Tippek
Négy szempont alapján eldönthető, hogy fejleszteni érdemesebb vagy kész szoftvert venni
Fejleszteni vagy kész szoftvert venni?
A legtöbb cég esetében évente felmerül ez a probléma, még akkor is, ha a felhőnek köszönhetően ma már lényegesen gyorsabban és költséghatékonyabban lehet egy már meglévő rendszert módosítani. A technológiai és a jogszabályi változások azonban időnként ennél is gyorsabban mennek végbe, amit nem biztos, hogy fejlesztéssel lehet a leghatékonyabban lekövetni.
A mesterséges intelligencia korában már nem kérdés, hogy minden cég számára elengedhetetlen a digitális fejlődés. A vállalatirányítási (ERP) és egyéb ügyviteli fejlesztések azonban nemcsak jelentős ráfordítással járnak, de hosszú időre meghatározzák a szervezet működését. Nem is beszélve arról, ha ezekhez a rendszerekhez egyéb számlázási, termelésirányítási, beszerzési, készletgazdálkodási alrendszerek is kapcsolódnak.
„Nincs két egyforma vállalat, ezért, bár az ERP rendszerek modularitása, a felhasználók számára megjelenített funkciók közel azonosak, mégis minden cégnek megvannak a saját ügyviteli folyamatai és elvárásai, amelyekhez igazodnia kell a rendszernek. Egy ilyen összetett vállalati informatikai rendszerben a legkisebb változtatási igény is egy átfogó IT projektet jelent, aminek általában magas a költsége, több hónapig vagy akár évig tart, és leterheli a munkatársakat. Így nincsenek könnyű helyzetben a gazdasági vezetők, ha bármilyen új innováció bevezetéséről kell dönteniük”
– monda el Ozsvár Ferenc, a SzámlaRobotot fejlesztő CNET IT Consulting Kft. ügyvezetője.
Ilyen esetben jelenthet megoldást egy köztes, ún. middleware szolgáltató, aki a hiányzó funkciókra ad gyorsan, kész megoldást. Ebben az esetben viszont felmerül a kompatibilitás – hiszen az új szoftvernek tökéletesen kapcsolódnia kell a már meglévő rendszerhez. Hogyan lehet tehát eldönteni, hogy az ERP rendszerben érdemes fejleszteni a plusz funkciókat, vagy egy külső programmal hatékonyabb megvalósítani? Az alábbi négy szempont ebben nyújthat segítséget a cégek számára.
- Rendelkezésre állás: Mennyi idő alatt valósul meg a projekt, egyáltalán mennyire tervezhető pontosan, hogy az új funkció mikor lesz használható.
- Erőforrás igény: A jól meghatározható költségek mellett legalább ilyen fontos az emberi erőforrás ráfordítás felmérése is. Azaz, hogy a cégen belül van-e kellő számú és megfelelő tudású kolléga, illetve számukra mennyi leterheltséget fog jelenteni a projekt megvalósítása.
- Felhasználói felület: Nemcsak az új funkciók bevezetése, de a későbbi használat is lényeges, hiszen végső soron akkor fogják tudni hatékonyan használni a kollégák, ha számukra könnyen és gyorsan kezelhető az új felület.
- Komplexitás: A jelenleg hiányzó funkciók mellett milyen további megoldásokat lehet egyidejűleg megvalósítani a projekttel, amelyekre a következő években lesz szükség vagy jogszabályi kötelezettség.
A hamarosan uniós szinten általánossá váló elektronikus számlák befogadására és feldolgozására például sokkal gyorsabb, egyszerűbb és költségkímélőbb lehet egy olyan kész megoldást alkalmazni, amely kifejezetten erre specializálódott – épp úgy, mint a számlázóprogramok esetében. A SzámlaRobot ezt a plusz funkciót látja el teljeskörűen, a befogadástól, az adatrögzítésen és a feldolgozáson át egészen az archiválásig. Egyúttal a ERP rendszerhez is könnyen illeszthető, így meglévő vállalatirányítási rendszer is komplexebbé válik, biztosítva ezzel a cég hatékonyabb működését.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Idén is a budapesti PlayIT ad otthont a T-esports Championship döntőjének
Négy játék, Európa legjobb csapatai, 100 000 euró összdíjazás: indul a Deutsche Telekom által szervezett, negyedik T-esports Championship regisztrációja.
Immár negyedik alkalommal szervezi meg a Deutsche Telekom a T-esports Championship-et, amely idén szeptember 9-én indul, a döntőre pedig november 15-16-án kerül sor Budapesten, a Hungexpon.
Európa legjobb csapatai négy játékban: Counter-Strike 2-ben, League of Legends-ben, Brawl Stars-ban, és – az idei év újításaként – Rocket League-ben mérkőznek meg egymással. A bajnokság összdíjazása 100 000 euró. A regisztráció augusztus 13-án, szerdán indul a www.tesports.gg oldalon, a kvalifikációt követően pedig svájci rendszerben folytatódik a bajnokság. Az előző évektől eltérően idén mind a négy játéknak dedikált versenyhete lesz, ennek köszönhetően erősebb mezőnyre és fokozottabb versenyre számíthatunk. A mérkőzéseket az e-sport rajongók nemzetközi streamen is követhetik.
A tavalyi évben több mint 12 ezren regisztráltak a versenyre, a Telekom PlayIT Show-n megrendezett döntőre pedig a két nap alatt több mint 14 ezren látogattak ki. A nagy sikerre való tekintettel a szervező országok (Magyarország, Lengyelország, Horvátország, Észak-Macedónia és Montenegró) idén is úgy döntöttek, hogy Budapest ad otthont a döntőnek a Telekom PlayIT Show keretén belül, ahol dedikált gigaerős vezetékes hálózaton játszhatnak majd a döntősök.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
A budapesti Startup Világbajnoksággal indul az őszi szezon
Az startup szezon kezdeteként Budapest ad otthont a Startup Világbajnokság magyar fordulójának, ahol kiderül, melyik hazai vagy határon túli magyar startup jut ki a San Franciscó-i világdöntőre. A győztes a világ legjobb startupjaival versenyezhet, és esélyt kap az 1 millió dolláros befektetés elnyerésére.
Szeptember 9-én a Pozi.io, az ECC Hungary, a Hungarian Innovation Hub és a Nemzeti Innovációs Hivatal közös szervezésében megrendezik a Startup Világbajnokság Budapesti Fordulóját. Ez a verseny nemcsak a hazai startupok számára jelent kiugrási lehetőséget, hanem egyenesen a világpiac kapuját nyitja meg előttük. A budapesti forduló győztese ugyanis egyenes ágon jut ki a San Franciscó-i világdöntőre, ahol a tét egy 1 millió dolláros befektetés és a nemzetközi reflektorfény.
A Startup Világbajnokságot a San Francisco-i Pegasus Tech Ventures alapította, és mára 80 országot összekötő, rangos nemzetközi eseménnyé nőtte ki magát. A világ minden tájáról érkező győztesek a kaliforniai döntőn mérik össze erejüket, ahol a legígéretesebb technológiai újítások és üzleti ötletek kerülnek a befektetők és a globális piacvezetők elé.
Határokon átívelő tehetségkutatás
Az idei budapesti forduló különlegessége, hogy határon túli magyar közösségekből – például Erdélyből, a Felvidékről és a Vajdaságból – is várják a jelentkezőket. Ezáltal a Kárpát-medence legkreatívabb és leginnovatívabb vállalkozói együtt mutathatják meg, mire képesek a világ színpadán.
„A Startup Világbajnokság több, mint egy verseny – ez egy ugródeszka a világpiacra. Olyan kapcsolatok születnek itt, amelyek hosszú távon meghatározhatják egy vállalkozás jövőjét. A célunk, hogy a magyar és határon túli tehetségek együtt képviseljék a régió kreatív erejét”
– hangsúlyozzák a szervezők.
A magyar startupok eddig is bizonyították rátermettségüket. A legutóbbi budapesti forduló győztese, a Doki app, San Franciscóban komoly befektetői érdeklődést váltott ki. Ez bizonyítja, hogy a magyar innováció versenyképes a világ élvonalában is.
Hogyan lehet jelentkezni?
A budapesti fordulóra minden olyan startup jelentkezhet, amely innovatív termékkel, szolgáltatással vagy technológiai megoldással rendelkezik, és szeretné megmérettetni magát a világ legjobbjai között.
Jelentkezési határidő: 2025. szeptember 2.
Jelentkezés és további információ: https://pozi.io/competitions/swchungary2025
A Startup Világbajnokság Budapesti Fordulója nem csak egy verseny, egy találkozóhely, ahol a fiatal vállalkozók, befektetők, iparági szakértők és mentorok egyaránt jelen vannak. Az esemény célja a tudásmegosztás, a partnerségek kialakítása és a hazai innováció erősítése.
A verseny időpontja: 2025. szeptember 9.
Helyszín: Budapest Hungarian Innovation Hub.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Tippek
Augusztus végéig köthetnek szerződést a cégek a kiberbiztonsági auditról
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezdeményezésére, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával (SZTFH) együttműködve jelentős módosítás lépett hatályba a kiberbiztonsági auditok végrehajtásának határidejéről.
A rugalmasabb feltételek alapján azoknak a vállalkozásoknak, amelyek már tavaly is működtek 2025. augusztus 31-ig kell szerződést kötniük egy auditorral. Az SZTFH szeptember 15-től ellenőrzi a szerződések meglétét. Az idén alakult cégek két évük van az audit befejezésére.
Minden olyan, kiberbiztonsági auditköteles szervezetnek, amely 2025. január 1-je előtt kezdte meg működését, legkésőbb 2026. június 30-ig meg kell valósítania az első kiberbiztonsági auditját. Ennek érdekében azonban legkésőbb 2025. augusztus 31-ig szerződést kell kötniük egy, az SZTFH által nyilvántartott auditorral az informatikai rendszereikre vonatkozó audit elvégzésére.
A Nagy Elek elnök vezetésével megújuló kamarai vezetés a vállalkozások érdekeinek képviseletében kiemelten fontosnak tartja, hogy a hazai cégek számára a jogszabályi megfelelés ne okozzon aránytalan adminisztratív és működési terhet. Az új szabályozás lehetőséget teremt arra, hogy a piaci szereplők kellő időben és tervezhető módon készülhessenek fel a kibervédelmi követelmények teljesítésére.
A Hatóság tájékoztatása szerint 2025. szeptember 15-től megkezdődik annak ellenőrzése, hogy a kötelezett szervezetek rendelkeznek-e érvényes szerződéssel a kiberbiztonsági auditra vonatkozóan. Az SZTFH által nyilvántartott auditorok listája a Hatóság hivatalos honlapján, a Nyilvántartások / Kiberbiztonság / Auditorok menüpont alatt érhető el.
Azok a szervezetek, amelyek 2025. január 1. után jöttek létre, a nyilvántartásba vételüket követő két éven belül kötelesek elvégeztetni az első kiberbiztonsági auditot.
Az MKIK továbbra is elkötelezett abban, hogy aktívan közreműködjön az üzleti környezet biztonságosabbá tételében és a megújult vezetése a jövőben is aktív és határozott partner kíván lenni a döntéshozatali folyamatokban, szem előtt tartva a gazdasági szereplők valós igényeit. Az első lényegi eredmények közé tartozik, hogy az idén februárban, kamarai kezdeményezésre elindított Demján Sándor Program széles körű támogatást nyújt a vállalkozásoknak – a technológiai fejlesztésektől a tőkejuttatáson át a digitális kihívások kezeléséig. A Kamara munkájának köszönhetően a hazai kkv-k adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási ESG beszámolási kötelezettség 2027-re tolódik, a kisvállalati adó (kiva) értékhatárának növelésére került sor, illetve a kötelező könyvvizsgálói előíráshoz kapcsolódó árbevétel-határ is emelésre került. Ide tartozik még, a sokakat érintő és legnagyobb hatású intézkedés, aminek keretében megtörtént a legkisebb (egyéni)vállalkozók számára az általános forgalmi adó alanyi adómentes értékhatárának 18 millió forintra emelése.
Az MKIK egy olyan gazdasági környezet kialakításán dolgozik, amelyben a vállalkozások tanulnak, fejlődnek, beruháznak, innoválnak és egyre magasabb hozzáadott értéket teremtenek, így a kamarai átalakulásból az egész ország profitál.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Hazai cég biztosít automata raktárrendszert egy amerikai gyárnak
-
Ipar2 hét ago
A Magyar Telekom és a BME sikeresen tesztelte az 50GPON hálózatot
-
Gazdaság2 hét ago
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
-
Szórakozás2 hét ago
Így képzeli a világ a jövőt – Beszámoló az Expo 2025-ről
-
Ipar2 hét ago
Forma–1: a Hungaroring stratégiai partnereként a Magyar Nagydíjon mutatja be technológiai tevékenységeit a Széchenyi István Egyetem
-
Gazdaság2 hét ago
Karrierváltás: a bruttó hazai átlagkeresetet is meghaladhatja a junior informatikusok kezdő fizetése
-
Zöld7 nap ago
Újabb fontos mérföldkövek a Schneider Electric fenntarthatósági programjában
-
Zöld1 hét ago
A klímaváltozás egyik építészeti válasza a tetőn születik