fejlesztési divízióvezetője az új technológiák bevezetését a lépcsőzetesség és a szakértelem szükségességével jellemezte. Mint mondta, egy-egy innováció megjelenése és elterjedése között évek telnek el, mert alkalmazásához meg kell teremteni a feltételeket.
„Az ipar 4.0 vívmányai is elsőként a nagyvállalatoknál terjedtek el, de ma már a kis- és középvállalkozások körében is megjelennek”
– fogalmazott.
A szakértelem kérdéséhez csatlakozott dr. Szalai Szabolcs, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar oktatási dékánhelyettese, aki arról beszélt, hogy a Széchenyi-egyetem miként tudja biztosítani hallgatóinak a legújabb ismereteket.
„A gazdaságban folyamatosan változik az elvárt tudás. Intézményünk ezért bevonja az ipari szereplőket az oktatásba, a hallgatók a vállalatokkal közös projektfeladatokban vehetnek részt, valós piaci témát dolgozhatnak fel szakdolgozatukban, gyakorlati tudásukat pedig tovább mélyíthetik az egyetem laboratóriumaiban”
– fejtette ki.
Dr. Ballagi Áron, az Automatizálási és Mechatronikai Tanszék vezetője azt emelte ki, hogy a hallgatóknak erős alapot kell biztosítani a hagyományos ismeretekből, és erre lehet ráépíteni az újdonságokat, valamint azt a speciális tudást, amivel egy-egy részterület szakértőivé válhatnak. A tanszékvezető példaként a robotizációt említette, ahol a projektalapú oktatással, gyakorlati feladatokon keresztül mélyíthető el a megszerzett elméleti tudás.
Dr. Fodor Dénes, a Teljesítményelektronika és Villamos Hajtások Tanszék vezetője amellett érvelt, hogy az egyetemi képzésben a tudományágakat integrálva kell kezelni, mert a tudományterületek egyre inkább összeérnek.
„A tudós szétszedi a dolgokat, hogy tanulmányozni tudja, a mérnök pedig összerakja, hogy működjenek. A gyakorlati szakembereknek tehát nem elég érteniük a jelenségeket, de egyben alkotó tevékenységet is kell végezniük az innováció létrejötte érdekében”
– fűzte hozzá.
A kerekasztal-beszélgetésen a Széchenyi István Egyetem kutatásainak több területét is érintették az előadók: a digitalizáció és a robotika mellett az infokummunikáció, az 5G, a robotizáció, valamint az önvezető járművek is terítékre kerültek. Az érdeklődők a nap folyamán bepillanthattak a győri campus laboratóriumainak munkájába, megismerhették a Kiber-fizikai Gyártórendszerek Laboratórium, a Rádiófrekvenciás Vizsgálólaboratórium, a Távközlés-informatika Laboratórium és a Drónlaboratórium, valamint a Mobilis Interaktív Élményközpont tevékenységét.
„Azért jöttem el a rendezvényre, hogy megismerjem a hallgatók számára nyitva álló lehetőségeket. Érdekelnek a modern technológiák, főleg a mesterséges intelligencia és a 3D tervezés, magam is az utóbbival szeretnék hosszú távon foglalkozni”
– mondta el kérdésünkre Sebők Balázs, az egyetemre Székesfehérvárról érkezett elsőéves gépészmérnök hallgató. Hozzátette, örömmel tapasztalja, hogy az intézményben számos program segíti a hallgatókat, amelyek lehetőséget adnak számukra, hogy bekapcsolódjanak az innováció világába.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Népszerű
A HONOR Magic6 Pro az első okostelefon, ami öt DXOMARK 2024 Golden Label címet nyert el
A korlátlan e-könyv olvasást hozza el kedvezményesen a Bookmate és a Yettel új együttműködése
A neten adnál el valamit? Így akarnak átverni a csalók!
Az AI az új aranyláz: aranyat ássunk, vagy inkább ásókat adjunk el?
A bélflóránk elárulhatja, hogy gyorsan öregszünk
Elindult az ELTE Érettségi Felkészítő könyvsorozata
Története legerősebb évét zárta az SAP Hungary
Jó hír a vásárlóknak: elindult az árcsökkenés a műszaki piacon
Mesterséges intelligenciát alkalmaz a Széchenyi István Egyetemen fejlesztett mezőgazdasági robot
Idén már infláció felett nőhet a cégek árbevétele
Kapcsolódó cikkek
Technokrata.hu
A Kyndryl szakértői szerint a mesterséges intelligencia várhatóan teret nyer az ügyfélszolgálatokban, a bankokban, a biztosításban és az oktatásban
Miért fontos a megbízható székhelyszolgáltatás?
Fitneszapp leplezte le a férj hűtlenségét
Élményalapú technológiai foglalkozást tartott a Lufthansa Systems Hungária és a Skool általános iskolás lányok számára
2023 legmeglepőbb használtautó-piaci érdekességei
Robbanás előtt áll az előfizetéses e-kereskedelem Magyarországon
Nők az informatikában – Számít a nemek aránya a munkahelyen?
Budapesti és jászapáti diákok képviselik Magyarországot az észtországi robotikaversenyen
Ezek a legmenőbb IT ismeretek
Lezárult a Frigoscandia felvásárlása
Műszaki-Magazin.hu
Nagyobb hatékonyság, gyorsabb problémamegoldás
22. Econ Konferencia – Mérnöki Szimulációs Szakmai Fórum
A DMG MORI kiváló megmunkálási pontosságot kínál és élenjáró megmunkálógépeket fejleszt a PTC Creo és Windchill szoftver segítségével
Az év leginnovatívabb célgépei
MI festőrobot a Magyar Ifjúsági Robot Kupán
Új lendületet ad a „zöld” IT törekvéseknek a Schneider Electric innovációja
Új igazgató a szegedi Continental gyár élén
Az integráció a kulcs a magyar gazdaság növekedéséhez
Kiberbiztonsági labort alapított az ELTE és az OTP
Cserélje újra 3D nyomtatóját nagy kedvezményekért!
Friss
- Okoseszközök4 nap
A HONOR Magic6 Pro az első okostelefon, ami öt DXOMARK 2024 Golden Label címet nyert el
- Egészség1 hét
A bélflóránk elárulhatja, hogy gyorsan öregszünk
- Tippek1 hét
Teljesen átírja a telefonálásról alkotott fogalmainkat az 5.5G
- Ipar2 hét
A GM és a Honda megkezdi a kereskedelmi célú üzemanyagcellák előállítását, közösen működtetett, üzemegységében
- Mozgásban1 hét
A Kia EV9 a WWCOTY 2024 abszolút győztese
- Ipar2 hét
2024 legfontosabb építőipari technológiai trendjei
- Egészség2 hét
Emelkedő költségek, munkaerőhiány, modellváltás
- Tippek2 hét
Gyors és megfizethető WiFi 7 opciók KKV-knak