Tippek

Napi 5 percben is lehet munkatársakat motiválni

Egy olajozottan működő csapat élén a vezető az üzletre koncentrálhat

Véget ért az a kor, amikor a cégeknek csak a beáramló önéletrajzokból kellett kiválasztaniuk új kollégáikat, akik, történjen bármi, nem váltottak munkahelyet akár évekig, évtizedekig. Míg korábban az üzletszerzés volt az első számú és legnehezebb feladata egy vezetőnek, ma éppilyen nehéz szakértő munkatársakat bevonzani, sőt, megtartani. A jó csapat kialakítása kulcsfontosságú a sikeres működéshez, aminek egyik alapja, hogy a munkatársak egy szinten legyenek, egy nyelvet beszéljenek, és pontosan tisztában legyenek azzal, hol van az ő helyük a céges kultúrában. A NoProblem.TV fejlesztő programja azt a célt szolgálja, hogy támogassa a vezetőket ezek megvalósításban, napi 5 percben egy éven át.

A program egyik ötletgazdája, Farkas Levente, másfél évtizede foglalkozik cégvezetők képzésével és fejlesztésével, amely során számos olyan problématípussal szembesült, amelyről talán nem is gondolnánk, hogy gyökere lehet egy-egy kialakuló konfliktushelyzetnek, de meg is akadályozhatja egy cég sikeressé válását. Néha a legegyértelműbb dolgok kerülik el leginkább a figyelmünket, pontosan azért, mert fel sem merül bennünk, hogy az is tényező lehet.

„Elkészítettünk 250 öt-hat perces kisfilmet, az év minden munkanapjára egyet, amelyek mindegyike egy-egy olyan témakört jár körbe, ami a legtöbb csapatban előforduló probléma, és ezekre megoldást is ad. Hiszen, ahogy a cégvezetők szokták megfogalmazni, csak két gondjuk van: ha nincs ember, akkor az, ha van, akkor az a probléma. Szeretnék, ha a munkatársak nagyobb felelősséget vállalnának, vagy ha nem kéne egy információt százszor elismételni. Ezekből a mindennapi, minden cégnél előforduló helyzetekből indulnak ki a kisfilmek. A vezetőnek annyi a dolga, hogy hozzáférhetővé teszi őket az alkalmazottai számára, akik ezt követően saját életritmusukba beillesztve tekinthetik meg az újabb és újabb epizódokat. Ezáltal a vezető úgy alakíthatja ki együttműködő csapatát, hogy közben az idejét és az energiáját valódi feladatára, a cég fejlesztésére tudja fordítani, és a képzés miatt az embereit sem kell kivennie a termelés folyamatából”

-ismertette Kovács Nikolett, a NoProblem.TV ügyvezetője.

Az új munkatársak elveszettek, gyakran emiatt morzsolódnak le

Számos cégben okoz gondokat, hogy amikor bekerül egy új ember a csapatba, nem kap pontos tájékoztatást arról, mi a feladata és mik a vezetőség elvárásai az irányában. Időbe telik, míg mindezzel tisztába kerül, megismeri a cég által képviselt értékrendet, és megtalálja a helyét a csapatban. A vezetőnek gyakran nem marad kapacitása arra, hogy ezen a folyamaton végigkísérje az újonnan csatlakozókat, és a már meglévő kollégáktól sem várható el, hiszen ők többnyire a saját mókuskerekükben vívják küzdelmüket az előttük tornyosuló teendőkkel.

„Nem győzzük hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy egy munkahelyen mindenki tudja, hogy neki mi a szerepe, ismerje fel, és tudja jól kezelni a napi szinten felmerülő élethelyzeteket. Ez az ismeret nemcsak a munkahelyen, hanem a magánéletben is sok előnnyel járhat, hiszen helyzetfelismeréssel és magas szintű kommunikációval a legtöbb konfliktust meg lehet előzni, de legalábbis kevesebb sérüléssel lehet megoldani”

– avatott be Kovács Nikolett.

Ne várjuk meg, míg jelentkeznek a problémák!

Általános gyakorlat, hogy akkor kezdünk el megoldáson gondolkodni, szakembert keresni, amikor már saját magunk által kezelhetetlen mértékűnek érezzük a problémát. Persze a tűzoltás is fontos a túlélés érdekében, de a gyors cselekvési kényszer terhe nélkül sokkal kényelmesebb és kevésbé idegtépő lenne a fejlődés útjára lépni.

„Vannak olyan szerencsés vezetők, akiknek különösebb erőfeszítés nélkül is sikerült jó csapatot összeállítaniuk, de manapság ők sem érezhetik magukat teljes biztonságban. Nem szabad elfelejteni, hogy világszerte, így Magyarországon is, munkaerőhiány van, a jó szakemberekért az üzleti világban komoly küzdelem folyik. A jó csapatot egyben is kell tartani, vezetőként biztosítani kell azt a környezetet, amiben jólérzik magukat a munkatársak, szívesen járnak be a munkahelyükre, elkötelezetten, tudásuk legjavát nyújtva végzik a munkájukat. Ehhez szükség van a nyugalomra, a biztonságérzetre és az egymás közötti harmonikus, megértő együttműködésre”

– tette hozzá a szakember.

Magától értetődik. Vagy mégsem?

„Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy miért jó, ha önfejlesztő videókat néznek. Egyrészt azért, mert ezeket a dolgokat – például azt, hogy miként dolgozhatunk eredményesebben, hogyan kezeljük a felmerülő konfliktusokat – semmilyen intézményben nem tanították meg nekünk, pedig mindezek ismeretében lényegesen könnyebben élhetjük a mindennapjainkat és végezhetjük a feladatainkat. Nem mellékes az sem, hogy azoktól a cégektől, akik sikeressé váltak, érdemes tanulni, átvenni azokat a fortélyokat, amelyek őket a tömegből kiemelték. Rengeteg időt és energiát lehet megspórolni azzal, ha nem teljesen nulláról elindulva kell a tapasztalatszerzésnek nekikezdeni, hanem mások által már bevált gyakorlatok beemelésével át lehet ugrani egyes lépéseket”

– fejtette ki Soós Zoltán, a NoProblem.TV trénere.

Zárásként elárulta, hogy az olyan fejlesztőanyagok, videók, amelyek egy vállalat minden munkatársa számára elérhetőek, segítenek abban is, hogy közös nézőpontot alakítsanak ki a kollégák között. Egy cég rendkívül sokféle embert alkalmaz. Különböző neműek, korúak, más-más régiókból, iskolákból érkeztek. Egy vezetőnek nincs könnyű helyzete, főleg nagyobb létszám esetében, ha olyan csapatot szeretne kialakítani, amelyben erős az összetartás, az összhang, magas szintű a kommunikáció, a cég érdekeivel és értékeivel azonosulva képviselik munkáltatójukat tevékenységük minden területén.

Míg néhány fős csapatnál a cégvezető egyesével tud mindenkivel foglalkozni, és átadhatja neki munka közben a nézőpontját, példaként áll a dolgozók előtt az, ahogy ő végzi a feladatokat, addig 10-15 alkalmazott felett kezd lazulni ez a kötelék, egy százfős vállalat vezetője pedig már van, hogy nem is találkozik az új munkatársakkal. A céges kultúra kialakítása segít abban, hogy jobban értsük egymást, olajozottabban menjenek a feladatok, biztonságban érezzük magunkat, büszkék lehessünk a munkahelyünkre, és ezek együttese vezet ahhoz, hogy csökken egy cégben a fluktuáció, mert kialakult egy olyan csapat, amit valamivel magasabb fizetésért nem fognak elhagyni a munkatársak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:csapat csapatmunka motiváció munkatárs noproblem

Up Next

Így tudjuk kiválasztani a megfelelő higiéniai papírterméket

Don't Miss

Így őrizd meg a legfontosabb emlékeidet!

Tippek

Mikor hívhat a főnök munkaidőn kívül?

A munkaidőn kívüli kommunikáció a cég és a dolgozó között mindenhol a legkényesebb kérdések közé tartozik. A vállalati kultúrák különböznek, és bár van minderre egyértelmű szabályozás, széles a „szürke zóna” is. A szakértő szerint egy bizonyos szervezeti méret felett az a legjobb, ha a kommunikáció – és különösen minden, konfliktusra okot adó eset – szabályozott és naplózható.

A munkaidőn túli elérés sok szervezetnél neuralgikus pont. Ahol az ügyeleti, készenléti rendszer a mindennapok természetes része, ott ez nem okoz problémát, mint ahogy üzemzavar, informatikai incidens, munkabiztonsági kockázat vagy rendkívüli időjárás esetén is ritkán háborodik fel a dolgozó, ha a munkahelyéről hívják. Ugyanakkor, ha az alkalmazottak azt érzik, hogy a cég vagy bizonyos tagjai természetesnek veszik, hogy munkaidőn túl is rendelkezésre kell állnia, és rendszeresen visszaélnek a helyzettel, az könnyen konfliktusforrássá válik. A jelenség ritkán tömeges egy-egy vállalaton belül, de összességében széles rétegeket érint.

„Nemzetközi adatok alapján a munkaidőn kívüli megkeresés sok helyen mindennapos jelenség. A Eurofound 2023-ban közzétett, négy európai országra kiterjedő felmérésében a válaszadók több mint 80 százaléka jelezte, hogy egy tipikus héten munkaidőn túl is kap munkatémájú üzenetet, és a többség – majdnem tízből kilenc fő – legalább időnként reagál is ezekre”

‒ mutatott rá a problémára Czinger Erik, a céges okoskommunikációs hálózatokat működtető Munipolis hazai vezetője. Bár ahogy távolodunk a Covid időszakától, úgy ezek a gondok is enyhülni látszanak, nyilván nem szűntek meg. A Microsoft 365-ös telemetriai adatokra épülő Work Trend Index elemzése pedig azt mutatja, hogy a hétvégén aktív dolgozók közel ötöde már délig megnézi az e-mailjeit szombaton és vasárnap, és 5 százalék felett van azok aránya, akik vasárnap este is visszatérnek a levelezéshez.

Mindennek látszólag ellentmond, hogy egy másik felmérés szerint cégek alig 10%-a tudja valós időben, tömegesen elérni a dolgozóit munkaidő után, de ez a szám munkaidőben is csak 16%. A megfejtés ott van, hogy a folyamatos jelenlét terhe elsősorban az irodai munkaköröket érinti, míg a nehezen elérhető munkatársak jellemzően azok, akiknek külső helyszínen vagy távoli telephelyeken, kizárólag a terepen végezhető feladatuk van.

A szakember rámutatott, hogy a magyar munkajog egyébként egyértelműen szabályoz: a munkavállaló a napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető ügyelet vagy készenlét formájában, de a hosszabb időtartamú rendelkezésre állást kifejezetten indokolt esetekhez köti. Az ügyelet időtartama legfeljebb 24 óra lehet, a készenlét havi maximuma 168 óra, és az ilyen beosztást főszabály szerint legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Amennyiben ez így is működik, nem is szokott gondot jelenteni. A majdnem mindenkire kiterjedő, informális készenlét, a „főnök bármikor hívhat” állapot viszont könnyen vitát vagy frusztrációt okoz. Mindez nem magyar jelenség, az Európai Bizottság 2025. július 25-én második szakaszba léptette a távmunka és a lekapcsolódáshoz való jog kérdésében indított egyeztetést.

„Ha néhány tucatnál több munkavállalóról van szó, tapasztalataink szerint a megoldás a teljes dolgozói állományra kiterjedő, belső kommunikációs szabályozás. Kit, mikor, milyen indokkal szabad, lehet vagy kell értesíteni munkaidőben, vagy azon túl. Minden, de legalább minden munkaidőn túli kommunikációt érdemes naplózni a későbbi viták elkerülésére. Célszerű ügyeleti vagy vészhelyzeti csoportokat kijelölni bizonyos témákban és érdemes előre meghatározni a kapcsolatfelvétel módját”

‒ tette hozzá Czinger Erik.

Mindez manuálisan alig kezelhető, de egy jól paraméterezett belső kommunikációs rendszerrel teljesen természetes és automatikus lehet. A cél az, hogy a megfelelő – és csak a megfelelő – kollégák mindenképp és igazolhatóan megkapják az információkat, miközben megmarad a pihenőidő tisztelete, és senki nem érzi úgy, hogy a munkáltató kéretlenül beszivárog a magánéletébe.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Indul a nevezés a 2026. évi Siemens Media Award sajtódíjra

Mesterséges intelligencia a mezőgazdaságban vagy beszélgetőtársként, biohulladék-újrahasznosítás és duplázó magyar nyertes, aki a régiós fődíjat is hazavitte – ilyen is volt a tavalyi Siemens Media Award.

Most újból megnyílik a nevezés a több éve futó versenyre, és ismét lehetőséget kapnak a technológiai témákban kiemelkedőt alkotó újságírók és tartalomkészítők, hogy nemzetközi szinten is megmérettessék magukat.

A „Célszerű technológia” címmel kiírt pályázatra most is olyan médiaanyagokkal lehet nevezni, amelyek rámutatnak, hogyan segíti a technológia a fenntarthatóságot, vagy a gazdaság, illetve a társadalom fejlődését. A nemzetközi vállalat éves sajtódíját idén már 11 országában osztják ki: Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Izrael, Kazahsztán, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia hirdet versenyt.

A díjra 2025. március 1. és 2026. február 28. között publikált médiatartalmakkal lehet jelentkezni, formátumtól, hossztól függetlenül, és a témát tekintve sincsen további megkötés.

„Évről évre egyre izgalmasabb technológiai innovációk alakítják a mindennapjainkat, és a tavaly nevezett tartalmak szinte mind legalább érintették a mesterséges intelligencia hozta újításokat. Kíváncsiak vagyunk, idén mi bizonyul majd a leginkább meghatározó témakörnek, és várunk minden pályázatot, a nyomtatott és online hírportálok szerzőitől, a rádiós vagy televíziós újságíróktól, podcast-készítőktől, valamint a bloggerektől, YouTuberektől és más tartalomkészítőktől egyaránt”

– mondta el Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője.

A hazai pályázatok értékelését független szakmai zsűri végzi. A zsűri tagjai között szerepel a többszörösen díjazott Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu tulajdonosa és főszerkesztője, valamint a szintén több újságírói elismeréssel rendelkező Vass Enikő kommunikációs szakember. A testület munkáját ezúttal új tagként Szigeti Péter médiaszakember is erősíti, aki kiterjedt újságírói, főszerkesztői, tartalomfejlesztési és innovációs vezetői tapasztalattal rendelkezik.

A legjobb háromba beválasztott tartalmak szerzői VIP élményutalványokat nyernek. A kiemelkedő hazai pályázatok egyúttal továbbjutnak a régiós versenyre is, amelyen a többi ország legjobb pályamunkáival méri össze őket a nemzetközi zsűri.

A régió legjobb öt jelentkezője meghívást kap a díjátadóra, amelynek idén először Budapest ad otthont. Itt hirdetik ki a győztes pályamunka benyújtóját, aki kétfős utazást nyer a Salzburgi Ünnepi Játékokra.

A nevezéseket 2026. március 16-ig a mediapalyazat.hu@siemens.com e-mail címre várja a hazai zsűri.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Garantálni kell a következő években felépülő új lakások biztonságát

Már 2026-ban elindulhat 20-25 ezer új lakás építése Magyarországon. Az új fejlesztések során a majdani lakók, a magas minőség és komfort mellett biztonságot is elvárnak.

A SMARTme Building Technologies Kft. szakértője szerint, ez pedig a beléptető- és kamerarendszer integrációjával, riasztó- és behatolásjelző telepítésével, a tűzjelző rendszerekkel és a garázsszinti és lépcsőházi füst- és hőelvezető rendszerek kiépítésével garantálható.

Öt év alatt akár 65 ezer új lakás is megépülhet

A 2026. január közepén rendezett Otthon Start Expo eseményen elhangzott, hogy az Otthon Start program már több mint 50 000 hiteligénylést generált. A rendeleteknek köszönhetően azok a lakásépítési projektek, amelyek legalább 250 lakóegységet tartalmaznak, és a lakások 75 százaléka megfelel az Otthon Start feltételeinek, gyorsabb engedélyezéssel valósulhatnak meg. Jelenleg 71 ilyen fejlesztési terv érkezett, ami összesen mintegy 65 ezer lakást jelent. Eddig 14 projektet hagytak jóvá, a további projektek vizsgálata folyamatban van.

A komfort mellett a biztonság is fókuszban

A következő évek során piacra kerülő több tízezer lakás komfortja és magas felszereltsége egyértelmű követelmény a majdani vevők részéről. A modern társasházak lakói azonban, ezek mellett ma már érzékelhető biztonságot, valamint jól működő és hatékony biztonságtechnikai rendszereket is elvárnak környezetüktől.

„A társasházi biztonság ma már nem csupán kapucsengőn és lakáskulcson múlik, tehát a jövő társasházai, már nemcsak energiahatékonyak és „okosak” lesznek, hanem átfogó, digitális biztonsági infrastruktúrával is rendelkeznek majd”

– véli Móró Tibor, a SMARTme Building Technologies Kft. ügyvezető igazgatója.

Hatékony megoldás az intelligens beléptetőrendszer és a kameraintegráció

Egy társasház esetében is elvárható a teljes biztonság, ennek érdekében pedig, a nagyléptékű műszaki-ipari tapasztalatok, a lakóközösségek szolgálatába állhatnak, hiszen az új generációs beléptető- és kamerarendszerek a társasházak biztonságának komplex, intelligens megközelítését is kínálják. Segítségükkel garantálható, hogy csak azok juthassanak be adott területre, akik jogosultak rá. Egy intelligens beléptetőrendszer a társasházak számára kulcsnélküli kényelmet, távoli kezelést és megnövelt biztonságot kínál, amelyre különféle technológiák is alkalmazhatók. Az ilyen rendszerek könnyebbé teszik a szolgáltatók (pl. postás, takarító) számára a hozzáférést és a közös képviselő távolról is kezelheti a jogosultságokat. A beléptetőrendszerek mellé, ma már célszerű és nagyon ajánlott videófelügyeletet is biztosítani. Az egyedi lakásrisztókon kívül, talán ez az egyik legfontosabb épületbiztonsági eszköz, amely könnyen beilleszthető, egy szélesebb épületbiztonsági rendszerbe is. Ezeket az integrált rendszereket, a költséghatékonyság és a skálázhatóság jellemzi, hiszen más-más megoldást kíván egy kisebb társasház és a több lépcsőházas lakópark is.

Felügyelt lakásriasztó rendszerek

A felügyelt riasztórendszerek, az egyik első „védvonal”, illetve megoldás, az épületbiztonság terén. A felügyelt riasztórendszereket, a biztonsági cégek, akár távolról is kezelhetik és a nap 24 órájában megfigyelhetik a társasház közösségi tereit. A riasztások több kiváltó októl is függhetnek, ideértve a bejárati ajtók, ablakok kinyitását, rongálását, károsodását vagy egy illetéktelen belépést.

Előtérben a személyvédelem

A biztonság fogalma egy társasházban, nem csupán a szó szoros értelemben vett vagyon védelmét jelenti, hiszen a teljes társasházi biztonság, talán legfontosabb része a lakók személyének védelme is. Ebbe a speciális kategóriába tartozik a tűzvédelem, amely mind az emberek, mind az értékek biztonságát szolgálja. A tűzjelző rendszer, a modern társasház alapvető eleme. Ha a házban teremgarázs is található, a tűzjelző telepítése nem csupán ajánlott, hanem kötelező a szabályozások szerint. Még a kisebb társasházaknál is erősen javasolt a tűzjelző telepítése, hiszen a rendszer képes időben jelezni a keletkező tüzet, csökkentve a károkat és a veszélyt a lakókra nézve.

A tűzvédelem egy speciális ága pedig, a hő- és füstelvezetés, amely a keletkező füst- és hő, gyors elvezetésére szolgál, így biztosítva a menekülési útvonalak szabadon tartását és a tűzoltók zavartalan munkáját.

A tűzesetek tragédiái is elkerülhetők

Az épület biztonsága érdekében, a hő- és füstelvezetéssel, épp olyan komolyan kell számolni, mint bármely más kulcsfontosságú elemmel az építkezés során. Olyan építészeti és/vagy gépészeti kialakításokra van szükség, amely hatékonyan képes egy tűz esetén, a keletkező füstöt és hőt elvezetni az épületből, ezzel elősegítve az épületben tartózkodók menekülését (biztosítva a menekülési útvonalak szabad használatát, illetve a füstszegény vagy füstmentes légterek biztosítását), illetve segíteni tűzoltó beavatkozóállomány munkáját.

„Jól látható, hogy egy modern társasházban a lakók biztonságérzete legalább olyan fontos, mint az épület műszaki vagy esztétikai minősége. Az integrált rendszerek lehetővé teszik, hogy a beléptetés, a kamerafelügyelet, a riasztórendszer, tűzjelzőrendszer és a hő- és füstelvezetés egy egységként működjön. Mindezeknek megfelelően célunk, hogy a társasházi biztonságot ne különálló eszközök, hanem összekapcsolt, intelligens technológiai ökoszisztémák egységeként határozzuk meg.”

– tette hozzá Móró Tibor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!